Tiszta lelkiismerettel élni (Nyári Bibliaiskola)

2015 július 16. csütörtök  18:00

Sokat gondolkoztam, hogy milyen címet adjak a témánknak – sok mindenről szerettem volna beszélni –, végül ezt a címet adtam: Tiszta lelkiismerettel élni. Aztán lehet, hogy egészen másról fogok beszélni. 🙂

Egy keresztény írótól való az alábbi idézet: Isten nem szerethet jobban, mint most. A gyermekeim egyik mesekönyvében van. Ma olvastam a kislányomnak belőle. Azt gondolom, hogy nagyon a témába vág: Isten nem szerethet jobban, mint most.

Ismered-e Arany Jánostól Ágnes asszony balladáját? Csak nagyon tömören a tartalma. Ez az asszony megcsalta a férjét, és a szeretőjével együtt meggyilkolták. Nagyon „szép” történet. Eszembe jutott, ahogy gondolkoztam a témán. Azt a képet festi le a költő, hogy ez az asszony a patakban a véres lepedőt próbálja kimosni. Elkövetett egy bűnt, ott a vér, és szeretné ettől tisztára mosni magát. Ha van hozzá kegyelmed, és végigolvasod ezt a balladát, akkor látod, hogy az asszony ebbe teljesen beleőrül. A bíróság ezért nem is ítéli el, de minden nap mossa a patakban a lepedőt, ami már csak rongy.

Nagyon sok ember küzd a bűntudattal a világban. Lehet, hogy nem gyilkolt, de van egy bűn, amit elkövetett, és nem tudja jóvátenni. A bűntudat emlékeztet folyamatosan. Ott a lelkiismeret. Mielőtt belekezdenénk a Zsidókhoz írt levélbe, előtte nézzük meg Ján 8-ban a történet, amikor az asszonyt, akit házasságtörésen kaptak, odaviszik Jézushoz. Rajtakapták. Vétkezett, elkapták, Jézus elé viszik, és bevádolják Őelőtte. Jézus csak lehajolt, és igazából nem is foglalkozik velük.

Ján 8:7,9 De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ. Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva.

Mindenki elment a lelkiismeret által vádoltatva. Az emberek a világban a lelkiismeret által vádoltatva vannak. Sokszor minket hívőket is vádol a lelkiismeretünk, a bűntudat.

Zsid 9:1-10 beszél a régi, az ószövetségi rendszerről, a törvény rendszeréről, arról, hogy hogyan működött az áldozati rendszer. Ott volt a szent sátor.

Zsid 9:6-7 Ezek pedig ekképen levén elrendezve; az első sátorba ugyan mindenkor bejárnak a papok az istentisztelet elvégzésére, A másodikba azonban egy-egy évben egyszer csak maga a főpap, vérrel, melyet magáért és a nép bűneiért áldoz.

Azt szeretném kiemelni, hogy ott volt a szentek szentje, benne a frigyláda, ami Isten jelenlétét jelképezi, és oda földi halandó nem tehette be a lábát. Egy kivétel volt ez alól, a főpap, de ő sem mehetett úgy, hogy csak gondolt egyet: Most bemegyek Isten jelenlétébe!; hanem volt egy komoly procedúra, tisztulási szertartás, amin végig kellett mennie, és egy évben csak egyszer tehette meg egy kijelölt napon.

Különleges ruhája volt, a köpenye alján kis csengettyűk voltak és a lábán kötél. A csengettyűk jelezték, hogy még életben van. Ha valami nem volt rendben a szertartásban, esetleg valamit kifelejtett, akkor a madzaggal ki tudták húzni. Úgyhogy, nem volt egyszerű bejutni Isten jelenlétébe, hanem volt egy közbenjáró, a főpap, aki képviselte Isten jelenlétében a népet. Magáért és az egész népért kellett áldozatot bemutatnia.

