Apa megy elöl & A tisztesség edényei nem teherhordók

2014 október 12. vasárnap  10:30

Schlingloff Sanyi: Apa megy elöl

Olvassunk a Bibliából! Ne azért, mert nincs jobb ötletünk, hanem azért, mert nagyon megéri. Miről beszélnénk, ha ez a Könyv nem lenne? Komolyan, mit mondhatnánk? Az én ötletemet a tiéd helyett? A tiédet az enyém helyett? Miközben egyikünknek sincs fogalma arról, hogy miről is szól az élet.

Ez a Könyv egy csoda. Belegondoltál-e ebbe? Mondok egy varázslatos szót: AZ IGAZSÁG. Tyű! AZ IGAZSÁG. Emlékszem, amikor még nem voltam hívő, bármit megadtam volna azért, hogy ismerjem. Persze, mindenki mondta, hogy nincs, de közben mindenki úgy él, mintha volna. Csak senki nem ismeri, amíg meg nem találja a Bibliát. Úgyhogy olvassuk!

2Kor 4:17-18 Pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket felülmúló, nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mert nem a láthatókra szegezzük tekintetünket, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökké valók.

2Kor 5:6-7 Ezért mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg e testben van otthonunk, addig távol vagyunk az Úrtól, mert hitben járunk, nem látásban.

Emlékszem, amikor először találkoztam Istennel és a Bibliával, mindig erről beszéltek nekem: hitben járni. Borzasztóan idegesített. Annyira megfoghatatlan volt. Másrészt annyira ellene ment annak, ahogy megtanultam élni. Biztos tudod, hogy téged is megtanítottak élni a szüleid, az iskolarendszer, a kultúránk, a társadalom, amely körülvesz, az elvárások, az értékrendek, a megoldásaink. Neked vannak megoldásaid az életre. Vannak módszereid az életre, és nagyon komoly vagy velük, nem viccelődsz ezzel, ez a mód, ahogy élsz.

Az egyik alapvető dolog, amit megtanultunk, az, hogy abban bízzunk, amit látunk, amit meg tudunk fogni, meg tudunk tapasztalni, ami kézzelfogható. Sokan ezért nem lesznek soha vállalkozók. Mert egy vállalkozó olyasmibe tesz energiát most, ami még nincs. Ahhoz, hogy legyen, most befektet, hogy majd később arathasson.

– Mennyit keresel?

– Mi az, hogy mennyit keresek? Havi milliót teszek be. Ennyi mínuszban vagyok havonta.

– Mibe teszel ennyit?

Kezdesz mesélni egy látásról, egy lehetőségről. Aztán megkérdezi:

– Hol van ez az üzlet, amiről beszélsz?

– Sehol. Még nem létezik.

– Te nem vagy normális!

– Nem, nem! Én hiszek.

Az a fajta hit, amiről beszélek, az nem ijesztő, nem rémisztő, nem vak hit, nem naiv hit. Nem arról szól, hogy valameddig látom, tudom a dolgokat, és onnantól nem is láthatom, nem is tudhatom azokat, úgyhogy hiszek. Mert ez a fajta hit rémisztő.

Hanem a vállalkozói hit olyasmi, mint egy mérnök munkája. Ismeri a fizikai törvényeit, tisztában van a statikai törvényekkel, tudja, hogy lehet kiszámolni a híd acélszükségletét, hogy átíveljen a szakadék felett. Ki tudja számolni, hány autó mehet át rajta egyszerre, és ha a szél bizonyos ritmusban fúj, annak hogyan fog ellene állni.

– És hol a híd?

– Még nincs sehol, de tudom, meg vagyok győződve, egészen bizonyos vagyok benne, hogy azt a hidat fel lehet, fel fogjuk építeni, és amikor állni fog, át lehet menni rajta.

A bibliai hit az meggyőződés a nem látható valóságról. A tudás legmagasabb formája. Az első betűtől az utolsóig be tudjuk bizonyítani erről a Könyvről, hogy igaz, hogy a szavak benne a mindenható, teremtő Isten kijelentése. Ez a Könyv AZ IGAZSÁG, a valóság legpontosabb definíciója. Isten kijelentése, és olyan dolgokról beszél, amik az életed kulcsa!

Viszont nem látod, nem tudod megtapogatni, nem tudod megkóstolni, nem tudod zsebre tenni. A módszer, ahogy viszonyulsz hozzá, nem az, amire felkészítettek, nem az, amit megtanultál, nem az, amit eddig komolyan vettél, nem az, ami eddig a végső megoldásod volt az életre.

