Miért ne kevernénk hitet?

2009 október 11. vasárnap  10:30

Takács Lajos

Péld 23:17-19  Ne irigykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az ùr félelmében légy egész napon;  18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.  19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

Ez Isten kegyelméről szól. Az Ő kegyelmétől várjuk. Ne irigykedjünk szívünkben a bűnösökre. Hanem Isten kegyelmében bízzunk. Miért? Mert a bűnösök útja a halálba visz. Zsolt 1. A másik út Isten útja az örök életre visz. Nem érdemes követni azokat akik rossz irányba mennek.

Zsolt 147:1 az Őt félőkben gyönyörködik az Úr akik az Ő kegyelmében reménykednek. Amikor az Ő kegyelmétől várunk, abban nem fogunk csalódni. Miért nem? 5Móz 32:4 a válasz: mert az Ő cselekedete tökéletes. Csalódhatunk valamiben ami tökéletes? Minden Ő úta tökéletes, nem csalárd, hanem hűséges.

Luk 12:35-36  Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva;  36 Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, a kik az ô urokat várják, mikor jô meg a menyegzôrôl, hogy mihelyt megjô és zörget, azonnal megnyissák néki.

Luk 12:37  Boldogok azok a szolgák, a kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és elôjövén, szolgál nékik.

Hihetetlen csoda a mi teremtő Istenünk szíve. A legnagyobb hatalom a világon szolgál nekünk, az Ő szíve azon gondolkodik, hogy jó véget érjünk. Jézus által mindenét nekünk adta. Előre hálásak vagyunk minden reggel a kegyelméért, törődéséért. Egy pici apró problémánk van: ez nem akkor és úgy történik ahogy mi elképzeljük. Van egy hajlamunk, hogy bekorlátozzuk Istent, de Ő szabad és végtelen. De biztosak lehetünk abban, hogy amit megígért meg fog történni. Ez a várakozásunk.

Erre teremtett, hogy bevigyen a dicsőségébe. Várom Őt egy helyzetben és ha van türelmem várni Őt, akkor rajtam keresztül meg fog dicsőülni. Én felismerem és van esély, hogy akik hitetlenként látja, az is felismerni. Ez valami más, valami nagyobb, mint én.

Nagy kontraszt van itt, de nem tudhatjuk Isten ebből mekkorát akar mutatni, hogy az emberek meglássák a dicsőségét. Bevisz a dicsőségébe és Ő már így lát minket, mert Ő elvégezte. Igazából „csak” haladunk afelé a kegyelem felé amiben állunk. Megtapasztaljuk azt ami már a miénk Krisztusban. Ez gyönyörű, 2Kor 3:18 ahogy szemléljük a dicsőségét, átváltozunk az Ő képére. Őrá nézünk. Mózes is azért kérlelte Istent, hogy ne nézzen a vétkeikre és a bűnükre, hanem arra aki könyörülő és igazságot és megbocsátó. Isten hallgatott Mózesre, mert azt akarta amit Isten.

Hallgassuk mit szól Ő az Ő szívéből! Járjon ezen a szívünk, gondolkodjunk az Ő gondolatairól és őrizzük meg a szívünkben az Ő útait.

P. Kende

1 Tim 4:1-3  A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó idôben némelyek elszakadnak a hittôl, hitetô lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén.  2 Hazug beszédûeknek képmutatása által, kik megvannak bélyegezve a saját lelkiismeretökben,  3 A kik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektôl való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívôknek és azoknak, a kik megismerték az igazságot.

Vannak időszakok az egyháztörténetben és Isten tervének történetében. A végső időkben élünk, ezek a Krisztus visszajövetele előtti idők. A Szellem mondja, hogy lesznek hamis tanítások és emberek eltávoznak a hittől. EZ lehet nyilvánvaló, eretnekségek, hazugságok. De lehet nagyon alattomos is. Lehet észrevétlen. Erről szeretnék kicsit beszélni. De nagy örömmel és bátorítással.

Valaki azt mondta egyszer: túl sokat imádkoztok az Istentiszteleten és (állítólag) ezért nem jött többet. No, ettől nem fogunk kevesebbet imádkozni.

Köszönjük Uram azt amit már kaptunk, bátorítást, szeretetet, hitet, adakozást, minden részt. Áldunk és magasztalunk és örvendezünk benned. Adj nekünk örömteli áldott közösséget.

