P. Marian Józsi
Zsolt 103:1 [A Dávidé.] Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
Micsoda mélység! Micsoda hála!
Zsolt 103:2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
Ne feledd azokat a jó éveket, amikor egészséges voltál, azokat a jó dolgokat, azokat a szellemi áldásokat, a Krisztus Testét.
Zsolt 103:3 A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
„meggyógyítja minden betegségedet” – ezt akkor értjük meg igazán, ha az eredetiben is olvassuk. Én hiszek a gyógyulásban, Isten meg tudja tenni, de ebben a versben nem testi betegségről beszél, hanem Izrael betegségéről, ami lelki betegség volt, és azok között is a legnagyobb a hitetlenségük és a hálátlanságuk. Isten népe Izrael, ismerjük a történelmüket.
Zsolt 103:4 A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
A kegyelem és irgalmasság, mint korona. Micsoda ékesség, ha tudunk kegyelmet adni, ha tudunk irgalmasnak lenni! Jézus tanított az irgalmasságról. Ismerjük az irgalmas szamaritánus történetét. Jézus tanított bennünket a kegyelemről. Ebben a gyülekezetben nagyon mélyen tanulunk a kegyelemről, és kegyelmi hívőknek hívjuk magunkat. Itt látjuk a kegyelmet, mint korona, amit mindenki láthat az életünkben.
Csodálatos kegyelmi hívőnek lenni Kínában. Ébredés van Kínában. Látjuk, ahogy a keresztények szeretik a keresztényeket. Azt is látjuk, hogy a keresztények szeretik az elveszetteket, és utánuk mennek. Azt is látjuk, hogy éhség van Isten Igéje felé. Én ezt úgy szoktam mondani, hogy tele van a ház. Márk 2-ben ott van Jézus Krisztus a házban. Az emberek tudják, hogy Ő ott van. A következő pedig az, hogy tele volt a ház.
Éhség van. Egészséges éhség. A másik az, hogy nagyon jószívűek a hívők, megosztják, amijük van. Néha megosztják az utolsó dolgaikat, az utolsó pénzüket is, hogy segítsenek másokon, hogy segítsenek a Krisztus Testében. Mert hallanak Istentől. Személyes járásuk van Istennel. Ugyanúgy, ahogy nektek is.
Ébredés van Kínában.
Zsolt 103:8 Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
Újra itt a kegyelem.
Zsolt 103:11-12 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint. A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
Ki írja ezeket? Dávid. Ki volt Dávid? Gyilkos volt Dávid király. Előre eltervezte a bűnt, és meg is tette. Miután megbánta a bűnt, Dávid Isten szíve szerint való férfi, ahogy írta.
Zsolt 103:13 A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
Istent ismerni, Istent követni, hűségesnek lenni, nem a körülményekre nézni, hanem a hitünknek az Alkotójára. Nézzünk fel Jézusra, és tartsuk a szemeinket Jézuson! Igen, jöhet Alzheimer-kór is, de van-e hit? A bizonyságom az, hogy édesanyám hívő asszony, és tudja, hova megy. Egy nap együtt leszünk. Tudjuk azt, hogy minden a javunkra van. Isten mindent a javunkra tesz, a jó dolgokat, és a rossz dolgokat is. Lehet, hogy ma rosszul érzem magam a körülmények miatt, de a szememet le nem veszem Jézusról. Ha látom Jézust mozdulni, én is akarok mozdulni.
Otthonra találtunk Kínában, és tudjuk azt, hogy Isten munkája tökéletes. Kérjük, imádkozzatok értünk ennek a gyülekezetnek a misszionárius családjaként. Köszönjük azt az egységet és azt a szeretetet, amit kapunk tőletek. Csodálatos emberek vagytok! Kegyelmi hívők. Ahogy itt körbenézek, látom a kegyelem koronáját. Adtok kegyelmet. Igaz a mondás, ha a kegyelemről beszélünk, hogy jó adni, de jó kapni is. Nem jobb adni, mint kapni, de jó adni, és ugyanúgy jó kapni. Ha kegyelemre van szükséged, akkor kezdj el adni kegyelmet, és fogsz kapni kegyelmet. Ez nagyon mély gondolat.
P. Kende
Ján 10:4-5 Amikor a maga juhait mind kiereszti, előttük megy, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól, mert nem ismerik az idegen hangját.
Ján 10:27 Az én juhaim hallgatnak a hangomra, én ismerem őket, és ők követnek engem.
