Ma este megnézünk néhány részt az Ószövetségből. Az Írás céllal adatott. Amikor gondosan tanulmányozzuk, azt fogjuk találni, hogy egy írásrész egy jelentéssel bizonyos időre lett írva, de én most szeretném alkalmazni az adott írásrészt az életünkre. Pál azt mondta, hogy az Írás nekünk adatott. Egy picit belenézünk Ézsaiás könyvébe, Zsoltárokba, mert szeretnénk kihívni a hitünket. Tudom, hogy ez már történik. Lehet, hogy most azt gondolod: „P. Jim, én a világban dolgozom. Hidd el, hogy van kihívás egész nap.” Ám azt is szeretném, hogy bátorodjunk.
Péld 6:16 E hat dolgot gyűlöli az ÚR, és hét dolog utálatos lelkének:
Az, hogy utálatos a lelkének, azt jelenti, hogy szinte beteg tőle. Az ezután felsorolt dolgok undort váltanak ki Istenből.
Péld 6:17-19 a kevély szemek, a hazug nyelv és az ártatlan vért ontó kezek, az álnok gondolatokat forraló szív, a gonoszra sietve igyekvő lábak, a hazugságot szóló hamis tanú és az, aki háborúságot szít az atyafiak között.
Ezek közül három a nyelv bűne. Ezek nem bűncselekmények. Ártatlan vért ontó kezek – erről valahol azt hallottam, hogy jelentheti azt is, hogy tönkretenni valakinek a jó hírét. Ez két dolgot mond el nekünk. Az egyik az, hogy Isten tökéletessége kimagasló, és Isten mércéje valójában a tökéletesség. Nem úgy van, hogy Ő a legrosszabb dolgokat tekinti rossznak, hanem a kevély szem is Isten előtt utálatosság. Tudjuk, hogy a büszkeség volt Sátán alapja. Amiatt vált hazuggá. Azt hitte, hogy ő jobb, kiváltságosabb Istennél. Ez alapján mondta, hogy ő jobb.
A második, amit ebből levonhatunk, hogy valószínűleg jobban bűnösök vagyunk, mint ahogy azt gondoltuk. Vagyis Isten annyira nagyszerű, én pedig olyan sokszor olyan csúnyán elbukom.
Zsolt 85:7 (8) Mutasd meg nekünk, URam, kegyelmedet, és add nekünk szabadításodat!
Zsolt 85:10 (11) A kegyelem és hűség összetalálkozik, az igazság és békesség megcsókolja egymást.
Azt szeretném, hogy ennél a résznél gondolkodjunk kicsit együtt! „A kegyelem és hűség összetalálkozik, az igazság és békesség megcsókolja egymást.” Békesség. Mi a béke? A csata végén van béke. Lehet, hogy van egy napom, ami nagyon békés, nyugodt, akkor ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy nem vagyok összeütközésben az időbeosztásommal, és nem kerültem összetűzésbe a porszívóval sem. 🙂 Ez egy nyugis nap, békém van.
A béke azután is bekövetkezik, amikor két hadsereg csatázik. Az egyik azt mondja: „Itt a vége, feladjuk. Mit kell tennem ahhoz, hogy véget érjen a csata?” A győztes azt mondja: „Akkor mondd ki, hogy feladod. Az én királyomat királyodnak kell hívnod.” Lehet, hogy a győztes azt mondja: Akkor van vége, ha minden vagyonotokat nekünk adjátok. Vagy azt mondják: Csak elmentek, mert elfoglaljuk a földeteket. Ennek be kell következnie, különben nem lesz béke.
Amikor az Istennel való kapcsolatunkra gondolunk, akkor meg kell, hogy lássam a konfliktust az én bűnöm és Isten igazsága között. Az igazság békességet hoz. – itt ezt mondja. Ez a kettő összeillik.
A történelem során hat különböző módját láttuk, ahogy békénk lehetett Istennel. Ezeket rendelkezési időszakoknak hívjuk. Egy ilyen rendelkezési időszak azt mutatta meg, hogyan lehet kapcsolatom Istennel. Ádám és Évával ez az ártatlansággal kezdődött, de ők nem maradtak ártatlanok. Megtanulták, hogy mi a bűn.
