Csendesség és belső szoba élet & A lélek szomjúsága és éhsége

2015 június 21. vasárnap  16:00

Bartha András

Zsolt 46:10a (11) Csendesedjetek el, és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!

Érdekes megnézni, hogy Jézus a földi életében – Ő harminchárom évet élt és három évet szolgált – kevesebb, mint tíz százalék szolgálat volt, és a többi felkészülés. Ez a belső szoba élet, az imaéletünk, az elmélkedés. Az, amikor senki nem lát téged, csak Isten és te, ketten vagytok.

Jézus olyan könnyedén otthagyta a legnagyobb ébredéseket, a legnagyobb tömegeket is, és elment, hogy csendességben az Atyához imádkozzon. Mi mégis sokszor nem merjük otthagyni az életünk piciny dolgait, a kis fontosnak tűnő, a „muszáj elintéznem” dolgokat. „Mi lesz, ha ezt nem teszem meg?!”

A magvető példázatában azt látjuk, hogy a világ gondjai, a kis részletek, az elintéznivalók és a világ gyönyörei megakadályoznak minket abban, hogy Istenhez menjünk csendességben. Ez a belső szoba csendesség, így írja a Biblia.

Dániel élete egyik legrosszabb hírét kapta, és azt olvassuk, hogy Dán 6:10 ő napjában háromszor térdre borult, és imádkozott Istenhez. Nem aggódott, nem akadt ki, persze nem tudta, hogy mi fog történni, de mégis ez Istenhez vitte őt, és imádkozott és dicsérte Őt.

A lelkünk csendességében Isten képes vezetni mindnyájunkat. Lehet, hogy azt hiszed, te annyira nem hallod Isten hangját. Ő azonban képes szólni hozzád és vezetni téged, és képes megnyugtatni a szívedet és betölteni az Ő jelenlétével, az Ő szeretetével.

Nem tudom, te hogy vagy ezzel, de én azt vettem észre, ha reggel nem Istennel kezdek, akkor szétesik a napom. Amikor a Biblia helyett először a telefonomhoz nyúlok, és az e-mail-eket kezdem nézni. „Ó, erre válaszolni kell, ezt meg kell szervezni, oda el kell menni…”; és csak este veszem észre, hogy valami kimaradt.

Mát 6:33-ban azt mondja, hogy először Istent keresd. Legelőször Istent keresd, és majd Ő utána ráadás a többi. Legyünk őszinték, úgysem tudunk mindent megtenni. Sosem fogsz az elintézni valók végére érni, mert jön a következő. Akkor miért ne kezdenénk a lényeggel? Ha már így is, úgy is borul, akkor már a legfontosabb megvolt. Sokszor utólag rájövünk, hogy nem is volt annyira fontos elintézni, sokszor pedig Isten megteszi helyettünk.

Nem véletlen, hogy a csendes idő az egyik, ami a legjobban támadva van az életünkben, hogy tegyünk mindent Istenért, de ne halljunk Istentől. Az efézusi gyülekezet elhagyta az első szeretetet. Bár nagyon aktívak voltak, a csendes idő Istennel hiányzott az életükből.

Van néhány gyakorlati dolog, ami segít ezt megtalálni. Nem kell ehhez kolostorba vonulni, és nap sok órát imádkozni. Igenis, megtalálhatjuk a napi rutinban. Például amikor hazafelé sétálok, olyan jó hálát adni Istennek. A feleségem reggelenként elmegy egy másik hölggyel imasétára. Vagy amikor a villamoson kinyitom a Bibliámat a bambulás helyett, az annyira meg szokott áldani.

Néhány pici döntés annyira nagy különbséget tesz! A kedd estéim voltak a randi-esték Istennel. Hazamentem, főztem egy teát, beletöltöttem a kulacsomba, és elmenetem sétálni, imádkozni. Olvastam a Bibliát, és akkorát adott az egész hétre! Valósan vezetett Isten. Erre szeretnélek bátorítani, hogy találd meg te is a csendességet Istennel.

 

P. Péterfai János

Zsolt 107:1 Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert kegyelme örökkévaló!

Mi most a rákosmenti gyülekezetben azt csináljuk, hogy mindenki elmondhatja a kedvenc zsoltárát, mondhat róla egy bizonyságot, vagy megkérhet engem, hogy beszéljek arról a zsoltárról. Ez ott senkinek nem a kedvenc zsoltára. Ez a zsoltár az éhségről és a szomjúságról szól. Éhes vagy? Szomjas vagy?

