P. Péterfai János
1Kor 16:13-14 Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!
Legyetek férfiak! Mielőtt azt gondolnád, hogy ez egy anti-feminista üzenet lesz… 🙂 Tisztázzuk ezt! Mi az, amit csak a férfiak tudnak? Látom itt néhány hölgy arcán, hogy hosszú azoknak a dolgoknak a listája, amit mi el tudunk rontani. 🙂 Tudom, hogy ez egy hosszú lista! 🙂
Tudod, hogy miért férfiak a vezetők a gyülekezetben? Mert ha nők lennének, akkor minden rendben lenne. Mi pedig – délelőtt hallottuk – nem ihatunk, nem nőzhetünk – nem mintha akarnánk –, nem játszhatunk szerencsejátékot, de valami szórakozás nekünk is kell. 🙂 Olyan jó elrontani valamit! Mi az, amit a férfiak tudnak csak? Megszerelni valamit. Rossz nyelvek szerint azért rontunk el mindig mindent, hogy utána megszerelhessük. Aztán csak a férfiak tudnak füvet nyírni. Úgy értem, lehet, hogy a nők is meg tudnák csinálni… Megkérdezem szakavatott p. Schallert: Az USA-ban hány nőt lehet látni szombat délután füvet nyírni?
– Egyet.
A feleséged? (P. Schaller bólint.) 🙂 Nekünk, férfiaknak ez territórium-megjelölés. Még egy dolog, amit csak a férfiak tudnak: kinyitni valamit. Amikor egy konzerv teteje besül, halljuk: „Szívem! Kinyitnád?” Úgyhogy ez a három dolog az, amit mi férfiak tudunk, minden mást nők is tudnak.
Nagyon sok olyan dolog van – ezzel szembesülni kell –, amit a nők tudnak, és mi férfiak nem tudunk. Három hónapos a legkisebb lányunk. Valaki megkérdezte tőlem: Kinek a lánya? Kedvem lett volna azt mondani, hogy a nagylányomé, és az én kis unokám. Nem! Van egy három hónapos kislányunk. És nagyon sok mindennel szembesülnöm kell, hogy nem tudom megcsinálni, bármennyire is szeretném. Úgyhogy maradjunk csak annál, amit mi férfiak tudunk csinálni.
Tudunk kinyitni dolgokat. 4Móz 13:2-ben az Úr szólt Mózeshez: Küldj férfiakat, hogy kikémleljék Kánaán földjét. Tudod, mi történt ott! Anti-evolúció. Tizenkét férfi bement Izrael földjére, kettő férfi visszajött, és tíz csirke. 🙂 Ez az anti-evolúció. Ketten azt mondták: Bemehetünk, mert férfiak vagyunk. Tízen azt mondták: „Ó, ide ne menjünk! Ez a hely problémás. Még Anák fiait is láttuk!” Úgyhogy a tíz „csirke” kívül is maradt, de a két férfi, aki férfi maradt, az egyik Józsué, a másik Káleb, mindkettő bement az Ígéret földjére.
Amikor megtörtént a honfoglalás, akkor még mindig ott volt Káleb, aki azt mondta Józs 14:10-ben: „Harcoltam az életemben, hűséges voltam, és most az Úr engem életben tartott. Ahogy megígérte. És most, nyolcvanöt évesen még mindig férfi vagyok. – Negyven évesen járt először az Ígéret földjén. Ezt nyolcvanöt évesen mondja. Nekem még nagyon messze van az. A legtöbbünknek nagyon messze van. – Ugyanaz a férfi vagyok, ugyanazzal az erővel, amivel akkor én bementem az Ígéret földjére. Negyvenöt évvel később még mindig van erőm. Még mindig van hitem.”
Józs 14:11-12 Még ma is olyan erős vagyok, amilyen azon a napon voltam, amikor elküldött engem Mózes. Amilyen akkor volt az erőm, most is olyan az erőm a harchoz és a járásra-kelésre. Most azért add nekem ezt a hegyvidéket, amelyről szólt az ÚR azon a napon. Mert magad is hallottad azon a napon, hogy anákok vannak ott és megerősített nagy városok. Hátha velem lesz az ÚR, és kiűzöm őket, ahogy megmondta az ÚR.