Utána az Istennel való kapcsolatunk a lelkiismeretünkön alapult. Azt kellett tenni, amiről tudtam, hogy helyes. Ám nem voltunk ehhez eléggé erősek. Ha megnézzük Kain és Ábel történetét, ott Kain megölte a saját testvérét. Isten azt kérdezte Kaintól: Mit tettél? „Hogyhogy mit? Senki nem mondta, hogy ezt nem szabad. Mert ez sosem történt meg még ezelőtt. Honnan tudhattam volna, hogy ez így nem helyes?” Egyáltalán nem is volt kérdés.
A lelkiismeretünk bennünk az a rész, ami tanúskodik ellenünk. Amikor helytelent teszek, akkor a lelkiismeretem fogja azt sugallni: Nem helyes, amit teszel! Az emberek a világban nem hallgatnak többé a lelkiismeretükre. A Biblia azt mondja, hogy olyan, mintha a lelkiismeretüket megégették volna egy piszkavassal. Például amikor valakinek amputálják egy testrészét – tudom, hogy ez most egy elég furcsa példa –, akkor amit biztosan meg kell tenni, az az, hogy elégetik az idegvégződéseket, hogy az illető ne érezzen fájdalmat. A világban az emberek így állnak a lelkiismeretükhöz. Már nem is hallják többé.
A következő rendelkezési időszak az emberi kormányzás. Ha valaki jó polgár volt, az azt jelentette, hogy ő egyetért Istennel. Tudjuk Róm 13-ból, hogy minden hatalom Istentől adatik. Utána látjuk, hogy megszülettek a nemzetek, és jött a törvény. Az Ószövetség áttekintése órán most a törvényről beszélünk. Gyönyörű! Sokszor nem szeretjük a törvényt, mert mi a kegyelem alatt élünk, de a törvény igenis gyönyörű. Abban az időben úgy lehetett közösséged Istennel, ha engedelmeskedtél a törvénynek. Úgy is mondhatnák: ha zsidóvá vált valaki. Csak képzeld el, ott voltak az Izraelt körbevevő országok, és ők látták a zsidókat, hogy hogyan éltek.
– Holnap kössünk üzletet!
– Nem, mi holnap nem kötünk üzletet, mert holnap szombatnap van.
– Ki mondja, hogy ilyenkor nem lehet üzletet kötni?
– Isten. Isten azt mondta, hogy ne dolgozzunk szombatnapon.
– Én mégis szeretnék veled üzletet kötni, mert annyira őszinte vagy! Bármikor, amikor gyümölcsöt veszek tőled – mellesleg, ezt már régóta el akarom mondani –, miután hazavittem, lemérem, és még soha nem csaptál be. Te jó ember vagy!
– Igazából nem. Ez Isten törvényének része.
– Tessék?! Az, hogy hogyan árusítod a terméked, az része lenne Isten törvényének??
– Igen, így van. Egyébként jövőre nem fogok semmit sem betakarítani. Azért, hogy a szegényeknek is legyen esélyük arra, hogy élelmet gyűjtsenek. Amikor betakarítom a termést, azt egyszer teszem meg. Sosem szedem le a terület sarkát. Ez mind-mind ahhoz kapcsolódik, ahogy én az Istenemet imádom. Ha valakivel üzletet kötök, és pénzt adok neki, de ő nem tudja azt nekem visszaadni, akkor oda kell, hogy adja a felső ruháját, de este mindig visszaadom neki. Azért, hogy nehogy megfázzon. És másnap majd megint odaadja nekem.
Az Izrael környékén élő emberek látták, hogy kicsoda Isten. Ha valaki bűnt követett el valaki ellen, azt helyre kellett hozni, és csak utána mehettek áldozatot bemutatni. Van, hogy belegondolunk, hogy mennyi áldozatot hozhattak. Az valójában csak egy része volt a törvénynek.