Zsid 11-ben a hithősökről olvasunk. Csodálatos törénet bontakozik ki, járás Istennel, hit.

Zsid 11:20-24  Hit által áldá meg a jövendôkre nézve Izsák Jákóbot és ÉzsautHit által áldá meg a haldokló Jákób a József fiainak mindenikét, és botja végére hajolva imádkozott.  22 Hit által emlékezett meg élete végén József az Izráel fiainak kimenetelérôl, és az ô tetemeirôl rendelkezett. Hit által rejtegették Mózest az ô szülei születése után három hónapig, mivel látták, hogy kellemes a gyermek, és nem féltek a király parancsától.  24 Hit által tiltakozott Mózes, midôn felnövekedett, hogy Faraó leánya fiának mondják,

Zsid 11:30-32  Hit által omlottak le Jérikónak kôfalai, midôn hét napig köröskörûl járták.Hit által nem veszett el Ráháb a parázna nô az engedetlenekkel együtt, befogadván a kémeket békességgel. És mit mondja még? Hiszen kifogynék az idôbôl, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftérôl, Dávidról, Sámuelrôl és a prófétákról;

Hihetetlen hit és megdöbbentő döntéseket hoztak. Isten munkája, micsoda hatalmas és erős bizonyság, Isten munkájára ezeknek az embereknek a hite. Látni a hitüket. Ahogy olvassuk, ahogy leírja az írás, egy kicsit olyan,  mintha tökéletesek lennének, mert ez a szakasz a hitükről beszél, nem a többiről. De ha megnézed a történetüket részletesebben, ha végignézed, akkor ott volt Ábrahám: annyira szerette a fiát, akit Isten nem választott, hogy azt mondta: bárcsak ő lehetne az. Izsák is ezt csinálta, odáig volt Ézsauért. Aztán Jákob, aki csaló volt mindenben. Ahogy tovább megyünk: Mózes, nagy hittel azt mondta Istennek: nem. Lecsapta a fickót, elrejtette a homokba és elmenekült. A többieknek nem voltak hibáik? Dehogynem.

Az egyik oldalon látok egy bizonyságot Isten munkája mellett, ami nagyon erős. Azt mondanám: micsoda meggyőződés, mik történtek az életükben. A másik oldalon látok egy nagyon gyenge bizonyságot. Billegőset. Mintha lábujjhegyen egyensúlyozna. És azt mondaná: mikor dőlünk el?! Isten munkája ilyen, hogy nem lehet tudni, olyan mintha eldőlne, mintha vége lenne. Melyik az igaz, melyik a helyes? Egy bátorítás:

Zsid 4:2  Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképen azoknak; de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, a kik hallották.Nem volt hasznukra.
Kikről beszél? A kivonulás népére, a kivonulás idejében. Isten hatalmas csodákat tett értük. Hihetetlen módon csapásokat bocsátott Egyiptomra, egyiket a másik után. Az Egyiptomiak kapaszkodtak beléjük, mert a zsidók voltak a rabszolgák. Isten elvitte viszont őket.
De akiket Isten kivitt onnan, hallották Isten ígéretét, hallották, hogy Isten megszabadította őket, aztán látták amint átmentek a Vörös-tengeren. A világtörténelem második legnagyobb csodája talán, a feltámadás után. Száraz lábbal mentek át, a víz ott volt mellettük. Látták az egészet. És mit csináltak? Nem kevertek hitet hozzá, ezért haszontalan volt az egész. Ha megnézzük az életüket azt látjuk, hogy a bizonyságuk elfeküdt, kész, vége. Mit tudna ezzel Isten csinálni? Pedig Isten munkája hatalmas, dicsőséges.

Figyelj: nem csak akkoriban, hanem ma is dicsőséges. Nem csak a másik életében, hanem a tiédben is. Isten munkája hatalmas és gyönyörű. De volt itt egy probléma: Isten hívta őket. Azt mondta: nyugalmat akarok adni, adok egy helyet, ami tökéletes hely lesz számotokra. De nem kevertek hitet, se ahhoz amit hallottak, se ahhoz amit láttak. Nem sok hívő lát olyan csodákat, mint Egyiptomban Izrael. Hányan mentetek át a Vörös-tengeren száraz lábbal, hányatokért vert meg Isten egy egész országot? Hányatoknak fakasztott vizet a sziklából?

