P. Musztafa Zoltán
Annyira megáldott a napokban ez a rövidke vers:
Ne aggódj magad felől!
Ez túl sok neked.
A munka az Enyém egyedül,
A te dolgod az, hogy nyugodj Bennem.
Ezen a néhány soron gondolkodtam. Arra gondoltam, hogy milyen gyakran megeshet, hogy úgy gondolom, hogy nekem kell dolgoznom, enyém a munka; emberként, keresztényként nekem dolgoznom kell, és miattam fognak megtörténni a dolgok.
Isten az Ő Igéjén keresztül azt mondja: „Várj csak egy percre! Akkor most tegyünk mindent a helyes nézőpontból, hogy mi a te dolgod és mi az Én dolgom. Igazából mi a munka, amit el kell végezni? Amikor Én megváltoztatom valakinek az életét, amikor csodát teszek, amikor kettéválasztom a tengert, akkor a munka az Enyém, és csakis az Enyém. Csakis az Enyém. Kizárólagosan. A te munkád az, hogy megtanulod, hogyan nyugodj. Nem csak nyugodni, hanem nyugodj Bennem.”
1Sám 17-ből olvastam, amikor Góliát kezdi gúnyolni Dávidot. Egyszerűen csak nem tudja komolyan venni Dávidot.
1Sám 17:44 Jöjj ide hozzám, hadd adjam testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak!
Nagyon tetszik, amit Dávid válaszol erre:
1Sám 17:45 Dávid pedig így felelt a filiszteusnak: Te karddal, dárdával, pajzzsal jössz ellenem, …
„Te emberi megoldással jössz ellenem. Fel vagy készülve. Jó harcos vagy.”
1Sám 17:45 … én pedig Seregek Urának, Izrael seregei Istenének a nevében megyek ellened…
Micsoda különbség ez! Ha az emberek a világban elolvasnák ezt a verset, valószínűleg nem értenék. Azért, mert a kard, a dárda és a pajzs az, amit emberként meg tudunk érteni. Az emberi megoldásokat könnyen megértem. Dávid azonban azt mondja: én pedig Seregek Urának, Izrael seregei Istenének a nevében megyek ellened.
1Sám 17:45-46 … akit te gyalázattal illettél. A mai napon kezembe ad téged az Úr,…
A munka Isten munkája. „Ez a munka Istené. Tudom, hogy ma Isten nekem adja Góliátot.” Aki hatalmas, tapasztalt harcos fegyverekkel. „Isten téged az én kezembe fog adni.” – mondja Dávid.
1Sám 17:46-47 … megöllek, és levágom a fejedet. A filiszteusok seregének tetemeit pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak fogom adni a mai napon, hogy tudja meg az egész föld, hogy van Izráelnek Istene. És tudja meg az egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, …
Itt van a válasz. Isten nem kard vagy dárda által tart meg.
1Sám 17:47 … mert az Úré a had, és ő a kezünkbe ad titeket.
Ez annyira egészséges szellem! Ez a fiatalember felkészült szívvel jön a csatába. Tudja, hogy miről beszél. Az ő szíve Istennel van. Annyira érdekes, hogy Isten a megfelelő pillanatra vár. Ő arra vár, hogy mi bízzunk Őbenne. Úgyhogy aztán nekünk tudja adni az erőt a csatához. Ő vár az utolsó pillanatig.
Mindenki vár. Mindkét hadsereg ott van. Nem tudom, hogy milyen sokáig, de mindenki vár. Mire? Aztán jön egyvalaki, akinek a szíve fel van készülve, és aki tudja, hogyan harcol Isten. Ő tudja, hogy Isten hogyan szerez győzelmet.
Ezen gondolkodtam, hogy a filiszteusok táborában nem volt senki, és valószínűleg az izraeliták táborában sem volt senki, aki fogadott volna Dávidra. Senki nem volt. Ezen gondolkodtam, hogy a saját hadserege nem támogatta, nem bátorította őt. Igazából csak egyedül volt, de mégsem, mert ő az ő Teremtőjével, az ő Urával volt, Aki a Seregek Ura, és kész volt. Senki nem bátorította, de ő annyira biztos volt abban, hogy mi fog történni.