Mert mit tanultunk? Amit meg tudok fogni, abban bízom, amit látok, abban bízom, és ezt egy picit ki lehet terjeszteni. „A kínai nagy falat nem látom, de valószínűleg létezik. Bár lehet, hogy montázs a fotó, amit láttam róla. Lehet, hogy nem létezik. … Tényleg, most, hogy mondod, lehet, hogy montázs.” Így nem lehet élni! Azért kicsit túlmegyünk azon, amit konkrétan meg tudunk fogni.

A másik, amit megtanultunk: senkiben nem lehet bízni. Kiben lehet bízni? Sorold! Kiben lehet bízni? Pontosan tudjuk, hogy csak a nyomás nagysága vagy a nyomás hossza kell ahhoz, hogy a bizalomra méltónak hitt ember méltatlanná váljon a bizalomra. Igaz? Kiben bízhatsz? Beleégett a zsigereinkbe: „Nem bízhatok másban, csak magamban. Csak magamban!” Ez a módszerem az életre. Ez zsigeri módszerem az életre.

Isten mit mond? „Örök életet adtam neked. Mindent odaadtam érted. Kimondhatatlan jövőm van számodra, és megingathatatlan jelenem. Gyere! Kövess Engem!” Mit csinál? Fog egy fekete kendőt a két csücskénél, kicsit megpörgeti, a szemedre teszi, jó erősen megköti, eligazgatja. Megpróbálja, hogy átlátsz-e azon keresztül. Ha nincs reakció, akkor azt mondja: „Nyugi! Gyere! Kövess Engem!” Még a kezét sem nyújtja, hogy megfoghasd. Hanem csak egy halk, szelíd hang azt mondja: „Gyere! Kövess Engem! Szeretlek. Mindent odaadtam éted. Én vagyok az út, az igazság és az élet. Gyere!”

Mit válaszolok? „Elment az eszed! Nem vagy normális! Ez ellentmond mindennek, amit tanultam, mindennek, ahogy megtanultam élni. Miért csinálod ezt velem? Miért nem mondod meg, hogy mit akarsz? Miért nem mondod meg, hogy hova megyünk? Miét nem mondod meg, hogy mit kell csinálni? Mi ez a trükk?”

A rövid válasz ennyi. „Nem az a lényeg, hogy te ismerj mindent, nem az a lényeg, hogy te tudj mindent, nem az a cél, hogy te tudd élni az életedet az információval, amit Tőlem kaptál, hanem a lényeg, hogy megtanulj bízni Bennem.” Új módszert kell tanulnod az életre, ahol a hit a valóságról való meggyőződés. Aminek a legvégső forrása Isten személye, Aki kijelentette Magát a Bibliában, Ő vezessen téged. Döntések, amiket meghozol, bibliai meggyőződésben teszed. Ezeknek a meggyőződéseknek legalább 80%-a személyes kapcsolatba visz. Nem mondja el, hogy hova megyünk, de elmondja, hogy kivel mész.

– Apival mész. Apival!

– De hova?

– Csitt! Apival megyünk. Api megy elöl.

– De hova megy Api?

– Elmagyarázhatnám, de annyi mindent kéne mondanom. Nem értenéd meg. A lényeg elveszne.

Mint amikor elmegyek biciklizni a fiammal. „Figyelj! Kinyitjuk a kaput. A kulcsot jobbra fordítjuk, míg kettőt kattan. Utána nagy erővel meghúzzuk a kaput, de nem balra, hanem jobbra. Kinyílik a kapu. Kitolod a biciklit, de rögtön meg kell állni, és elnézni jobbra is, meg balra is, hogy nem jön-e autó. Aztán letámasztod a biciklit valahova…” – és az egyórás bringatúrát végigmagyarázom neki. A kissrác veszettül jegyzetel, „itinert” csinál magának. Aztán azt mondom: Sok sikert, fiam! „Tessék?! Kulcs… kapu… Merre? … Hova nézni? … Bringa…”

Ehelyett hogyan megyünk biciklizni? „Api megy elöl. Api megy elöl, jó? Te jössz Api után. És minden rendben lesz!” Új módszer az életre, hogy Api megy elöl, és mi megyünk Vele. A halk, szelíd hang hív: Gyere!; és neked meg kell előlegezned a bizalmat.

Figyelj! Teljesen mindegy mekkora a hited. Senkit nem érdekel, csak legyen. A hittel egyetlenegy probléma van, csak egy gond van vele, ha nincs.

