P. Shane
1Móz 32:28-ban az Úr szól Jákóbhoz. Mit jelent a Jákób név? Csaló. Jákób tényleg csaló volt. Ellopta Ézsau elsőszülöttségi jogát azért, hogy az Istentől való áldást megszerezze magának. Egész életében csaló volt. Lábánt is átejtette. Először azt gondolta, hogy el kell lopnia Ézsau elsőszülöttségi jogát ahhoz, hogy Isten megáldja őt, aztán úgy gondolta, hogy más embereket is be kell csapnia ahhoz, hogy áldás lehessen az életén, hogy bőséggel rendelkezhessen dolgok felett.
A mi régi természetünk is ilyen. A régi természetünk bármit megtenne az áldásért. A vallás is olyan, mintha Ézsau elsőszülöttségi jogát akarnánk elvenni azért, hogy Isten áldása az életünkben lehessen. A mi áldásunk azonban Jézus Krisztusban van. Ő az, Aki nem tartotta vissza Magát, hanem Magát is odaadta értünk. Jézus Krisztusban van a megváltásunk. Nem kell úgy tennünk, mintha…, nem kell dolgoznunk ezért. Jézus Krisztusban meg vagyunk áldva.
Jákób úgy élte az életét, hogy magára tekintett. Mindnyájunknak vannak problémáink, és mindnyájunknak megoldásra van szüksége. A természetes dolog, amit tehetnék, ez az, hogy befelé fordulunk, és megpróbáljuk ott megtalálni a választ.
1Móz 32:28 Erre azt mondta: Nem Jákóbnak hívnak ezután, hanem Izráelnek, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél.
Micsoda gyönyörű dolog ez! Mostmár nem vagyunk Jákób, hanem Izrael vagyunk. Mi vagyunk a szellemi Izrael. Azért, mert a szívünk lett körülmetélve – Róm 2. –, és hatalmunk van Istennel, és hatalmunk van az emberekkel. Nem arra, hogy manipuláljuk az embereket, hanem Isten hatalmat ad nekünk az emberekkel. Még az ellenségei is békét kötnek Vele.
Néhány évvel ezelőtt P. Schaller mondott egy üzenetet 1Kir 3-ból. Ezen gondolkodtam, mert vannak dolgok az életünkben, és a körülményeink miatt olyan könnyű nekünk, hogy a saját bölcsességünkre tekintsük. Rájöttem azonban, hogy nem vagyok elég okos, elég trükkös. Egyszerű vagyok. Viszont elképzelhető, hogy a körülményeink miatt trükkösek akarunk lenni.
P. Schaller üzenete a két parázna asszonyról szólt, akik Salamonnal találkoztak. Az egyik ráfeküdt a gyermekére éjszaka és megölte. Elszúrta. Ennek a nőnek a megoldása az volt, hogy ellopja a másik nő gyermekét. Ilyen az, amikor trükkösek próbálunk lenni. Mi is elrontjuk a dolgokat az életben. Olyan könnyen próbálunk trükkökhöz folyamodni, hogy olyanok legyünk, mint Jákób. Becsapja Lábánt azért, hogy minél több állatát megkaparinthassa. Ilyen a régi természet.
Viszont kaptunk Istentől egy csodálatos ígéretet. Mostmár nem vagyunk csalók, és mostmár nem a saját bölcsességünkben kell bíznunk. Mostmár nem a saját erőnkben kell bíznunk. Ő a válasz, és Ő azt mondja, hogy hatalmunk van az emberekkel, és hatalmunk van Istennel.
Csodálatos kapcsolatunk van a menny Istenével, hogy amikor elrontjuk, amikor az életünkben rossz döntéseket hozunk, akkor nem kell, hogy önmagunktól próbáljuk megoldani azokat. Hanem odafordulhatunk az Úrhoz, és Ő a válasz, és hozzáférésünk van ahhoz a kegyelemhez, amiben állunk. Bemehetünk ebbe a csodálatos hatalomba, amit kegyelemből fogadtunk el Jézus Krisztus által.
Bármilyen megoldásra is van szükségünk ma, ez nem bennünk rejlik, hanem Őbenne. Járjunk abban, akik Krisztusban vagyunk. Isten gazdagon meg akar áldani bennünket. Ő akar lenni a megoldás a problémáinkra, Ő a mi igazságunk, Ő megoldotta az üdvösségünk kérdését, és az életünk folyamán is meg fogja oldani a problémáinkat.
