Meghívás Kaposvárra & Ismerni Istent

2013 június 26. szerda  18:30

P. Schaller

Üdvözlet a budapesti gyülekezetnek! Nagyon hálásak vagyunk P. Kendéért és az összes hívőért Budapesten. Ezen a nyáron Kaposváron újra lesz konferenciánk. Kérjük, hogy imádkozzatok érte! Tervezzünk, és várjuk erre Isten áldását.

Szeretnék egy üzenetet adni János evangéliumából, és bátorítani titeket és az összes hívőt Budapesten, Magyarországon, és igazából az egész világon. Mert nekünk egy nagyon különleges üzenetünk van: Isten szeretett minket, teremtett minket, és Krisztust elküldte a Földre. János evangéliumában látjuk azt, hogy Krisztus ott volt a kezdetben Istennel. Ő Isten és emberré lett. Testté lett, és Ő velünk lakozott. Ez nagyon erőteljes, hogy Isten emberré lett, és velünk élt.

Sok évvel ezelőtt, 1990-ben Budapestre mentünk, és láttuk az éhséget ott. Igazán nagy éhség volt. Az emberek tudni akarják ezt: „Isten szereti-e engem? Igazából Ő beszél hozzám? Ő gondoskodik rólam?” Ez nagyon fontos. Mert János evangéliumában láthatjuk azt, hogy Isten igenis gondoskodik rólunk. Igenis beszél hozzám, nekünk adta az Ő Fiát.

Ez több mint filozófia, több mint erkölcs. Az erkölcs az, hogy csak legyünk jók, legyünk jobbak, vagy mi nem jó. Ám ez sokkal mélyebb. Ez a Szent Szellem. A Szent Szellem eljön az életünkbe, újjászületünk. Jézus azt mondta, hogy igenis, újjá kell születnünk. Szellemi gyermekek leszünk. Isten gondoskodik rólunk. Krisztus azt mondja, hogy nekünk vizet ad, és ezután soha nem fogunk szomjazni.

Ján 4:14 „Az a víz, amit Én adok, soha nem fog kiapadni, örökkévaló forrás leszek.” Bennünk ez új. Az ó-embernek vallása, erkölcse, családja van, keményen dolgozik, jóember,… de nincs örök élete. Addig nincs, amíg Krisztus el nem jön hozzá. Krisztus más. Krisztus eljön az életébe, és újjászületik a Szellemtől. Belülről jön az örökkévaló forrás. Aztán látjuk János evangéliumában, hogy Ő az élet kenyere:

Ján 6:32-33 … nem Mózes adta nektek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd nektek az igazi mennyei kenyeret, mert az az Isten kenyere, amely a mennyből száll alá, és életet ad a világnak.

Az a Személy, Aki eljött, az Krisztus: Én vagyok az életnek a kenyere, és aki Hozzám jön, az soha nem fog éhezni. Ez nem azt jelenti, hogy nekünk nincsen problémánk többé, hanem azt jelenti, hogy megtaláltuk a választ, ahol megelégedést kapunk. Soha nem fogunk éhezni. „Aki Énbennem bízik az soha nem fog szomjúhozni.” Ez egy nagyszerű üzenet, nagyon fontos üzenet.

Nagyon sok nagyszerű emlék van a szívemben azokról a napokról, amiket Magyarországon töltöttem. Amikor láttam azt, hogy Krisztus eljön egy-egy embernek az életébe, aki lehet fiatal, vagy özvegy, vagy az, aki éppen elvált, vagy üzletember, vagy tinédzser, vagy idősödő… Láttam ezt, és nagyon örvendeztem ebben, hogy Krisztus valós.

Ő most is ugyanaz. Gondoskodik rólunk. Most Baltimore-ban élünk és ugyanezt látom. Látom azt, amikor Krisztus eljön egy embernek az életébe. Halljuk az üzenetet, ismerjük a Szent Szellemet, Ő a mi tanítónk, és Ő megmutatja, hogy kicsoda Krisztus.

