Rejtély a szemünk előtt

2012 június 6. szerda  18:30

Csodálatos alkalom volt az egész Reménység Fesztivál. Lehet, hogy tudod, ez mekkora csoda, de lehet, hogy nem. Lehet, hogy ez Isten egyik rejtélye számodra. Talán egész Magyarország számára rejtély az a fajta változás, amiről a Biblia beszél, ami végbement ebben az országban.

Nagyon sokszor voltam itt, és nagyon jól éreztem magam minden alkalommal, ahogy idelátogattam. Tényleg megdöbbentő számomra. Néhány évvel ezelőtt a feleségemmel eljöttünk a kaposvári konferenciára, és csak figyeltünk. Azt hiszem, mi ketten voltunk, akik egyébként az USA-ban élnek és csak a konferenciára jöttek el. Az egész épületben mindenki más Magyarországról volt, legtöbben magyarok, illetve olyan külföldiek, akik Magyarországon élnek.

Óriási öröm volt ott a családokat látni. Mert nem sokkal azelőtt az üzenet, amit hallottatok, az nem az evangélium üzenete volt. Csupán húsz év alatt már a gyermekeiteket nevelitek Isten Igéje szerint. Keresztény iskolába íratjátok őket. Hatalommal, erővel prédikáljátok az üzenetet. Látjátok, ahogy tele van egy egész stadion. Nem büszkék vagyunk, de az Úrban dicsekszünk. Azt mondanám, hogy az a stadion a ti csodátok is volt, mert Isten kegyelme eljött hozzátok, és elfogadtátok. Ez csoda és rejtély.

Nagyon sok zaj van a világban. A világ csupa zaj, hangosság, képek. A világ nagyon szeret hangoskodni. A Biblia beszél erről. Ez a szó: Babilon, sok beszéd hangjáról beszél. Jer 50 – Babilon zaja miatt az emberek mindenféle képeket készítettek. A város tele volt őrültséggel. Talán te is emlékszel, milyen volt, amikor az ország tele volt őrültséggel. Az USA is tele van tébollyal. Nagyon sok a hang. Talán kicsit jobban értitek, hogy hogyan megy ez, mint ahogy mi értjük az USA-ban.

Csak gondolj vissza, nem is régen, egy ember felkelt Németországban és nagy zajt csapott. Most a neve egyenlő a gonoszsággal: Adolf Hitler. A neve nekünk a gonoszságot jelenti. Nagyon sokat beszélt, nagy zajt csapott. Aztán bálványt csinált saját magából. A saját német örökségét bálvánnyá tette. Aztán jött a téboly, az őrültség, ami Isten népét az ellenségévé tette. Ez őrület volt. Erőszakos volt. Hihetetlen volt, amit tett.

Baltimore-ból a tizenévesek idén ellátogatnak Auschwitzba. Megnézik, hogy mi volt az a téboly, és a bálvány, amit ez létrehozott.  A legtöbb európainak még mindig vannak sebei ezekből az időkből. Isten mozdult, és történt gyógyulás, de még mindig vannak sebhelyek ezekből a napokból.

A bálványok, a világ zaja jön, mert az ember válaszokat akar, ismeretet, tudást akar, Istent az emberi megértésbe szeretné betenni.

Van egy példabeszéd, ami azt mondja: a sántának a lábai nem egyformák, és ilyen a bolond szájában a példabeszéd, Péld 26:7. Ez a rejtélyről szól. Mert az egyik lába az emberség, az emberi mivolt, ami megértést, meghatározást, definíciót szeretne.

A világosság, az érthetőség fontos, viszont ha nincs meg az Úr félelme – ha nincs ott a tisztelet, amit Isten csodálatos mivolta iránt érzünk; ha csak fel nem ismerjük az Ő személyének a rejtélyét, azt, hogy Őt nem lehet kikutatni, azt, hogy az Ő bölcsessége túlmegy minden megértésen, minden értelmünkön; ha nem tesszük magunkévá az Ő rejtélyét; ha nem ismerjük fel, hogy igazából nem mérhetjük meg az Ő szeretetének a mélységét, és nem foghatjuk be ezt a rejtélyt –, akkor sánták vagyunk.

