Áldás alázatosságon keresztül & Tartsd meg magad Isten szeretetében!

2015 október 18. vasárnap  16:00

P. Shane

Isten áldásáról szeretnék beszélni az életünkben. Megtört voltam, ahogy azon gondolkodtam, hogy Isten mennyire meg akar áldani minket, hogy Isten mennyi mindent tartogat a számunkra. Hiszed-e, hogy Isten sok mindent tartogat számunkra? Isten olyan sokat tartogat számunkra! Szeretné kijelenteni Magát nekünk. Személyes akar lenni velünk. Van egy örökségünk Krisztusban. Csodálatos szellemi áldásaink vannak, amik Krisztusban találhatóak. Isten mennyi mindent tartogat számunkra! Bámulatos.

Aztán azon gondolkodtam, hogy mi az, ami akadályoz engem abban, hogy elfogadjam, amit Isten tartogat számomra. Mi a kulcsa annak, hogy elfogadjak Istentől? Van-e valamilyen képlet esetleg? Van-e egy valahány lépcsős program, amit megtehetek? Vagy keményebben próbálkozhatok? Vagy izgatott leszek? Lehet, hogy az a válasz, hogy fegyelmezettebb emberré válok, vagy az, hogy több hitet munkálok ki az életemben, vagy lehet, hogy van egy varázsige, amivel megtalálom azt az áldást.

Persze tudjuk, hogy a fegyelem csodálatos dolog, és igenis Isten elhívott arra, hogy hitben éljünk. Az is nagyszerű, ha erőfeszítéseket teszel az életedben. Mégis mi az áldás kulcsa az életünkben?  Azt gondolom, hogy az alázat. Ezt a szót nem annyira szeretem! Nem tudom, te hogy vagy ezzel. Az alázat lehet fájdalmas. Főleg a folyamat, amíg kimunkálódik az életünkben.

Isten úgy döntött, hogy megáld minket kegyelemből. Nem cselekedetprogram által, hanem kegyelemből. Az egyedüli módja annak, hogy elfogadjam a kegyelmet, az az alázat. Jak 4:6 Isten ellene áll a büszkének, és nagyobb kegyelmet ad az alázatosnak. Nagyobb kegyelmet ad. Innen van a Szolgálatunk neve. Meizon Kharisz. Növekvő kegyelem. Isten annyi mindent tartogat számunkra!

Az életünkben a kulcs az alázat. Alázat nélkül semmit sem tudok elfogadni Istentől. Ha keresztény életet élek alázat nélkül, az üres. Az olyan, mint az Isten szerintiség formája, de tagadja annak az erejét. Úgyhogy az alázat kulcsfontosságú az életemben. Az alázat jellem. Ha valaki alázatos, akkor azt látjuk, hogy jellemes az élete. Ugyanakkor ez egy döntés is.

1Pét 5:6 Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.

Hozz egy döntést arra, hogy Isten hatalmas keze alá helyezed magad! Tehát ez egy döntés, de olyasmi is, amit Isten munkál ki az életünkben. Eszembe jutottak imák, amiket nagyon jó imádkozni. Amikor imádkozunk és közösségben vagyunk Istennel, nagyon fontos, hogy hogyan közelítjük meg Istent. Azon gondolkodtam, hogy amikor Jézus ment a keresztre, azt mondta: Ne az Én akaratom, hanem a Te akaratod legyen meg.

„Itt van a nyomás az életemben. Lenne kivezető út. Ennek ellenére ne az Én akaratom, hanem a Te akaratod legyen meg!” Szeretem, ahogy Jézus teljesen alávetette Magát az Atyának. Soha nem a Saját életét élte. Soha nem a Saját erejéből élt, és soha nem a Saját tervében. „Ne az Én akaratom, hanem a Te akaratod legyen meg!”

Néha, amint imádkozol Isten jelenlétében, csak azt mondod Neki: „Uram, én többet akarok Belőled! Többet akarok Belőled az életemben! Kevesebbet magamból, és többet Belőled.” Mert ha több van magamból, akkor kevesebb lesz Istenből. Ján 3:30 Neki növekednie kell, nekem pedig egyre kisebbé kell lennem. Ha én nem leszek kisebbé, akkor Ő nem tud növekedni az életemben.

Róm 7:18 énbennem, vagyis az én testemben nem lakik semmi jó. Eléggé alázatra vezet, ahogy megtudja ezt az ember! Nincsen semmi, amit ajánlhatnék Istennek. Nincsen énbennem semmi, amivel szolgálhatnám Istent, ami elfogadható lenne Őelőtte. Hústestben teljesen romlott vagyok. Ezért van szükségem a kegyelemre. Ez az, ami miatt a kegyelem elfogadója lehetek. Nem kell abban a tényben élnem, hogy én semmi vagyok, mert Krisztusban megvan mindenem. Mert én alábbszállok, kisebbé leszek, és Ő növekszik az én életemben.