Ha volt valami a bőrödön, akkor azt meg kellett, hogy mutasd a papnak. Később megint meg kellett mutatnod a papnak. A papok olyanok voltak, mint az orvosok. Ha veszed az órámat, akkor jó, ha erre emlékszel! 🙂 A papok olyanok voltak, mint az orvosok. Ha szegény voltál, az áldozat, amit vittél, sokkal kevesebb volt, kevesebbet ért. Mert Isten találta ezt ki. Isten ilyen. Valójában az összes törvény Krisztusban teljesedett be.
Az ötödik rendelkezési kor van most. Ebben a kegyelemben működünk. Mert nem tudtuk megtartani a törvényt. Mert a törvény tökéletes volt. Ha mégis úgy gondoltuk volna, hogy be tudjuk tartani a törvényt, arra Jézus azt mondta: „Hallottátok, hogy megmondatott: Ne ölj! Én ehelyett azt mondom: Ha csak gyűlölöd is a felebarátod, akkor az olyan, mintha már megölted volna.” Ez nem csak a törvény betűje volt, hanem a Szellem is.
A vicc az egészben az, hogy a kegyelem rendelkezési kora valójában sokkal komolyabb, mint a törvény volt. Mert a törvényben tisztán le volt írva, hogy mi az, amit megtehetsz, és mi az, amit nem, mi az, amit megehetsz, és mi az, amit nem. Le volt írva pontosan, hogy ha megérintettél egy halott állatot, akkor meg kellett mosakodni, és el kellett különülni az emberektől estig. Mert ez volt a törvény.
A kegyelem ezt mondja: Legyél tökéletes! Isten kegyelmet ad nekünk, és ez valójában azt jelenti, hogy tedd azt, amit tökéletesnek tudsz. Ha elbukom, akkor megbánom. Rájövök, hogy amit tettem, az bukás volt, és felállok újra. Ha lenne egy lista, hogy mi mindent kell megtenni a férjeknek – az jó lenne! –, például: A hónap tizenharmadik napján vegyél csokit!; de helyett az van benne: Szeresd a feleséged! Ez sokkal magasabb mérce, mint amit bármilyen lista tudna adni. Van, hogy veszek csokit a feleségemnek, de a végén csak én eszem meg. 🙂
Hit által élünk, és szeretjük Istent. Az ószövetségi törvény rendszerében ők félték Istent. Jézus mondott erről egy történetet. Egy ember elutazott, és előtte minden pénzét a szolgáinak adta. Volt olyan szolga, aki a legjobbat tette vele. Viszont nem mindegyik tette ugyanígy, de mindegyiknek azt mondta: Jól van, jó és hű szolgám! Az egyikük azonban félt, mert ő a törvényben élt, és csak azzal törődött, hogy ne veszítse el a pénzt. Vele az ura nem volt igazán lelkes.
Mi arra vágyunk, hogy békességünk lehessen Istennel. Mostmár a kegyelemben élünk. Ez az, ahol láthatjuk a vers első részét: kegyelem és hűség; az angolban: irgalom és igazság. Az igazság azt jelenti, hogy van egy szigorú viselkedési forma, és az irgalom az, ami gyengéd. Tehát van gyengédség és van szigor is, amik találkoznak. Mert tudjuk, hogy az igazság az igazság, és ennyi, de Isten gyengédsége, Isten irgalma az, hogy mi az igazságban megállhatunk. Ő volt az, Aki betöltötte a törvényt, de ez nem ítélt el minket. Isten elítélte a bűnt, Ő fizetett érte, de Isten igazsága ezáltal emeltetett magasra.
Olyan korban élünk, ahol elég nehéz megtalálni Isten igazságosságát.
Ézs 59:7 Lábuk a gonosz után fut, és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak. Gondolataik a hamisság gondolatai, pusztulás és romlás van útjaikon.
Izraelről beszél, de igazából bármelyik nemzetet említhetnénk, akik nem tisztelik Istent. Azt hiszem, hogy az egész világrendszer megegyezik azzal a hét dologgal, ami Isten előtt utálatos. Isten irgalma nélkül lehetetlen Isten mércéjével találkozni. Hiszen az irgalom az, hogy nem kapjuk meg azt, amit megérdemelnénk. Hiszen az én bukásom büntetést vonna maga után, de Isten irgalmas hozzám.
