Beszélgetés (rap)

2016 szeptember 28. szerda  20:30

Ez a beszélgetés az Isten családja c. üzenethez kapcsolódik. (2016. szeptember 28. szerda 18:30)

P. Schaller: A családban gyógyulás van. Amikor jössz és hallgatsz, akkor ugyanazt a szellemiséget isszuk, és gyógyulás van a családban. Mindannyian szeretnék valahova tartozni. Isten bemerített, bekeresztelt minket a Testbe. Szeretnénk, ha észrevennének minket. „Tudod-e, hogy itt vagyok? Jelentek-e neked bármit is?”

3Ján 1:13-14 (15) Sok írnivalóm volna, de nem akarok tintával és tollal írni neked, hanem remélem, hogy csakhamar meglátlak téged, és szemtől szembe beszélhetünk. Békesség neked! Köszöntenek téged barátaid. Köszöntsd barátainkat név szerint.

Milyen fontos, hogy ismerjük egymás nevét! Ez egy módja annak, hogy felismerem a másik értékét. Amikor látjuk egymást szemtől szembe. Amikor szent csókkal üdvözöljük egymást. Amikor találkozunk az EUROCON alkalmával, mindannyian összejövünk, látjuk egymást, találkozunk, ismerjük egymás nevét. Ebben a családban vagyunk. Gyógyulás van a családban, és cél van a családban.

Ádám és Éva volt az első család, és megvolt a terv. 1Móz 12. – itt a második terv.

1Móz 12:1-2 Ezt mondta az ÚR Abrámnak: … Nagy nemzetté teszlek és megáldalak, felmagasztalom nevedet, és áldás leszel.

A családban megvan a név és van áldás. Van gyógyulás, bölcsesség, kommunikáció. Őszintén hiszem azt, hogy emberek eljöhetnek ide, növekedhetnek, és megváltozhatnak. Megváltoznak egy év, két év után. Növekszenek, tanulnak. Mert ez az Isten által elrendelt terv.

Ef 4:14-15 hogy többé ne legyünk kiskorúak, akiket ide-oda dobál és hajt bármiféle tanítás szele az emberek megtévesztése és a tévelygés ravaszsága és csalárdsága által. Ellenkezőleg: az igazságot követve szeretetben, mindenestül növekedjünk abban, aki a fej, a Krisztusban.

Van kemény szeretet, van olyan szeretet, amiben nincsen kompromisszum. Megvan a Szellem igazsága, vagy az igazság a belső emberben, és aztán van építés. Úgy értem, itt voltam kilenc napot, és annyira felépültem a szeretet által. Zentán nagyszerű emberek voltak. Aztán a románok is eljöttek Belgrádba, és nagyszerű időnk volt a szeretet miatt.

P. Butch: P. Schaller az egyik városban, ahova elmentünk, a szellemiség átváltozásáról beszélt. Isten Szelleme által átváltozunk. Ez egy olyan folyamatra utal, hogy amikor a kenetben vagyunk, amikor kijelentést tapasztalunk meg, ez ugyanaz a terület, valóság. A hitem ajándéka képessé lett téve arra, hogy lássam Isten lényegét. Isten Szelleme átváltoztat minket Isten képére.

Néhány kommentátor rátekint ezekre a versekre, és egy folyamatra mutatnak. Amikor a baba az anyuka méhében van, nagyon aktívak a kezükkel, és kezdik megvizsgálni az arcukat. Amint ezt teszik, lenyűgözik őket a különféle részek, amiket találnak az arcukon. Ahogy fejlődik a baba szeme, és ott van az édesanyja ölében – az én családomban kilenc gyermek volt, mindig volt baba a házban, tehát így első kézből tudom elmondani a tapasztalataimat, ahogy néztem ezeket a babákat –, nyúl felfelé, az anyuka rámosolyog.

Néhány babapszichológus azt mondja, hogy néha összezavarodnak a babák. Ahogy a baba nyomkodja az anyuka szemét, arra gondol: Az én vagyok, vagy ez vagyok én? Aztán megérinti az anyuka ajkát: „Az én vagyok? Miért ott van a fejem? Ja, nem, itt van. Most az a fejem?” Az anyuka azt hiszi, hogy nagyon vicces, ahogy tapogatja a fejét a baba, de közben a baba arra gondol: Az vagyok én, vagy ez vagyok én?

