Nem több-e az élet? & Az ÚRé az igaz mérték & Viharban

2014 július 13. vasárnap  18:00

P. Farkas Laci: Nem több-e az élet?

Mát 6:25 Azért azt mondom nektek: Ne aggodalmaskodjatok az életetek felől, hogy mit egyetek, és mit igyatok; se a ti testetek felől, hogy mibe öltözködjetek. Bizony több az élet az eledelnél és a test az öltözetnél.

Van ebben a versben egy jó kérdés. Tudjuk, hogy ha Jézus kérdez valamit, akkor nem igazán az a lényeg, hogy mi mit mondunk rá, hanem az, hogy Ő mit fog rá válaszolni. Azt kérdezi: Nem több az élet annál, hogy mit eszünk és mit iszunk? Ha az embereket megkérdezzük ma, akkor ezt fogják válaszolni: „Nem! Mert nekem az van az életemben, hogy nincs ez, nincs az és nincs amaz. Úgyhogy folyton azt próbálom kitalálni, hogy hogyan lesz. Hogyan lesz?” Nagyon úgy tűnik, hogy Jézus ezt nem vette komolyan, mert kicsit később mond valamit nekik, ami nagyon fontos:

Mát 6:31 Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: „Mit együnk?” vagy „Mit igyunk?” vagy „Mivel ruházkodjunk?”

Mondhatjuk: Rendben, nem aggodalmaskodom, de akkor mit tegyek? Jön a válasz a 33. versben. Igazán ezért kérdezte azt, hogy nem több-e az élet. Mert el akarta mondani, hogy igenis, több az élet.

Mát 6:33 Hanem keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és ezek mind ráadásul megadatnak nektek.

Miről szól ez a vers? Arról, hogy Jézus szeretne valamit adni, hogy valami mással legyek elfoglalva. Nagyon könnyen elfoglalhatom magam az aggodalmaimmal, és nagyon jogosnak tűnik sokszor. Jézus azt mondja: „Van ennél több! Én azt szeretném, ha ezzel lennél elfoglalva. Keresd először ezt.”

„Ne aggodalmaskodjatok!” Ez a szó – aggodalmaskodás – azt jelenti, hogy egy résszel foglalkozni. Nem az egésszel, hanem egy résszel. Bámulatos, ahogyan egy pici rész képes arra, hogy elvonja a figyelmet az egészről. Az aggódás, a görögben merisz, azaz gond, azt jelenti, hogy egy résszel foglalkozni, mert elfelejtettem, hogy Isten gondoskodása ott van az egész életemen. Nem erre figyelek.

2Kor 9:8 Mert Istennek van hatalma arra, hogy bőségesen rátok árassza minden kegyelmét, hogy mindenben mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, hogy bőven teljék minden jótéteményre.

Mindenben mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek! Hol van helye itt egy pici résznek? A mindenben! Isten gondoskodik mindenről.

Ma délelőtt a feleségem a vasárnapi iskolában tanított arról, hogy a gyerekek az aggodalmaikat hogyan adják oda Istennek. (Vicces, ahogy Isten őt tanította erről. Igazából minket tanított erről.) Azt mondta, hogy amikor Istennek odaadjuk az aggodalmainkat, az olyan, mint amikor fogunk egy buborékfúvót, kinyitjuk, és aztán fújunk néhány buborékot. Csak képzeld el, ahogy szállnak, aztán egyszercsak elpukkannak.

Ahogy idefelé tartottunk, szerettünk volna venni egy ilyen buborékfúvót a szemléltetés kedvéért, de a boltban nem volt. Mit csinálunk ilyenkor? Aggódunk, hogy hogyan fogunk tanítani arról, hogy az aggodalmaidat add oda Istennek. 🙂 Úgyhogy, ebben a helyzetben voltunk, és oda kellett adnunk ezt Istennek. Ez vicces tényleg, hogy azon aggódom, hogy aggódom, de odaadhatom Istennek.