Ez a néhány vers arról szól: hallani és követni. Halljuk Jézus hangját, felismerjük, hogy ez a jó pásztor, és aztán követjük. Mást nem követünk. Ez fontos tanulmány az életünkben, mert sok más hang van. Sok más hang Krisztus nevét használja, de nem a jó pásztor hangja, hanem valami másról szólnak. Valakinek az anyagi érdekéről, valaki sikert vagy elismertséget keres, és Krisztus nevét használja hozzá. Azután ezzel takarózik.
Fel kell ismernünk a különbséget. Hogyan ismerhetem fel? A válasz az, hogy meg kell tanulnom felismerni Jézus hangját, és akkor világos, amikor valaki manipulálni akar engem Jézus nevét használva, amikor valaki ki akar használni, amikor valaki félre akar vezetni engem Jézus nevében. Ezt fontos felismerni.
Amikor itt azt olvasom, hogy halljuk az Ő hangját és követjük Őt, akkor a tanítványok jutnak eszembe. Ján 1:39-ben Jézus azt mondta nekik: Gyertek, és nézzétek meg! Másik helyen azt mondta: Kövess Engem! Azt hallották: „Gyere, kövess Engem! Gyere, nézd meg!”; és ez elég volt, hogy menjenek. Amikor ők ezt hallották, akkor nem tudták, hogy hova visz az útjuk. Nem látták a végét. Nem láttak minket itt kétezer évvel később, hogy majd róluk, Péterről, Jánosról és a többiekről fogunk beszélni. Ők ezt nem tudták. Egyszerűen csak mentek hitben.
Ez olyasvalami, ami újra és újra ismétlődik a Bibliánkban. Isten azt akarja, hogy hitben kövessük Őt. Mert Zsid 11:6 nem tudunk Hozzá menni, hacsak nem hit által. Neki más nem tetszik. Ő arra hív minket, hogy bízzunk Benne. Erről szól a kereszténységünk. Nem magunkról, hanem arról, hogy Őbenne bízunk, és Őbenne tanulunk bízni. Ezt nem szeretjük annyira, mert mi szeretnénk tudni a végét, szeretnénk tudni a válaszokat.
Mi szeretnénk látni a megoldásokat. Egy értelemben Isten kedvezni akart nekünk. Úgy értem, elolvasod a Könyv végét, Jelenések 22. fejezete nem rossz. Azt elmondja nekünk, hogy a vég az happy end. Közben azért marad még sok kérdésem. „Uram, hogyan? Uram, miért? Uram, hogyhogy? Uram, miért én? Uram, miért ő, miért nem én?” A válasz az: „Higgy! Bízz Bennem!” Ez a lényege az egésznek.
Miután Isten a zsidókat kivitte Egyiptomból, a pusztában 2Móz 13:21 felhő- és tűzoszlop által vezette. Nem volt országút, amerre ők mentek. Nem volt sztráda, nem voltak határkövek, ami mutatta volna, hogy merre kell menni. Hanem követniük kellett az Urat. Ez a hit élete, amiben élünk. Ez az, amire Isten hív minket, a hit élete. Nem mindig kedveljük ezt, de az új élet teljesen hit által van.
Az új életről beszélünk. Ha esetleg nem tudod, hogy miről beszélünk, akkor szeretném elmondani neked, hogy ez annyira fontos, hogy megismerd Jézust. Mert azt olvassuk, a Bibliánk elmondja nekünk a valóságot. Ezért nem egy népszerű könyv. Mert az igazságot mondja köntörfalazás nélkül.
Azt olvassuk Ján 3:36-ban, hogy aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. Aki pedig nem hisz a Fiúban, annak nincs élete, hanem Isten haragja marad rajta. Ezt vedd komolyan, Isten haragja komoly dolog. Ján 3:18 aki hisz Őbenne, Jézusban, az nem megy kárhozatra, de aki nem hisz Benne, az már elkárhozott.
Az ember nem úgy kezdi, hogy jó és aztán elrontja, hanem Róm 3:23 mindannyian vétkeztünk, és mindnyájunknak hiányzik Isten dicsősége. Magyarán nincs tökéletes ember. Gondolom, ezt te is tudod. Ám ha tudod ezt, akkor ismerd fel, hogy a szent Isten, bármennyire is szeret, nem fogadhat be téged a bűnöd miatt.
Van azonban egy jó hírünk, és ez az, hogy Róm 5:8 Isten az Ő irántunk való szeretetét abban mutatta meg, hogy amikor mi még bűnösök voltunk, Krisztus értünk meghalt. Krisztus érted meghalt. Azért, mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Bátorítalak erre, legyen új életed, legyen örök életed. Krisztusban ez a tiéd lehet.
