Schlingloff Sándor
Bizonyos értelemben ez egy különleges istentisztelet. Sőt, az elkövetkező hetek is hasonlóan különlegesek lesznek. P. Kende szívében megszületett egy gondolat, ami abszolút helyénvaló és nagyon nagy jelentőséggel bír: helyreállítani a kereszténység tekintélyét a szíveinkben.
Tisztán emlékszem arra, hogy amikor még nem voltam hívő, úgy néztem a kereszténységre, mint aminek semmihez semmi köze. Füstölőt láttam, reverendát, és valahogy azt gondoltam, hogy a valós életről nagyon kevés mondanivalója lehet ennek a vallásnak.
Aztán, ahogy találkoztam az igazi üzenettel, találkoztam a Bibliával, és találkoztam igazi keresztényekkel, azt vettem észre, hogy éppen fordítva van. Az a rengeteg megválaszolatlan kérdés, ami az életemben megvolt tudományról, önmagamról, hogy ki is vagyok én, a legvágyottabb és leginkább sóvárgott kategóriái az életnek, mint a párválasztás, a siker, a boldogság elérése, arra jöttem rá, hogy ennek a Könyvnek van a legtöbb mondanivalója erről. Sőt, valójában ahhoz képest, hogy a világ vakon tapogatózik, azt kell, hogy mondjuk, majdhogynem nekünk van egyedül válaszunk.
Tudom, hogy ez merész kijelentés, de azt hiszem, szükségünk van arra, hogy ezt lássuk, hogy a szíveinkben megerősödjön a bátorság, hogy lehessen kiállásunk bárkivel szemben, tudva, hogy olyan válaszaink vannak, amiért egy igazán gondolkodó ember éveket adna az életéből.
Úgyhogy egy ámulatba ejtő sorozat következik, aminek az első fejezetét P. Szük Bendegúz fogja előadni.
P. Szük Bendegúz: Az isteni színjáték díszletei – a teremtés
Most leginkább a világegyetemről fogunk beszélni. Azért, mert különösen az utóbbi száz-százötven évben azt sulykolták belénk egyénileg a társadalmunkban, hogy mi csak egy apró pont vagyunk valahol az iszonyatosan nagy világegyetemben, ami tizenhárommilliárd fényév az egyik irányba, és két méterrel több a másik irányba. 🙂
A világegyetem igazából számunkra lett teremtve, ránk nézve, és még specifikusabban, Kolossé 1:16-17 Jézus Krisztusra nézve. Istennek minden, az egész történet ott volt a fejében.
Az előadás megtalálható az alábbi oldalon: http://szuk.hu/teremtes/hogykerul.html. Illetve létrehoztunk egy e-mail címet: teremtesinfo@nullgmail.com, ha elküldesz ide egy üres e-mailt, akkor válaszolni fog neked, amiben elmondja, hogy hol találod meg az előadást, és olyan honlapokat is küld neked, ahol még többet fogsz találni erről.
—
Még egy képet szeretnék megmutatni. Az egyik Voyager űrszonda készítette, ahogy a Naprendszer határáról fényképezett egyet, Halványkék pötty a neve.
Középen az a kis kék pont a Föld. Sok embernek ez a kép azt jelenti: „Ó, mi senkik sem vagyunk! Mi csak itt a hatalmas világegyetemben véletlenek vagyunk.” Nekem a 8. zsoltár jut erről eszembe.
Zsolt 8:3-5 [8:4-6] Mikor látom egeidet, a te ujjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél: Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá? Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!
Tényleg picik vagyunk, hála Istennek! Néha jó, ha eszünkbe jut, nem? 🙂 Isten azonban gondol ránk. Ezernyi és ezernyi dolgot úgy intézett, hogy mi itt élhessünk. Nem hagyott minket magunkra, hanem gondol ránk ebben a hihetetlen világegyetemben. Amikor felnézel ez égre, akkor csak tudd azt, hogy Isten kegyelmes Isten, Aki gondol rád.
P. Kende
Van egy film: A kiváltságos bolygó. Ha a teremtesinfo@nullgmail.com címre írsz egy e-mailt, akkor ott megvan a hely, ahonnan meg lehet rendelni ezt a filmet. Bátorítalak, hogy nézd meg, nagyon építő.