Aztán találtunk buborékfúvót, és megvolt a feladat a gyerekeknek: mondjanak valamit, amin szoktak aggódni, aztán fújjunk egy buborékot, és fújjuk ezt el. Ugyanilyen Isten is. Erre kér bennünket egy módon: „Ha van aggodalmad, akkor gyere, hozd Hozzám! Fújjuk el és mondjuk azt: Viszlát, aggodalom!”

Fil 4:6 Semmi miatt ne aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.

Azt mondja Isten: „Gyere, fújd el ezt a buborékot Velem! Gyere, fújd el ezt a buborékot itt Előttem! Hozd ide Nekem, és tárd fel Előttem!” Nem tudom, hogy mi ez a buborék ma a te életedben. Egy gyereknek könnyen lehet az, mint ami az én lányomnak szokott lenni: „Apa, a játék babám keze kijött. Rakd vissza!” Folyton ezt teszi, jön és feltárja.

Ez a szó, hogy tárjátok fel, a görögben a gnóridzó azt jelenti, hogy tudottá tesz, ismertté tesz, tudomására hoz. Ezt mondja Isten: „Gyere! Ne aggódj semmi felől! Csak gyere, hozd ide, és tárd fel Előttem.” Sokszor jön ez zsigerből: „Ne viccelj, Uram! Nem Te vagy a Mindenható? Neked tudnod kellene erről!”

Isten azt mondja: „Igen, tudok erről, de igazából azt szeretném, hogy lásd, ez egy kapcsolat, és hozd ide. Lásd meg, hogy idehozhatod, hogy bízhatsz Bennem, hogy Én szeretlek téged, és az Én jelenlétemben ezt feltárhatod. Az Én tudomásomra hozhatod. Én nem a szomszédod vagyok, Én nem egy munkatársad vagyok. Én Isten vagyok. Idehozhatod. Annyira vágyom erre! Csak tudd, Én ugyanezt tettem veled.”

Ján 15:15b  mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam nektek.

Ugyanez a szó, a tudtul adtam nektek, feltártam előttetek, megismertettem veletek, a tudomásotokra hoztam.

–          Mit?

–          Azt, hogy nem vagytok többé szolgák, hanem a barátaim vagytok. A barátaim. Idejöhetsz Hozzám, és feltárhatod Előttem, a tudomásomra hozhatod.

–          Mi fog történni akkor, Isten?

–          A buborék szét fog pukkanni. Látni fogod azt, hogy a teljes életedre van gondoskodásom. Csak gyere! Gyere, tárd fel!

Ézs 42:3 – ahogy olvassuk ezt a verset, megismerjük Istent, hogy Ő milyen. Azt mondom Neki: „Igen, megteszem. Igen, idehozom Hozzád az aggodalmamat, a másik aggodalmamat, a problémáimat, a sebeimet, és feltárom Neked.”

Ézs 42:3 A megrepedt nádat nem töri el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, a törvényt igazán hirdeti.

Azt mondja: „Én nem fújlak el! Amikor rád nézek, Én nem úgy gondolkodom rólad, hogy te egy buborék vagy, ami szétpattan. Én az Úr vagyok.”

Ézs 43:11 Én, én vagyok az ÚR, rajtam kívül nincsen szabadító!

„Úgyhogy, gyere! Gyere Hozzám bátran! Csak mondd el Nekem. Meglátod, hogy Én nem fújlak el téged.” Lehet, úgy vagy most, mint egy pislogó gyertyabél, Isten azt mondja: „Nem fújlak el! Csak gyere! Gyere!”

Ézs 43:12a Én megmondtam, és elhoztam a szabadulást; én hirdettem ki,

Mit jelentettél meg, Uram?

