Pirger István
Az jutott eszembe, amikor Jézust meglátogatta a három bölcs. Az egyik tömjént hozott ajándéka. A tömjén az csak Ománban terem. … Milyen jó, hogy még mindig jönnek bölcs emberek Ománból! 🙂
P. Matti üdvözöl mindenkit. Ott most nagyon meleg van. Itt nagyon jó az idő, mert vannak felhők is az égen, és zöld szín az utcán. El nem tudod képzelni, milyen jó itt!
Nemrég elmentünk egy szigetre négyen, P. Matti, egy indiai lány, egy ománi srác és én. Úgy döntöttünk, hogy sátorozni fogunk az óceán partján. Valahogy úgy sikerült leparkolnom az autót, hogy beragadt a homokba. Este ragadt be, akkor még csak én tudtam ezt, úgyhogy nyugodt volt az esténk. 🙂 Reggel öt felé kelt fel a Nap, kiültünk, gyönyörű napfelkelte, gyönyörű minden. Háromszáz méterre ültünk egymástól, hogy mindegyikünknek meglegyen a kellő magányossága.
Egyszercsak észrevettem, hogy két ománi fiú odarohan az indiai lányhoz. Aztán eltelt vagy tíz perc, és jönnek hozzám. Kiderült, hogy az ő autójuk is beragadt valahol, nem túl messzire tőlünk. Mindketten részegek voltak, de az egyik jobban viselte. Azon tűnődtem: Uram, most nekem tényleg segítenem kellene? Egy pillanatra még azt is elfelejtettem, hogy az én autóm is be van ragadva.
Elmentem, megnéztem az autójukat, tényleg borzasztóan fennakadtak, a motor rajta ült egy nagy homokbuckán. Mondtam, hogy visszamegyek a többiekhez, és megbeszélem velük, hogy mit csináljunk. Ők nagyon tisztelik a családot, úgyhogy teljesen megértették: Persze, menj csak, beszéld meg velük! Arra gondoltam, hogy akkor itt az ideje, hogy mi is kitoljuk a saját autónkat a kátyúból. 🙂 Az is igencsak be volt ragadva.
Jött megint az egyik srác, hogy menjünk térerőt keresni. Azt feleltem: „Semmi értelme. Itt vagyunk a semmi közepén, a város autóval húsz perc.” P. Matti azt mondta, menjünk. Azt válaszoltam: „Minek? De végül is igazad van. Attól sem lesz jobb, ha itt ülök.” Elindultunk. Eljutottunk az útig. Látok egy autót. Pedig reggel fél hét, ünnepnap, és semmi esélye annak, hogy ott autó járjon. Már elfele ment. Csak úgy feldobtam a kezeimet: Hátha! Az autó megállt, visszajött. Elvittek minket a rendőrségre.
Igazából aztán eljutottunk egy csapat indiai emberhez, munkásoknak tűntek. Lett autónk kötéllel. A történet vége az, hogy kihúztuk a kátyúból az autónkat, a másikat nem sikerült. A történet végén mi úton voltunk, ők nem. 🙂 A lényeg az, hogy ott volt az a két részeg, és egyáltalán nem gondoltam, hogy ebből bármi jó kisülhet. Aztán folyamatosan történtek dolgok, amikről nem gondoltam, hogy bárhova is vezetne.
Az életünkben rengeteg ok-okozati magyarázkodás van, hogy mit miért csinálunk. Olyan jól egymásba illenek a részletek! Tökéletesen összeáll a kép, ahogy kigondolom és összerakom. „Nekem tényleg oda kéne mennem dolgozni. Milyen közel van a házamhoz!” Olvasom Jézus életét az evangéliumokban, és mintha nem érdekelné, mintha nem is léteztek volna az Ő számára ezek az ok-okozati összefüggések.