Ne próbáljunk jobbra vagy balra forgolódni, mert hatalmunk van Istennel. Mi vagyunk Izrael. Keressük az Ő arcát! Azért vagyunk itt ezen a Földön, hogy dicsérjük Őt. Hogyan dicsérjük Őt, amikor tudjuk, hogy Ő a megoldás a problémánkra? Akkor Ő kapja az összes dicsőséget. Ámen.
P. Kende
Láttam egyszer egy filmet, hívő környezetben játszódott, volt benne egy prédikátor. Vicces volt, mert akkor jöttem rá, hogy az ember, aki írta, az soha életében nem járt gyülekezetbe, amikor a prédikátor azzal rontotta el, hogy elprédikált egy két évvel korábbi üzenetet, és ezen mindenki kiakadt. 🙂 Elgondolkodtam azon, hogy mikor venné észre valaki egy gyülekezetben, hogy az üzenet már két évvel korábban elhangzott? 🙂 Úgyhogy úgy gondoltam, hogy most egy két évvel ezelőtti üzenetet prédikálok. S ha ismerős, akkor ez nem a véletlen műve.
Azon gondolkodtam, hogy mennyire nem élvezem a hírműsorokat. Nem azért, mert rossz hírek vannak benne – mert rossz hírek vannak mindenütt –, hanem inkább az a problémám vele, hogy egy villanást ad valamiből. Egy pillanatra bevillan valami, valahol egy helyzet, egy esemény, egy személy… és ennyi.
Néhány másodperc, csak egy villanás valamiből, és hamis ígéret, hazugság van benne. Az, hogy tájékozott leszel, hogy érteni fogod, hogy tudni fogod, mi történik. „Nézd meg az esti híreket, és tudni fogod, mi történik.” Nem! Nem tudod, mi történik. Nem tudod, milyen most Kijevben lenni. Nem tudod, hogy milyen a félelem, a zűrzavar, nem tudod, milyen a fájdalom… és nem tudod, milyen Hawaiin lenni, és nem tudod, milyen úszkálni a tengerben. Csak egy villanást látsz erről, ennyi, és semmi több. Milyen könnyű így lenni Isten munkájával, Isten gyülekezetével! Jézussal milyen könnyű volt így lenni! Egy pillanatra Őrá tekinteni, és azt mondani: „Értem! Tudom, hogy mi ez! Láttam ilyet. Olvastam róla a pszichológia könyvemben. Hallottam erről egy magyarázatot valakitől, aki szintén soha nem járt gyülekezetben, valakitől, aki soha nem nézte meg közelről a dolgot.” Amikor ApCsel 2-ben prédikálnak, Pünkösd van, a világtörténelem egyik legnagyobb eseménye: a Gyülekezet megszületik, a Szent Szellem eljön, újjászületnek emberek, és csodák történnek; akkor ApCsel 2:13-ben azt mondják: ezek csak be vannak rúgva, mint a csacsi. „Ezek csak be vannak rúgva. Ezek csak részegek, nem tudják, mit csinálnak.” Éppen megy valahova, rájuk néz: ezek csak részegek!; és megy tovább. Felszínes pillantás, és semmi valóság. Abból semmi, hogy megragadja a valóságot.
Így lehet egy olyan ember, aki benéz hozzánk, vagy megnézi a neten, vagy hall rólunk valamit. Vagy ha esetleg egyszer – ne adj Isten! – benne leszünk a hírekben, akkor ez lesz a véleménye rólunk, hogy tanulunk viselkedni, tanulunk bizonyos cselekedeteket: „Fogd meg a Bibliádat! Nyisd ki! Most olvasd!” – és ez a kereszténység. Vagy tanulunk bizonyos fajta hozzáállást: „Tessék kedvesebbnek lenni! Legyél kedvesebb! Adjál a szegényeknek. Zarándokolj el …!” – ez a kereszténység. Ez lenne a megértés, hogy ez cselekedetek, hozzáállások. Ez azonban felszínes lenne – a vallás területe. A miénk pedig nem az! Jel 3-ban olvasunk egy könyvről: akiknek a neve be van írva ebbe a könyvbe… és nem így folytatja: akiknek a neve be van írva a vallásosság könyvébe. „Te eléggé vallásos voltál? Ha igen, akkor be van írva a neved a vallásosság könyvébe, és bemehetsz a mennybe.” Nem! Nem ez a képlet. Nem így működik. Azt sem olvassuk ott, hogy: akiknek a neve be van írva a viselkedésmódosítás könyvébe. „Miután kezdtél járni ebbe a gyülekezetbe, eléggé megváltozott a viselkedésed? Ez a viselkedésváltozásnak a könyve a mennyben, és ennek alapján mehetsz be.” Nem! Azt mondja ott: akinek a neve be van írva az élet könyvébe. Az Élet Könyvébe. Ez az, amiről mi beszélünk.
