Késlekedés & A régi ember nem tudja megmondani, ki vagy!

2012 március 18. vasárnap  18:00

P. Duane George

Volt-e már olyan, hogy valakire nagyon vártál? Ha házas férfi vagy, akkor tudod, miről beszélek. 🙂 Ha sokáig várok is… Ha – ez fontos szó.

1Tim 3:15 De ha késném is…

Pál ezt Timóteusnak írta. Ez már Apcsel 28 eseményei után volt. Pált kiengedték a börtönből. Öt évvel korábban, Apcsel 20-ban Pál azt mondta az efézusi véneknek: veszedelmes farkasok (tanítások) fognak felnőni közöttetek. Aztán elküldte Timóteust, hogy ezekkel a farkasokkal elbánjon. Aztán jött egy levél Páltól, amelyben azt írta: jövök, de ha késlekedem is … Timóteus közben pedig küzd a farkasokkal és a válla fölött nézi, hogy mikor érkezik már Pál. Timóteus Apcs 18-ban is már eléggé hozzászokott ahhoz, hogy Pál késlekedett.

Ha nagyon várod már, hogy valakii megjöjjön, és az illető nem jön, akkor ránézésre egyre rosszabb és rosszabb lesz minden. „Hol késlekedik? Hol a segítségem? Hol az erősítés? Szükségem van rá.”

Nézzük meg kicsit más szempontból is ezt a szót. Ján 21 a János evangéliuma előző fejezeteihez képest pár évvel később íródott. Jézus beszélt Péterhez itt. Azt mondja Péternek, hogy kövesse Őt, Ján 21:19. Péter megfordult, Ján 21:20, és látta, hogy János követi Jézust, és azt kérdezte: mi van vele?

Ján 21:22  Monda neki Jézus: Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem!

A késlekedés szó jutott eszembe erről. Azelőtt nem gondoltam erre.

Ján 21:23a Kiméne azért e beszéd az atyafiak közé, hogy az a tanítvány nem hal meg: pedig Jézus nem mondta neki, hogy nem hal meg;

Gondolj Jánosra! Az összes többi tanítvány mártírhalált halt. A hagyomány szerint olajban főzték Jánost háromszor és túlélte mindannyiszor. Patmos szigetére száműzték. Az őrületes hely, bolondok háza. Már öreg is volt. Egyedül is volt. Lehet, azt gondolta: „Jézus tényleg komolyan mondta, hogy nem fogok meghalni. Miért kell nekem itt maradnom ezekkel a fickókkal, akik szinte nem is tudnak magukról?” Mert az emberek ott őrültek voltak.

Aztán János hangokat kezdett hallani. Aztán látomásai is voltak. Már nem késlekedett, Jézus megérkezett.

Tudjuk, hogy Pált, miután kiengedték, újra letartóztatták később. Aztán 2Tim-ban azt írta Timóteusnak: gyere, látogass meg! Sokan hiszik, hogy Timóteusnak végül nem sikerült meglátogatnia. Gondolj bele ebbe!

Ez a szó: késlekedni, elég egyedi, eléggé különleges szó. A görögben: menó. Azt jelenti, hogy ottmaradni valahol, kitartónak lenni, megőrizni magam, stabilnak és erősnek lenni, megmozdíthatatlannak lenni, kibírni valamit, megmaradni. Leginkább úgy ismerjük ezt a szót: megmaradni.

Ján 15-ben ugyanezt a szót használja. János tizenegyszer írja Jézusról, hogy ott maradt. Jézus azt mondta: „Maradjatok meg Bennem és Én megmaradok bennetek. Ha Én megmaradok bennetek, akkor az Ige megmarad bennetek. Ha megmaradtok az Igében, akkor szeretet lesz bennetek. Ha megmaradtok az Igében, akkor gyümölcsötök lesz. Akkor megmarad a gyümölcs, vagy folytatódik.” A szó valójában azt jelenti, hogy folytatni, maradni.

Ha tehát erre tekintünk, akkor a késlekedésre úgy gondolunk, mint egy időszakra, pedig nem az. A késlekedésre úgy gondolunk, mint valahol egy helyen lenni, pedig nem az. A késlekedni azt jelenti ebben az esetben, hogy megmaradunk Krisztusban.