Egy módon ez ellentmondás, mert nem dobhatom el a józan paraszti eszemet, de hogy Jézust követni, az nem mindig a józan paraszti ész gondolkodása. Erre tanít minket Isten Ománban – úgy látom, hogy p. Mattit is –, hogy Istent követni az nem az ok-okozati következtetésekből lesz meg. Még odáig is eljutottunk, hogy azt mondtuk, a misszió legnagyobb ellensége az érvelés.
Egy dologról mindenképpen meg akartam még emlékezni. Kb. húsz évvel ezelőtt két bibliaiskolás innen Budapestről Paksra kezdett járni, és valahogy én odakeveredtem. Ez a kettő: p. Mátyás Feri és Schlingloff Sanyi, és hálás vagyok az életükért.
P. Kende
Ma reggel, amint autót vezettem, láttam egy édesanyát a gyermekével, láttam néhány embert, aki kutyát sétáltatott, madarak csiripeltek, kicsit esett az eső, szivárvány volt az égen. Arra gondoltam, mennyire csodálatos, amit az általános kegyelem megad minden embernek. ApCsel 14:17-ben Pál apostol azt mondja: Isten mindnyájunk számára ad évszakokat, esőt, napsütést, gyümölcsöt, általános áldásokat. Isten jóságából mindenki annyit kap! Ez egyből egy illusztráció lehet, mert sokan vannak, akik azt mondják: „Isten még soha nem adott nekem semmit! Miért törődnék Vele?” Tudod, hogy az életed olyan, mint amikor bemegy valaki egy ötcsillagos szállodába, gyönyörű ágyban alszik, kihasználja a különböző szolgáltatásokat, aztán fizetés nélkül távozik? Ez rendben van? Nem hiszem hogy úgy gondolnád. Így vagyunk mi is. Itt élünk a Földön, és nagyon sok kegyelem van mindnyájunk életében.
Mondhatod: Neked fogalmad sincs, hogy milyen nehéz az én életem! Tévedsz! Nagyon sok áldásod van. Nagyon sok ember van a világban, aki legalább olyan keményen dolgozik, mint te, és közel annyit sem keres. Van azonban felelősségünk. Láttam egy régi szokást gazdag emberek esküvőjéről. Kijönnek a templomból, és pénzérméket dobálnak, az emberek pedig felszedegetik. Örömük van azoknak is, aki szórják, és azoknak is, akik felveszik.
Ez olyan, mint Isten jósága felénk, mint Isten áldásai számunkra. Az egyetlen kérdés az, hogy lehajolunk-e és felvesszük-e. Ha viszont túl büszke vagyok, akkor nem fogok lehajolni. „Mit gondolsz, Isten? Mi vagyok én? Én ugyan le nem hajolok! És még meg is kéne köszönöm Neked?” Ezek megvannak az életünkben minden módon. A 105. zsoltárban hálaadásról beszél.
Zsolt 105:5 Emlékezzetek meg csodáiról, amelyeket cselekedett, jeleiről és szája ítéleteiről,
Emlékezzetek meg azokról, amiket Isten tett értünk. Emlékezzetek ezekre a dolgokra.
Zsolt 103:2 Áldjad, én lelkem, az URat, és ne feledkezzél el semmi jótéteményéről!
