Élmény, felismerés, rendszer – ne engedd, hogy leuraljanak!

2011 január 19. szerda  18:30

P. Duló Attila

Zsid 11:1 A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.

A világ egészen mást ért hit alatt. A világ úgy gondolkozik a hitről, hogy amit nem tudok észérvvel megközelíteni, amit nem tudok egzakt módon megfogni, akkor jobb híján hiszek benne. A világ a hitről úgy gondolkodik, hogy naiv hiszékenység. A hit nem egyenlő a hiszékenységgel.

A hit a nem látható dolgok felől való meggyőződés. A hit nem más, mint meggyőződés. Meg vagyok győződve. Nem látom, de meg vagyok győződve róla, hogy létezik. A meggyőződéshez információ kell. Információ által lesz meggyőződésem. Ezt a Biblia úgy írja le, hogy a hit hallásból van. Mivel azonban nagyon sokan úgy gondolkoznak a hitről, hogy egyenlő a hiszékenységgel, sokan vissza is élnek ezzel.

Néha – valljuk be őszintén – pici alapja van ennek. Néha mi, keresztények olyan hiszékeny módon tudunk viselkedni, hogy elhiszek mindent a testvéremnek. Jóindulatból, szeretetből elhiszek dolgokat, amiket nem is kellene elhinnem. Vannak, akik visszaélnek azzal, hogy mi „sokszor hiszékenyek” vagyunk. Sportot csinálnak abból, hogy kölcsönkérjenek, hogy beszervezzenek különböző üzletekbe, hogy kétes üzleti ajánlatokat tegyenek.

Ha hiszékeny vagyok, akkor nagyon könnyen áldozatává válhatok ennek, beleeshetek ebbe a csapdába. Ha hiszékeny vagyok, és elhiszek mindent, csak mert a gyülekezetben hallottam, akkor könnyen áldozata lehetek ennek, és a zsebem bánhatja.

2Tim 3:5-ben Pál figyelmeztet: vannak, akik látszólag hívők, a kegyesség látszata meg van, de valójában nem azért vannak, hogy halljanak az Úrtól. Hanem vagy azért, hogy ők tanítsanak a gyülekezeten belül, vagy, hogy kihasználják mások hiszékenységét.

Négy fontos elvet szeretnék mondani ezzel kapcsolatban. Szeretnélek bátorítani, legyél óvatos, ne higgy el mindent!

1.       Ne bonyolódj bele gyülekezeten belül különböző üzleti dolgokba! Azért, mert a gyülekezet szellemi hely, és nem annak a helye, hogy üzleti tevékenységet folytassunk. Ez fontos dolog. Mert ha elkezdek üzletelni a testvéremmel és üzletre használom a gyülekezetet, akkor az, amiért van a gyülekezet, számomra nem fog semmit sem adni.

Mi azért járunk ide, hogy tanítva legyünk, hogy imádjuk az Urat, közösségben legyünk a testvérekkel; de nem azért, hogy a business átvegye a hatalmat. Szellemi oka van, hogy itt vagyunk. A gyülekezet nem az üzlet helye.

A gyülekezet egyetlen üzletre sem adja az áldását. Nem mondjuk azt: ez az üzlet jó, ezt csinálhatod, azt és azt nem, hanem kategorikusan azt mondjuk, hogy ez nem az üzlet helye.

2.       Meggondolatlanul ne adj kölcsön senkinek! Ez egyrészt közéd és az illető közé állhat. Másrészt veszélyeket rejt magában. Ott a veszélye, hogy nem kapod vissza, és abból viszály keletkezik. Legyél ezzel bölcs! Nagyon mérlegeld és nézd meg, kinek adsz kölcsön!

Ha mégis adsz kölcsön, akkor Luk 6:34-et figyelembe véve adj kölcsön. Benne van a pakliban, hogy nem fogod visszakapni. Ha nem kapod vissza, tudd, hogy a te döntésed volt, és ne legyél felháborodva. Másrészt, ha adsz, akkor csak annyit adj kölcsön, ha nem kapod vissza, akkor ez nem fog megrendíteni az anyagi helyzetedben. Légy ezzel bölcs!