Ebben az esetben a Bibliát kommentáló emberek erre a folyamatra mutatnak, hogy amit a Szellem mutat nekünk, amint bámuljuk, csodáljuk Őt, Isten megmutatja, kijelenti Magát a formájában és a jellemében. Ez által Isten átformál minket abba a szellemiségbe, amit Ő megmutat nekünk. Ez az átalakulásnak egy rejtélyes folyamata. A kijelentés által történik.

A felfogásnak három rendszere van. Van a racionális, azaz ésszerű, a tapasztalati és a hit. A hit a felfogásnak egy rendszere. Néha emberek vitatkoznak velem a hittel kapcsolatban. „Hallgatlak téged, de én ezt nem tudom elhinni, ez abszurd. Nem hiszem.” Mire azt felelem: „El tudnád hinni, ha akarnád. Azért nincs hited, mert nem fogadtad el a hit ajándékát. Ha megaláznád magad, akkor Isten kijelentené Magát neked a hit ajándékán keresztül.”

A hit ajándékán keresztül mi elfogadjuk Isten kijelentését. Közvetlenül a Szellemtől, vagy amint a Szellem bizonyságot tesz bennünk arról az Igéről, amit hallunk, vagy arról az Igéről, amit tanulmányozunk. Amint tanulmányozzuk, és imádkozunk és hallgatunk, figyelünk a Szellemben, Isten felken minket. Isten megtöri a régi természeted fogását a jelenlegi életeden. Az Ő kijelentésén és az Ő kenetén keresztül. A Szellem kijelenti Isten lényegét számomra, és az én szellemem szemein keresztül látom, és azzá változtat, amit megmutat nekem.

Egy másik vers, amit p. Schaller használt:

Jer 15:16 Ha szavaid rám találtak, eledelemmé váltak. Szavaid örömömre váltak nekem és szívem vigasságára. Mert a te nevedről neveznek, ó, URam, Seregek Istene!

Azért, mert szent vagyok? Nem! Azért, mert vallási élményem van, és fetrengek itt a földön? Nem! Azért, mert a Te nevedről neveznek. Az a tény, hogy a Szent Szellem Isten gyermekeként azonosít engem, ez behozza azt az érzetet, hogy valahova tartozom. Amiről p. Schaller beszélt. Még nem jelent meg az, hogy mivé leszek – ahogy János apostol mondja –, de tudjuk azt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Az Ószövetségben az angyalok voltak Isten fiai, de az Újszövetségben mi vagyunk Isten fiai.

Azok az emberek, akik vallásosak, szeretnének minket elválasztani ettől az igazságtól. Azért, mert akkor nem tudnak vallásos programmal manipulálni minket. Nem tudják megállítani a Szellemet bennem, a fiúság szellemét, ami kiált: Abbá, Abbá!

Találkoztam egy emberrel Izraelből. Ott volt egy buszon, és volt vele egy másik ember, akinek kisfia ugrált székről székre és nézegetett ki az ablakon. Kidurrant a busz egyik kereke. Azt hitte a gyermek, hogy megtámadták a buszt. Mit csinált? Kiabált: Abbá! Abbá! Amikor bajban vagyunk, a szellem mibennünk – és ezt hívják a fiúság szellemének – kiabál, hogy Abbá! A Szellem kijelentésen keresztül bizonyságot tesz, és ezt kiáltja: Abbá! Az a szellem, amely a kenetben fürdik, kiált: Abbá!

Az utolsó dolog. Ézsaiás azt tanítja, hogy a kenet minden igát megtör. A kenet pedig Isten erős jelenlétére utal. Ezért örülünk annak, hogy a gyülekezetben vagyunk, és jön a kenet. Az iga, a járom, amibe két állatot fognak, arra szolgál, hogy együtt tudjanak dolgozni azok az állatok. Vagy két fogoly tudjon együtt dolgozni.

Ha körülnézünk a világban a mezőkön, mindenféle rágcsálókat találunk, amik mindenféle lyukakat fúrnak a földbe, és a dolgozó állatokra ezek nagyon veszélyesek. A földben lévő lyukak nagyon veszélyesek. Mert lehet, hogy az egyik állat egyik lába belemegy a lyukba, és a másik eltöri annak a lábát, amelyik beragadt. Azt csinálja a farmer, hogy odafut a mezője szélére, fog egy botránykövet, visszafut, és eltöri az igát. Többé azt már nem lehet használni. Aztán az állat, amelyik megmenekül így a lyukból, az nagyon hálás. Aztán a másik futkorászni kezd, és összevissza rugdos, mert kikerült az igából.

