Ez egy nagyon egyszerű kétpólusú üzenet lesz. 🙂 1Móz 41. Két embert látunk ebben a történetben. Az egyikük igen nagy, ő a fáraó. Nagy ember, hatalma van, pompában él, gazdag, jelentős döntéseket hoz. Igen nagy ember! Aztán van egy nagyon kicsi ember a képben, ez József, aki börtönben van, és igazából rabszolga. Nagyon kicsi. A fáraó nagyon nagy ember, József nagyon kicsi ember. Ez a két ember nagyon fontos kép számunkra.
Ismered-e az előkép kifejezést? A Bibliánkban vannak próféciák, ami azt jelenti, hogy évszázadokkal, néha évezredekkel korábban le van írva, hogy mi fog történni. Van ennek egy másik fajtája is. Ez lehet egy személy, egy esemény, egy helyzet, egy kép, ami előremutat valami sokkal későbbire. Józsefnek az élete ilyen. József Krisztusnak az előképe, párhuzam van az életük között.
József az atyjának a kedveltje volt. Aztán idegen országba kellett mennie rabszolgaként. Azután még mélyebbre süllyedt, egészen a börtönig. Ez az, amit Krisztus tett értünk. Azt olvassuk Fil 2:6-8-ban, hogy Ő nem tekintette zsákmánynak, amikor Isten alakjában volt, hanem Ő eljött közénk, szolgai formát öltött, hasonló lett az emberhez. Amikor hasonló lett az emberhez, akkor még megalázta Magát, még mélyebbre ment. Miért? Azért, hogy megmentsen minket. Ugyanez a helyzet Józseffel. 1Móz 50:20-ban azt olvassuk: Isten azért küldött engem ide, hogy sok embert megmentsen.
Térjünk vissza fáraóhoz. 1Móz 41. József már két éve sínylődik a börtönben azután, hogy két fontos ember álmát megmagyarázta ott.
1Móz 41:1-4 … a fáraó ezt az álmot látta: íme a folyó partján állt. És íme, a folyóból hét szép és kövér tehén jött ki, és legelt a zsombékosban. Utánuk másik hét tehén jött ki a folyóból, rútak és soványak, és odaálltak az előbbi tehenek mellé a folyó partján. És lenyelték a rút és sovány tehenek a hét szép kövér tehenet. Ekkor a fáraó fölébredt.
Fáraó felriadt. „Ah, mi ez? Szörnyű!” Fáraónak nagy hatalma van, sok szempontból irigylésre méltó ember, sokak felett uralkodik – vannak történészek, akik azt állítják, hogy még jó uralkodó is volt –, de van egy problémája. A problémája ugyanaz, mint ami minden embernek megvan. Ez az, hogy igaz ugyan, hogy ő egy nagy ember, de nagyon kis „boríték” az, amiben benne van.
Nagyon nagy ember, nagyon fontos ember, nagyon tekintélyes ember, de benne van egy nagyon szűk keretben. Bele van szorítva. Ez a keret, amiről beszélünk, az emberek világa. Ami felől 1Kor 3:3-ban Pál inti a korinthusiakat. Azt mondja nekik: Amikor egymás között marakodtok, amikor viaskodtok, amikor harcoltok egymás között, akkor nem úgy éltek, mint az egyszerű emberek? Mondhatná valamelyikünk: Hát nem azok vagyunk? Pál felelete – a Szent Szellem felelete – az, hogy nem! Isten nagyobbra hívott el téged. Te több vagy annál. Miért? Ha újjá születtél, akkor másik életed van.
A fáraó azonban be van szorítva. Azt olvassuk, hogy fáraó felébredt, és megrettent ettől az álomtól. „Te jó ég! Mi történik? A hét gyönyörű tehenet a hét sovány megeszi! Elnyeli!” Aztán meg van ismételve az álom kalászokkal is. Miért van megdöbbenve ennyire? Mert a tehenek és a kalászok a minden számára. A boríték, a keret, amiben van, az nagyon szűk. Még akkor is, ha nagy a hatalma a keretben. Ez itt probléma neki. Mert a világ, amiben él, arra csapás jön. Lesz hét nagyon súlyos éhínséggel teli év. Jön a probléma. Nagyon nehéz évek lesznek. Abban szűk kis keretben, amiben ő él, abban nincs válasz.