Róm 12:3 Mert a nekem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy ne gondoljon senki többet magáról, mint amennyit kell, hanem józanul gondolkozzék mindenki az Istentől neki adott hit mértéke szerint.

Arra lettünk elhívva, hogy ne gondoljunk túl magasan magunkra. Ne gondoljunk többet magunkról, mint ahogy kellene. „Én vagyok valami! Én jobb vagyok, mint mások.” Nem kell ezt túlságosan magyaráznom, mert mindnyájunk életében van büszkeség. Valamennyink életében ott a kísértés, hogy jobbnak gondoljuk magunkat, mint amik vagyunk. Általában valaki más kárára. Arra lettünk azonban elhívva, hogy józanul gondolkodjunk.

Kaptál-e már kijelentést a saját büszkeségedről, ahol Isten megmutatta a büszkeséget az életedben? Az egy nagyon fájdalmas és nagyon szomorú pillanat, amikor rádöbbensz, hogy büszke vagy. Néhányszor előfordult ez az életemben. Ellene állhatnál ennek és mondhatnád azt: „Nem, ez nem igaz! Én nem vagyok büszke. … De igen, büszke vagyok.” Ez szörnyű pillanat, ugyanakkor dicsőséges is. Mert ugyanakkor ott van Isten kegyelme, amikor egyetértek Istennel.

„Igen, büszke vagyok. Igen, azt gondoltam, hogy vagyok valaki, de igazából nem vagyok.” Ez egy nagyszerű pillanat. Ez egy felkent pillanat az életünkben, amikor egyetértünk Istennel. Mert akkor Isten találkozik velünk az Ő kegyelmével. Csodálatos. Szomorú, ugyanakkor örömteli. Úgy gondolom, hogy annyira csodálatos dolog az életemben, ha egyáltalán bevallom, elismerem azt, hogy büszke vagyok. Ez a kegyelem munkája, hogy azt tudom mondani: Igen, büszke vagyok. Ez csodálatos. Az, hogy elismerem, hogy büszke vagyok, az alázat.

Róm 12:3-ban azt mondja, hogy józanul gondolkodjunk. Gr. phroneo, és ez ugyanúgy jelenti az ép elmét. Ép elmével gondolkodom, bibliai igazsággal. Tudok úgy gondolni az életemre, ahogy Isten értékeli azt.

Ez a világ az emelvények, a pódiumok színtere, és aztán a gödröké. P. Schaller beszélt erről sokszor. Nagyon könnyen felmagasztalnak, felemelnek valakit. Nagyon gyorsan. Micsoda kihívás ez annak az embernek, akit oda felmagasztalnak? Ott fenn áll, és azt gondolja: Igen, ezt most én megérdemeltem. „Mit mondtatok, mi vagyok? Én vagyok a valaha élt legnagyszerűbb kosaras?” Aztán néhány héttel később, vagy néhány évvel később a világ egy gödörbe veti, mert valami bajuk van vele. Ez az ördög egy csapdája.

A kedvenc amerikai focicsapatomnak volt egy edzője. Amikor a csapat éppen győztes sorozatban volt, akkor egy nagy győzelem után a következő napon az öltözőben egércsapdákat rakott ki rajtuk kis sajttal. Volt ennek egy üzenete, ami az volt: Ne vedd el a sajtot! Az emberek azt mondják neked, hogy nagyszerű vagy, és kezdesz úgy gondolkodni: „Tyű! Menyire jó vagyok!”; és büszke leszel. A büszkeség után jön a bukás, amikor megfogod a sajtot. Mert ez egy egérfogó. A világ televan ezzel.

Isten tanít minket arra, hogy hogyan gondolkodjunk a legnagyszerűbb pillanatainkban és a legszörnyűbbekben. Isten elméje, Isten gondolkodása nem változik az irányunkban. Az alázat valójában azt jelenti, hogy úgy látom magam, ahogy Isten lát. Magamra nézek a Biblia szerint. „Igen, nincsen bennem semmi jó. Ezt mondja a Biblia.” Azt is mondja: Ha valaki Krisztusban van az új teremtmény.

Nem az az alázat, amikor verem magam, vagy hagyom, hogy mások bántalmazzanak, és azt gondolom, hogy én semmi vagyok, és soha semmit nem fogok érni. Hanem az, hogy elfogadom Isten gondolatait. Ez az alázat. Ha azt mondom, hogy igaz vagyok Krisztusban. Alázatos dolog elfogadni a bevégzett munkát. Alázatos dolog azt mondani, hogy biztonságban vagyok Krisztusban.