A hamis mérték utálatosság az Úr előtt, Péld 11:1. Ez egy másik példabeszéd. Ha valaki, aki nem gondolkodik Istennel, megpróbálja megízlelni, az Igét forgatja a szájában, az nem nyelheti le. A lábai sánták. A mérték, amivel mér, az hamis. Nem rendelkezik az Úr félelmével, és nem képes magáévá tenni ezt a rejtélyt. Nem tudja átkarolni ezt a rejtélyt. Ez nagyszerű példabeszéd.

Még egy nagyon jó példabeszéd. Péld 30:18-19 négy dolog csodálatos van: az első a sas útja a levegőben, a második a kígyó útja a kősziklán, a harmadik a hajó nyoma a tengeren, a negyedik a nők  :-), a férfi útja a leányzóval. Ez az igazság.

Isten egy nap elaltatta Ádámot, aztán felébredt: voilá. 🙂 Így kezdődött a meglepetés kora. Egészen addig a napig Ádám mellett voltak állatok, de azok mások voltak. Isten készített asszonyt őbelőle és ő érte, és az asszonynak odaadta Isten a saját gondolatait.

„Pásztor! Én nem értem a rejtélyt.”  „Adok neked egy nőt. A nő rejtély.”

Még mindig próbálják a 9-es számú szerelmi bájitalt megtalálni. 🙂 Nagyon sokan keresték ezt. Nagyon sokan keresték a kulcsot, ami nyitja a nők szívét, de az rejtély. A kapcsolat rejtély. A rejtély köztünk van – férfiak és nők között –, és értjük, hogy van rejtély.

Az emberben van egy vágy, tudni akar dolgokat. Saját magát ismerni akarja. A másikat ismerni akarja, és ebben a körben mozog. „Tudnom kell! Ismernem kell téged, ismernem kell magamat. Ismernem kell ezt, tudnom kell azt.” Állandóan figyelmen kívül hagyja a valós szükségét, hogy ismerje Istent, hogy bízzon Benne, hogy ismerje Őt, hogy megértse, hogy Ő itt van, Ő létezik és megismerhető.

ApCsel 17-ben Pál apostol Athénban van. Athén nagyváros. Még mindig az. Nagy bajban van most Görögország. Nem tudom, eladták-e már Athént. 🙂 Az USA-ban a nagy cégek nevét kiírjuk a stadionokra, lehet, hogy így a görög problémát is orvosolni lehetne. Az egyik nagy autógyártó jelét feltennék az Akropoliszra, vagy valami hasonlóval lehet, hogy megoldódna a dolog.

Athén városában nagyon nagy zaj volt, rengeteg filozófia és nagyon sok bálvány. Volt ott azonban egy kis hely, amit Pál megtalált, ahogy járkált a városban. Megtalálta azt az üres helyet és rámutatott: van egy hely, ami az ismeretlen istené. „Ez az Isten az, Akiről én prédikálok. Van Neki hely. Van helye. Tudják, hogy valaki oda tartozik, de soha nem keresik Őt.” – mondta Pál. Erről szól a világ.

Azt hiszem, tudod ezt, de jó újra megérteni, hogy a világ arról szól: „Mutasd meg nekem! Mutasd meg, és aztán megmondhatod. Először mutasd meg! Adj valamit, amit megfoghatok, és utána odafigyelek, meghallgatlak. Először mutasd meg, és aztán mondd el, aztán beszélj róla. Először mutasd meg, aztán meghallgatlak.” Jézus azt mondja, hogy ez nem így van.

Ján 1:35-40 Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül;  És ránézvén Jézusra, amint ott jár vala, monda: Íme az Isten Báránya! És hallá őt a két tanítvány, amint szól vala, és követék Jézust. Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nekik: Mit kerestek? Azok pedig mondának neki: Rabbi, (ami megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol? Monda nekik: Jöjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon…

A világ ezt a bemutatót, a képet keresi. Azt mondja: mit tudsz nekem mutatni, mielőtt meghallgatnálak? Az apostolok, János és András látják Jézust és megkérdezik: hol laksz? Jézus azt mondta: gyertek és lássátok meg! Keress, és aztán találni fogsz! Kopogtass, és aztán megnyílnak a dolgok. Kérj és adatik!