Amikor befogadjuk, erről az új életről szeretnék beszélni kicsit. Itt a legtöbben ismerjük ezt az életet. Annyira nagyszerű, hogy az Ő élete bennünk valós! Ezt nagyon szeretjük. Nagy öröm van abban, amikor felfedezzük az új életet. Tagadhatatlan, hogy Isten dolgozik bennem. Ez lenyűgöző, mert ilyet azelőtt nem kóstoltam.
Amikor Gal 6:15-ben Pál arról beszél, hogy Krisztusban nem a körülmetélkedés, nem a körülmetéletlenség az, ami ér valamit, akkor egy fontos elvet mond el nekünk, amiben az új élet más. A régi élet így működött: ha szeretnél javítani az életeden, akkor vegyél magadra új szabályokat, vegyél magadra új ruhát, vegyél magadra új környezetet, kezdj másként viselkedni, és majd az befelé munkálkodik, beléd jut, és akkor majd megváltozol. Ez a régi élet receptje. Őszintén? Annyira nem működik jól.
Krisztusban van egy másik dolog. Nem kívülről befelé, hanem belülről kifelé. Új szívet kaptunk Krisztusban, és az a szív elkezd kihatni mindenre az életemben. Ez az új élet, amiről beszélünk. Ez letagadhatatlan, és letagadhatatlanul más, mint bármilyen önmegjobbító program, bármilyen személyiségfejlesztés, bármilyen kommunikációs tréning, bármilyen klub, bármilyen emberi ötlet. Mert az új szív, az egészen más. Ef 2:10-ben azt mondja, hogy te mestermű vagy, Krisztusban teremtve új élet. Ez gyönyörű az életünkben. Ez vadonatúj.
Sok mindent szeretünk ebben az új életben. Vannak azonban kihívások is. Vannak hívők, akik a kihívás miatt elhagyják ezt az új utat, és visszatérnének a régihez. Ez az üzenet egy nagyon egyszerű bátorítás akar lenni: „Járj az új életben! Ámen.” Itt az üzenet vége.:-) Járj az új életben! Ez a gondolat nagyon fontos nekünk, hogy vannak kihívások az új élettel. Ez viszont nagyszerű, mert ez olyan, amit nem ismerünk.
Mit szeretünk az új életben? Az egyik az, hogy új. Figyelj, ez nagyszerű hír. Mert hogyan működnek a dolgok? Kapsz pl. egy új üveg vizet. Tiéd, megtartod egy hónapig, fél évig, egy évig, két évig, és mi történik? Lesz benne lerakódás az alján, elszíneződik a palack… Régi lesz. Az új régivé válik. A mi új életünk Krisztusban az nem így új, hogy most készült nemrég. Hanem van egy minősége, ami miatt örökre új lehet.
Vannak azonban hívők, akiknek avassá válik már. Poshadt lesz, megavul, régivé válik a kereszténysége. Az új élete kicsit olyan, mint a régi kenyér, ami vacak lett, megkeményedett. Aztán beteszed a mikrohullámú sütőbe, hátha fel tudod frissíteni, mert nincs más otthon, és néhány másodpercre megint olyan, mintha kenyér lenne :-), de amikor próbálod megenni… csak régi, nem az igazi.
Ez nagyon veszélyes dolog az életemben keresztényként. Mert nagyon sokszor félreértjük. Van, aki képes tovább látni azt, hogy ez új, és van, aki ezt csak rövid ideig képes látni. Igazából, ha természetileg nézem az új életemet Krisztusban, ha nem a Szellemben gondolkodom, akkor mindenképpen előbb-utóbb elavult, idős, régi és vacak lesz.
Isten többre hív minket. Arra van szükségem, hogy Isten Igéje képezze a szívemet és a szellememet. Az kell nekem, hogy a Szent Szellem vezessen engem. Ezért fontos a Bibliám. Mert ha megtanulom a Bibliámban hallani Istent, akkor tudom hallani az Ő hangját, és nemet tudok mondani a másik hangra. Azt tudom mondani: Nem ez az igazság, és ez fontos nekem.
