Az ima haszna (Nyári Bibliaiskola)

2015 augusztus 27. csütörtök  18:00

Ez most tanítás is, de a szívemből szeretnék beszélni. Az óra címe: Az ima haszna. Én találtam ki ezt a címet. Amikor rákerestem a haszon szóra az interneten, akkor leginkább olyan weboldalak jelentek meg, amik a pénzről szóltak, arról, hogy hogyan csinálhatnánk profitot. Aztán előkerült egy mormon weboldal is. Először azt hittem, hogy keresztény, aztán ahogy továbbolvastam, rájöttem, hogy egy mormon gyülekezeté.

Szóval nem a zsebünk profitjáról beszélünk, nem arról, hogy telerakjuk a pénztárcánkat. Ha gondjaid vannak anyagi területen, az ima azon is segíthet, de nem erről beszélünk. Nem azt tanuljuk, hogyan imádkozzunk ahhoz, hogy meggazdagodjunk. Beszélünk majd az előnyeiről, néhány elvről, amik nem bibliaiak. Az imám az, hogy ez laza óra legyen, bátorítás legyen, és remélem, hogy inspiráló lesz.

Akarsz-e növekedni az imaéletedben? Nem gondolom, hogy van egyetlenegy keresztény is, aki elégedett az imaéletével. Mert az a vágyunk, hogy közösségben legyünk Istennel, hogy találkozzunk Vele. Viszont sok minden közbejöhet: az időbeosztásunk, a saját szívünk, az elménk, elfoglaltság az elménkben… lehet ez bűn, ami nem kéne, hogy távol tartson Istentől, lehetnek furcsa elképzeléseink. Isten azt szeretné, hogy növekedjünk az imában, és élvezzük az imát.

Élvezd az imát! Amikor ezt megemlítem, néhány helyen azt mondják: „Élvezni az imát? Azért teszem, mert muszáj. Nem élvezem. Muszáj. Ezt kell tennem. Úgy érted, hogy élvezhetem?” Igen! Ez elképesztő. Lehet, hogy úgy kezdjük az imát, hogy nem élvezzük, de azon keresztül, hogy találkozunk Istennel, élvezhetjük.

Nyár elején, amikor a Nyári Bibliaiskoláról beszéltünk, p. Kende mondta, hogy a tanárok azt tanítsák, amit a legjobban tudnak. Azt gondoltam: „P. Kende, lehet, hogy ezen a nyáron nem fogok semmit tanítani. Mert nem tudok semmit úgy, ahogy kéne tudnom.” 🙂 Értem viszont, hogy mire gondolt. Egy tanár taníthat olyan tantárgyat, amit szeret tanítani, de lehet, hogy nem ismeri annyira, csak keveset tud róla. Lehet, hogy ebbe a kategóriába tartozom.

Szeretem az imát. Nem vagyok jó benne, de szeretem. Lehet az ima életem ilyen, hogy egyszer azt mondom: „El sem tudom hinni, milyen jó az ima! Nagyon szeretem.”; aztán bejön néhány dolog az életembe, és azt mondom: „Mi történt az imaéletemmel? Teszem, de nem olyan, mint volt korábban.” Ez rendben van, de nem elégszünk meg ezzel. Nem csak azt mondjuk: Ez van!; mert nem kell a tompa imaélettel megelégednünk, vagy olyan szívvel, ami nem akar imádkozni. Nem kell, hogy megelégedjünk ezzel, hanem bízhatunk Istenben a nagyszerű imaéletért.

Szóval valószínűleg ez a leggyengébb témám, de lehet, hogy még vannak néhányan így ezzel. Azt gondolom, hogy sok keresztény küszködik az imaéletével. Azt szokták mondani, hogy egy gyülekezetben az ima-összejövetel a legkevésbé látogatott esemény. Az óra előtt is volt egy imaalkalom. Ketten vagy hárman voltak ott. Olyan sok minden van az életünkben, és olyan könnyű az imaalkalmat elmulasztani!  Ha az imaalkalmat a gyülekezetben kihagytad, akkor ne hagyd ki az imaalkalmat Istennel egyedül. Ez a legfontosabb.

Mi az ima? Sok görög szóra gondolhatunk, amik alapvetően ezt jelentik: kérni, vágyni, esedezni, közbenjárni, imádkozni. Az ima beszélgetés Istennel, és bármelyik ezek közül beletartozik. Az egyik szó az imára azt jelenti, hogy összetalálkozni, megközelíteni. Szeretem ezt a gondolatot, mert amikor imádkozunk, összetalálkozunk Istennel, megközelítjük a kegyelem trónját. Nem csupán szavakat mondunk, hanem találkozunk Istennel. Ez ámulatba ejtő!

Az első példa, akire gondolhatunk, az Jézus. Az evangéliumokban látjuk, hogy éjjel és nappal imádkozott. Mi pedig arra lettünk elhívva, hogy szüntelenül imádkozzunk. Jézus így tett éjjel és nappal. Ő az ima embere volt. Ő Isten Fia. Naponta imádkozott. Szüntelenül imádkozott.

Lukács evangéliuma az ima evangéliuma.  Látjuk ugyanazoknak az eseményeknek a leírását a szinoptikus evangéliumokban, mint például Jézus bemerítését, de Lukács evangéliumában más, mint Mátéban vagy Márkban. János evangéliuma is máshogy írja le. Tudjuk, hogy amikor feljött a vízből, a Szent Szellem galamb formájában leszállt Rá, de Lukács hozzáteszi, hogy miközben megkeresztelkedett, imádkozott, Luk 3:21-22. Luk 6:12-ben azt olvassuk, hogy egész éjjel imádkozott, és a következő reggel kiválasztotta a tizenkettőt.

