P. Kende
Egy gondolat ma reggel megérintette a szívemet, aztán napközben megosztottam Kittivel a kórházban, és mondta, hogy Isten neki is erről beszélt. Ez a gondolta az, hogy nagyon könnyű egy eseményre – egy istentiszteletre, egy evangelizációra, egy missziós útra… – úgy tekinteni, hogy azt nézzük, ami látható. Könnyű lenne azt mondani, hogy Kittinek volt három hasznos és tíz haszontalan napja Afrikában. Úgy értve, hogy amíg kórházban volt, az a tíz nap haszontalan. Könnyű lenne ezt mondani, de hibás lenne.
Kol 3:1 Azért ha feltámadtatok Krisztussal, az odafennvalókat keressétek, ahol a Krisztus van, Isten jobbján ülve.
Ez az, amit sokszor elfelejtünk. Amikor az odafel valókról beszélünk, akkor kicsit elvontan kezdünk gondolkodni. Pedig ez a vers arról szól, hogy ahol Krisztus uralkodik, legyen ez a gondolkodásunk. Ez azt jelenti, nincsenek haszontalan napok, nincsen elpocsékolt idő Istennel.
Ezt azért mondom, mert ha így gondolkodom arról, hogy mennyire volt hasznos az az esemény, vagy ez az út: „Hát? Meg tudom számolni egy kezem… Nem volt hasznos. Biztos nem volt Isten akarata, hogy elmenjek.”; akkor elmulasztom a lényeget. Akkor sok dolgot elmulasztok, ami az enyém lehetne. Mert Istennek volt terve arra az időre is, ami szerintem haszontalan volt. Ő tanítani akart akkor is. Róm 8:34 Krisztus uralkodik Isten jobbján. Ez azt jelenti, hogy Istennel nincsen döglött idő. Istennel igazán mind hasznos lehet.
P. Brian
Van ApCsel 3-ban egy nagyon szép vers, ami lehet, hogy segíteni fog nekünk ma, hogy kicsit lehűljünk.
ApCsel 3:19-20 Tartsatok azért bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy eljöjjön a felüdülés ideje az Úrtól, és elküldje Jézust, akit Messiásul rendelt nektek.
Ezt reméljük ma este, a felüdülés idejét, ami az Úr jelenlétéből jön. Érzed a Szent Szellem hűsítő szellőjét? Jön a nyakadon hátul. Annyira frissítő!
—
Amikor arra gondolsz, hogy mi mutat meg egy tanítványt, az Ján 13-ban van leírva. Azt írja ott, hogy az mutatja meg a tanítványokat, hogy szeretik egymást. Az, hogy valaki Isten gyermeke-e, az más. Az az, hogy szeretjük az ellenségeinket. Ez a próba. Ez a próbája a kapcsolatunknak Istennel. Jézus azt mondja: Ha szeretitek az ellenségeiteket, akkor az Atya gyermekei vagytok. Ez nagyon egyszerűen hangzik, de ez nem az. Egyáltalán nem az!
Ha valaki valami rosszat tesz velünk, akkor azonnal reagálunk arra. Ez normális, teljesen természetes. Szemet szemért és fogat fogért. Lehetünk léleknyerők, járhatunk gyülekezetbe… és annyi mindent tehetünk, de amikor arra kerül sor, hogy szeressük az ellenségeinket, akkor azt nem tudjuk megtenni. Mert sok ideig mérgesek vagyunk miatta, hogy megbántottak, és azon gondolkodunk, hogy miért nem bánják meg. Utálhatjuk őket, mert rosszat tettek ellenünk. Azt gondolom, hogy ez is bizonyíték arra, hogy a keresztény életet nem lehet természetileg élni. Nem lehet a természeti ember szerint élni.
Luk 6:27-28 De nektek, akik hallgattok engem, azt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik titeket gyűlölnek! Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik gonoszul bánnak veletek!
Jézus azt mondja a Hegyi beszédben, a boldogmondások között:
Mát 5:11-12 Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és üldöznek titeket, és hazugul minden rosszat rátok fognak miattam. Örüljetek és örvendezzetek ennek, mert jutalmatok bőséges a mennyekben; így üldözték előttetek a prófétákat is.
