P. Musztafa
2Pét 3:8 Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap.
Zsolt 90:12 Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
Nem tudom, hogy feltűnt-e már neked, hogy nagyon sok ember próbálja elkerülni a szupermarketeket, és próbálnak mindent elkerülni, ami ez a mesterkélt, felgyorsított élet.
Vannak emberek, akik próbálják megtermelni saját maguknak paradicsomot. A városban teszik ezt, és ez kissé viccesen néz ki. Az egyik barátomnak itt Magyarországon van egy háza a városban, és van mellette egy pici kert is. Azt mondta: Nekem elegem van ebből, majd én megtermelem magamnak a paradicsomot. Ezt is teszi. Néha van, hogy hoz nekem kis erős paprikát. „Próbáld ki! Ez tényleg csípős. Ez nem olyan, hogy csak rá van írva, hogy erős, hanem valóban az.” Ez időbe telik.
Az, hogy valami igazán jelentőset hozzunk létre, az időbe telik. Az időben élünk, és Isten folyamatokba helyez minket. Biztos vagyok abban, hogy ennek van célja. Próbálunk rájönni, hogy mi is a cél. Tényleg hiszem, hogy szellemi emberekként hiszünk abban, hogy az életet lassan kell élni. Gondolkodtál-e már ezen? Szerintem így van. Ahogy ránézünk erre az életre, azt látjuk, hogy minden elképesztő gyorsasággal halad. Ezen gondoltam:
Zsolt 37:7 Csendesedjél le az ÚR előtt, és türelmesen várjad őt! Ne bosszankodjál azon, hogy azoknak szerencsés az útjuk, akik álnok tanácsokat követnek.
Ne nézz azokra az emberekre, akiknek jól megy a dolguk a világban! Ők a saját útjukon akarnak járni bármi áron, akár egy tank. Ám Isten azt mondja: Ne törődj ezekkel az emberekkel, mert úgy tűnik, hogy sikeresek, úgy tűnik, hogy mindenük megvan, amire szükségük van az életben, de te az Úrban nyugszol. Ne másokra nézz, hogy ők hogyan szeretik csinálni a dolgokat. Te magad találj békességet és nyugalmat az Úrban, és élvezz minden pillanatot, amid van.
P. Matti az imádatról beszélt (Meghívás az új életre – imádatban), hogy az is időbe kerül. Nem tudod Istent „teljes gőzzel” imádni. A kettő nem fér össze. Hogyan akarod ezt gyorsan csinálni? „Gyorsan eléneklek egy rövid dalt, elmondok egy gyors, erőteljes imát, van egy nagyon rövid, de minőségi közösségem az Úrral.” – és utána futsz tovább. Mert nincs idő.
Luk 12:29-30 Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok. Mert mindezeket a világ pogányai kérdezik, a ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre.
Ő tud róla. Tudja jól, hogy mi a szükségünk. Ő tudja, hogy nekem mire van szükségem, ezért nyugodhatok.
Luk 12:31-34 Ti az Isten országát keressétek, és ezek mind megadatnak nektek! Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot. Adjátok el, amitek van, és osszátok szét alamizsnaként! Szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket és elfogyhatatlan kincseket a mennyekben, ahol a tolvaj nem fér hozzá, sem a moly meg nem emészti! Mert ahol a ti kincsetek, ott lesz a ti szívetek is.
Azon tűnődtem, hogy olyan érdekes, hogy ki lehet égni Isten munkáját végezve. Nem fura ez, hogy kiégünk, mialatt Isten munkáját végezzük? Istennek minden gondoskodása és minden ideje a mi rendelkezésünkre áll. Ő nem az időben él, mint mi, és mindenről gondoskodik.
Azon gondolkodtam, milyen érdekes ez, hogy megállhatok, amikor könnyű munkát végzek. Mert Isten azt mondta, hogy az Ő igája könnyű. Ha úgy érzem, hogy nehéz igát cipelek, akkor lehet, hogy csak meg kellene állnom, mert lehet, hogy valamit nem jól csinálok. Lehet, hogy nem így kell folytatnom. Lehet, hogy eljutottam arra a pontra, hogy el kéne fogadnom a könnyű igát, ami Krisztus igája, ami örömteli. Az a keresztény élet igazán Isten tervében, és így tudom tenni Isten munkáját.