Zsolt 106:7a Atyáink Egyiptomban nem értették meg csodáidat, nem emlékeztek meg kegyelmed nagyságáról,
Ez a hiba, amit elkövethetünk. Isten nagyon irgalmas velünk. Nagyon sok mindent tett az életünkben. Valószínűleg nem is tudjuk, hogy hányszor mentett meg minket betegségtől, gondoktól, balesetektől, gonosz emberektől. Megeshet azonban, hogy túl merev a hátam, túl büszke vagyok, és soha nem fogok lehajolni és azt mondani: Köszönöm, Uram, hogy megáldottál engem. Ezt meg kell, hogy tanuljuk: 1Thess 5:18 adjatok hálát mindenkor! Adjatok hálát mindenkor! Tudod ezt mondani? „Köszönöm, Uram a mai napot.” Lehet, hogy nehéz napod volt, de tudod-e mondani: „Köszönöm, Uram, a mai napot! Hiszem Uram, hogy Te tanítani akarsz valamit.” Lehet, hogy nem kedveled a tolmácsolást, lehet, hogy nem szereted, amikor angolul prédikálok, tudod-e mégis azt mondani: „Köszönöm, Uram, a tolmácsolást, a prédikátort. Köszönöm, Uram, a bizonyságot.” Annyira fontos megtanulnunk! Nagyon sokszor a büszkeségünk az, ami visszatart minket attól, hogy megtapasztaljuk, és megtaláljuk ezeket az áldásokat, és megtanuljunk hálát adni.
—
Olvassunk Jelenések könyvéből! Sok ember szereti a próféciákat, érdekesek. Vannak, akik nagyon szeretik az ítéleteket, ám ez csak káröröm. Bizonyos emberek szeretnek ennek a könyvnek apró részletein vitatkozni. Ám Jelenések könyve igazán Isten szívének a könyve, éppanyira, mint minden más könyv a Bibliában. Gondolj bele:
Az 1. fejezetben Jézus Krisztus dicsősége mutatkozik meg. Isten szíve az, hogy megmutassa számunkra ezt a dicsőséget.
2-3. fejezetben látjuk, hogy Isten törődik a Gyülekezetével. Függetlenül attól, hogy milyen visszacsúszott vagy problémás az a Gyülekezet.
4-5. fejezetben megmutatja, hogy a menny az otthonunk, hogy oda tartozunk.
6-18. fejezetben Isten figyelmeztet embereket, hogy megmenekülhessenek a haragtól. Elmondja, hogy mi fog történni, mert azt szeretné, hogy felkészültek lehessünk.
A 19-20. fejezetben olvassuk, hogy Isten mindent rendbe fog tenni. Ebben biztosak lehetünk. Isten akarja, hogy tudjuk – egy nap ez meg fog történni.
21-22. fejezet: Ha hívő vagy Jézusban, örökké Vele leszel. Ez az Ő akarata.
Hatalmas, nagyszerű kijelentése ez a könyv Isten szívének, mint minden más könyv is a Bibliában.
Egy szóról szeretnék beszélni, ami sokszor előfordul Jelenések könyvében. Hét előfordulását szeretném megemlíteni. A szó a következő: Jöjj!
1. Jel 4:1 És ezek után láttam, íme, egy nyitott ajtó volt a mennyben, és az előbbi hang, amelyet mint egy velem beszélő trombitának szavát hallottam, ezt mondta: Jöjj fel ide, és megmutatom neked, amiknek meg kell történniük.
Ez az első gondolat, és ezt már említettem, Isten vágya, hogy meg tudja mutatni, mi eljövendő. Az a vágya, hogy beavasson a tervébe. Ez az Ő szíve. Ezt látjuk. 1Móz 18-ban Isten Ábrahámmal beszél, és azt mondja: El fogom rejteni előled azt, amit tenni fogok?; 1Móz 18:17. „Nem fogom elrejteni előle, elfogom mondani neki, hogy mi fog történni.” Miért? Nézzük meg ezt!
Zsolt 25:14 Az ÚR titka azoknál van, akik őt félik; és szövetségével oktatja őket.
Szeretjük Istent? Mi vagyunk azok az emberek, akik féljük, és tiszteljük? Mi vagyunk azok, akik követjük Őt? A válasz az, ha a Szent Szellemben jársz, akkor igen. Akkor neked mondja azt, hogy az Úr titka azokkal van, akik Őt félik. Isten vágya az, hogy megmutassa a szívét számodra, ami eljövendő. Meg akarja ezt mutatni neked. Ezért van bibliaiskolánk, mert tanulnunk kell ezekről. Isten meg szeretné mutatni nekünk. Ján 15:15 miatt nem szolgák vagyunk, hanem a barátai. Egy barát az bensőséges a barátjával. Egy barát meg fogja mutatni a barátjának, hogy mi fog történni. Ez Isten vágya.