Eljövünk ide, igen, tanulunk valamit, de amit tanulunk, az mélyebb, az nagyobb. Könnyű bejönni és látni valamit a felszínen, de nem a valóságot. P. Schaller néha emleget egy ügyvédet, aki velük volt, egy perben védte a gyülekezetet. Aztán kezdett úgy beszélni, mint az emberek a gyülekezetben. P. Schaller azt mondta neki: Látom, ismerkedsz! Azt felelte: igen, megtanultam a szókincseteket. Ezt már nem tette hozzá, de: „Megtanultam a viselkedést. Megtanultam udvariasnak lenni, ahogy ti.” Ezt meg lehet tanulni. Ezt mind meg tudjuk tanulni. Félek tőle, hogy esetleg a tizenéveseink ezt tanulják meg. Attól félek, hogy valaki, aki bejön a gyülekezetbe, esetleg csak ezt tanulja meg. Csak ezzel találkozik, és megcsinálja.
Jézus a napjaiban azt mondta a zsidóknak Mát 3:9-ben: ne mondogassátok a szívetekben, hogy Ábrahám a mi atyánk, és ezért rendben vagyunk. Ha ezt lefordítanám arra, amiről most beszélek, akkor könnyű lenne: eljönni a gyülekezetbe, cipelni a nagy fekete Bibliámat, kinyitni, és csinálni és mondani és udvariasnak lenni és szavakat használni, és azt mondani a szívemben: „Én azért rendben vagyok. Isten nélkül is meg tudom csinálni, össze tudom rakni, rendben tudom tartani. Nekem van erre erőm. Ti, lúzerek, komolyan vehetitek, de én tudom, hogy megy ez igazán.” Valójában könnyű így lenni mindnyájunknak.
Mi azonban sokkal mélyebb dolgokról beszélünk.
Mert itt a kérdés: Amikor jön a próbám, akkor mi lesz a bizalmam, akkor hova támaszkodom?
Ézs 50:10b Aki sötétségben jár, és nincs fényessége, mind bízzon az ÚR nevében, és támaszkodjon Istenére!
Amikor jön a próba, akkor támaszkodjunk a mi Istenünkre, akkor bízzunk Őbenne. Amikor csalódom abban, akiben nem lett volna szabad, amikor az üzlettársam, akire rábíztam volna az életem, hátba támad, amikor a házastársam – tudva jól, hogy mekkora fájdalmat okoz – megnyomja azt az egy pontot, ahol igazán gyenge vagyok, amikor nagy csalódás ér, akkor hova támaszkodom? Mi a bizalmam? A válasz: ha van Uram, ha van Istenem, Őhozzá.
Ézs 50:10a Ki féli közületek az URat? …
Ha van személyes kapcsolatom Istennel, akkor tudok Őrá támaszkodni, akkor van kiben bíznom a próbámban.
Ézs 50:10a … Ki hallgat szolgája szavára?
Ki az, aki hallgatja az üzenetet, és nem mondogatja a szívében: „De én alapjában rendben vagyok! Jó, változtatok a viselkedésemen. Jó nem ölök annyi embert, ezentúl kevesebbet verek agyon. Kicsit megváltoztatom a viselkedésemet. Udvariasabb, kedvesebb leszek.” Nem ez az üzenetünk! Nem ez a hír, amiről beszélünk. Nem ez az, amivel szolgálunk. Merthogy csak akkor tudok Rá támaszkodni, csak akkor bízhatok az Ő nevében, ha ismerem Őt, ha Ő Isten, ha Ő az Én Istenem, és én hiszek Benne és bízom Benne.