Ott nincs válasz a problémámra, ott nincs igaz megoldás. Ez a probléma a világgal. Lehetsz nagy benne, lehetsz gazdag benne, és nagyon tágasnak tűnik, ha megnézed, sok terünk van, de igazából az embernek nagyon kicsi tere van. Nagyon kevés helyre lehet mozogni. Amikor Isten le akarta írni fáraónak: gond lesz a te világodban; akkor csak a tehén és a kalász kellett, és világos lett, hogy minden, amit fáraó szeret, az odalesz.
Mondhatja valaki: „Ne bolondozz velem! Fáraó életében több dolognak kellett lennie.” Bizonyára volt sok minden, de igazából Isten ezzel a két dologgal le tudta írni az egészet. Nagyon szűk keret az, amibe be van szorítva az élete. Ez a világunknak a gondja. Lehet, hogy van pompa, lehet, hogy van hatalom, de nagyon korlátozott kis világ, amit nagyon kevéssel le lehet írni. Az emberek korlátozott világa.
Péld 4:11-12-ben van nekünk egy ígéret a bölcsességről. Azt mondja nekünk: ha hallgatsz Engem, ha Rám figyelsz, akkor széles helyet adok neked, ahol járhatsz. Ez érdekes gondolat. Gondold így, legyen ez a kép a fejünkben: Amikor bolondságban élek, amikor bolond módon gondolkodom, amikor e világ bölcsességét veszem, akkor az életem előbb-utóbb olyan lesz, mint egy kifeszített kötél a cirkuszban fenn a magasban. Mint a kötéltáncos kötele, olyan lesz az életem. Nagyon keskeny kötél, ahol nagyon kell egyensúlyoznom, és a legkisebb hibát sem véthetem. „Nem véthetsz! Mert ha vétesz, vége mindennek!”
Péld 4:12 ezt mondja nekünk, hogy Isten Igéje, ha megismerem az Ő szívét, ha megtanulok Vele gondolkodni, akkor Ő széles helyre helyez engem. A lépéseim nem szorulnak meg. Nem szűk helyen leszek, hanem lesz szabadságom. Amikor a kifeszített kötélen vagyok, akkor milyen szintű szabadságom van? Nincs sok. Mehetek előre vagy hátra. Istennel azonban nagyobb szabadságom van. Ahogy járok Vele, ahogy Ő vezet engem, örömöm van, életem van, és nagyobb szabadságom van. Ez dicsőséges.
Zsolt 18:37 Teret adtál lépteimnek, és nem tántorog a lábam. Ez a gondolat. Ma reggel láttam egy nőt nagyon magas tűsarkúban volt. Azért tűnt fel, mert láthatóan annyira kényelmetlen volt számára. Szegény annyira szenvedett, ahogy próbált megállni a lábain. Ha hegyet akarnál mászni magas sarkúban, előtte írd meg a végrendeleted, mert nem túl jó ötlet. 🙂
Erre gondolok, hogy Isten megnagyobbítja a lépteimet alattam, és nincs billegés. Szükségem van arra, hogy stabilitásom legyen. Ezt ígéri Isten nekünk. Kiszélesíti alattunk a lépteinket, ha az Ő Igéje vezet, ha Őt keressük. Stabilitás – ez az, ami fáraónak nincs meg. Fáraó nagy ember. Nagyon fontos ember. József senki, de fáraónak a kerete, az ő világa, az, amiben él, az nagyon szűk keret. Az nagyon szűk boríték, amibe ő bele van téve, amibe be van szorítva.
1Móz 41:21,31-ben arról beszél, hogy a hét rút és sovány tehén megette a hét kövéret. Meg se látszott rajtuk, mintha semmit nem ettek volna, olyanok voltak. Ez igazán a világunkról szól. Van egy haszontalanság az egészben. Igazán nem hasznos. Mindenben, amit kínál, előbb-utóbb jön egy sovány tehén és megeszi az egészet. Előbb-utóbb jön egy problémás év, és minden, amit addig épített, eltűnik. Építitek a házasságotokat, aztán jön egy nap, amikor mindketten meg vagytok zavarodva, és szétvertek mindent az elmúlt hét évből. Egy nap alatt. Az ember azt mondja: „Haszontalan. Nincs semmi haszna. Nincs semmi értéke.”
