Az igazi keresztény élet

2012 január 25. szerda  18:30

Ján 4:15  Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jöjjek ide meríteni!

Apcs 2:4  És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniok.

Két dolog. Az egyik Ján 4:15-ben, amikor az asszony azt mondja: Uram, add nékem azt a vizet, hogy ne kelljen többet ide jönnöm és meríteni!; hallod-e, hogy ebben a mondatban nagy fáradtság van? Van benne egy nagy „elegem van” érzés. „Bárcsak ne kéne többet ezt csinálnom! Elegem van abból, hogy mindig ide kell jönnöm! Mindig merítenem kell. Az életem mindig ugyanaz. Ugyanazok a házimunkák, ugyanazok a problémák, ugyanazok a küzdelmek, ugyanazok az emberek, ugyanaz a főnök, …”

Aztán Apcsel 2:4-ben megtelének mindnyájan Szent Szellemmel. Észreveszed-e, hogy ebben nagy frissesség van? Mekkora frissesség volt ebben a napban számukra, és mekkora öröm! Ez a Pünkösd hatalmáról és valóságáról szól.

Amikor újjászületünk, amikor Jézusra bízzuk az életünket, amikor úgy döntünk, hogy nem elég a saját erőfeszítésünk, akkor felismerjük: egyedül Ő menthet meg engem; és Rá bízzuk magunkat. Akkor az Ő Szelleme beköltözik a mi szellemünkbe, és új élet jön létre bennünk. Úgy is hívjuk ezt, hogy újjászületés, mert új szívünk lesz. Annyi minden megváltozik!

Róm 8:12 Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk:

Ez a test nem a fizikai testünkre vonatkozik, hanem a régi életmódra, a régi utamra. Krisztus adott új utat, új életet, új szívet. Ez a szakasz erről beszél. Ha hívő vagyok, akkor miért járnék a régi szerint?

Róm 8:13-16  Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a szellemmel megöldökölitek, éltek.  Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.  Mert nem kaptatok szolgaság szellemét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Szellemét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.

A Károliban a Szellem helyett Lélek van írva. Ez azonban nem kulturális dolog. Néha azt mondják: magyarul ezt így mondjuk … Ez összekavarja az embereket. Ez nagyon fontos: Isten Szelleme munkájának semmi köze nincs az én lelkemhez, semmi köze az én erőmhöz, az én képességemhez, az én tudásomhoz, az én motivációmhoz.

Ez nagyon fontos, mert ebben a szakaszban látunk biztonságot – ez a Szellem arról beszél nekünk, hogy Isten gyermekei vagyunk –, Róm 8:15-ben az örömöt, Róm 8:14-ben iránymutatást, Róm8:13-ban életet, reménységet az egész életre. Fontos, hogy helyesen lássam.

Sokan feltételezik, hogy az egész, amit itt csinálunk, a jó viselkedésről szól. „Minek mész a gyülekezetbe? Úgyis tudom, hogy mit mondanak ott! Azt mondják: tessék jól viselkedni, tessék jónak lenni!” Feltételezik, hogy ez a kultúráról szól, ez a mi lelkünkről szól, hogy saját magunkról beszélünk.

„Ez a gyülekezet bizonyos temperamentumú embereknek szól. Ha más a temperamentumod, akkor valahova máshova kéne menned, mert ott jobban otthon érezheted magad. Mert ott gyorsabb a zene, vagy éppen lassabb. A temperamentumod dönti el.” Még hívők is gondolkodnak így a kereszténységről. „A kereszténység a hátteremről, a jó szándékaimról szól. Itt arról beszélünk, hogy legyünk jó szándékú emberek. Ez olyan, mint egy személyiségfejlesztő tréning.”

Mi az, ami egyezik mindezekben? Azt gondolják emberek, nem hívők és hívők egyaránt, hogy a kereszténység az önmagunk kifejezéséről szól. Nem! Nem. A kereszténység Isten kifejeződéséről szól. Ez nagyon, nagyon fontos. Hála Istennek mindazokért a gyülekezetekért, ahol ezt így tanítják, ahol erről beszélnek.