Tudta Pál, hogy már kevés ideje van. „Ha megmaradok, ha késlekedem, akkor az sokáig is eltarthat. Nem fogok odaérni Efézusba, hogy segítsek a gonosz emberek elleni küzdelemben. János, te leszel az utolsó, aki életben maradsz, és sokáig maradsz életben.” Tényleg így is lett. Azt hiszem, hogy száz éves kora fölött halt meg. A kulcs ahhoz, hogy az élő Isten gyülekezete legyen a miénk, az, hogy megmaradunk az élő Istenben. „Maradjatok meg Bennem! Legyetek meggyökerezve Énbennem!”

Zsid  10:37 Mert még vajmi kevés idő, és aki eljövendő, eljő és nem késik.

Amikor már Ővele leszünk, akkor már nem lesz okunk, hogy megmaradjunk Őbenne. Akkor már vége lesz ennek a várakozásnak, a késlekedésnek, mert Ővele leszünk. János látta Jézust. Azt mondta: „Mostmár értem, miről van szó. Megmaradunk Őbenne”! Ámen.

P.Kende

Emlékszem egy történetre. P. Schallertől hallottam egyszer. Volt egy prédikátor, aki feküdt az ágyában. Valami gonosz jelenlétét érezte a szobában. Felkelt, körülnézett. Mozgott a függöny. Valaki kilépett mögüle. Személyesen az ördög jelent meg. A prédikátor erre azt mondta: ja, csak te vagy? Megfordult és tovább aludt. 🙂

Szeretem ezt a történetet. Miért? Azért, mert van egy ellenség, aki sokkal közelebb van hozzánk, mint az ördög. Mondhatnánk azt, hogy az ördögnek van egy követsége az életünkben. Ezt Gal 5-ben is olvashatjuk:

Gal 5:17  Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok.

Sajnos a keresztény életében van egy követsége az ellenségnek. Ez a régi bűnös természet. Ezért nem annyira az ördög miatt aggódom, aki odakinn van, hanem sokkal inkább aggódom a kisördög miatt, aki bennem van, és úgy hívják: Kende. Ő a Krisztus előtti Kende. Sokkal inkább aggódom e miatt az ördög miatt, mint aki odakünn van. Ezért van az, hogy olyan gyakran tanítjuk, hogy töltekezzünk be a Szent Szellemmel. Tanítjuk az új életet az új emberben.

Talán tűnődsz azon, hogy miért nincs több „Hogyan kell …?” üzenetünk; miért nem beszélünk többet az anyagiakról, életstílusról,…? Azért, mert hisszük, hogy már eldőlt. Ez nagyon egyszerű döntés: a szellemben járok-e vagy a testben? – ott dől el ez a dolog valójában. Ha alávetem magam a régi bűnös természetnek, ha alávetem magam a régi szívemnek, ha alávetem magam ennek a kicsi, de nagyon ismerős ördögnek, ugyanakkor nem tudom alávetni magam Istennek is.

Ha viszont a Szent Szellemben élek, akkor nem fogom az ellenség akaratát követni:

Gal 5:16 Mondom pedig, Szellem szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.

Így működik ez, két döntésem van. Nem az a döntés, hogy választom-e a kísértést vagy nem választom; és vagy úgy döntök, hogy megbocsátok, vagy úgy döntök, hogy nem. A választás a következő: elfogadom-e a Szent Szellem vezetését és mondom-e: „Szent Szellem, tölts meg?  Hívő vagyok és számodra hely az életemben, itt vagy velem. A helyed valójában a teljes valóm. Azt akarom, hogy betölts, azt akarom, hogy vezess. Kell nekem az örömöd a kedvességed.”

Ha Ő megtölt, akkor már nem kérdés az, hogy megbocsátok-e? Persze döntenem még kell, de nagyon erős a késztetés a szívemben, hogy megbocsássak a testvéremnek. Akkor könnyű arra menni, és szeretni őt még úgy is, ha fáj. Ez nem baj, mert mehetek tovább. Ha viszont ezt nem választom, akkor hogy tudnék Istennel járni? Ez képmutatás, vallás volna. Nagyon üres lenne, és nem ezért jöttünk ide.