Luk 9-ben ott van a színeváltozás hegye, mint Mát 17-ben is. Máté evangéliumában azt írja, hogy elváltozott előttük, de Lukács evangéliumában úgy olvassuk, hogy miközben imádkozott, elváltozott előttük. Jézus az ima embere volt, habár Isten Fia. Őneki szüksége volt, hogy imádkozzon. Ha Neki szüksége volt, akkor mennyivel inkább nekünk, akiknek van régi bűnös természetünk, és nincs isteni kapcsolódásunk, mint Jézusnak volt! Nekünk csak régi bűnös természetük van, és a Szent Szellem. Jézusnak nem volt régi bűnös természete, hanem volt emberi természete, ami tökéletes volt, és volt isteni természete, mégis szüksége volt, hogy imádkozzon. Akkor mennyivel inkább nekünk!

A gyülekezet az ima helye. ApCsel 2:42-ben olvashatunk az első gyülekezeti alkalomról. Négy fő pont: folytatták a tanban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imában. Ézs 56:7-ben Isten azt mondja: az Én házam az imának a háza. Erre lett alkotva a gyülekezet. Ezért van az épület, mert az Úr akkor igazából a templomról beszélt, de mi is, a gyülekezet erre lettünk teremtve. Jézus Luk 19-ben ezt megismételte. Amikor a templomban más dolgok történtek, ami a pénzről szólt, Jézus fel volt háborodva. Mérges volt, mert az imának a házát a kereskedők házává változtatták. A mi gyülekezetünk legyen az ima háza.

Az imádkozó ember gyenge ember. Ha nem imádkozom, akkor azt gondolom, hogy erős vagyok. Viszont egy imádkozó ember gyenge. Ez annyira nagyszerű! Ez hatalmas, hogy mi gyengék vagyunk. Sokszor harcolok ez ellen. Nem szeretem, hogy vannak nehéz dolgok számomra, amire nincs erőm, de ezek a dolgok visznek az imához, és ahogy Pál is, mi is megtanulhatunk dicsekedni a gyengeségeinkben, mert az az imához visz minket. A gyengeségünk azért van, hogy az imához vigyen minket. Amikor gyengék vagyunk és imádkozunk, az Ő erőssége tökéletes lesz a mi gyengeségeinkben.

1Kor 1. mi gyengék vagyunk. Isten a gyengéket hívta. Isten gyengesége erősebb az emberek bölcsességénél. Jó nekünk, ha gyengék vagyunk, mert akkor az Istenben van. Mert az erősebb, mint a saját természeti erőnk.

2Krón 16. Ászá jó király volt. Isten azt mondta róla, hogy reformokat hozott Izraelbe, azt tette, ami helyes volt az Úr szeme előtt.

2Krón 15:17 Bár Izráelből a magaslatokat nem irtották ki, de Ászának tiszta volt a szíve egész életében.

Ez egy bevégzett munka állítás. Mert látjuk, hogy Ászá az uralkodása elején nagyon jó király volt, 2Krón 16. Jó döntéseket hozott a királysága elején. Gyenge volt, nem tudta, hogy pontosan mi tesz, és Istenhez fordult. Ahogy idősebb lett, az imaélete csorbát szenvedett. Amikor jöttek a gondok, ahelyett, hogy Istenhez fordult volna, a saját erejét használta.  Ez akkor volt, amikor az izraeli hadsereg támadta őket. Azt mondta: „Tudom, hogy mit csinálok! A szíriai királyt hívom segítségül. Majd ő elbánik a gondommal, problémámmal.” Isten azonban küldött egy prófétát hozzá, és megmutatta ezt a bűnt.

2Krón 16:9 Mert az ÚR szeme körbejár az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azoknak, akik teljes szívvel ragaszkodnak hozzá. Bolondul cselekedtél ebben a dologban, ezért mostantól háborúk lesznek ellened.

Az Úr szemei körbejárnak az egész Földön keresve gyenge embert. Olyan embert keres, aki gondban, bajban van, amiatt, hogy megmutathassa az Ő hatalmát. Jött ez a baj, és Isten azt mondta erre: Ez lehetőség Nekem arra, hogy Ászá életében, az ő gyengeségében megmutassam az erőmet, hogy Én dicsőüljek meg. Ászának csak annyit kellett volna mondani: Én ezt nem tudom megcsinálni!; és az Úrhoz kellett volna kiáltani: „Segíts, Istenem! Az én ellenségeim túl erősek.” Az Úr figyelt, és megmutatta volna a hatalmát Ászának.

Áldás nekünk, ha gyengék vagyunk, ha kicsik vagyunk. Olyan sok van, ami túl nagy nekünk. Ezt nem is kell magyarázni, értjük ezt. Istent követni – ez a kereszténység. Igazából nem tudjuk ezt csinálni, nem élhetjük ezt. Olyan sok dolog jön az életünkbe, ami nagyobb, mint mi vagyunk: a sebeink, a fájdalmak, a kapcsolati problémák, anyagi gondok, a bűn gondja. Kisbabák vagyunk, és nem tudjuk az életünket élni magunk. Isten azt mondja: „Nem arra hívtalak el, hogy a magad erejéből éld az életed. Hanem Én meg akarom mutatni a hatalmamat feléd.”

Nagyon tetszik ez az állítás: Isten vonzódik a gyengeségekhez. Ez nagyszerű! Amikor Isten ránéz egy gyengeségre, nem azt mondja: „Gyerünk! Legyél férfi! Mutasd meg az izmaidat! Legyél mérges! Csak rugdalj dolgokat, dönts fel dolgokat! Meg tudod tenni.” Nem ezt mondja, hanem azt: „Gyenge vagy, és Én azért vagyok itt, hogy segítsek. A bűnnel küszködsz? Én azért vagyok itt, hogy segítsek. Nem azért vagyok itt, hogy kárhoztassalak. Nem azért vagyok itt, hogy azt mondjam: Legyél vallásos! Hanem azért vagyok itt, hogy kegyelmet és irgalmat adjak neked, hogy erős legyek a te életedben. Mert ha te a saját erődből győzedelmeskedsz, akkor Nekem nem jut dicsőség. Ha te megoldod a saját problémáidat, akkor hol az Én dicsőségem? Ha te a saját erődből megcsinálod, akkor dicsőség legyen neked, és nézd, milyen nagyszerűen éled a keresztény életet.” Mindenki boruljon le elé és imádja őt? Nem! Ez Isten dicsőségére van, és Ő legyen erős miérettünk, akik gyengék vagyunk.