Vannak helyek, ahova elmehetsz, járhatsz oda éveken át, egész életedben akár, és az egész kereszténységről természeti perspektívából hallasz: „Légy jó ember! Ha családos vagy, tölts időt a családoddal! Nyisd ki a bibliádat néha, az fontos. Kicsit úgy, mint egy amulett, nyitogatjuk, majd csak lesz belőle valami jó. Legyél őszinte! Bocsáss meg az embereknek, az jót tesz neked! Néha a gyülekezet kisegíthet, ha bajban vagy. Ha semmi más nem működik, akkor még mindig imádkozhatsz.” Ezek fontos dolgok, persze, de nem ez a fő üzenetünk. Nem ez az egyház tanítása. Nem erről szól a lényeg!

Zsolt 119:93  Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.

Ez másik dolog, mint amiről beszélünk. Nem a lelkünk kifejeződéséről, nem a temperamentumunkról, nem a hajlamainkról, az irányainkról, a kultúránkról, a múltunkról vagy a jövőnkről, az ambícióinkról vagy a reményeinkről beszélünk, hanem erről: a Te Igéd megelevenített engem.  A héberben megelevenítettél szó azt jelenti, hogy megőrzött élve, vagy éppen életre keltett, életet adott, visszatérített az életbe, növekedést hozott nekem. Isten Igéjéhez térünk vissza, mert az megelevenít bennünket, életre kelt minket újra meg újra. Ez Isten munkája az életünkben.

Luk 24-ben Jézus azt mondta nekik Bethániában, hogy menjenek vissza Jeruzsálembe, maradjanak Jeruzsálemben, és várják az Atya ígéretét. Az Atya ígérete a Szent Szellem volt. Ez Apcsel 1:8-ban van kifejtve:

Apcs 1:8  Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.

Ők érdekes korban éltek, mert Jézussal jártak, de Jézusnak a keresztre feszítése, halála, feltámadása és mennybemenetele előtt még nem volt elküldve a Szent Szellem, hogy benne éljen minden hívőben, úgy, mint Pünkösd után. Luk 10-ben, amikor kimentek prédikálni, akkor Isten Szelleme cselekedett ő mellettük, de a pünkösd még nem történt meg. Úgyhogy nem tudták, hogy mit várjanak, nem tudták mi fog történni.

Ráadásul Jeruzsálem veszélyes hely volt nekik. Most ölték meg Jézust. Az veszélyes hely a számukra. Miért mennének oda? Nem tudták, hogy mire számítsanak. Nem tudták, mi fog történni, de bízniuk kellett Istenben. Isten ereje így működik az életünkben. Isten azt mondja: higgy, járj hitben. Isten azt mondja nekünk: járj hitben, aztán az Én erőm működni fog a te javadra. „Nem lehetne, hogy tudjam, mi fog történni, és aztán …?” Isten azt mondja: bízz Bennem, járj hitben!

Aztán megtörtént. Vártak, vártak, …, és Apcsel 2-ben eljött a Szent Szellem, és minden megváltozott. Erről van szó. A Szent Szellem eljövetele nélkül nincs egyház. Az Ő szolgálata nélkül nincs keresztény járás. Az Ő szolgálata nélkül minden ugyanolyan, mint volt. Ez nagyon fontos. A Szent Szellem eljövetele nem a meggyőzésről szólt, nem az intellektuális erőről szólt, nem egy motivációs beszéd volt, hanem a Szent Szellem hatalma megváltoztatott mindent.

Még egy dolog. Ez valóban Isten munkája volt. Ez nem az ember lelkének a felizgatottságáról szólt, hanem a Szellem munkája, és váratlan volt. Nem olyasvalami volt, ami meg volt tőlük követelve, el volt várva, amiért könyörögtek, hanem együtt voltak egy akarattal, engedelmeskedtek, és aztán Isten adta az Ő Szent Szellemét.