Ezen gondolkodtam, hogy a kard és a dárda – mik ezek ma? A pénz és a tudás – ez a modern kard és dárda. Kapcsolatok és logika – ez a modern kard és dárda. Azon gondolkodtam, hogy ez a túlképzett világ soha nem fogadna egy egyszerű hívőre. Még mi magunk sem igazán fogadnánk magunkra. Ha folyamatosan a jó és gonosz tudásának fájáról ennénk, még mi magunk sem fogadnánk saját magunkra.
Péld 3:5 Bízz az Úrban teljes szívedből, és ne a magad értelmére támaszkodj!
Ez arra hív minket, hogy a megértsük a valóságot, abban járjunk.
Péld 3:6-8 Minden utadon őrá gondolj, akkor ő igazgatni fogja útjaidat. Ne tartsd bölcsnek magadat, féld az Urat, és kerüld a rosszat! Egészség lesz ez testednek és megújulás csontjaidnak.
Azon gondolkodtam, hogyan tudunk szolgálni, amikor nincs senki, aki támogatna minket, amikor senki nem ismer el minket, amikor senki nem bátorít minket. Lehetséges szolgálni, amikor az emberek nincsenek ott, nem támogatnak? Igen. „Ma a Seregek Ura téged az én kezemre fog adni.” Tudom, hogy mi fog történni, mert ismerem az Urat. Ismerem az Ő szívét, ismerem az Ő tervét az életemre.
Úgyhogy, Dávidot senki nem támogatta, de igazából Dávidnak nem is volt szüksége senkire, hogy támogassa. Ez jó dolog. Mondhatjuk, hogy az nagyszerű, ha valaki támogat, elismer, bátorít minket. Ez nagy segítség, de igazából nem függünk ettől. Mi az Úrtól függünk, és Ő azt mondja: „A munka az Enyém, és csakis az Enyém. Neked meg kell tanulni bízni Bennem. Bízni a kis dolgok felől, a nagy dolgok felől, minden lépésben. Csak tanuld meg ezt!”
Kire van szükségünk? Csakis Istenre. Istenre egyedül. Igen, Ő hatalmas ajándékot ad nekünk, ad nekünk családot, de nekem Istenre van szükségem, és csakis Őrá, hogy futhassak. Így futhatom a versenyt, és meg tudom tartani a hitet. Azért, mert tudom, hogy az igazi munkát Isten fogja elvégezni, és az igazi munka el lesz végezve.
Ha összehasonlítjuk a legjobb munkát, amit végeztünk az életünkben a legkisebb munkával, amit Isten hajtott végre, össze sem lehet ezeket hasonlítani. Hatalmas különbség van a mi legjobb munkánk és az Ő legkisebb munkája között. Ez mind arra tanít minket, hogy csak nyugodjunk.
Csata van a szívedben? Csata van az én szívemben? Csak nyugodj! Szereted az Urat? Igen. Ez azt jelenti, hogy minden a jóra munkál neked és nekem. Azért mert ez az, ami történik, amikor szeretjük az Urat, amikor elfogadunk Tőle, és akkor megtanuljuk, hogyan nyugodjunk.
A nyugvás nem passzivitás. Amíg nyugszunk, addig imádkozunk teljes szívből és bízunk Őbenne. Amíg nyugszom, addig keresem a közösséget, lelkeket nyerek, misszióba megyek. Ez a nyugvás része, mert én csak a saját részemet teszem. A mi tudásunk mindig tökéletlen lesz, de az Ő tudása, az Ő ismerete nem. Ezért mondja 1Móz 2:17-ben: ne egyél erről a fáról, mert meg fogsz halni.
„Szellemi értelemben meg fogsz halni. Ismeretet fogsz szerezni, de ez halál. Ez Tőlem való elválasztottságot jelent. Azért, mert most majd meg fogod próbálni megtartani a saját életedet a kezedben, miközben az Én tervem számodra az, hogy nyugodj Bennem.” Úgyhogy ez a mi elhívásunk, ez a mi célunk, ez az életünk. A munka csakis az Övé és egyedül az Övé. Ez annyira könnyű!