Veszély lehet, hogy olyan mentalitásom van, mint a szupermarkettel kapcsolatban. Mi is ez a hozzáállás? Gyors, megnyerő, könnyű. Könnyen be lehetek csapva, ha ezt a három dolgot keresem, ha olyan dolgokat kutatok, amik gyorsan is működnek, hogy gyorsabb eredményeket tudjak elérni. „Bármit is teszek, az embereket ezzel majd megnyerem, és jó benyomást teszek rájuk, hogy olyasmit képes voltam elvégezni, amit mások nem.” Nyilván ez lenne az egyszerűbb, ez lenne a kényelmes. Nincsenek kihívások, de van egy probléma. Könnyen jön, és könnyen megy. Könnyen jön, nincs vele probléma, és gyorsan el is múlik. Úgy, hogy nem is emlékszem majd rá.
Történt már veled, hogy megnéztél valamit a TV-ben, és másnap reggel nem tudtad, hogy mi volt az, vagy elolvastál egy cikket, és semmire nem emlékeztél belőle? Annyira sajnálom, amikor ez megtörténik velem! Próbálom ütögetni a fejem, és azt mondogatom: „Nem igaz, hogy nem emlékszem! Mi is volt az? Miről is szólt ez az üzenet? Miről is beszélgettünk? Ki is volt ott azon az összejövetelen? Mit mondott az az illető?” Egyszerűen képtelen vagy visszaemlékezni. Úgy érzed, hogy elveszítettél valamit, egy részét az életednek, vagy bizonyos időt az életedből. Igen, könnyen jön, és könnyen megy. Ez lenne a szlogenje a mai világnak.
Csak gondolj bele, Isten időt szánt arra, hogy megteremtse a világot. Isten egy csettintésre megteremthetett volna mindent. Egy szempillantás alatt minden meglehetett volna, hogy elkezdődjön. Isten azonban időt szánt rá, napot nap után. Azután arra is szánt időt, hogy gyönyörködjön mindabban, amit tett. Isten persze, hogy tudta, hogy bármi, amit teremt, az jó. Isten nem követ el hibákat. Soha! Nyilván tudja. Miért kellett volna megállnia, hogy ránézzen és elmondhassa: Igen, amit teremtettem, az jó. Jézus is időt szánt a dolgokra.
Luk 13:31 Még abban az órában jött hozzá néhány farizeus, és azt mondták neki: Menj, hagyd el ezt a helyet, mert Heródes meg akar ölni!
Én úgy gondolkodom, hogy ha valaki meg akarna ölni, akkor egyből azt nézném meg, hogy hova repülhetnék el a legolcsóbban, nyilván olyan országba, ahova nem kell vízum. Gyorsan el akarnék onnan tűnni kis csomaggal, kis pénzzel, minden extra nélkül. Csak minél gyorsabban! Jézus mit mondott erre?
Luk 13:32 … Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának: íme, ma és holnap ördögöket űzök ki, és gyógyítok, és harmadnapon célba érek.
Jézusnak megvolt a Saját programja. A farizeusok próbáltak volna másik programot bemutatni Neki, egy menekülő programot. Ha valaki üldöz téged, ez mit jelent? A világ szerint nyilván azt: Akkor fussunk! Jézus pedig azt mondta: „Bocsánat, de a futás nincs a napirendemen. Egyáltalán nem fogom Heródes időbeosztását összefésülni az Enyémmel.”
Azon tűnődtem, hogy Jézus egyáltalán nem reagált erre az egész helyzetre. Ha én viszont reagálok arra, amit a világ vetít elém, akkor igazából automatikusan bekerülök abba a programba, amit a világ diktál. Úgy kezdek gondolkodni, ahhoz viszonyítva fogok tervezni, és ahol vagyok, az nem Isten elhívásában, nem Isten akaratában van, hanem a világ programjához csatlakozva, és a világ fogja megmondani, hogy mit és hogyan tegyek.