3.       Erről beszél a legtöbbet a Biblia: ne vállalj kezességet másokért! Mit jelent az, hogy kezességet vállalni? Valaki szeretne felvenni egy csomó pénzt, de nincs ingatlanja, amire jelzálogot lehetne terhelni. Odamegy hozzád: nézd meg, én becsületes ember vagyok, a banknak szüksége van kezesre, ha én nem fizetném… Ne vállalj ilyet!

Péld 17:18 (MBT) Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal a barátjáért.

Péld 11:15, 20:16, 22:26, 27:13 mind azt mondja, ne vállalj kezességet! Nem, feltétlen azért, mert rosszat feltételezek másról, hogy nem fogja fizetni. Hanem mert történhet bármi – lebetegszik, esetleg meghal, elveszíti a munkáját – és életed végéig nyöghetsz, fizethetsz mások helyett. Ezt biztos, hogy ne tedd, ne vállalj kezességet!

4.       Bármit teszel – üzletet kötsz, társulsz, belépsz, kölcsönt adsz –, kössetek írásos szerződést. Egészen biztos, hogy egy kis idő elteltével mindkét fél egészen máshogy fog emlékezni a megállapodásra. Legyen egy írásos megállapodásod! Mit beszéltetek meg milyen feltételekkel, tanúk előtt aláírva. Bizonyos értelemben biztosítja, hogy ne legyen felesleges viszály testvérek között. A papír bizonyítja, miben állapodtatok meg.

Mát 10:16b legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok.

A görögben az okos azt jelenti: körültekintő, aminek az értelme, hogy gyors és helyes felismerései vannak. Legyünk körültekintőek! Ne legyünk hiszékenyek! Ne higgyünk el mindent, és ne ugorjunk bele mindenbe csak azért, mert itt halljuk a gyülekezetben. Legyünk bölcsek!

Ha behozzuk a gyülekezetbe az üzleti dolgainkat, a pénzügyeinket, vagy akármi más dolgot, ha a kapcsolatainkba behozzuk ezt, akkor ez meg fog minket rabolni attól, hogy szellemi legyen a kapcsolatunk. A szellemiségtől fog minket megrabolni. Legyünk ezzel körültekintőek, bölcsek! Élvezzük azt, amit Isten akar adni a gyülekezeten belül.

P. Kende

Az üzenet nem tökéletes, de hasznos – ez a jó hír. A pásztor nem tökéletes – de hasznos.

Három dologra gondoltam, amit szeretünk az életben: nagy élmények, nagy felismerések, és amikor nagyon rendben vannak a dolgok.

Hogy mondhatnám ezt másként? Amit nagyon szeretünk hallani, az egy nagyszerű történet; egy nagy élmény, amikor valami izgalmas történik.

Vagy a másik: amikor egy mesteri tanító megértet velem valamit. A tanításnak nem kellene monotonnak lennie – gondolj a legunalmasabb tanárodra, arra az órára, amikor úgy érezted, soha nem lesz vége, és érezted, hogy zsugorodik az agyad. Nem ez a terv a tanításra, hanem amikor valaki megértet velem valamit mélyen, és felismerek valamit a valóságról, és megértek valamit az életről. „Wow! Aha!” Ez a vágyunk a tanulásra.

Az első vágyunk az élményre, a második a tanulásra. A harmadik az, amikor valami nagy káosz van, és bejön valaki – egy jó menedzser –, ránéz a helyzetre, odébb tesz valamit, azt mondja: te inkább ezt csináld. Hirtelen minden rendben van. Vége a káosznak, de jó!

Ezeket szeretjük. Élmény, megértés, rendszer. Ezek olyanok, amikre vágyunk. Erről szeretnék beszélni kicsit.

Egy érdekes dolog ezzel, hogy ezt a vágyunkat, lehetséges túl messzire vinni. Könnyen mondjuk azt, amit a gyerek először tanul. Még kicsi volt a fiam, feldobtam és elkaptam. Tudod, mit mondott? „Még! Még! Még!” Ez olyasmi, amit jól tudunk mondani. „Még!” Ez megtörténik az emberekkel mindhárom dologgal kapcsolatban.

