Ne add könnyen, amit Isten neked rendelt!

2015 július 29. szerda  18:30

Amikor Baltimore-ban voltam ebben az évben, akkor nagy várakozás volt a szívemben. Amint ott ültem az első estén, Isten szólt hozzám. P. Right tanított és nagyon bátorította a szívemet. Annyira nagyszerű ez arra gondolva, hogy milyen nagy hatalom van a várakozásunkban. Nem pedig a követelésünkben.

Úgy értem, vannak elvárásaim, követeléseim, amik úgy néznek ki: Szeretném, ha Isten ezt tenné. Ez olyan, hogy vagy megtörténik, vagy nem. Bizonytalan. Ha emberektől várok – vagy lehet, hogy te vársz tőlem valamit –, akkor biztos, hogy csalódás lesz belőle. Ha az Úrtól várom azt, amit Ő akar adni nekem – igazán erről beszél Mát 6:33, hogy keresd először Isten országát, az Ő igazságát, és minden egyéb megadatik neked –, akkor messze afölött leszek megáldva, mint amire számítanék. Igazán ez volt az, ami ott is történt.

Ján 20:25 A többi tanítvány elmondta neki: Láttuk az Urat. – Jézus feltámadt. – De ő azt mondta: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem teszem ujjamat a szegek helyére, és kezemmel nem érintem meg az oldalát, semmiképpen el nem hiszem.

Miért mondta ezt? Látás által élt. Nem volt hite. Nem volt bizalma. Miért? Csalódott. Nagyon csalódott. Mindannyian csalódtak. Luk 24-ben mennek a tanítványok az emmausi úton, nagyon csalódottak, és elmondják Jézusnak, mert nem ismerték meg Őt. „Mi azt reméltük, hogy Ő lesz a Megváltó. Mi azt reméltük, hogy Ő az, de aztán megfeszítették, és meghalt. Nem az történt, amit vártunk. Ott függött a fán, azon a kereszten, és mindenki, aki fán függ, az átkozott! Tehát mégse Ő a Messiás.”

Ez a csalódottság, ez a bizalmatlanság megmérgezte az életét Tamásnak, a többi tanítványnak, és velünk is megtörténhet. Igazán erről akarok csak néhány szót mondani. Egyszer pásztorokkal beszélgettünk, és elhangzott egy ilyen mondat: A gyülekezet olyan tökéletes hely lenne, ha nem lennének benne emberek. Persze ez egy önellentmondás, mert akkor nem lenne gyülekezet sem. 🙂

Miért mond ilyet egy pásztor? A válasz 2Kor 11:28-ban van, ahol Pál azt mondja: Nekem megvan minden bajom, ami másnak, plusz még a gyülekezetek gondjai. Zsid 13:17-ben annak a levélnek az írója arra inti a gyülekezetet: Járjatok úgy, hogy az elöljáróitok örömmel csinálhassák, amit csinálnak, ne pedig sóhajtozva. Ez valós persze, de nem erről akarok beszélni.

Amiről akarok beszélni, az ez, hogy megtörténhet, hogy csalódom emberekben, csalódom egy szolgálatban, csalódom egy hivatalban, és aztán azt mondom: „Többé nem bízom! Többé nem fogadom el.” Luk 7:39 ott volt egy asszony Jézussal és a többiekkel, és farizeus így gondolkodott a szívében: Ennek az asszonynak nem itt van a helye, nem kéne itt lennie. Vagy Mát 20:24-ben amikor a tanítványok dühösek voltak egymásra: Neked nem kéne itt lenned!

Lehetek így a gyülekezetben, és nézhetek így a másikra: „Neked nem kéne itt lenned! Csak rontod itt a levegőt. A gyülekezet jobb hely lenne nélküled.” Nézhetek így a másikra a csalódottság miatt. Még lehet rosszabb is. Luk 5:8-ban Péter azt mondta: „Uram, távozz tőlem! Nekem nincs helyem a Te jelenlétedben.” Mondhatom ezt is.