Van erre egy jó példa. 4Móz 11:26-29 jön Mózeshez az egyik követő és azt mondja: „Mózes, Mózes! Vannak a táborban ketten, akiknek el kellett volna jönniük a Szent Hajlékba, de nem jöttek el. Most ott prófétálnak, mert a Szent Szellem rájuk szállt. Baj van. Menj és igazítsd ki őket!” Mózes azt mondja: „Nem, nem! Bár úgy lenne, hogy egész Izrael prófétálna! Bár úgy lenne, hogy mindenki ebben a hatalomban járna! Bár úgy lenne, hogy mindenki ebben a szeretetben járna! Bár úgy lenne, hogy mindenki ezzel a reménységgel élne!” Nincs különbség!

Nincs olyan, hogy van, akit nagyon betölt a Szent Szellem, van, akit kicsit, vagy feleannyira. A terem egyik oldalán ülnek a teljesen szellemiek, a másikon a kevésbé szellemiek. Nem! Mózes azt mondja, hogy bár mindenkinek meglenne ez.

Eféz 1:13-ban ez megvalósult, mert mindannyian el lettünk pecsételve, meg lettünk billogozva. 🙂 Ránk tette Isten a billogját, a Szent Szellem pecsétjét. Ez nagyszerű. Ez azt jelenti, hogy mindannyinknak megvan ez a hatalmunk, mindannyian járhatunk ebben. 1Ján 2:20,27 mindannyian járhatunk ebben. 2Kor 1:22 megkaptuk ezt, és mindannyian járhatunk ebben. Halleluja! Ez a miénk, dicsőség az Úrnak! Ez a mi jogunk, ez a mi szabadságunk. Minden hívőé.

Ha hívő vagy Jézus Krisztusban, akkor megvan ez a hatalmad egy másik életre. Amit látunk ezekben a versekben az új szövetségben, hogy a Szent Szellem bennünk lakozik. A Szent Szellem nem kempingezni jön hozzánk, nem beugrik hétvégére, vagy a vasárnapi istentiszteletre, aztán elege van belőlünk. Isten tényleg olyan, hogy Zsid 13:5 Ő el nem hagy minket és el nem távozik tőlünk. Ez a Szent Szellem jelenlétében, bennünk lakozásában valósul meg.

Akkor miért van az, hogy nem minden hívő olyan buzgó? Miért van az, hogy sok hívő a lelkéből próbálja megcsinálni a dolgot? Miért van az, hogy sok hívő nagyon figyel, hogy mit mond rólam a másik ember? Miért van az, hogy ő úgy csinálja? Ján 21-ben Péter Jánosra nézett, és azt kérdezte: ezzel mi lesz? Sok hívő éli így az életét.

„Miért van az, hogy ő úgy él, és Isten nem bánik el vele? Ez így nem helyes! Isten, tessék vele is elbánni!” Sok hívő éli így az életét, és megáll bizonyos szinten a hitében. Miért? Miért van az, hogy olyan vízszintesen élem az életem? Ez azért van, mert annyira magammal foglalkozom. Annyira a saját érdekeim foglalnak el. Nem ez a bűnnek a meghatározása, hogy magamat rakom Isten helyébe alapvetően, hogy én oldom meg, hogy én csinálom meg? „Igen, hiszek, de az életem olyan fontos. Ha Istennel járnék, akkor hol lenne a buli az életemből?”

Zsolt 36:10 Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

Zsolt 36:9 Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.

megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből” – micsoda szavak, micsoda ígéret! Isten azt mondja: „Én bőségesen megelégítelek. Nem arról van szó, hogy megrabollak téged valamitől.”

Zsolt 16:11  Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.

Van ez az elképzelés, hogy Isten a mennyei örömgyilkos. Figyelj!