Szóval, bármilyen körülmény és bármilyen helyzet jön az életünkbe, Isten ránk néz és látja a gyengeségünket. „Ászá, mit csinálsz? Ez lehetőség számodra, hogy Engem jobban megismerj. Miért mész Szíria királyához? Igen, Izrael túl erős számodra, de Én erősebb vagyok, mint bárki. Bízz Bennem!” Ő vonzódik a mi gyengeségeinkhez, hogy a mi javunkra munkálkodjon.

Ádám és Éva szemtől szemben beszélt Istennel a kertben. Miután elbuktak, kikerültek a kertből. Káin is beszélt Istennel. 1Móz 4-ben említi először az imát:

1Móz 4:26 Sétnek is született egy fia, akit Énósnak nevezett el. Akkor kezdték segítségül hívni az ÚR nevét.

Amikor Énós megszületett, az ember elkezdett imádkozni. Ez soha nem történt meg korábban. Énós azt jelenti, törékeny, gyenge, beteg. Azt nem tudjuk, hogy Sét vagy Énós volt, aki először segítségül hívta az Úr nevét, de amikor megszületett, lehet, hogy a szülei ránéztek, és azt gondolták: „Meg fog halni, annyira gyenge. Nem biztos, hogy életben fog maradni. Isten, mentsd meg őt.” Lehet, Énós annyira gyenge volt, és felismerte, hogy a lelke a porhoz tapad. Annyira gyenge volt, és azt mondta: Isten, segíts! Nem tudom, hogy Énós-e, vagy az ő szülei, de az ember elkezdte az Úr nevét segítségül hívni. Ez csodálatos!

Szóval, a mi bajaink nagy lehetőségek. Ha nem tudunk megtenni valamit, az rendben van. Volt-e már ezzel gondod-bajod valaha, hogy valamit nem tudtál megtenni? 🙂 Ez emberi. A matematikát sem tudom. Nem beszélek magyarul… Amikor a kereszténységről beszélünk, ott is van sok dolog, amit nem tudok. Küszködöm azzal, hogy megbocsássak az embereknek. Nem kellene, hogy ítéljek, de ítélkezem.

Gyenge vagyok, de ez rendben van. Isten nem azt kéri, hogy a saját erőnkből éljük a keresztény életünket, hanem azt kéri, hogy hívjuk segítségül az Úr nevét. Mondjuk azt: „Én vagyok Énós, mert törékeny és gyenge vagyok. Nem tudom ezt az életet élni. Segíts!” Ő annyira megdicsőül ebben!

Jób könyvében van egy vers, amire most gondoltam. Amikor Isten megszorongatja a képmutatót, akkor ő a szívében nem kiált az Úrhoz. Isten behoz gondot az életébe, hogy megmutassa, hogy milyen gyenge, és ő a képmutatásában azt mondja: „Nem! Én erős vagyok.” Isten gondokat hoz az életébe, és ő nem kiált az Úrhoz.

Az rendben van, hogy gyengék vagyunk, és el is ismerjük ezt. Törékenyek vagyunk, gyengék vagyunk, és nem tudjuk a keresztény életet élni. Áldottak a szegények. A gyengék. Azok, akik semmit sem tudnak csinálni. Ahogy éljük a keresztény életünket, Isten alázatosságot munkál bennünk, és egyre inkább rájövünk, hogy nem tudunk semmit tenni. Ez azonban arról szól, hogy Ő munkálkodik a mi életünkben.

L. Ravenhill az ima nagyszerű embere volt. Nagyon meggyőző tudott lenni, ha valaki hallgatta őt. Ha ő lett volna a pásztorod, könnyű lett volna őt hallgatni. Lehet, hogy kissé kemény prédikátor, de az ima, a meggyőződés embere volt. Azt mondta: Az ima a szegény emberek nyelve. A szegény ember imádkozik, az erős nem. Amikor minden jól megy, más nyelvet fog beszélni. Az ima a gyengék nyelve.

Volt, hogy dolgok jól mentek az életedben, és az ima nem volt ott annyira? Lehet, hogy nem. Lehet, hogy azt mondod: az életem mindig nehéz. Hála Istennek ezért! Mert még inkább kétségbe vagy esve Istenért. Még nagyszerűbb lehetőségeid vannak, hogy Istent jobban megismerd.

Az ima személyes nézőpontja. P. Brian beszélt a Budagyöngye gyülekezetben a második személyről az Istennel való kapcsolatban. Az első személy én vagyok. Én ez vagyok, én ezt teszem… Te mit teszel? – ez a második személy. Ő mit tesz? – ez a harmadik személy. Sokaknak ilyen harmadik személyű kapcsoltuk van Istennel. Mindig így beszélnek Istenről saját magukban: „Azon tűnődöm, hogy Ő mit gondol rólam? Hol van most Isten? Azon gondolkodom, hogy Ő megszabadít-e engem.” Isten viszont második személyű kapcsolatra hív. „Istenem, megszabadítanál engem? Te vagy az én Istenem. Én Benned bízom.” Nem Ő, hanem Te. Mi erre lettünk elhívva, ez az imaéltünk.

A 23. zsoltárban látjuk ezt a két nézőpontot, a második és a harmadik személyt. Az 1-3. versek arról beszélnek: Az Úr az én Pásztorom, Ő füve legelőkön terelget engem… Aztán Zsolt 23:4-ben: habár a halál árnyékának völgyén megyek át, Te velem vagy. Átvált a második személyű kapcsolatra. A halál árnyékának völgyében bejönnek a gondok, és ott ahelyett, hogy Istenről beszélnék, Istennel kezdek beszélni. Ahelyett, hogy a körülményeimről beszélnék, a körülményeimet Istenhez viszem. Ez a mi imaéletünk.