Úgy gondolom, hogy a világot ez az egész nem érdekli. Látják Isten mércéjét, a tökéletességet, és számukra ezt lehetetlen elérni. Amikor olyan dolgokkal találjuk szemben magunkat, amiket nem tudunk megtenni, akkor könnyen csak feladjuk. A világ, amikor belenézett Isten törvényébe, egyszerűen csak feladta azt, hogy jó akarjon lenni. Ha ránézünk a világra, láthatjuk, hogy nem tudjuk megváltani azt. Az egyének találkozhatnak az üdvösséggel, de maga a rendszer menthetetlen.
Jelenésekben látjuk, hogy lesz új ég és új föld. Az lesz az orvosság. Isten új földet fog teremteni.
Ézs 59:11 Mindnyájan morgunk, mint a medvék, nyögdécselünk, mint a galambok, törvényességre várunk, de nem jön, és távol van tőlünk a szabadulás.
A világrendszer miatt vagy frusztráltan kiáltunk, vagy kétségbeesünk.
Ézs 59:12-14 Bizony sok gonoszságunk van előtted, és bűneink ellenünk tanúskodnak. Mert gonoszságaink velünk vannak, és ismerjük vétkeinket. Elpártoltunk, és megtagadtuk az URat, és eltávoztunk Istenünktől. Elnyomásról és elszakadásról beszéltünk, szívünk hazug beszédeket gondolt és szólt. Eltávozik a jogosság, és távol áll az igazság, elesik a hűség a tereken, és az egyenesség nem juthat be.
Ez szörnyű állapot. Az igazság csak elesik a tereken. Emlékszel? Zsolt 85-ben ott van az igazság és az irgalom, vagy az erős és a gyengéd a héberben. Úgy tűnik, hogy Isten ereje csak a porba hullott. Igenis van igazság. Biztos vagyok abban, ha megkérdeznél néhány embert, hiszik-e, hogy van igazság, akkor valószínűleg azt mondanák, hogy nem. Ha megkérdeznéd: Szerinted van bizonyos mód, ahogy az embereknek élnie kéne?; valószínűleg azt fogják mondani, hogy igen.
– Mégis mi az? Hogyan kéne az embereknek élniük?
– Hát, jó lenne, ha az emberek nem zavarnák egymást.
Ez egy relatív viselkedési forma. Ez egyáltalán nem abszolút igazság. Amit ma helyesnek ítélnek, ötven éve teljesen helytelen volt. Törvényeket hoznak, hogy más dolgok jövőre majd elfogadhatóak legyenek. Mert a világrendszer mércéje az, hogy hagyjuk békén a másikat. „Te csináld a te dolgod, én törődöm a sajátommal.” Ez azonban nem az igazság. Azt gondolom, a világ így működik. Nincs helyes vagy helytelen. Csak szürke az egész. Köztes megoldás. Az igazság lehullott a porba.
Viszont Krisztusban az igazság újra felemeltetett. Mert Jézus Saját Magáról mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Ez vagyok Én.” Fenn a Golgotán Ő magasra emeltetett. Az igazságot Isten felemelte a porból, és Isten irgalma találkozott Krisztus igazságosságával. Krisztust megölték. Ő azt mondta: Atyám, bocsáss meg nekik, adj nekik irgalmat! Ő volt az alap. Pál azt mondta, hogy mi egy épület részei vagyunk. Jézus az alapja. Minket Isten erre az alapra épít. Az én életem Krisztusra épül. Mint egy város, amit a hegyre építenek. A világosság bennem ragyog. Ez a világosság belőled is ragyog.
Gondolod, hogy az emberek figyelnek téged? Igen. Észreveszik, ha elbuksz? Igen, azt nagyon szeretik. Egészen addig, amíg bocsánatot nem kérsz. Egészen addig, amíg meg nem mutatod nekik Krisztus irgalmasságát rajtad keresztül. Kérlek, ne érezd azt a nyomást, hogy tökéletes életet kell élned! Isten tökéletessége elűzi az embereket. Mert Isten jósága az, ami az embereket megbánásra indítja.
