1 Kor 1:2 Az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, a kik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magokén és a miénken:
2 Kor 3:18 Mi pedig az ùrnak dicsôségét mindnyájan fedetlen arczczal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsôségrôl dicsôségre, úgy mint az ùrnak Lelkétôl.
Ez egy nagyon bátorító vers. Elváltozunk az Ő dicsőségére. Az Úr Szellemétől. Ő dolgozik bennünk. De van egy tanítás a kereszténységben ami összekever pár dolgot és ezt az örömöt keserűségre változtatja és kemény munkává teszi. „Tessék szentnek lenni, mert ha nem vagy az, akkor Zsidók 12:14 szentség nélkül senki nem láthatja meg az Urat.” Terhet raknak az emberekre. Két szélsőség van. Kicsit szeretnék rendet rakni ezzel kapcsolatban Isten segítségével. Ez nagyon-nagyon fontos a hívő számára.
Megszentelődés: mit jelent? Azt amit olvastunk 2Kor 3:18-ban. Elváltozunk dicsőségről dicsőségre az Úrnak képére. Az Ő képére. Mert Ő szent. Az, hogy én olyan leszek mint Ő, hogy ez megtörténik az életemben, azt jelenti, hogy megszentelődöm. Ez megy végbe az életemben. De amikor emberek elolvassák 1Kor 1:2-t, akkor ez a két dolog történhet:
– fennhordja a hívő az orrát, hogy „tökéletes vagyok már”
– a másik, hogy az ember visszahúzódik Isten munkájától, nem jár Istennel, mert látja a tulajdon gyengeségét. Akkor ez nem nekem szól – mondja – a Bibliát nem nekem írták! A Korinthusiaknak, akik megszenteltek Jézusban, elhívott szentek – akkor lapozzunk, ez nem nekem szól.
Mindkét gondolkodás eredménye hogy haszontalan vagyok Isten munkájában és nem termek gyümölcsöt Isten szíve szerint, akár büszkélkedem ezzel, akár azt gondolom, hogy nincs helyem ebben, nem lesz semmilyen gyümölcsöm.
Amikor szentségről beszélünk, akkor általában Istenről beszélünk. De 1Kor 1-ben 30. vers mondja:
1 Kor 1:30 Tôle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lôn nékünk az Istentôl, és igazságúl, szentségül és váltságúl:
Zsid 10:14 is erről beszél.
Zsid 10:14 Mert egyetlen áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.
Elvégezte értünk. Innen indulunk. Isten megszentelte a hívőt, Krisztus halálakor. Amikor bíztunk Krisztusban, akkor Isten elvégezte ezt értünk. Ez az első pontunk. Helyzeti megszentelődés. Nagyon hasznos számunkra. Isten megmosott téged, Krisztus vére megtisztított, Krisztus igazsága tiéd lett. Amikor megtörtént akkor Krisztus a szentséged, azért szent vagy. Isten így beszél rólunk: Zsid 10:10. 1Kor 6:11 nagyon különleges vers. Azt mondja: Immár megszenteltettetek, megigazíttatatok.
A korinthusiak között széthúzás volt, egymást a bíróságra rángatták. 1Kor 11:22 az Úrvacsorát annyira elszúrták, hogy Pál azt mondja inkább ne is vegyétek! 1Kor 14 rendetlenség van a gyülekezetben. Ők szentek? Hogyan dicsőíti ez Istent, milyen bizonyság ez? Nem jó bizonyság.
Miről beszélek? A korinthusiak mindennapi tapasztalata nem a megszentelődés volt, de amikor Isten rájuk tekintett akkor szentnek látta őket. Ha hívő vagy Krisztusban, akkor Isten már elvégezte ezt érted. Törvényeskedő tanítók szeretnék azt mondani: légy tökéletes, ha tökéletes leszel, akkor rád is vonatkozni fog ez a vers. 2Kor 3:18 ettől megváltozik: elváltozunk, terheltségről, terheltségre a saját erőfeszítésünk által és nincs dicsőség. Igyekezz! Űzés. Mindig ott a vád, támadás a hívő ellen, ami összekever két dolgot:
az első a helyzeti megszentelődés volt. A második a tapasztalatunk. Ez viszont haladó dolog. Ez a megszentelődés amiben haladás, változás van. Remélhetőleg növekszünk Istennel. A járásunkban Ővele. Hogyan? Néhány vers beszél erről:
Ján 17:17 hogy szentelődünk meg? A te igéd által, szenteld meg őket, mert a te igéd igazság. Tehát az ige által. Hogyan változom el? Az egyik ami történik, hogy Isten Igéjét nem csak hallom, hanem megérint engem. Mélyen igazán, kihívóan, szeretettel szól és van várakozásom, Isten személyesen szolgál felém, ez megszentel.