Onnan szeretném folytatni, ahol P. Bendegúz abbahagyta. Nagyon szeretem ezt a fotót, aminek a címe: Halványkék pötty; ez a mi Földünk. „Ennyire nem számítunk!” Könnyű azt mondani, hogy nincs Teremtő, Alkotó mögötte, de rengeteg ok van, amiért hisszük, hogy ez nem igaz. Dolgoztam régen egy vegyipari gyártelepen, és ott láttam egy robbanás következményét. Nem mondhatnám, hogy nagy rendet csinált. 🙂 Mi viszont magunk körül rendezettséget látunk.
Carl Sagan volt az, aki nagyon népszerűsítette ezt az elvet, hogy nem vagyunk fontosak, egy óriási világegyetemben picik és jelentéktelenek vagyunk. Ő egy amerikai csillagász és ateista volt. Igazából nem várom tőle, hogy ismerje azt, amit az utóbbi években megtudtunk, ami arra mutat, hogy ez egy nagyon különleges hely, nagyon egyedi hely. Meglepő, hogy itt élet van, mert annyi mindennek ki kellett volna pusztítania már. Ha csak azt nézzük, hogy azt mondják, három és fél milliárd éve van itt élet, akkor már régen ki kellett volna pusztulnia az életnek több okból is. Például a csillagrobbanások el kellett volna, hogy intézzék az életet. Nyilván Carl Sagan és a többiek ezt nem tudhatták.
Amit azonban tudhattak volna, az az, hogy a méret nem határozza meg a jelentőséget. Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy azt gondoljuk, ahhoz, hogy valami jelentős legyen, nagynak kell lennie, vagy soknak kell lennie. Hadd mondjak valamit, amit mindannyian érteni fogtok. A 17. kerületben, Rákos-mezőn van egy hely, nagyon kicsi, nincs hatvan m2 sem, de nekem nagyon jelentős, mert az otthonom. Nem számít, hogy milyen pici, attól még nagyon fontos nekem. Hozhatnál nekem ezer könyvet is, ami elmondja, hogy az nem fontos, akkor sem tudnál meggyőzni arról, hogy az nem fontos.
Aztán hadd mondjak egy másikat. ’98. októberében született egy viszonylag átlagos gyermek – átlagos méret, átlagos hossz, átlagos súly –, idehozhatnád az összes filozófust, a világ összes vitázóját, soha nem tudnának meggyőzni arról, hogy nem fontos, mert a fiam. Hadd mondjak még egyet. Van egy kis fémdarab az ujjamon – a karikagyűrűm –, ami nagy része az életemnek, nagyon fontos nekem. Csak néhány gramm arany – remélem, hogy abból készítették 🙂 –, szinte semmi, igaz? „Szinte semmi! Úgyhogy, nem számít!” Bocsi, nekem számít. Nagyon is számít. Remélem, nem kell levennem a halálom napjáig.
Fontos, hogy a méret nem határozza meg a jelentőséget. Ha értelmes és kapcsolati lényekről beszélsz, akkor nem a méret határozza meg a jelentőséget. Emlékszem, hogy egy hírportálon egy fickó rengeteg hosszú politikai kommentet írt nagyon nagy indulattal, aztán egy ponton tett egy meglepő megjegyzést. Azt írta: „Fiam született! Ez az egész, amit itt csinálunk, az összes kommentálás, az egész politika, az egész elmehet a csudába! Semmit nem számít, az egész nem érdekes. Bár tudnátok, amit én tudok, hogy mennyire fontos ez! Ez számít! Ez az igazi lényeg.” Értem, hogy miről beszélt.
A mi Istenünk kapcsolati lény, értelmes lény, és ez az Isten szeretett bennünket:
Ef 2:4 De az irgalomban gazdag Isten az ő nagy szeretete által, amellyel minket szeretett,
Ez a kincsünk. Ez a mi nagy kincsünk, hogy Isten szeretett bennünket. Nem az számít, hogy mekkora vagy, hány négyzetmétered van, mennyi pénzed van, hány kapcsolatod van, hány barátod van, hány diplomád van, hanem Isten az Ő nagy szeretetéből szeretett bennünket. Miért? Mert Ő kapcsolati lény, mert Ő értelmes lény. Neki nem a méret számít, hanem az, hogy Ő értéket lát bennünk.
Ez nem áll szemben a tudománnyal. Ami fontos dolog. Ez nem áll szemben az értelemmel, hanem nagyon is párhuzamban áll az érveléssel. Igazán ez egyetért mindennel, amit tudunk. Hogyha vennénk egy felnőtt embert, lebontanánk elemekre, és megnéznénk, hogy mennyi szén, oxigén, hidrogén… van benne, akkor állítólag 4.50$ az értéke. Ilyen „nagy” értéke van. 🙂 Talán kétezer forint, ennyi! Ez nevetséges, igaz? Nevetséges! Az én barátom nem 4.50$, hanem a barátom. Amiről beszélünk, az más, mint forint és fillér. Nevetséges lenne azt mondani, hogy 4.50$.