Bejövök egyszer, kétszer… ötször… tízszer… egy évig… öt évig… aztán elbukom. Nagyon elrontom a dolgot, és aztán a szívemben így gondolkodom: „Nekem nincs itt helyem tovább. Ez nem az én helyem többé.” Miért? Mert csalódtam magamban. Mert nem bízom magamban, azt mondom: Neked nincs helyed, mert csalódtam benned, és nekem nincs helyem, mert csalódtam magamban. Ne adj Isten, hogy így gondolkodjak, de megtörténik, hogy komolyan így gondolkodom. Azt gondolom: „A gyülekezet jobb hely lenne nélkülem. A gyülekezet jobb hely lenne nélküled. Tulajdonképpen mindenki örülne, ha én eltűnnék.” Olyan könnyen gondolkodunk így!

Vannak keresztények, akik nem merik elhinni, hogy helyük van a mennyben, mert úgy érzik, hogy nem méltóak. Egy értelemben azt gondolják: A menny jobb hely lenne nélkülem. Ha így gondolkodsz, örömmel értesítelek, hogy nem is lehetnél jobban eltévedve. Van valaki, Aki annyira másként gondolkodik erről!

Róm 8-ban azt olvassuk Istenről, hogy akiket eleve ismert, azokat eleve el is rendelte, hogy az Ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, Róm 8:29. Ez egy csodálatos ígéret. Ez azt jelenti, hogy neked helyed van a mennyben. Ő elrendelte ezt veled kapcsolatban. Ő úgy gondolkodott valami elképesztő okból kifolyólag, hogy nélküled a menny szegényebb hely lenne, hogy nélkülem a menny szegényebb hely lenne. Ő valamiért úgy rendelte, hogy nekünk legyen ott helyünk, hogy az Ő Fiához hasonlóak legyünk.

Hányan mondják ezt: Nem, a szolgálat nem nekem való. Emlékszem, beszélgettem erről egyszer egy lánnyal. Nagyon aktívan szolgált a gyülekezetében egy darabig. Nagyon ott olt, tényleg odatette magát. Valahány évvel később beszélgettünk, és azt mondta: „Rendben, neked van hited, de nekem nincs. Én ezt nem tudom csinálni. Én nem tudok szolgálni.” Annyira rossz volt, mert nem tudtam segíteni rajta. Igazán az volt a gondolata, hogy valahol csalódott magában. Eljött a nap, hogy felébredt és nem volt motivációja a szolgálatra, nem volt ereje a szolgálatra, nem volt szíve az emberek felé, akik felé Isten elhívta, hogy szolgáljon. Azon a napon sajnos belement ebbe a hazugságba: Énnekem nincs helyem ebben.

Tudod, nagyon sokakkal, hívőkkel megtörténik, hogy azt mondják egy idő után: „A kereszténység nem nekem való. A gyülekezet nem nekem való.” Pedig hívők Krisztusban. Ezért, a sértődések miatt, a csalódások miatt, a sebek miatt mondjuk ezt. Figyelj azonban! Ki tudja jobban, mire van szükségünk?

Talán ez az első gondolatunk: Isten jobban tudja, hogy mire van szükségünk, mint mi, és Ő jobban tudja, hogy hol a helyünk, mint mi, és azt mondja nekünk: „Figyelj! Neked van helyed. Készítettem neked helyet a gyülekezetben.” 1Kor 12:13 van helyed. A Szent Szellem belehelyezett téged, helyet adott neked Krisztusban, a Gyülekezetben. Ez a tiéd. Neked van helyed a mennyben. Ez olyasvalami, ami le van foglalva számodra. Olvasd el Péter leveleit, tele van ezzel. Nem kétséges.

Örökséged van a mennyben. Isten elkészítette neked. Ő így gondolkodott, hogy nélküled az kevesebb lenne. Valamiért Ő így gondolta, én nem értem, hogy miért akarna Ő ott engem, de ott akar látni, és elrendelte. Ő eleve ismert minket, és eleve el is rendelte, hogy az Ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyünk, átformál minket az Ő Fiának a képére. A csalódásom? Melyik a nagyobb? Ki tudja jobban, Isten vagy az én csalódásom?