– Csitt! Gyere!

– Be vagyok rezelve.

– Az jó! Csak gyere!

– De én ilyet sosem csináltam!

– Az jó! Csak gyere!

Ha nem mersz jönni, csak olvasd el még egyszer! Róm 8:28 Minden a javára van annak, aki Istent szereti. Az, hogy tartasz ettől, a javadra van. Az, hogy lelépsz az útról, a javadra lesz. Az, hogy hibázol, a javadra lesz. Az, hogy nem érted, a javadra lesz. Az, hogy érted, a javadra lesz. „A javadra van, csak gyere! Csak gyere! Az élet az kapcsolat Velem. Ez a kapcsolat sosem nő fel, ha nem járunk együtt, ha nem követsz Engem. Gyere!”

Mindegy mekkora a hited! Ha a semminél nagyobb, akkor tökéletes. Ha semmi hited, akkor csak olvasd el még egyszer, csak gondolkozz rajta, csak merd vállalni a kockázatot, hogy önmagad helyett, és a láthatók helyett rábízd magad arra, Aki mindent odaadott érted! Mindent! Nincs jobb üzlet ennél. Ámen.

P. Rick Knight: A tisztesség edényei nem teherhordók

Az emberről szeretnék beszélni, a nőről és a férfiről, az emberiségről. Kezdjük az elején! Mi történt az emberrel a kezdetekkor? Elbukott. Elbukott a dolgok egy bizonyos fajta felfogásában. Újfajta látásmódja lett az életre. Új felfogása lett, aminek a lényege az, hogy független. Sok ezer éve az emberiség azon küszködik, hogy ezt a függetlenség-felfogást fenntartsa. Ez azonban mind hazugság, mert az ember igazából nem független.

Valójában nagyon is függ Istentől. Ezért az élet nem működik függetlenségben. Mert nem is úgy lett tervezve, hogy függetlenségben működjön. Úgyhogy ez küszködés. Amikor az élet nem működik, akkor az ember úgy érzi, hogy neki azt meg kell javítania. „Ez az én életem, úgyhogy ezt meg kell javítanom!” Nagyon messze elmegy azért, hogy megjavítson valamit, ami folyamatosan el van romolva.

Isten viszont adott egy megoldást. A megváltást adta egy csomaggal egybekötve. Abban a csomagban benne van az Ő élete. Az ember most választhat másik életet, az Ő tervezett életét. Ez olyan élet, ami működik, és nincs eltörve. Ez olyan élet, ami jogilag az Övé. Viszont ez az élet nem független. Ez olyan élet, ami teljesen függő a szeretető és törődő Istentől.

Mik az én útjaim? Mik a te útjaid? Az én útjaim néha nagyon bonyolultak. Hogy van ez veled? Amikor én a saját útjaimon járok, akkor az élet nagyon bonyolulttá és nagyon zavarodottá válik. Valami mindig kihívja az én módomat. Valami mindig fel akar állni az ellen, ahogy én csinálom a dolgokat. Tudod, mi ez? A te módod! 🙂  A te módod, mindig szemben áll az én módommal. Így működik a függetlenségnek abban a felfogásában, ami nekünk van.

Tudunk néhány dolgot. Tudjuk, hogy Isten ismeri a mi útjainkat, Zsolt 119:168 és Zsolt 139:3. Ő ismeri az összes utunkat. Nem titkok ezek Őelőtte. Nem titokban megyünk keresztül ezen az életen. Nem kémkedünk, és nem próbáljuk titokban felfedezni a dolgokat. Mert minden, ami van a történelemben, az már Isten előtt ott van. Minden, ami a jövőben lesz, az is ott van Isten előtt. Mindez megvolt még a világ megalapítása előtt.

Péld 23:26 Add nekem, fiam, a szívedet, és tartsd szemed előtt útjaimat!

Gondolj bele ebbe! „Tartsd szemed előtt útjaimat! – ezt mondja Isten – Nézd az Én útjaimat és tanulmányozd!” Eszembe jutott ez a kép, hogy néha a saját életemben – tudom, hogy a tiédben is – a saját útjaim nagyon is a gondolkodásom előterében vannak, és Isten útjai mintha nagyon messze lennének. Tudom Isten útját, legalábbis tudom, hogy ott van, és nézem, de nem tudom elérni. Nem tudom elérni, mert az én utam útban van. Útban vagyok. A saját életemben leszek akadály, és nem látok. Látok, de nem érem el.