Olyan fontos dolgokon gondolkodtam, amiket nem lehet gyorsan megcsinálni. Például ilyen a szentség. Gondolj a szentségre! Az időbe kerül. Hála Istennek, mi benne vagyunk. Vagy gondoltam egy igazi barátságra, ami nem felszínes. Egy valódi barátság is sok időbe telik. Aztán a hűség – ezt tanuljuk. Szeretet – hogyan tudsz valakit gyorsan szeretni? A bölcsesség is időbe telik.
Jel 12:12-ben látjuk, hogy Sátán tudja, már csak rövid ideje van hátra. Pontosan tudja, hogy már nincsen sok ideje, tehát próbálja ránk vetíteni ugyanazt. Kétségbe van esve, és nagyon fél. Azt próbálja ránk vetíteni, hogy a gyorsaság – az, ha gyorsan csinálunk dolgokat – az egyetlen felelősségteljes életstílus. „Ha csomó dolgot gyorsan megcsinálsz, akkor felelősségteljes vagy. Ha a gyermeked sok dolgot megtanul, akkor jó szülő vagy.” Tehát idő nincs a fájdalomra. Minden reklám ezt sugározza: Nincs idő fájdalomra, csak kapd be ezt a gyógyszert! Semmi idő nincs arra, hogy tanuljunk, és a minőségre végképp nincs idő. Ez fájdalommentes és gondolkodásmentes társadalom. Nagyon olcsó.
Mi azonban nem akarunk Sátán programjához csatlakozni, és nem is reagálunk a világra, arra, hogy szerintük mit kellene tennünk, hanem ehelyett Isten elhívásában és Isten akaratában járunk, és nemet mondunk. Nemet mondunk mindezekre, és azt mondjuk, hogy elfoglaltak vagyunk azzal, hogy Istenben nyugszunk. Én azzal vagyok elfoglalva, hogy hitben nyugodjak. Ámen.
P. Bartha Attila
P. Matti üzenete (Meghívás az új életre – imádatban & Ne maradj le Isten munkájáról) engem is nagyon megérintett. Úgyhogy semmi újat nem fogok mondani. Igazából csak megismétlem, amit ő mondott. Aztán p. Bendegúz üzenete az előző alkalommal (A retekhelyből a közösségbe), és p. Zoli üzenete is az imént. Úgyhogy csak ismétlek kicsit. 🙂
Nagyon jó volt p. Zoli üzenete: nyugodhatok, mert tudom, hogy Isten tudja a szükségemet. Nem csak tudja a szükségemet, hanem Őneki van elég hatalma is, hogy betöltse azokat. Nem csak az, hogy van elég hatalma betölteni azokat, hanem megvan a megfelelő motivációja is hozzá, szeret téged.
Már többször beszéltem erről, de újból és újból friss ez a gondolat számomra, hogy Istennek megvan a bölcsessége, megvan a hatalma, és megvan a szeretete. Ez azt jelenti, hogy bármilyen helyzetben is legyél most, igazából nem tudna téged jobb helyzetbe helyezni ahhoz, hogy meg tudd Őt ismerni. Más szavakkal, az a hely, ahol most vagy, az tökéletes. Azon nem kell semminek megváltoznia.
Lehet, hogy most éppen visszacsúsztál az életed egy területén, viszont ahol most vagy, Isten szól: Gyere, fordulj vissza Hozzám. Ahogy p. Zoli mondta: ha túl nehéznek érzed a terhet, amit hordozol, akkor lehet, hogy itt az ideje, hogy most azt mondd: „Állj! A Te terhedet akarom felvenni.” Tehát nem azt mondom, hogy úgy is kell maradnia ennek a helyzetnek, de arra tökéletes, hogy Isten a figyelmedet Magára vonja, hogy bevonjon téged az Ő jelenlétébe.
Mrk 1:15 És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban.