Zsolt 107:2-5 Ezt mondják az ÚR megváltottai, akiket megváltott a szorongató kezéből és összegyűjtött különböző országokból, kelet és nyugat felől, északról és délről. Bujdostak a pusztában, a sivatagban, nem találtak utat lakott város felé. Éhesek és szomjasak voltak, lelkük is elepedt bennük.

Érezted-e már úgy, hogy nem találod a helyed? Érezted már úgy nagyvárosban, hogy nincs senki melletted? Érezted-e már úgy, hogy esetleg Isten is hátat fordított neked? És kiáltottál: „Uram! Én éhes vagyok és szomjas. Azt mondtad, hogy kérjek. Éhes vagyok, és szomjas vagyok. Hallod, Uram? Hol vagy, Uram? Miért nem adod már?” Érezted már magad így? Szerintem mindannyinkkal megtörtént már ez. Nincs semmi baj a hiteddel, ha éhes vagy és szomjas, ha tudod, hová mehetsz, hogy megelégítsen téged.

Mát 5:6 Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.

Ez nyilván nem a fizikai éhségről vagy szomjúságról szól, hanem ez belső éhség, belső szomjúság. A bennünk élő Szellem szomjúsága és éhsége. Ámós 8:11 vagy Ézs 55:1-től – az Isten után való éhség és szomjúhozás. Voltunk már így, egészen biztosan. Mindannyian éhesek és szomjasak vagyunk.

Zsolt 107:6-9 De az ÚRhoz kiáltottak szorultságukban, és megmentette őket nyomorúságukból. Egyenes útra vezette őket, hogy lakott városba juthassanak. Adjanak hálát az ÚRnak kegyelméért és az emberek fiaival tett csodáiért. Mert megelégítette a szomjazó lelket, és betöltötte javaival az éhező lelket.

Megelégítette a szomjazót, megelégítette az éhezőt. Sok helyre mehetünk enni, inni. Lehet, hogy meg is elégszünk egy időre. Isten azt akarja, hogy megelégedjünk, hogy folyamatosan elégedettek legyünk. Ami ételt Ő készít, ami italt Ő készít nekünk, az megelégítő. Nem csak pillanatokra, hanem folyamatosan.

1Sám 30-ban Dávid serege talált egy egyiptomit a csatatéren, aki éhes és szomjas volt, mert három napja nem evett és nem ivott. A szomjúság három nap után már furcsa változásokat kezd okozni. Az éhséget még csak-csak bírja az ember, de a szomjúság három nap után már nagyon furcsává tesz, és öt-hét napon belül halállal végződik. Persze attól függ, hogy hol tartózkodik az illető, milyen munkát végez… (Kibújik belőlem a biológia tanár.)

Ez a katona már nem volt magánál igazán. Először enni és inni kellett neki. A Biblia nagyon egyszerű. Isten bölcsessége mindig a legegyszerűbb választás. Sosem bonyolult. Azt mondja – nagyon egyszerű, figyelj, csak egyszer mondom, de nehogy eltéveszd –, ha éhes vagy, akkor enned kell, ha szomjas vagy, akkor innod kell. Ilyen egyszerű, ez a mai üzenet. Ha éhes vagy, enni kell! Ha szomjas vagy inni kell! Isten bölcsessége ennyire egyszerű.

Éhes volt az egyiptomi, adtak neki enni kenyeret, szomjas volt, adtak neki vizet. Adtak egy kis desszertet is utána, aszalt szőlőt és fügét a gyümölcscukor miatt. 🙂 Kicsit felerősíteni gyorsan, mert nem volt rá idő. Aztán elmondta az ember, hogy hol az ellenség. Mentek, és Dávid serege nagy győzelmet aratott.

Jézus Krisztus ilyen egyszerű dolgokat tanít.

Mát 25:35-36 Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok engem, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.

A szomjasnak vizet adunk, az éhesnek enni adunk. Mi van, ha ezt összecseréljük? Aki szomjas, már napok óta nem ivott, és adok neki enni, mit csinál? Nem kell neki. Aki éhes, már több napja nem evett, és adok neki vizet, mit szól ahhoz? Nem elégíti meg. Az éhes enni akar. Ha innivalót adok neki, nem lesz megelégítve. Lehet, hogy némi levessel meg lehet engesztelni, de általában ez nem igaz. Ha éhes valaki, és vizet adok neki, panaszkodni fog. Nem fog megelégedni.

Mi is ez az éhség és ez a szomjúság? Hallottál már erről? A két dolog nem ugyanaz. Most biológia következik. Ha szomjas vagy, mitől érzi ezt a szervezeted? Azt érzi a szervezetünk, hogy be van sűrűsödve a vérünk. Ha éhes vagy, miből érzi a szervezeted? Abból, hogy leesik a vércukorszint, az energiaszintünk. Kicsit fáradtabb vagy, nehezebben állsz meg a lábadon.