P. Kende
Amit P. Zoli elkezdett, arról beszélnék kicsit. Ez nagy kincs és nagyon fontos dolog. Vajon mit gondol Isten rólad ebben a pillanatban?
Jer 29:11 Mert én ismerem az én gondolataimat, amelyeket rólatok gondolok – így szól az ÚR; …
„Én tudom, mit gondolok rólatok. Ti tudjátok? Én ismerem az Én gondolataimat. Ti tudjátok az Én gondolataimat, amiket gondolok rólatok?”
Jer 29:11 … békességre és nem háborúságra gondolok, hogy jövőt és reménységet adjak nektek.
„Hogy oda vigyelek, ahova szeretnél eljutni. Ezt szeretném adni neked. Békességet és nem háborúságot.” Hány és hány helyről kapjuk a gondolatokat? Hogyan kellene gondolkodnunk? Miről? Mindenről. Magunkról és másról ebben a világban. Hány gondolat? Hogy kéne gondolkodni a házasságról?
A mindenféle ostobaságok a kultúránkban, a társadalmunkban, a nyugati társadalmakban általában – nevetséges hülyeségek, és tele van ezekkel a társadalmunk. Nem is akarom mondani ezeket, mert utálatosak, nevetségesek és szörnyűek. Hogyan gondoljunk a gyerekre? Hogyan neveljük a gyereket? Hova fordulok válaszért? A Bibliához? Vagy az interneten megnézem, hogy a Dr. Akárki mit beszél erről? Mit gondolok magamról? „Ki vagyok én? Nem volt érdeklődés felém az interneten, úgyhogy semmi vagyok. Nulla vagyok.” Hogyan gondolkodunk magunkról? Mi határozza meg? – ez a fontosabb.
Ján 21-ben Péter azt mondja: én elmegyek halászni. Honnan jött ez? Szégyellte magát. Bűntudata volt. Elhagyta az Urat. Megtagadta Őt háromszor. Azt mondta: „Nem! Én nem megyek erre. Én visszafordulok. Én feladom ezt. Én nem megyek Jézus után tovább. Ez nem működik. Elmegyek halászni.” Miért?
Honnan jött ez a gondolat? A szégyenből, a bűntudatból, a fájdalomból. Abból, hogy nem tudta kezelni, ami történt, a kudarcot, a csalódást, a bukást. Lehetséges, hogy úgy éled a keresztény életed, hogy elbuktál valamiben és aztán hordozod ezt? Aztán annak alapján hozol döntéseket, és azt mondod: Isten nem fogad el engem, Isten nem szeret engem. Honnan tudod?
Jer 29:11 Isten azt mondja: „Én tudom az Én gondolataimat rólad. Te tudod?” A válasz az, hogy a bukásom, a kudarcom, a csalódottságom, a szégyenem, a bűntudatom csavar egyet azon, amit Isten mond rólam, és kicsavarva adja vissza. Ugyanez megtörténhet nagyon sok módon velünk. Luk 9:54 Honnan jött ez a gondolat: Hadd hívjunk le tüzet az égből, aztán elintézzük őket. Honnan jött ez a gondolat? Haragból. A harag csavar egyet Isten gondolatain, és a visszavágás.
Az Újszövetség tele van ezzel a görög szóval: metanoia, ami az elmének a megváltoztatása, a gondolkodás megváltoztatása. „Én próbáltam, én nem tudom megváltoztatni a gondolataimat.” Rendben van, értem. Mindannyinknak megvan ez a problémánk.
Ézs 26:3 Akinek szíve rád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mert benned bízik.
Az én döntésem. Hova támaszkodik a szívem? Miben bízzak? Minek adom oda magam? Mire számítok? Megyek a saját fejem után? Vagy azt mondom-e: Uram, add nekem a Te Igédet, és alávetem magam. „Uram, add nekem a Te igazságodat, és elfogadom azt. Nem csak elfogadom, hanem járni is fogok benne. Lépéseket teszek arrafelé. Menni fogok.” Az én döntésem.