Miért van ez a haszontalanság a világunkban? Persze tudjuk, Istennek van egy átka ezen a világon, de van még egy dolog. Hab 2:5-ben a büszke ember – hódítóról beszél –, nem marad meg otthon, és megnagyobbítja az ő étkét, mint a pokol az étvágyát, és csak megy, és minden nemzetet hódít és pusztít. Az embernek van egy problémája. Mi a gondunk? Az, hogy Sátán soha nem tud megelégedni. Neki soha nem elég. Isten megalkotta őt, ő volt a legnagyobb a teremtésben, senki nem volt hozzá hasonló, ő volt a legmagasabb rangú angyal, olyan helye, olyan tekintélye volt, amihez nem lehet senkit sem hasonlítani. Ezék 28-ban ahhoz képest felkent oltalmazó kerúb volt, Lucifer azt mondta, hogy nem elég. „Nem elég! Nem elég! Nem elég! Még akarok!”
Ez a mi szívünkben is megvan. Eféz 4:22 van egy régi ember az életünkben, aki megelégíthetetlen. Péld 27:20 a pokol és pusztulás soha nem elégszenek meg. És az embernek a szeme, az sem. Ami a kívánságról beszél, arról, hogy mindig többet akarok. Egy értelemben ettől mindig úgy érzem, hogy haszontalan minden.
Tehetek dolgokat, lehet, hogy van bizonyos haszna, megszerelek valamit, vagy megcsinálom a kertet, vagy alkotok valamit, vagy elvégzem a munkámat, de igazából van egy problémám, és az ez, hogy van egy szűk keretem. Minden, ami tetszek, az ebben a szűk keretben van. Megvan ez a szörnyű élményünk, hogy bármi, amit teszek, csak sosem elég. Ráadásul elmúlik. Úgy értem, iszom, és sosem elég, mindig kell még egy pohár.
Beszélgettünk valakivel a minap, és azt mondta az a lány: „Igen, elmentem bulizni, és egyre több kellett, hogy jól érezzem magam. Aztán már én is tudtam, hogy ostobaság, amit magammal csinálok, de nem volt elég, még kellett, hogy buli legyen.” Ez történik velünk, hogy csak haszontalan, úgy érezzük, mert benne van abban a szűk keretben.
Ja, persze! Hasznos, jobb dolog jóembernek lenni, mint gonosznak, persze. Nyilván jobb dolog becsületben felnevelni a gyermekedet, mint nem. Jobb dolog hűnek lenni a feleségedhez, mint nem. Persze, nyilván! Ám ha az egész benne van ebben a kis keretben, akkor igazából megvan a hiábavalóság, hogy előbb-utóbb jön valami, odacsap, előbb-utóbb valami lesújt erre, és aztán nem marad semmi.
Szerintem ezért van, hogy az emberek a régi szép időkről beszélnek, nosztalgiáznak: „Ó, azok a régi szép idők! Hogy elmúlt, nem maradt semmi! Semmi nem maradt. Nem tudok semmit felmutatni belőle.” Miért? Mert lehet, hogy volt egy jó köre, lehet, hogy volt néhány jó éve, de ma nincs, és gondja van ezzel.
Az ellenpélda József lenne, aki nagyon pici. Az ő élete nagyon kicsinek látszik. Börtönben van. Rabszolga. Neki nincs semmije, úgy tűnik. Ám igazából az ő világa olyan nagy, hogy magába foglalja a fáraónak a kis keretét is. Az ő világa akkora, hogy az magába foglalja az egész világot és magába foglalja Istent is. Az ő világa olyan nagy, hogy minden benne van.
Mekkora szabadsága van neki! Látjuk ezt, amikor találkozik a testvéreivel és szereti őket, akik elárulták, akik eladták rabszolgának, akik meg akarták ölni, akik annyira gyűlölték, hogy nem voltak képesek jót mondani neki. Szereti őket. Hogyan? A válasz az, hogy az ő világa sokkal nagyobb, ő szabadabb. Ő másik módon éli az életét.
Fáraónál nem a hatalommal van baj, nem a pompával van baj, hanem a gond a szűk keret. Az, hogy a világát le lehet írni hét tehénnel vagy hét kalásszal. Hiába van korona a fején, a világa mégis nagyon szűk. Lehetséges, itt vagyunk a mai nap, nagyon sok van a birtokunkban, gazdagok vagyunk. Megnyitod a csapot, folyik a víz, ez nagy dolog! Azt hiszed, hogy ez semmi? Nincs igazad!