Isten kenete megtör minden igát. Lehet, hogy egy démonnal vagy egy igában, de az iga megtörik Isten kenete által. Lehet, hogy egy őrülttel vagy egy igában valamilyen lelki kötődésen keresztül, de a kenet megtöri az igát. Emberek bejönnek ezeken az ajtókon minden vasárnap, és néhányan meg vannak terhelve valamilyen igával, valamilyen gonosz szokással, vagy egyéb dologgal. Aztán ülnek az istentiszteleten, és a kenet hirtelen megtöri az igát. Úgyhogy dicsérjük az Urat, hogy a kenet kapcsol minket egy kijelentésen keresztül Isten családjához és megtöri az igát is, az ember családjának az igáját és Ádám igáját, de lehet, még a démonok igáját is. Ámen.

Kérdés: Hogyan viseled gondját a családodnak?

P. Schaller: Néhány dolgot mondok. Az egyik, hogy tudni kell azt, hogy mi a cél. Mi a legfontosabb? Mi a cél?

5Móz 22:10 Ne szánts együtt ökörrel és szamárral.

5Móz 22:9 Ne vess a szőlődbe kétféle magot, …

5Móz 22:11 Ne öltözzél vegyes szövésű, azaz gyapjúból és lenből szőtt ruhába.

Tehát az egyik lényeges dolog az, hogy állandóság van a családban. Ugyanannak a magnak az állandósága. Összekuszálja a családot, ha ott van Isten magja a családban, és ott a világ magja is, ha ott van az igazság magja és a hazugság magja is. Ez hol történt meg? Kainnal és Ábellel. Testvérek voltak, de más magjuk volt. Tehát ez az egyik, hogy mi a cél. Az igazság, szeretet, Krisztus – ez egy dolog.

Aztán felvetődik egy ilyen kérdés, hogy mi van, ha a családban az egyik gyermek homoszexuális. A családodban van, nem értesz egyet vele, de még mindig jelen van a családban. Ez nehéz, mert szeretünk, és a családban vagyunk. Azt látom, hogy ez egy olyan probléma, ami egyre többször előjön.

Akár egy nem hívőről is beszélhetünk. Ott a család, és valaki nem hívő benne. Példázat, ami a két fiúról szól, a rossz és a jó fiú. Van itt egy különbség. Apa vagy, és a családban van egy ilyen helyzet. Az egyik fiú nem ismer téged, és tulajdonképpen a másik fiú sem ismer, és ettől megtörik a szíved.

Az egyik dolog, hogy hogyan gondozod a családod. Amikor még kicsik a gyermekek, a férjnek és a feleségnek egyazon gondolatai vannak. A gyerekek olyanok, mint a holdak, amelyek a bolygók körül keringenek, és a központban a férj és a feleség van ugyanazon elmével, ugyanazon szívvel.

Aztán mi történik, ha nem ugyanaz az elméjük és a szívük, vagy csak egy szülő van? Tudjuk, hogy ilyen az élet. Az gondolom, hogy minden esetben a gyülekezetre van szükség. Itt kapok ötleteket, tanulom a szeretetet, itt tudom irányítani a gyermekeimet. Az ámulatba ejtő, ha a gyermekeid szeretnek itt lenni. Ámulatba ejtő a család számára. Aztán van szellemi élet, és akkor olyan vagy, mint egy atommag, ami segíti a többi gyermeket a családban. Dinamikus. Ez nem egy álló dolog, ami befagy, hanem ezek mindig változnak. Egy nagyon jó helyzetből rossz helyzet lehet, és fordítva; vagy egy másik jó helyzet alakul. Ilyen az élet.

Hogyan gondozod a családod? Együtt vagytok. Vannak elkülönített idők is. A mi családunkban nagyszerű, hogy ugyanabba a gyülekezetbe járunk. Csodálatos. Mert olyan hely, ahol találkozunk szellemileg, intellektuálisan. Ugyanazon az oldalon állunk. Ez áldás. Ha a család nem ugyanabba a gyülekezetbe jár, akkor milyen gyakran tudnak találkozni? Esznek-e együtt? Hetente egyszer? Kéthetente? Havonta? Milyen gyakran vannak együtt? Koruk? Hány évesek? Hol laknak?

Ha ugyanabban a városban laktok és ugyanabba a gyülekezetbe jártok, az csodálatos!