Ha elbukom, akkor másfajta bizonyság vagyok. Nyilván nem akarok abban élni, és nem is használhatom a kegyelmet arra, hogy nyugodtan bűnt kövessek el. Nem tehetem, hiszen szeretem Istent, és Ő is szeret engem. Megbocsát nekem. Isten irgalmassága találkozik az igazsággal az életemben. Ezért ragaszkodom az igazsághoz. A világrendszer elutasította ezt. „Mi ez? Huh. Igazság.”; és csak arrébb rugdossák. Vagy éppen kigúnyolják. „Ne már! Te tényleg hiszel Istenben? Viccelsz? Nyilván nincs Isten! A tudomány, a fizika is bebizonyította. Nincs Isten! Biblia? Tényleg elhiszed, hogy volt egy ember, akit lenyelt egy hal? Ostoba!” (Nem szeretem ezt a szót használni, de ide éppen ez illik.)
A világban az emberek elhiszik a hazugságot. Mert a hazugság az, amitől kényelmesebben érzik magukat. Mert a hazugság mondatja velük, hogy nincs helyes és helytelen. Inkább azt mondják: „Csak hagyj békén mindenkit! Nyilván, Jézus kedves fickó volt.” Attól még nem ez az igazság.
Jézus volt Isten Igéje, Aki testté lett. Azzal az élettel, amit Ő élt, betöltötte Isten tökéletes mércéjét. Jézus helyettünk halt meg. Nekünk adta az Ő igazságát. Most, ha Isten rám néz, úgy látja, hogy igaz vagyok. Ez jogilag teljesen pontos. Mostmár, úgy élem az életem, hogy tudom, Krisztussal együtt megfeszíttettem, de élek. Tudom, hogy Krisztusban megfeszíttettem. A bűnöm meghalt a kereszten. Utána Róm 7-ben látom, amikor a bűn próbál az életemben uralkodni, de az elmémmel Istent szolgálom. Amikor elbukom, akkor is Istent fogom szolgálni az elmémmel.
Róm 5:1 Mivel tehát hit által igazultunk meg, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.
Itt van ez a szó: békesség. Az Ószövetségben láthattuk, hogy ott volt az igazság és béke, de most a mi igazságunk az hit által van. Megigazultunk, de nem a teljesítményünk alapján, hanem amiatt, amit Krisztus tett, ebben élhetünk. Ha elbukom, továbbra is ebben élek. Teljesen mindegy, hány bűnt követek el a testemben, attól még az elmémben tudom, hogy én hittem Istenben. A szeretet miatt vágyom erre a tökéletes életre. Nem a bukásaimra koncentrálok.
Mi lenne, ha egy maratoni futó, aki lefutotta a versenyt, megkérdeznék: Hogy érzed magad? „Többször elestem. Ez borzasztó!” „Nem teljesen mindegy, hányszor estél el, ha te voltál az első, aki befutott a célba? Ha ma este ülve maradtál volna, akkor ez nagyon is távol lenne tőled.” Krisztus így nyerte meg a futást. Már hazament. Letusolt. A mennyben ül. Véget ért. Amikor ránézek a futásomra, mondhatnám: Még sokat kéne futni!; de valójában Krisztusban vagyok.
Pál nem azt mondta, hogy hódítók vagyunk, hanem azt mondta, hogy felettébb diadalmaskodunk. Tehát én Krisztusban meg lettem feszítve, de élek. Istennel békém van hit által. Ha azt mondják, hogy az igazság a porba hullott, akkor mondhatom: „Nálam igenis megvan. Meséljek róla? Elmondjam, hogy ez az igazság hogyan kapcsolódik Isten irgalmához? Ne? Rendben. Isten szeret téged. Itt leszek legközelebb is, ha mégis érdekel, megtalálsz.” Ugyanígy a munkahelyeden. Nyilván nem akarunk evangelizálni munkaidőben, de nálunk van az igazság. Nem mind esett le a földre. Sok ott hever az utcán.
Amikor az emberek kapcsolatba kerülnek velünk, akkor szembe találják magukat az igazsággal. Ez nem olyan igazság, amiről azt érzed, hogy el fog ítélni. Ez az igazság nem arról szól, hogy mennyire rossz a bűnük. Hanem ez az igazság arról szól, hogy Isten irgalmával találkoztunk, és hit által megigazultunk.
Ámen.