Zsid 13:4  Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.

Ez a szexualitásról beszél a házasságban. Isten nem szégyenlős. Az Énekek Éneke tele van szexuális utalásokkal. Isten nem szégyellős, nem frigid, nem egy örömöt megtagadó, furcsa isten, akinek Hollywood beállítja Őt. Ő az, Aki úgy alkotott minket, hogy szükségünk van örömre, hogy szükségünk van vidámságra, hogy szükségünk van biztonságra, szükségünk van pihenésre és szexualitásra. Ez része az életnek.

„Rendben, de akkor miért nem engedi, hogy mindenből annyit kapjak, hogy túl sok legyen?” Erre az a válasz, hogy Isten tudja, hogy mire van szükségünk és mennyi a jó nekünk. Péld 25:16 jó tanácsot ad:

Péld 25:16 Ha mézet találsz, egyél amennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.

Ez a valóság az örömmel kapcsolatban. Túl sok öröm, túl sok pihenés, túl sok … Isten azt mondja: nem, mindennek megvan a helye. Isten azonban nem rabol meg bennünket, hanem „a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké”, Zsolt 16:11; „megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből”, Zsolt 36:9. Isten nem rabol meg bennünket, hanem megelégít bennünket ebben az életben.

Ján 4:15 – az elején olvastuk – add nekem ezt a vizet, hogy ne kelljen ide visszajönnöm! Az asszony helyes kérést mond. Viszont észreveszed-e, hogy ő vízszintesen gondolkodik? „Add nekem ezt a vizet, ne kelljen idejönnöm és merítenem megint a kútból.” A természeti szintjén gondolkodik, és azt mondja: elegem van ebből! Amíg ott élek, hogy nekem elegem van ebből az életből, ebből a munkából, ebből az országból, ebből a …; akkor nem kapok semmit.

Jézus valami többről beszél. Jézus nem ezen a szinten beszél, hanem azt mondja: ennek szellemi jelentősége van, vedd azt az életet, amit Én akarok neked adni, aztán tényleg szabad leszel. Ennek szellemi jelentősége van. Ha megtalálod ezt, akkor véget ér a kutatás, akkor megnyugodhatsz. Akkor azt mondhatod: „Már nem kérdezem, hogy vajon ki vagyok, hanem tudom, hogy ki vagyok. Én Istené vagyok, én Őhozzá tartozom. Én az Ő életét élem. Egy másik életet élek.” Jézus azt mondja: ez az, amiről szól ez az egész. Csak ott találunk választ.

Azon a szinten – „Miért ennyi az adó? Miért így van? Miért úgy van?” – mit szólsz ehhez: a Szellem élete mibennünk? Erre van szükségem.

Kol 3:1 Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, ahol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén,

Egy másik szintről beszélt az asszonynak és egy másik szintről beszél nekünk is. Azt mondja: azt keresed? „Hát, nem tudom. A jelzálogom elég magas. A családomban nincs minden rendben.” Mutass egyet, ahol mindig minden rendben van. Persze, hogy nincsen. Élhetem-e ott az életem? Persze. „Aggódom az élet felől.” Lehet, de Isten azt mondja: „Mit szólsz ehhez? Bízz Bennem! Járj a Szellemben a kudarc közepén, a siker közepén, az öröm közepén, az unalom közepén. Járj a Szellemben, fordulj Hozzá, keresd az odafelvalókat.”

Ha megnézzük Apcsel 4:13-ban, Péter és János ott álltak a nagy tanács előtt, és beszéltek, és beszéltek. Azok meg voltak döbbenve: honnan van ezeknek ilyen bátorságuk? Nem a körülményeikből, nem abból, hogy jól mentek a dolgok, hanem a Szent Szellemből. Honnan jött az a bátorság? Ez a pünkösd bátorsága volt. Ez Isten cselekvésének a bátorsága volt az életükben.