Ján 14:6a … Én vagyok az út, az igazság és az élet,

Azzal kezdtük: Nem több az élet? De! Ő Maga az élet. Szükségem van az élethez való dolgokra? Igen, de sokkal inkább arra, Aki ezt adja. Sokkal inkább arra, Aki adja! Az aggódás folyamatosan arról akar meggyőzni, hogy fordítva van a dolog, de nekünk Őrá van szükségünk. Őrá van szükségünk, és amikor látjuk, hogy Ő minek jelenti ki Magát, és minek mond bennünket, akkor feltárjuk a szívünket, meg merjük nyitni Neki, elhisszük Neki, hogy Ő nem fúj el, és az életünk nem csupán buborék. Ámen.

 

P. Kerekes Lajos: Az Úré az igaz mérték

Péld 16:11 Az ÚRé az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérősúly.

Az Írás itt egy mérőeszközről beszél. Úgy néz ki, mint egy mérleg, ahol kettő serpenyő van. Az egyikbe tudsz rakni súlyt, a másikba tudsz tenni terméket, amit megvásárolsz. Az I. századi Izraelben, vagy Jézus előtt, de még az én gyerekkoromban is ilyenek voltak a mérlegek, hogy mérősúlyok voltak. Nagyon fontos, hogy ezek helyes súlyok legyenek. Igaz mérték legyen azért, hogy az helyesen mérje a termékek súlyát.

Péld 11:1 A hamis mérték utálatos az ÚR szemében, de a hiteles mérték kedves neki.

3Móz 19:36 Isten azt mondta: helyesek legyenek a mércéitek, a súlyotok. Istennek a mércéje mindig igaz. Istennek a mércéje mindig helyesen mér. A Példabeszédekben azt mondja, hogy Neki ezek az igaz súlyok zsákban vannak, és az Úr megmér dolgokat. (Ilyen módon ez egy antropomorfizmus, amikor Isten úgy van ábrázolva, mint egy ember, aki megmér dolgokat súlyokkal.) Isten megmérte az embert, és látta, hogy az ember el van veszve. Róm 3-ban azt mondja: Nincs senki, aki igaz lenne.

Róm 3:22b-23 Mert nincs különbség,mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek Isten dicsősége nélkül,

Isten megmérte az embert a bukott állapotában, és azt mondta, hogy nincs különbség. Kis bűnös vagy nagy bűnös? Egyfajta van, nincs különbség, mindannyian el vannak veszve. Isten megmérte az embernek az értékét 1Pét 1-ben, és azt mondta: „Ez drágább Nekem, mint ezüst és arany. Valami drágább kell azért, hogy megváltsuk őket.”

1Pét 1:18 tudva, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből,

Valami értékesebb kellett az ember megváltásához. Volt egy örökkévaló tanács. ApCsel 2. fejezete beszél erről. ApCsel 2:23 az örökkévalóságban Istennek volt egy tanácsa. Isten megmérte az embernek a mértékét, és el lett határozva, hogy Jézus eljön. A világ megalapítása előtt el lett döntve, hogy Jézus eljön, és az életét adja értünk. Mert az embernek az értéke meg lett mérve, és nem lehetett ezüstön és aranyon megváltani az embert.

Jel 13:8, 1Pét 1:20 Isten elhatározta, hogy az Ő Fia fog eljönni. Eljött Jézus, és kiontotta az Ő vérét. Ha Isten megmérte volna ezt a vért, azt találta volna, hogy ez a vér elegendő fizetség mindenkinek a bűnére. 1Ján 2:2 Ő a mi engesztelésünk, és nem csak a mi bűneinkért, hanem az egész világ bűneiért.

A Zsidókhoz írt levél szerzője elmagyarázza, hogy Jézus eljött, és Ő a mennyei Szent Hajlékba ment fel bemutatni ezt a vért. Bemutatta ezt a vért a mennyei Szent Hajlékban, és engesztelést szerzett. Ehhez a bevégzett munkához nem lehet hozzáadni. Gyakran említjük Ján 19:30-at, ahol Jézus azt mondta: Bevégeztetett! Nem lehet hozzáadni. Isten megméri ezt a bevégzett munkát egy mérőeszközzel, tökéletes súlyokkal, és azt mondja: Ez bizony elégséges. A vér elégséges lesz. Ez a vér elégséges lesz ahhoz, hogy az elveszett embert megváltsa. Zsid 10:10,14 örökké megszentelte azokat egy áldozatával.