Isten szereti az imáinkat hallgatni.

Péld 15:8 Az istentelenek áldozata gyűlöletes az ÚR szemében, …

„Isten, én ezt az áldozatot adom, Te pedig adj nekem pénzt, add nekem azt, amit én akarok.”

Péld 15:8 … az igazak könyörgése pedig kedves neki.

Ő szereti az imáinkat hallgatni és megválaszolni. Lehet, hogy te unod az imaéleted, és azt kérdezed: „Isten, elaludtál, miközben imádkoztam? Amit hallottam, mennydörgés volt vagy horkolás?” Isten gyönyörködik az imádban, kedves neki az imád, szereti a hangodat hallani, szereti az arcodat látni. Szereti, ahogy te Őrá nézel. Honnan tudjuk ezt?

Énekek 2:14 Én galambom, a kőszikla hasadékában, a magas kőszál rejtekén, mutasd meg nekem arcodat, hadd halljam szavadat, …

Mi azt mondjuk: „Az én hangom nem szép. Uram, én sem szeretem a saját hangomat! Az arcom sem szép.” Isten azt mondja:

Énekek 2:14 … mert szavad gyönyörűséges, és bájos az orcád!

Isten szereti az imáinkat hallani. Szereti a hangunkat hallani. Ő szereti, amikor imádkozunk. Ő vágyik arra, hogy megválaszolhassa az imáinkat.

Mennyire drágák a mi imáink? Emlékszel imára, amit valaha mondtál Istennek? Nem emlékszünk, mert sokat imádkozunk. Vagy lehet, hogy nem is imádkoztunk sokat, de még így is elfelejtjük az imáinkat.

Jel 5:8 és amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt, mindegyiknél hárfa és füstölőszerrel teli aranycsésze volt, amelyek a szentek imádságai.

Az imáink meg vannak őrizve üvegcsékben. Illatról beszél, ami el van téve. Ezek a szentek imái. Az imáink felmennek a mennybe, mint édes illatáldozat, Jel 8:3-4. Isten szereti az imáinkat. Szereti hallgatni az imáinkat. Amikor majd a mennybe érünk, akkor emlékezni fogunk az összes imára, amit imádkoztunk. Halleluja! Nagyon fogunk örülni. „Uram, én elfelejtettem, hogy ezt is megválaszoltad. És azt az imát is!”; és imádni fogjuk az Urat.

„Látod, mennyi mindenről elfeledkeztél? Imádkoztál, és azt gondoltad, hogy Én nem törődöm azzal. Én fogtam az imát, és beletettem az üvegcsébe, az aranycsészébe, és megválaszoltam. Bezártam. Lepecsételtem a mennyben, hogy neked megmutathassam egy nap, hogy Én mennyire törődtem veled, és mennyire szerettelek téged.” Ez annyira nagyszerű!

Isten törődik. A problémánk az, hogy aggódunk. Isten törődik velünk anélkül, hogy aggódna. Bármelyik helyzetünkön megyünk is keresztül, Ő nem aggódik, hanem van terve és gondoskodása mindenre. Ezért vagyunk arra elhívva, hogy Fil 4:6 semmi felől ne aggodalmaskodjunk. Isten azt mondja: Az imát adtam neked az aggódás helyett. Jobb imádkozni. Ha imádkozol, akkor nem lesz gyomorfekélyed. Nagyszerű előnye ez az imának, amikor Istennel találkozunk imában.

Különben van, hogy imádkozunk, és mégis aggódunk utána. Az Úrra vetjük a terheinket, aztán amint elsétálunk onnan, visszavesszük a gondunkat, és: „Máris fáj a gyomrom! Vissza kell adnom Neked, Uram.” Tehetjük ezt oda-vissza, de azért növekszünk az imában. Ahogy növekszünk, annál inkább megtanuljuk, hogy Isten kezében hagyjuk ezeket.

Ne ostorozd magad, hanem csak ismerd fel, amikor visszavetted ezt Istentől. Lehet, hogy csak valamennyi időt igazán imában kell töltened. „Odaadom Neked, Istenem. Odaadom. Te hatalmas vagy, Te kegyelmes vagy. Neked kicsi dolog. Semmi sem nehéz Neked, Istenem.”

Egyébként jó így imádkozni, hogy a Bibliát idézzük, az ígéreteket idézzük Istennek. Ez a legjobb ima, mert abban tekintély van. „Isten, Te képes vagy. Én gyenge vagyok, Te pedig erős. Ha most elsétálok, tudom, hogy magamhoz veszem újra. Szóval, Uram, most maradok, és a szívemben imádkozom, hogy elsétálhassak innen, és mégis a Te kezedben maradjon. Égesd be szívembe.”

Minél inkább gyakorlod az imát, annál inkább megtanulod ezeket a dolgokat Isten kezében hagyni, és egyre gyorsabban felismered, amikor mégis visszavetted. „Sajnálom, Uram, hogy aggódom. Hiszen ez a Te kezedben van. Meg vagyok kísértve. Nem élek ott. Nem hagyom, hogy ez irányítsa az életem. Nem hagyom, hogy ez gyomorfekélyt okozzon az életemben, hanem megvallom a Te hűségességedet, hogy Te nagyobb vagy az én problémáimnál.”

Annyira aggódhatok, hogy gondolhatom azt, hogy kicsit megtoldhatom a termetem egy arasznyival, Luk 12:22-26. Az, hogy gondolkozom és aggódom, ez nem segít a helyzeten. Ez a mi gyengeségünk. Azt gondoljuk, hogy az aggodalmaskodásunk segít bennünket, pedig igazából csak tönkretesz. Az aggodalmaskodás nem segít, de nem tudom abbahagyni. „Uram, szükségem van a Te jelenlétedbe bemenni, látni Téged. Csak, hogy megvalljam a Te ígéreteidet. Te annyira csodálatos vagy!”

