De akik az Úrban bíznak… & Az Úr a lelkem pásztora

2015 január 28. szerda  18:30

 

P. Gál Tiborc

Ézs 40:30-31 Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is; De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!

Elmesélek egy történetet. Néhányan talán emlékeznek a régi autómra. Másfél éven keresztül úgy használtam, hogy folyamatosan fűteni kellett teljes erővel, mert különben forrt a vize. Amikor mentünk vele, hol az autóért imádkoztam, hol az utasokért. Egyébként is meleg volt a kocsiban, és még fűtöttem is a 90°C-os vízről teljes erővel. Isten kegyelme, hogy p. Kende nem kapott ez idő alatt hőgutát, és P. Zoli is megúszta. 🙂

Aztán megadta magát az autó. A szolgatársam szólt nekem:

– Na, akkor most így meg így kéne menni szolgálni. Te vinnéd azokat az embereket.

– Én nem megyek.

– Miért nem?

– Elromlott az autóm.

– Na, és?

– Nincs kedvem (pénzem) hozzá, hogy megjavíttassam.

– És ha adnék neked erre pénzt?

– Akkor elmennék a boltba, megvenném az alkatrészt, és megcsinálnám.

Ez a bizalom. Ez csodálatos képe a bizalomnak. Ha valaki azt mondja: én elég nagy vagyok ahhoz, hogy megsegítselek téged; akkor felkelünk, nem? Azt mondjuk: „Akkor továbbmegyek!” Addig el voltam lankadva, le voltam roskadva. Meglankadunk, mert nincsen bizalmunk. Mert ránézünk a helyzetre, ránézünk magunkra, és azt mondjuk: ami most velem történik, az nagyobb nálam, az túlmegy rajtam. Ám Isten küld barátokat, és jön Ő Maga. És felkelünk!

Ültem, és azt mondtam: én nem megyek sehova. Meg voltam durcásodva. (Gyakran csinálom ezt.) Aztán jött egy ígéret, és felkeltem. Motivált lettem, izgatott lettem: Megy tovább az élet! Ilyen az egész életünk. Ránézhetünk Istenre, Aki ígér nekünk. Csodálatos dolgokat ígér nekünk.

Még egy vers a Bibliából: Zsid 2:11 Ő nem szégyell bennünket a testvéreinek hívni. Szeretnék erre is mondani egy történetet. A gyerekeimnek meg van engedve, hogy az ötven forintnál kisebb pénzérméket kiszedjék a zsebemből. Ezeket az öt-, tíz- és húszforintosokat egy befőttesüvegben gyűjtik. Néha gondolkozom, hogy nem veszik-e ki a nagyobb pénzeket is, mert van, hogy elég komoly költségvetési hiányunk van. 🙂

Egyszer csak azt mondják: „Apu, megtelt a befőttesüveg! Menjünk el a játékboltba.” Odamegyünk. Amint megállok a kocsival, a gyermekeim kiugranak, futnak az üzletbe. Persze, a legkisebb fut az üveggel! 🙂 Melyik futna? 🙂 Mondom a feleségemnek: Ez így nem lesz jó! Abban a pillanatban hallottam egy tompa puffanást, aztán a csörömpölést. Azt hiszed, viccelek? 🙂

Becsukom az ajtókat, bezárom a kocsit, bemegyek az üzletbe. Talán tíz másodperc telt el a puffanás és csörömpölés óta. Az egész boltban még mindenki le van merevedve. Csak intek: „Nincs probléma! A gyermekeim.” 🙂 Akkor mindenki nagyon megnyugodott. 🙂 A fiam vérző lábát beragasztották, egy hölgy seprűért indult, és szedegettük a pénzt… A lényeg az, hogy egy pillanatra sem szégyelltem a gyermekeimet. Az én gyermekeim! Milyenek is lennének? Az én gyermekeim! Mire számítunk? Olyanok, mint én. Szertelenkednek.

Ez úgy van, mint mi és Apu! A mennyei Apukánk. Azt hiszem, hogy Ő is nagyon sokszor csendre inti a mennyet, és büszkén mutat ránk:

– Az Én gyermekem! Nézd, az Én gyermekem!