Róm 8 nagyon világos:

Róm 8:7 Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; …

A régi bűnös természet Isten ellensége. Nem lehet a kettőt összevegyíteni.

Róm 8:7 … minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.

Lehetetlen neki. A régi bűnös természet csak az ördög akaratát tudja tenni.  Ezért van az, hogy igazából nem az ördög miatt aggódom az életemben, hanem inkább a régi bűnös természet miatt. Mert ha vágyaimat követem, akkor bizony alávetem magam az ellenségnek, és az ellenség szórhat gondolatokat az elmémbe, küldhet indíttatásokat a szívembe, elültethet dolgokat, amik majd később robbannak. Csak növekszik, csak növekszik, és öt év múlva egyszer csak robban, és tönkreteszi egy húzással a házasságomat. Ez borzasztó lenne. Ezért nem akarom a testet, nem érdekel, habár sok helyen van kapcsolódás. A régi bűnös természet nagyon jól ismer minket.

Ahogy a régi természetünk ismer minket, az elképesztő! Ismeri a vágyainkat, tudja, mit akarunk, és tud szólni hozzánk. Világosan tud minket vonni. A régi természet azt mondja: „Gyere, járjunk a Szent Szellemben és akkor nagy öröm lesz ma. Igazából tudjuk mindketten, hogy ezt nem akarod. Mindketten tudjuk, hogy nem szereted Istent. Mindketten tudjuk, hogy az Úr öröme helyett nagyon egyszerű, testi örömökre vágysz. Én is tudom, és te is tudod.” Annyira érdekes, mert a régi szívünk, aki ismer minket a Krisztus előtti napjainkból, kívül belül ismer minket Krisztus nélkül. Ám ha erre megyek, annak szörnyű gyümölcse lesz.

Gal 5:19-21a A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás.  Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, Irigységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók:

Ezek a régi bűnös természet gyümölcsei. Sokat ígér, de nem adja meg azt, amire vágyunk. Nem hozza el a békét és az elégedettséget.  Ez érdekes. Hogyha a testben élek, a régi bűnös természetet választom, akkor az ellenség rögtön ott van és támogatja.

P. Fodorral beszélgettünk. A tapasztalatunk elképesztő. Van egy házaspár, gond van a házasságukban. Lehet, mindketten azt mondják: nem kéne folytatnunk, válnunk kéne. Hívőként nem hiszünk a válásban. Viszont ha így gondolkodnak – ez majdnem természeti törvény, persze természetfeletti –, akkor szinte törvényszerű, hogy azonnal megérkezik a „megfelelő személy”, a harmadik. Az a nő megjelenik, akit „tényleg el kellett volna venni”, vagy az a férfi, aki „valóban gondoskodott volna róla”. Hihetetlen.

Erről beszéltünk P. Jánossal. Ha nem láttuk volna már annyiszor, akkor elhinnénk: az a másik tényleg jobb a számodra, igazán úgy tűnik, hogy ő a hozzád illő személy. Miért van ez? Azért, mert én döntöm el, hogy minek vetem magam alá. Hogyha a régi bűnös természetemnek, akkor az ellenség támogatni fog ebben. Nagyon erőteljesen támogat engem az életemben. Érdekes, mivel mi nem látjuk úgy a dolgokat, ahogy azok vannak, elveszünk, és bajba jutunk emiatt.

Tudod, milyenek vagyunk, nem látjuk a teljes életet. Jer 17:9 a szívünk kétségbeejtően romlott, és nem ismerhetjük. Ez azt jelenti, hogy te és én csak a felszínt láthatjuk. „Ezt akarom, erre van szükségem, erre megyek!” – így látjuk az életet, nagyon felszínesen. A régi természet valójában többet tud rólunk és manipulál minket. Elképesztő, mélyebben ismer minket.

