Követhetünk el hibákat, amikor a bűnről gondolkodunk, akár ha a saját bűnünkről van szó, vagy valaki máséról. Mi Isten elméje és mi az én felelősségem, amikor vétkezem, vagy amikor azt látom, hogy mások követnek el bűnt, vagy amikor valaki ellenem vétkezik?
(Jób 42:7, Márk 11:25, Mát 5:23-24, Zsolt 59:17(18))
Élhetünk mindenféle feltételezésben, amit a világtól tanultunk. Ha nem ismerem Istent, ha nem ismerem az Ő szívét, akkor látom az Ő hatalmát, látom az Ő rettenetes voltát, de ennél tovább nem látok. Emiatt lehetne bennem félelem, ennek a következménye lehetne menekülés, bujkálás. Látnom kell az Ő akaratát a tetszése szerint.
(Zsolt 63:1b-3,8, Zsolt 73:23-28, 113. zsoltár, 2Sám 4:4, 9:1-11, 19:24-30, Ézs 40:10-11,15,17,26, 41:9-10, 42:5-6, 43:1,10-12, 2Tim 1:9, Ef 1:4-5)
A (jobb-bal) hanganyag egyik csatornája az angol, a másik a magyar hangot tartalmazza.
A (jobb-bal) hanganyag egyik csatornája az angol, a másik a magyar hangot tartalmazza.
A (jobb-bal) hanganyag egyik csatornája az angol, a másik a magyar hangot tartalmazza.
A (jobb-bal) hanganyag egyik csatornája az angol, a másik a magyar hangot tartalmazza.
Gyakran kételkedünk Isten szavában, az Ő ígéreteiben, mert magunkból indulunk ki, emberi értékrend alapján gondolkodunk Őróla. Isten nem ember, az Ő változhatatlansága garancia arra, hogy beteljesíti az ígéreteit. Mire tett Ő ígéreteket?
(4Móz 23:19, Ézs 55:8-9, 2Pét 3:3-4, Zsid 6:13-18, 10:23, Ján 15:7, Zsolt 145:19, Jer 33:3)
A (jobb-bal) hanganyag egyik csatornája az angol, a másik a magyar hangot tartalmazza.
Ez a beszélgetés Az életünk üzenete, és az ellenállás c. üzenethez kapcsolódik.
(2016. június 19. vasárnap 16:30)
Isten akaratában a legkisebb dolgok is tartalommal bírnak, jelentőséggel, értékkel bírnak. A mindennapi tevékenységeinknek van szellemi illata. Sátán gyűlöl mindent, amit csinálsz, mert ő gyűlöli ezt az illatot, gyűlöli a szívet mögötte. Támadás van a hited ellen. Emiatt a kérdés valós: Vajon ti is el akartok menni?
(Ján 6:53-68, ApCsel 2:46-47a, Ján 6:67, 1Pét 5:6, Ján 8:44b-45)
A témánk Isten királysága. Ez az egyik kedvenc témám.
Jézus Krisztus azt mondja Mát 6:33-ban: Mindenekelőtt, elsőként Isten királyságát kell keresnünk. Ezt a mércét adja nekünk. …
Merrefelé megy az életed? Mi vezeti az életedet? Van, ami emlékeztessen? Mi a te kék zsinórod? Legyen a kezeden, a homlokod fölött, hogy ne a saját szívedet kövesd! Nagyon jelentős lehet az életedben, ha a szívedre és lelkedre veszed.
(4Móz 15:38-41, 5Móz 11:18, Péld 3:1, Zsolt 1:1, Róm 6:12-14)
Ez a beszélgetés az Isten szeretete valós e világban (Babaodaszánás) és A felülről való bölcsesség (P. Knight búcsúja a gyülekezettől) c. üzenetekhez kapcsolódik.
(2016. június 12. vasárnap 16:30)
Olyan kapcsolat legyen közöttünk, amelyben nem hallgatjuk meg a negativitást egymásról, amelyben nem benyomások alapján gondolunk a másikra. Élni és szeretni az evangéliumot. Együtt járunk benne, és ez Krisztus képére formál. A felülről jövő bölcsességet akarjuk.
(1Kor 2:1-5, Jak 3:17)
Nagyon sok ember, aki veszített dolgokat, személyeket az életben, megsebeződött. Nekik fel kell ismerniük, hogy ez a nagyon is valós fájdalom nem jogosítja fel őket semmire. Hogyan dolgozod fel a problémát, a válságot az életedben? Ne maradj meg áldozatnak, lépj rá a gyógyulás útjára!
(1Kir 3:16-27)
A szentség egyáltalán lehetséges-e? Tekintettel arra, hogy csak Isten szent. A szentség nem csak lehetőség a keresztény számára, hanem szükségszerűség, elvárás is. Nem luxus a hívő számára, hanem normális, hogy ez jelen legyen az életünkben. Miért? Mert azt mondja, hogy szentség nélkül senki nem látja meg az Urat.
Persze, meg kell értenünk, hogy Isten esetében a szentség teljesen természetes, hiszen ez az Ő jellemének része. Mi van azonban velünk? Ő azért szent mert Ő Isten? Hogyan van ez velem, vagy veled?
(Zsid 12:14, Tit 3:3-5, 1Pét 1:14-16, 2Pét 7:1, Fil 2:12-13, Róm 8:29)
Isten számunkra kikutathatatlan, kimeríthetetlen, megismerhetetlen, befoghatatlan, de Ő ismer minket, már az anyaméhtől fogva. Ez bátorító számodra? Nincs hely, nincs helyzet, nincs idő, mely elválaszthatna Őtőle, de mindig van új mélység, ami felfedezhető, és mindig van új csoda.
(139. zsoltár, Zsid 4:13)
Ez a beszélgetés az “Én vagyok az, az Úr” c. üzenethez kapcsolódik. (2016. június 5. vasárnap 16:30)
Miután meghoztuk a döntést az életünkben: Istennel akarok járni, Őt akarom megismerni!; mintha éppen az ellenkezője történne, nem Istennel találkozunk, hanem problémákkal. Legszívesebben azt mondanánk: Ez biztos, hogy nem az Úrtól van! Isten hűséges abban, hogy pontosan azt adja nekünk, amire szükségünk van. Szeretné leleplezni a számunkra Önmagát, de ez passzivitásban nem megy, viszont a vihar kellős közepén annál inkább.
(1Móz 50:20, Mát 14:22,24,27, 2Kor 4:15, Zsid 12:15)
A tanítvány nem olyasvalaki, aki jó dolgozatokat akar írni. A tanulás része a tanítványságnak, ám nem az egész kép. A tanítvány olyasvalaki, aki növekedni akar.
Mi különbözteti meg a besült, a tüzijáték, és az interkontinentális ballisztikus keresztényt egymástól?
2Móz 4:10, 33:11, Józs 11:15, 1Sám 17:38-39, Péld 17:27, Luk 9:57-62, 18:23, 22:33 Mát 10:24-25,42, Ján 13:34-35, 1Kor 11:1, 2Kor 5:14, 2Pét 1:11, Zsid 10:25, 13:7, 2Tim 4:6-7
Mi alapján tekintesz a dolgokra, amikkel találkozol? Az életet a jó és rossz rendszerében mérlegeled? Ez a rendszer erőteljes és félelmetes. Van alternatíva, amit Isten adott nekünk.
A macskák kiigazítják magukat esés közben. Hogyan? Mi az a két dolog, amit még az esés közben meg kell tenni?
(Ján 8:36, Zsid 12:18, 21-24, 2Kor 5:19)