Luk 17:20-21 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
Vicc. A kis Móricka felcseperedett, megtetszett neki egy lány, kezdtek randevúzgatni. Aztán megkérte egy napon a kezét, és a lány igent mondott. Elérkezett az esküvő napja, megvolt a szertartás, aztán elmentek nászútra. Móricka ült a szálloda erkélyén, és nagyon koncentrált. Egy idő után az ifjú feleség megkérdezte: „Drágám! Nincs kedved bejönni, beszélgetni, együtt lenni?” „Nekem azt mondta az anyukám, hogy ez lesz életem legszebb napja. Nem akarom elmulasztani!” 🙂
Lehet, annyira keresem Istennek a munkáját az életemben, hogy nem is veszem észre, hogy itt van mellettem. Az egyik oka ennek lehet az, hogy én a körülményeimben mérem le Isten jelenlétét. Mondhatnám úgyis, hogy Isten áldásaiból mérem le, hogy Ő mennyire van jelen az életemben. Viszont nincsen egyetlenegy természeti mérték sem, ami jól meg tudná mérni Isten munkáját.
1Móz 28-ban Jákóbbal ugyanez történt. Amikor megjelentek az angyalok, és fel s alá jártak a létrán, akkor azt mondta: Az Úr volt itt, és én nem tudtam róla. Ez azután volt éppen, hogy Jákób ellopta az elsőszülöttségi jogot és az áldást. Olyan könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy én akarom betölteni Istennek a munkáját az életemben. Isten azt odaadta volna Jákóbnak amúgy is, de ő a maga kezével vette el, és emiatt nem vette észre, hogy az Úr végig jelen van vele.
Ez azonban nem csak vele történt meg. Luk 24-ben az emmausi úton ment a két tanítvány, aztán Jézus csatlakozott hozzájuk, és velük tartott.
Luk 24:16 De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.
Természetileg nem vesszük észre Istent és az Ő munkáját. Még az is lehet, hogy jó dolgot teszel, de természetileg nincs meg az a képességed, hogy meglássad Őt. Sőt, igazából azt kérdezik Jézustól:
Luk 24:18 … Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?
Lehet, hogy ezt a kérdést máshogy teszed fel magadban. „Uram, én olyan szépen és olyan sokáig kértem! Uram, én már mennyi ideje Veled járok!” Lehetne sorolni a kérdéseket, amikor én oktatnám ki Istent. „Uram, nem látod, hogy ez így nem helyes?! Miért nem teszel már valamit?! Miért nem állítod már helyre a másik embert? Uram, nem látod, hogy mi megy ebben a világban? Miért nem teszel valamit?”
Az egyik kollegám mesélte – aztán mutatta az interneten a képeket is ezzel kapcsolatban, nem tudom, hogy kiadták-e már, vagy sem –, az USA-ban írtak egy mesekönyvet gyerekeknek, amiben két fiatal herceg egy királykisasszony kezeiért küzd, és – most kapaszkodj meg! – a végén kiderül, hogy a királykisasszony leszbikus, és a két királyfi egymásra talál. A könyvben le van rajzolva, amikor az oltár előtt fogják egymás kezét. Ezt nem kell kifejteni, ugye? Ez magáért beszél, nem?
Ilyenkor szívesen megkérdezném Istent: „Kénkő? Tűz? Szívesen választok, Uram! Ha nehezen megy a választás, segítek. Az időzítés lehet most?” Meg tudnám mondani. 🙂 Viszont valamiért Ő a bölcsességében nem teszi. Ha azzal foglalnám el magam, hogy ez ellen küzdjek, akkor elképzelhető, hogy Istent próbálnám kioktatni, és igazából éppen én lennék az, aki a legjobban be van csapva.
