Beszélgetés (rap)

2016 december 11. vasárnap  18:30

Ez a beszélgetés a Gyülekezetalapítás Pécsett c. üzenethez kapcsolódik. (2016. december 11. vasárnap 16:30)

Tawfiek – Ukrajnáról és Törökországról: Nagyszerű istentiszteletek nagyszerű emberekkel. Annyira jó látni Istennek a munkáját! Ahogy hallottuk, Isten elrejtette a dicsőségét a bölcsek elől, és kijelentette az egyszerű embereknek és a gyermekeknek. Mát 11. Jézus Krisztus nem volt csalódott emiatt, hanem azt mondta: Magasztallak, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, de kijelentetted a kisgyermekeknek; Mát 11:25.

Jönnek emberek, válaszolnak Isten kezdeményezésére. Igazából erről szól a misszió. Isten elküldte az Ő egyszülött Fiát, és Ő minket küldött, és mi hívjuk az embereket a főutakról és a mellékutakról, hívjuk a csonkabonkákat, és azokat, akik esetleg nem méltók erre. Isten azt mondja: van számodra ételem, és van számodra helyem, gyere és töltsd be a helyet.

Tavaly Karácsonykor Törökországban voltam. Meghívtunk embereket, volt egy nagy ünnepségünk. Kérlek, imádkozz az isztambuli gyülekezetért! Van némi változás a vezetőségben.

Három évet töltöttem Kijevben és három évet Isztambulban, és a vezetők és pásztorok mindig azt mondták, hogy a szó szoros értelmében nem látod Isten munkáját. Csak szereted az embereket, és beléjük fektetsz. Közben pedig szeretnéd látni, hogy a gyülekezet meg tud állni a saját lábán, vannak vezetői, van tanítványozás. Annyira jó ezekben a gyülekezetekben lenni, és látni Isten munkáját és a gyümölcsöket!

Az elmúlt három hónapban Kijevben voltam, az egyik barátom hívott engem oda, hogy legyek ott velük. Ott van egy arab gyülekezet, és ez nagy kihívás volt számomra. Különböző felekezetből vannak ott keresztények, szeretik Istent, szeretnék Őt szolgálni. Vannak órák is, és volt lehetőségem, hogy keddenként tanítsak. Arról a 95 dologról tanítottam, amit Isten ad nekünk a megtéréskor. Itt a KETA-n is tanulunk ezekről. Biztos emlékszel te is ezekre: megbocsátást, örökbefogadást, elhívást… kaptunk. Ezekről olvastuk az igehelyeket, és aztán beszéltünk róla.

Van ott egy ukrán testvér, vidékről jött Kijevbe, hogy arabot tanuljon. Harminc éves, szereti Istent, és szeretne megtanulni arabul. Elmúlt szombaton ezzel a fiatalemberrel elmentünk egy gyönyörű helyre, ahol az emberek árulják a festményeiket. Találkoztunk ott két fiatal izraeli férfival. Nem volt nehéz felismerni, hogy ők Izraelből jöttek. Ők hagyományos módon, tradicionálisan tanulják az Írásokat, és élik, amit látnak az Írásokban.

Aznap éppen nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy vissza fogok költözni ide, és az átmenetről, de amikor elkezdtünk velük beszélgetni, teljesen megfeledkeztem magamról. Ez történik velünk, amikor emberekkel találkozunk, és csak azt a drága lelket látjuk, aki előttünk van. Ábrahám áldásról beszéltünk 1Móz 12-ből, hogy Ábrahám magvai öröklik az áldást. Arról beszéltünk, hogy Isten hogyan tudja betölteni ezt az ígéretét. Ez az ígéret keresztülmegy egy valakin, és elér másokat, és így beszéltünk a Názáreti Jézusról.

Ez a misszió, hogy csak mész, és nem tudod, hogy kivel és hol fogsz találkozni. Amit leginkább hiányoltam, az a pulpitus betakarása. Persze ilyenkor hiányoljuk a kiküldő gyülekezetet és az otthonunkat is, de leginkább a pulpitus betakarását hiányoltam. Ez a remény bennünk, hogy van egy hely, tartozunk valahova, ahova bármikor jöhetünk, és felbátorodhatunk.

Tényleg, tegyük meg ezt most Karácsonykor, hogy írunk misszionáriusoknak levelet, akik a szívünkön vannak. Különösen egyedülállóknak írjunk, mert nekik külföldön kicsit nehezebb, és jó, ha a szeretetünket kifejezzük feléjük.

Bartha Andris: Hogyan evangelizáltok a muzulmánok felé? Nyilván teljesen másképp megy ott, mint itt.

Tawfiek: Emlékszem egy konfrontációs evangelizációra, amikor két sráccal találkoztunk Marokkóból. Az ottani arab gyülekezet nagyon jó abban, hogy elérjék a muszlim embereket péntekenként. A vezető Rafi Szíriából. Néhányan jönnek Iránból is az evangelizációra. Volt még egy amerikai testvér is, aki Jemenben élt tizenöt évet, és nagyon jól beszél arabul.