A régi, az ószövetségi rendszer a törvény rendszere, leleplezi Isten szentségét és dicsőségét, de nem ad lehetőséget a közösségre. Illetve a Római levélben olvassuk, hogy a törvény elvezet Krisztushoz. A törvény elvisz az én végemre. Ha a törvény pontjaiból egyet megszegsz, akkor az összest megszegted. Úgyhogy ott van az, hogy ezeknek meg kell felelned, de aztán rájössz, hogy képtelenség. Garantált, hogy el fogsz bukni. Odavisz egy választóponthoz, ahol találkozhatsz Jézussal. Onnan már a te döntésed, hogy mit teszel. A törvény nem képes tökéletessé tenni, nem képes a lelkiismeretedet megtisztítani. Erre egyedül Jézus képes.

Zsid 9:11-12 Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül, És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által, ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.

Arról beszél itt, hogy Jézus Krisztus áldozata annyival nagyobb, hatalmasabb, mint a lévitai papok által az ószövetségi rendszerben bemutatott áldozatok. Ő nem a földi sátorba, hanem a mennybe ment, és vitte Magával a vért. Ő a tulajdon vérével szerzett nekünk engesztelést, és nem egy állat vérét vitte, nem áldozatot mutatott be. Ez az áldozat egyszer és mindenkorra, örökre szól. A régi rendszerben időről időre be kellett mutatni az áldozatot, de ez az áldozat végleges.

Zsid 9:13-14 Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a testnek tisztaságára: Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Szellem által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.

Igazából, amiről beszélünk, az Krisztus vére, ami megtisztítja a lelkiismeretünket. Ha halandó állatok vére és hamva képes volt megtisztítani a tisztátalanokat, akkor az Ő tulajdon vére mennyivel inkább képes megtisztítani minket, a mi lelkiismeretünket.

A világban – a vallásban is – mennyire sokszor próbálnak emberek jót tenni! Persze nem látunk senki szívébe, és nem is akarunk megítélni senkit. Mégis legtöbbször, amikor adakozik valaki – néhányszor beszéltem ilyen emberrel –, azért ad, azért tesz jót, hogy ezzel kicsit ellensúlyozza a sok rosszat, amit tesz. Így próbálja a lelkiismeretét nyugtatni.

„Ha elkövettem egy bűnt, akkor bemutatok egy áldozatot – adok a szegényeknek. Van tízmilliárdom, adok egy tízest.” Ezzel próbálja egyensúlyba hozni. Hasonlóan működött az ószövetségi áldozati rendszer. Amikor bemutatták az áldozatot, az az éppen elkövetett bűnre volt elégséges. A pap bemutatta az áldozatot, ment az ember hazafelé, csúnyán nézett a szomszédra, fordulhatott vissza. 🙂 Az csak arra az egyre szólt, ezért újra és újra meg kellett tenni, újabb és újabb áldozatot kellett bemutatni.

Csupán külső formaság volt. Folyamatosan azon kellett dolgozni az embereknek, hogy a törvénynek megfeleljenek. Valószínűleg valamennyien tudjuk, hogy mennyire keményen kell dolgozni, hogy a törvényeknek, az elvárásoknak megfeleljünk, folyamatosan azon fáradni, hogy melyik pontban hibáztam éppen. A munkahelyeken vannak működési szabályzatok. Munkavédelmi oktatást kaptál már? Több ezer dolgot elmondanak, amiből talán néhányat tudsz megtartani.

Annak idején programoztam. Elő volt írva, hogy óránként tíz perc szünetet kell tartani. Ez olyan, mintha azt mondanád valakinek: Most tíz percig ne vegyél levegőt! Amikor gondolkodsz, valamin jár az agyad, akkor képtelenség szünetet tartani. Ilyen volt az ószövetségi rendszer. Itt azt mondja, hogy erre nincs szükségünk, mert ott van Jézus vére, Jézus áldozata. Jézus vére megtisztította a lelkiismeretünket. Jézus már elvégezte, már megtisztította.

Az idézet szerint: Isten nem szerethet jobban, mint most. Nem tudsz tenni most semmit azért, hogy Isten jobban szeressen téged. Semmit sem tehetsz, Ő szeret téged, ahogy vagy. Ő annyira szeretett téged, hogy meghalt érted a kereszten. Nehogy azt gondold, hogy Isten csak kicsit szeret, és nem is fog jobban. Isten annyira szeret minket, amit mi igazából nem is értünk. Van egy dal: Sosem fogom megtudni, hogy milyen nagy volt az áldozat. Sohasem fogom megérteni, hogy Isten mennyire elképesztően szeret minket. Valami kicsit sejtünk ebből, hogy micsoda nagy áldozatot hozott értünk. Úgyhogy nem tudsz tenni semmit.