Csak a Szent Szellem ismer minket teljesen. A régi bűnös természet mindig tud beszélni a régi szép napokról: „Tudom, honnan jössz. Tudom, mik a gyengeségeid.” Csak a Szent Szellem tud így beszélni hozzád: „Ismerem az örökkévaló jövődet. Tudom, hová tartasz. Tudom, Isten mit tartogat a számodra. Tudom, hogy van egy elhívás az életedben. Tudom, hogy Isten kedves véget szán neked. Ne aggódj emiatt! Majd Én vezetlek végig. Ott leszek veled. Nem kérdés.”

Csak a Szent Szellem tudja azt mondani: vannak ajándékaid Krisztus Teste érdekében, a másik hívő kedvéért. Csak a Szent Szellem tud a jövőmről így beszélni, és az örökkévaló jövőmről. A régi bűnös természet mindig a múltról beszél. Mindig azt mondja: „Emlékszel, hogyan fájt? Emlékszel, hogy mennyire bántottak? Emlékszel? Éljünk ebben! Sajnáljuk magunkat kicsit. Nagydolog ez mindenkinek. Sajnáljuk magunkat, hogy bántak velem!” Ez annyira rövidlátás, ezért fontos ennyire ez az üzenet.

P. Mihail üzenete csodálatos volt az EUROCON-on. Azt mondta: a régi bűnös természetem nem ért egyet Krisztussal. Nem ért egyet abban, hogy ő halott. Nem hiszi el, nem fogadja el, hogy már nincs hatalma az életemben. Ezért aztán a régi a régi bűnös természet szeretne tanácsot adni nekünk, és elmondja nekünk: így kéne élned. Nagyszerű üzenet volt.

A régi bűnös természet szeretne tanácsokat osztogatni. El akarja mondani, hogyan éljük az életünket, és ennél még többet is. A régi természet el akarja mondani, hogy kik vagyunk. 1Sám 17-ben van egy jó példa. Góliát beszél Izrael seregéhez.

1Sám 17:8 És megállván, kiálta Izrael csatarendjeinek, és monda nekik: Miért jöttetek ki, hogy harcra készüljetek? Avagy nem filiszteus vagyok-e én és ti Saul szolgái? …

Ebben egy nagyon fontos üzenet rejlik. Góliát mond néhány dolgot nekik: „Hogy merészeltek idejönni? Egy csatába? Nevetségesek vagytok. Nem tehetitek ezt. Nem fog sikerülni. Meg se próbáljátok! Hogy meritek egyáltalán megpróbálni?” A régi bűnös természet így beszél hozzánk, amikor azt mondod: teszek egy hitbeli döntést Krisztus mellett. A következő napon a régi természet ott van az arcod előtt, és azt mondja: „Hogy merészeled? Mit képzelsz, ki vagy te? Ne legyél nevetséges! Ki vagy te, hogy ezt megpróbálod? Ne már! Ismerlek. Ne szórakozz velem! Bajban leszel, tudod, ki vagyok.” Ismerjük ezt, igaz?

Teszel egy döntést Krisztus mellett: az Úrral fogok járni; a következő napon pedig ott van az arcodban: „Ki vagy te, hogy ezt mondod? Nem buktál már el elégszer? Nem tudod, milyen gyenge vagy? Nem röhejes ez?” Az ellenség ezt mondja. Lehet, mikor eljövünk a gyülekezetbe, a szívünkben ott van ez a hang: „Kit akarsz becsapni? Te képmutató! Ismerlek. Ismerem a szívedet. Tudom, ki vagy!” A régi természet így beszél hozzánk.

Tetszik, ahogy Góliát megáll ott. Komoly, kemény harcos volt. Akkoriban nem voltak tankok, de ő kb. annak a megfelelője volt, ami a méreteit, a fegyverzetét, az edzettségét illeti. Mint egy tank, megáll veled szemben, és azt mondja neked: „Te ellenem akarsz jönni? Na, nem baj. Egy az egy ellen.” Csak állsz ott, a kezedben a csúzlid. Ennyid van.