Az Ige azt mondja, hogy bizony vannak hamis súlyok. Van nekem hamis súlyom a zsebemben. Reggel belenézek a tükörbe, értékelgetem magam, és azt mondom: „Hát, bizony, Lajos! Ez még nem az igazi.” Isten azt mondja: Egy áldozatával örökké megszentelte azokat, akik megszenteltettek. Zsid 2:11 az, Aki megszentel, és az, akit megszentelnek, Egytől van.

Nekem hamisak a mércéim, a súlyaim. Nem tudom saját magamat méregetni. Amikor hasonlítgatom magam másokkal vagy saját magammal, az hamis mérce. Istennek helyesek a mércéi. Isten azt mondja: „Hidd el, amit Én az Igében leírok. Én azt mondom az Én Igémben, hogy a törvény igazságos kívánalmai benned be lettek teljesítve.” Róm 8:4, 5:1. Isten Fiának az igazsága neked lett adva.

A mi igazságtalanságunk Jézusnak lett adva, és az Ő igazsága neked lett adva. Néha úgy gondoljuk, hogy ez nem igazságos, ez nem logikus. Isten azt mondja: Azért gondolkodsz így, mert hamis mértékekhez szoktál. Isten azt mondta: Hit által megigazítottalak téged, és akármilyen hihetetlennek is tűnik, Jézus igazságával rendelkezel. Az, amit teszel, vagy az, amit nem teszel, nem változtathatja meg azt, aki te vagy Krisztusban. 1Kor 1:2 a Jézus Krisztusban megszentelteknek, elhívott szenteknek. Mi el vagyunk hívva, és meg vagyunk szentelve Jézus Krisztusban. Szenteknek hív minket Isten.

Kol 2:10 teljesek vagyunk, Ef 1:6 elfogadottak vagyunk, 2Kor 5:17 új teremtések vagyunk. Ez csak néhány a kilencvenötös listából (95 dolog, amit Isten biztosít a hívőnek az üdvözülés pillanatában), amit mindannyian tudunk. Isten azt mondja: „Amikor Én azt mondtam, hogy elvégeztetett, akkor az el lett végezve. Nem kell megkérdőjelezned, mert az Én súlyaim igazak. Azok nem változnak meg soha. Én nem fogok kicsit hozzáadni, vagy kicsit elvenni belőle. Én nem foglak 98%-ban megszentelni, Én már 100%-ban megszenteltelek téged.”

A Galáciabeliek pedig azt mondták: „Jó az a kegyelmi üzenet, de egy kis törvényt adjunk hozzá. Persze, újjá lettünk teremtve, meg lettünk mosva a vér által, de azért a törvény fontos. Adjunk hozzá kis törvényt.” Isten megméri ezt az üzenetet, amihez hozzákevernek egy kis törvénykezést, és azt mondja: „Hamis mérce. Ez nem jó.”; és bolondoknak hívja őket, Gal 3:1. „Hitben kezdtétek el. Azt gondolod, hogy testben be tudod fejezni?”

Sokan azt gondolják: Ha te kegyelmet prédikálsz a gyülekezetedben, akkor azt engedélynek fogják használni arra, hogy bűnt kövessenek el. P. Stan (Peruban ő a lelkipásztor, de most perui pásztorunk lesz, P. Arturo Costa!) azt mondta: „Figyelj! Az én gyülekezetemben engedély nélkül is bűnöznek az emberek. Elég jól megy nekik, nem kell hozzá engedély.” Engedéllyel is, engedély nélkül is nagyon jól megy mindannyinknak, sajnos. Jak 3:2 mindannyian sokféleképpen vétkezünk.