Figyelj, a szívünkben ennek az új életnek szüksége van táplálásra! Mi lesz erős az életemben? Az új vagy a régi? A választ az adja meg, hogy melyiket táplálod, Kol 3:5. Adsz-e figyelmet az újnak? Adsz-e figyelmet Isten életének benned? Nagyon egyszerű a bátorítás: ima, közösség, szolgálat. Hitben kilépni, hálásnak lenni, hálát adni egy nehéz helyzetben. Amiről p. Józsi beszélt, bízni Istenben, és azt mondani: „Uram, Te tudod! Bár én is tudnám! Ám ha nem is tudom, járok hitben.” Ez tanítja a szívemet, és erre szükségem van. A konferencia, a bibliaiskola… mindnek ez a célja. Ezét csináljuk, amit csinálunk, hogy az új életet tápláljuk együtt a szívünkben.
Mert ha nem teszem, akkor csak megöregszik az egész, egyszerűen megvénül. Akkor az egész egy nap olyan lesz: Igen, emlékszem, milyen örömöm volt Krisztusban. Aztán ránéz egy új hívőre, akinek nagy öröme van, aki új életet talált, és: Na, majd megtudod te is! Aj, de „bátorító”! 🙂 „Neked is megöregszik majd az egész!” Lehet, de rajta múlik. Ha megtanulja táplálni az újat, ha megtanulja követni a Szellemet, ha megtanul járni az életben, akkor nem. Vannak hívők, újjászületnek, izgatottak… néhány hónap múlva már sehol nincsenek. Mások izgatottak, tart egy-két évig, aztán megöregszik az egész, és elmegy.
Tudod-e, mi az a baguett (francia kenyér)? Ilyenek vagyunk természetileg. A lényeg, hogy a baguett hosszú. A baguett-et elvághatod hosszában, és akkor lesz egy nagyon hosszú szeleted, igaz? Általában nem így vágjuk. Vagy elvághatod keresztben, akkor lesz egy nagyon kicsi szeleted. Kicsit ilyenek vagyunk ezzel az élettel. Nézzük az új életet, és szelünk belőle valahogy. Van, aki szerencsésebben szel belőle, és hosszabb lesz, amit kap. Kicsit kitart. Melyik a baguett? Az, amelyik hosszában lett vágva, vagy amelyiket keresztbe vágtam? A válasz az, hogy egyik sem. Ezek csak szeletek. Egyik sem az egész.
Ugyanígy vagyunk mi is. Lehet egy szelet, amit kedvelek. „Én élvezem a közösséget, mert közösségi ember vagyok. Bejövök a gyülekezetbe, mert itt nagyszerű. Jó itt a közösség.” Lehet, hogy élvezem a zenét, vagy az éneklést, öröm van, vidámság van… – villanások, élmény. Mi történhet? Az, hogy nem találom meg az igazit, az egészet, és csak egy szeletet ragadok meg. „Szeretem a palacsintát az IT után a büfében.” Ez nagyon pici szelet :-), akármilyen jó is.
Ez a veszély fennáll, hogy vágok egy szeletet magamnak, és az egészet pedig szem elől tévesztem. Nem látom meg azt, ami itt megvan. Tetszik valami, tetszik a közösség, de nem megy utána a tanításnak. Tetszik a vidámság, de nem megy utána a szolgálatnak. Tetszik a konferencia, de nem fog letérdelni és imádkozni. Elveszíti a lényeget, az egészet, mert csak egy szeletet néz. Ez megtörténhet velünk.
Ez új élet, és nem kell, hogy régi legyen. Persze, az érzelmeink hullámzóak, nyilván. Csak van, akinek hosszabban hullámzik. Mindenkinek megvan a maga problémája, de nem ez számít, hanem a hit. A hit az, ami számít. Az számít, hogy hitben járok-e az új életben. Az egészet akarom megragadni, az egészre vágyom.
Amit még nagyon szeretek az új életben, az az, hogy ad nekem egy új módot, ahogy nézhetem az életet. Másként nézek az életre. Tudod, miért? Mert Isten felnyitotta a szemem a szellemi valóságra. Azt olvastam Ef 6:12-ben, hogy nem test és vér ellen van tusakodásom.
Lehet, hogy a testvérem a gyülekezetben faragatlan velem. Eldönthetem, hogy hogyan nézem ezt. Utálom-e a testvérem, vagy felismerem, hogy van nagyobb a képletben, a szellemi rész? Persze a testvéremnek van felelőssége ebben, de van nagyobb az egészben, Sátánnak van egy célja, az, hogy én elmenjek a gyülekezetből, mert a másik faragatlan. A célja az, hogy én keserű legyek. Az a vágya, hogy én is modortalanná váljak. Róm 12:21 ne győzzön le a gonosz, hanem fordítva történjen. Ez hogyan lehet? A válasz az, hogy látnom kell a nagyobb képet. Ez fontos nekünk az életünkben.