– Mit csinált már megint?

– Persze! Hát ezért kellett, hogy meghaljak! Mert ilyenek… Elesnek a befőttes üveggel.

🙂

Számtalan ígéretet felsorolhatnánk, de talán érted a lényeget. „De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul!” Ámen.

 

P. Bendegúz

Ézs 53:1 Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?

Az Úr karja – tudjuk, hogy ez Isten hatalmáról beszél. Viszont, ha megnézed a Bibliát, akkor ez a hatalom legtöbbször arról szól, hogy neked hoz szabadságot ez a kar. Kinek jelentetett meg Isten karja? Istennek van egy vágya, ami az, hogy az Ő karja megjelentessen nekünk.

Mát 9:36 Mikor pedig látta vala a sokaságot, …

Hála Istennek, hogy ezt mondja ez a vers! Látta a sokaságot. Isten, Jézus lát. Nem vak, hanem lát! Lehet, hogy sokszor úgy érzed magad, mintha Isten nem látna. Ez alatt azt értem, hogy úgy érzed, mintha nem lenne jelen. Ő azonban lát!

Mát 9:36 … könyörületességre indula rajtok, …

Annak, hogy Ő lát, annak van következménye. Ez pedig az, hogy az Ő szíve könyörületességre indul.

Mát 9:36 … mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.

1Pét 2:25 Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához.

Tévelygő juhok. Hova tértetek meg? Lelketek pásztorához.

Van egy fontos dolog az életemben. Nem is egy! Jó ezt mondani. 🙂 Az első az, hogy tudjam, hogy én bárány vagyok. Sok mindennek képzelhetem magam, de nagyon fontos, hogy tudjam, hogy én bárány vagyok. Lehet, hogy másnak képzelem magam, és ez visszatart engem attól, hogy megismerjem a lelkem pásztorát. Én azonban bárány vagyok, és tévelygek, ha nincs pásztor. Itt azt mondja, hogy Jézus az én lelkem pásztora és felülvigyázója. Ő figyel engem, és Ő lát. Hála Istennek! Viszont tudnom kell, hogy én bárány vagyok.

A másik az, hogy Isten pedig szeretné, hogy tudjam azt, hogy Ő az én lelkem pásztora. Nagyon fontos az életemben, hogy tudjam, hogy Isten személyesen az én pásztorom. Nem tudom, ki hogyan gondol Istenre vagy Jézusra. Hívőként is lehet bűntudatom, amikor Istenre gondolok, mert úgy gondolom, hogy nem csinálom jól a dolgokat. Istennek más gondolata van. Ez pedig az, hogy tudjam, hogy Ő az én pásztorom. Amikor eszembe jut Jézus, akkor ez jusson eszembe, hogy Ő az én pásztorom.

Ján 10:14 Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim,

Lát-e Isten? Azt mondja: Én vagyok a jó pásztor. Tudod, hogy te bárány vagy, és szükséged van egy jó pásztorra? „Bárcsak lenne egy jó pásztorom! A lelkemnek.” A jó hír az, hogy van egy jó pásztor, Aki jó pásztor, Aki nem szúrja el a dolgot, Aki látja, és azt mondja: Ismerem az Enyéimet. Ő ismer téged! Ismer. Azt mondja: Engem is ismernek az enyéim. Isten annyira szeretné, hogy ismerjük Őt, mint a mi lelkünk pásztora.

Zsolt 23:1 [Dávid zsoltára.] Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.

Az Úr az én pásztorom! Ha az Úr az én pásztorom, akkor annak hatalmas következménye van az életemben. Ez pedig az, hogy nem szűkölködöm. Ő táplálja a lelkemet.

Zsolt 73:28a De én? Isten közelsége oly igen jó nékem.

Zsolt 73:23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

Zsolt 139:4-5 Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.

A mi pásztorunk! Ő hív téged, hogy ismerd meg, mint a te pásztorodat.

Mát 9:9 … láta egy embert ülni a vámszedő helyen a kinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt.