Mi Istennek a módszere? Ef 1-ben azt mondja, hogy a kegyelmet kiöntötte felénk, megsokasította bölcsességgel. Istennek ez a módszere a hívő számára. Adjál neki kegyelmet, és nézd meg, hogy mi lesz! Meg lesz erősödve a szíve. Ne higgyetek el mindenféle tanokat, mert kegyelem által erősíttetik meg a szív, Zsid 13:9.

Mi lenne akkor, ha tényleg elfogadnám a kegyelmet, és annyit elfogadnék, amennyit csak tudok? Ha tényleg megérteném, hogy mi a kegyelem, mire motiválna az engem? Isten megméri, és azt mondja: „A tökéletes mérce szerint, az Én tökéletes bölcsességem szerint jó a hívőnek, hogy a szíve kegyelemmel erősíttessék meg. Lehet, hogy ez őrültségnek tűnik, de az Én súlyaim, az Én mércém megbízható.”

Mit ér egy lélek?  Isten megméri, és többet ér, mint a világ. Mi, hívők azt mondjuk: Mit érek vele, ha megnyerem az egész világot is? Nem sokat. Semmit! Ez a világ el fog múlni, 1Ján 2:15,17. Ez a világ el fog múlni. Azt mondja Isten, hogy ez hiábavaló. Meg van mérve, és meg vannak számlálva a világnak a napjai.

Isten bátorít minket arra, hogy helyes mércével, helyes súlyokkal mérjünk. Legyünk izgatottak az elveszettek felől. Továbbra is tartsuk nagyra az Igét, a helyi gyülekezetünket. Legyünk izgatottak a missziók felől, és értékeljük nagyra a helyi gyülekezetünket. Ámen.

 

P. Duló Attila: Viharban

Mát 8:23-26 Hajóra szállt, és tanítványai követték.És nagy vihar támadt a tengeren, annyira, hogy a hajót elborították a hullámok, ő pedig aludt.Tanítványai odamentek hozzá, és felébresztették ezt kiáltva: Uram, ments meg minket, mert elveszünk!Ő így felelt nekik: Mit féltek, kicsinyhitűek? Majd fölkelt, megdorgálta a szeleket és a tengert, mire nagy csendesség lett.

Van itt néhány dolog, amit érdemes megnézni.

–          Hajóra szállt, és a tanítványai követték.

Első hallásra ez nem is olyan nagy dolog. A tanítványnak ez a dolga, hogy kövesse a mesterét. Úgyhogy ebben nincs különleges dolog. Ha jobban megnézzük, akkor látjuk, hogy nem annyira természetes dolog az, hogy követjük. Itt azonban azt látjuk, hogy a tanítványok követték. Ez az első dolog, hogy a tanítványok követték.

–          Nagy vihar támadt a tengeren.

Milyen érdekes ez, nem? Kezdem követni Jézust, és nagy vihar támad. A vihar ott van az életemben. Követem Jézust, és mindent elborítanak a hullámok. Átcsap a fejem fölött. Ott van a vihar az életemben.

Jézus azt mondta Ján 15:18-tól: ne lepődjetek meg ezen! „Egy másodpercig se akadj ki azon, hogyha kezdesz követni, akkor viharok lesznek az életedben. Ez Énmiattam van – mondja Jézus –, mert Engem gyűlöl a világ. Gyűlöl a világ, és titeket is gyűlölni fog. Ha követsz Engem, akkor gyűlölni fog a világ. Miért? Mert nem a világból való vagy.”

Úgyhogy egy másodpercig se akadj ki azon, hogy ha követed Jézust, akkor a vihar ott van az életedben. Nem kicsi vihar, hanem nagy vihar. Itt azt olvassuk, hogy akkorák voltak ezek a hullámok, hogy a hajót elborították. Nagy vihar. Hozol egy döntést, követed Jézust, tényleg követed Jézust, aztán csak jönnek a hullámok.

