Követeljük vissza – a szabad akaratot (3)

2014 november 16. vasárnap  18:00

Kálmán Ernő

Van egy csodálatos sorozatunk: Visszavenni, ami a miénk. Az első rész a teremtésről szólt (2014.11.02. Schlingloff Sándor, P. Bendegúz, P. Kende: Követeljük vissza – a Teremtést), kapjuk vissza a képességünket, hogy felismerjük, teremtett világban élünk. Aztán a második részben P. Kende és Sanyi beszélt az emberről (2014.11.09. P. Kende, Schlingloff Sándor: Követeljük vissza – az ember értékét), hogy kik vagyunk mi, nem a véletlen művei, hanem teremtett lények. Most elérkeztünk az egyik legfontosabb témához, az emberi szabad akarat kérdéséhez. P. Kende küldött egy e-mailt, hogy eleve elrendelt dolog, hogy a szabad akaratról kell beszélnünk :-), úgyhogy engedelmeskedünk.

Meg vagyok győződve arról, hogy ez a sorozat segít nekünk több dologban is visszakapni az örökségünket, az elveszett javainkat. A Biblia beszél arról, hogy önként lemondtunk az örökségünkről, és az ember valójában kisemmizett lényként él, beteljesületlenül és üresen bolyong ezen a Földön.

Mindannyian tudjuk, hogy hatalmas lények vagyunk. A lelkünk mélyén tudjuk, de már elfelejtettük, hogy honnan estünk ki. Mivel annyira a lelkünk része ez a tudat, megpróbáljuk nagyon sok dologgal betölteni ezt az ürességet. Sok mindenről beszélhetnénk. Tudjuk, hogy valaha feltétel nélkül szerettek bennünket, mert vágyunk utána. Vágyunk az állandóság után, mert örök létre lettünk szánva. Vágyakozunk a szépség után, elsősorban a belső szépség után, és szabadok szeretnénk lenni. Úgy értem, szabadon szeretnénk élni.

Isten egyik legfontosabb intézménye az emberi szabad akarat. Nagyon érdekes azonban, hogy a világunkban a legtöbb filozófia ezt tagadja. Például Richard Dawkins, az egyik legnagyobb ateista „prédikátor” ezt írja: „Az emberi lények a DNS sokszorosítására szolgáló gépek, a DNS megkettőződése pedig önfenntartó folyamat. Ez minden élőlény kizárólagos életcélja.”

Dawkins szerint az ember a saját génjeinek rabszolgája, amelyek elrendelik őt egy sorsra. Ezt az önző gén c. könyvében fejti ki. Aztán ugyanott felszólít bennünket, hogy lázadjunk fel az önző replikatorok hatalma ellen. Micsoda lánglelkű forradalmár! 🙂 Dawkins azonban súlyos logikai hibát vét. Ugyanis, ha a génjeim elrendeltek valamire, és ők irányítanak, akkor hogyan tudnék fellázadni ellenük?

Minden materialista magyarázat, amely mellőzi Istent, önellentmondásban él. Senki nem képes annak megfelelően élni az életét, hogy nincsen szabad akarata. Sok vallás is tagadja, az iszlám, a hinduizmus és a kereszténység néhány vonulata is. Tudunk az eleve elrendelés tanáról, de ha nem létezik szabad akarat, akkor szeretet sem létezik. Voltál már szerelmes? Emlékszel, hogyan történt meg ez? Lehet, hogy valaki kényszerített rá? 🙂 A szeretet csak két szabad akaratú lény önkéntes döntése alapján jöhet létre. És lehetne tovább taglalni a kapcsolatokat…

Ha nem lenne szabad akarat, akkor a bíróságokat is feloszlathatnánk. Hiszen ha nincs szabad akaratom, akkor felelősségem sincs, mindössze a génjeim parancsát teljesítem. „Nem vagyok én rossz ember.” Bíróság előtt állnék egy bankrablás miatt, és miközben sűrűn az órámra nézek, így köszönnék el: „Tisztelt Bíróság! Nekem más dolgom is van, úgyhogy mennem kell. Hiszen nem vagyok bűnös, csak parancsot teljesítettem. Egy ördögi kör áldozata vagyok, amire a génjeim kárhoztattak. Találkozunk hamarosan, mert mást is el fogok követni.” 🙂

A hamis filozófiákat onnan tudod felismerni, hogy nem tudsz következetesen aszerint élni. Nagyon érdekes, hogy miközben az ember szeretne megszabadulni Istentől, és így elnyerni a szabadságát, valójában saját magát taszítja rabszolgasorba. Isten nélkül rabszolgák vagyunk.