Nagyon hálás vagyok P. Kendéért, P. Borciért, P. Jánosért, P. Balázsért, P. Csabáért, P. Bendegúzért, P. Attiláért, P. Laciért, Jakó Attiláért és Ritáért, Schlingloff Sándorért, P. Kornélért és Aniért, és a csapatért Romániában, és sokan másokért. Olyan sok jó barát van, akiket mi ismerünk, mert Krisztus nekünk adta Magát. Nagyon hálás vagyok értük. Mert örvendezünk Krisztusban. Ő a mi életünk.

Ján 8-ban azt olvassuk, hogy Ő világ világossága, és nem járunk sötétségben. Ján 10-ben Ő a jó pásztor. Ján 11-ben Ő a feltámadás és az élet. Ján 14-ben, az utolsó vacsorán Ő a tanácsadó, és azt mondja, hogy Ő küld másik vigasztalót, Aki a Szent Szellem. Ján 15-ben Ő az igaz szőlőtő, és mi vagyunk ennek az ágai. Ján 17-ben Ő imádkozik értünk. Micsoda nagy ajándék ez! Ezért nagyon hálásak vagyunk, hogy hittetek Krisztusban és az összes ígéret biztos.

Ezen a nyáron lesz a nagy konferenciánk Baltimore-ban. Aztán Finnországba megyek, ahol szintén lesz egy nyári konferencia. Aztán Magyarországra megyek, és Kaposváron leszünk együtt. Hiszem azt, hogy Isten, Krisztus és a Szent Szellem szolgálni fog felénk, bátorítani fog minket, beszélni fog hozzánk és vezetni fog minket. Hiszem azt, hogy az Úr velünk van, mert Krisztus az, Aki miatt örömünk van, hitünk van. Találkozzunk nyáron!

P. Bendegúz

Egy héttel ezelőtt beszéltünk arról, hogy arra menni, amerre Isten megy; 2013.06.19. P. Bendegúz: Isten lábnyomát kövesd! Sok dologról beszéltünk. Szeretném egy módon folytatni azt, amit elkezdtünk akkor 2Móz 33. fejezetében.

Ma azonban arról szeretnék beszélni, hogy Istent ismerni. Az egyik vers, amit szintén említettünk: 2Pét 3:18 növekedjünk a kegyelemben, és Jézus Krisztusnak, a mi Megváltó Urunknak ismeretében. Ez az, amire el vagyunk hívva, hogy ismerjük Istent. Gondolkoztál azon, hogy mire vagy elhívva? Arra, hogy ismerd Istent. Nagyon sok embert ismerhetünk az életünkben. Nagyon sokszor azért keresünk embereket, akiket megismerhetünk, mert valahogy kerüljük azt, hogy Istent ismerjük meg. Erről szeretnék beszélni.

2Móz 33:12 Azt mondta Mózes az Úrnak: Lásd, te azt mondod nekem, hogy vidd föl ezt a népet. De nem mutattad meg nekem, hogy kit küldesz velem. Pedig azt mondtad: név szerint ismerlek, és kedvet találtál előttem.

Isten azóta is megőrizte ezt a jó szokását, hogy elküld embereket, hogy vezessenek, de nem mondta meg, hogy kiket. 🙂 Lehet, hogy akkor nem mennél. 🙂 Nem ez a lényeg. Azt mondja Mózes: ezt mondtad nekem, hogy Te név szerint ismersz, és kedvet találtam a Te szemeid előtt.

2Móz 33:13 Most azért, ha kedvet találtam előtted, ismertesd meg velem utadat, hogy ismerjelek téged, és kedvet találhassak előtted. És gondold meg, hogy e nép a te néped.

„Miért mutasd meg az utadat? Azért, hogy ismerjelek Téged, hogy megismerjelek Téged.” Azért, hogy megismerhessem Istent. Nagyon sok dologgal foglalkozhatok az életemben, de van itt egy Személy! Azt mondja Mózes: hogy ismerjelek téged, Isten.

2Móz 33:14-16 Ő így szólt: Arcom menjen-e veletek, hogy megnyugtassalak? Mózes azt felelte: Ha arcod nem jár velünk, ne is vigyél ki minket innen!  Mert miről ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk előtted? Nem arról-e, hogy velünk jársz? Így vagyunk megkülönböztetve, én és a te néped minden néptől, amely e föld színén van.