Kérdés: A gyülekezet-családot hogyan gondozod?

P. Schaller: Azt gondolom, hogy a gyülekezet szelleme, a gyülekezet vezetősége nagyon fontos. Nagyon is lehetséges, hogy van egy gyülekezeted, van istentisztelet, és öt perccel utána, mindenki hazamegy. Miért? Azt gondolom, hogy az egyik ok, amiért rögtön elmennek az emberek, mert azt látják, hogy a gyülekezet veszélyes hely. „El kell mennem. Mert ha túl sokáig maradok, akkor még a végén megkérnek arra, hogy csináljak valamit. Ha túl sokáig maradok, akkor valakivel össze fogok vitatkozni, vagy valaki más fog velem vitatkozni. Túl soká voltam itt. Már amúgy is elunom itt magam. Ha maradok, még fáradtabb leszek.” Miért maradunk?

A gyülekezeteinkkel tényleg megtörténik, hogy ott maradnak az emberek egy órát. Lehet, hogy még kettőt is. Elképesztő! Miért? Azt gondolom, hogy a gyülekezet szellemisége miatt, a szeretet miatt, aztán azért, mert nyugodtak, könnyedek vagyunk, és amiatt is, hogy nincsenek közöttünk problémák. „Tehát biztonságos. Tulajdonképpen tetszik nekem.”

Ez olyan, hogy miért szeretsz hazamenni? „Otthon vár a kis székem, a kávém, a könyvem, a zeném… a kis otthonom. Biztonságban érzem ott magam. Kényelemben érzem magam.” Bámulatos, hogy együtt lehetünk. Ugyanakkor még kényelmesen is érezzünk magunkat. Több száz emberrel együtt lehetünk, és olyan, mintha otthon lennénk. Úgy gondolom, hogy ez a Szellem, a tan, a vezetőség, és tanulunk, hogy szeressük egymást. Tehát hogyan fejlesztjük ezt? Együtt vagyunk.

Itt volt egy hölgy, aki azt mondta, hogy ő nem szeret idejönni. Már elfelejtettem, hogy miért nem. Nem érzi magát szeretve. Miközben erről beszélt könnyezett. Kecskemétre viszont jár. Nem ismerem ezt a hölgyet. Viszont ez egy érdekes dolog: Miért jöttél el ma este? „Azért, mert a barátom elhozott.” Erre azt mondtam: „Gyere továbbra is! Lehet, hogy szükséged van tanácsadásra, és szükséged van arra, hogy valaki halljon téged, megértsen, és szeressen. Vannak helyzetek.”

Gyakorlatilag azt mondja: Szeretném, hogy legyen családom, ez legyen a családom, de nem érzem magam szeretve. Ezt érjük. Csak gyere! Aztán azt mondtam: Tényleg Szellemmel betöltötteknek kell lennünk. Itt hagytuk abba, de azt még mondtam neki: „Kaphatsz pásztori tanácsadást. Viszont szeretnénk, ha itt lennél.” Itt kell, hogy legyél!

P. Butch: Az új embereknek problémájuk lehet azzal, hogy Isten Igéjére fókuszáljanak. Tudjuk, hogy ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Ő nevében, Krisztus ott van közöttünk. Tehát lehet, hogy van itt egy látogató, és nézi a világítást vagy a hangszórókat, vagy lehet, hogy egy hölgy úgy érzi, hogy nem gyülekezethez megfelelően öltözött fel, és lehet, hogy ez a gondolat az elméjében visszatartja attól, hogy lássa, mi történik valójában a gyülekezetben.

Egy előrehaladottabb hívő azonban tud az Igére összpontosítani. Ő már benne van abban a folyamatban, ahol nyugszik és megtapasztalja Isten Szellemét. Tehát – ahogy p. Schaller javasolta – ha ő egy kicsit tovább jár ide, és meg van térve, akkor Isten Szelleme bizonyságot tesz azokról a dolgokról, amit ő hall.

P. Alexej: Egy gyors kérdés. Amikor összejövünk, akkor az emberek elméje vagy a szelleme felé kell szolgálnunk?

P. Schaller: A szellemük felé. Hogyan? Emlékszem egy történetre egy fiatal lánnyal. Énekelt egy dalt, és annyira erőteljes volt Isten kenete, és annyira megérintette az embereket. Nem volt ő profi ebben, de szellemi volt. Ugyanezt mondhatod a beszédről. Lehet egy nagyon jól beszélő embered, és aztán ott egy másik, aki megérinti a szellemedet. Ez az, amit szeretnénk. Azért, mert szellemiek vagyunk. Ez a Test – Krisztus Teste – szellemi. Pásztorokként ezt kell tudnunk, és fel kell ismernünk. Látnunk kell Jézust. Hallanunk kell Tőle, és ismernünk Őt. Meg kell, hogy érintsen, mert itt van.