Isten azt mondja: „Nézd! Nézd az Én útjaim. Nem az Én utamon jász, de nézd az Én útjaim! Ha össze kell hasonlítani, mielőtt teszel egy hitbeli lépést, akkor nézd meg és hasonlítsd össze! Tudd, az Én útjaim nem a te útjaid, és soha nem is lesznek.” Isten azt mondja: „Az Én útjaim azok az Én útjaim, és te járhatsz azokon. Azért vannak, hogy járj azokon. Azok Tőlem vannak, és nem tőled.” Ézs 55. a mi útjaink nem Isten útjai, hála Istennek ezért! Nagyon boldog vagyok, hogy van egy út az ember számára, hogy járjon azon.

Péld 16:2-3 Minden útja tiszta az embernek a maga szemében, de az ÚR a szellemeket vizsgálja. Bízzad az ÚRra dolgaidat, és teljesülnek szándékaid!

Amikor ezt elolvasom, akkor megállok kicsit, mert az Úr azt mondja, hogy a szellemeket vizsgálja. Úgy vizsgálja, mintha megmérné a súlyát. Van súlyuk? Van tartalmuk a szellemeknek? Nem csak olyanok, mint a levegő? Hanem van valós tartalmuk? Úgy értem, hogy amint én gondolkodom, élem az életem, és járok, annak van súlya? Ha ez igaz, akkor az tényleg hatással tud lenni a körülöttem lévő életre, és hatással lehet más emberekre? Isten ezt méri. „Uram, a Te Szellemednek is van tartalma? Amikor a Te Szellemedben járok, akkor is különbséget hozok más emberek életébe? Rendben, akkor ezt értem!”

Péld 16:4-7 Mindent rendeltetése szerint alkotott az ÚR, az istentelent is az ítélet napjára. Utálatos az ÚR előtt mind, aki szívében fölfuvalkodott; kezemet adom rá, hogy nem marad büntetlen. Könyörület és hűség törli el a bűnt, és az ÚR félelme távol tart a gonosztól. Akinek útjaira jóindulattal tekint az ÚR, annak még az ellenségeit is a jóakaróivá teszi.

Ez elég jó rész itt a Bibliában! Habár az emberiség összefog Isten útjai ellen, még ha nagyon sokan vannak is, akkor sem tesznek túl Isten akaratán. Ez nem marad büntetlen. Te meg én, ahogy a múltban jártunk a saját útjainkon, ahogy az emberiség a saját útját járja, szenved. Ez küszködés. Nehéz. Ez a büntetés. Nem könnyű, és soha nem lesz az. Még akkor sem, ha összefognak az emberek, és azt mondják: „Mi vagyunk az új Akármicsoda! Nekünk megvan az új Igénk Istentől! Tedd a saját dolgod.” Isten azt mondja: „Nem! Ez nem marad büntetlenül.” Az élet megmarad bizonytalannak, és ez küszködés.

Lehet, hogy amiről eddig beszéltünk, az alapján azt gondolod: „Az Istennel való járásom az életben, az is küszködés. Úgy érzem, hogy mindent tőlem telhetőt megteszek, és mégis nehéz.” Ezért van szükségünk meghatározásra, Isten Igéjére. Mert az életemből annyi minden a személyes vágyaim körül forog, és a személyes nyereségem körül, és a bajaimból való menekülés körül forog, vagy a versengésről. Hívjuk ezeket csak így: teherhordás, terhek hordozása.

Nagyon tetszettek mostanában P. Kende üzenetei, amik a terhekről szóltak az életben (2014.09.28. du., 10.05. du., 10.08. Van jobb, mondandónk is, mint…) Amikor az ember elbukott a kertben, akkor mindannyian örököltük ezt a problémát. Úgyhogy kicsit butaság egymást nézegetni, és ujjal mutogatni egymásra, mert mind ugyanolyanok vagyunk. Nem ítéljük meg egymást, hanem segítünk egymásnak, és bátorítjuk egymást.

Mert mindezek a dolgok, amik az ember bukásával vannak kapcsolatban, mindezek a dolgok, amik azt okozzák, hogy látás által járunk, azok küzdelem számunkra. Utána jönni fog egy barát, és lesz jó időben szólt mondata Isten Igéjéből, vagy felajánlja: Imádkozzunk! A szemeink megint Isten útjára néznek, és így változik meg az életünk a megtapasztalásunkban.

2Tim 2:20-21 Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, tisztességre való edény lesz, megszentelt és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.