Az élmények. Ismered-e a kifejezést: élményvadász, kalandőrült, adrenalin narkós? Valaki, aki ha a héten nem ugrott bele egy 500m mély szakadékba spárgával a bokája körül, akkor nem élet az élet. Vagy valaki, aki játékmániás. Ezzel van elfoglalva. Vagy valaki, aki igazi parti-arc. Minden bulin ott van. Egy bulit sem lehet kihagyni. Vagy esetleg egy drogos. Az élmény: még, még, még… Odáig, ahol már nem tudok meglenni nélküle.

Vagy a tanulás. Valaki, aki annyira ráakad erre, hogy nem bír leállni. Egy filozófus. A filozófus azt jelentené, hogy valaki, aki szereti a bölcsességet. Viszont a legtöbb filozófust nem érdekli a bölcsesség, csak a bölcselkedés. Még egy kicsit vitázni, érvelni, bölcselkedni. „Ha megtalálnám az igazságot filozófusként, akkor elveszíteném az állásomat.” Tanulás és tanulás. 2Tim 3:7 mindenkor tanulnak, de soha nem jutnak el az igazság ismeretére. Még tanulás, még, még, és soha nem elég. Nem keresem az igazságot, csak tanulni akarok. Úgy gondolom, nagyobb biztonságban vagyok.

Vagy a rendszerek és ezek csapdája. Egy teológus, aki be van zárkózva az elefántcsonttoronyba. Semmi kapcsolata a pórnéppel, ő tanulja a teológiát. Semmi köze az emberekhez. Semmihez semmi köze. Vagy egy matematikus, aminek nincs semmi alkalmazása, csak rendszereket gyárt. Vagy egy kockafejű komputerprogramozó. Rendszerek és rendszerek és rendszerek.

Ez lehet egy csapda. Tudom, a társadalmunk másként ítéli meg. A fickó, aki bungee jumpingot csinál, más, mint egy drogos. Isten viszont azt mondja – Róm 12:21 – ne győzettessél meg a gonosztól. A meggyőzetni, görögül nikaó, azt jelenti: ne arasson győzelmet feletted. Ez azt jelenti, hogy nem szabad, hogy leuraljon, nem szabad, hogy elvegye a szabadságodat, nem szabad, hogy ez döntse el, mit csinálsz és mit nem.

Mondhatod: a tudás, az élmény, a rendszer nem gonosz dolog. Egyetértek. Nem azok, ha nem hajtanak rabságba. Ezeknek mindig van áruk. A világnak ez az egyik nagy talentuma, képessége, hogy azt mondja: csak csináld, ennek nincs következménye. Ebben a legjobb a világ. „Csak csináld, nincs következmény! Tudod, milyen jó a szex! Tizenévesen. 15,14,13 évesen, nincs következménye.” Aztán egy életen át élsz azzal, hogy elabortáltad a gyereked. „Nincs következmény.”

Emlékszem egy hívő történetére. Régebben volt. Egyszer elbukott, AIDS-es lett és meghalt. A világ olyan jól mondja, hogy nincs következmény. Mint, a három lány a diszkóban, akit agyontapostak. Valaki, aki szegről-végről ismerte őket, azt mondta: nagyon tiszta lányok voltak. Ez volt az első bulijuk. Nem kellett volna ott lenniük. Ráadásul ketten a háromból egykék voltak. El tudod képzelni a szüleiket? „Nincs ára.”

Tanítottam régebben a fiamnak a bulikról. Meséltem neki, hogy az egyik pillanatban minden annyira buli, mindenki nevet, jól érzi magát, be van állítva, vidám. A következő pillanatban ütitek egymást. Ha buliztál már, tudod, hogy ez mennyire valós. Könnyen megtörténik. Van ára a dolognak. Remélem, tanítod a gyereked erre, hogy a dolgoknak ára van, és komolyan kell venni.