Tudod mit? A csodák semmit nem érnek, ha nem kever hitet hozzájuk valaki. Isten munkája ott lehet előttem, láthatok egy hívőt, aki jár Istennel a Szellem erejével és életével, aki nyilvánvalóan azért tudja csinálni amit csinál mert a Szellem vezeti őt és Isten felfrissíti őt, egyértelműen látszik Isten munkája, de ha nem keverek hitet hozzá, akkor nem ér semmit. Akkor az egész ott billeg és azt kérdezem: mikor dől el, mikor esik szét, mikor lesz vége? Ez nem megy sehova – mondhatom. Ott van előttem, annyira nyilvánvaló Isten munkája, de nem keverek hitet hozzá. Természetileg nézem és azt mondom: te erős vagy, neked megy ez. Természeti felmérést adok róla és itt a vége. Isten meg azt mondja nekünk: keverj hitet hozzá! Ilyen egyszerű.

Miért ilyen robosztus Isten munkájának leírása Zsid 11-ben? Miért? Mert Isten a hitünkre néz. Ez bátorító nekünk is. Nem tudok sok mindent tenni, de hinni igen. Nem ezért tette Isten az üdvösség egyetlen feltételévé a hitet, mert mást úgyse tudnék megtenni?! Ha azt mondta volna: rakj keresztbe két szalmaszálat és tartsd úgy egész életedben, elrontottam volna. Isten inkább azt mondja: higgy Jézusban és üdvözülsz! Ugyanígy ma is. Hányan vagyunk hívők? Mit mond Isten? Keverj hitet a hallottakhoz! Bízz Istenben azzal kapcsolatban amit hallottál.

De Gedeon más mint én, ő olyan bátor volt! Persze. Majdnem szívrohamot kapott amikor az angyal megjelent. Rajtakapták az adócsaláson. Olyan  bátor volt mint egy nyúl. Annyira félt, de Isten mondta újra és újra: menj. Sokszor megállok valamiért. Nem keverek hitet. Miért?

Nézzünk meg néhány okot, mert ezek a dolgok ugyanígy működnek nálunk is. Az írást azért kaptuk, hogy lássunk példákat, tanuljunk belőle, növekedjünk általa.

A kivonulás idején miért nem kevertek hitet?

4Móz 11:5, 4Móz 14:2  s mindnyájan zúgolódának Mózes ellen és Åron ellen Izráel fiai, és monda nékik az egész gyülekezet: Vajha megholtunk volna Égyiptom földén! vagy ebben a pusztában vajha meghalnánk!

Hosszú évekig voltak rabságban, ami hatással volt rájuk. Amikor Istennel jártak a pusztában és vezette őket, mannát adott nap, mint nap, jártak Istennel és visszanéztek a fogság éveire. Miket mondtak? Egyiptom húsos fazekai. Amikor ingyen ehettek Egyiptomban. De rabszolgák voltatok, megölték a gyerekeiteket. Miért mondták mégis? Kijöttek Egyiptomból, de Egyiptom nem jött ki belőlük. Ez történik hívőkkel. Új életet kaptunk, minden újjá lett. De tudod mi történik? Visszanézek és azt mondom: a régi idők, amikor még loptam, csaltam, hazudhattam. Mennyi örömöm volt. Aha. Persze.

Mi történik? Viszem magammal és visszaemlékszem, mert a rabságom évei hosszúak voltak, emlékszem rájuk, mert nem volt felelősségem, csak az egyik bűn és a másik között kellett választani. Ésa 30:1-ben ez történik az ember életében. De most minden újjá lett. 2Kor 5:16.

De olyan könnyű visszanézni és nem keverni hitet ahhoz, amit Isten mond, elővenni a régi fotóim: emlékszel, ó, én voltam a hónap dolgozója, én csináltam a legtöbb téglát, de jó volt. Aha. Persze.

Mi történt? A szívük mivel sokáig éltek rabságban, kötődött ahhoz az élethez. Állj, nem az az életed! Van egy természeti választásod, de ne válaszd azt! Még egy: bárcsak meghaltunk volna ott! A rabság évei elveszik az embertől a reményt. Megtörténik. Börtön, vagy a bűn rabsága Krisztus előtt. Hallom ezt emberektől akik 40-50-60 évesen jutnak hitre Krisztusban. Néha azt mondják: hát én velem már csak valami kicsit tud Isten csinálni. Miről beszélsz?! Isten mindenható. Mózes élete Istennel 40 évesen kezdődött, és 80 évesen még volt 40 jó éve. Miről beszélsz?! Honnan tudod mi Isten terve?! Ne vedd kicsire a reményt! Ne tedd takarékra!