Tehát nagyon egyszerű az elv ebben az üzenetben. Amikor az emberek rosszul bánnak velünk, akkor ez lehetőség nekünk, hívőknek, hogy bebizonyítsuk, az Atyánk Isten. Ez lehetőség számunkra. Próbának nevezzük, vagy ellenségnek, gonosz embernek nevezzük őket. Mondhatjuk, hogy a testben vannak, de mind mögött ott van elrejtve egy lehetőség Istentől, hogy bebizonyosodjon valami, amit csak akkor lehet bebizonyítani, ha megtörténik, és hogy bebizonyosodjon, hogy mi tényleg Isten gyermekei vagyunk.
Luk 6-ban látjuk, hogy az Úr megismétli ezt az elképzelést.
Luk 6:31 Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak.
Ez az aranyszabály.
Luk 6:32-36 Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is ugyanazt cselekszik. És ha csak azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsön a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Hanem szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva, és nagy lesz a jutalmatok, és a magasságos Isten fiai lesztek, mert ő jóságos a háládatlanokhoz és a gonoszokhoz is. Legyetek irgalmasok, mint ahogyan Atyátok is irgalmas.
Isten királysága nagyon más, mint a világ királysága. Mert a világ ismeri a jóságot, a barátságot, a kapcsolatokat, de a világ nem ismeri Isten szeretetét. Isten szeretete megmutatkozott akkor, amikor még erőtlenek voltunk, Róm 5:6; amikor még bűnösök voltunk, Róm 5:8; és amikor még ellenségek voltunk, Róm 5:10; mert Krisztus meghalt értünk. Mert Krisztus szeretett minket.
Ez megmutatja, hogy Isten szeretete nem ugyanaz, mint az ember szeretete. Ez azt mutatja, hogy Isten szeretete túlmegy minden szereteten, ami a Földünkön megmutatkozhat, hogy egy ember szeretheti az ellenségeit. Jézus szerette az ellenségeit. Próbálunk jó kapcsolatot fenntartani az emberekkel. „Szeretném, hogy kedvesen beszélj velem! Szeretném, hogy jó dolgokat gondolj rólam! Mert ha jó dolgokat gondolsz rólam, akkor én is jó dolgokat fogok gondolni rólad.”
Az unokámnak van egy könyve a vödrökről. Arról szól, hogy minden embernek van egy láthatatlan vödre, és jósággal teletöltjük egymás vödreit. Ez egy mesekönyv. Mert azt mondja Mózes törvénye: te betöltöd az én vödrömet, és én pedig a tiedet. Jézus azonban azt mondja: Én töltöm be a vödrödet, és utána te betöltheted mások vödreit a szereteteddel, és megérinthetsz más embereket a te életeddel.
Mert ez a természeti élet nem Isten szerint való, és a világrendszert az ördög uralja, és ő megvakította a hitetlenek elméit. Viszont a hívők is élhetnek sötétségben. A mi szemünk is lehet rossz, és így nem láthatom Isten jellemét rendesen. Könnyen bánhatunk az emberekkel úgy, ahogy a világ bánik az emberekkel. „Ha te kedvelsz engem, akkor én is kedvellek. Ha te utálsz engem, én is utállak téged.” Ehelyett: „Imádkozom érted, hogy helyreállj. Imádkozom azért, hogy ne bánts többé.” Vagy: Imádkozom azért, hogy elköltözz.
A feleségemmel imádkoztunk azért, hogy a szomszédjaink elköltözzenek. 🙂 Igazából a kutyáikat akartuk távol tudni, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, az Úrnak el kellett költöztetni a gazdáikat. Úgyhogy örülünk ennek.
Még bűnösök voltunk, még erőtlenek voltunk, még ellenségek voltunk, de Krisztus már szeretett minket.
Luk 6:35 adjatok kölcsön, semmit sem várva. Van egy jó tanácsom számodra. Ha valamit kölcsönadsz, ne várd, hogy azt visszakapod. Ha visszakapod, halleluja, ha nem, akkor ne kárhoztasd az embert. Mert különben ne adj kölcsön senkinek! Ne adj kölcsön senkinek, úgy biztosabb, minthogy kölcsönadj az embereknek, és utána visszavárj valamit. Néha visszakapsz valamit, de ha várod, akkor örökre megromolhat a kapcsolatod azzal az emberrel. Ehelyett azt írja, hogy adjunk kölcsön, és semmit se vájunk vissza, és nagy lesz a jutalmunk.