Góliát azt mondja: „Nemhogy én filiszteus vagyok? Ilyen egy filiszteus. Nézz rám! Nálunk ez az átlag a táborban. Így jövünk ellenetek. Tuti, hogy itt akartok lenni?” A régi szívünk teljesen ilyen, azt mondja: „Erősebb vagyok, figyelj! Ne hidd el ez a Krisztus hókusz-pókuszt! Miről beszélsz? Ez nevetséges! Én erősebb vagyok a te életedben. Emlékszel? Hány évünk volt együtt az életünkben? Több mint amióta hívő vagy? Jól ismerlek én. Jobban, mint az a Krisztus. Sokkal hatalmasabb vagyok én a te életedben. Emlékezz arra, hányszor buktál már el! 1,2,3,…,10,…, sok… és ez csak tegnap! Miről beszélsz? Hogy merészelsz egyáltalán?”

Aztán azt mondja a végén: „Nemhogy ti is a Saul szolgái vagytok? Ennyi az életetek!” Itt az egyik legjobb méreg ebben az egész versben: ti Saul szolgái vagytok. Hogy tetszene az nektek? Mi az, ami titeket meghatároz? Én, aki a Biblia Szól tagja vagyok? Ez igaz, de nem ez vagyok. Te tolmács vagy? Te programozó vagy? Te diák vagy? Te adminisztrátor vagy? Te munkanélküli vagy? Ez határoz meg téged?

Amit Góliát itt mondott, az bizonyos szinten igaz volt. Pedig ők többek voltak ennél. Ők az élő Isten népe voltak. Ők voltak az izraeliták. Ők voltak a kiválasztott nép. Isten velük állt ott, de Góliát nem akarta, hogy erre gondoljanak. Ő azt akarta, hogy úgy gondolkodjanak: „Nemhogy ti is csak a Saul szolgái vagytok. Az a fickó, aki reszket a sátrában, még csak ki sem mer jönni, annak a fickónak a szolgái vagytok. Annak a semmire sem jó, gyáva alaknak.”

Ezt mondja a régi bűnös természet nekünk: „Hé, figyelj! Te egyedül vagy ebben ellenem. Nincs senki a te oldaladon. Nézz rám, amikor veled beszélek. Senki nincs a te oldaladon. Most próbálsz valamit elvégezni, megpróbálsz vallásoskodni. Megpróbálsz elég jó lenni ehhez az egészhez. Kit akarsz becsapni?” Ez nem igaz. Ez hazugság.

Az ellenség próbálja meghatározni, hogy ki vagy az ő nézőpontjából, pedig ez nem igaz. Te Isten gyermeke vagy. Ha hittél Krisztusban, akkor Őhozzá tartozol. A régi természet nem mondhatja meg, hogy ki vagy. Ne fogadd el! A régi természet azt mondja: nincs erőd, semmid nincsen, miről beszélsz?

Régen hallottam a következő viccet, és P. Schaller idézte nemrég egy üzenetben. Két farmer beszélget, az egyikük texasi. A texasiak mindig büszkék arra, hogy náluk minden milyen nagy. A másik farmer azt mondja: „Nézd, milyen nagy a farmom! Attól a fasortól addig a dűlőig, aztán ott a háznál is még, ez mind az én farmom.” A texasi azt mondja: „Ez semmi! Az én farmom olyan nagy, hogy amikor beülök a kocsimba reggel, és vezetem egész nap körbe, estére sem érek a farmom végére. Ilyen nagy a farmom.” A másik erre azt feleli: nekem is volt ilyen autóm. 🙂 Ilyen a régi bűnös természetünk.

A régi bűnös természet soha nem tudja bekeríteni, hogy kik vagyunk. Nem tudja leírni pontosan, hogy kik vagyunk. A régi bűnös természet soha nem tudja pontosan meghatározni, hogy kik vagyunk. Ezért van az, hogy annyira fontos a hívő számára, hogy a Szellemben éljen. Mert ha a régi természet elmondja neked, hogy ki vagy, akkor igazából nem fogod tudni, hogy ki vagy. Nem leszel szabad. Nem fogsz szabadságban járni.