Mózes ismerni akarta Istent, és igazából nem szeretett volna kilépni az Ő ismeretéből. Előző alkalommal arról beszéltünk, hogy nem akart volna úgy menni, hogy Isten nem megy vele. Most azonban gondolj erre: nem menni tovább úgy az úton, hogy Őt ne ismerném.

Zsolt 10:1 Uram, miért állsz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején?

„Miért vagy olyan távoli?” Lehet, hogy nagyon sokszor így gondolkodom Isten felől, hogy Ő igazából távol van tőlem. Nagyon sokszor úgy gondolkodom Istenről, hogy Ő nem is indul meg az én dolgaimon. „Ő olyan szellemi, és annyira szent, hogy ha nekem nyomorúságom van, akkor Ő így: na, jól van, öreg, csak szenvedj magadnak!” – és úgy gondolom, hogy távol van tőlem.

Ézs 57:15 Mert így szól a magasságos és felséges, aki örökké él, és akinek szent a neve: Magasságban és szentségben lakom, …

Nagyon sokszor csak eddig jutok el igazából a szívemben: Isten szent, és ha Isten szentségére gondolok, akkor arra gondolok, hogy én nem vagyok az, ráadásul elég messze is lakik, úgyhogy semmi közünk egymáshoz igazából. Nagyszerű dolog az, hogy egyszer megtértem és a mennybe fogok jutni, de itt a mindennapjaimban olyan, mintha Ő szent lenne, én pedig nem, Ő távol van, és valahogy nem is ismerem Őt.

Ézs 57:15 … de a megtörttel és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.

Észre kell, hogy vegyek egy nagyon fontos dolgot Istenben. Mégpedig azt, hogy Ő Személy. Tudom, már nagyon sokszor kimondtuk ezt a szót, de igazából nagyon sokszor szükségem van egy személyre.

Ma valamiért kicsit szomorú voltam, aztán kinyitottam a bibliámat, és el kezdtem Istennel gondolkodni. Azt vettem észre, hogy percek alatt úgy megvigasztalt, mint senki más. Szükségem van egy személyre, akinek a vállán elsírhatom a bánatom. Szükségem van valakire, aki megért engem, valakire, aki lehet, hogy sajnál engem.

Szereted-e azt, ha valaki megért téged, tényleg megért mélyen a szívében? Szereted-e azt, ha valaki sajnál? Vagy ha valaki tényleg meg akar vigasztalni? Néha viszont azt gondolom, hogy Isten annyira szent, hogy nem megy bele abba, hogy ilyen közel jöjjön hozzám. Ezért inkább keresek más embereket, „mert hiszen őt meg tudom fogni, és ő meg tud engem vigasztalni”. Azt pedig nem veszem észre, hogy az igazi Vigasztaló bennem van és mellettem van. Igenis közel lakik hozzám, és nem távol lakik.

Ján 11-ben láthatjuk, amint Jézus sír. Össze volt törve a szíve. Azért, mert az embereknek szomorúságuk volt. Azért, mert volt barátja és közel volt Hozzá. Megtörtség volt a szívében emiatt, mert meghalt. Szomorú volt. Persze, nem tudom, hogy mi mindenre gondolt akkor, de lehet, hogy mindannyinkra gondolt.

Lehet, hogy mindnyájunkra gondolt, hogy a halál jelen van az életünkben. Mindannyinkra gondolt, hogy porból vagyunk, és Ő ezt nagyon jól tudja; és hogy rengeteg rossz dolog vár ránk az életben, amit még nem is tudunk: embereket fogunk elveszíteni magunk körül. Sírt. Miért? Azért, mert közel van. Azért, mert Ő is tudja érezni a veszteség érzését.

Nehogy azt gondold, hogy bármiféle olyan érzés lehet benned, ami Istenben nincs. Ő is tud szomorú lenni, tud csalódott lenni. Ha nem hiszed, olvasd az Ószövetséget. Tud mérges lenni, és tud szánalommal lenni.

Nagyon szeretem Máté evangéliumában a Hegyi beszéd utáni fejezeteket.

Mát 8:17 hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott: Ő vette el erőtlenségeinket, és ő hordozta betegségeinket.