Alázat az, hogy úgy látod magad, ahogy Isten lát. Ez annyira fontos, mert annyi hangot hallunk. Úgy érzed, hogy szörnyen mennek a dolgaid, és arra gondolsz: Igen, mert nem vagyok igazán jó keresztény. Ez azonban nem az alázat. Az alázat az, amikor elfogadod az új azonosságodat Krisztusban. Mert mindenünk, amink van, az kegyelemből van. Az a tény maga, hogy Krisztusban vagyunk, az is a kegyelem.

Aztán alázat az is, amikor felismerem a helyem Isten tervében. Mi az én helyem Isten tervében? Könnyű a gyülekezetben egymáshoz hasonlítgatni magunkat. Könnyű lenézni magam azért, mert valaki másnak nagyobb az elhívása, mint az enyém. Vagy könnyebb, ha látom valakinek az elhívását, és én is ugyanarra vágyom.

Vagy lehet, hogy megvan a saját elképzelésem arról, hogy hogyan kellene, hogy az emberek elfogadjanak. Emlékszel Saul királyra? Király volt, mindenki tisztelte őt, és győzött a háborúban. Aztán jött Dávid, és kezdtek énekelni: Saul megölte az ő ezrét, és Dávid az ő tízezrét. Saul pedig azt mondta: „Nem! Én akarok lenni a tízezres! Dávid? Hát, én vagyok itt a király. Nem tudjátok, hogy ki vagyok én? Én öltem meg a tízezret, ne Dávidról mondjátok ezt!”

Lehetünk mi is ilyenek. Láthatunk így másokat. Ott lehetünk valahol egy csoport ember között, és mondhatjuk azt: „Nekem kellene a figyelem középpontjában lennem. Rám figyeljetek. Hé, én vicces alak vagyok! Legalább nevessetek az én vicceimen. Miért nem nevettek ezeken? Gyerünk már! Ez most nem a gyülekezet? Itt vagyok, és már percek óta senki nem szólt hozzám.” Ez büszkeség. Csak úgy, mint Saul életében volt.

„Én vezető akarok lenni! Nem látjátok, hogy én vezető vagyok? Senki nem ismeri fel, hogy én vezető vagyok? Na, most ezen kiakadtam. Senki nem ismeri fel az én ajándékaimat.” Ez a büszkeség. Hiszem, hogy Isten elhívott sok-sok embert ebben a gyülekezetben. Csodálatos! Igazán sokakat elhívott vezetőnek.

Ahogy kezdtük, Isten annyi mindent akar adni nekünk, de az alázat által teszi. Alázat által. Én azonban próbálhatom úgy intézni a dolgokat, hogy minden rólam szóljon. Érezhetem úgy bármikor, amikor összegyűlünk emberekkel, hogy akkor fel kell állnom, hogy az emberek hallgassanak engem, hogy felismerjék, van nekem itt mondanivalóm. „Én vagyok valaki!” Ez is lehet büszkeség.

Könnyű másokat nézni, és vágyni arra, ami nekik van, és közben büszkének lenni. 1Kor 15:10-ben Pál azt mondta: vagyok, ami vagyok Isten kegyelméből. Tetszik ez a gondolat, csodálatos! Viszont Pál mondhatta volna ezt úgy is: Nem vagyok, ami nem vagyok Isten kegyelméből. Tudjuk ezt mondani? „Én nem vagyok vezető. Nem vagyok ez, de Isten kegyelméből nem vagyok ez.” Ez rendben van.

Csak követem Isten akaratát az életemmel kapcsolatban. Nem kell, hogy vezető legyek. Nem kell, hogy én legyek a vicces fiú. Nem kell semmi ilyesmi! Nem vagyok, ami nem vagyok, szintén Isten kegyelméből, de vagyok, ami vagyok, és van egy különleges elhívás az életemben, ami nem ugyanaz, mint mindenki másnak.

Isten azt mondja: „Bízz Bennem, és úgy értékeld az életedet, ahogy Én értékelem. Fogadd el, és ismerd fel az Én tervemet az életeddel kapcsolatban, és a te helyedet az Én tervemben. Ahol ma vagy, lehet, hogy nem ott leszel később.” Mert hiszem, hogy Isten elő akar léptetni valahányunkat.

Péld 15:33 szerint ez előtt a tisztesség előtt alázat kell, hogy legyen. Mielőtt Isten előléptetne engem a Vele való járásomban, mielőtt lenne ez a nagyszerű megtapasztalásom Ővele, mielőtt misszionáriussá lennék, mielőtt vezetővé lennék, mielőtt Isten kegyelme csodálatos módon megnyilvánulna az életemben, ott az alázat. Ott van az, hogy megalázom magam, és elfogadom Istennek az értékelését arról, hogy ki vagyok.