Bármi, amit teszel azért, hogy Isten jobban szeressen, az holt cselekedet, hiábavalóság. Zsid 9:14 megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek. Nem tudjuk megjobbítani magunkat. Nem tudunk semmi többet tenni Istenért. Bármit teszel Istenért, azért, hogy elfogadottabb legyél, – drasztikus leszek: ha bármilyen szolgálatot a gyülekezetben azért teszel, hogy valaki legyél a gyülekezetben, valaki legyél Isten szemében – azt ne tedd. Teljesen hiábavaló. Istennek ez nem akarata.

Isten nem fog jobban szeretni, nem fog jobban elfogadni téged. Mert nem attól vagyunk elfogadhatóbbak, amit teszünk, hanem attól, amik vagyunk. Isten gyermekei vagyunk. Isten elfogadott minket. Jézus vére miatt vagyunk elfogadhatóak. A törvény legfeljebb külső változást, külsődleges megnyilvánulást tud eredményezni. „Most a gyülekezetben vagyunk, úgyhogy szépen beszélek. – Mert ez a törvény! – Ingben kell megjelenni. Sokan bajban vannak itt ez okból!” 🙂 Lehet, hogy a törvénynek valaki egy módon meg tud felelni, de amint kilép a kapun, és nem látjuk, már nem ugyanaz az ember? Mert csak egy elvárásnak, egy törvénynek próbált megfelelni?

Ám Krisztusnak a vére megtisztította az én lelkiismeretemet, és ez valóságos változást hoz az életembe. Már nem azért kell küzdenem, hogy elfogadottabb legyek – amit a világ folyamatosan diktál nekünk –, hanem hátradőlhetek, és kényelembe helyezhetem magam. El lett végezve. Nem kell tennem semmit azért, hogy elfogadottabb legyek. Amikor megtértünk, az valódi változást hozott az életünkbe. Ezt a törvény sosem volt képes megtenni.

Nem kell bűntudatban élni. Mert az áldozat, Krisztusnak a drága vére elégséges volt. Mostmár szabadok vagyunk, hogy az élő Istennek szolgáljunk. Szabadok vagyunk, már nem vagyunk a bűnnek a rabszolgái. Hanem teljesen szabad vagyok. Mostmár nem azért szolgálom Istent, mert kell, nem azért teszem, mert a pásztor azt mondta pulpitusról: Iván, ma itt fogsz állni és tanítani fogsz! Nincs ilyen kényszer. Nem azért szolgálunk, hanem Krisztus szeretete miatt.

Azért, mert hozhatunk egy döntést. Ahogy Józsué tette. Józs 24:15-ben azt mondta: „Én úgy döntöttem, hogy én az Urat fogom szolgálni. Nem érdekel, hogy mások mit tesznek, én az Urat fogom szolgálni. Mert szeretem az Urat. Nem azért, mert kell, nem azért, mert mások ezt csinálják, nem azért, mert mások ezt mondták.” Azt mondja a népnek: „Ti is válasszatok ma. Ez a te választásod, a te döntésed. Én megyek erre, te is jöhetsz erre. Nem kötelező, ez a te döntésed, nincs törvény.”

Zsid 9:15-16 És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét. Mert a hol végrendelet van, szükséges, hogy a végrendelkező halála bekövetkezzék.

Jézus Krisztus az új szövetség közbenjárója. A közbenjáró azt jelenti, hogy döntőbíró. Jézus Krisztus az, Aki képviseli a mi ügyünket. Ő képvisel minket Isten előtt. Ő a mi közbenjárónk Isten előtt. Az ördög vádol minket, de Krisztus közbenjár értünk. Azt mondja: Itt az Én vérem, és ez elégséges. Ő a döntőbíró, Ő hozza meg a végső döntést, és Ő azt mondja: te tökéletes, tiszta és szent vagy. Az ördög próbál bemocskolni minket. Jósua főpapot próbálja úgy beállítani, mint mocskos ember, Zak 3. Isten azonban fehér ruhába öltözteti, ahogy téged is.