Ez volt az első „Jöjj!” Jelenések könyvében. „Gyere! Meg akarom mutatni neked, hogy mi fog ezután következni. Mert szeretném, hogy értsd a tervemet. Szeretném, hogy tudd, hogy van remény. Szeretném, hogy tudd, hogy van igazság. Szeretném, hogy tudd, hogy van menny, és van pokol, és ez komoly. Embereknek döntést kell hozniuk. Szeretném, hogy tudd, hogy mennyire szeretlek.” Ez olyasvalami, amit hallanunk kell, mert a szívünk könnyen elbátortalanodik.
Amikor 1Thess 4-ben Pál az elragadtatásról beszél, a fejezetet azzal fejezi be, hogy azt mondja: „Bátorítsátok egymást ezekkel a szavakkal. Vigasztaljátok egymást ezekkel a beszédekkel.” Isten megmutatja, hogy mit tervez, hogy bátorítsuk egymást ezzel. Ez nem csak az eljövendő dolgokban igaz, hanem ez a Biblia célja, hogy bátorítsuk egymást ezzel. Ez nem azért nagy könyv, hogy a súlya okán használjuk. Ez a könyv azért adatott nekünk, hogy bátoríthassuk ezekkel a beszédekkel egymást.
Róm 15:4-ben az Ige a mi tanulságunkra adatott, hogy állhatatossággal és az Írások vigasztalása által reménységünk legyen. Ezért adattak a történetek, hogy bátorítsuk egymást. Nem tudom, hogy a családodban teszed-e. Ha vannak a gyerekeid, használd a Bibliát. Tanítsd őket. Ha van egy házastársad, tanítsd. Ha vannak barátaid, bátorítsátok egymást, segítsetek egymásnak. Ezért van a Biblia. Ezért mondja Isten: Jöjj!
Jel 6:3 Amikor a második pecsétet felnyitotta, hallottam, hogy a második élőlény ezt mondta: Jöjj!
Ez az ítéletről szól. Isten szeretné, hogy lássuk, hogy az ítéletnek van valósága. Ez nem vicc. Lesz egy ítélet a Földön. Ha ránézel azokra az emberekre, akik az utcán sétálnak gondokban vagy a büszkeségükben, annyira rettenetes, ami történni fog a Földön, és elképzelésünk sincs, hogy milyen a pokol. Ez fontos számunkra, hogy tudjuk, mert ezek az emberek fontosak. (A csapattalálkozón is, az istentisztelet előtt említettük ezt. Nagyszerű alkalom volt.)
2Kor 5:11 ismerve tehát az Úr félelmét, embereket nyerünk meg. Mert tudjuk, hogy mi az eljövendő. Ha tudom, mi az eljövendő, akkor ne mondjam? Ez kulcsfontosságú a szívünkben. Bátorítalak, hogy ezt a nyarat tedd a bátorság nyarává. Bátorság! P. Borci hívta fel a figyelmemet, hogy folyton ezt mondom az üzenetben: Merj kilépni! Nekem nem tűnt fel, de neki igen. Úgyhogy mondom: Merj kilépni! Legyen léleknyerés az életünkben! Mondjuk el az embereknek, mert az ítélet rettenetes, és nem akarjuk, hogy az alá kerüljenek. Ugyanakkor 2Kor 5:14 Isten szeretete szorongat minket, hogy elmondjuk embereknek. E két ok miatt evangélizálunk.
2. Jel 21:9 És hozzám jött a hét angyal közül egy, akinél a hét utolsó csapással telt hét pohár volt, és így szólt hozzám: Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét.