Miért? Mert nem viheted őt le arra a szintre. Ha leviszed oda, akkor nevetségessé, értelmetlenné válik a dolog. Azt mondják, hogy a tudomány ezt követeli, de nem. Nem követeli ezt. A tudomány nem erről szól. Nem az értékről szól, hanem megmér dolgokat. Aztán a kapcsolat-rész, az érték, a jelentőség, az máshonnan ered, az másik területen zajlik.
Isten szeretett bennünket az Ő nagy szerelméből. Ő szeretett minket, és értékesnek talált minket. Olyan világegyetembe helyezett minket, amit nekünk készített. Bátorítalak, hogy olvass ennek utána. Nézd meg az említett honlapot. Mert ez a mi világunk. 1Kor 3:22-ben azt mondja: az egész világ a tiétek. Ami nem azt jelenti, hogy besétálsz egy étterembe és fizetés nélkül távozol, mert ez úgyis a tiéd. Hanem azt jelenti, hogy Isten ezt nekünk alkotta.
Ő a mi Atyánk, és Ő alkotta nekünk ezt a helyet. Ez az, amit némelyek szeretnének elvenni tőlünk a tudomány álcája alatt. A valóság az, hogy a legnagyobb elmék, akik meghatározták a tudományt, mint Maxwell, Pascal, Kopernikusz, Newton… keresztények voltak, és úgy nézték a világegyetemet, hogy ez Isten alkotása, keze munkája.
Amikor itt beszélünk erről, amikor azt mondjuk, hogy Isten alkotta ezt a világot számunkra, akkor nem a tudománnyal szembe beszélünk. Hanem egyszerűen tudjuk, hogy vannak dolgok, amiket a tudomány nem tud megmérni. Nem azért, mert nincsen elég jó mérőeszközünk, mert nem vagyunk elég fejlettek, hanem azért, mert nem tartozik a tudomány területére. Olyan, mintha nézném a történelmet, ami visszatekintés, és aztán azt kérdezném: Mi lesz holnap? Ez nem a történelem területe. A történelem másról szól, az visszatekint.
Ugyanígy a tudomány. Bizonyos dolgokat felmér, de nem mindent. Nem mindent! A tudós, aki azt mondja, hogy a tudomány majd egyszer mindenre választ ad, az egyszerűen csak büszke. Csak azért mert sok „Dr.” van a neve előtt és után és akárhol, attól még nem kell elfogadnod, amit mond.
Gondolj ebbe bele – P. Bendegúz említette ezt –, itt vagyunk mi, kicsi lények, hozzáragadva ehhez a pici bolygóhoz, és hogyan van az, hogy értjük a csillagokat? Hogy van az, hogy értjük, hogyan működnek? Hogy van az, hogy bele tudunk nézni az űrbe? Van itt egy rejtély, amit az evolúció elmélet nem tud megválaszolni. Úgy értem, hogy minek? Ha értem azt, hogy a csillagok hogyan működnek, az hogy fog nekem segíteni élelmiszert gyűjteni és szaporodni? Az hogyan fog segíteni nekem ebben? Semmiképp! Mégis értünk valamit a fényről, értünk valamit a részecskefizikából. Nem olyan régen megtaláltuk a Higgs-bozont. Minek? Miért jó az nekem? Attól, hogy ezt megtaláltuk, milyen evolúciós előnyt hoz nekünk? Hadd mondjam ezt: azért vagyunk erre képesek, mert ez a mi Atyánk világa.
Ez a mi Atyánk világa, mi itthon vagyunk. Az ember, aki azt mondja, hogy ő ateista, ezzel azt mondja: én véletlenül vagyok itt. Aki pedig véletlenül téved be és ki, az nincs otthon. Idegen igazából. Viszont nekem ez az én Atyám világa, én itthon vagyok. Igen, a bukás megbetegítette, igen, sokat teszünk azért, hogy elrontsuk, mégis ez az én Atyám világa, ez az én világom. Ez van! Ez az én világom. Ez nagy öröm nekem. Nem akarom, hogy megraboljanak minket ettől.