A Biblia leleplezi a csalást. Egészen addig tudnak az orrunknál fogva vezetni bennünket, amíg meg nem nyitjuk a Könyvet, mert a Biblia leleplezi a csalást és leleplezi csalót. A bukott angyal, Sátán próbálja tagadni az ember szabad akaratát. Nem áll hatalmában megváltoztatni a valóságot, de tagadni és hazudni róla van hatalma. Sátán éppen a szabad akarata miatt bukott el.

Szeretnék beszélni röviden a szabad akarat öt emlékművéről, amiből három még ma is áll. Az első a jó és a gonosz tudásának fája az Éden kertjében. Az nem mese, hanem történelem. Ott indult útjára az egész szégyenletes emberi történelem. Az ember a szabad akaratával Isten ellen döntött. Sokan kérdezik: Miért tette oda Isten azt a fát, ha tudta, hogy az ember el fog bukni? Ha nem tette volna oda, akkor nem adott volna választási lehetőséget az embernek, és így a szabad akaratunk mindössze látszólagos lett volna. Ha nincs választási lehetőséged, akkor hogyan döntesz? Akkor korlátozva van a szabad akaratod. Az ember a fánál döntött.

A második emlékmű a Golgota hegye, ahol három kereszt állt. Középen az Úr Jézus megfeszítve, jobbján és balján két gonosztevő, akik a mi képeink. Két különböző szabad akaratú döntés. Az egyikük elutasította Jézust, a másik elfogadta Őt. Látjuk a különbséget. Ez a két dolog már nem létezik, a keresztek már elporladtak, az Éden kertje megsemmisült.

Van azonban három dolog, ami még most is áll. Például a pokol az egyik ilyen emlékmű. A pokolban senki sem a bűnei miatt van. Azokkal Jézus Krisztus elbánt a kereszten. A pokolban olyan emberek vannak, akik a szabad akaratú döntésükkel nemet mondtak a megváltásra. Ez őrület, ha belegondolsz. Nemet mondtak arra, hogy a bűneik meg legyenek bocsájtva. Tehát a pokolban senki nem a bűnei miatt lesz.

A negyedik hely a menny. A mennyben senki nem azért lesz, mert jóember volt. A mennyben csupa kegyelmet kapott bűnös lesz, akik a szabad akaratú döntésük alapján igent mondtak a megváltásra. Azt mondták a középső kereszten függő Úrnak: „Igen, nekem szükségem van a bűneim bocsánatára. Szeretnék a mennybe menni. A szabad akarati döntésemben én igent mondok Neked, Úr Jézus.” Ilyen emberekkel lesz tele a menny.

Aztán az ötödik emlékmű talán a legbrutálisabb és legszemléletesebb ábrázolása az emberi szabad akaratnak: az Úr Jézus testén a sebek, amiket mi ütöttünk rajta. Isten nagyon nagy árat fizetett a szabad akaratunkért, hogy így teremtett minket.

Gondolj bele, hogy milyen hatalmas méltóság ez! A világegyetem Ura egyetlen szavával megteremtett mindent. Minden élő és élettelen Neki engedelmeskedik. A legutolsó hangya is az Ő programja alapján fut. Isten szól és az atomok táncra perdülnek. Én azonban felállhatok és mondhatom: Nem táncolok! A legerősebb, a leghatalmasabb meg kell, hogy torpanjon az én döntésem előtt. Nem azért, mert erősebb vagyok Nála, hanem ez egy kikerülhetetlen jogi kérdés. Isten tiszteletben tartja az én szabad akaratú döntésemet, és megtorpan előtte.

Még három dolog. 1Móz 1:26 Isten a Saját képére teremtett bennünket szabad akarattal, személyes lényként, kapcsolatra lettünk teremtve. Aztán 5Móz 30:19-ben bizonyítja, hogy valóban van szabad akaratunk, és sok más helyen is.