Nagyon romlott gondolkodásuk van a kereszténységről. Nagyon fontos, amikor egy muszlimmal beszélsz, hogy Isten természetét leleplezd neki, mint egy atyát, és beszélj Krisztusról, az üdvösségről, és az üdvösség szükségességéről is. Az, hogy vallásos lesz valaki, az nem fog segíteni. Nagyon fontos az, hogy ne reagáljunk rögtön mindenre. Nagyon könnyű összezavarodni, és belemenni egy vitába erről.

Amikor muszlimokkal beszélünk, akkor jobb elkerülni az iszlám és Mohamed szavakat, témát. Sokkal inkább beszéljünk arról: „Mi van a szívedben? Mi ad neked reményt? Hogyan ismerted meg Istent? Hogyan lehetsz boldog?” Igazából a bizonyságainkon keresztül próbáljuk megérinteni a szívüket. Mert arabként rengeteget tudunk az iszlámról, tudnánk védőbeszédet tartani, és tudnánk támadó vitát is folytatni az iszlám ellen. Azokkal, akiket felkészültnek látunk, belemehetünk ilyesfajta beszélgetésekbe, de akkor is nagyon óvatosnak kell lennünk ezzel. Nagyon fontos, hogy éreztessük velük, hogy mi őket most nem támadjuk ezzel, hanem amikor vele beszélünk, mégis Istennel beszélünk.

Rafinak van egy szolgálata, nagyon sok gyülekezetet meglátogat Ukrajnában, elmegy különböző városokba, és tanít arról, hogy hogyan érjük el a muszlim embereket, és mi a rossz a tanításukban, és hogyan változtassuk meg az ő nézőpontjukat a Bibliával kapcsolatban. Hol van a hiba, és hogyan mutassuk meg nekik, hogy hol van a hiba benne. Ő tartott egy előadássorozatot Kijevben három napon át, és én fordítottam neki. A végén csak imádkoztunk egy nagyot.

Nagyon könnyű megüresedni, amikor az iszlámról tanulsz. Megszomorít téged belül. Mert igazából itt valami nagyon gonoszat, sátánit érintesz ezzel.

Az a tervem és az imám, hogy Budapesten maradok hosszabb időre. Ha ez tényleg így is lesz, lenne egy kis csapatunk – persze p. Kende vezetésével –, akik evangelizálhatnának itt muszlimok felé, mert itt is vannak muszlimok. Meglátogathatnánk őket. Nagy lehetőség van ebben. Elképesztő bizonyságaink vannak arról, hogy az arab világban Isten hogyan érinti meg az embereket. Álmokon keresztül Isten szól emberekhez, megérint őket Marokkóban, Iránban… minden Iszlám országban. Csak megmutatni, leleplezni Isten szeretetét.

Amikor a megváltásról szeretnénk beszélni, mondjuk azt: „Pl. Ábrahám fel akarta áldozni a fiát. Ez mit jelent? Utána Isten adott mást, egy állatot, és ez helyettesítés volt.” Ez az ő könyvükben is benne van, hogy Isten megszabadította Ábrahám fiát egy áldozat által. Aztán beszélhetünk egy nagy áldozatról. Apránként beszélgethetünk ilyen dolgokról is, mert az iszlám világban Jézusnak nagy tisztelete van. Huszonhatszor van megemlítve a Koránban. Azt is mondják, hogy Jézus megteremtette a madarat a sárból.

Csak egy nő szerepel a Koránban. Tudod, melyik? Igazából név szerint nem említenek nőket a Koránban, de benne van Mária (Mariam). Van egy egész fejezet, amiben az ő neve többször szerepel. Persze, van sok igazság, de sok butaság is.

Amikor beszélünk egy muszlim emberrel, akkor igazából mindent csak így félreteszünk, nem ezekről a tanításokról beszélünk, hanem a barátságról, a tiszteletről, a szeretetről, és arról, hogy mi van a szívében. A barátaik vagyunk ilyen módon.

Bartha Andris: Nem sok helyen hallunk ilyen dolgokról. Nem sok keresztény van misszionáriusként muszlim országban. Legtöbben félnek Budapesten is kimenni evangelizálni.

Emlékszem, amikor Isztambulban voltam, akkor ott volt p. Marian Józsi is egy évig. Ott voltunk istentiszteleten, aztán volt beszélgetés. Képzeld el, a törökök olyanok, hogy amikor megkérdezed, hogy van-e kérdés, akkor hallgatnak. Hallatlan, ők ilyenek! 🙂 Csak ülnek csöndben. Mi, magyarok nem ilyenek vagyunk.

Emlékszem, ott tanultam egy fontos dolgot, hogy sokat segíthetünk a pásztornak. Ott volt p. Józsi egyedül és kb. tíz muszlim és én. Ők csak szembenéztek csendben egymással. Pedig bármit mondana p. Józsi, az áldás lenne. Csak elkezdeni nehéz. Akkor én szóltam: „P. Józsi, nekem van egy kérdésem. Miért fontos olvasni a Bibliát?” Szerinted nem tudtam erre a kérdésre a választ? A többiek miatt viszont megkérdeztem. Olyan jó beszélgetés lett ebből, mert nekik kellett ezt hallani.