Szóval tanulunk sok mindent:
Az egyik dolog amit tanulunk, hogy az igazság abszolút. Azt mondják: nincs abszolút igazság. Tele van ezzel a média. Minden második filmben legalább egyszer mondja valaki. Ez hazugság. Ránk azt mondják, hogy szűklátókörűek vagyunk, a gondolkodásunk nagyon keskeny, és gúnnyal válaszolnak, ha azt mondod: az igazság az igazság, a hazugság pedig hazugság.
Még ennél rosszabbak is vagyunk igazán. Ján 14. nem csak azt mondjuk, hogy egy meg egy az kettő – „Hogy lehetsz ilyen szűklátókörű?” –, hanem ezen túlmenően még azt is mondjuk, amit Jézus mondott. Ján 14:6 Jézus azt mondta: Én vagyok az út, az igazság és az élet, és senki sem mehet az Atyához, csakis Én általam. „Te jó ég! Hogy lehet ilyen szűklátókörűnek lenni?” Ez már olyan bigott dolog, mintha azt mondanám: egy meg egy az kettő. „Hogy lehetsz ilyen szűklátókörű?” Ez már majdnem olyan bigott, kirekesztő dolog, mintha a feketére azt mondanám, hogy fekete, a kékre azt, hogy kék, a zöldre azt, hogy zöld,… Merthogy valaki nagyon szabadelvű odakinn azt feleli erre: „Nem! Az neked zöld, nekem kék.” Amire én meg azt felelném: neked valószínűleg van egy problémád, aminek van egy jó hosszú latin neve, és az orvosok talán kezelni is tudnák. Ma furcsán hat, ha ilyet mondok, könnyen bigottnak és szűklátókörűnek neveznek. Én azt felelem: „Mindenki körülnéz az úton, amikor átmegy. Ha mégsem, akkor előbb-utóbb lapos lesz. Akár tetszik, akár nem, a valóság az valóság, a zöld az zöld, és ha piros lámpánál mész át, akkor jobb, ha figyelsz. Ez nem olyan, hogy az ember maga dönti el.”
Az egész igazságot Isten becsomagolta úgy egy Személybe, ahogy mi meg tudjuk érteni. Jézusba belecsomagolta az Ő igazságát. Azért, hogy viszonyulni tudjunk Hozzá. Azért, mert egy törvénnyel nem vagyunk olyan jók. A leírt szabályrendszer nem lehet a barátom, de egy személy lehet a barátom. Ezért aztán Isten belecsomagolta nekünk, eljött személyesen, megmutatta és átadta nekünk.
Azt mondta: Én vagyok az út, az igazság, és az élet, mindezek, és csak egy út létezik. Azaz persze sok út létezik, de csak egy olyan, ami az Atyához vezet, ami Istenhez vezet, ami az örökkévalósághoz vezet. Jézus azt mondta: az Én vagyok. Csak egy igazság létezik! Sokaknak lehet véleménye az igazságról, de csak egy igazság létezik, ami az életre vezet, ami szilárdságot ad az életemnek, ami okot ad az örömre, ami megmenti a házasságomat és az életemet, ami távol tart a drogtól, ami… Csak egy igazság létezik, és a társadalmunk nem ért vele egyet. Rendben, akkor nem ért vele egyet, de Jézus azt mondta: Én vagyok az igazság; és ez az egyetlen igazság, amire érdemes hallgatni.
„Én vagyok az élet.” Persze, sokféleképpen lehet élni az életet, de Jézus azt mondja: „Figyelj! Csak egy élet van, amit érdemes élni örökké, és Én szeretném azt neked adni. Bízz Bennem! Higgy Bennem, és a tiéd lesz.” Szűklátókörűség? Igen, egy értelemben az, mert az igazság az kizárólagos, és azt nem szeretik az emberek. Illetve arra próbálnak nevelni minket, hogy ne szeressük. Viszont az igazság az, hogy ez így működik.
Amikor a feleségemet választottam, akkor kizártam minden más nőt az életemből. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de szerintem ezt így érdemes csinálni. Nincs más mód, ahogy lehet csinálni. Különben nem a feleségem, és különben nem vagyok a férje. Kizárólagos? A valóság márcsak ilyen. Ha leugrom a toronyból ejtőernyő vagy kötél nélkül, akkor meghalok. Sajnálom, hogy a valóság ilyen nyers és abszolút.