Más szavakkal, ha a Földön veszítesz, akkor a mennyben nyersz, úgyhogy ez nem veszteség. Ez nem veszteség! Ha valaki elvesz tőlem valamit, és megbocsátok neki, elfelejtem, és élem tovább az életem akkor semmit nem veszítettem el, hanem nyertem valamit. Ezt úgy hívják, hogy jutalom. Nem csak ez, hanem lehet, hogy meglátják Isten jellemét, és nem tudtak Róla. Ez lehetséges. Mert amikor szereted az ellenséget, az néha megváltoztatja az ellenséged szívét, és néha meg tudsz nyerni egy ellenséget Isten szeretetével. Nem mindig, mert nem mindenki van megváltva.
Nagyon sokan elfordulnak Isten szeretetétől, bár Ő tisztán megmutatja nekik. Viszont az a mi javunkra van, amikor szeretjük az ellenségünket. Lehet, hogy ők is meglátják Isten jellemét. Úgyhogy nagyon egyszerű a lényeg most. Néha lemaradunk lehetőségekről, mert nem tudjuk, hogy az egy lehetőség. Amikor valaki rosszat tesz ellened, amikor valaki utál téged, vagy kigúnyol, vagy megsért, az egy lehetőség, de álcázva van.
Ahogy p. Kende is mondta, nem az alapján élünk, amit látunk, hanem tudjuk, hogy van egy világ mögötte. Van egy világ mögöttünk is, úgy hívják, hogy Isten királysága. Amikor Isten királysága találkozik a bűnnel, akkor az szereti az embert. Ezt teszi Isten királysága. Ha viszont természetileg élek, amit mindannyian tudunk, akkor amint valaki megsért, vagy rosszul bánik velem, eltör valamit, ami nagyon fontos nekem, akkor a természeti emberem reagál.
Senki nem ellenkezne veled, ha a természetiben élnél. „Ez az ember ezt tette veled? Ez szörnyű!” Ez természetes, de nem Isten szerint való. Mert Isten kedves a hálátlanokhoz is, a gonoszakhoz is, és még azon is túl. Különösen a hálátlanokhoz és a gonoszakhoz. Mert nekik van a legtisztábban kifejezve Isten királysága. Amikor a szeretet találkozik a gyűlölettel, a szeretet erősebb.
Ez Jézus Krisztus szelleme. Ez az a szellem, amivel Ő jött. Ez szabaddá tesz minket, mint embereket, hogy ne harcoljunk az emberek ellenünk való bűne ellen vagy gyűlöletük ellen. Ha bárkiről is van szó – egy főnökről, egy szomszédról… – vagy egy cégről, az országomról, a kormányról, semmi különbség nincs.
A hívő nem azzal kel fel reggel, hogy készen áll, hogy megharcolja a harcot a hústeste ellen. Mert a mi fegyvereink nem hús és vér ellen vannak, nem természetiek. Hanem reggel felkelünk, és hagyjuk, hogy Isten betöltsön minket az Ő szeretetével. Mert mi bűnösök vagyunk. Én vagyok a legrosszabb a bűnösök közül, és Isten megmentett engem. Meggyógyított, szeretett engem, és készen állok, hogy találkozzak a feleségemmel, a második legnagyobb bűnössel, akit magamon kívül ismerek, és találkozzak az ellenségeimmel, és olyan emberek leszünk, akik kifejezik Isten királyságát. A nagy ellentmondásokkal szemben.
Emberek azt mondják, hogy ennek nem így kéne történnie. „Ez így helytelen, hogy így bánjanak veled.” Mi azonban szeretjük őket. Látniuk kell Istent, és meg kell ismerniük az Ő szeretetét, és mi ezért vagyunk itt. Ez hatalmas kihívás! Ez megmutatja azt, hogy ez természetfeletti.
Először is, már az természetfeletti, hogy Isten szeret téged. Ezzel egyet tudunk érteni? Az, hogy Isten szeressen engem, az természetfeletti. Az, hogy Ő túlnéz minden bűnömön, és látta, hogy szükségem van arra, hogy szeressenek, és anélkül, hogy számítanék rá, azt mondta: „Én szeretni foglak. Nem tudom, hogy bármit is visszakapok-e ebből, de Én szeretni foglak. Nem tudom, hogy bármikor is igent fogsz-e mondani erre, de Én szeretni foglak.” Ez az Úr, és ilyen Ő mibennünk is.
Amikor látjuk, hogy Ő ezt mondja nekünk, akkor megértjük, hogy ezt hogyan tudnánk mi is másnak mondani. Magammal kezdem, aztán a családommal, a szomszédjaimmal, a munkahelyemen az emberekkel, a közösségemmel, bárhova megyek is. Mert ingyen elfogadtuk, és ingyen is adjuk az Ő kegyelme által.
Ámen.