Van homoszexualitás, és prostituáltak állnak az út mellett, ahogy megyek hazafelé, és van korrupció… Ezek számítanak, persze. Viszont van nagyobb! Sátánnak van munkája az emberek ellen. Az embereknek szükségük van Krisztusra, a prostituáltnak is, a homoszexuálisnak is, és a korrupt vezetőnek is. Mindegyiknek Krisztusra van szüksége, de te leakadhatsz a kicsinél, és hisztizhetsz, nyavalyoghatsz, dühönghetsz és gyűlölködhetsz. Mit szólsz inkább a másikhoz, hogy Krisztussal szolgálni az emberek felé?
Ha nem nyílik meg a szemem a nagyobbra, akkor nem fogok szolgálni. Nyilván! Az új élet azonban megadta nekem a nyitott szemek lehetőségét. Kicsit ijesztő is! Ijesztő, amikor az ember rájön, hogy van egy személyes ellensége. Az ellenség szó a Sátán. A Sátán név azt jelenti, hogy ellenség. Isten ellensége, és mivel te Istenhez tartozol, ezért a tiéd is. Ez kicsit ijesztő eleinte.
ApCsel 19:15-ben azt mondja a démon: Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kik vagytok? Én egy oldalról szeretnék inkább abban a kategóriában lenni, hogy „te ki vagy?” 🙂 Jobb szeretnék nem ott lenni a tíz legkeresettebb személy között a démonok listáján, a másik oldalról viszont ez rendben van, mert nagyobb az, Aki bennünk van, mint aki a világban. Krisztus nagyobb bennünk, mint aki a világban van. Ez a bizalmunk.
Kicsit ijesztő időnként, hogy mi látunk egy nagyobb képet, és többért dolgozunk, és többért szolgálunk, és többért teszünk, és többért szólunk, és többért élünk. Ez kihívó valóban, de ugyanakkor nagyszerű. Megijeszthet téged ez, és azt mondod: Én nem vagyok való erre. Igazából való vagy. 1Kor 16:9-ban Pál azt mondja: nagy és ígéretes munkára nyílt kapu előttem, de az ellenség is sok. Mi azonban megijedünk attól, hogy sok az ellenség. Némileg ez érthető. Ám ezzel hatékonyság is jár. Az életünk jelent valamit örökre.
Az életednek örök jelentősége van. Úgy értem, nagyszerű dolog, ha kedves ember vagy, és segítesz a szomszéd néninek, de van-e örök hatása az életednek? Az új életben lehet örök hatása az életednek. Erre van szükségünk. Kicsit azt látom, hogy sok keresztény, amint nehézséggel találkozik, kihívással találkozik, belefut abba, hogy van egy Ellensége, belefut abba, hogy hitben kell járni, belefut abba, hogy az érzelmei azt mondják: ez az élet már nem is olyan új; aztán azt mondja: Hagyjuk az egészet!
Gyerekkorom egyik jeles olvasmányából. Néhány ember vasvillával hányta a szenet a kocsira. Odament valaki, és mondta nekik:
– Ez így nem működik!
– Hogyan működik?
– Lapáttal.
Kezdtek lapátot használni. Aztán néhány dobás után a földhöz vágták: Ez így nehéz!
Sokszor így vagyunk: Visszamennék a régihez, mert az könnyebb. Van-e azonban hatása? Történik-e valami? Lehet, hogy kedves vagy, lehet, hogy művelt vagy, lehet, hogy jól keresel, lehet, hogy nem, nem számít, de van-e örök hatása az életednek? Isten többre hív minket. Ez új élet. Ez az új élet meghitt módon kapcsol minket Istenhez.
Ezzel persze belépnek olyan kísértések az életünkbe, amit azelőtt nem ismertünk. Pál azt mondta: ott vannak nekem a gyülekezetek gondjai, 2Kor 11:28. „A gyülekezetek gondjai rajtam vannak. Ki beteg úgy, hogy én ne imádkoznék? Kinek van baja úgy, hogy én ne tudnék róla?” Ez mindnyájunknak megvan. Róm 12:15 amikor tudunk egymás betegségeiről, az imára indít minket, a szívünkön van, foglalkozunk vele. Ez kihívás, és van, aki megijed ettől. Vagy hitben járok, és akkor úgy érzem: „Ez túl nagy! Ezt én nem tudom megcsinálni.” Márk 9:28 én ezt nem tudom megcsinálni! Vagy Jel 5:4 úgy érzem, hogy ezt még Isten sem tudja megcsinálni.