Az Úr életben tartotta, Káleb pedig a szívét tűzben tartotta. Ne gondoljuk azt, hogy ez a negyvenöt év nem hagyott nyomot az egészségén. Negyven év pusztai vándorlás – persze Isten gondoskodott, gondviselője volt –, hallotta az embereket zúgolódni, hallotta, ahogy azt mondták: „Ez lehetetlen! Ez még az Úrnak is lehetetlen!”; látta a bajtársait, a testvéreit, a szeretetteit, a családját meghalni a pusztában.
Egy megfáradt, megtört ember lehetett volna, de ő azt mondta: „Az én hitem ugyanolyan erős. Még mindig férfi vagyok. Én nem adtam fel, a hitem erős. Az erőm nagy.” Nem ahhoz képest, hogy ő mit tapasztalt, nem ahhoz képest, hogy mit érzett, nem ahhoz képest, hogy mennyit tudott, hanem ahhoz képest, hogy mit mondott az Úr, hogy mit ígért neki az Úr. Istennek az Igéje, Istennek a kijelentése a biztos szikla, és ez az, ami erőt adott Kálebnek, és ez ad erőt neked is, Kálebnek az erejét. Az Ő kijelentése ez volt: Tiéd lesz a föld. Káleb ezt hallotta: Ahová a lábad lép, az a te birtokod lesz. Káleb erre azt felelte: „Nekem ennyi elég. Ez nekem erőt ad.”
Mi a mi kijelentésünk ehhez képest? A mi kijelentésünk az, hogy Jézus Krisztus eljött a Földre, Istennek a Fia emberré lett. Júda Oroszlánja megalázta Magát. Meghalt helyetted ott a kereszten, és aztán harmadnap a Szent Szellem által új életre kelt. Róm 8:11 ugyanez a Szellem, ugyanez az erő van neked is megígérve, nekem is, és mindnyájunknak ugyanaz az erő. Még csak negyvenöt év sem telt el az életünkből! Csak néhány hónap, néhány év ebben a Szolgálatban.
A mi kijelentésünk a biztos Szikla, Ami erőt ad, és erre mondja azt 1Kor 16:13-ban: Legyetek olyanok, mint Káleb! Sőt azt mondja: Olyanok vagytok, mint Káleb. A ti erőtök nem fogy el. A bennetek lakozó Szellem nem halványul el. A bennetek lakozó világosság ragyog, bizonyságot tesz. Az ott van, és nem tudjuk elrejteni. Mindannyian férfiak vagyunk. Elrontunk dolgokat, nyírjuk a füvet, kinyitunk dolgokat, de erős a hitünk, erős a bennünk élő Isten hite. Annak az Istennek, Aki nem változik. Még csak árnyéka sincs a változásnak. Ez volt Kálebnek az ereje, és még ennél sokkal-sokkal több áll előttünk, de ez az erő nem változik. Ámen.
P. Graham
Dicsőség az Úrnak! Olyan nagy áldás együtt lenni itt!
Az Efézusbeliekhez írt levél lenyűgöző nézőpontot ad, és lenyűgöző beszámolót a hívő életéről. Mondhatjuk azt, hogy ez a Biblia legmagasabb könyve, mert mennyei helyekről indul. Annyira csodálatosan és egyértelműen elmondja, hogy mi, hívők mennyei helyeken vagyunk. Az 1-3. fejezetben a Krisztusban lévő örök pozíciónkat azonosítja be, a 4-6. fejezetekben pedig a földi járásunkkal, szolgálatunkkal, életünkkel foglalkozik. Ám mi az 1-3. fejezet miatt vagyunk keresztények, nem a 4-6. fejezetek miatt.
Ef 1:3 Áldott az Isten, a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekben, a Krisztusban.
Aztán kibontja ezt az igazságot a következő három fejezetben. Megadott nekünk minden szellemi áldást mennyei helyeken Krisztusban. Ezt követi egy lenyűgöző lista, amint leírja, hogy minket a világ megalapítása előtt kiválasztott, hogy el lettünk rendelve arra, hogy fiakká fogad, hogy elfogadottakká tett minket a Szerelmesben az Ő kegyelme dicsőségének magasztalására. Ő alkotott minket, és elfogadottá tett minket a Szerelmesben, Akiben minden szellemi áldással meg vagyunk ajándékozva. Van megbocsátás és szabadulás az Ő kegyelme gazdagsága szerint. Örökséget nyertünk. Elpecsételt minket a Szent Szellem. Ez lenyűgöző igazság, amelyet rólad és rólam ír.