Isten azt mondja: figyelj Izrael azért hoztalak ki, hogy bevigyelek! 5Móz 6:23 Ez a cél. De megeshet, hogy ott vannak a szívemben a rabság évei, ezért nem keverek hitet az ígérethez, nem keverek reményt.

Még egy: 2Móz idejéből, a félelem, aggodalom. 2Móz 17:3 És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg engemet, gyermekeimet, és barmaimat?

Gondolj erre! Féltek. Ismeretlen területen jártak, nem volt vizük, bajban voltak tényleg. Nem akarom lekicsinyelni, nem vicces. De hit helyett azt mondták: meg akarsz ölni. Nézz a szegény gyerekeimre! Ugyanezek a gyerekek voltak aztán, akik bementek az ígéret földjére. Ott nyavalyogtak a szülők a gyerekeik miatt, és közben a gyerekek mentek be.
Félek, hogy elveszítek valamit ha Istennel járok. Hát, ha nem keversz hitet ahhoz amit hallasz, akkor biztos elveszíted.

Tegnap beszélgettünk egy nagyon öreg nénivel az evangelizáción. Sírt. Mert hosszú élete volt, és persze mindenki ezt szeretné. Ha valaki meghal ötven évesen rákban akkor azt mondjuk: szegény. Tényleg. De a néni kilencven felett volt, és éppen ezért sok veszteséget látott. Látta meghalni a gyerekeit, mert sokáig élt. Nehéz neki. Az élet garantáltan elvesz tőled. De járj hitben és nem fogsz veszíteni! Józsué, Káleb ebből a nezmetségből való volt és ők nem veszítettek. Látták a gyerekeiket bemenni, maguk is bementek, és látták az új földet. Miért? Mert hitben jártak. Erről beszélek. Ez a robosztus bizonyság. Nem az, hogy annyira tökéletesek voltak, rendben voltak. Hanem hogy hittek. Ebben a hitben jártak, Isten bevitte őket és nem veszítettek. Nem kellett félniük mint a többieknek.

A rabság évei volt az egyik, a másik a remény, és a félelem, aggodalom amiért nem keverünk hitet. 4Móz 30:33.
De nem ér véget. Bírák könyvében tudod miért nem kevertek hitet az ígéretekhez? 5Móz 6:10, 8:7

5Móz 8:7-8  Mert az ùr, a te Istened jó földre visz be téged; bôvizû patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek földére, a melyek a völgyekben és a hegyeken fakadnak.  8 Búza-, árpa-, szôlôtô-, fige- és gránátalma-termô földre; faolaj- és méztermô földre.

Isten azt mondja: vigyázz! Mert amikor kényelmes, akkor könnyen jöhet egy másik akadály:

5Móz 8:14  Fel ne fuvalkodjék akkor a te szíved, és el ne felejtkezzél az ùrról, a te Istenedrôl, a ki kihozott téged Égyiptom földébôl, a szolgaságnak házából;

Kényelem. Megesik, hogy elvagyok. Többen kérték, hogy a gyüliben legyenek olyan székek mint a moziban, üdítő és popkorn tartóval… komolyan: megtörténik ez velünk: annyira kényelmesen vagyunk, annyira jó az életem, itt az univerzális távkapcsoló. Jó meccsek mennek  a TV-ben, a feleségem is kedves, a barátaimban bízhatok, az üzlet jól megy. Hetente egyszer azt mondom: köszönöm Uram. De nincs izgalom, nincs hitbeli kilépés, nehogy véletlenül elveszítsem a kényelmem. Ez is megakadályhozhat, hogy hitet keverjek.

Bír 21:25  Ebben az idôben nem volt király Izráelben; azért mindenki azt cselekedte, a mi jónak látszott az ô szemei elôtt.