Voltál-e már úgy, hogy akkora hullámok voltak az életedben, akkora vihar volt, hogy minden elsötétült, villámlott, dörgött, a hullámok átcsaptak a fejed fölött, és azt mondtad: „Kész! Ebből nincs menekvés… Ebből nincs menekvés!” Nekem van ilyen ismerősöm, akinek volt már ilyen vihar az életében. 🙂 Csak mesélte nekem, hogy milyen az. 🙂 Csak kövesd Jézust, és ott vannak ezek a hullámok, ott van a vihar.

–          Ő pedig aludt.

„Na, tessék! Tudtam én ezt! Ez mindig így van. Ott van a vihar az életemben. Hatalmas nagy vihar, és Jézus alszik. Békésen szundikál.” Nem csak el-elbóbiskol, hanem előre megfontolt szándékkal, megágyazott Magának, lefeküdt és aludt békésen. „De nekem vihar van az életemben! Jézus! Mit csinálsz?! Éppen ilyenkor jön Rád az álom? Pont ilyenkor álmosodsz el, amikor a legnagyobb szükségem lenne Rád? Nem látod, hogy ellepnek a hullámok? Nem látod, hogy mekkora vihar van az életemben? Te pedig békésen alszol itt?!”

Milyen csodálatos kép ez! Nagyon szeretem. Jézus nem kapkodó, nem ideges. (Ne értsd félre, semmiképpen sem szeretnék tiszteletlen lenni.) Lehet, meg fogsz lepődni, ha elmondom, de Jézus előre tudta, hogy ott lesz a vihar az életedben. A legcsekélyebb mértékben sem lepődött meg azon, hogy dúl a vihar. Alszik. Békésen alszik.

–          „Tanítványai odamentek hozzá, és felébresztették ezt kiáltva: Uram, ments meg minket, mert elveszünk!”

„Uram! Ilyenkor alszol? El fogunk veszni!” A tanítványok itt féltek. Bennünk volt a félelem, hogy valami nagy katasztrófa történik, elsüllyed a hajó, vagy bármi egyéb. Milyen érdekes, hogy a félelem mit tud belőlünk kiváltani! Márk kicsit másképp írja le ezt, amikor a tanítványok megszólították Jézust:

Márk 4:38b Mester, nem törődsz vele, hogy elveszünk?

Hoppá! Kibújt a szög a zsákból. „Nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” „Látod, Jézus! Te ilyen vagy? Ott van a vihar az életemben, és Te nem törődsz azzal.” Csak egy kis vihar kell az életünkbe, és rögtön meglátszik, mi van a szívünkben. Csak gondolj bele, hogy a tanítványok itt nem azt kérdőjelezték meg, hogy Jézus le tudná-e csendesíteni a tengert. Nem a képességeit, nem a hatalmát kérdőjelezték meg, hanem a jellemét. „Bajban vagyok, és Te nem törődsz ezzel?”

„Nem törődsz azzal, hogy el fogok veszni?” – a félelem ki tudja váltani ezt belőlünk. Kijön a szívünk tartalma, az, hogy mi van a szívünkben. Tudjuk nagyon jól, hogy nem a félelem szellemét adta nekünk Isten.

–          Ő így felelt nekik: Mit féltek, kicsinyhitűek?”

Kicsinyhitűek! Érzed ennek a súlyát? Ez körülbelül úgy hat, mintha egy ökölvívó bajnok vágott volna állcsúcson. Ez a megszólítás, kicsinyhitűek, ez egy ilyen pofon. „Mit féltek, kicsinyhitűek? Nem vesztek észre valamit? Nem tűnik fel valami? Nem tűnik fel, hogy Én is itt vagyok a hajóban? Emellett csak úgy elmentetek, kicsinyhitűek? Mit féltek?”

Milyen csodálatos dolog ez, hogy lehetünk a legnagyobb viharban, és hihetjük azt, hogy Jézus nem törődik azzal, hogy bajban vagyunk. Ő viszont ott van velünk a hajóban. Ő éppen, hogy ott van velünk a hajóban, és azt kérdezi: Mit féltek, kicsinyhitűek?