Azokban az esetekben, amikor Isten tényleg nehezet ad az életedbe, amikor annyira fáj, amikor annyira aggódsz felőle, az igazából jó neked. Mert ez az, ahol az imaéletünk növekszik. Itt találkozunk Istennel. Itt vagyunk kétségbeesettek. Felismerjük: Ez túl nagy nekem! Lehet, hogy egész éjszaka fennmaradsz, nem tudsz aludni, de ezt imában teszed. Lehet, hogy dicsőítést hallgatsz, hogy az segítsen.

Voltam már ott az életemben, hogy nem tudtam éjszaka aludni. Pánikban voltam. Megfeszült a testem. Ám ez segített az imaéletemen. Nem élveztem azt a próbát, és azon gondolkoztam, hogy lesz-e ettől gyomorfekélyem, vagy csak teljesen megfeszül a testem. Az elmémben ez hatalmas probléma volt, és az aggódás nem tett semmit érte.

A bátorítás a Krisztus Testén keresztül jött. Azáltal, hogy bíztam az Úrban válaszért, békességet adott nekem, hogy minden rendben lesz. Aztán a probléma eltűnt. Vége volt. Aztán azt mondtam: Semmi nem történt, hogy aggódtam. Aztán elámultam azon, hogy volt békességem azelőtt, hogy Isten elvette a problémát. Pedig általában nem így van velem. Viszont Isten megtette. Szóval, mi nem arra lettünk elhívva, hogy aggódjunk, hanem tegyük Isten kezébe.

Emlékszel az illusztrációra, amit a szerdai imanapon említettem (2015.08.05. P. Shane: Isten hatalmas keze) az istentiszteleten? P. Schaller mondta néhány évvel ezelőtt. A kisfiú és a nagy Sámson története. Sámsonnak igazából nincs szüksége a kisfiúra.

Egy értelemben Isten bekorlátozta Magát a mi imaéletünkre. Isten nem azt mondja: „Én minden problémával elbánok! Én irányítok itt mindent. Senki nem kérte, hogy Én itt legyek, de Én Isten vagyok.” Isten azt mondja: „Korlátozom Magam az imaéletedre. Ne aggódj, mert Jézus imádkozik, amikor te nem imádkozol. Te benne vagy ebben a helyzetben, gyenge vagy.”

„Én odamehetek, meglökhetem az oszlopokat, és az egész ház összedől. Kisfiú, én szeretném, hogy megfogd a kezeimet. Odatennéd az oszlopokra? Megtennéd ezt hit által? Nem teszem, hacsak nem a te segítségeddel.”

„Szeretnék gondot viselni a problémáidról. Meg szeretnélek gyógyítani. Meg akarlak szabadítani. Szeretnék valamit tenni ebben a helyzetben. Megtehetem. Megszabadíthatlak ebből, de neked többre van szükséged, mint egy szabadulásra. Neked ismerned kell Engem. Ezért kérlek, hogy tegyél egy hitbeli lépést, tedd az Én kezeimet a gondjaidra. Hívj be Engem a problémáidba. Én várok arra, hogy kegyelmes legyek. Törődöm a helyzettel. Törődöm az elveszettekkel. Törődöm a fájdalommal. Itt vagyok, készen arra, hogy kegyelmet adjak. Csak imádkozz Hozzám!”

„Csak fogd meg a kezemet, tedd az oszlopokra, és megmutatom, hogy mennyire hűséges vagyok. Még annál is több, hogy szabadulásod van a körülményeidben! Megismersz Engem. Megismered, hogy milyen hűséges vagyok.” Ez a legnagyszerűbb, amit megtapasztalhatunk az életünkben, hogy Isten tényleg törődik velünk, hogy az Ő keze rajtunk van, hogy Ő válaszol az imáinkra, hogy Ő valós. Bámulatos!

Sok mindenről lehet beszélni, de úgy tűnik, hogy nem fogunk mindenről beszélni, amivel készültem.

Kérdés: Sokszor nem tudom, hogyan imádkozzak, mit is kérjek pontosan, egy adott helyzetben miért imádkozzak. Hogyan imádkozzak, hogy ne az én gondolatom, ne az én akaratom legyen?

Azt hiszem, hogy nagyon sokszor van ez, amikor imádkozunk. Az okot sokszor nem tudjuk. Mert nincs megoldásunk, és ezért sokszor nem is tudjuk, mi a probléma. Ez az egyik nagy megkönnyebbülés az imában, hogy annak a kezébe tesszük, Aki tud mindent.

Ránézhetek egy helyzetre a családban, és lehet, hogy igazából nem tudom, mi a probléma. Van egy rokon, akinek elképesztő, hogy mi megy az életében. Nem tudom igazából, hogy mi a probléma, de imádkozom, és tudom, hogy Isten tudja. Tudom, hogy Neki megvan a válasz.

Sok dolog van, amiért imádkozunk, és nem ismerjük. Imádkozhatunk általánosságokban. „Uram, kérlek, áldd meg a munkát Albániában! Kérlek, áldd meg p. Dennis-t.” Soha nem voltam ott, nem tudom, kik azok az emberek, de kérlek, áldd meg a tanítványokat. Soha nem voltam ott, de általánosságban imádkozhatok. Jobban érzem viszont, amikor ismerem a helyzetet.

Sokszor az is jó, ha nem tudok sokat a helyzetről. Mert lehet olyan információ, ami túl sok nekem, és nem tudok elbánni vele. Csak imádkozom azért az emberért. Nem tudom, mi történik, de imádkozom.