Örökösök vagyunk. Van egy végrendelet. Ahol végrendelet van, ott szükséges, hogy bekövetkezzék a végrendelkező halála, mivel a végrendelet csak halál után jogerős. Volt ígéret az Ószövetségben, és ennek mi a valóságát éljük, mert meghalt a végrendelkező. Most a kegyelem korában élünk. Mi a gyümölcsét élvezzük.

A másik dolog a végrendelettel kapcsolatban, hogy a végrendeleten nem lehet változtatni. Ez jogi dolog. Amit tehetek, az az, hogy nem foglalkozom vele. Ha a nagyszülőktől van egy örökség, egy sokat érő ház, akkor csak elsétálok mellette, vagy megragadom? „Itt a papír, beköltözöm.” Van egy végrendelet, elfogadom. Jézus Krisztus áldozata elégséges az én bűnömre. A régi időben elkövetettekre, és az újakra is. Én csak elfogadom.

Zsid 9:18-22-ben beszél a vér jelentőségéről.

Zsid 9:18-22 Innét van, hogy az első sem szenteltetett meg vér nélkül. Mert mikor Mózes a törvény szerint minden parancsolatot elmondott az egész népnek, vevén a borjúknak és a bakoknak vérét, vízzel és vörös gyapjúval meg izsóppal együtt, magát a könyvet is és az egész népet meghintette, Mondván: Ez azon szövetség vére, a melyet Isten számotokra rendelt. Majd a sátort is és az istentiszteletre való összes edényeket hasonlóképen meghintette vérrel. És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat.

Vérontás nélkül nincs bűnbocsánat. A vérnek nagyon nagy jelentősége van. 1Móz 4:10-ben a vér kiált. Amikor Káin megölte Ábelt, az ÚR így szólt: „Mit cselekedtél? Testvéred vére kiált Hozzám a földről.” 3Móz 17:11 az élet a vérben van. A vér az, ami megszentel. A vér az, amiben van a mi bűneink bocsánata. Ahogy Zsid 9:14-ben olvastuk, a vér az, ami megtisztítja a mi lelkiismeretünket. Szükséges volt a vérontás az Ószövetségben, és szükséges volt, hogy Krisztus a vérét ontsa értünk.

Zsid 9:23-26 Annakokáért szükséges, hogy a mennyei dolgoknak ábrázolatai effélékkel tisztíttassanak meg, magok a mennyei dolgok azonban ezeknél különb áldozatokkal. Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk. Nem is, hogy sokszor adja magát áldozatul, mint a hogy a főpap évenként bemegy a szentélybe idegen vérrel; Mert különben sokszor kellett volna szenvednie a világ teremtése óta; így pedig csak egyszer jelent meg az időknek végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.

Itt beszél Krisztus áldozatának a szükségességéről. Ahogy már szó volt erről, az ószövetségi rendszerben az áldozat nem volt elégséges, mert újra s újra be kellett mutatni. Igazából ez előremutatott arra, hogy szükséges valami, ami ezt teljessé teszi. Szükségessé tette Krisztus áldozatát.

A 26. versben az eltörölni szó arról beszél, hogy érvénytelennek nyilvánít, megszüntet, illetve hatályát veszti. Ez is jogi megfogalmazás. Az életünkben most is jelen van a bűn – persze vannak szentek és tökéletesek 🙂 –, és elbánt annak a hatásával. Róm 6:23 a bűn zsoldja a halál. Nekünk kellett volna a kereszten lenni. Mindnyájan méltók lettünk volna rá, de Jézus volt ott helyettünk, Ő volt a helyettes áldozat.

Zsid 9:27-28 És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet: Azonképen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett, másodszor bűn nélkül jelen meg azoknak, a kik őt várják idvességökre.

Egyszer élünk, egy életünk van. Nincs reinkarnáció. Nem jövünk vissza, hogy jobbak legyünk, és nem leszünk egyre jobbak. Vannak, akik hiszik ezt. Nem tudom, hogy mire alapozzák. Csak nézz körül a világban, nyisd ki a szemed kicsit, nem látom az egyre jobb embereket. Csak a gonoszságot látjuk.