Miért mondjuk ezt? Azért, mert Isten ígért nekünk valamit. Ész 26:3 megőrzöd azt teljes békességben, akinek szíve Te hozzád támaszkodik, Te benned bízik. Ezért beszélünk erről. Mert lehet máshova bízni, de ezt tanultuk, hogy bízhatunk Istenben, hogy Ő olyasvalaki, Aki megtartja a szavát, hogy valaki, Akire számíthatunk.
Annyian jönnek Krisztushoz azért, mert szeretnék, ha egy problémájukat orvosolná, megszerelné. „Baj van az autómmal, elmegyek a szerelőhöz. Baj van a számítógépemmel, felhívom a hozzáértő embert. Baj van az életemmel, beugrom a gyülekezetbe.” Mi a baj ezzel? Az, hogy ez az ember nem akar mélyebbet. Nem akarja, hogy megérintse az életét, nem akarja, hogy megváltoztassa a szívét. „Csak javítsd ki gyorsan ezt az egy problémámat, aztán hadd menjek utamra!” Nem! Isten kapcsolatba hív minket. Abban van valami, ami mélyebb, abban van változás, ami a szívünkben történik. Erre van szükségünk.
Nem csak azt tanuljuk, hogy az igazság abszolút, hanem azt találom, hogy egyszerű. Egyszerű! Egy meg egy az kettő – ilyen egyszerű. Aki a vonat elé ugrik, az meghal. Aki megházasodik, annak lesznek problémái, de lesz áldása is. Ilyen egyszerű a dolog. Az az elképzelés, hogy minden úgy van, ahogy én akarom, és mindenkinek megvan a saját világa – az egyszerűen nem működik. „Nem lehet semmit bebizonyítani!” Arra az a válaszom, hogy „Bizonyítsd be!” 🙂 … mert ez hazugság, ez nem működik, ez nem így van. Te is mondtad már valakinek: „Hé! Ne csináld ezt!” Akkor most mi van? Akkor most valakinek vagy igaz van, vagy sem. Ez a helyzet.
Az emberek, amikor azt mondják: semmit nem lehet bebizonyítani; vagy azt: minden igaz és az ellenkezője is; akkor azt hiszik, hogy nagyon haladóak, de igazából csak körbe-körbe járnak. Azt hiszik, hogy alkotnak valamit, pedig csak rombolnak. Jézus erről beszélt Mát 12:30-ban: aki Velem nem gyűjt, az tékozol. Az emberek azt hiszik, hogy gyűjtögetnek Isten nélkül, Jézus nélkül, maguknak. Miért? Azért, mert a sufni tele van, azért, mert a bankszámlájuk tele van, azért, mert a garázsa tele van, azért, mert az ágyában fekszik valaki. Gyűjtöget valamit Isten nélkül. Isten azonban megígérte nekünk: aki Velem nem gyűjt, az tékozol, az elszór, az csak veszteget. Ez nem működik, mert mindent elveszít előbb vagy utóbb. A világunk sok mindent kínál. Olvasgattam a Példabeszédeket, és megütött, hogy mennyi mindent kínál: hamis barátokat, hamis szeretőt, hamis üzleti lehetőséget, hamis ígéretet, hamis boldogságot, hamis békességet. Miért hamis mindegyik? Azért, mert Jézus azt mondta: „Ha valaki Nélkülem gyűjt, akkor ő igazából szétszór. Ha valaki Nélkülem épít, az igazán rombol.” Csak idő kérdése, hogy megtörténjen. A kérdés csak az, hogy most történik-e, vagy amikor jön a világválság, azonnal megtörténik-e, és elveszíti, vagy elmúlik egy-két év, esetleg évtizedek, és csak aztán veszíti el. Lehet, a halálos ágyán, de akkor is elveszíti. Azért Jézus azt mondja: gyűjtögess Velem!
Mert van még egy ígéret. Péld 8:1 Talán nem kiált a bölcsesség? Talán nem hallatja a szavait az utcán? Nem mondja-e nekünk: gyere Énhozzám? Mert azt mondja: a parancsolat az világosság, a törvény az világosság. Amikor Isten kiigazít minket, az az életnek útja, Péld 6:23. Erre van szükségem. Szükség van kiigazításra az életemben? Fura népek vagyunk, azt mondjuk: „Igen. Szükségem van kiigazításra az életemben.” Olyan sok ember épp ellenkezőleg beszél: „Nem, nem! Nincs szükségem kiigazításra az életemben. Én rendben vagyok. Az én életem jó. Nekem ugyan ne mondd meg, hogyan csináljam! Engem aztán ne igazíts ki!” „Ne mondd nekem, hogy meg kéne házasodom, hogy választanom kellene egy embert, és aztán hűnek lenni hozzá. Nem!” Pedig szükséged van rá.