Ha Krisztussal vagy, ha feltámadtál, ha új teremtés vagy, akkor Kol 3:2 törődj az odafennvalókkal. Hogyan gondolkodom? Tanulok-e Istennel gondolkodni? Milyen gondolataim vannak? Isten erről akar tanítani bennünket: tanuljunk Vele gondolkodni. Az én gondolataim nem elegendőek. Nem tudom kiokoskodni a dolgot, nem tudom összerakni.
Nem tudom én megváltoztatni a gondolkodásomat. Viszont ha eldöntöm, hogy Neki adom a szívemet, hogy alávetem az elmém Isten Igéjének, hogy alávetem magam a Krisztus Testének – van egy látásunk, szeretnénk előremenni az Úrral, szeretnénk növekedni gyülekezetként, szolgálatként, személyesen az Igében, a szolgálatban, a léleknyerésben, az imában –, ha azt mondom, hogy elfogadom, ez fontos nekem, akkor hiszem, hogy megtörténik, mert velem megtörtént, hogy „akinek szíve rád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében”. Teljes békességben.
Abszolút békességben. Ez lenyűgöző, és ez csak az egyik gyümölcse annak, ha Istennel gondolkodom. Ehhez kell, hogy azt mondjam: „Rendben, Uram, a Te gondolataid. Rendben, Uram, a Te Szent Szellemed vezessen engem. Rendben, megyek a kereszthez, Gal 2:19-20. Megyek a kereszthez, és nem az én gondolataim, nem az én érvelésem, nem az én jogaim számítanak nekem.”
Nem az: hát, nyilvánvalóan a kereszténység nem megy nekem, de halászni még tudok. Nem az: „Hát, ez a türelem-dolog nem jön be nekem. Uram, jöhet a villám. Itt az idő. Ez a türelem nem megy nekem. Úgyhogy jöhet tűz az égből, és kész.” Mi a válaszunk? Nagyon egyszerű. Ez észjárásról, gondolkodásról szól:
Róm 8:5-6 a test szerintiek a testiekre törekednek, a Szellem szerintiek pedig a Szellem dolgaira. Mert a test szerinti gondolkozás halál, a Szellem szerinti gondolkozás pedig élet és békesség.
Isten gondolatai. Istennel gondolkodni. Vele gondolkodni hittel, Bízni benne. Azt mondani: szeretnék továbbmenni az életben, szeretnék messzebb menni az életben. Miért? Hisszük, hogy Isten bármilyen szolgálatban használni tud engem, ennek jelentősége van az Ő akaratában. Isten gondolatai az életünkben, és Vele gondolkodni.
Tanulni gondolkodni Vele. Ez nem olyan tanulás, hogy leírom a szavakat, és aztán megtanulom azokat, visszamondom a definíciót, megkapom a jó jegyet, és megtanultam, kész. Hanem ez olyan, hogy vagy alávetem magam, alázatos vagyok, megtört vagyok, vagy nem tanulok semmit. Tudhatom, az összest, de nem jelent semmit.
P. Stevens mondott egy példát egyszer. „Évekkel ezelőtt megtanultam a Zsidókhoz írt levelet két-három nap alatt. Nekem ez nem volt nehéz.” Aztán mondott egy nagyon érdekest: „Mégsem ismertem a Zsidókhoz írt levelet. Megtanultam más leveleket is, ismertem az alapelemeket, ezek segítettek egy egészséges életben, de nem ismertem őket mégsem.”
Aztán arról beszélt: „Amikor tanulmányozni kezdtem, amikor elmélkedni kezdtem, amikor engedelmeskedni kezdtem, amikor szolgálni kezdtem ezzel, amikor megengedtem, hogy az Ige mélyen kihívjon, akkor megváltozott, akkor megismertem, akkor megértettem. Ám megtörtség nélkül, büszkeséggel semmiképp nem történik meg.”
Mát 11:28-30 Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok, és lelketek nyugalmat talál. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.
Ez gyönyörű. Azt mondja: akik megfáradtatok, akikre terheket raktak. Nem számít, hogy a teher honnan jön. A te hibád, vagy valaki más rakta rád, nem ez az érdekes. Jézus nem válogat. Azt mondja: gyere Énhozzám, tanulj bízni Bennem, vedd fel az igámat, és Én megszabadítalak téged.