A másik ahogy megszentelődünk: 2Kor 3:18 a Szellem által. A Szent Szellem munkája. Nem az akaraterőm, nem az én nagyszerűségem, tökéletességem. Fontos: a vallás arról szól, hogy én itt fenn vagyok és elég vagyok. Isten nézd milyen tökéletes vagyok! Az evangélium arról szól viszont, hogy tessék leszállni a magas lóról és azt mondani: Uram, dolgoznál az életemben kérlek?! Azt találtam, hogy én nem vagyok elég erős, jó, szükségem van rád. Adj növekedést! Kétféle ember van: az egyik eléri amit akar, a másik nem. Miben hasonlítanak? Ha végigmennek az életük útják és az egyik elér mindent amit akar, a másik nem és rájön erre, mindketten sírnak a végén.
Nagy Sándor a legnagyobb hódító volt a világtörténelemben. Amikor végére ért a hódításainak, minden akkor ismert világbirodalmat meghódított, Macedóniától Kínáig. De a végén sírt, merthogy „Nincs már amit meghódíthatnék.”
Kétféle módon élhet az ember: az egyik, hogy mindent elérek amit akarok, de a végén úgyis azt mondom: és most? Nincs hova menni. Vagy a másik, ami gyakoribb, rájövök, hogy nem vagyok elég hogy elérjem, és nekiállok sírni, hogy miért nem vagyok elég.
Ám amikor rájössz hogy gyenge vagy és elbuksz, itt a lehetőség, hogy felállhass. Ha úgy érzed, hogy elérted, tökéletes vagy, akkor van még előtted sok-sok lépés. Életed végéig növekedhetsz és soha nem lesz vége. A hívő különbözik másoktól ahogy éli az életét. Mert akár elérem amit akarok, akár félúton abbamarad azt mondhatom: Uram, veled tovább megyek. Bízom benned Uram. Tovább vihetsz engem.
Isten Igéje, a Szent Szellem és még egy: engedelmesség. 2Pét 1:2. Mit jelent ez? Az Ige beszél hozzám. A Szent Szellem aktuálissá teszi számomra. Azt jelenti, hogy eltalál az Ige, komolyan megérint. Nem egy kicsit, nem csak elmegy a fülem mellett, fejem felett, az egyiken be a másikon ki. Hanem megérint. Mit csinálok vele, mi lesz akkor? Engedelmeskedem. Minek?
Az egyik válasz: a kényszernek. A pásztor csavarja a kezem és azt mondja: Isten szeretni fog ha szent leszel. Ilyenkor az űzöttségnek, kényszernek engedelmeskedem, vallásosságnak, kötelezettségnek. Ebben teher és nyomás, vallásos szellem van. Nem leszek gyümölcsöző Krisztusnak. Nem számít milyen jó életet élek. Ám van egy másik lehetőség: az Ige személyes a Szellem által és engedelmeskedek. Ezt kértem, te válaszoltál, elfogadom, kérlek vigyél tovább, tegyél lépéseket. Eldobom amit el kell és magamhoz ölelem amit kell. Isten folytatja, az Ige tovább beszél, a Szellem aktuálissá teszi és ismét engedelmeskedhetek neki. Megszentelődés. Hogyan? A Szellem hatalmából.
Van döntésem benne? Igen. Engedelmes vagyok vagy nem. De akkor is a Szellem hatalma által történik. Sokszor az emberek túl sokat vesznek magukra: „nekem kell olyannak lennem, elvégeznem”. De nem, figyelj! Engednem kell a Szellemnek, Uram vezess, tölts be, veled akarok járni, hadd legyen a tiéd ez a nap újra és újra. És a megszentelődés végbemegy.
Létezik még egy végső megszentelődés: amikor ott leszünk az Úrnál, 1Ján3:2 olyanok leszünk mint Ő és teljes lesz a dolog. Ez a szentség teljes lesz. Nem lesz kísértés, a bűn nem tud fogást találni rajtunk. Kész, vége lesz. Ezt várjuk nagyon. Még nincs itt, de növekszünk.
Tehát mi az a három:
1. az üdvösség pillanatában,
2. Isten hatalma által ahogy engedelmeskedünk,
3. Isten Fiának jelenlétében mindannyian olyanok leszünk.
Ez mind jó hír. De amikor félreteszem a Bibliát, becsukom és előveszem az irányítási vágyam, akkor más üzenet jön. Pedig az Ige nem mondja, hogy tapasztalatilag a mindennapi életünkben tökéletesen járhatnák mielőtt vele találkoznánk.