Szerintem néha rosszul gondolunk a követésre. Olyan könnyen hangsúlyozhatjuk: Én akkora áldozatot hozok azért, hogy kövessem Jézust! Vagy: „Huh, de keményen követtem Jézust! Megpróbálom és küzdök.” Viszont itt egy bűnös ember – nem mintha lenne bárki, aki nem az –, és azt mondja neki Jézus: Kövess Engem! Mindent otthagy, és megy. Olyan, mintha nem kellett volna sokat gondolkodnia ezen.

Mát 13:46-ban amikor a drágakő kereskedő meglátja azt a rendkívüli drágakövet, mindenét odaadja, hogy ezt megszerezze. Ez olyan könnyűnek tűnik ott. Gondolj bele azonban, bárányok vagyunk, és ez természetünk, ez a jó nekünk, hogy követjük a pásztort. Mert ez a mi biztonságos helyünk. Amikor követem Jézust, akkor felemelem a szívemben, hogy tényleg Ő az én pásztorom, mert Ő így van felém:

Mát 9:13 … Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.

Luk 15:1-2 Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt. És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.

Jézus a jó pásztor. Ján 12:32-ben azt mondja: Ha felemeltetem, mindeneket Magamhoz vonzok. A jó pásztor von minket. Emiatt közeledünk Hozzá. Aki Jézusra tekint, annak van közeledés a szívében. Mert tudom azt, hogy nekem jó a jó pásztor közelében lennem. Tehát a bűnösök közeledtek. Viszont akiknek volt ismeretük – 2. vers –, ők zúgolódtak. Az egyik csapat közelgett, a másik pedig zúgolódott. Miért? Miért zúgolódtak? Úgy néz ki, hogy ők nem Jézusra néztek. Hanem másokra néztek, és mások bűnét nézték a saját ismeretük alapján.

Levehetem a szemem Jézusról, és nézegethetek másokat. Ahelyett, hogy a lelkem pásztorára néznék, ahol békességem van, ahol dús mezőkre terel engem, és ott megnyugszom. Ehelyett ítélkezem. Megtörténhet velem, hogy arra tekintek, hogy a másiknak már ismernie kéne Istent annyira, hogy tudja, hogy mi nem jó. Ítélet van a szívemben, és emiatt nem a jó pásztorra tekintek. Jézus azt mondja:

Ján 7:24 Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!

Ján 8:15 Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit.

Azt látjuk, hogy Jézusban nem volt meg az ítélet, hanem Benne irgalom volt. Mert Ő látott, és ismer engem. Zsolt 103:14 Ő ismeri a mi formáltatásunkat, hogy porból vagyunk.

Luk 18:11-től látjuk a farizeust. Úgy tűnik, mintha imádkozna. Azért ad hálát, hogy nem olyan, mint az a másik ember. Igazából nem imádkozik, hanem az ítéletet ismételgeti a szívében, és az ő cselekedeteit, 12. vers. Míg a következő versben látjuk a vámszedőt:

Luk 18:13-14 A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek! Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.

Az első ember, a farizeus másra nézett, de a vámszedő felismerte azt, hogy az Úr az ő pásztora, ahova mehet. Mert Ő elfedezi az ember vétkét. Csakúgy, mint ahogy 1Pét 2-ben:

1Pét 2:24-25 A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel gyógyultatok meg. Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához.

Felismerte, hogy az ő jó pásztora Maga vette el az ő bűneit, és az Ő sebeivel meggyógyultunk. A jó pásztor – láthatjuk Ján 10-ben – az életét adja a juhokért. Hála Istennek! Merthogy az én lelkemnek van pásztora, és azt mondja: „Azért jöttem, hogy a te lelkednek pásztora legyen, hogy ne legyél többé tévelygő juh. Elhagynád azt a büszkeséget, hogy azt hiszed, hogy te nem bárányka vagy? Én ismerlek téged. Én látok. Gyere Hozzám, mert Én vagyok a te lelked pásztora.”

Annyira fontos nekem, hogy Isten személyesen a pásztorom legyen a mindennapjaimban! Amikor eszembe jut Ő, akkor az jusson eszembe, hogy az Úr az én pásztorom, és nem szűkölködöm. Ámen.

Kategória: Egyéb