Hogyan élem az életem? Isten azt mondja: az odafelvalókkal törődj. Ugyanabban fejezetben, amikor kicsit megijedtek, mert megfenyegették őket, akkor összejöttek a testvérekkel, lekókasztott fejjel azt mondták-e egymásnak: „Hát ez nem működik. A nagytanács elutasított minket, megfenyegettek. Nem hiszem, hogy folytathatjuk. Megyek halászni.” Nem mondtak semmi ilyet, hanem imádkoztak, és őszinték voltak. „Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre! A szívünk kicsit meg van ijedve, de add, hogy a Te szolgáid bátorsággal szólhassák a Te beszédedet!” Ezt csinálták.

Az odafelvalókat keresték. Őszinték voltak. Elmondták Istennek: nem vagyok oroszlán, inkább nyuszi, de az odafelvalókat keresem. Ez a válasz az életünkben. Itt találunk választ. Nem ott, hogy felhúzzuk magunkat az istentiszteletre. Nem az a válasz, hogy hallgatom a pörgős zenét, és az érzelmileg felpezsdít. Ez nem erről szól.

Ez arról szól, hogy a Szellem hatalmát akarom. „Azért jövök, mert az odafelvalókat keresem. Imádkozom, és remélem, hogy a pásztor is azt tette. Ha igen, akkor Isten szolgálni fog felém.” – ez a tapasztalatunk itt.

Kol 3:2  Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel.

Ezért nem élünk önzésben. Ezért nem használjuk ki egymást a saját érdekünkben.

A természeti gondolkodás nagyon hamar egy támogatói csoportot csinálna a gyülekezetből. Óvva intelek ettől! Gondod van az alkohollal, bejössz a gyülekezetbe, találsz néhány embert, akinek szintén gondja van az alkohollal. Úgyhogy velük fogsz lógni, aztán együtt nyavalyogtok rajta. Valami nagy gondod van – lehet, válsz –, bejössz a gyülekezetbe, gyorsan találsz néhány embert, aki sikeresen elvált, és aztán hagyod, hogy ők tanácsoljanak. Ne csináld! Most hagyd abba! Ez nem erről szól, de a természeti hajlamunk nagyon hamar ebbe fordítaná a gyülekezeti életet.

Nagyon hamar valamilyen erőforrásnak tekinteném arra, hogy tovább élhessem ugyanazt a saját életet. Ha bejön valaki, aki kéregetésből él – „itt biztos adnak” –, ne csináld! Tanuld meg, az Írás azt mondja, hogy dolgozzunk, éljünk a saját munkánkból! Növekedj! Változz meg! Keresd az odafelvalókat! Aztán Isten vezetni fog ebben. Legyen növekedés az életedben. Mit szólunk ehhez: töltsön be az Ő Szelleme és járjunk abban?

Nem vagyunk vallásos emberek. Ha vallásos ember vagy, akkor nagyon hamar ki fogsz akadni rajtunk, vagy valószínűleg már megtörtént. Ránk nézel, és azt mondod: ez valami szekta. Miért? Mert nem a kultúra az üzenetünk. Nem a buliról szól az üzenetünk elsősorban. Nem az értelemről szól az üzenetünk elsősorban. Nem arról szól az üzenetünk elsősorban, hogy tegyük jobbá magunkat. Hanem arról szól, hogy járjunk Istennel igazán a szívünkben.

Kol 3:3 Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.

Ez az, amikor a Szent Szellem vezeti az életünket. Mert, ahogy Jézus meghalt és feltámadt, ugyanígy mi is. Amikor azt mondom Isten Szellemének – a Szent Szellem Isten, Ő a harmadik Személy a Szentháromságban – „Uram, tölts be! Uram, vezess engem! Uram, a Te életed akarom élni, nem az enyémet. Elegem van az enyémből. Már eleget rontottam el. Most vezess Te!”; akkor ez mindent megfordít. Ez valami friss, valami új dolog. Új motiváció, újfajta szeretet, újfajta élet jön be. Ez történik velünk.