Miről beszélek? Sokszor a kereszténységre úgy tekintenek emberek, mint rablásra. „A kereszténység egy rablás, ezért nem leszek keresztény! Mert a kereszténység elvesz tőlem dolgokat. Elveszi a szabadságom; elveszi, hogy szórakozzak, hogy élményeim legyenek. Ha keresztény vagyok, akkor hülyének kell lennem, nem?”

Szeretnék három hegyet megemlíteni.

Mát 17-ben a színeváltozás hegye. A tanítványok felmentek Jézussal a hegyre. Jézus megmutatta, hogy ki Ő. Megmutatta az Istenségét, látták a dicsőséget. Nem tudták egész pontosan leírni. Úgy írták le utóbb: az Ő orcája ragyogott, mint a nap, ruhája fehér lőn, mint a fényesség. Dicsőség. El voltak ámulva. Az élmény hihetetlen volt, elképesztő volt. Isten felvitte őket arra a hegyre, adott nekik valamit. Volt egy élményük Isten jelenlétében. Megízlelhették a mennyet. Megszagolhatták, milyen lenne az a tisztaság.

Mát 24-ben az olajfák hegye. Jézus tanította a tanítványait. Elmagyarázott nekik dolgokat. Lefektetett, világossá tett dolgokat. Megérttette velük, mi a terve Istennek. Mi történik a kor végén? Mi lesz Jeruzsálemmel? Mi van az örökkévalóságban? Jézus tanította őket. Megértette őket és nagyon élvezték. Ján 16:29-ben azt mondták erről: most világosan beszélsz, most tudjuk, hogy Te vagy a Messiás, az Isten fia. Miért? Mert a tanítás elámította őket. Annyira nagyszerű volt, ami történt. Isten felvitte őket oda. Adott nekik valamit. Tanította őket.

Zsid 12 a harmadik hegy egy jelkép, ami fontos. A Zsidókhoz írt levél írója azt tanítja, hogy Isten a kegyelemhez hozott minket. Úgy mondja: a Sion-hegyére. Sion-hegye. Azt írja ott, hogy voltak, akik a Sinai hegyhez jöttek, a törvényhez. Ez az Ószövetség. Az Újszövetség viszont a kegyelem. Ez egy rendszer.

Hogyan látjuk a világot? Hogyan értjük, amikor olvassuk ezt és belegondolunk ebbe? Mit mond nekünk? Elképeszti a szívünket. Hova jöttünk? Zsid 12:24 az újszövetség közbenjárójához, Jézushoz. Jézus a közbenjáró. Ő az, aki rám tudja tenni az egyik kezét, a másikat Istenre, és össze vagyunk kapcsolva.

Jézushoz jöttünk. Micsoda dolog így látni és érteni az életet. Ki tud ilyet mondani? Nincs emberi rendszer, ami annyira rendbe rakná a világképemet, mint a kegyelem. A meghintés véréhez, Zsid 12:24. A Sion-hegye. Krisztus vére jobb dolgokat beszél, mint Ábel vére. Ábel vére azt jelenti: minden ember bűnös, nincs különbség. Krisztus vére jobb dolgokat beszél: megtisztítottalak, tiszta vagy, meg vagy mosva. Nincs senki, akin ülne a bűne, mert Jézus megtisztította, Krisztus megfizetett érte.

Micsoda gondolat! Köszönöm, Uram. A három hegy:

–          A színeváltozás hegye. Az élmény hegye. Az elragadtatottság pillanata.

–          Az olajfák hegye. Ez a megértésről szól. Az igazság pillanata. Amikor az igazságot felismerem.

–          A Sion-hegye. A rend. Az a pillanat, amikor tisztán látok, és összeáll a kép. Rendszerben látom az egészet.

Tudod-e, mi a közös mindünkben? Mát 17-ben volt az elképesztő élményük.

Máté 17:4  Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.