A 2. fejezetben folytatja azzal: Egykor halottak voltatok, most pedig éltek. Megelevenített titeket, és mennyei helyekre ültetett Krisztusban. E világ folyása szerint jártatok egykor, de most új életetek van. Felülről való. Kegyelem által lettetek megváltva. Egykor Krisztus nélkül valók voltatok, most pedig tiétek Krisztus. Isten nélkül jártatok, de most megvan nektek Isten. Távol valók voltatok, de most közel valókká tétettetek. Mennyire közel? Krisztusban. Mennyei helyeken.
Pál sáfárként felismeri a 3. fejezetben, hogy megadatott neki az a kegyelem, hogy Isten kikutathatatlan gazdagságáról tanítson. Ezért fejeződik be a 3. fejezet doxológiával, Isten fenségének dicsőítésével.
Aztán a 4. fejezet azt mondja, hogy járjunk az elhívásunkhoz illően. Mennyei helyekre lettünk ültetve. Ez fordulópont a levélben. Azt mondja, hogy most ehhez illően, ehhez méltóan járjunk. A járásunk aszerint legyen, akik valóban vagyunk. Eddig úgy jártunk, de mostmár így járjunk. Ef 4:17 ne úgy járjunk, mint a pogányok, mert mi nem így tanultuk Krisztust. Hiszen hallottunk Ő felőle, és Ő Maga tanított minket, hogy levegyük az ó-embert, és megújuljunk az elménk megújulása szerint, és magunkra öltsük az új-embert, amely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben. Felöltözzük amaz új-embert. A bölcs számára az élet útja odafentről van. A földön járok, de minden szellemi áldással rendelkezem mennyei helyeken Krisztusban.
Most megvan az a kiváltságom és az a nagy elhívásom, hogy többé nem kell úgy járnom, hanem járhatok emígy, levetkőzöm az ó-embert és felöltözöm az új-embert. Ef 5-ben azt mondja, hogy járjunk szeretetben. Nem a mi szeretetünkben, hanem az odafentről való szeretetben, a Szent Szellem általi szeretetben, az új-ember általi szeretetben. Ef 5:8 járjunk a világosság gyermekeiként. Nem a mi világosságunk fiaiként, hanem az Ő világossága szerint, a fentről valóban; nem a mi életünk szerint, hanem az Ő életében. Mert Krisztus az, Aki bennem él. Ef 5:15 vigyázzunk, hogy okkal járjunk. Ef 5:18 a Szent Szellemben járjunk. Ez a kiváltságunk. Ez a gondoskodás számunkra. Ez az odafentről való életünk. Bár a földön járunk, de az élet útját a bölcs odafentről veszi.
Kol 3-ban Pál azt mondja: Ha feltámadtatok Krisztussal, vagyis még pontosabban, mivel ez valóság, hogy ti valóban feltámadtatok Vele, így az odafel valókkal törődjetek, és ne a földiekkel, és az odafel valókat keressétek, ahol a ti életetek el van rejtve Krisztusban Istennel. Hab 3:19 a zerge lábát adja meg nekem, és magas helyeken járat engem, mialatt a földön vagyok. Zergelábakat ad nekem, és magas helyeken járat. A zsoltáríró azt mondja: Amikor a szívem háborog, vigyél engem a sziklára, amely nálam magasabb; Zsolt 61:2.
Zsolt 40:2 kivont engem a pusztulás gödréből, új dalt adott a számba, kősziklára állította a lábamat, és megalapozta a járásomat. Sziklára helyezte a lábamat. Olyan sziklára, amely magasabb nálam. Mert a földön járok, de olyan sziklán állok, amely magasabb nálam. Amikor a problémáim elárasztanak engem, akkor Isten olyan sziklához vezet, amely magasabb nálam. Sziklára vezet mennyei helyeken. Ámen.