Finney az 1800-as években Amerikában beszélt erről. Pár szó jutott eszembe abból, amit egyszer olvastam tőle. Azt mondta: „Anélkül, hogy vártam volna, anélkül, hogy hallottam volna erről, a Szent Szellem át és átjárt engem, és olyan volt, mint a szeretet folyékony hullámai, mert nem tudom másképp leírni. Olyan, mint Isten tulajdon lehelete. Olyan, mintha a szárnyaival legyezett volna, újra és újra elért volna a szele.” Ez olyasvalami, amit a történelem során hívők ismertek és ismerünk igazából. Mi ezt úgy mondanánk: a Szellem betöltése.

Amikor Ő vezet igazán, amikor szabadjára engedem, és azt mondom: „Uram, a Tiéd az egész. Az egész életem. Nem őrizgetek valamit.”; akkor megváltozik az irányom, akkor megváltozik a motivációm, akkor megváltozik az ambícióm és akkor megváltozik a szeretetem.

Eféz 5:18 ne a borban keresd a választ – hiába mondják a magyarok, nem a borban van az igazság –, ne részegedjetek meg bortól, hanem töltekezzetek be a Szent Szellemmel. Érdekes kapcsolat. Én nem gondolnék erre, de a Szent Szellem így beszél saját Magáról. Azért, mert a Szent Szellem teljesen betölt minket. Megváltoztatja azt, ahogy látjuk a dolgokat. Mindenhova elér.

Más dolgokat csinálok, máshova megyek, másként beszélek, és nem romlik a dolog, mint az alkohol esetében, hanem egy másik szintről beszélünk. Azt mondja: „Töltekezz be a Szent Szellemmel. Éld meg ezt az örömöt! Ismerd meg ezt az érzést.” Fontos erről beszélnünk.

Az Ige és a Szellem együtt munkálkodva vezetnek engem. Másként nem működik. Ha nem lenne a Szellem vezetése, akkor az Ige halott lenne. Ha nem lenne az Ige meghatározása, akkor a Szellem vezetése helyett kicsapongás lenne az életemben. Zsolt 119:133 vezéreld az utamat a Te Igéd szerint. Isten vezetése, a Szent Szellem vezetése, de az Ige szerint. Ez így működik.

Ez nem természeti. Péld 20:27 ez Isten munkája az életünkben. Isten Szelleme olyan, mint a szövétnek, vizsgálja a lelkünket. Ez nem lelkiismeret-furdalás. Ez nem olyan, hogy a lelkiismeretünk furkál bennünket, egy rossz érzés. Nem! Hanem a Szent Szellem rávilágít valamire és azt mondja: itt van Isten hatalma, bánjunk el ezzel együtt.

Ez a mi nagy kiváltságunk, Zsolt 139:24 vizsgálj meg engem Uram, és nézd meg, hogy van-e bennem a gonoszságnak valami útja. Én csak egy ember vagyok, de Isten vizsgál engem. Ez egy oldalról félelmetes lenne, ha Ő nem szeretne annyira. Ezért örömteli. Azt mondom: „Köszönöm, Uram, hogy kigyomlálsz belőlem valamit, hogy megmutatsz valamit. Így legfeljebb Te előtted égek le, és más előtt nem. Uram, bánj el ezzel, kérlek! Uram, kérlek, bánj el a szívemben dolgokkal.”

Amikor megtörténik, akkor 1Ján 1:7-8 akkor a világosságban járok és megtapasztalom azt az örömet, és Zsolt 36:10 az Ő világosságánál világosságot látok. Ez annyira nagyszerű!