Ha szomjas vagy, a szervezetedben besűrűsödik a vér, mit az, amit már te is érzel utána? Ha elmész orvoshoz, ő is megmondja: Szomjasnak tetszik lenni! Ez abból látszik, hogy a nyelvünk lepedékes, száraz lesz az ajkunk. Erről megmondja más is, hogy te szomjas vagy. Ha pedig éhes vagy, elkezd korogni a gyomrod. Milyen kellemetlen, amikor ülsz istentiszteleten, és akkor történik ez! „Na, most mit csináljak?” Erről már mindenki tudja, hogy te éhes vagy.

A szomjúságot csak rövid ideig bírjuk. Öt-hét nap alatt halálhoz vezet. Inkább öt, mint hét. Az éhséget kb. tizenhat óra után érzi az ember. Amikor a gyülekezetben beszéltem erről, valaki – egy férfi – azt mondta, hogy fél órája evett, de már érzi. 🙂 Egy átlagember kicsit később érzi meg, és hosszabb ideig bírja. Általában két hónapig bírja az ember étlen. Honnan tudjuk ezt? Ne akard tudni, jó! 🙂 Mi a megoldás? (Már átvettük az anyagot.) A lényeg, ha szomjas vagyok, inni kell, ha éhes vagyok, enni kell. Néha mindkettőt egyszerre, de van úgy, hogy külön-külön tesszük meg.

Két történet. Az egyik Ján 4-ben a samáriai az asszony a kútnál. Jött az asszony vizet meríteni, és beszélget Jézussal.  Ez az asszony érdeklődik, és Jézus is érdeklődik az asszony után. Ez nem volt normális. Elindultak valamilyen természeti dologból, és eljutottak odáig, hogy Jézus azt mondta az asszonynak:

Ján 4:13-14 … Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, aki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert az a víz, amelyet én adok, örök életre buzgó víz forrása lesz benne.

Ha Jézus ezt felajánlaná neked: Van Nálam olyan különleges víz, amit ha iszol, utána soha meg nem szomjazol!; akkor akarnád-e ezt? Persze, hogy igen. Ezt mondja az asszony is: Uram, add nekem ezt a vizet! Mi ezt mondhatjuk: Uram, add nekem ezt a vizet! Amikor szomjas vagyok: Uram, add nekem ezt a vizet! Tudod-e, hogy mi a szomjúság a Bibliában?

Zsolt 42:2 (3) Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után.

Szomjazom az élő Isten után. Szomjazom az Istennel való kapcsolatért, az Ő jelenlétéért. A szomjúság az, hogy Isten jelenlétét akarom. Szükségem van Rá! Szomjazom. Jézus azt mondja: „Igen. Itt vagyok. Adok neked valamit, amitől aztán nem fogsz szomjazni.” Ján 7:39-ben Jézus azt mondja, hogy ez a Szellemről szól. A víz, ami oltja a szomjunkat, az a Szent Szellem. „Uram, add nekem a Szellemed!”

ApCsel 8-ban Simon még fizetni is akart érte. Jel 22-ben azt mondja a Szellem és a mennyasszony: „Jöjj! Jöjj és igyál ingyen!” Mert a Szent Szellem ingyen van. „Uram, add nekem ezt a vizet. Szomjazom. Vágyom a Te jelenlétedre! Vágyom arra, hogy érezzelek. Vágyom, hogy érezzem a közelségedet, halljam a lélegzetedet, hogy tudjam, mellettem vagy!” Hallom a Szent Szellem susogását. 34. zsoltár: Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! A szomjúság az, hogy Isten jelenlétére van szükségem, a Szent Szellemre van szükségem. „Szomjazom, Uram!”

Ez volt az első leckénk. Ha szomjazom, ha a szellemem szomjazik, mire van szükségem? „Uram, tölts be a Te Szellemeddel!” Erre az egyszerű imádságra van szükségem. Semmi másra. Csak egyszerűen vízre, a Szellemre, Aki benned lakozik, Aki elpecsételt téged, Aki által újjászülettél, és belekeresztelkedtél a Krisztus Testébe. Erre a Szent Szellemre van szükségem, és a Vele való kapcsolatra.

Mi az éhség? Mert a kettő nem ugyanaz. Ugyanabban a fejezetben, Ján 4-ben jönnek vissza a tanítványok, hoztak egy kis ennivalót, és megkérdezik Jézustól: Uram, Te nem eszel? Mit válaszol Jézus? „Nekem van eledelem.” A tanítványok tanakodnak: Netán valaki hozott Neki enni?