5Móz 30:19b az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod;

Elgondolkodtam azon, hogy hívhatnánk a szabad akaratunkat rettenetes szabad akaratnak is.

Aztán legutoljára: felelősséggel tartozunk, ugyanis lesz egy ítélet. Ha nem lenne szabad akaratunk, akkor Isten igazságtalan lenne, ha megítélne bennünket. Egy részről itt dől meg az eleve elrendelés tana. Mert tudjuk, hogy Isten jó és igazságos. Honnan tudhatod? Ott állt a kereszt kétezer éve. Lesöpörhetetlen bizonyíték az Ő szeretetéről és az Ő igazságáról. Ő Magát meg nem tagadhatja. Úgyhogy, ha nem adott volna szabad akaratot nekünk, akkor nem ítélkezhetne felettünk. Nagyon fontos.

Miért megyünk evangelizálni? Segítünk embereknek visszanyerni a szabad akaratukat. Hogyan lehet felelős döntést hozni? Csak abban az esetben, ha megfelelő információval rendelkezünk. Az összes tudnivaló a Bibliában megtalálható. Ez a dicsőség nekünk adatott, hogy ezt elmondhatjuk az embereknek: „Visszaveheted azt, ami a tiéd. Hatalmas lény vagy egy isteni teremtés kellős közepén szabad akarattal, nagy méltósággal, jogokkal, de ugyanakkor felelősséggel is.” A teljes információ birtokában lehet jó döntést hozni.

2Kor 3:17b a hol az Úrnak Szelleme, ott a szabadság.

Krisztusban kapjuk vissza a szabad akaratunkat, mert Ő elmondja az egész történetet nekünk. Azt, hogy hogyan kezdődött, ki vagy, hová tartasz, és mi ennek az egésznek az értelme. Aztán kimegyünk az utcára és erről beszélünk az embereknek. Úgyhogy becsüljük meg a szabad akaratunkat, éljünk azzal, hozzunk felelős döntéseket, aztán mondjuk el ezt más embereknek is! Ámen.

 

P. Bendegúz

Hála Istennek, hogy együtt vagyunk, és hallgathatjuk Isten Igéjét, és odafigyelhetünk az Ő szavaira! Nemcsak azokra a szavakra, amelyeket a szánkkal kiejtünk, vagy elolvasunk, de azokra a szavakra is, amelyeket Isten szól a szíveinkhez, amelyek kimondhatatlan szavak, de tanítanak minket, úgy, ahogy ember nem taníthat.

Egészen más dolgokról fogok beszélni, mint Ernő. Olyan fontos dolgokról, mint: Mit csinálsz akkor, amikor szeretsz valakit, de ő más irányba megy, mint ami jó neki? Ez olyan dolog, amit Isten szerintem elég gyakran átél.

Aztán: Hogyan tarthatom tiszteletben másnak a szabad akaratát? Nem is olyan egyszerű! Mindig ott van az életünkben, hogy befolyásolni akarunk. Olyan érdekes, ez az év nekem részben arról szólt, hogy bámulatos volt látni a médiában, hogy amikor van egy esemény, az egyik oldal ezt mondja, a másik azt, éppen az ellenkezőjét, és nem tudod, melyik az igaz. Arra jössz rá, hogy lehet, nagyon kevés igazságot kapsz. Kivéve a Bibliát!

Mielőtt ezekről beszélnénk, el kell mondjam, hogy ezek nem gyerekekre vonatkoznak, amikor a szabad akaratról beszélünk. A gyermekek is szabad akarattal születnek. Most elsősorban nyilván a szülőkhöz beszélek. Persze mindenki máshoz is, mert ismerni kell ezeket a dolgokat akkor is, ha éppen nem vagy ebben a szituációban.

A gyerek szabad akarattal születik meg, de nem éri el a képességeit, hogyha nem korlátozzuk az ő akaratát. Nem éri el a társadalomban azt, aminek kellene lennie, ha nem korlátozzuk az akaratát. A Biblia beszél erről elég sokat.

Péld 13:24 A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.

Zsid 12:6 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad.