Hány lány mondja: „Nem! A házasság nem nekem való.” Igazán nem azért mondja, mert igaz lenne – úgy értem, van, akivel ez igaz, lehetséges, hogy valaki el van hívva erre –, de sokan vannak, akik azért mondják, mert meg lettek sebezve, mert molesztálták őket, vagy várták, hogy jöjjön a herceg, de nem jött sok éven át. Aztán annyira bántotta ez, hogy őt senki nem vette el, hogy ma azt mondja a csalódás miatt: „Nem! Ez nem nekem szól.” Én azt olvasom, hogy az Úr nem ért veled egyet. Jel 19:7-ben van egy esküvő, ami a tiéd lesz garantáltan. Úgy értem, hogy a Gyülekezetnek lesz egy esküvője Krisztussal, és azon te ott leszel, abban te benne vagy. Az a te esküvőd lesz Krisztussal garantáltan. Ha lesz itt, nagyszerű, ha nem lesz itt, az is nagyszerű, de ott lesz, és ez bizonyos.

Miért fontos ez? Talán ez is fontos gondolat ma, hadd mondjam nagyon egyszerűen: Isten vágyik rád. Az azeriben az egyik szó a szeretetre az, hogy akarni. Van egy ilyen szó, ami ezt is jelenti: akarni. Isten szeret minket. Ez azt jelenti, hogy Ő akar minket. Az, hogy Isten szeret téged, az azt jelenti, hogy Ő be akar téged vonni az Ő közösségébe. Ő akarja, hogy ott legyél Vele. Ő akarja, hogy közel legyél Hozzá. Ő akarja, hogy ismerd Őt. Ő akarja, hogy bizalmas legyen ez a beszélgetés. Ő akarja. Ő akar téged. Ez a vágya.

A szeretet Őnála nem azt jelenti, hogy valahol távol van, és néha küld egy e-mailt, hogy fontos vagy. Hanem Ő akar téged ebben a közösségben. Sátán ezért szeretné személytelenné tenni ezt az egészet. „Ó, az a mennyei menyegző az a Gyülekezetnek van. Az nem személyes. Ez nem rólad szól, nyilván tudod. Olyan leszel, mint a huszonötödik sorban a meghívott vendég. Olyan leszel, mint az a fickó, aki valahogy belopózott a lagzira, mert éhes volt, és csak ül a sarokban, nehogy észrevegyék és kidobják. Olyan lesz neked, hogy lehet, hogy ott lehetsz, de csak azért, mert Isten szentimentális, és nem volt szíve kidobni téged. Még!” Ez annyira gonosz hazugság! Annyira üres, annyira jelentéktelen és értelmetlen.

Isten vágyik rád! Isten akar téged. Isten ott akar téged. Isten elrendelte. Miért? Mert Ő tudja, hogy ez az a hely, amire szükséged van, és ez személyes. Ez az, amit Sátán szeretne csinálni. Szeretné személytelenné tenni azt a menyegzőt. Azért, hogy ne legyen várakozás a szívedben arra, hogy Jézus visszajöhet az életünkben. Azért, hogy ne legyen várakozás a szívedben: „Ha egy nap meghalok, akkor találkozom Ővele. Egy nap majd meglesz ez az örömteli közösség.” Azért, hogy ne legyen személyes ez a számodra, hanem személytelen legyen. „Az a Gyülekezetről szól, az nem rólad szól!” Nem! Ez a te jövődben ott van, ha hívő vagy Jézus Krisztusban. Ha nem vagy hívő, és nem érted annyira, hogy miről beszélek, akkor gyere Jézushoz, ismerd meg Őt. Aztán megkapod ezt, és jelentős lesz számodra, és mély.

Tudod, amikor Sátán tanít minket a keresztről – és igazán csak ez a két alternatívám van, hogy vagy a Szent Szellem tanít engem a keresztről, vagy Sátán –, akkor ő azt mondja: „Az személytelen volt. Az nem rólad szólt. Az mindenkiről szólt!  Az ima? Az is személytelen. Az egy bevásárló lista. Az egy mondóka, csak büntetés.” Miért beszél ő így? Azért, mert ő így gondolkodik. Olyan, mint egy tábornok, aki hadseregben gondolkodik, és nem emberekben.