Amikor azt mondjuk, hogy egy nap a karriered nem lesz olyan fontos, mint a családod: „Ó, Nem! Ne igazíts ki engem!”; akkor szükséged van rá. Amikor azt mondjuk, hogy a barátod fontosabb, mint a pénz: „Ó, Nem! Ne igazíts ki engem!” Éppen hogy szükséged van rá! Nekem is szükségem volt rá. Szükségem volt arra, amikor a pásztorom azt mondta: „Olvasd az Igét! Tanuld az igazságot! Ismerd meg Jézust! Legyenek barátaid Krisztus Testében! Legyen közös hitünk! Legyen szolgálatunk! Bízzunk Őbenne!” „Nem, nem! Ne mondd meg nekem! Milyen jogon mondod?!” Mi ezt tanuljuk, hogy az igazság abszolút és az igazság egyszerű. Nem bonyolult igazából. Olyan könnyű őrizgetni a magot belül, a központot, és azt mondani: ezt nem érintheted Isten, ehhez nincs jogod. Van viszont még egy példabeszéd: fedd meg a bölcs embert és szeretni fog téged, Péld 9:8b. Ez van! Ez a valóság.
Hadd kérdezzek valamit! Kicsoda a Szent Szellem? Ő a tűz az életünkben, Ő a szabadság az életünkben, Ő a hatalom az életünkben, Ő az, Aki reményt ad nekünk, Aki bátorít minket, Aki vigasztal minket. Ő az, Aki azt mondja nekünk: támaszkodj a te Istenedhez a nehézséged napján, tanulj Istentől. Előhozza, amit Jézus tanított, megtanítja nekem, és emlékeztet rá engem. Ő a tűz az életemben. Ám ha az én lényegi részem nem érintheti meg, ha a magot, a központot nem érintheti meg, akkor mi fog történni?
Ézs 50:11a Íme, mindnyájan, akik tüzet gyújtotok, … saját tüzetek lángjába vesztek,
Ez így működik. Vagy Isten ad neked tüzet az életedbe a Szent Szellem által, és az csak úgy történik, ha megnyitod a szíved: „Uram, érints meg engem! Uram, dolgozz bennem! Uram, végezd el a munkádat bennem! Uram, nyúlj mélyre, tégy csodát a szívemben! Adj nekem új lelkesedést, új örömöt, új szívet, új hitet.”; vagy nem teszed ezt meg, őrzöd magad, és azt mondod: „Ne beszélj hozzám! Nem akarom hallani.”
A lényeg a szíved. „Jézus, érints meg! Kicsit aggódom, mert lehet, hogy fájni fog, de tedd meg, Jézus, szükségem van Rád. Mert ez egyszerű, és nem akarok a saját tüzem lángjánál járni.” Mert az olyan, mint az öngyújtó, ami készül kifogyni. Csak szikrázik. „A szikrák nem elegendőek, hogy járjak a sötétségben, és borzasztó fárasztó, és egy idő után fájdalmas csinálni ezt, és nem működik. A szikra nem elég nekem. Nekem tűzre van szükségem, a Szent Szellemre, az Ő munkájára.” Ez az, ami történik velünk.
Az utolsó gondolat. Péld 8:1 a bölcsesség kiált. A bölcsesség felemeli a hangját. Nem magának keresi a dicsőséget. A bölcsesség nem magának keresi a népszerűséget. Ézs 42:2-ben ezt olvastuk Jézusról. Az egy prófécia sok száz évvel azelőtt, hogy Ő megszületett. Jézus nem kereste Magának a dicsőséget, nem kereste Magának a hatalmat, de ehelyett hirdette az igazságot. Milyen volt? Gyengéd.