Emberek azt mondják: „Ez túl egyszerű! Ez így nem működik. Ennyire nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot.” Rendben. Nyugodtan kárhoztasd magad, amíg akarod. Élj a küzdelmeidben nyugodtan, hordozd a terheidet. Csak tessék, ameddig csak akarod! A te életed, nyilván. Viszont az Úr nagyon világosan azt mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve!”
„Gyertek Énhozzám, és Én nyugalmat adok a ti lelketeknek.” Ez annyira fontos nekünk! Mát 6:25 ne aggodalmaskodjatok semmi felől. Tovább ott elmondja, hogy mi felől ne aggodalmaskodj: a holnap, étel, ital,… Nem felelőtlenséget mond, hanem azt mondja, hogy ne engedd, hogy az aggódás, a gyötrelmes belső vívódás elfordítson téged a lényegtől.
Igazából Luk 10-ben talán jobban meg van fogalmazva. Luk 10:41 „Márta, Márta, miért merülsz el ebben? Ne merülj el ebben az egészben, Én itt vagyok.” – mondja Jézus. – „Foglalkozz Velem. Elhiszem, hogy odaég az étel, de foglakozz Velem. Elhiszem, hogy a sarokban van sok porcica, de foglalkozz Velem!” Erről beszélünk, és valaki azt mondja: „Miért működne ez? Miért lenne ez más, mint az, hogy én megpróbáltam megváltoztatni magam?” Azért, mert itt Isten szól hozzánk, és az Ő Igéjének hatalma van.
Hatalma van az Ő Igéjének? Azt mondta, hogy legyen világosság, és aztán történt valami, amennyire látjuk . 🙂 Azt mondta, hogy legyen a világegyetem, és lett, és annyi minden más. A hatalmas szavával tartja fenn a világmindenséget. Van hatalma az Ő Igéjének? Szerintem igen. Zsolt 107:20 hatalma van a gyógyításra. Kiküldte az Ő beszédét, és meggyógyította őket.
Lehetek azonban büszke, és mondhatom azt: ez túl egyszerű, én tudok valami jobbat! Ez olyan, mint amikor azt kérdezik: Milyen messze van? Azt felelem: ennyi és ennyi légvonalban, de én tudok egy rövidebb utat az erdőn keresztül. 🙂 Olyan nincs, de így gondolkodunk. Isten azt mondja nekünk: „Gyere Énhozzám! Add oda a terhedet.”; és én azt felelem: nekem van egy jobb ötletem: pszichoanalízis. „Mit csinált veled anyukád vagy apukád gyerekkorodban? Milyen sebeket okoztak neked?” Ez az, amiben nem hiszünk.
Ennek vannak keresztény verziói is: „Áskálj a múltadban. Találd meg a hibákat. Ki mit tett ellened?” Ebben van egy nagy probléma: nem ez a válasz. Krisztus vére a válasz – Zsid 9:14 –, amely megtisztít bennünket. Az, hogy tudom, mi történt velem, az nem tisztít meg engem. Az nem tesz engem tisztává, az nem tesz engem szabaddá. 1Pét 1:19 a Krisztus vére teszi meg, és a bevégzett munka azt jelenti, hogy már megvan: már megtisztított engem, már megszentelt engem, és nekem tanulnom kell abban járni.
Ez olyan érdekes. A világi módszerekben, emberi válaszokban lehet találni valami érdekest, valami izgalmast, valami újat, valamit, amire a lelkem nagyon válaszol. Történt-e veled ilyen, hogy valaki – egy filozófus, egy professzor, vagy egy okoskodó, vagy egy pszichológus, egy világi ember – beszélt és a lelked választ adott? Nem tudom, történt-e veled ilyen, de lehetséges. Van olyan, hogy a lelkem válaszol valamire, de ez nem elég. Ennél többre van szükségem. Arra, hogy Krisztussal járjak, Kol 2:6, hogy kövessem Őt, ahogy elfogadtam Őt, ahogy vettem Őt.