P. Schaller
1) Amikor egy pásztor reggel felébred, imádkozik emberekért, emberekre gondol. Mert Isten embereket helyezett a szívére. Ez Isten. Isten az, Aki embereket helyez a szívére. Emberek neve ott van a szívében. Lehet, hogy van egy térképe a világról, és úgy imádkozik azért, hogy Isten küldjön misszionáriusokat az egész világra. Ezt teszi, és hit által él.
Lehet, hogy találkozik valakivel, és együtt reggeliznek, találkozik emberekkel, telefonál, tanulmányoz. Lehet, hogy van még egy munkája, van családja, és este tanít. Elmegy másik városba is, megosztja az Igét. Aztán hazamegy, és van valami a szívén. Hit által él. Az ő hitét követjük, ő egy példa. Ez az, amit Isten helyezett a szívére. Megtanulta ezt tenni, mert egy másik példa járt előtte. Követi az embereket, követ egy másik pásztort. P. Briant követi, vagy engem követ. Vannak példák előttünk. Én p. Stevenst követem, az ő példáját, és azt, ahogy ő tanított minket arról, hogy hogyan éljünk. Ez lenyűgöző. Fontos.
Aztán ő hatással van a gyülekezetére, és a gyülekezetben lévő emberek olyanok a szívükben, a hitükben, mint ő. Van látása, az emberekről gondolkodik.
Isten egy országot is a szívünkre helyezhet. Lehet, hogy soha nem megyek oda, de a szívemen lehet talán Kína, vagy Omán, vagy Argentína, vagy Magyarország, vagy az USA. Így élünk. Élünk hit által.
2) Mit mondott p. Graham? Szeretném megismételni, amit p. Graham mondott, mert annyira lenyűgöző volt.
Róm 5:19 Mert amint egy ember engedetlensége által sokan bűnösökké lettek, …
Melyik ember volt ez? Melyik volt engedetlen? Ádám. Amikor a mennybe jutok, majd elbeszélgetek vele. 🙂 Egy ember engedetlensége… és itt vagyunk. Egyetlen ember engedetlen volt, és nézd, mi történt! Egy ember engedetlen volt, és mindnyájan bűnösök vagyunk, mindannyian meghalunk, és nézz körbe a világban. Viszont van itt más is:
Róm 5:19 … úgy egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek.
Ki az? Jézus. Egynek engedelmessége által. Egy! Képzeld el, egy ember engedelmessége által mindannyian igazak lettünk. Általa. Egy ember által. Ebben a versben nem három emberről van szó, hanem csak kettőről: Ádám és Krisztus. Krisztus miatt mindannyian megigazultunk. Egy szempillantás alatt. Abban a pillanatban, hogy hiszünk, igazak vagyunk. Ennyi! Üdvözülünk. Igazak lettünk. Mennyire igazak? 100%-ig. Abszolút. Abban a pillanatban, ahogy hiszünk. Amikor hittünk, abban a pillanatban igazak lettünk. 100%-ig.
Van egy történet az evangéliumokban, Ján 6. A tanítványok megpróbáltak átkelni a Galileai tengeren. Jézus a vízen járt, beszállt a csónakba, és azonnal a túloldalon voltak. Azonnal. Amikor beszállt a hajóba, már a túloldalon is voltak. Ezt történt veled is, amikor hittél, azonnal igaz lettél, és azonnal a mennyben ültél, és azonnal minden szellemi áldást megkaptál, és azonnal a Szent Szellem benned lakozott, és azonnal minden bűnöd meg lett bocsátva. És azonnal van egy örökségünk Krisztusban. Ennyi! Ez az evangélium üzenete. Minden más vallás egy folyamaton megy át. Idő kell hozzá, munka, odaszánás. Viszont nálunk azonnal, amikor hiszel, minden kegyelmet megkapsz.
Róm 5:20 A törvény pedig bejött, hogy a bűn megnövekedjék. De ahol megnövekedett a bűn, ott bővebben áradt a kegyelem,
Most itt van a kegyelem számunkra. Ha vétkezem, akkor is megvan a kegyelem. Ha elbukom, van kegyelem. A kegyelem bőséges.