Ez nem úgy van: mutasd meg! „Nem fogom megmutatni. Meg kell hallgatnod Engem. Hinned kell Nekem. Van egy rejtély a Személyem körül és azt mondom neked, hogy gyere, és aztán meglátod. Nem tudom neked megmutatni, hogy hol, de ha eljössz, meglátod.” Látod, mi a különbség?

Van egy érzés, hogy Jézust valahogy megközelíthetőbbé kellene tennünk. „Mutassunk meg az embereknek egy másfajta Jézust!” Jézus csak azt mondja: „Gyere, és meglátod, hogy az ismereted kezdete a Belém vetett bizalmad. Megtisztelsz-e azzal, hogy elhiszed, amit mondok neked?”

Jézus nagyon sok példázatot mondott, ezt tudjuk. Természetes dolgokat fogott és szólt az emberekhez, de nem mindenki értette meg az üzenetet. Nem jöttek és ezért nem látták. Ha az üzenet megérintette volna a szíveiket, ha lett volna tisztelet az iránt, Aki Jézus volt, ha fel tudták volna ismerni, ha keresték volna Őt, ha keresnék Őt, akkor ott lehetne találás. Jézus ezen a szinten szól, nem fél leereszkedni a mi szintünkre. Megteszi.

Beszéltünk róla Baltimore-ban az üzeneteinkben, amit hallottunk a Pásztorunktól erről az első szintről: az élet a földön, az élet az utcán, miről beszélnek, hogy megy ez. Mennyire normálisnak tűnik, de olyan, mintha a szívükben arra várnának, hogy megismerjék Őt. Mi kerestünk, és megtaláltuk a Megváltót. Ő kezdeményezett felénk, és Önmagához vont minket. Valami bennünk látta Őt, és válaszolt.

Az első szinten lehet, hogy csak megyünk a világ folyásával, megyünk az áradattal, és nem az igazsággal. Az igazság arról beszél, hogy az igazság elesik az utcán, hogy eltapossák a bálványok és a zaj.

Jézus másik helyre hív minket. Ján 13:13-17-ben van egy felsőszoba. Az apostolok felmentek oda. Jézus szólt hozzájuk. Ott közösségben voltak. Ott volt a lábmosás. Jézus azt mondta: kövessétek az embert, menjetek a felső szobába. „Menjetek oda és meglátjátok. Menjetek oda és látni fogtok.”

ApCsel 2-ben Jézus mennybe ment, és ők néztek fel. Az angyalok mondták: „Mit kerestek? Mit néztek? Jézus vissza fog térni.” Őket viszont másik szobába hívták el, ami az utca felett volt. Abban a szobában imádkozott egy csoport, és ott történt először a Szent Szellem hatalmas látogatása. Új nyelveken szóltak. Olyan nyelven, amit nem ismertek. Az egész város feje tetejére állt. Az egész világ. Őket hívták, ők mentek és hatalom volt.

Keressétek Őt és megtaláljátok. Tegyétek magatokévá ezt a rejtélyt, ez valódi.

Hogyan tudunk ebben bízni? Isten szólt dolgokat. Több ezer évvel ezelőtt a kertben azt mondta Ádámnak és Évának: „Higgyetek Nekem a fával kapcsolatban és élni fogtok. Ne egyetek róla és nem fogtok meghalni. Higgyetek Nekem!” Ők elbuktak. Nem bíztak.

Évekkel később volt még egy kert. Ott van Jézus, az Ember. Őneki meg kell élnie a rejtélyt. Át kell élnie azt a rejtélyt, amire minket hív, hogy mi is éljünk abban. „Atyám, eltávozhatna Tőlem ez a pohár? Ki kell innom ezt a poharat? De ne ez Én akaratom, hanem a Te akaratod legyen meg!” Jézus ott volt, ahol mi voltunk. Az Atya azt mondta Neki: „Van egy fa, és hinned kell Nekem. Ha odamész, életet fog jelenteni az a fa. A Te halálodat fogja jelenteni, de aztán életet fog jelenteni.”