Péld 4-ben azt mondja: ha a bölcsességre hallgatsz, akkor nem lesznek megszorítva a lépteid. Szeretem ezt. Ha a régi bűnös természetre hallgatok, az nem bölcsesség, és nem fogok szabadon járni. Akkor a lépéseim is szorongatva lesznek. Már a lépés is nehezemre fog esni. Ám ha az Úr mondja el, hogy ki vagyok …

Ebben a táborban csak egy volt, aki nem fogadta el a Góliát meghatározását, és az Dávid volt. Azt mondta: „Nem! Én az én Istenem nevében jövök ellened, és tudom, hogy nem leszel gond. Én Istennel vagyok itt, és neked nincs erőd.” Élhetjük így is az életünket!

Ha a régi szívünkben gondolkodunk – persze ismerhetjük magunkat valamennyire, fölfedezhetünk dolgokat, elcsodálkozhatunk azon, hogy a lelkünk kis része hogyan működik, vagy hogy mennyire fáj –, de az egész farmot soha nem ismerhetjük meg. Nem ismerheted meg! A régi bűnös természet olyan, mint az a régi autó. Soha nem lesz teljes a kép, és nem fogom tudni. Ne hagyjuk, hogy a régi bűnös természet döntse el, hogy mit tartogat az élet, mert erre vágyik.

Zsolt 16:6 Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nekem.

Isten örökséget adott nekem. El tudod ezt mondani velem együtt? Isten örökséget adott nekem. Isten adta az örökséget. Nem az én érdemeim, nem az én jó cselekedeteim, nem az, amit tettem, vagy amit nem tettem, nem a nagy tudásom, hanem Isten adott nekem örökséget. Nem azok a dolgok, amiket elrontottam, hanem Isten határozta meg, hol vannak az örökségem határai.

Ő azt mondja: ez jó, áldott leszel benne. Ránézhetnék azonban a másikéra és mondhatom: miért nincs nekem olyan, mint neki? Nem! Nekem megvan a saját örökségem. Megvan az én helyem Krisztus Testében, Isten akaratában, és abban áldott leszek. Ne engedjük, hogy a régi bűnös természet határozza meg, hogy mi ez.

Hagyod-e, hogy az a régi lerobbant kocsi határozza meg, hogy Isten teljessége mit tartogat számodra? Ennél többre van szükségünk. Ezért van szükségünk a Szent Szellem betöltésére.  A Szent Szellem szeretné kimozdítani ezeket a határokat. Isten azt mondja: „Szeretlek, fontos vagy az Én számomra. Sosem hagylak el! Nem hagylak el. Nincs ellened kárhoztató ítélet. Mindig veled leszek, ez nem kérdés.”

A régi bűnös természet azt mondaná: „Mozdítsuk arrébb ezt a határt kicsit! Isten szeret … többnyire … ha nem rontod el nagyon. Isten szeret, ha hűséges vagy. Ha nem, akkor nem szeret.” Csak egy pici változtatás. Csak egy kicsit odébb mozdítja. Péld 22:28 Ne mozdítsd el a régi határköveket! Ez a régi határkő.

Ha Isten azt mondja: Én érted vagyok, a kegyelmem érted van, a szeretetem melletted áll, veled vagyok mindig, és az út minden lépésén lesz kegyelmem, az elsőtől az utolsóig; akkor merjünk bízni Őbenne, és ne mozdítsuk el a határt a szívünkben, hanem higgyük, hogy valami többet tartogat a számunkra. Mert Ő az egyetlen, Aki teljesen ismer engem.

Egy nap majd látjuk, hogy mennyire teljesen ismert minket, de addig is járjunk hitben, bízzunk Benne, menjünk a Szent Szellemhez tanácsért, és mondjuk azt: „Uram, nem akarok a régi emberben lenni. Ismerem már azt az utat, és nem akarok ott élni. Nem akarom azt mondani, hogy annyira fáj, annyira fáradt vagyok, annyira elvesztem, annyira egyedül vagyok.”

Azt akarom inkább mondani: „Uram, Te velem vagy. Nálad biztonságban vagyok. Te szeretsz engem. Nem vagyok egyedül Veled. Te mindig velem vagy. Ebben szeretnék élni. Szeretném ezt választani, mert Te ismersz engem.” Ámen.

Kategória: Egyéb