P. Kerekes Lajos
Többször gondolkodtam Istennek a páskabárányán. János azonosította Jézust, mint Istennek ama Bárányát, Aki elveszi a világnak a bűneit. Azon gondolkodtam viszont, hogy az a különbség Jézus és a páskabárány között, hogy amíg a páskabárány megöletett és a bárány vérét alkalmazták, és megették a páskabárányt, az nem támadt fel. Jézus megöletett, elvette a bűneinket, Zsid 9:26, viszont Ő feltámadt. Amikor Jelenések 4. fejezetében megjelenik:
Jel 4:8 A négy élőlény, melyek mindegyikének hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel, éjjel-nappal szünet nélkül ezt mondta: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van, és aki eljövendő!
Így jelenik meg a Jelenések könyve elején is.
Jel 1:17b-18a Ne félj, én vagyok az első és az utolsó és az élő, pedig halott voltam, és íme, élek örökkön-örökké,
Ez egy mennyei jelenet. Mi azért megyünk a mennybe egy nap, mert Jézus meghalt és feltámadt. Ez az evangélium, és most úgy élhetjük az életünket, hogy már a mennyre készülünk fel.
Gyakran gondolkodtam Kol 3-on. Mit jelent az, hogy a mennyei dolgokra tekintve? Mik vannak a mennyben? Látod, hogy ott van a Bárány, Aki megöletett és feltámadt, és folyamatosan imádják a mennyben. Látjuk a mennyei szent hajlékot, és a vért ott Zsid 12:24-ben, ami örökkévaló üdvösséget szerzett nekünk. Tekintsünk a mennyei dolgokra! Tekintsünk a megöletett Bárányra, Aki örökkön örökké él. Mostmár imádatban csatlakozhatunk az angyalokhoz a megváltás munkája miatt. Ámen.
P. Kende
Mindnyájan a Napra nézünk most, de igazából nem a Napot imádjuk, hanem a Fiút. Ez egy elég fontos különbség számunkra. Arra gondoltam, hogy ha Mária, Johanna és a másik Mária – Luk 24. – nem olyan korán mentek volna a sírhoz, akkor jöhetnénk ide délre is. 🙂 Ők azonban korán mentek.
Ha p. Lajoshoz szeretné kapcsolódni – ez nagyon valós, hatalmas valósága Krisztus munkájának –, akkor Zsolt 126-ra gondolok. Én is a mennyen gondolkodtam. Arra, gondoltam, hogy mi van a mennyben. Mindazok a dolgok, amikről p. Lajos beszélt – a vér, a feltámadott Bárány, Isten jelenléte, Isten dicsősége, a szentség és az igazság –, lenyűgöző, de arra gondoltam, hogy a mennyben, bármikor nézel oda, öröm is van.
Öröm van a mennyben. A Földön nagy a nyomorúság, de Jel 12:12-ben azt mondja: Azért vigadjatok, egek, és akik abban lakoztok! Öröm van a mennyben. Amikor az angyal bejelentett Krisztus születését, akkor miért mondta, hogy ez öröm a világnak? Azért, mert a mennynek egy része eljött a Földre. Krisztus eljött a Földre, és Ő része a mennynek.
A mennyben öröm van. Újra és újra látjuk ezt. Látom ezt Ézs 6-ban, amikor a mennyet látjuk, Jelenések könyvében több helyen, 4. és 5. fejezetben, Jel 19:7-ben, és más helyeken. Sok helyen.
Arra gondoltam, hogy amint ezek az asszonyok korán reggel odamentek, nem az örömre számítottak. A szeretet miatt mentek oda. Azért mentek oda, mert szerették Jézust. Fájdalomra számítottak, gyász volt bennük. Amikor odamentek, akkor arra számítottak, hogy még több gyász lesz, hogy sírni fognak. Ám amikor odaértek, örömöt találtak.
Arra gondoltam, hogy ez igazán csodálatos számunkra, hogy örömöt találunk, amikor Istennel megyünk a szeretet miatt. Ez lenyűgöző számunkra. Mert amikor Krisztushoz jöttünk az üdvösséget tekintve, nem tudtuk igazán, hogy mire számítsunk. Ám az egyik, ami meglepő volt számunkra, az az öröm volt. Nem tudtam, hogy ez mennyire együtt jár Istennel, hogy lehet örömünk.
Zsolt 126:5-6 Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd. Aki sírva megy, amikor vetőmagját viszi, örvendezve jön vissza, amikor kévéit hozza.
Ez Isten vágya ránk nézve. Amikor a mai pirkadatra gondolunk, akkor örömünk van. Bármikor, amikor Úrvacsorát veszünk, az nem gyász, hanem öröm, mert Krisztus feltámadt. Ez lenyűgöző, mert az életben a várakozásunk nem ez. Ismerjük a problémákat, a bajokat, a kihívásokat, és tudjuk, hogy mi mindent veszíthetünk, de ugyanakkor Isten meglep bennünket örömmel. Mert amikor a kereszthez megyünk személyesen, és amikor megtaláljuk ezt az új életet, akkor öröm van. Halleluja!
P. Shane
Itt vagyunk, ragyogunk, mint Jézus. 🙂 Meglepő, hogy lehet örömöm ilyen korán reggel kávé nélkül. Ez csoda!
Ján 16:33 Azért mondtam ezeket nektek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok, én legyőztem a világot.