Rengeteg embert gyógyít meg ezekben a fejezetekben Jézus. Szerinted miért tette ezt? „Meg akarta mutatni, hogy Ő a jani: Én meg tudok gyógyítani mindenkit!” Vagy: „Azért, hogy mindenki elismerje: Ó, Jézus, milyen nagyszerű vagy!” Nem!

Mát 9:35-36 Így járta be Jézus a városokat és a falvakat mind, tanított a zsinagógáikban, hirdette az Isten országának evangéliumát, és gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget. Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a pásztor nélkül való juhok.

Könyörületességre indult. Megindult a szíve. Azt gondolod, hogy a te dolgaidon nem indul meg Isten szíve? „Nem, én azt hiszem, hogy Ő egy ilyen szent, távol lévő Valaki!” Lehet azonban, hogy nem is értem meg a szentség fogalmát igazán. Mert igazából a szentség az, amit annyira szeretek, és amelyre igazán mindnyájan vágyunk, hogy igazán tisztán járhassunk Istennel, és isteni teljesség legyen az életünkben. Isten ebbe von be minket, de Ő nem távol van, hanem Ő egy igazi Személy.

Ő jobb barát, mint bármely barátod, és közelebbről ismerheted Őt, mint ahogy bárki embert ismerhetsz. Azért, mert az Ő Szelleme mibennünk lakozik, és elmondja nekünk Isten mélységeit.

Máté 9:10-ben látjuk, hogy vámszedők és bűnösök társaságában volt. Mát 9:12-ben Ő azt mondja, hogy értem jött. Mát 9:13 Ő irgalmasságot akar, és nem áldozatot. Keres engem, hogy Vele legyek közel. Azért, hogy amikor sírnom kell, akkor észrevegyem, hogy Ő ott van. Amikor össze van törve a szívem, akkor észrevegyem, hogy Ő van a leginkább énértem, Ő érti, és nincs távol.

Ha nem értem meg ezt, akkor lehet, hogy más embereknél próbálok vigasztalást találni. Viszont az a vigasztalás, amit ember adhat, nem ugyanaz, mint amit Isten adhat. Tudom, mert néha én is rohangálok emberek után. „Szükségem van egy barátra, aki megért engem.” Hahó, Jézus veled van! (Ez az egyik dolog.)

A második dolog:

Ján 6:44 Senki sem jöhet énhozzám, ha az Atya, aki elküldött engem, nem vonzza őt, én pedig feltámasztom majd az utolsó napon.

Ki mehet Istenhez? Az, akit az Atya vonz.

Ézs 65:1-2 Engedtem, hogy megkeressenek azok, akik nem is kérdeztek: hagytam, hogy megtaláljanak azok, akik nem is kerestek. Ezt mondtam: Íme, itt vagyok. Itt vagyok annak a népnek, amely nem hívta segítségül nevemet. Egész nap kitártam kezemet a pártütő nép felé, amely nem a jó úton jár, hanem saját gondolatai szerint.

Isten von minket. Kiket von? Vonja a bűnös és elesett ember, vagyis engem és téged. Von. Ő az első, Aki kezdeményez. Nem keresném Istent, ha Ő nem vonna engem. Nemcsak, hogy közel van, és nagyszerű Személy és nagyszerű barát, hanem von is engem. Van egy nagy kérdés: Mi az én válaszom? Isten von engem, és Isten belém helyezte azt, hogy vágyódjak Isten után, van vágyam Isten után, és én ennek engedelmeskedhetek, vagy ellenállhatok.

Van itt egy nagy félreértés, amit sokszor eltéveszthetünk az életünkben. Az, hogy ez nem csak arra a pillanatra szól, amikor elfogadtam Krisztust, hanem Ő most is von engem. Most is hív engem, és most is kell, hogy legyen válaszom: közel akarok húzódni Hozzád, és meg akarlak ismerni Téged. Mert nagyon sokszor csak azt hihetjük: „Rendben, elfogadtam Jézust, megyek a mennybe, ezt már senki nem változtathatja meg, és minden rendben van.” Igen, csak aztán távol van Isten.