Amikor nagyon sötét van, és nem látsz semmit, mennyi fényre van szükséged ahhoz, hogy tudd az irányt? Egy gyufa is elég, nem? Nagyon kevés fény is elég, mert nagy a sötétség, de ezt látom. Ilyen a hívő élete. Gal 5:25 ahogy a Szent Szellem vezet bennünket, ilyen a hívő élete. Valaki azt kérdezi tőlünk:

–          Te hívő vagy? Milyen lesz 2012?

–          Nem tudom pontosan.

–          Mi van 2013-mal?

–          Azt sem tudom biztosra.

–          Nagy haszna van a te hitednek!

–          Várj! Félreértesz valamit. Én a végén látom a világosságot. Nem látok mindent út közben, de tudom, hogy az egyenes út az tiszta. Arra mehetek. Ha letérek az útról, akkor lehet, hogy nekimegyek valaminek. Akkor lehet, nem látom a fényt tovább – Isten mentsen –, de látom azt, hogy egyenes út vezet oda.

Isten azt mondja nekünk: higgy és bízz, és gyere Velem végig az úton a Szent Szellem hatalmában és életében. Ez nem jelenti azt, hogy minden tökéletes, hogy mindent tudni fogsz, de ha tudsz egy picit az Igéből, ha tudsz egy kicsit Istennel, akkor mondj igent rá engedelmességben, alázatban.

Isten ments, hogy nemet mondjunk a világosságra. Mert Mát 6:23 ha megtagadom a világosságot, akkor milyen nagy lesz a sötétség! Ez történik egy hívővel, ha nemet mond Isten világosságára. Ezért annyira veszélyes visszacsúszni a hitemben. Ez nagyon veszélyes hely.

A tanítványoknak Isten azt mondta:

–          Jeruzsálemben maradjatok!

–          Az veszélyes hely.

–          Bízz Bennem! Bízz Bennem! Bízz Bennem!

Annyira hálás vagyok a gyülekezetért, mert ti ilyenek vagytok igazából. Annyira sokatok életében látom ezt, hogy éltek ezen a másik szinten. Ez a másik szint – fontos félreértés – nem a misszionáriusoknak van fenntartva, vagy a lelkipásztoroknak, vagy a bibliaiskolásoknak. Ez a szint az anyukáknak kicsi gyermekekkel, keményen dolgozó embereknek, munkát keményen kereső embereknek, mindannyinknak ott van.

Minket, keresztényeket miért lehet kedvelni? Azért, mert a Szellem élete van bennünk, és ez egy másik élet, másik reménység.

Annyi mindent lehetne még mondani erről. Csak szeretnélek bátorítani, hogy menjünk ebbe az irányba. Lehet tenni a helyes dolgokat, de amiről beszélünk, az szellemi szinten zajlik. Ha a szellemi szinten nem veszem komolyan Őt, akkor valami nagyon fontosat mulasztok el, az igazi lényeget.

Jákobra gondolok. Jákob hívő volt, de érdekes fickó. Csaló volt, bár hívő. Ez megesik sajnos. Mi történt? Ő csaló volt, és az életében rengetegszer megcsalták őt is. Másik feleséget kapott, nem azt, akiért dolgozott hét évet. Később a fiának a véres köntösét elé hozzák, becsapják, és hosszú éveken, évtizedeken át abban él, hogy a fiát széttépte egy állat. Miért történt ez vele? Azért, mert csaló volt, és azt aratta, amit vetett. Zsolt 18:27 Isten visszás a visszással; ami azt jelenti, hogy Isten megengedi sokszor, hogy arassuk, amit vetünk. 2Tim 3:13 a csalókat becsapják, úgy élik az életüket.

A Szent Szellem valósága – Isten Szellem vágyik arra, hogy betöltsön bennünket. Nem arról van szó, hogy meg kell ugranom a mércét, ki kell könyörögnöm, évtizedeken át kell vágynom rá először, hanem Ő vágyik arra, hogy betöltsön bennünket. Éhezzük mi is ugyanígy, és keressük mi is az odafelvalókat! Ámen.

Kategória: Egyéb