Ha egy gyereknek nincsenek korlátai, akkor az életében is bizonytalanná és céltalanná válik, és nagyon nehéz, hogy elérjen valahova. Ha viszont megtanulja az alárendeltséget, akkor Istennel kapcsolatban is sokkal könnyebb dolga lesz megtanulni az alárendeltséget.

A szabadság megpróbált felelősséggel jár. Mit jelent ez? Amikor kiderül, hogy valaki felelősséggel tud élni egy területen, akkor szabadságot kaphat rá. Ezért van az, hogy a gyerekek amint növekszenek, egyre több szabadságot kaphatnak, és ezzel egyre több felelősségük van. Meddig tart ez az idő? A magyar állam tizennyolc éves kornál húzza meg a határt. Az USA-ban vannak dolgok, amiket huszonegy éves korban „érdemelnek meg”. A Biblia érdekes ezzel kapcsolatban. Például amikor a pusztában vándoroltak, akkor a húsz év felettiek lettek felelősségre vonva. Úgyhogy csak legyünk észnél ezzel kapcsolatban!

A Példabeszédekben nagyon sokat beszél erről. Ha szereted az életedet, akkor szereted a kijavítást, szereted a fenyítést. Ha azt akarod, hogy az életed vakvágányra menjen, akkor utáld meg a fenyítést. Ez mindnyájunknak szól. Merthogy tudjuk azt, hogy Istennél megvan ez. Amikor megutálom a bölcs tanácsot, és megkeményítem a szívemet, akkor ennek van iránya az életemben, hogy hova visz. Az én szabad akaratom az, hogy azt mondjam: alárendelem magam ennek.

Itt egy nagyon fontos ponthoz érkeztünk: Mit csinálok a szabad akaratommal? Két részt fel szeretnék olvasni, amik nagyon hasonlítanak egymásra:

Jak 4:6-7 De majd nagyobb kegyelmet ád; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád. Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.

Van itt szó kegyelemről, van szó büszkeségről, van szó engedelmességről, és van szó az ördögről.

1Pét 5:5-9 Hasonlatosképen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád. Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok. Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen: A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be.

Itt is van szó alázatról, kegyelemről, büszkeségről, ott van az ördög, és ott van az engedelmesség. Ugyanazok a dolgok. Az ördög igazából szeretné letompítani a szabad akaratodat, hogy elvigyen téged oda, ahol nem akarsz lenni. Esélyed sincs ellenállni. Esélyed sincs, ha hagyod, hogy az ő királysága legyen.

Azt is mondja: alázat. Alázat! Mi ez? Arra használjam a szabad akaratomat, hogy alávessem valakinek. Mert itt jön ez az elképesztő paradoxon, hogy akkor lesz szabad akaratom, ha alávetem Istennek. Ha nem vetem alá, az ördög ott jár-kel, és keresi azt, hogy kit nyeljen el. Azt hiszed, hogy téged nem keres? Minden nap ott áll az ajtóban. Minden nap.

Itt viszont azt mondja: Alázd meg magadat! „Ó, nem! Tudom én, hogy mit csinálok! Szabad nekem mindent. Senki ne mondja, hogy vessem alá magamat, hiszen szabadságra hívattam el! Nemde?!” Igen, szabadságra. Csak nem büszkeségben, mert a büszkeség megkötöz téged. Hanem alázd meg magadat, és rendeld alá az akaratodat Istennek, és szabadságod lesz Isten kegyelme miatt.

Mert Isten kegyelme erőt ad arra, hogy a szabadságodat gyakoroljad, és Isten kegyelme nélkül nincs semmi erő az életedben. Semmi! Porból vagy. Porból lettél, és porrá leszel. Csak por szintű döntéseid vannak. A szabadságunk Krisztusban van. Gal 5:1 maradjunk meg abban a szabadságban, amelyre megszabadított minket Krisztus.

Az alávetettség elképesztő áldás az ember életében. Vannak itt pásztorok, akik egy módon nem feljebb valók.

2Kor 1:24 Nem hogy uralkodnánk a ti hiteteken, hanem munkatársai vagyunk a ti örömeteknek; mert hitben állotok.

Mit jelent az, hogy pásztor? Olyan ember, aki bebizonyította az életével, hogy megbízhatunk legalább egy szinten abban, hogy ő Istent fogja képviselni. Erre azt mondjuk: a pásztor ilyen ember, és fordulj hozzá. A pásztorok nincsenek messze.