Jak 1:22 Az Igének pedig cselekvői legyetek, ne pedig csak hallgatói, becsapva magatokat. Ha csak a hallgatója vagy, akkor megcsalod magadat. Azt hiszed, hogy te vagy a helyes úton, közben te vagy az, aki be van csapva. 1Kor 8-ban azt mondja: Ne hidd azt, hogy mindent tudsz! Mert semmit sem ismerek úgy, ahogy ismernem kéne. 1Kor 10:12 ha azt hiszed, hogy állsz, akkor vigyázz, hogy el ne essél! Gal 6:3 ha te azt hiszed, hogy valaki vagy, vigyázz, ki ne derüljön, hogy semmi vagy.
Luk 22-ben van az utolsó vacsora. Jézus azt mondja a tanítványoknak:
Luk 22:15 … Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, mielőtt én szenvednék:
Aztán megtörte a kenyeret – ismerjük az utolsó vacsora eseményeit – és azt mondta: valamelyiketek elárul. Figyeld a tanítványok reakcióját! A világtörténelem legfontosabb kijelentése a keresztről való prófécia: Engem megölnek; és aztán az: Én szeretlek téged – Isten szeretete megmutatkozik. Ez körülbelül olyasmi, mint amikor te szerelmes vagy, és szerelmet vallasz a párodnak. Luk 22:23-ban a tanítványok kezdik kérdezni, hogy vajon ki lehet az, aki elárulja Őt.
Luk 22:24 Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
Ez olyan, minthogy szerelmet vallasz az illetőnek, és akkor: Szerinted illik ez a ruha hozzám? Teljesen oda nem illő nem illő dolgot válaszolna. Hallottam egy történetet. Valaki kiöntötte a szívét a testvérének – két lányról van szó –, és a lány várta, hogy mit reagál a húga. A reakció az volt: Szerinted meg tudod nyalni a könyökömet? 🙁 Úgy értem, Isten mond és tesz valamit, és meg sem közelítem. Annyira el tudok tévedni!
Aztán visszatérve az emmausi úton a tanítványokhoz:
Luk 24:25-26 És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak! Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?
Azt mondja: „Éppen az, ami miatt elkeseredtél, az az esemény, ami most történt, vagy az a körülmény, amiben most vagy, az kell ahhoz, hogy Isten le tudja leplezni az Ő dicsőségét. Hogy lehet, hogy nem hiszel?”
Ján 3:30-ban Keresztelő János azt mondja Jézusról: Neki fel kell emeltetnie, és nekem pedig alá kell szállnom. Aztán János börtönbe került, nyilvánvalóan lényegesen kisebb a szolgálata. Márk 1-ben azt olvassuk, hogy Jeruzsálemből és egész Júda tartományából mindenki hozzá ment, hogy bemerítkezzen, és miután börtönbe került, akkor mondta Jézus, hogy elközelgett Isten országa, akkor kezdett el prédikálni.
Luk 7:18-23 a börtönből Keresztelő János elküldi a tanítványait Jézushoz, és azt kérdezi: Te vagy az, Aki eljő, vagy mást várjunk? Aztán Jézus válaszolt, és nagyon sok csoda történt. Mi történt valójában? Figyelj! Az történt, amit János prófétált: Neki növekednie kell, nekem alábbszállnom. Mi történt? „Én kiszorultam a képből. Börtönben vagyok. Nincs látványos szolgálatom.” Akkor Jézus beáll és gyógyít és csodát tesz és prédikál, de ez az a pont, amikor János elbizonytalanodik. Éppen abban, amit mondott, hogy minek kell megtörténnie.
Ján 12-ben Jézus még egyszer elmondja, hogy a keresztre fog menni, aztán azt mondja:
Ján 12:27-28a Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára. Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet!
Más szavakkal: „Uram, rettenetes körülményben vagyok. Háborog a lelkem. Kérjem azt, hogy szabadíts meg, változtasd meg a körülményeimet? Nem ezt kérem.” Lehet, hogy a te esetedben ez lesz a megoldás, nem tudom, de Ő azt kéri: Dicsőítsd meg Magad! Vigyázz, nehogy kiimádkozd magad Isten akaratából! Vigyázz, nehogy azon küzdj, amiben éppen Isten szeretne téged látni. „Ne az én akaratom, hanem a Te akaratod legyen meg!”