  1. Scibelli néha mondja is, hogy Sátán nem személy. Egy értelemben ez igaz, mert ő nem kapcsolódik senkihez, ő nem személyes senkivel. Ami rossz hír az összes sátánimádónak. Mert olyan, mintha a levegővel akarnál kezet rázni. Olyan, mintha a semmit akarnád megölelni. Nincs kit, nincs kihez kapcsolódni. Nem hálál meg semmit, nem teljesít semmit, nem ad meg semmit. Mindent próbál személytelenné tenni, és annyira telve van magával, hogy ezt próbálja kivetíteni Isten munkájára, hogy a gyülekezet személytelen. Tényleg? Ez azon múlik, hogy elhiszem-e ezt a hazugságot, vagy abban járok, amit Isten Igéje mond nekem: Isten adott itt nekem egy helyet.

Tudod, mi történhet? Az, hogy hívőként nem megyek keresztül azon a kihívásokkal teli folyamaton, ahol személyesen megismerem Istent, hanem egyszerűen csak megmaradok a felszínen, és aztán megunom az egészet. Pedig Isten azért adta a gyülekezetet, hogy személyes legyek a hitemben. Isten azért adja nekem a szolgálatot, hogy személyes legyek a hitemben. Isten ezért adta nekem a Bibliát, hogy személyes legyek a hitemben. Az imát azért adta nekem, hogy ez személyes legyen. Isten vágyik rád személyesen. Isten akar téged személyesen. Isten be akar téged vonni személyesen.

Ha elhiszem a hazugságot, hogy ez elvont, akkor tudod, mi fog történni? Szerintem sok hívővel megtörténik ez. Nagyon sok hívő, amikor már nincs több új élmény a gyülekezetben, akkor ő sincs már a gyülekezetben. Ez megtörténhet velem: Nincs új élmény, akkor én sem vagyok itt. Mi a hiba? Az, hogy Isten szeretné, ha ez nem élményközpontú lenne, hanem arról szólna, hogy én személyes vagyok Ővele. Megtörténhet ez mindnyájunkkal.

Csak hadd mondjak valamit a vezetőknek! Ez mindnyájunknak szól. Mert Isten minimum vezetőséget adott neked a saját életed, a saját szíved felett, és hidd el nekem, hogy az is elég nagy kihívás. Megtörténhet, hogy egy ember, aki vezet – vezet egy céget, tekintélye van, férj, családot vezet, pásztor –, azt mondja: „Elegem van! Az emberek mindig csalódást okoznak nekem. Úgyhogy csináljuk másként!” Tudod, mit csinálunk? Megpróbáljuk elvenni egymásnak a szabad akaratát. Amit egyszerűbben úgy mondunk, hogy manipulálás, vagyis megpróbálja rávenni, rákényszeríteni az embereket, hogy döntés nélkül azt csinálják, amit ő akar. Miért? „Mert, ha ráhagyod az emberekre, hogy ők döntsenek, rossz döntést fognak hozni.”

Hányszor imádkoztam ezt, miután elbuktam megint, és igazoltam a Jak 3:2-t: Uram, ne hagyd, hogy rosszul döntsek! Az rendben van, hogy ezt kérem, de az volt a vágy a szívemben: „Uram, ha szabad akaratom van, akkor mindig fogok bolondságokat csinálni. Inkább ne lenne!” Isten azt feleli: „Butaságot beszélsz. Én azért adtam neked a szabad akaratot, mert Én szabaddá akartalak tenni téged.”

Úgy értem, ez az, ami megtörténik, hogy egy pásztor kezd feléd szolgálni a bűntudat szolgálatával, vagy fenyeget, vagy nagy ígéretek tesz. Vannak tanítók, akik ezt csinálják. „Ha engem követsz, akkor nem leszel beteg! Ha engem követsz, akkor nem lesz semmi problémád. Ha elhagyod ezt a gyülekezetet, akkor elválik a feleséged, nullára fut a bankszámlád, és megdöglik a kutyád. Ez fog történni.” Manipulálás. Elvenni a másik szabad akaratát.

Mi a hiba ezzel? Gal 5:1 Szabadságra szabadított meg titeket Krisztus, ezért ne engedjétek magatokat újra megkötözni a szolgaságnak igájával. Ez nagyon fontos nekünk. Isten arra hív minket, hogy tanuljunk Vele járni a szabad akaratunkban, tanuljunk Neki szabad akaratból engedelmeskedni, tanuljunk nemet mondani a kísértésre a szabad akaratunkból. Nyilván a Szellemének a hatalma által, de ugyanakkor ott az én döntésem. Ő erre hív engem.