Eszembe jut az USA. Az alkotmányuk alapja a Szentírás volt. Most pedig elfogadták a homoszexuális házasságot. Lassan erről már nem is beszélhetünk itt. Mert akkor diszkriminatív lennék. Mert a bűnt bűnnek nevezem. Lehet, hogy ma már Magyarországon ez törvénysértő. Például nemrég volt a meleg tüntetés. Nem gondolom, hogy jobb lenne ez a világ.

Van egy életünk. Aztán megjelenünk Isten ítélőszéke előtt, ahol számot kell adni arról, hogy mit tettünk. 1Kor 3. beszél erről az ítéletről, ahol a hívő meg lesz ítélve. Részben lesz szégyen, mert a sok hiábavaló dolog, amit teszünk, az mind el fog füstölni. Igazából az az ítélet a megjutalmazásról szól, azokról a jutalmakról, amiket fogunk kapni. Valószínűleg sokan nagyon meg fognak lepődni, és ezt nem pejoratív értelemben mondom, hanem pozitívan. Mert aki Jézus nevében egy pohár vizet ad…, Márk 9:41. Ma az egyik testvértől kaptam egy nagy palack vizet, csak gondold el, hogy micsoda jutalma lesz neki! 🙂

Zsid 10-ből szeretnék még néhány verset megnézni. Az elején Jézus Krisztus áldozatának szükségességéről beszél. Látjuk megint az ó- és újszövetségi dolgokat.

Zsid 10:1-4 Minthogy a törvényben a jövendő jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, a melyeket esztendőnként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat; Különben megszűnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemű bűntudattal nem bírtak volna. De azok esztendőnként bűnre emlékeztetnek. Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket.

Azt mondja itt, hogy az ószövetségi áldozati rendszer csak egy árnyék. Ha árnyékot látok, például egy emberét, akkor felismerem, hogy ember, de nem ismerem fel tisztán az illetőt. Az ószövetségi rendszer csak árnyék, képe a valódinak. A törvény előre mutat. A törvény nem volt képes elbánni a bűntudattal.

A bűntudat talán a legnagyobb problémája az emberiségnek ma (is). Emiatt lesznek emberek alkoholisták, drogosok, öngyilkosok, őrültek – ahogy az elején beszéltünk Ágnes asszony balladájáról –, nem tudnak elbánni a bűntudattal, és beleőrülnek. Ezért van szükségünk Krisztus vérére, mert Zsid 9:24 csak Ő tud elbánni ezzel.

Zsid 10:9-14 Ekkor ezt mondotta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsőt, hogy meghagyja a másodikat, A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által. És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, a melyek sohasem képesek eltörölni a bűnöket. Ő azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre űle az Istennek jobbjára, Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei. Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.

Itt beszél Krisztus testet öltéséről, azt mondja: Íme, itt vagyok. Talán ez a szülők legnagyobb vágya, hogy amikor szól a gyermekének: Gyere ide!; akkor azt felelje: Íme, itt vagyok. Jézus engedelmes volt. Isten tervére Jézus azt mondta: Én készen vagyok rá, hogy tegyem a Te akaratodat. Szabad akaratából vállalta.

Zsid 10:8 Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égő, meg bűnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél a melyeket a törvény szerint visznek,

A következő versben pedig azt mondja: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a Te akaratodat.

Amikor Saul király türelmetlen volt, és bemutatta az áldozatot, akkor Sámuel azt mondta neki: Jobb az engedelmesség, mint az áldozat. Soha nem volt Isten akarata az áldozat. Isten soha nem azt várja tőlünk, hogy áldozatot hozzunk Őérte, hogy áldozatokat mutassunk be. Ezt a bűntudatunk mondatja velünk, megköveteli az áldozatot. Isten engedelmességet akar, és Jézus Krisztus ebben előttünk járt. Eljött és végrehajtotta Isten tervét, hogy betöltse azt, amit a törvény nem tudott betölteni. Jézus Krisztus áldozata Isten akarata volt.

Zsid 10:10-től beszél arról, hogy Isten az, Aki megszentel minket. A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.Megszenteltettünk – ez befejezett múlt idő. Azt jelenti, hogy már megtörtént még a múltban. Be van fejezve. El van végezve. Isten ma téged úgy lát, mint szentet és tökéletest. Bármi nemű munka, amikor azon munkálkodunk, hogy tökéletesek legyünk, az hiábavaló. Ő már tökéletessé tett minket. Ez elképesztő! Én így vagyok elfogadva. Folyamatosan próbálok megváltozni, jobb lenni, rossz dolgokat elhagyni, de Isten azt mondja: „Én így fogadlak el. Te már szent és tökéletes vagy.” Erről beszél még későbbiekben.