Felébredsz reggel, és tudod, ki van hatalmon – ez nagy dolog. P. Scibelli mondja ezt időnként, hogy amikor felébred reggel az ember Afrikában, azt kérdezi: Na, ma ki van hatalmon? Nekünk az normális, hogy van stabilitás. Sok van nekünk! Lehetséges azonban, hogy az életem kicsi, mert le lehet írni hét kalásszal, vagy hét tehénnel, vagy hét számjeggyel a bankszámlámon, vagy valamivel, ami nagyon kicsi. Valamivel, ami nagyon szűk. Ez az, aminél Isten többet akar adni nekem.
A képben, amiről beszélek – ki a nagyobb, ki a kisebb –, József a kisebb. Nem ő a nagy. Nem ő a befolyásos. Isten azonban tágas helyre tette őt. Zsolt 18:19 ez az Úr munkája az életünkben, hogy tágas helyre tesz minket. József az ellenpélda. Egyikünk sem teljesen szabad. Egyik ember sem, egyedül csak Isten Isten. Ő az Egyetlen. Mi nem vagyunk azok. Isten azonban adott nekünk nagy szabadságot arra, hogy éljük az életünket. A kettőt nem lehet összehasonlítani.
Nézd meg, hogy József hogyan válaszol ebben a helyzetben.
1Móz 41:16 … Nem én, Isten jelenti meg, ami a fáraónak javára van.
Mit csinál József? Szerintem evangelizál. Mert azt mondja fáraónak: „Nem. Nem én vagyok nagy. Én nem vagyok nagy. Isten! Isten az, Ő az, Aki számít. Az Úr számít.” A Bibliában újra és újra ezt látjuk. Dán 2:30-ban Dániel azt mondja: nem én, hanem Isten. „Nem én fogom megjelenteni az álmot, hanem Isten fogja megjelenteni az álmot.” Amikor Péter és János meggyógyítják a sántát, akkor ApCsel 3:12-ben azt mondják: „Miért néztek ránk, mintha mi tennénk ezt a mi szentségünkkel, vagy a mi hűségünkkel, vagy a mi erőnkkel? Miért néztek ránk? Jézus az! Őróla szól ez az egész.” Ami csodálatos az életünkben!
Miért szerethetsz, amikor mindenki más gyűlölne? Miért lehet neked örömöd, amikor mindenki más irigykedne? Azt mondja nekünk: Örüljetek az örülőkkel és sírjatok a sírókkal! Amikor a testvéremnek öröme van, akkor két választásom van. Vagy kényszeredetten azt mondom: Jaj, de jó nekik, Isten áldja őket!; vagy lehet örömöm, hogy a testvérem áldott, és lehetek hálás ezért. Miről szól ez? Arról, hogy nagyobb életem van.
Vagy abban élem az életem, hogy be vagyok szorítva, kis keretben élek, amiben csak én és én és én számítok; vagy van valami nagyobb, amibe beleférnek a testvéreim, és szerethetem őket, és hálás lehetek az áldásukért. Ez az Úr! Annyira nagyszerű bizonyság ez! Valaki mesélte nekem p. Arman és Carol bizonyságát a házasságukról. Azt mondták: „Mi?! Mi megölnénk egymást, de az Úr…! Ezért szeretjük egymást.” Ez annyira nagyszerű!
1Kor 15:10 ami vagyok, az Isten kegyelméből vagyok. Ez Isten munkája. Ez fontos az életünkben. Fil 1:20 Krisztust akarjuk magasztalni az életünkkel, nem magunkat, nem a magunk képességét. Ez a gyülekezet vágya, Krisztust magasztalni. Ez a Szent Szellem vágya a gyülekezetben, és így a szellemi emberek vágya a gyülekezetben, hogy Krisztust magasztaljuk. Ezt csinálta József: „Az Úr! Az Úr az!” Ezt fogjuk tenni, amikor szombaton evangelizálunk a Belvárosban, hogy azt mondjuk: „Az Úr számít. Gyere Őhozzá.”