Most itt volt Budapesten az az ausztrál előadó, akinek nincsenek kezei és lábai, így született. A GGIS-ből sokan elmentek, hogy meghallgassák. Nagyon érdekes volt. Két programja volt. Az egyik egy erkölcsi, ahol a szívéből beszélt azzal kapcsolatban, hogy ne legyen olyan gyerek az iskolában, aki a többieket terrorizálja. Mivelhogy ő erősen csökkent képességű. Ott volt négyezer középiskolás, és arról beszélt, hogy legyenek kedvesek egymással. Nagyon jó volt hallgatni. A másik programban megosztotta az evangéliumot.

Nyilván ez a titka, hogy az életét Krisztusnak adta. Ezért Krisztus megadta neki az erőt a szívében és az elméjében, és ő szellemi ember. Ezért képes arra, hogy szolgáljon emberek felé. Ez az egyetlen, ami számít a szolgálatban. Nem az, hogy jól beszélsz, hogy okos vagy, hogy keményen dolgozol, hanem az, hogy megtört vagy.

Úgy értem az az ember lehetne büszke, mert a szív ilyen. Becsapható a szív. Megfordíthatunk dolgokat. Hajléktalanok lehetnek büszkék, éhes emberek lehetnek büszkék, mozgássérültek lehetnek büszkék. Az egyetlen válasz azonban az Úr, Aki képes megtörni minket, és aztán életet adni. Azután szolgálatunk van. Emiatt egy olimpiai sportolónak lehet szellemi szolgálata. Azért, mert megtört. Aztán egy mozgássérültnek is lehet szolgálata, mert megtört. Csak így történik meg Krisztus Teste, a megtörtség által.

P. Butch mondta, hogy a kenet megtöri az igát. Még egy ezzel kapcsolatban, hogy a kenet sokféle. Sok különböző kifejeződése van. Erre gondoltam, hogy az egyik oka annak, hogy mi élvezzük ezt az időt együtt, az, hogy különbségek vannak, hogy sokféleség van, de a Szellem vezet minket. Az üzenetek mások. Ez a sokféleség mulatság. Lehet, hogy még több lehetne belőle, mert a Szellemben sok dolog van. Van az az ajándék, ez az ajándék, az a dal, az az ember, könnyek, csendesség, öröm…

Emlékszem, hogy Finnországban volt egy nagy ébredés, és a Szellem tényleg mozdult. Harminc zenész tért meg, akik az ország legjobb zenei főiskolájára jártak, és eljöttek a gyülekezetbe. Volt öt cselló, volt fuvola, hegedű… egy egész szimfonikus zenekar volt együtt a gyülekezetben. Voltak idők a prédikálás után, hogy nevettünk. Annyira, hogy majdnem leestünk a székről. Ez Finnországban volt! Ez a lehetetlen kategória. Elképesztő! Aztán voltak idők, amikor csendesség volt. Szent csend húsz percig. Ámulatba ejtő volt. Voltak gyógyulások. Ezt csak úgy mondom.

Baltimore-ban azt szeretnék, hogy az istentiszteletek ne legyenek hosszúak. Egy óra és tizenöt-húsz perc. A másfél óra már sok. Lehet, hogy itt nem, nem tudom. Afrikában négy órás egy alkalom. P. Scibelli istentiszteletei négy órások. Van egy reggeli és egy esti is. Nyolc óra egy nap. Sok zene, sok vidámság. Így történik.