Nem tudom, hogy van-e olyan ember, aki a barátom akart volna lenni, és nem lettünk nagy barátok. Az elmúlt években nem azzal kellett küzdenem, hogy elutasítsam az embereket. Sokkal inkább azzal, hogy megtaláljam őket. Mert lehet, hogy nem akarjuk ezt. Pedig a mi javunkra adattak.

Hogyan tarthatom valakinek a szabad akaratát tiszteletben? Pál többször beszél erről, ahogy hirdették az evangéliumot.

1Kor 2:1 Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét.

1Kor 2:5 Hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék.

Nagyon fontos dolgokat mond el itt Pál. Azt mondja: Nem akartam emberi manipulációt használni. Ez olyan dolog, amit mindnyájunknak meg kell tanulnia. Annyira borzasztó az emberi manipuláció, amikor érzelmileg, vagy ilyesfajta zsarolással próbál valaki hatással lenni a másik emberre, vagy azzal, hogy nem az igazságot mondja. Hazugság és mindenféle mód rettenetes, ahogy emberek döntését igyekszik valaki befolyásolni.

Pedig egyetlenegy dolog van. Az, hogy hadd szóljon Isten. Hadd szóljon Isten! Meg kell tanulni, hogy elvegyük a kezünket. Meg kell tanulni, hogy elmondom Isten Igéjét, elmondom az igazságot, és aztán hagyjam. „Nem. Úgyis ki fogom zsarolni belőled a döntést!” – ez annyira tisztátalan, és annyira nem tartja tiszteletben másnak a szabad akaratát! Gondolkodj ezen, főleg, ha gyakran élsz ilyenekkel. Az igazság elég, és az tiszta.

Még valami. A szeretet az ilyen. Az, hogy ott az igazság, de ennyi. Nem teszek hozzá zsarolást. Kicsit olvasgathatjuk 1Kor 13-at ezzel kapcsolatban. Nem használok más olyan dolgot sem, ami elfordíthatja az akaratot. Kihasználni lelki kapcsolatokat, vagy rosszul használni ajándékot azért, hogy valakinek a döntését befolyásoljam, ezt nem teszem.

Utoljára. Mit teszek akkor, ha szeretek valakit, és nem arra megy, amerre jó lenne? Jézus azt mondta:

Mát 23:37 Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad.

Ott volt az akarat, és ott van Isten szeretete. Egy ilyen vers kapcsán végigfuthat az egész Ószövetség a fejedben, hogy Isten hogyan küldte újra és újra és újra az Ő embereit. Ha olvasod Jeremiás könyvét, csak azt látod, hogy Isten szinte már lövi ki a nyilat, de még akkor is könyörög az Ő népének: Térjetek meg! A szeretet újra jön és keres. Van viszont, hogy az akarat más abban, akit szeretsz.

Jézus ezt mondja:

Mát 11:16-17 De kihez hasonlítsam ezt a nemzetséget? Hasonlatos a gyermekekhez, a kik a piaczon ülnek, és kiáltoznak az ő társaiknak, És ezt mondják: Sípoltunk néktek, és nem tánczoltatok; siralmas énekeket énekeltünk néktek, és nem sírtatok.

„Megtettem így dolgokat, de nem volt válasz. Megtettem dolgokat más módon, de nem volt válasz. Mit tehetnék még?”

Eszembe jut egy film: Legyetek jók, ha tudtok! Nagyon szeretem ezt a filmet. Az egyik jelenetben a főszereplő beszélget egy „egyháztörténelmi személyiséggel” :-), és közben két gyereket látnak megszökni. A gyerekek el akarnak menni arról a helyről, ami számukra a legjobb hely. Valami őrültség vonja őket. Az ember azt mondja: Ha a madárkák repülni akarnak, hadd repüljenek! Nekem segít ez a mondat sokszor. Mert van, hogy sípolok, de nincs tánc, és van, hogy siralmas éneket énekelek, de nem sír senki. Akkor az ember azt mondja: Megtettem mindent, de ha a madarak repülni akarnak, akkor repüljenek.