Zsid 10:11-14 – ez a gondolat nagyon sokszor ismétlődik a 9-10. fejezetekben. Nagyon sokszor olvastam már ezeket a fejezeteket, még tanítottam is róla, most beszélek is róla, de még mindig csak nagyon picit értek belőle. Nem véletlen, hogy olyan sokszor ismétli el. Fontos, hogy megértsük.

Párhuzamot von az ószövetségi rendszerben a papság és az áldozat, és Jézus papsága és áldozata között. A régi rendszerben a gyakori áldozat szembeállítva Jézus Krisztus egyetlen áldozatával.  A régi rendszer képtelen volt elbánni a bűnökkel, eltörölni a bűnöket. Ezzel szemben Jézus Krisztus örökre tökéletessé tette a megszentelteket.

Ő örökre tökéletessé tette a megszentelteket! Kik a megszenteltek? Mi vagyunk azok. Örökre tökéletesek vagyunk, teljesen elfogadottak Isten előtt. Néha a hitetlenek – amikor rajtakapnak, hogy elbuktál, és mész tovább, mintha mi sem történt volna – könnyen azt mondják: „Képmutató vagy! Nem törődöm vagy.” Ha világi szemmel nézem, akkor igen.

„Neked most bűnbánatot kéne gyakorolni! A lépcsőn térden kéne feljönnöd, és közben korbáccsal verni a hátad. Ez a minimum.” Jézus áldozata miatt nem kell korbácsolni magam, nem kell, hogy bűntudatom legyen. Ezért lehetséges, hogy amikor vétkezem, akkor 1Ján 1:9 szerint: megvallom a bűneimet, és Ő hű és igaz, hogy megbocsássa. Megvallom, továbbmegyek, és többet nem is foglalkozom azzal. Nem kell bűntudatban élni az életemet, mert Jézus Krisztus áldozata elégséges volt.

Zsid 10:18 A hol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.

Nincs több áldozat. Nem kell, hogy többet imádkozzál, nem kell többet olvasnod a Bibliát, nem kell többször jönnöd a gyülekezetbe, nem kell ostoroznod magad. Nincs több áldozat. Csak el kell fogadnod azt az egyetlen áldozatot, amiről azt mondja, hogy elégséges. Ez elégséges! Nem csakhogy elégséges, hanem az egyetlen áldozat, ami elfogadható Isten számára. Ez az egyetlen, ami elfogadható és elégséges.

Zsid 10:19-23 Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által, Azon az úton, a melyet ő szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által, És lévén nagy papunk az Isten háza felett: Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint a kiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettől, És testök meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, a ki ígéretet tett,

„Bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre.” Az elején beszéltünk arról, hogy a törvény nem enged közel istenhez, de Krisztus vére, az Ő áldozata bevisz minket Isten jelenlétébe. Az Ószövetségben a főpap mehetett be évente egyszer a szentek szentjébe, de nekünk menetelünk van Istenhez Jézus vére által. Bensőséges közösségem lehet Istennel. A legszentebb helyen lehetek. Semmi sincs, ami elválaszthatna Istentől.

Úgyhogy lehet tiszta lelkiismeretünk. Élhetünk szabadon Krisztus vére által. A reménységnek vallását tartsuk meg tántoríthatatlanul. Azért, mert Isten hű. Sok minden megállíthatna, mások vádolhatnak minket, azt mondják, hogy képmutató vagy, vagy Sátán vádol minket. „Én nem vagyok méltó Hozzá! Olyan nagy bűnt követtem el!” Róm 8-ban viszont azt mondja Pál, hogy nincs semmi, ami elválaszthatna Istentől.

A Zsidókhoz írt levélben azt mondja, hogy Jézus vére elégséges volt. Ragadd meg! Ne engedd el ezt! Jézus vére tökéletessé tette a megszentelteket.

Ámen.

Kategória: Egyéb