Ez a gyülekezet. Isten szeretné, hogy lássuk a gyülekezetet. Itt Jel 21-ben ránézünk a gyülekezetre, és dicsőséget látunk, és gyönyörűséget, szépséget, közösséget, tökéletességet, bűntelenséget, nincsenek gyengeségek. Ez érdekes számunkra.
Mert ma ránézünk a Gyülekezetre, és azt látjuk, hogy gyenge. Egyszerűen csak elégtelen a célra. Csak túl gyenge a Gyülekezet arra, hogy megtegye, amit kell. Ránézünk a társadalomra, hogy merre tart a társadalom és egy filmsztárnak nagyobb hangja van, mint a Gyülekezetnek. Semmit nem tud az életről, de nagyobb hangja van. Mi azt mondjuk: „A Gyülekezetnek semmi ereje, semmi hatalma. Ütött-kopott.” Nehéz időkön ment át, szakadások, vádaskodások… ezek valóságosan nehéz idők.
Mi azt mondjuk, hogy annyira gyenge a Gyülekezet. 1Tim 4. nem csoda, mert ezek nehéz idők, hitehagyás van még a Gyülekezetben is. 2Tim 3. emberek önimádók lesznek. Itt ülünk a gyülekezetben, és a kultúra húz minket, és azt mondja: „Gyere, szeresd magad! Törődj magaddal! A karriered a legfontosabb az életedben.”
Ez probléma, és azt kérdezzük: „Milyen dicsőség? Miféle dicsőség? Én nem látok benne semmit! Csak egy gyülekezet.” Gyengék vagyunk. DE! Jel 21:9 „Jöjj! Megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét.” Ott dicsőség van. Isten szeretné, hogy lássuk a Gyülekezet dicsőségét. Ez azonban hit által van az idő túlnyomó részében. Az idő túlnyomó részében nem látjuk, hogy dicsőséges a Gyülekezet.
Lehet, hogy itt és most látunk valamicskét ebből a dicsőségből. Mert Ef 5:25-27-ben Krisztus megtisztítja a Gyülekezetet az Igéjével. Beszélünk a büszkeségről, beszélünk a bűnről, a Szent Szellem megérinti a szívünket, és döntéseket hozunk, ahogy halljuk, és megtisztít minket. Ebben dicsőség van. Krisztusnak a dicsősége van közöttünk. A konferencián Debrecenben a nyáron Isten dicsősége ott lesz.
Amikor a gyülekezet szolgál, amikor úgy cselekszünk, mint Krisztus ebben a világban, 1Ján 4:17-ben, akkor ebben van bizonyos dicsőség. Az iskoláink léteznek, még mindig működnek. Tanítunk embereket, szeretünk embereket. Hetente egyszer megetetjük az időseket. Ebben van egy kicsi ebből, amikor szeretjük egymást. Ján 13:35 amikor szeretem a testvéremet, akkor Krisztus dicsősége van közöttünk.
Isten meg szeretné mutatni nekünk, hogy láthassuk, hogy van több. Van, ami tökéletes. Egy napon látni fogjuk, és tökéletes lesz. A Gyülekezet dicsősége látszani fog, és le fog nyűgözni minket, hogy micsoda hatalom volt bennünk, amíg itt voltunk a Földön. Le fog nyűgözni minket, hogy milyen nagy jelentősége volt az imáinknak, mennyire vigasztalóak voltak a szavaink, hogy mennyire rajtunk volt Isten keze.
Visszanézünk, és azt fogjuk mondani: „Tyű, ez elképesztő! Ez tényleg ott volt? Emlékszel, amikor egymásra néztünk, és nem láttuk a hatalmat, az erőt? Most viszont… Te jó ég!” Ma a Szent Szellem meg akarja mutatni nekünk a Gyülekezetet, hogy milyen valójában. Mert akkor járhatunk ennek az igazságában, hatalmában és valóságában.