Ez közvetlenül azelőtt volt, hogy Jézust elvitték a kertből. Közel a nyomorúság. Elképesztő csalódottság következik ezután. Péter megtagadja az Urat. Minden, ami elromolhat a tanítványok gondolkodása szerint, el is romlik.
Nagyon tetszik nekem az a gondolat, hogy amikor minden rosszul megy a Földön – ahogy p. Kende is mondta –, az a mennyet nem rendíti meg. Ott még mindig öröm van. Még mindig olyan nézőpont van, amit mi nem látunk. El tudjuk képzelni a nyomorúságot Péter szívében, a bánatot és a fájdalmat, a csalódottságot. Mihez kezdett ezzel? Tetszik nekem Ján 20-ban, amikor Jézus végre találkozik a tanítványokkal:
Ján 20:19-20 Már este volt azon a napon, a hét első napján, és a zsidóktól való félelem miatt az ajtók is zárva voltak, ahol egybegyűltek a tanítványok, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: Békesség nektek! És ahogy ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok pedig örvendeztek, hogy látják az Urat.
Csodálatos szavak! „Békesség nektek!” Háromszor mondja. „Igen, Péter, megtagadtál Engem, és mindnyájan elhagytatok, de békesség nektek! – és megmutatta a kezeit és az oldalát. – Ezért van békességetek.” Aztán felment a mennybe, és felvitte a vért. Az Ő vérében van békességünk.
Annyira szeretem, hogy ez van az Ő elméjében! Nem számít, hogy mi történik éppen az életedben, az első szavak, amiket Jézustól hallasz: Békesség neked! Nem az: „Miért tetted ezt? Csalódást okoztál!” Nem! Hanem: „Békesség neked! A kezeim miatt. A sebeim miatt.” Ámen.
P. Jukka
Jézus azt mondja: Ti vagytok a világ világossága. A minap beszélgettünk erről. Én arra a fényre gondolok, a Holdéra, és aztán nézd meg a Nap fényét! A Holdnak nincs saját fénye, hanem tükrözi a Napét. Jézus azt mondja: Ti vagytok a világ világossága.
Milyen világosság ez? Nem a hústestemé, mert bennem nincsen semmi jó, hanem csak a test szaga. A te életed kiönti magából Jézus életét. Milyen fajta élet az? Milyen fajta fényt sugárzol? Irgalom, kegyelem, megbocsátás, feltétel nélküli szeretet – ez Jézus Krisztus. Mi mind Jézusra néztünk, és Ő ragyogott. Ránézünk az Ő világosságára. János evangéliumában Jézus mond valamit, ami nagyon érdekes: „Itt az ideje, hogy elmenjek. Ahova Én megyek, ti is oda jöttök majd. Én a mennybe megyek, de ti elmentek az egész világra. Mert ti vagytok a világ világossága.”
Amikor p. Stevens megkapta a látást, és elmondta tizenegy embernek: „Isten azt mondta nekem, hogy nemzetközi szolgálatunk lesz. Lesz nemzetközi bibliaiskolánk, és lesznek mindenütt gyülekezeteink.” A tizenegy ember magára nézett: „Tessék? Mi? Minden rendben van nálad?” Igen! Látjuk azt, amit Isten megtett ebben a negyven évben? Ki az, aki ragyog? Isten hűsége az életünkben. Ki az, aki ragyog a szolgálatunkban? Nem a büdös hústestem, hanem Isten hűsége.
Úgyhogy legyünk olyanok, mint a Hold! Kol 3:1-3 Halottak vagytok, de ragyogtok. Éltek, és Krisztust leplezitek le, és az eredeti fényt tükrözitek vissza. Az eredeti Istent. Ámen.
P. Musztafa
Arra gondoltam, hogy amikor Jézus feltámadt, miért őrizte meg a sebeit. Dönthetett volna úgy, hogy olyan megdicsőült teste legyen, ami tökéletes, hiba nélkül való. Mégis megvoltak a sebei. Azért, hogy az emberek láthassák és megérinthessék. Áldottak azok, akik nem látnak, és mégis hisznek. Mégis ott vannak a sebek!
Ő annyira kegyelmes! Mindig ránk gondol. Arra tanít bennünket, hogy hitben járjunk, de az Ő kegyelme ott van, hogy tanítson bennünket. Soha nem hagy magunkra, hogy egyedül kelljen megtanulnunk dolgokat. Soha nem hagy egyedül.
A minap házi bibliatanulmányon osztottam meg ezt a gondolatot, hogy amikor Jézus ott volt a kereszten, és azt mondta: Istenem, Istenem, miért hagytál el Engem?; az magányos hely volt – Neki. Azért, hogy nekünk ezt soha ne kelljen megtapasztalnunk. Mekkora kegyelem ez! Micsoda törődés!
Zsid 13:5-ben azt ígérte: Soha el nem távozom tőled, el nem hagylak téged. Ezért van az, hogy mi is örvendezünk, és ünnepeljük ezt a bizonyosságot, hogy soha nem leszünk egyedül. Mindig mellettem lesz valaki, még akkor is, ha mindenki elfordul és elhagy. Soha nem kell majd azt mondani: Egyedül vagyok. Mekkora győzelem ez, és micsoda törődés ez irányunkban! Dicsőség Istennek! Minden dicsőség az Övé. Mert Ő méltó. Csodálatos! Ő az Egyedüli. Ámen.
Halleluja! Krisztus feltámadt!
Ámen.