Bálám szamara. Egyedül Bálám nem látta Istent, és a szamár engedetlensége felidegesítette őt, de ha a szamár nem lett volna engedelmes az Úr angyalának, akkor Bálámot levágta volna az angyal. A körülményeim bosszanthatnak, de lehet, hogy ez az a hely, ami miatt Isten engem Magához tud vonni közelebb.
Van jó néhány téves elképzelésünk a keresztény életünkkel kapcsolatban, és ezek leginkább abból erednek, hogy a körülményeinkből vonjuk le a következtetéseket.
Növekedés, érettség. Lehet az az elképzelésünk az érettségről: nem fogok vétkezni, az Urat fogom választani minél több esetben. Róm 7-ben azt mondja Pál: nem tudom tenni, amit tenni akarok, és amit nem akarok, azt teszem. Azt mondjuk, hogy Róm 8. a megoldás rá. Kérlek, mutasd meg nekem Róm 8-ban, hogy Pál már meg tudta tenni azt, amit meg akart. Lehet, hogy ugyanannyira képtelen volt, de Istennel volt.
Megvan a gyengeségem. 2Kor 12-ben azt olvassuk, Isten azt mondja: Az Én erőm erőtlenség által végeztetik el. Ezt úgy gondolhatom: Rendben, amikor növekszem, akkor majd biztosan tudom kontrollálni a helyzeteket. Igazából Isten éppen azt mondja, hogy nem. Lehet, hogy végig meglesz egyfajta bizonytalanság. „Uram, ha most nem leszel hűséges, akkor katasztrófa lesz.” Nem szeretem ezt a bizonytalan helyzetet, de Isten ezen a helyzeten keresztül tud lelepleződni.
A szolgálatodat hogyan tudod megmérni? „Ó, ez az üzenet nem volt olyan jó! Ó, az evangelizáción nem mondtam annyira jó dolgokat!” Ézs 55:8-11-ben azt mondja az Írás: az Én gondolataim nem a ti gondolataitok, és ha elveted az Ige magját, akkor az ki fog kelni. Nagyobb hatása lesz, és hosszabb távon, mint gondolnád.
Az életed nem rólad szól. A frusztrációt az okozza, amikor te szeretnéd megvalósítani a keresztény életedet, vagy amikor te szeretnéd megvédeni Istent vagy a példamutatásoddal a hitedet. Figyelj! Az életed Istenről tesz tanúbizonyságot. Elbuktál? Megtörténik, hogy elbuksz? Tudod-e arra azt mondani: Halleluja! Ne értsd félre, kérlek, de ha elbuksz, akkor egy értelemben mondhatod: „Halleluja! Az Írás igaz! Még én sem vagyok tökéletes.” Róm 3:10 és 23 nincsen egy igaz sem.
Elárult valaki, akiben bíztál, aki nagyon közel van hozzád? Nem az érzelmeimben, de azt mondom: Halleluja! Mert ez is az Igéről tesz tanúbizonyságot. Jer 17:5 átkozott az, aki emberbe veti a bizodalmát. Ján 2-ben pedig Jézus nem bízta Magát rájuk, mert ismerte őket.
Sok nyomorúság vesz téged körbe? Halleluja! Ján 16:33 „Ezen a Földön nyomorúságotok lészen, de bízzatok, Én meggyőztem a világot, és Énbennem békességetek lesz.” Sok nyomorúság van az életedben? Akkor ez azt jelenti, hogy igaza volt Jézusnak. Igaza volt Jézusnak!
Nem sikerült valami az életedben? Csalódtál magadban? Sűrűn megtörténik. Halleluja! Mert ez is azt mondja, hogy az Ige igaz. Ha csalódsz magadban, az egy jele annak, hogy Ján 15:5-öt nem éled, ami azt mondja: semmit nem tudsz megtenni Nélkülem. Akkor elhitted azt, hogy mégis képes vagy rá.