Ezt fontos tudni. Ha a férjed bántalmaz, senkinek nincs joga arra, hogy félelemmel megkötözzön téged. Senkinek! 1Kor 7:15 békességre lettünk elhívva. Senkinek nincs joga, hogy a békességedet elvegye tőled. Nem manipulálhatom az embereket azért, hogy megtegyék, amit én akarok. Ha manipulálod a gyerekedet, hogy ne legyen szabad akarata arra menni, mert nem tetszik, amit dönt… Úgy értem, egy kiskorú gyermeknél megvan a helye ennek. Azt mondod neki: Nem fogod csinálni, mert én döntöm el. Persze. Nem erről beszélek. Én arról beszélek, amikor a gyermeked felnőtt, és nem tudod elfogadni a döntéseit, úgyhogy manipulálod. Nem mondhatod már meg neki, hogy ne csinálja, és inkább manipulálod. Mi a gond ezzel? Isten adott neki szabad akaratot, és neki kell meghozni a döntéseit. Ez elég ijesztő, nekem is van egy tizenéves fiam. Ez rémisztő gondolat, de valós. Ő dönti el, és ő fog járni Isten előtt. Bármilyen nagy a kihívás, én nem manipulálhatom.

Csalódom a gyülekezetben, egy szolgálatban, a barátomban, a házastársamban, a gyerekemben, a szülőmben, és aztán nekiállok félretenni olyan dolgokat, amiknek nagy értékük van, és amik nélkül nem élhetem egészségesen az életem. Az első gondolatunk ez volt, az elején erről beszéltem, hogy Isten tudja, mit csinál, amikor Ő helyet ad neked a mennyben, amikor Ő örökséget ad neked Krisztusban, amikor neked adta a Szent Szellemet, amikor helyet adott a gyülekezetben, amikor elhívott téged arra, hogy szellemi életet élj. Isten tudta, hogy mit csinál, amikor behelyezett téged ide. Isten tudta, hogy mit csinál. Merj járni abban! Ne engedd meghazudtolni az Ő akaratát Sátán által. Ne engedd, hogy Sátán meghazudtolja az Ő akaratát, és az Ő ígéreteit. Aztán ez is, hogy nekem szükségem van arra, amit Isten adott nekem. Ne engedjük elrabolni tőlünk! Nekem szükségem van erre.

A harmadik az, hogy Isten személyes akar lenni velem. Sokan azt mondják a tekintélyről…  Ha Isten megengedi, fogok tanítani a tekintélyről hamarosan, mert a társadalmunk annyira ellene van bárminek, ami tekintéllyel bír. Minden rajzfilmben a szülők érzelgősen ostobák, olyanok, akik egyszerűen csak elfogadhatatlanok. Minden tekintély le van rombolva. Sokan mondják ezt okkal: Én nem bízom a tekintélyben. Nem így fogalmaznak, hanem: én nem bízom senkiben, nem bízom a pásztorban, nem bízom a politikusban, nem bízom a főnökben, nem bízom az iskolaigazgatóban…; és okkal mondják ezt. Mert annyira csalódtunk, persze, hogy bizalmatlanok vagyunk.

Ahogy beszéltük az elején, Tamás azt mondta: Adj nekem valamit, ami látható! Isten azt feleli – 2Kor 5:7 – „Szeretném, ha hit által járnál, nem látás által!” Volt egy eset, 1Sám 12-ben Sámuel beszél erről.  „Jött az ellenség, ti bajban voltatok – mondja népnek a próféta –, és ti királyt kértetek Istentől. Pedig az Úr volt a ti Királyotok.” 1Sám 12:12 „Az Úr volt a Királyotok, ti pedig kértetek egy királyt. Azt mondtátok: Kell nekem valami, ami látható.”

„Most nem fogok Istennel járni, mert bajok vannak az életemben. Ezt most komolyan kell vennem, most csinálnom kell valamit. Én nem fogok Őbenne bízni.” Isten azonban annyira másként gondolkodik erről. Ef 4:11 pásztorokat, tanítókat, vezetőket adott nekem. Adott nekem vezetőket, hogy kövessem őket. Miért adott nekem pásztort? Azért, mert én számítok neki. Miért adott neked pásztort? Azért, mert te személyesen számítasz Neki, és Ő szeretne téged vezetni valahová az életedben. Miért adott neked szolgálatvezetőt? Miért adott egy bibliaiskolai tanítót, akinek az óráján ülhetsz, hallgathatod és felépülhetsz az igazságban? Azért, mert személyesen számítasz Neki.