Aztán vannak idők, amikor csendben akarok lenni a gyülekezetben. Van sokféleség, van sokféle kifejeződés. Lehet, hogy egy üzenet intellektuális, de nem mindig. Lehet néha inspiráló. Lehet néha sok illusztráció. Máskor pedig lehet rövid. Néha rövid. Számomra ez kicsit nehéz, de megtörténhet. Mondok valamit és annyi. Tizenöt-húsz perc és kész. Arra gondolok, hogy ahol Isten Szelleme jelen van, ott szabadság van. Szabadság van arra, hogy a megszokotton kívül működjünk. Szabadságod van, hogy megállj. Szabadságod van, hogy hosszú legyen. Szabadságod van, hogy nevess. Szabadságod van, hogy sírj…

Kérdés: Családban vagyunk. Szolgálunk emberek felé, akik jönnek újonnan. Vannak barátaink, és velük is szeretnénk időt tölteni. Ugyanakkor szeretnénk kényelembe helyezni magunkat, és úgy is lehet szolgálatunk. Mi legyen az egyensúly? Mi a fontos? Nehéz beosztani az időmet, és vannak emberek, akik csak szaladnak haza.

P. Schaller: Jön az új ember. Szeretnél velük találkozni, de nincs sok időd. Néha ez nem olyan sok idő. Bemutatkozol, meghallgatod őket. Azt gondolom, hogy meghallgatni az embereket tényleg nagyon fontos.

Arra gondolok, hogy vannak emberek, akik jönnek, és nem tudnak semmit a szellemi életről. Természetiek. Csak természeti dolgokról beszélnek, és nem értik a másikat. Türelem! 2Tim 2:24 befektetés, odafigyelés.

Kicsit vicces ez. Baltimore-ban bejött egy új srác a gyülekezetbe, és azt mondta: Ez teljesen új nekem. Vannak tetoválásai, piercingjei. Megtért. Nagyon kedves srác, de kemény is. „Pásztor, szeretek itt lenni. Nem szeretném, ha kidobnátok. Csak mondd el nekem, hogy mik a szabályok! Azért, hogy ki ne dobjanak.” 🙂 Azt feleltem neki:

– Káromkodsz?

– Aha.

– A gyülekezetben ne káromkodj.

– Aha. OOOK.

– Kinn a parkolóban ne kezdj el verekedni! Jó?

– Aha, OOOK…

Mit mondok? Ezek nagyon alapvető dolgok, amit nem értenek emberek. Csak segíteni kell nekik. A fiú nagyon hálás volt ezekért a szabályokért. 🙂 Először azt akartam mondani neki, hogy nincsenek szabályok, de még egyszer ránéztem, és azt gondoltam: Jobb lesz ha, mégiscsak adok néhányat. „Csak ne kezdd el csókolgatni az ismeretlen lányokat. Ne lopj el semmit! Ne káromkodj! Ne bánts senkit! … Hálás vagyok a hozzáállásodért!”

Lehet, hogy megbeszélhettek egy időpontot, amikor találkozhattok valamikor máskor. Isten vezethet ebben. Találkozhatsz velük, vagy az ajtónál üdvözölheted. Vagy körbenézel. Ahogy te nézel emberek, az lehet, hogy más, mint ahogy egy pásztor néz. Amikor egy pásztor néz egy új emberre, akkor lehet, hogy a jövőjére gondol, de amikor te ránézel, akkor lehet, hogy észre sem veszed, vagy nem érdekel annyira. Ez rendben van így.

Viszont kell, hogy legyen a gyülekezetben néhány ember, aki törődik az újakkal. Úgy értem, képzeld el, bejön egy új ember, és kétszázan odamennek hozzá egyszerre. Néhány percen belül. „Szia! Hogy vagy? Mi a neved?” Legyen úgy, ahogy az Úr teszi. Ahogy a Szellem teszi. Azt gondolom, hogy vannak emberek, akik azért nem akarnak jönni gyülekezetbe, mert túlságosan körülvettük. Ez nem lehet program. Lehet, hogy szükségük van arra, hogy egyedül legyenek, csendben. Csak Isten Igéjét akarják hallani, és menni haza. És nem akarják, hogy megkérjék őket, hogy bármit is csináljanak.

Mit gondolsz a következőről? A gyülekezetnek szüksége van egy vízvezeték szerelőre. Bejön egy új ember, aki vízvezeték szerelő. Aztán beszélgetünk, és megtudjuk, hogy ő vízvezeték szerelő. „Isten válaszolt az imáinkra!” Amikor ezt meghallja, nem jön vissza. „Nem szeretnék vízvezeték szerelő lenni a gyülekezetben. Nem azért mentem gyülekezetbe, hogy munkát kapjak. Azért mentem, hogy Istent találjam meg.” Nem így van?

Ez nem arról szól, hogy embereket használjunk. Hanem arról szól, hogy az Úr szolgál emberek felé, és aztán növekszünk Benne.

Ámen.

Kategória: Egyéb