Pedig Ő hív engem, és azt mondja: „Figyelj! Megváltást nyertél. Ez nagyon jó, soha nem veszíted el, de a történetnek nem itt van a vége.” Van vége annak, hogy keresem Istent? Mózes azt mondta: Csak hadd ismerjelek Téged! Fil 3:8-ban Pál azt mondja: mindent kárnak ítélek. Miért? „Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt, hogy megismerhessem Őt.” Azért, hogy minél inkább megismerhessem Őt.

Lehetnek dolgok, amelyek megakadályoznak engem abban, hogy megismerjem Istent, de erre vagyok elhívva. Mi lehet nagyobb dolog, minthogy Istent ismerjem meg?

Ján 17:3 Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.

Hogyan élhetek én ma az örök életben? Úgy, hogy ismerem Istent. Ebben a pillanatomban ismerem Istent. Nem csak egyszer igent mondtam Neki. Nem, hanem ismerem Őt. Ismerem Őt!

Zsolt 42:2-3 Amint a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy vágyik utánad a lelkem, Istenem! Isten után szomjazik a lelkem, az élő Isten után. Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten előtt?

Szomjazom Istenre. Keresem Istent. Még olvashatnánk sok verset, ami erről szól, de vedd észre, hogy Isten igazi Személy. Nem távoli valaki, hanem az, Aki a legjobban át tudja érezni a te dolgaidat. Aki legjobban ismerhet téged. Egyetlen barátod sem ismerhet így. Kereshetsz és gyűjthetsz barátokat, évtizedekig panaszkodhatsz, hogy nem találsz egy igazán jó barátot sem, de Isten, Jézus, Ő az.

Ő az, Aki tudja, és hív téged, és azt mondja: ma. Zsid 4:7 Ma, ha az Ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket! „Ma gyere, és ismerj Engem!” Tudom, hogy olyan könnyen elmegy egy nap. Viszont ha van egy nagyon jó barátom, akkor valószínű, hogy nem megy el nap úgy, hogy valamilyen módon ne keresném meg.

Könnyen elmehet azonban egy nap így: „Igen, igen, Isten ott van szentségben a trónon, magasságban a világ végén. Tíz-tizenhárom milliárd fényév. Messze van! Nem látok el addig.” – és nem veszem észre, hogy Ő hív ma, és azt mondja: „Növekedj abban, hogy Engem ismersz. Add meg ezt a választ Nekem az Én hívásomra. Te rajtad múlik a válasz, de Én hívlak, hogy Engem ismerj, és mondd azt: keres a lelkem Téged. Akkor különleges kapcsolatunk lesz. Különlegesen mély barátságunk, és soha többet nem lesz az életed ugyanaz.”

Csillagászok szokták azt mondani: Ha megismered az égboltot, akkor egész életedre lesznek barátaid az égen, mert tudod, hogy ki kicsoda. Persze, ez buli, de a csillagok nem sokat foglalkoznak velem. Ha viszont megismerem Istent – nem a megtérésről beszélek –, a mindennapokban tudom, hogy Ő velem van, egy igazi, ízig-vérig Barát jelen van az életemben.

Házi feladat: 63. zsoltár – olvasgasd!

Drága Jézus! Köszönöm azt, hogy Te nem vagy távol, és nem hiper-szent-hideg valami vagy, hanem közel jöttél hozzánk. Mindent megtettél, hogy a közelünkben lehess. Önmagadat adtad értünk, hogy a közelünkben lehess. Én nem szeretném azt, hogy Te akár emiatt szomorkodj.

3Ján 1:4-ben azt mondja: nincs nagyobb örömöm, mint amikor a gyermekeim igazságban járnak. Teljesen meg vagyok győződve, hogy nincs is nagyobb öröme Istennek, mint amikor az Ő gyermekei igazságban járnak. Egy lelkipásztornak nincs nagyobb öröme, mint amikor látja, hogy a gyülekezetben igazságban járnak. Igazából csak azt szeretném, ha Jézus örvendezne ebben, hogy én válaszolok az Ő kezdeményezésére, hogy ismerjem Őt, hogy az igazságban járhassunk együtt.

Köszönjük Neked ezt, drága Istenünk! A hívásodat, a közelségedet, a szeretetedet.

Kategória: Egyéb