Kérdés: Tudom, ismerem a helyzetet, konkrét a szituáció. Amikor konkrét helyzetről van szó, nem azért akarok imádkozni, hogy úgy alakuljon, ahogy én akarom. Hogyan tehetem?

A másik ámulatba ejtő dolog az, hogy Isten felülír. Én azt mondom: „Isten, erre van szükségem. Add meg nekem!” Itt az egyik gyönyörű dolog az imával kapcsolatban. Tudjuk, hogy Isten szuverén, Ő jobban tudja, mint én. 1Ján 5-ben: ha bármit kérünk az Ő akarata szerint, Ő megteszi. Mit jelent ez pontosan? Amikor így imádkozom: Uram, legyen, ha ez a Te akaratod. „Uram, adj nekem egy munkát, ha ez a Te akaratod.”; mert lehet, hogy hajléktalan vagy.

Mit jelent az Ő akarata szerint kérni? Nem tudunk mindent, de alávetjük magunkat annak a ténynek, hogy Isten nagyobb, mint mi, és Ő tudja, hogy igazából mire van szükségünk. Ismeri a mi formáltatásunkat, hogy porból vagyunk. Megadjuk Neki a jogot, hogy megválaszolja az imáinkat, ahogy Ő szeretné. Mondhatja valaki: Erre van szükségem. Viszont megadjuk a jogot Istennek arra, hogy azt mondja, hogy nem. „Azt akarod, de nincs szükséged rá.”

Lehet, azt gondolod, hogy a helyzetnek kell megváltoznia, de Isten azt mondja: Neked inkább arra van szükséged, hogy Én megváltoztassalak téged. Megadjuk Istennek a jogot, hogy az Ő módján válaszolja meg az imáinkat. Ez a hit, hogy bízunk Őbenne. Ha szeretnénk Isten akaratát, Isten tudja ezt, és Ő aszerint fogja ezt megválaszolni.

Ő nem tart vissza semmi jót azoktól, akik igazul élnek, Zsolt 84:11. Ő visszatart dolgokat, amik jól néznek ki, de nem jók nekem, és megadom Neki ezt a jogot, mert bízom Benne. Azt hiszem, hogy ezt az imáink megválaszolásának időzítésére is elmondhatjuk. Mert a mi időzítésünk sokkal rövidebb időről szól.

Nincs olyan, hogy meg nem válaszolt ima. Van „igen” és „nem” és „várj”. Ez a három válasz. Lehet a válasz az, hogy nem. „Isten, azt mondtad, hogy nem?” Azt hallottam egy bizonyos felekezetben, hogy ha kérem, akkor azt meg is kapom. „Azért nem kaptad meg, mert nincs elé hited!” Isten azt mondja: „Nem! Én azt válaszoltam, hogy nem.” „Pál, azt akarod, hogy elvegyem a tövist a testedből?” A válasz az nem az igen, nem az: Várj kicsit!; hanem a válasz az: „Nem. Ez jó neked.”

Ahogy mondtuk korábban is: A te gyengeségedben az Én erőm lesz teljessé. „Mózes! Be akarsz menni az Ígéret földjére? Nem! Hagyd abba, hogy ezzel nyaggatsz. Nem mész be.” A válasz az a nem. „Mert van valami, ami jobb számodra.” Bízunk Istenben. Kell, hogy várjunk Őrá.

Van ez a tanítás, hogy a hiteden múlik, és vannak ilyen könyvek is az imáról, de ezek egy bizonyos felekezetből jönnek. Ők fordítják a legtöbb könyvet.  Használják a Bibliát, használják az Igeverseket, és az Igeversek igazak: „Kérjetek és adatik! Kopogtassatok és megnyittatik!”; és azok a könyvek azt mondják: Ha kérsz, és mégsem kapod meg, akkor az azért van, mert nincs elég hited. A hajam tépem ettől! Mert Isten szuverén.

Csak mert kérem, Isten azt odaadja? Kisbaba vagyok? Nyafogok egyet, és Isten szalad? Csokit szeretnék reggelire, és máris adja? Aztán ebédre is, és az is rendben van? … Isten olyan, mint egy szülő, aki azt mondja: Nem csokit kapsz, hanem sárgarépát. Ő szuverén, és tudja pontosan, hogy mire van szükséged. Ismeri az időzítést, hogy mikor válaszolja meg azt az imánkat. Ez jó nekünk. „Istenem, én nem szeretek várni!” Isten azonban türelmet fog tanítani, egy kis szívműtétet fog végrehajtani. „Ha ezt most megkapnád, nem lennél hálás. Nem vagy kész rá. Én annyira szeretném odaadni. Meg szeretném tisztelni az imáidat. Válaszolni fogok rá. Csak várj!”

Hét évbe telt, hogy eladjuk a lakásunkat. Tudom, hogy vannak emberek, akik szintén árulták a lakásukat, és még több időbe telt eladni. „Istenem, mostmár örökké itt fogunk lakni? Bárcsak sose vettük volna meg! Hiba volt. Itt fogunk lakni örökké?” Csak imádkoztunk, és bíztunk Benne. Aztán megválaszolta, és el tudtuk adni a házat. Tökéletes volt az időzítés. Hála Istennek, Ő jobbat adott.

Most, ahogy ott vagyunk a lakásunkban, azt mondjuk: „Halleluja! Nézd meg, hogy az Úr mit tett értünk!” Az első három hónapban csak fel-alá jártunk: „Ezt el sem hiszem! Nézd, mit tett az Úr!” Ha az elején megválaszolta volna az imát, azt mondtam volna: „Hát persze! Ez teljesen természetes. Megérdemeltük…” Ki tudja, még mit gondoltam volna!