Ján 4:34 Jézus pedig azt mondta nekik: Az én eledelem az, hogy annak akaratát tegyem, aki elküldött engem, és az ő munkáját elvégezzem.

Ján 6:27a Ne a veszendő eledelért fáradozzatok, hanem azért az örök életre megmaradó eledelért,

Jn 6:38 … ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem.

Amikor azt mondom: Uram, éhes vagyok!; akkor ezzel mit mondok? „Uram, szükségem van a Te Igédre. Szükségem van arra, hogy tudjam, mi a Te tanácsod! Mi a Te akaratod? Hogyan akarsz használni engem? Hová akarsz küldeni engem, mi a Te terved az én életemmel?” Amikor éhes vagyok, akkor ezt kérem az Úrtól: „Add nekem a Te Igédet! Add nekem a Te szavadat! Add nekem a Te tanácsodat, hogy azt meg is cselekedjem, hogy ne csak hallgató legyek, hanem cselekvő is.” Látod, mennyire más az éhség, mennyire más a szomjúság!

Emlékezz arra, ha szomjas vagy, Isten távol van, nyomorultnak érzed magad. Akkor mire van szükséged? Inni! Nem enni, hanem inni. Először csak inni. Csak tudni, hogy Isten jelen van az életemben. Tudni azt, hogy Ő szeret, hogy Ő feltétel nélkül szeret. „Csak tudni akarom ezt, Uram, újra!” Mint egy kisgyerek: „Anya, szeretsz? Apa, szeretsz?”

„Atyám, szeretsz?” – hányszor kérdezhetem ezt egy nap? Csak Isten jelenlétére van szükségem, a Szent Szellemre. Ha megpróbálnának megetetni, akkor csak még jobban nőne a szomjúságom. Ha valaki próbálná megmondani nekem, hogy mit csináljak, mi Isten akarata nekem, akkor azt mondom: „Nem éhezem, hanem szomjazom! Értsd meg, könyörgöm! Szomjazom, nem éhes vagyok.” Akkor csak még inkább nőne a szomjúságom, és nem érzeném azt, hogy Isten megelégít.

Aztán Isten jelenlétében vagyok, felemelt kezekkel dicsérem az Urat. Tele vagyok Isten jelenlétével. Telnek a napok, és tele vagyok Isten jelenlétével, de a gyomrom még mindig korog, Nem érzem, mi bajom van. „Olyan jó dicsérni az Urat! Olyan jó csak Isten jelenlétében lenni.” Isten már rég azt mondja: „Menj! Könyörgöm, barátom, szentem, testvérem, indulj el! Csináld! Imádkozz! Nyerj lelkeket! Prédikáld az evangéliumot! Legyél misszionárius! Legyél lelkipásztor! Legyél olyan gyülekezeti tag, akire mindig lehet számítani!” Nem kell, hogy nagy ember legyél, vannak kiválasztottak, és nagy árat fizetnek érte.

Istennek egyszerűen csak arra van szüksége, hogy egyél. Egyél, mert korog a gyomrod, éhes vagy. Indulj el az Ő akaratát cselekedni! Ez a mi eledelünk is. Már a szomjamat oltottam Isten jelenlétével, most az evés ideje van. El kell indulnom. „Uram, itt vagyok, küldj engem, amikor senki nem vállalja, amikor kínos. Uram, éhes vagyok. Szeretném, hogy fontos legyek.” Mert ez a másik szükségünk az éhség. Szeretnék fontos lenni. Nem fontoskodó, hanem fontos mások életében, és elmondani, hogy Isten szereti őket, és inni adni nekik. Aztán enni adni nekik.

Ján 6:35 Jézus pedig azt válaszolta: Én vagyok az élet kenyere, aki hozzám jön, nem éhezik meg soha, és aki hisz bennem, nem szomjazik meg soha.

Ráadásvers:

Péld 25:21 Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, …

Ne a ruhádat add neki, ne inni adj neki. Ne szórólapot adj neki. Enni adj, ha éhes. Ugyanúgy, ahogy te is, és én is, akkor ennivaló kell neki.

Péld 25:21 … és ha szomjazik, adj neki vizet.

Ha szomjazik Isten jelenlétére, akkor nem azzal kezdem, hogy mit csináljon, hová menjen, hanem csak annyit mondok: Isten szeret téged. Ha szomjazik, adj neki vizet. Ugyanúgy működnek az emberek, mint mi. Teljesen ugyanúgy működnek.

Zsolt 107:43 Aki bölcs, tartsa eszében ezeket, és gondolja meg az ÚR kegyelmességét!

Ámen.

Kategória: Egyéb