Néhány hívő aki nem érti, hogy három dologról beszél az Ige, küzd ezzel, ezért inkább elhisz egy hazugságot, hogy megmagyarázza hogyan működik ez. A RBT eltöröltetett, amikor újjászülettem – mondják. Nem maradt belőle semmi. Akkor bűn nélkül vagy? A felelet: igen.
De így van ez? Mi a három ellenségünk: a RBT, a világrendszer és Sátán.
Támad Sátán minket? Kicsit. Néha. Hitetlenség, kivetítések, vádak, lázadás, Isten munkája ellen. Támad minket. Hogyan oldja meg Isten ezt? Előveszi mindenható radírját és kiradírozza Sátánt? Nem, hanem azt mondja: hívő légy felelős! A gondolataid a te hatalmadban vannak. Dönthetsz, hogy az Igével gondolkodsz, Kol 3:16 megtöltöd a szíved, gazdagon lakozik a szívedben és az ellenség támadásai nem találnak helyet.
A világ nyom minket? Ambíció, elérhetsz valamit, gyerünk már! Te többre vagy méltó. Az a helyzet, hogy a feleséged, meg a sok gyerek akadályoz. Van egy jobb megoldásom. Támad a világ. Persze. Mi a válasz? Isten kiradírozza az életünből? Nem, hanem azt mondja: felelős vagy. Az egyik amire szükségünk van a közösség. Ezért van tinitáborunk. Miért vannak konferenciáink? Van döntésem, nem menekülök a világ elől de szükségem van a közösségre, döntéseimre. A régi természetem is megvan. Nem örülök neki, de nem kell azt hinni, hogy eltöröltetett. De felelős vagyok.
Ha valaki azt mondja, az RBT eltöröltett, akkor mond neki: amikor gyereked születik az bűntelen lesz? Ha van gyereke akkor el fog gondolkodni. Ez a dolog, ez a hazugság, hogy eltöröltetett, én nem vétkezem, ez egy könnyű út, és néha ezt keressük, könnyebb utat keresek, amiben nincs felelősségem, amiben nem kell döntést hozni Istennel.
Az Ige három dologról beszél ami befolyásolja a megszentelődésem. Mind a három arról szól, hogy minek vetem alá magam.
- Róm 12:1 mennyire vetem alá magam Istennek, Róma 6:13,16,19. Kihez tartozom, kié vagyok? Uram tölts be a Szellemmel! Lehetséges, hogy egy ember teljesen odaadja magát? Lehetséges. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes vagyok, hanem amennyi világosságot adott Isten aszerint járok, amit tudok annak engedelmeskedem. Egy fiatal hívő, akinek az életében Isten még sok mindent meg fog változtatni, járhat teljes szívvel a világosságban. Egy cinikus, ostoba hívő azt mondhatná neki: majd rájössz! Pedig átadta magát Istennek és jár vele teljes szívvel. Ezért mondja Pál: a hitben erőtlen fogadjátok be, nem ítélgetve a vélekedéseit. Róma 14:1
- a másik aminek alávetem magam vagy nem: a bűn, Zsidók 12:4, Jak 4:7, 1Pét 5:9. Vannak kezdeményezések felém. Vannak kísértéseim. Engednünk kell nekik? Nem. Nem kell foglalkoznunk velük. Foglalkozhatunk Istennel az Ő Igéjével, kérhetem a Szellem segítségét. Nem kell alávetnem magam.
- Mennyire vetem alá magam Isten tervének az életemben. Hadd mondjam így: az Ő növekedésre irányuló tervének az életemben. Figyelj: lehetséges, hogy alávetem magam Istennek. Azt mondom: Uram a tiéd vagyok. Lehetséges azt mondom a bűnnek: nem köszönöm. Együtt teszem azzal hogy Istennek igent mondok, ezzel nemet mondok a bűnnek.
Isten tervének még nem értem a végére, van növekedés előttünk. Mindannyiunknak előtt van egy következő lépés ami újraértékeli az Istennek való alávetettségemet, és hogy hogyan látom a bűnt. Növekszünk.
Amikor azt mondjuk : növekedj, 2Pét 3:18, erre gondolunk.
Amikor azt mondjuk kegyelem, ne gondold, hogy támogatjuk a bűnöd, hogy megmaradj abban.
Az írás azt mondja: nem kell alávetned magad a bűnnek, vagy kimagyaráznod. Isten Fia győzelmet szerzett, a Szellem által szabadok lehetünk és alávetni magunkat Istennek, az elhívásunk és növekedés van az életünkben.