3. Jel 22:20 Ezt mondja, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, jöjj, Uram, Jézus!
Itt az utolsó négy „jöjj”. Mi várjuk Jézus visszajövetelét. Várjuk, hogy visszajöjjön. Imádkozunk, hogy jöjjön. 2Tim 4:8 vágyakozunk arra, vágyjuk a visszajövetelét. Miért? Mert közelebb szeretnék lenni Hozzá. A Szent Szellem ma velünk van, és ez nagyszerű. Az egyetlen hely, ahol közelebb lehetünk Hozzá, az a menny. Erre vágyunk, úgyhogy várunk ott lenni.
Jel 22:17 És a Szellem és a menyasszony így szól: Jöjj! És aki hallja, ezt mondja: Jöjj! És aki szomjúhozik, jöjjön, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.
Két dolog, az első a szívünkben. A Szent Szellem azt mondja: Jézus, gyere! A Gyülekezet azt mondja: Jézus, gyere! Mindig, amikor azt imádkozzuk: „Mi Atyánk, jöjjön el Te országod, legyen meg Te akaratod!” – azt mondjuk ezzel az imával: Jézus, gyere vissza! Ez itt az első gondolat. Ég bennünk van ez vágy. Látni szeretnénk Jézust, várunk Rá.
A második: aki szomjúhozik, jöjjön. Ez mindenkinek szól, aki nem hívő: a vallásos embereknek, buddhistáknak, muzulmánoknak, ateistáknak, azoknak, akik egész életükben gyülekezetbe jártak, de nem hívők. Jézus azt mondja ebben a versben: még mindig szomjúhoztok, jönnötök kell. Ján 6:35, 7:37 Jézusnak nagy ígérete van számodra: Jöjj Hozzám, és igyál, és soha többé nem fogsz szomjúhozni. Mert Jézus azt mondja: „A mély vágyadat a megelégedettségre be fogom tölteni. Meg foglak elégíteni. Gyere Hozzám!” Ez Isten szíve.
Megnézzük Jelenések legvégét, a Bibliánk legvégét, és ott van az evangélium üzenete, Isten meghívása minden ember számára. Ez Isten szíve: Jöjj! Ha nem vagy hívő. Az egész Bibliában ez volt az Ő hívása.
Ézs 55:1 Mindenki, aki szomjazik, jöjjön e vizekhez! Ti is, akiknek nincs pénzetek, jöjjetek, vegyetek és egyetek! Gyertek, vegyetek pénz nélkül, ingyen bort és tejet!
Ez Jézus. Nincs semmid amit adhatnál Istennek, mégis azt mondja: Gyere, ez a tiéd ingyen, hogyha jössz! Bátorítani szeretnélek! Ha hívő vagy, ne maradjunk le erről, és mindarról, amiben Isten vezetni szeretne minket. Az eljövendő dolgokról, a gyülekezetről, Jézusról. Ha nem vagy hívő, ne maradj le Őróla!
Ha még nem ismered Jézust, és szeretnéd Őt behívni a szívedbe, szeretném ezt felajánlani neked. Ez nem a mi hívásunk, mi csak üzenetvivők vagyunk, és azt mondjuk, hogy Isten hív téged. Menj Jézushoz a szívedben! Mondd azt egyszerű szavakkal: „Istenem, Jézus, szeretnélek megismerni. Gyere az életembe, legyél az én Megváltóm. Jézus, hiszek Benned, bízom Benned, válts meg engem! Tudom, hogy sok szükségem van, más dolgokban bíztam, magamban, pénzben, családomban. Jézus, Hozzád jövök, Bízom Benned. Hiszek Benned. Válts meg engem! Változtasd meg az életem! Adj nekem új szívet, új kezdetet! Szeretnélek ismerni. Legyél az én Megváltóm, az én Istenem, az én Uram!”
Ha életedben most először mondtad el ezt az imát, küldj nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), szeretnénk veled örülni.