Viszont – és ez nagyon fontos – hogyan mondhatom azt, hogy szeretek valakit, vagy hogyan ítélhetném el a szívemben, vagy hogyan mondhatom azt, hogy valaki fontos, hogyha hetekig, hónapokig, évekig, de lehet, hogy életem végéig nem könyörögtem érte?

Könyörögni! Az ima olyan ámulatba ejtő dolog! Mert valaki, aki lehet, hogy elment tőled, mégis olyan közel lehet! Miért? Mert van szeretet. Hit – hinni egy ember életében azt, amit nem látsz. Hitben vagy Isten előtt, és csak hinni akarod, hogy ők fel fognak növekedni. Lehet, hogy most az életük legborzalmasabb döntésében mennek, de nem lehet az, hogy Isten nagyobb ennél? Hihetsz, imádkozhatsz, és szerethetsz még akkor is, ha nem tudod, mert nem láthatod; és türelem és hosszútűrés van az életedben. Lehet, hogy hetekig, lehet, hogy hónapokig, lehet, hogy évekig, és lehet, hogy addig, amíg te meg nem halsz.

Ez az élet nem tündérmese. Néha odajön hozzám egy ember, és azt mondja: „Most láttam valamit! Rájöttem, hogy nektek, pásztoroknak nem egyszerű a dolgotok, mert fájdalmas, amikor látod, hogy az emberek nem arra mennek.” Biztos vagyok, hogy vannak pásztorok, akik beleroppannak ebbe. Van sok szomorúság, és mindnyájunk életében ott van ez. Ha szülő vagy, akkor szintén biztos, hogy előfordul ilyen az életedben.

Viszont a szeretet és a hit fölé visz minket ezeknek, mert az örökkévalóságban vagyunk. Az, hogy ma valaki hogyan lép és tesz, az örökkévalóságban olyan lényeges lenne? Ezt így értem: nem az a lényeg, hogy a végén mi van a Könyvnek? Amikor látunk fájdalmas dolgokat, akkor megtanuljuk, hogy nem az időben élünk. Mert amikor időben gondolkodunk, attól van fájdalom az életünkben. Az embereknek azonban szabad akarata van. Hála Istennek! Az egyik mód, ahogy megmutathatom a szeretetemet, az az, hogy tisztelem ezt, és még mindig szeretem, és még mindig hiszem.

Hós 2-ben elmegy az asszony, azaz Izrael Istentől. Mert azt hiszi, hogy a szeretőitől kapja meg. Mit? Az élelmet, amiről azt hisszük, hogy táplálja a lelkünket, az olajt, ami az örömről szól, és a ruhát, ami a betakarásunkról szól. „Istentől elmegyünk, és keressük a szeretőinknél ezeket a dolgokat. Mert azt hisszük, hogy azoktól kapjuk meg.” Azt mondja Isten: Nem veszi eszébe, hogy ezek a dolgok Tőlem vannak!

Ezt csináljuk, elmegyünk a szeretőink után jobbra-balra, keressük ezeket a dolgokat, és nem vesszük észre, hogy a mi lelkünk étele, a mi lelkünk öröme és a mi betakarásunk Istentől van. Úgyhogy Isten csinál néhány dolgot. Akadályokat tesz, és kiviszi az asszonyt a pusztába. Miért? Azért, hogy meglássa, hogy a szívére beszélhessen, és hogy újra megtalálhassák egymást. „Eljegyezlek téged kegyelemmel, irgalommal, igazsággal és ítélettel.” Olvasd el Hós 2-t! Isten megteheti ezt, de én nem tudom megtenni. Úgyhogy hagyom Neki.

Egyébként a film utolsó mondata ez: Istennek hála!

Drága Jézus! Dicsérjük a Te szent nevedet! Neked legyen hála, mert Te jobban tudod, mint mi. Te jobban ismersz minket, és jobban ismersz másokat is. Ezért hálát adunk Neked, Uram. A hálánk azt jelenti, hogy mi elengedjük. Elengedjük és átadjuk Neked, Uram. Átadunk Neked embereket, helyzeteket és megvalljuk azt, hogy Tiéd a dicsőség, Tiéd a bölcsesség és Tiéd a hatalom. Te vagy a mi Királyunk. Te ismered az egész történetet, és mi hiszünk Neked.

Ámen.

Kategória: Egyéb