Isten azt mondja: „Várj! Csak elvégzek egy kis szívműtétet. Olyanná formálom, amilyennek lennie kell, hogy el tudd fogadni az ajándékot. Különben azt gondolhattam volna, hogy nincs elég hited.” Amikor valaki ezt mondja, akkor hova kerül a fókusz? „Nekem nincs elég hitem. Össze kell szednem. Honnan fogom összeszedni? Testvérem, szükségem van egy kis hitre! Nincs elég hitem. Növelje valaki a hitem! Próbálom, próbálom… Ez már elég, Uram?” Annyira ezzel foglalkozom csak, hogy mennyi hitem van. Ez az állítás csak rám helyezi a fókuszt.

Ahelyett, hogy azt mondanád: neked nincs elég hited; azt mondom: „Isten hallja az imáidat. Isten megválaszolja az imáidat. Isten hatalmas. Várjunk Őrá, és nézzük meg, hogy mi az Ő válasza.” Ha van egy mustármagnyi hited is, akkor ez hegy a tengerbe veti magát. Csak nézzünk az Úrra! Gondolj bele, Ő szeret téged, érted munkálkodik. Isten nagyszerűt tartogat számodra. Amit szem nem látott, fül nem hallott, az emberi szív meg sem gondolt, azt készítette Isten számunkra. Bármi, amire várhatsz. Ez Isten ígérete azoknak, akik Őrá várnak. Ez a menny most. Ez az, amit Isten akar tenni az életünkben.

Luk 18:1 „Ne add fel! – azt mondja Isten. – Mindig imádkozz, és meg ne lankadj!” Akkor abbahagyom, ha azon kezdek gondolkozni, hogy van-e elég hitem. Isten azt mondja: Folytasd azt, hogy kérsz Tőlem!

Olyan sok dolog van, ami felől nem kell aggódnom, hogy az Isten akarata-e. „Istenem, többet szeretnék tudni. Ez a Te akaratod? Istenem, nagyszerűbb léleknyerő szeretnék lenni. Ez a Te akaratod? Szeretnék győzedelmeskedni a bűn felett. Ez a Te akaratod?” Nem kell ezt kérdezni, hanem azt mondom: „Istenem, hiszem, hogy Te meg fogod tenni ezt az életemben. Hiszem, hogy meg fogsz változtatni engem. Terád fogok várni.” Hacsak nem kaptál nemet válaszképpen, akkor folytasd az imádkozást. Ezekre az imákra sohasem fogsz nemet kapni válaszként.

Lehet, hogy arra az imádra: Istenem, ezzel a személlyel szeretnék összeházasodni!; Isten azt feleli: „Nem. Ez a személy nem neked van. Nem fog működni. Valaki mást fogok neki adni. Neked jobbat fogok adni.” Viszont ha nem kaptál nemet, akkor folytasd az imát. Nem a hited nagysága a kérdés, hanem Isten időzítése. Folytasd az imát!

Luk 18. – ez az egész fejezet erről szól, hogy mindig imádkozz, ne válj restté. Ez nem a hit kérdése. Nem arról szól, hogy mennyi hitem van. Ez a hamis bíróról szól, aki nem törődik az özvegyasszonnyal, hanem csak azt mondja: Hagyd abba ezt! Isten a hamis bíróhoz hasonlítja Magát egy értelemben, hogy vár, hogy meghallgatja az imáinkat. Sok esetben ez annak a tesztje, hogy akarjuk-e igazán vagy sem?

Van, hogy imádkozunk valamiért, aztán abbahagyjuk, és azon tűnődünk: Biztos, hogy ezt akarom? Akkor Isten azt mondja: Na, ezért nem válaszoltam! Aztán van, hogy azt mondjuk: Isten, tedd meg ezt! Egy év, két év, három év… ima. Ott van a Bibliában: Az embernek mindig imádkozni kell, és nem restté válni. Mert ez nem a hitről szól, hanem arról, hogy várunk Istenre, Aki akkor válaszolja meg az imákat, amikor Ő szeretné.

Luk 18:8 Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamar. …

Hamar – ez Isten elméjében és az én elmémben különböző. Isten örökkévaló, mi egy év Neki?

Luk 18:8 … Mindazáltal amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?

Nem azt mondja, hogy nagy hitet talál-e, hanem talál-e? Talál-e valakit, aki még mindig bízik Őbenne? Talál-e valakit, aki még mindig bízik Őbenne annak ellenére, hogy nem kapott választ az imájára? Isten azt mondja: „Megválaszolom az imádat, de az Én időzítésemben. Meg fogom próbálni, hogy tényleg szeretnéd-e. Ez fel fogja készíteni a szívedet, hogy amikor Én megválaszolom azt az imát, akkor nem fogsz tűnődni, hogy a főnököd volt-e, vagy a véletlen műve, vagy a csillagok állásának eredménye.” Biztosan fogom tudni, hogy Isten tette azt, és a szívem fel lesz erre készítve. Nem a hitemről, nem a hitem nagyságáról szól.

Szeretem azt mondani, hogy Isten nem egy automata, hogy bedobom az árat – az imát –, és kijön, amit akarok. Ő nem az én irányításom alatt van. Ő Isten. Amikor imádkozom Hozzá, úgy imádkozom, hogy Ő Isten. Én nem vagyok Isten. Ő nem egy szolga. „Csak azért gondolod, mert nincs elég hited.” Isten azt mondja: „Csak bízz Bennem! Kérj! Keress Engem, és meg fogod találni a választ.  Kopogtass, és meg fog nyittatni neked. Kérj, és adatik. Az lesz, amit Én szeretnék neked, a megfelelő időben.”

Annyi mindenről gondoljuk, hogy szükségünk, de csak akarjuk. Rendeljük alá Istennek: Te tudod!

Zsolt 37:4 Gyönyörködj az ÚRban, és megadja neked szíved kéréseit.