Igazán azt akarom mondani, hogy nagyon sok dolog, amit Isten belehelyez az életünkbe – most említettem jó néhányat –, az nem olyan, amit én választanék. Ezek azok, amikről Ő tudja, hogy a hasznomra vannak, és az áldásomra lesznek. Ez nagyszerű. Jó azt mondani: „Figyelj, tévedsz! Isten helyet készített neked az Ő akaratában. Van helye a számodra. A mai nap. Istennek van helye számodra az Ő akaratában. Istennek van mondandója számodra az Ő Igéjében. Istennek van valakije, aki szolgálhat feléd az Ő szeretetével.”

Ezt nagyszerű mondani: „Tévedsz. A szíved téved. Ne engedj neki!” Az én szívem téved. Nagyszerű mondani ezt magamnak: „Tévedsz, szívem! Isten nem hagyott magamra. Őneki terve van, és Ő tudja, mi a jó nekem. Azt rakja az életembe, amire szükségem van, és személyes akar lenni velem.” Amikor azt mondom, hogy személyes akar lenni velem, akkor nem egy érzelmet értek ezen. Hanem arról beszélek, hogy megragadom az Ő ígéreteit hitben, és azt mondom, hogy személyesen az enyém. Magamra vonatkoztatom. Ránézek a jogos tekintélyre, és azt mondom alázatban, hogy komolyan veszem, amivel szolgál felém. Ha vezető vagyok, akkor komolyan veszem az embereket, az ő szabad akaratukat, tisztelem őket, és szeretettel kapcsolódom hozzájuk. Ez egy egészen másféle élet.

Mindenkinek van sok sebe, az nem ok, hogy nyomorult és korlátozott életet élj. Az nem ok, hogy megengedd, hogy ezek kizárják mindazt, amit Isten tartogat neked. Én értem, amikor valaki azt mondja: Meghalt a gyermekem. Vagy: Elvált tőlem a házastársam. Vagy: Megerőszakoltak. Én értem, hogy ez komoly, ez valós. Persze. Amikor viszont azt mondja valaki: Ez több évtizede történt, de emiatt nem tudok bízni, nem tudok kapcsolódni.; akkor arra az a válasz: „Figyelj! Az Úr tud ezzel bánni. Ne élj még annyi évet ebben! Ne engedd, hogy ez határozza meg az életed!” Az, hogy vannak sebeid, az, hogy vannak csalódásaid, az nem jelenti azt, hogy ez kell, hogy legyen az életed.

Mondanád velem együtt a következőket? „Isten tudja, mi a jó nekem. Isten azt adja nekem, ami a hasznomra van. Isten személyes akar lenni velem.” Ámen.

Drága Jézus, köszönjük Neked! Köszönjük, hogy azt adod nekünk, ami nekünk jó és hasznos. Drága Istenünk, köszönjük a szeretetedet!

Ha még nem fogadtad el Jézus Krisztust személyes Megváltódként, és szeretnéd, hogy Isten mindent a javadra fordítson, és szeretnéd, hogy a lelked biztonságban legyen majd a mennyben, és szeretnéd megismerni az Urat, ennek a világnak a Teremtőjét személyesen, hogy személyessé váljon Ő, és hiszed ezeket a szavakat, akkor csak mondd el ezt az imát a szívedben Istennek: „Drága Úr Jézus! Tudom, hogy bűnös vagyok, tudom, hogy sok minden van az életemben, ami elfogadhatatlanná tenne engem, de Te kifizetted az árat mindezekért, Te elvetted ezeket, és én szeretném elfogadni ezt, hogy érvényes legyen az életemben. Szeretnélek behívni Téged az életembe, és szeretném, ha személyessé válnál az életemben, és amikor meghalok, Veled lehessek a mennyben.”

Ha ezt az imát most mondtad el életedben először, tudd, hogy nagyszerű élet vár rád Istennel. Küldj nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), hogy veled örülhessünk és imádkozhassunk érted.

Kategória: Egyéb