Ézs 42:3 A megrepedt nádat nem töri el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki,…
Isten megkeresi benned azt a pici értéket, amit még te is nehezen veszel észre, és aztán azt mondja: Szeretlek, ezt és ezt annyira nagyra értékelem benned! Nem töri el a megrepedt nádat, nem oltja ki a pislákoló gyertyabelet. Nem! Ő mást tesz. Ő gondoz, Ő áld, Ő ápol, Ő megment, Ő szeret, Ő életre kelt, Ő ad nekünk. Ez a mi Istenünk. Mit csinált Jézus?
Ézs 42:3-4 … a törvényt igazán hirdeti. Nem pislog és nem reped meg, míg érvényt nem szerez a törvénynek a földön. Tanítására várnak a szigetek.
A szigetek mi vagyunk, a pogányok; nem a zsidók, akik közül való volt Ézsaiás, akik közül Jézus született. Az volt az ígéret, hogy el fog jutni a szigetekhez a tanítása. Ezek mi vagyunk, és eljutott hozzánk. Azért vannak misszionáriusaink. Kazahsztánban, Peruban, Kínában…, és más helyeken. Miért? Azért, mert a szigetek várnak az Ő tanítására. Nem is tudják, hogy mire várnak, de várják az Ő tanítását. Várják az evangéliumot, várják az igazságot. Várják ezt a hírt, hogy a kereszténység nem az: így nyisd ki a Bibliádat, így tedd össze a kezedet, és akkor felel meg az imád. Nem ez a kereszténység, hanem az életed Istennel, a szíved megnyitása Jézus előtt. Ez a valóság, és erre várnak.
Létezik ez a gondolat, a szekularizáció, ami arról szól, hogy a „hit magánügy”, nem szabad beszélni róla. Ha előáll egy fickó és azt mondja: nem szabad nyilvánosan beszélni a hitedről; akkor mit csinál ez az ember? Nyilvánosan beszél arról a hitéről, hogy nem szabad beszélni a hitről nyilvánosan. 🙂 Mondhatjuk neki: „Bocs! Éppen a saját üzeneted vered agyon. Ha te azt mondhatod nekem: Ne beszélj nyilvánosan a hitedről, mert az nem helyes!; akkor bár inkább ne mondtál volna semmit. Szerintem épp hülyét csináltál magadból.”
Ők gondolkodjanak így, de itt az van:
Ézs 42:10 Énekeljetek az ÚRnak új éneket, dicséretet a föld széleiről, ti, a tenger hajósai és ami a tengert betölti, a szigetek és lakóik!
Mit mond ez a vers? „Énekeljetek örömteli dalt! Egy új dalt!” Lehet éneket énekelni befelé? Igen, lehet, de nem sok haszna van. Ez nem erről szól, hanem azt mondja, hogy legyen örömteli dal a szívünkben és a szánkban, és énekeljünk. Mi ez az új dal? Ez az evangélium. Ez az örömhír. Erről beszélek. Mindig nagyon szerettem Radnótit, aztán rájöttem, hogy jobban szeretem Ézsaiást. Nagyon szerettem bizonyos festményeket, de aztán rájöttem, hogy jobban szeretem, amikor a prédikátor fest le nekem egy igazságot. Az egyik múzeum hirdeti az olasz festészet barokk és rokokó remekműveinek kiállítását, de engem jobban érdekelnek a testvéreim itt a gyülekezetben. Miért? Azért, mert ennek van valósága, ami az életemhez annyival inkább kapcsolódik. Annyival jelentősebb!
A hitem, az igazság, a bölcsesség nyilvános. Abszolút, egyszerű és nyilvános. Ezt tanulom a Jézussal való kapcsolatban. Ámen.
Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked, olyan hálásak vagyunk azért, hogy nem kell az életünket egy támadásra reakcióban élnünk, hanem ahogy Veled vagyunk kapcsolatban, az csodálatos valóság, erőteljes igazság, abszolút és egyszerű és valós, és a szánkban van, és az életünkben van. Amikor elmegyünk dolgozni, akkor ott van a munkánkban, a hűségünkben, a szorgalmunkban, a házasságunkban, a kihívásainkkal, abban, hogy nemet mondunk a kísértésre, abban, hogy türelmesek vagyunk a gyerekeinkkel, hogy továbbmegyünk, bizalmunk van, és látjuk a nagyobb képet; a próbáinkban van kire támaszkodnunk. Hálásak vagyunk ezért az igazságért, így működik az életünkben.
Ámen.