A tisztesség edényei vagyunk vagy teherhordók? Ez jó kérdés. Arra a létre vagyunk elhívva, hogy a tisztesség edényei legyünk. Erre az életre lettünk elhívva, és ez az élet rövid. A java még hátra van. Az örökkévalóság másik oldalán tényleg elkezdünk majd élni. Ez az élet misszió, küldetés arra, hogy fel legyünk készülve minden jó cselekedetre, mert ez Isten munkájának és a szolgálatnak és a szeretetnek és a törődésnek a missziója, és annak, hogy másokat magunk elé helyezzünk, és bevonjunk embereket Krisztus Testébe. Ez nagyon izgalmas, nagyon kalandos, és nagyon telve van. Soha nincs unalmas pillanat. Mindig van valami számunkra. Ez az élet nagyszerű. Csodálatos élet.

Ám a világban járunk. A világ azt mondja: „Nézz ide! Nézz oda! Van itt valami számodra! Itt van egy gondolat számodra, amin töprenghetsz. Itt egy könyv, ami mindenféle filozófiákat tesz az elmédbe és elgondolkodtat.” A világ annyi mindent tud ajánlani! Ez mind hazugság, ez mind csak valamifajta felfogás. Ez mind az Éden kertjében kezdődött, a kert közepén. Istennek azonban van egy terve, és mi az Ő tervében benne vagyunk. Úgy, hogy Isten útjain tartjuk a szemünket. Mert Isten készített utat számunkra.

Végül a boldogságra gondoltam. Örömünk van, ami szintén része a csomagnak. Ez része a megváltás-csomagnak. Ez olyan csomag, ami akkor történik velünk, amikor hívőkké válunk. Sokszor még az öröm közepette sem érezzük magunkat boldognak. Mert az öröm és a boldogság nem ugyanaz. Ahhoz, hogy boldog legyek, ahhoz valaminek történnie kell. Valaminek történnie kell, ami bátorít és felépít. Ha nem érzem jól magam, és jön valaki, és mond valamit, ami bátorító, akkor történik valami, és ezzel jön a boldogság.

1Tim 6:6-ban az istenfélelemről és a megelégedettségről beszél. Úgyhogy megelégedettek vagyunk a helyzetben, amiben vagyunk. Lehet, hogy nem vagyunk boldogok, de elégedettek vagyunk, mert tudjuk, hogy Isten benne van. Ez Isten szerint való mód, ahogy gondolkodhatunk. Én azt láttam az életemben, hogy amikor odateszem magam megelégedettségbe, ahol Isten velem van, akkor megtapasztalom azt, ami Isten szerint való. Akkor ott valami történik az életemben, és boldog leszek.

Mondják, hogy ez csak időszakos. Nem tudom, hogy az-e, de azt tudom, hogy ez jön és megy. Ez így rendben van. Mert keresnünk kell az életünkben azt, ami Isten szerint való, és nem válaszolni arra, amikor a világ azt mondja: „Nézz ide! Nézz oda!”; hanem Istenen tartani a szemünket, Krisztuson, a hitünk kezdőjén és bevégzőjén.

Amikor látunk egy testvért, aki hústestben van (testi), akkor nem utasítjuk el, hogy úgy lássuk őt. Mert tudjuk, hogy kis idő múlva mi is lehetünk ugyanúgy hústestben. Ne is gondolkodjunk ezeken a kifejezéseken, hanem legyünk Isten szerint valóak. Ez azt jelenti, hogy attól még megelégedett vagyok, ha a másik hústestben van. Ha dobál rám dolgokat, az rendben van. Mert Isten van az egész közepette, és mi az Ő útján vagyunk. Megelégedett vagyok ezzel, és ez nagy nyereség.

Úgyhogy ez néhány olyan gondolat, amin lehet gondolkodni. Elég filozófia van, és ez a Bibliából van. A Biblia nem filozófiakönyv, hacsak nem az volt az egyetlen könyv. Ám nem lehet összehasonlítani emberi filozófiával, mert ez önmagában megáll. Ez AZ IGAZSÁG. Csak gondolkodjunk az Ő útjain és a mi útjainkon! Ámen.

Atyánk! Köszönjük, hogy van utad számunkra ebben az életben, hogy van út számunkra, amin járhatunk, hogy Te adtál nekünk menekülő utat a kísértéstől, hogy gondoskodtál kerítésről körülöttünk, ami megvéd minket. Imádkozom, hogy ezeket a dolgokat írd fel a szívünkre, mert néha elfeledkezünk róluk. Segíts nekünk abban, hogy távolról is meglássuk azt az utat, ami számunkra van.

Ámen.

Kategória: Egyéb