Tudod, mit szeretnénk? Maradni. Amikor ott az élmény pillanata, azt mondom: lehetne, hogy ez így maradjon? Így vagyunk vele mind. Amikor felismerek valamit, amikor összeáll a kép, azt mondom: lehetne, hogy ez így maradjon? Isten viszont azt mondja: gyere Utánam, kövess Engem. Sokan azt gondolják: a kereszténység csak megfoszt téged, kirabol, elvesz tőled. Azért, mert amikor ott az élmény, akkor Jézus azt mondta a tanítványoknak: gyerünk le a hegyről. Lementek, és ott volt a megszállott fiú.

Vagy amikor Jézus tanította őket és mondták: most tudjuk, hogy Te vagy az Isten Fia. Jézus azt felelte: „Most tudjátok? Akkor gyertek a kereszthez, és meglátjuk, ott mit mondotok.”

Gondolj bele ebbe! Isten nem kirabol minket, hanem adja nekünk ezeket a pillanatokat. Ő adja. Nem kell fizetned érte utóbb. Nem halsz bele. Nem fáj másnap. Nem fáj egész életeden át, hanem hálás vagy, és azt mondod: köszönöm, Uram, el sem bírom hinni, hogy megtörtént, annyira élveztem. Isten használja ezeket.

Nem cserélném el semmiért, hogy imádhatom az Urat. Ez olyan élmény, amire szükségem van. Ezért fontos nekünk. Vagy amikor az ÚR meggyógyított: Uram, hihetetlen, mekkora dolog ez. Vagy a szeretet, amikor a testvéremmel szeretjük egymást. Vagy az öröm, a mély öröm. Ezek olyan élmények, amiket Isten ad nekünk. Nem megfoszt, hanem másképp adja. Ő adja. Erre van igazán szükségünk.

Vagy amikor Isten Igéje eltalál. Amikor nagyon személyesen szólt hozzám az üzenet, és Isten tanított engem. Megérintett engem. Nem csak tanított, hanem meggyőzött. Nem csak adott némi információt, hanem megfordította a szívem. Erre volt szükségem. Köszönöm, Istenem.

Vagy gondolj bele, amikor először rácsodálkoztál a bevégzett munkára, hogy mit jelent az, hogy Krisztus elvégezte érted. Azt mondtad: „Te jó ég! Ez ennyire messzire megy, ez ilyen magasra ér, ez ilyen mélyen nyúl az életembe? Ez ilyen? Lehetne, hogy ez így maradjon?” Isten azt mondja: „Ezt Tőlem kapod. Kövess engem! Bízz bennem! Gyere le, és lehet, ott vár a kereszt, vagy a megszállott fiú, vagy a közösség. Valami jó, valami rossz vagy fontos. Gyere tovább! Megízlelted? Megkóstoltad az élményt, amit Én adok? A tanítást, amit Én adok? Megszimatoltad, milyen az? Látod-e milyen, amikor rendben vannak a dolgok? Jó. Akkor gyere tovább!”

Zsolt 34:9 ízleljétek és lássátok, hogy jó az ÚR. Isten nem azt akarja, hogy az életünk száraz legyen. A kereszténység ne olyan legyen, hogy ülünk, mint a faszentek, finomak vagyunk, mint a kartonpapír, annyira jó illatunk van, mint a folyóvíznek. „Ilyenek a keresztények. Semmilyenek. Beszáradtak, mint a mazsola.” Isten nem ezt az életet akarja adni, hanem igazi életet. Tartogat nekünk, tanít minket, ad élményeket, ad nekünk rendszert.

Nem akarja, hogy ezeket keressük. Van a kereszténységnek egy egész ága, ami élményeket keres. Van egy másik ága, ami helyes tanításra törekszik, de nem érdekli, hogy élet legyen. Isten mentsen minket ezektől!

Voltál már konferencián? Volt már az élményed az utolsó napon: lehetne még egy hetet? Persze. Ez egy élmény, ami annyira nagyszerű. Isten azt mondja: „Ne aggódj! Gyere tovább! Lesz még, de gyere Velem!” Bibliaiskola, ahol tanítunk. Iratkozz be! A bibliaiskolában Isten tanít minket, hogy ne ragadj le ezen a helyen. Isten azért tanít, hogy tovább menj Vele. Ez a célja vele.