Figyelj! Kétféle módon lehet élni ezt a kereszténységet. Mindenkinek vannak nehézségei. Mindenkinek vannak kihívásai. Minden kereszténynek vannak megpróbáltatásai. Ez mindnyájunkra igaz. 2Pét 2:9-ben azt olvassuk, hogy Isten tudja, hogy hogyan szabadítson meg téged a kísértésből. Fogod ezt? Isten tudja, hogyan mentsen meg téged a kísértésből? Isten tudja. Ő veled van a kísértésedben.
Jézus többre hív minket ebben az új életben! Mert sok hívő megelégszik ezzel: „Isten velem van az én próbámban. Itt a vége, köszönöm.” Luk 22:28-ban Jézus azt mondta: ti Velem voltatok az Én kísértéseimben. Ez az, amire Ő hív minket. Többre. Nem csak arra, hogy Ő velünk van a problémánkban, hanem azt kérdezi tőlünk: „Lennél te is Velem az Én kísértésemben? Magadra vennéd a testvéred gondját imában, szeretetben, szolgálatban? Magadra vennéd annak az elveszett, pokolba tartó embernek a problémáját a léleknyerésben? Magadra vennéd Krisztus Testének a szükségét az elhívásodban?” Ez az új élet, hogy járunk Vele, és felvállalunk problémákat, amik egyébként nem lennének meg?
Egy értelemben olyan könnyű lenne. „Itt hagyom a gyülekezetet, és aztán rengeteg probléma kikerül az életemből.” Ez olyan lenne, mint visszatérni a vasvillához a lapátról. A munka könnyű, csak nem történik semmi. Ez az, amit Isten szeretne kivenni az életünkből, hogy örök értéket adjon, új életet, amiben van növekedés. Jézus azt mondja nekünk: „Figyelj! Vállad be Velem a kihívást! A problémát vállald be Velem, és aztán Fil 3:10 tiéd lesz a feltámadásom ereje is!” Ne engedd el ezt könnyen! Túl nagy! Túl nagyszerű! Túl jelentős! Túlságosan valós!
Attól, hogy vannak új kihívásaim, attól hogy az érzelmeim hullámzóak, attól, hogy nem látom a válaszokat, mert hitben kell járnom, attól, hogy megnyílt a szemem, és látok dolgokat, amik néha megijesztenek, látom a gonoszságot, attól nem adom fel. Ne adjuk fel, mert ezek nagyszerűek, részei az elhívásunknak, ezek módjai a növekedésünknek. Menjünk előre Krisztussal hitben ebben az új életben! Ámen.
Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked, hogy adsz nekünk a Te Fiadban újra meg újra egyre többet ebből az új életből. Annyira köszönjük Neked, hogy ez az új élet nem unalmas! Nem passzivitásra hívtál el bennünket, nem unalomra, nem közönyre, hanem többre, csodálatos életre, amiben meghitt közösségünk lehet Veled a Te feltámadásod hatalmában. Köszönjük Atyánk, köszönjük Jézus, köszönjük Szent Szellem!
Ha ez az új élet még nem a tiéd, jó hírem van számodra. Lehetséges, hogy ez az új élet most a tiéd legyen. Bátorítalak, hogy hozz döntést Jézus mellett. Ő megfizetett a bűneidért, ahogy az enyémekért is, és ugyanaz a te megmenekülésed útja, mint az enyém és minden hívőé. Bízd Rá magad, szólítsd meg Istent, és Ő megment téged. Sokszor ez a hit szó olyan rejtelmesnek tűnik nekünk, és úgy gondoljuk, hogy ez egy érzésről szól, ami nincs meg. Ez azonban nem érzés, hanem döntés. Szólítsd meg Istent a szívedben, beszélj egyenesen Hozzá egyszerű szavakkal: „Jézus! Meg akarlak ismerni Téged, vágyom Rád. Gyere az életembe, legyél az én Megmentőm. Kérlek! Rád bízom magam, hiszek Benned. Adj nekem új kezdetet, új szívet, új életet. Jézus, ments meg engem! Hiszek Benned!”
Ha életedben először most megszólítottad így, Ő mondott egy nagyszerű ígéretet: Ha valaki Hozzám jön, Én azt biztosan ki nem vetem. Ha meghoztad ezt a döntést, küldj nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), hadd örüljünk veled!