Luk 12:7-ben azt olvassuk, hogy Isten számon tartja még a hajszálainkat is. Mit jelent ez? Azt, hogy Isten törődik az életed minden részletével. Mindennel törődik, aki vagy! Őt nem a nagyság nyűgözi le, hanem a szeretet, hanem a kapcsolat. Ézsaiás így fejezi be a könyvét:
Ézs 66:1-2 Így szól az ÚR: Az ég az én trónusom, és a föld a lábam zsámolya. Milyen házat akartok építeni nekem, és milyen helyet nyugvóhelyemül? Hiszen az én kezem alkotta mindezeket, így álltak elő mind – mondja az ÚR. …
Ezek a grandiózus dolgok, amiket Isten csinált. Ezek a hatalmas dolgok! Ezek azok, amikre ha felnézünk az égen, azt mondjuk: „Tyű! Hogy lehet ez? Mennyi energia! Mekkora távolságok!” Aztán nézd tovább ezt a verset:
Ézs 66:2 … Mert én arra tekintek, aki szegény és megtört lelkű, és rettegi beszédemet.
Hova tekint Isten? Rád, aki szereted Őt, aki vágysz Rá, aki hajlandó vagy elfogadni Tőle. Rád tekint, te vagy fontos Neki. Ez az, ami számít. Értjük ezt, mert egy értelemben mi is ilyenek vagyunk. Lehet valaki a leggazdagabb, a legsikeresebb, a legokosabb ember, de a barátom többet jelent az életemben. Mert kapcsolatiak vagyunk, nem pedig méricskélők. Isten így alkotott meg minket. Ezért azt mondhatjuk: „Uram, van egy kapcsolatom Veled is. Ez a világ a Tiéd, úgyhogy az enyém is.” Ez csodálatos.
Isten tesz nekünk egy ígéretet. Ha Őbenne bízom, akkor Istennek nem csak a hajszálaimra van gondja, hanem arra is, hogy merre megy az életem, hogy mik lesznek végeredmények, hogy végül mindent a javamra fog munkálni, Róm 8:28. Ez az én bátorodásom ebben az életben, ebben a világban.
Ha nem ismered ezt az Istent, Akiről beszélünk, tudod-e, hogy mennyire törődik a legkisebb dolgaiddal is? Róm 10:10-ben elmondja, hogy olyan kicsi dolgokat felismer, és olyan kicsi dolgokkal törődik, mint a te szívednek a döntése. „Mert szívvel hiszünk…” Isten ennyire kicsi dolgokra figyel. A szívednek a döntése számít Neki. Annyira komolyan veszi! Jézus megígérte! Ha megvan ez a kicsi dolog a te szívedben, a hit, a bizalom Őfelé, ha azt mondod: „Isten, ismerni akarlak Téged! Jézus! Meg akarlak ismerni, gyere az életembe! Rád bízom magam.”; akkor Jézus azt ígérte Ján 6:37-ben: Ha valaki Hozzám jön, Én azt biztosan ki nem vetem! Mennyire bátorító ez!
Ez a világ a miénk, és Isten, Aki alkotta, Ő szeretne személyesen a mi Istenünk lenni. Ismerd meg Őt! Az Ő világában élsz. Olyan sok ember mondja: én nem tartozom Istennek semmivel! Tényleg? Mennyi levegőt fogyasztottál el? Hány napfelkeltét néztél meg, és tetszett? Hány hamburgert ettél, ami jól esett? Ez Isten világa.
P. Schaller használta a következő képet. „Milyen lenne, ha bemennék egy ötcsillagos hotelbe, ott éjszakáznék, ennék, innék kedvemre, pihennék, élvezném, aztán elsétálnék, hogy nem tartozom semmivel?” Tévedsz! Isten világában élsz. Ő nem kér érte fizetséget, de szeretné, ha megismernéd Őt.
Ha vágysz Őrá, ha szeretnéd megismerni Őt, akkor szólítsd meg Őt a szívedben! Istent, Aki ennyire finoman behangolta a világegyetemet, hogy te élhess benne, csak szólítsd meg Őt a szívedben! Mondd azt ennek az Istennek egyszerű szavakkal a szívedben: „Jézus! Vágyom Rád. Vágyom arra, hogy megismerjelek Téged. Gyere az életembe, legyél az én Megváltóm! Ments meg engem, adj nekem új kezdetet. Jézus, ments meg engem, bízom Benned, hiszek Benned.”
Ha életedben először meghoztad ezt a döntést, akkor küldj nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), hadd örüljünk veled.