Azt akarom mondani ezzel, hogy bármikor akkora áldás kérdezni! Elindít egy jó beszélgetést. Nem kell nagy titkokra rákérdezni, amiket senki nem tud, hanem sokszor jó alapvető igazságokról kérdést feltenni. Én sokszor kérdezek, mert mindig akarok tanulni.

Egyszer, talán 2007-ben a nyári konferencián egy beszélgetésen ott volt p. Schaller és a magyar pásztorok, és volt vagy kétszáz ember, és egyetlen embernek sem volt kérdése. P. Dolgos felállt, és megkérdezte: Tudnál beszélni az első szeretetről? Semmi trükk, semmi csalafintaság, aztán csak visszaült. Még csodálkoztam is: „Nézd csak! Ezt nem tudja egy pásztor?” Viszont annyira nagy szükségünk hallani újra és újra az alapigazságokról!

Szoktam mondani a csapatnak Pécsett: „Csapattagok vagytok, nagy részetek van. Jó, ha kérdeztek, mert sokat segít a vezetőnek.” Ezt az egészet csak úgy nagy általánosságban mondtam. Nagy áldás, tényleg.

Kérdés: Sokféle felekezetből találkozom emberekkel, akik azt állítják, hogy elveszíthető az üdvösség, és nagyon sokszor a tíz szűz példáját hozzák fel. Hogyan tudnék nekik segíteni? A példázat alapján hogyan mondhatom el, hogy ez nem igaz? Nyilván fel tudok sorolni más részeket is, ami bizonyítja az örök üdvösséget, de én szeretném, ha beszélnél erről a részről. Mi lehet az oka, hogy ebben megkeverednek? És mit jelent ez a példázat?

Bartha Andris: Az örök biztonság nagyon fontos tanítás. Tudod, mi a két leginkább támadott tan a világban a kereszténységben? A kegyelem általi üdvösség és az örök biztonság. Ezt a kettőt merik a legkevesebben tanítani. Fontos megerősödni az igazságban. Én nagyon hálás vagyok a tanításunkért. Kb. öt éve nagyon foglalkoztatott ez, hogy igen, hiszek benne, de hogyan tudnék érvelni az örök biztonság mellett? Akkor sok tanítást meghallgattam p. Stevenstől, p. Kendétől, és összeírtam kb. tizenegy oldalnyi bizonyítékot az örök biztonság mellett. Ha valakit érdekel, szívesen elküldöm.

Egy dolgot mondanék előre, hogy példázatból a hermenautika szabálya szerint nem vonunk le tant. A példázatban mindig van egy dolog, amit ki akar hangsúlyozni Jézus, és ebben a példázatban ez az, hogy készen állni, és nem az üdvösség elveszíthetősége. Tehát az, hogy mindig legyél kész várni az Urat, és aszerint élj.

Tawfiek: Igen, ez egy példázat, és ahogy András is mondta, innen csak egy tanulságot vonunk le, és a többi nem fontos. Itt azt mondja: Legyél készen, mert nem tudhatod, hogy mikor jön az Úr! Legyél mindig készen! Ez nem arról beszél, hogy az üdvösség elveszíthető, de lesz idő, amikor a megbánás ajtaja már csukva lesz.

Bartha Andris:

Mát 25:12 Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket.

Itt nem azt mondta: Beengednélek, de nincs olajod. Hanem: nem ismerlek; azaz: nem is voltál megtérve. Mint ahogy egy másik részben:

Mát 7:22 Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem tettünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben?

Mit válaszol? „Nagyszerű, hogy ennyi jó dolgot csináltál, csak nem ismerlek téged. Nem volt személyes kapcsolatunk.” Ahogy Mát 25-ben mondja: Nem ismerlek téged. A többi öt nem azért került a mennybe, mert volt olaja, hanem azért mert ismerte Jézus.

Annyira jó nektek, hogy itt vagytok! Én mindig annyira várom, hogy jöhessek! Sokkal jobban értékelem azóta ezt a gyülekezetet. A koncerten jövő vasárnap nem tudunk itt lenni, de élvezzétek helyettünk is. Hívjatok barátokat! Annyira különleges szokott lenni! Hallottam, hogy jó volt a karácsonyi utcai éneklés is. Szerintem a dicsőítés az egyik legjobb evangelizáció. Amikor Baltimore-ban voltam, a tinikkel elmentünk New Yorkba p. Love-val. Ők is ugyanígy énekeltek karácsonyi dalokat, rengetegen hallgatták őket, sok jó beszélgetés lett. Olyan jó, hogy itt is csináljátok ezt!

Aztán lesz Újévi konferencia. Akkor itt leszünk mi is. Nem hagynánk ki, hogy itt legyünk egy másik igazi misszionáriussal, p. Mattival. Már alig várjuk! Nagyszerű ez a karácsonyi időszak.

Kategória: Egyéb