Miről szól ez? Nem volt mérce. Nem volt mihez ragaszkodniuk. Mi nem királyt keresünk, mert már van, Krisztus. De az Ige tekintélye felettem, hogy az Ige nem a farzsememben van, nem a polcon, hanem a Bibliám felettem áll, ha beszél hozzám, és én azt felelem: beszélj hozzám, engedelkeskedem, veled akarok járni Uram! Megeshet, hogy nincs mérce, nincs prédikáció, mert a pásztornak azt kell mondani ami tetszik az embereknek, mert azt szeretné ha minél többen lennének, hogy nagy legyen a gyülekezet. Néhány dolgot kell csak abbahagyni, nem szabad beszélni a bűnről, nem szabad kihívni az embereket, alkalmazni kell néhány marketing technikát. Tele lehetne a terem mindig. Könnyű lehetne. Ti viszont valószínűleg nem lennétek itt. Ha ilyen kezd lenni a prédikáció, akkor ne is legyél itt! Sőt beszélj a pásztorral, az elöljárókkal, és ha nem változik, menj máshová!

Lehet, hogy nincs felemelve a kegyelem, a szentség, hogy hogyan járjunk Istennel.

Még egy dolog. A királyság idejéből.

5Móz 4:25  Hogyha majd fiakat és unokákat nemzesz, és megvénhedtek azon a földön, és elvetemedtek, és csináltok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, és gonoszt cselekesztek az ùrnak, a te Istenednek szemei elôtt, haragra ingerelvén ôt:
Amikor Izrael már megöregedett azon a földön. Miről van itt szó? Az utolsó ok amiért nem keverünk hitet. Talán ránk nem igaz annyira. De nagyon fontos, hogy ne változzon meg a következő nemzedékre. A fiaink, lányaink, unokáink, ugyanúgy hallják az igazságot. Ugyanúgy megtapasztalják Isten valóságát és még inkább, hitet keverjenek ahogy mi is. Mert ez a vers az igazság fokozatos csökkenéséről beszél. Arról, hogy az atyák hisznek, megtapasztalják Istent, a fiaiknak elmondják, de a fiaik nem kevernek hitet, hanem a szülők hitében élnek. Aztán amikor kikerülnek otthonról azt találják, hogy nincs hitünk. Szülőként ez a felelősségünk, hogy hívjuk ki a gyerekeinket, járjanak hitben. Ők lesznek a következők akik elvégzik a Biblia iskolát, misszióba mennek, hűségesen dolgoznak, a gyerekeiket megfelelően nevelik, lelkipásztorok lesznek, Istennel járnak.

Miért fontos ez? Ha visszatérek az Igéhez és hitet keverek hozzá újra és újra, akkor nem fogok veszíteni. Hanem mindig friss lesz a szívemben, mindig eleven és élő.

A gyülekezetben és az egyháztörténetben kétféle bizonyságot láthatsz: robosztus bizonyságot, mint Luther, Kálvin, Polikarpusz, Pál apostol, Wesley, mások. Isten csodálatos munkája, ébredések. Magyar parasztpróféták. Isten gyönyörű munkája.
A másik oldalról, mást is látsz: Krisztus nevében keresztes hadjáratok, csalás, inkivízió. Úgy tűnik összeomlik az egész. Néha azt hiszem, hogy mind a kettő elrémiszthet. Ránézek Isten munkájára és látom mennyire billeg, nekem kell megállítani. Isten munkája viszont erősebb mint hinnéd. Vagy a másik oldal: nincs helyem Isten munkájában, mert olyan tökéletes.

De amit ajánlok: mindkét képhez keverj hitet. AZ egyik oldalról látod Isten munkájának erejét és örvendezel. Nem rajtad múlik. Isten munkája hit által hatalmas, akkor is amikor akik benne vannak azok gyengék. A másik oldalról azt mondom: Uram, nem vagyok valami nagy szám, de lehet nekem is van helyem a munkádban. Mert Isten munkájának az erős bizonysága hit által van. Nem tökéletesség által. Persze növekszünk, el vagyunk hívva, 2Pét 3:18 járunk Krisztussal. 1Pét 5:10 a minden kegyelem Istene megerősít. De ugyanakkor nem a gyengeségem, nem az én folyton visszatérő bűnöm, nem a megkörnyékező bűnöm, hanem a hitem tesz bizonyságot. Hitben járunk. Kavarjunk hitet ahhoz amit hallunk, Isten erre hívott és ez a nyugalmunk helye.

Zsidó 4:3  Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba, miképen megmondotta: A mint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte.

 

Higgyünk és nyugodjunk és legyen szabadságunk örömünk. Ne a rabság napjairól gondolkodjunk, ne halkítsuk le a kegyelmet. Merjünk elhinni amit hallunk és továbbadni a következő nemzedéknek!

Kategória: Egyéb