Nem tudod, hogy merre menjél? Milyen utat válasszál? Halleluja! Az Ige igaz. Jer 10:23 nincs az emberben az ő útja. Annyi minden Isten Igéjét támasztja alá az életedben! Amit te kudarcnak élsz meg, az igazából Isten Igéjét erősíti.
A növekedéseddel kapcsolatban. Ezt említettük már, ha én növekszem, akkor érettebb vagyok, jobban meg tudom tenni a dolgaimat.
1Ján 2:12 Írok néktek, gyermekek, mert a ti bűneitek megbocsáttattak az ő nevéért.
Amikor megtérek, akkor azzal vagyok elfoglalva, hogy bűnös vagyok. Egy értelemben bűn-tudatos vagyok, és Isten megbocsájtása megérintett.
1Ján 2:14b Írtam néktek ifjak, mert … az Isten ígéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt.
Egy jó értelemben Krisztusban ők öntudatosak. Mi az, amit én megtettem? Én tartottam meg az Igét, én győztem le a gonoszt. Öntudatosság. Bár Krisztusban, de öntudatosság. Luk 10-ben azt mondja: Ne azon örüljetek, hogy engednek az ördögök, hanem azon, hogy a nevetek fel van írva a mennyben. Mondhatom másként is: ne engedd, hogy az örömödet elvegye az, hogy az életedben semmi nem történik úgy, ahogy te elvárnád, mert a neved fel van írva a mennybe, és ez az örömöd forrása.
1Ján 2:13 Írok néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettől fogva van. …
Ebben már nincs benne az ember. Tehát akár elbukom, akár szenvedek, minden Isten Igéjéről tesz tanúbizonyságot. Ha te szeretnél élni, akkor ez kudarc. Viszont ha Istent szeretnéd megismerni ebben, akkor ez dicsőség. Nem a körülményeiddel van bajod, hanem a szíveddel, a régi bűnös természeteddel, a világrendszerrel.
Most tükör által homályosan látunk, 1Kor 13:12. 1Ján 3:2 még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszel. Ez mit jelent? Az, amit látsz magadról, az még nem úgy van, amire Isten megváltott téged.
Egy kép. Vannak olyan ajtók, amin van kukucskáló. A keresztény életünk sokszor ilyen, hogy egy icipici lyukon keresztül nézed Isten munkáját, és részleteket meglátsz, de nem látod még az egészet. Kukucskálj bele a szabadság tökéletes törvényébe minél gyakrabban, minél többet, hogy minél teljesebben lásd a képet. Menj be Isten jelenlétébe minél többet, hogy megismerd Őt, hogy felismerd az Ő hangját.
Még lehetne sokat mondani erről…
Ha minden negatív dolog Isten Igéjéről tesz tanúbizonyságot, és tudjuk, hogy az igaz, akkor az összes ígérete is igaz. A félelmeddel, a szorongásoddal, a gyengeségeiddel, az ellenségeiddel kapcsolatban is. Te igenis képes vagy hitben járni, te igenis képes vagy megbocsájtani, te igenis képes vagy szabad életet élni, te igenis képes vagy Krisztust szolgálni, te igenis több vagy, mint hódító.
Ha az Úr velünk, akkor kicsoda lehet ellenünk? Igenis elvette a bűneidet, nem kell, hogy gyötörjön a bűntudat. Zsolt 103:12 amilyen messze van a kelet a napnyugattól, olyan messze vetette a bűneidet. Te igenis Isten gyermeke vagy, és az Övé vagy örökre. Akár látod most, akár nem. Ha küszködsz most azon, hogy elérd Isten akaratát, akkor valószínűleg eltéveszted azt. Az életed így is, úgy is Isten Igéjéről tanúskodik. Menj be az Ő jelenlétébe minél gyakrabban. Ámen.
Köszönjük drága Jézus! Köszönjük, hogy Te szeretsz minket, és Önmagadat adtad értünk. Hálásak vagyunk, hogy nem a körülményeinkből kell levonnunk a Te szeretetedet. Köszönjük a Te Igéd hatalmát az életünkben. Köszönjük, hogy munkálkodsz a szívünkben.
Jézus nevében, ámen.