Olyan sok ember mondja ma a kereszténységben: „A missziók nem működnek ma. Az evangelizáció nem működik ma. Az adakozás nem működik ma. A szolgálat nem működik ma. A Biblia nem működik ma. A gyülekezet nem működik ma.” Rendben, értem, mit mondanak. Miért? Mert ezek nem emberi gondolatok, ezek Isten gondolatai. A gyülekezet Isten gondolata.
Lehet valaki büszke és lerázhatja: ez nem működik. Persze, tudom, ez nem emberi gondolat, hanem ez Isten ötlete. A házasság Isten ötlete. „Együtt élni sokkal könnyebb!” Persze, de a házasság valóban Isten gondolata. Adakozni Isten munkájára – ez Isten ötlete, az enyém biztos nem lenne. A missziók Isten gondolata. Miért küldenénk el embereket Kínában? Nincs elég tennivaló itt? Persze, hogy van, de ez Isten gondolata, és mi tanulunk Vele gondolkodni.
A Filippi levél tele van ezzel: gondolkodásmód, hogyan gondolkodom… Hadd mondjak néhány dolgot Fil 4-ből, amire azt mondja, hogy ezek a következményei annak, ha Istennel gondolkodom, ha megtanultam alávetni magam, ha megtanultam elfogadni az Ő gondolatait. Fil 4:4-ben öröm. Ez az egyik következménye, ha Istennel tanulok gondolkodni. Fil 4:6-ban az aggodalom hiánya. Fil 4:7 békesség. Békesség! Fil 4:13 mindent megtehetek, mindent meg tudok tenni.
Mindenre képes vagyok Istenben, Istennel. Miért gondolnám ezt? Azért, mert büszke vagyok? Nem. Hanem azért, mert tanulok Istennel gondolkodni. Miért imádkoznék? Azért, mert tanultam Istennel gondolkodni. Miért szolgálnék? Azért, mert tanultam Istennel gondolkodni. Miért lennék hűséges a helyi gyülekezetemhez? Azért, mert tanultam Istennel gondolkodni. Ennek vannak gyümölcsei az életemben.
Isten gondolatai magasabbak a mieinknél. Persze! Persze, de tanulhatunk velük járni, tanulhatunk bízni. Nick Vujicicra gondoltam, és arra, hogy miért gondolkodik az ember úgy, ahogy. Az egyetlen ok az, hogy tanult Istennel gondolkodni. Nem ez az, amire szükségem van minden helyzetben? Szükségem van arra, hogy a Szent Szellem személyesen beszéljen hozzám, hogy kijelentsen nekem dolgokat arra a pillanatra. Beszéljen hozzám, és tanuljak Ővele gondolkodni.
Tanuljunk Ővele gondolkodni! Merünk-e bízni Benne? Merünk-e hinni a mindennapokban, a bajainkban? A magyarok mennyire negatívak! Mennyi bajunk van mindig! Akkor is, ha jól mennek a dolgok. Merünk-e tanulni Istennel gondolkodni? Bátorítalak erre, hogy személyesen vedd elő a bibliádat, kötelezd el magad, vesd alá magad az igazságnak, az Ige szolgálatának, a látásnak, a közösségnek, a testvéreknek; és Isten növekedést fog adni. Ámen.
Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked! Áldunk és magasztalunk Téged azért, hogy megáldottál bennünket Krisztus Teste közösségében, hogy szólsz hozzánk az Igében, hogy tovább viszel bennünket magunknál, és ez egyedül így lehetséges, hogy tanulunk Veled gondolkodni. Urunk, tanulunk Veled gondolkodni, megbízni abban, amit Te mondasz, Hozzád jönni és Rád bízni minden terhünket.
Sokszor észre sem vesszük, hogy terheink vannak, aztán eljövünk, halljuk az üzenetet, vagy kinyitjuk a bibliánkat, olvasunk vagy imádkozunk, és hallunk Tőled, és rájövök, hogy egy teher alatt éltem már megint. Urunk, Istenünk! Bízunk Benned. Áldunk Téged. Köszönjük, Urunk! Dicsőség Neked!