Szeretném, ha elgondolkodnál ezen a rejtélyen, amit Krisztusnak is Magáévá kellett tennie. Senki nem adta az életét, senki nem látogatta meg a halált úgy, hogy visszatért volna. Jézusnak emberként nagy-nagy hitet kellett gyakorolnia. Azt kellett mondania az Atyának: a Te kezedbe! Ő a rejtélyre bízta Magát, a rejtélyre bízta a lelkét. „A Te kezedbe teszem le a lelkemet. Oda kell mennem.” Jézus elhitte.

Az Isten Fiának a hite az, amit nekünk ad. Úgy gondolunk Jézusra, mint Aki mindenekfölött van. Jézus itt volt, pont itt a Földön. Úgy élt, ahogy mi élünk. Abban a rejtélyben kellett élnie, amire minket is hív, hogy higgyünk benne.

P. Schaller így szereti mondani: „Jézus leparkol a kocsival. Jézus! New Yorkba mész vagy Miamiba? Ő azt mondja: egyik helyre sem, szállj be! Bízunk-e eléggé Jézusban ahhoz, hogy beszálljunk az autójába? És engedjük-e, hogy Ő vezessen?”

Olvasd az Írást, és lásd meg azt a rejtélyt, amiben Krisztusnak is élnie kellett. Aztán fogd Isten Fiának hitét. Tedd magadévá ezt a rejtélyt. Ez nem új. A rejtély nem újdonság számunkra. Itt vannak a nők. 🙂 Értjük, hogy mi az a rejtély. Értjük, hogy a rejtély minden fontos kapcsolatnak része. Ezek a kapcsolatok lehetnek isteni kapcsolatok, és mivel porból vagyunk, ezért ezek a kapcsolatok okozhatnak csalódást is néha.

A fával kapcsolatban higgy. Hidd el azt, ami a Golgotán történt. Higgy abban a rejtélyben, amire Krisztus is rábízta Magát és diadalt nyert. Ő megtette. Ő megtette emberként értünk.

Tudom, hogy nagyon sok dolog történik. Az emberek mennek helyekre, a dolgok történnek. A kormányok tesznek dolgokat, és megrázzák a világunkat. Isten azt mondja: „Higgy Nekem! Melletted állok. Beleugrom a halálba. A szellememet az Atyára bízom.” Aztán eljött a feltámadás napja.

A te hited lehet, hogy gyenge, de Jézus arra hív, hogy vedd Isten Fiának hitét. Hadd emeljen fel az Ő hite téged. „Ez hogy történik?” Ez rejtély. Viszont keress, és találni fogsz. Zörgess, és megnyílnak az ajtók. Kérj, és adatik. „Gyere Hozzám! – mondja Jézus. – A világnak ez a „mutasd meg, és aztán beszélj róla” elképzelése van, de gyere, dobd le e terheidet és nyugodj meg abban, Aki Én vagyok. Hidd el, amit mondok Magamról.”

Mindig ez a valóság. A Könyvnek a tényei nem változnak. Isten mellettünk áll, ez soha nem fog megváltozni. Ő soha nem fog elhagyni, és nem fog eltávozni tőlünk. „Hova megyünk? Milyen poharakat kell majd kiinnunk?” – ezeket az Atyára bízzuk Isten Fiának a hitével. Elhisszük azt, hogy ahova Ő visz minket, az valós és helyes. Ez megváltoztatja azt a helyet, ahol éppen vagyunk. Isten ezt megtette velünk, és egyre inkább ezt fogja tenni.

Élj a rejtéllyel! Hidd el azt, amibe Isten visz bele. Egy vad és elképesztő utazás lesz – pont olyan, mint a tegnapi taxizásom 🙂 –, de oda fogsz érni, ahogy én is.

Köszönöm, hogy Isten hűséges szolgái vagytok olyan helyen, ahol ez nem annyira könnyű. Ti növeltétek az én hitemet az által, amit tettetek ott, ahol vagytok.

Hidd el az Ő rejtélyét! Hidd el az Ő személyének a rejtélyét, mint Ádám: elalszik, aztán felébred, és meglepetés van. Ilyen lesz az életünk.

Kategória: Egyéb