Amikor kijelentést kapunk a Sz.Sz-től és Isten berendezi a dolgokat keretbe, és utána azt mondja, hogy menjünk tovább, akkor ez ott lesz. Ne aggódj, ezek megmaradnak, ott alul. Mint egy alap. Részei az életednek.

Tudom, hogy Isten munkált az életemben. Isten rendbe rakott dolgokat. Én Őt keresem. Ez a kereszténység. Ha Őt keresem, akkor Isten adhatja nekem ezeket szabadon, örömmel. Adni is fogja. Isten azt mondja: kövess Engem, ne ezeket kövesd, bármennyire tetszenek. Leragadhatsz. Mondjuk, van egy bibliatanító, aki rendbe tudja rakni a dolgokat, de az Urat követjük. Ha az ÚR azt mondja, hogy menjek Őutána, akkor Őutána kell mennem. Isten tudja, mikor van szükségem ezekre. Ő adja nekem.

Lehet, rá voltál akadva az élményekre, úgyhogy Isten azt mondja: „Egy kis időre van szükséged távol ezektől. Kis távolságra van szükséged. Azért, hogy megtanuld, ne ez uralkodjon rajtad, hanem te uralkodj Velem.”

A színeváltozás hegyéről Krisztus leviszi őket a hétköznapiba. Istennek nem az az akarata, hogy az életem mindig különleges élmények sorozata legyen. Akármit mond Hollywood, nem számít. Nincs igazuk. Nem ez a célja az életünknek. Nem is elégíti ki az embert. Szükségem van a hétköznapira. Isten tudja, hogy az élményre is szükségem van. Nem fog kifosztani és megrabolni, hanem a maga idejében megadja.

Ha nem tudok alázatos lenni, akkor soha nem jövök le a hétköznapihoz. „Én megérdemlem, hogy nagy élményeim legyenek minden nap. Ha háttérzenéje lenne az életemnek, akkor mindig akció- vagy drámai zene lenne.” Isten viszont azt mondja: van egy ritmusa és azt Én tudom beállítani neked. Ha van hétköznapi az életedben, akkor tudod értékelni azt, amikor van egy élmény. Ha csak mindig nagy élmények vannak, akkor mindig nagyobbat akarsz. Akkor ráakadsz és függő vagy. Aztán uralkodik rajtad valami, aminek nem kellene.

A második a tanulás, megértés. Aztán Krisztus leviszi őket a kereszthez. Megtörtség. Megtörtség. Tudhatsz nagyon sokat, lehetnek meggyőződéseid, de kell megtörtség az életedben, ami csak a kereszten át jön. A kereszt nélkül minden élmény csak keserűséghez vezet, de a kereszt által a megtörtség lehet az életünkben. Ha nem szeretek, akkor nem tudok lejönni onnan ide. Szeretet nélkül csak tudok, értek, tudok, értek, meg tudok magyarázni bármit, de nincs semmi kettőnk között, mert nincs megtörtség a szívemben.

Végül a rendszerek. Nagyszerűek, hálásak vagyunk értük. Nem hagyjuk el a kegyelmet. Zsid 12:22-23 a közösségről ír. A kegyelem, és aztán Isten azt mondja: most akkor itt a közösség, és alkalmazd. Krisztus teste nélkül nem tudok lejönni onnan ide.

A hitetlen haverjaimmal soha nem lehettem volna közösségben. Az egy másik dolog. Isten azt mondja: „Én valami többet akarok adni neked. Szeretnélek megtanítani, hogy járj a kegyelemben, hogyan alkalmazd. Szükséged van a Krisztus testére ehhez, hogy személyesen jelen légy. Élvezd a közösséget!” Ezért vagyunk itt, mert Isten adni akar többet és tudjuk, hogy így van.

Ha az Urat követjük, akkor meglesz mindhárom, és közben nem mulasztom el az életem célját. Viszont ha bármelyiket követem ezek közül Isten helyett, az Ő akarata helyett, akkor elveszítem a célomat. Ámen.

Kategória: Egyéb