Róm 5:21 hogy amint uralkodott a bűn a halál által, úgy uralkodjék a kegyelem is az igazság által …
A kegyelem uralkodik. A kegyelem tanít minket. A kegyelem mutatja meg nekünk Istent. A kegyelem az, ami felépít. A kegyelem mutatja meg a többi embernek, hogy az életünk megváltozott, hogy a kegyelem alanyai vagyunk. Megtanuljuk, hogy hogyan szóljunk kegyelemben önmagunkhoz és egymáshoz, hogyan szeressük egymást, hogyan fogadjuk el egymást, és egy embert se ismerjünk test szerint.
Gondoljatok a pásztorokra! Nem ismerem egyiket sem test szerint. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy teljesen más rendszerben vagyunk, a hit életében. Nem a kritizáláséban, hanem a hitében. Nem a hitetlenségben, hanem a hitben. A Szellem életében. Levetkőzzük a régi embert, és felvesszük az új embert.
Ef 4:3 és igyekezzetek megtartani a Szellem egységét a békesség kötelékében. (Az Országos Biblia Szól Nap jelmondata.)
Nézd meg ezt! Ez egy erőfeszítés. Igyekszünk. Mert a hústestem nem hisz a kegyelemben. A testem érzékeny. A hústestem érzékeny az igazságtalanságra. Arról beszélünk, hogy mi helyes, mi helytelen. Megtanuljuk azonban, hogy hogyan éljünk a Szellemben. Csodálatos, hogy a Szellem mennyire kegyelmes! A mi Szellemünk kegyelmet ad, kegyelemben gondolkodik, szeret, mert amikor hittünk, azonnal történt valami. Isten az elméjében úgy döntött, és ez az Ő kegyelme dicsőségének dicséretére, magasztalására van. Csak azt mondjuk: „Micsoda? Ez lenyűgöző!” Ez történt akkor, amikor Jézus itt volt.
Az evangéliumokban az emberek nagyon sokszor csak ledöbbentek. Megdöbbentek. Elámultak. „Senki sem olyan, mint Ő! Ahogyan szól… A csodái…” Szerették Őt. Az utolsó vacsorán, amikor azt mondta: Elmegyek.; megdöbbentek: „Tessék?! Hová mész? Veled megyünk. Micsoda? Elmész?” Amikor ennyire szeretsz valakit, és azt mondja, hogy elmegy, az megrázza a világodat. Szerették Őt.
Ez olyan, mint mi. Szeretjük egymást. Élvezünk együtt lenni. Emlékszem, az egyik lelkipásztorunkra Indiában. Hajnal kettőkor vonaton átutazott egy falun, ahol volt egy Nagyobb Kegyelem gyülekezet, és kijöttek az emberek a vasútállomásra, pedig a vonat nem állt meg. Csak áthaladt az állomáson, ők mégis ott voltak csak azért, hogy integethessenek hajnal kettőkor. Mert egy pásztor a Szolgálatból rajta volt a vonaton. Csak integetni akartak neki. Ez micsoda? Őrültség, de ilyenek vagyunk. Ez a szeretet. Ez a hit. Ez az új életünk.
Amikor az asszonyok készültek eltemetni Jézust aznap reggel a Sabbath után, amint mentek, azt mondták: Ki fogja a követ elgörgetni nekünk? Az Írásban nincs feljegyezve a válasz, csak annyi: Ki fogja elgördíteni a követ? „Nem tudom, de akkor is megyünk! Menjünk, nézzük meg! Szeretjük Őt, még akkor is, ha halott. Szeretjük Őt. Elmegyünk, és megnézzük. Menjünk!”
Ilyen élet az, amilyen nekünk is van. Jézus adta nekünk azonnal. A miénk. Éljünk ebben. Vetkőzzük le az ó-embert, és öltözzük fel az új-embert. Legyünk nagyon kedvesek, legyünk nagyon közeliek Jézusban! Törődjünk egymással! Imádkozzunk egymásért! Valaki azt mondta: Mihez kezdesz a féltékenységeddel vagy irigységeddel, amikor olyan emberért imádkozol, akire irigy vagy? Hova teszem ezt az irigységet, féltékenységet? A kereszthez. Azután imádkozunk.
Ámen.