Ez azt jelenti, hogy ha azzal vagyunk elfoglalva, amiről Isten mondja, hogy szükségünk van rá – az én kapcsolatom Ővele, Biblia, testvérek Krisztus Testében, egy szolgálat –, akkor megadja a szívem kívánságait is. Megválaszolta a lakással kapcsolatban az imát. Ha ez jó nekem, akkor ad nekem házastársat is. Ad olyan dolgokat, amikre igazán nincs szükségem, de szeretném. Ő szuverén, és eldönti. Bízunk abban, hogy Ő megadja nekünk pontosan, amire szükségünk van, amikor szükségünk van rá.

És sok mindenről tudnék még beszélni…

Imádkozhatunk dolgokért. Jön a bibliaiskola, imádkozhatunk ezért. Ha nem is vagy bibliaiskolás, jön az ősz, várhatunk dolgokat Istentől az életünkben, hogy Isten megválaszol imákat. Isten megszabadít minket különböző dolgoktól. Lehet, hogy valamit, ami miatt már évek óta imádkoztál, most ősszel fogja megválaszolni. Lehet, hogy vannak helyzetek, amik fontosak számodra, és imádkozol érte.

Ha nincs sok problémád, akkor más emberek problémáit a sajátodévá teheted. „Igazából nincs is miért imádkozzak.” Csak beszélgess néhány emberrel a gyülekezetben! 🙂 Fogják mondani: Kérlek, imádkozz ezért, azért! Vannak betegek, vannak helyzetek… Az igazából öröm, hogy közbenjárhatunk másokért. Ez a legbiztonságosabb szolgálat, aminek részese lehetsz.

Oswald Chambers mondta: A szolgálatok között, amelyikben részt vehetsz, egyedül a közbenjárás az, amiben nincs csapda. Mit jelent ez? Amikor teszel valamilyen szolgálatot, sokan látják azt, és meg lehetsz kísértve, hogy büszkévé válj. Ha tanítasz vagy prédikálsz, abban van csapda. „Ó, ez valóban jó üzenet volt. Látod, hogyan válaszoltak rá az emberek?” Megvan a kísértés a legtöbb szolgálat mellett, de a közbenjáró imával ez nincs meg. Csak te vagy és Isten. Másokról szól, és senki nem tudja. Nincs kísértés arra, hogy büszkévé legyél. Nincs benne ez a csapda. Ez bámulatos.

Ha nincs más szolgálatod, ez nagyszerű, ahol elkezdheted. Kérdezd az embereket, hogy mi a problémájuk, vagy kérdezd az imaszolgálat vezetőjét, hogy van-e valamilyen szükség. Sok dolog van, amiért lehet imádkozni.

Bármilyen más szolgálatban vagy is, ha prédikátor akarsz lenni, ha léleknyerő akarsz lenni…, akkor első az ima legyen. Mert ezen szolgálatok közül egyiket sem tudod megtenni ima nélkül. Nem működnek. Nem lesz felkent. Az imaéletünkből jön a kenet, ahonnan jön az erő. Szóval, bármilyen szolgálatot is akarsz kezdeni, akkor ne feledd, kezdd az imával. Mert ima nélkül nincs kenet, nincs benne Isten. Mert nem engedem Őt a szolgálatba. Csak én teszem. Az ima kulcs az életünkhöz. Ezért szerettem volna erről beszélni ezen az órán.

1) Az első az, hogy jobb szeretnék lenni, növekedni szeretnék az imaéletemben.

2) A második, hogy az ima örömteli.

3) Egyre többet teszem, olyan lesz, mint a lélegzés. Azt mondod: „Nem is tudom elképzelni, hogy valaha ilyen imaéletem lesz. Még azt sem tudom, hogy hogyan imádkozzak!” Kezdj el hitből imádkozni és folytasd!

Samuel Chadwick mondta: A legnagyszerűbb imaválasz a még több ima. Többet akarok imádkozni! Ezzel az icipici kommunikációval kezdem Istennel, aztán növekszik, és igazából élvezem Ez olyan, mint egy lélegzetvétel, hogy nem tudom elképzelni az életet e nélkül. Ilyenre szánta Isten az imát.

Nem tudod, hogyan imádkozz? Imádkozz ezért Istenhez. „Istenem, nem vagyok jó az imában, és nem akarok imádkozni.” Legyen ez az első imatémád, az imaéleted kezdete. „Istenem, imádkozni akarok. Segíts nekem, Uram! Harminc másodperc imában. Következő nap ez már egy perc lesz. Remélem, hogy három hónap múlva már percekig fogok imádkozni!” Csak kezd el csinálni!

Ahogy tegnap hallottuk (2015.08.26. P. Brian: Mi visz el az akarástól oda, hogy meg is tedd?), csak engedelmeskedj Istennek. „Én szeretném tenni!” Csak tedd! És ahogy teszed, növekedni fogsz benne. Aztán azt fogod észrevenni, hogy a legnagyszerűbb válasz az imáidra az, hogy már van imaéleted, hogy van idő Istennel, amikor találkozol Vele, és az megváltoztat téged. Aztán azt mondod: „Igazából csak erre a dologra volt szükségem, ezért imádkoztam. Azt gondoltam, hogy arra van szükségem, de minden, amire szükségem volt, az Isten.” Ez ámulatba ejtő. Ez nem törvény, és nem is küszködés már. Lehet ilyen.

Persze van, amikor becsúsznak dolgok az időbeosztásodba, de amikor Isten egy ilyen imát, imaéletet bevisz az életedbe, az olyan, ami neked mindig meglesz. Az imaéletednek mélysége lesz. Ahogy engeded, hogy Isten munkálja ezt a szívedben. Ez olyan, mint egy ösvény, amin már jártál. És ahogy jársz azon, egyre jobban ki van taposva, és egyre könnyebb megtalálni, és egyre könnyebb azon menni. Az imaélet ilyenné válik.

Lehetek akár nagyon elfoglalt, és lehet, hogy el is buktam, és azzal vagyok elfoglalva, aztán az Úrhoz fordulok, és ez egy egyenes ösvény. Azt mondom: Ez könnyű, ide tartozom, ez az életem.

Ámen.

Kategória: Egyéb