–          „Majd fölkelt, megdorgálta a szeleket és a tengert, mire nagy csendesség lett.”

Jézusnak van hatalma arra, hogy a legeslegnagyobb vihart is lecsendesítse. Viszont kellenek a viharok az életünkben. Ott kell, hogy legyen ez a vihar az életünkben. Mert ez által a kicsinyhitűségünk van kicsit munkára fogva, azaz Isten a hitünkön munkálkodik. Kimunkálja bennünk a hitet.

1Pét 1:7a hogy a ti kipróbált hitetek, amely sokkal becsesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál,

Meg legyen próbálva a hitem. Ez annyira tetszik nekem: a hitetek, amely sokkal becsesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál. „A hitetek sokkal értékesebb a tűzben próbált aranynál.” – gondolkodtál már ezen? Hogyan lehet a hit értékesebb, mint az arany? Látsz olyat, hogy a tőzsdén ki lenne írva, hogy egy uncia hit mennyibe kerül? A világban az aranynak hatalmas értéke van, a hitnek kevésbé. Isten királyságában viszont ez pontosan fordítva van.

Isten királyságában az aranynak nincs sok értéke. Csak gondolj bele, Jel 21-ben arannyal kikövezett utcákon fogunk járni a mennyben. El tudod ezt képzelni, hogy az arany, amiért itt a Földön ölnek, ami embereket rávesz arra, hogy lopjanak, hogy fussanak utána, ami az emberek életében hatalmas nagy dolog, annak a mennyben annyi értéke lesz, mint itt az aszfaltnak? Azon fogunk járni. Viszont a hit, az a legnagyobb kincs. A hitnek hatalmas nagy értéke van. Isten munkálkodik a hitünkön.

Úgyhogy, amikor követem Jézust, akkor van vihar, de Isten használja ezt a vihart arra, hogy kimunkálja bennünk a hitet. Jézus nem mondja azt nekünk: kicsinyhitűek; hanem tényleg azt akarja, hogy drágább legyen a hitünk a megpróbált aranynál. Csak gondolj bele, hogy amikor Sátán kikérte Pétert – Luk 22:31 –, akkor Jézus nem azért imádkozott, hogy Péternek legyen ereje végigcsinálni a próbát, hanem azért, hogy el ne fogyatkozzék a hite. Ez ámulatba ejtő, hogy a hitéért imádkozott!

Ő a hitünkért imádkozik! Mert a hitünk fontos, drágább, mint a tűzben próbált arany. Mert hit nélkül nem lehet tetszeni Istennek. Kell a hit ahhoz, hogy kapcsolatban tudjak lenni az Úrral. Kell a hit ahhoz, hogy meg tudjak érteni olyan dolgokat, amit hit nélkül nem tudok megérteni, például azt, hogy a láthatatlanból állt elő a látható, Zsid 11:3. Szükségem van a hitre.

Ezek a viharok, amikor látszólag Jézus alszik, ezek éppen a hitünket erősítik, éppen a hitünket edzik meg. Aztán lesz kipróbált hit. Azután, a következő viharban már tudom, hogy Jézus is velem van a hajóban, tudom, hogy Jézusnak van hatalma a legeslegnagyobb vihart is lecsendesíteni. Tudom, hogy semmi okom nincs a félelemre, semmi okom nincs az aggodalomra.

Egyszer hallottam: az aggódás olyan, mint a hintaszék. Csinálsz valamit, de nem jutsz előbbre. 🙂 Viszont a kipróbált hit kiveszi az aggodalmat az életünkből. Ez ámulatba ejtő! Úgyhogy ne féljünk! Amikor követem Őt, és vihar van az életemben, akkor tudjam, hogy Jézus is ott van, és Neki van hatalma erre. Ámen.

Kategória: Egyéb