Még egy. Józsefnek volt megértése. Hogyan? Nem akarok most belemenni, mert az elmúlt üzenetekben többször emlegettük az elmélkedést. Van-e elmélkedés a szívedben, az életedben? Fordulsz-e a Bibliádhoz? Töltesz-e időt vele? Tanulod-e hallani Isten hangját a Bibliában? Mert ha igen, akkor utána megtanulod hallani az imáidban is, mert felismered ugyanazt a hangot. Aztán megtanulod az életed helyzeteiben felismerni ugyanazt a hangot.
Csak hadd mondjak még egyet a megértésről. Pál imádkozott ezért. Az ima nagyon fontos ebben. Kol 1:9-ben és az Efézusi levélben Pál azt mondja: Imádkozom, hogy megnyíljanak a szemeitek, hogy legyen megértésetek. Bátorítalak erre, hogy imádkozz: Uram, add nekem a Te akaratod megértését. Jak 1:5 kérj bölcsességet, Isten örömmel adja.
1Móz 41:32 Hogy pedig a fáraó álma kétszer is megismétlődött, ez azt jelenti, hogy Istennél elvégzett dolog ez, …
József azt mondja: „Ezzel nem lehet mit kezdeni. Ez így fog történni. Lesz hét jó év, és aztán lesz hét nagyon rossz év, és nem tudsz vele mit csinálni. Egyszerűen nem tudod megváltoztatni.” Figyelj, ez az a pont, ahol nagyon sokan hibáznak. József nem hibázott. József nem volt fatalista. József nem azt mondta: „Ez lesz, nem tudunk semmit sem csinálni, itt a vég. Mulassunk, amíg lehet. Aztán úgyis vége mindennek!” Hanem azt mondta: „Nem! Van jövőnk.” Miért? Azért, mert az ő világa nagyobb volt.
A kicsi világnak nem volt reménye, de annak a nagyobb világnak, annak van mondandója, annak van válasza. Ez az, amit kaptunk az Úrtól. Ez az, amivel több az életünk. Én nem lettem nagy és hatalmas attól, hogy megtértem. Ugyanolyan ember vagyok, mint voltam azelőtt. A világom azonban nagyobb lett. Amikor erre a világra lesújt valami, akkor lehet, hogy van egy válaszom. Azért, mert nekem van reménységem – Róm 5:5 –, amit az Úr adott nekem. Nekem van jövőm, Jer 29:11. Isten készíti a jövőmet, az jó jövő, és nem félelemben élek.
Mit csinál József? Menti az embereket. Az emberekre gondol, nem? Megment egy egész népet, Egyiptomot, és megmenti a saját nemzetét, Izraelt. Megmenti a népet. Ez annyira nagyszerű! Nem tehenek, nem kalászok, hanem több, emberek. Emberek! Mert van reményem. Mert van jövőm. Mert van Uram! Az én Uram, Aki nagyobb ennél. Ez annyira kell az életünkben! Júd 1:20 bátorítani magunkat, felépíteni magunkat a hitben. Ez a válasz.
Hadd mondjak még egy példát! Jézus a tanítványokkal van Ján 9-ben. Látnak egy vakon született embert, és felteszik a „nagy” kérdésüket. Mi az a nagy kérdés? „Meg tudod gyógyítani?” Nem ez a nagy kérdésük, hanem az ő nagy kérdésük ilyen kicsi: Kinek a hibája? Ez az a kérdés, amiben jók vagyunk.
„Kinek a hibája? Ki hibázott?” Hányszor kérdezzük ezt? Legalábbis a szívünkben. „Kinek a hibája, hogy ez így alakult? Ki nem csinálta meg a dolgát? A teremburáját! Ki az?” – és ekkora a világunk. Jézus azt feleli: Nem ez a kérdés, hanem az, hogy Isten meg akarja gyógyítani. A világ nagyobb, mint amit te látsz, amikor hibáztatsz, amikor vádolsz, amikor keserű vagy.
1Ján 5:4-5-ben azt olvassuk, hogy ez a győzelem a hitünk, hogy Isten legyőzte a világot. Akinek hite van, az legyőzte a világot. Hogyan? Úgy, hogy ez a korlát nem alkalmazható rám. Kiszabadultam a borítékból, a keretből, a dobozból… Szabad vagyok, és lehet nagyobb képem az egészről. Ó, Uram, add, hogy mindig nagyobb képem legyen az egészről! Ámen.
Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked a remény üzenetét, az élet üzenetét, azt, hogy Te jövőt adtál nekünk, valóságot, szeretetet, életet.
Ámen.