A büszkeség azt mondja Istennek: Istenem, én jobban tudom Nálad. A büszkeség azt mondja: Az én akaratom legyen meg, és ne a Tiéd. Az alázat viszont azt mondja: „Istenem, Te jobban tudod. A Te akaratod, és ne az enyém legyen. Igazából fogalmam sincs, hogy mit csinálok, csak hitben követlek Téged, és hiszem, hogy a legjobbat tartogatod számomra. Én kevesebbet akarok magamból, és többet Belőled, Istenem.”

Aztán az életünkben szükségünk van alázatra helyzetekben. Jóbra gondoltam. Soha nem ítélhetjük meg Jóbot mindazért, amin keresztülment. Nem ítélhetjük meg azért, mert dühös volt Istenre, vagy kiabált Istennel. Nem értette, hogy Isten mit csinál. Milyen nehéz próba volt az!

Jób 37-41-ig Isten beszélget Jóbbal, és hatvan különböző kérdést tett fel. Hatvan kérdést, aminek az volt a célja, hogy Jóbot alázatra vezesse. „Hol voltál, amikor Én megalapoztam a Földet?” „Fogalmam sincs, hogy hol voltam.” Az az egy kérdés magában elég lenne, de Isten még ötvenkilenc másik kérdést is feltett, és Jóbnak egyikre sem volt válasza. Előtte viszont nagyon sok mondanivalója volt.

Aztán Jób 42:2-ben erre a következtetésre jut: „Tudom, hogy Te mindent megtehetsz. Istenem, én semmit nem tudok, és semmit nem tudok megtenni sem. Gyenge vagyok, és nem voltam ott, amikor megalapoztad ezt a Földet. Nem tudtam volna játszani a leviatánnal se, megölt volna. Annyira kicsiny vagyok!”

Isten különböző helyzeteket használ az életünkben arra, hogy megalázzon minket. Isten az Ő Igéjét is használja arra, hogy megalázzon. Nem csak egyedül a próbatételek eredményezik az alázatot. Most is megalázhatom magam. Megalázom magam Isten Igéje előtt. Megalázom magam azelőtt, amit Isten végez az életemben. Mondhatom azt: Istenem, nem tudok semmit. Így áld meg minket Isten.

Mert minden, amin keresztülmegyünk, azért van, hogy áldás legyen. Isten először az alázatot munkálja az életünkben, hogy aztán hozhassa az áldást is az életünkbe. Ez csak az alázat által jön, nincsen más út. Ő nagyobb kegyelmet ad, és felmagasztalja az alázatost. Ellene áll a büszkének, és felmagasztalja az alázatost.

Arra van szükségünk, hogy Isten értékelését fogadjuk el arról, hogy kik vagyunk, és meglássuk, hogy mi a helyünk az Ő tervében, és Istennek is megadjuk az Ő helyét a mi életünkben. Az alázat megnyitja az ajtó Isten előtt az életemben. Ez a legnagyobb áldás, hogy ismerhetem Őt. Amikor többé már nem érdekelnek a dolgok, nem foglalkoztat, hogy hogyan látnak az emberek, vagy az, hogy az én elhívásom jobb-e, mint a másiké, vagy elismernek-e eléggé, ez az alázat. Ez az, amikor kisebbé leszek. Ez az, ami helyet ad Istennek az életemben.

Én nem akarom hiábavalóvá tenni Isten kegyelmét az életemben, nem akarom akadályozni, és felismerem, hogy az alázat az út. Hisszük, hogy Isten sok mindent akar adni nekünk, és felismerjük a szükségünket arra, hogy alázatosak legyünk, és hogy Isten útja a legjobb út.

 

P. Brian

Néhányan lehet, hogy imádkoztatok, mielőtt a szívrohamom lett volna. Lehet, hogy ez a szívroham a ti imáitokra való válasz. 🙂 Úgyhogy dicsőség Istennek, kicsit most itt lehetek. Bárcsak máshogy is lehetséges lenne ez, de azt hiszem, nem volt más mód. Házassági szemináriumot kellett volna tartanom, helyette a kórházban kötöttem ki, és betettek egy gyűrűt a szívembe. Az orvos kiváló, a magyar egészségügyi rendszer is kiváló volt. Amikor elmentünk a János kórházba, találkoztam az orvossal, csinált egy EKG-t, és azt mondta: „Éppen most is szívrohamod van. Egy műtétre lesz szükség, de azt nem itt fogjuk végrehajtani, hanem már hívtam is egy mentőt.” Elküldött a Bajcsy-Zsilinszky kórházba. Tényleg csodálatosak voltak az ápolónők, és az orvos nagy szakértő volt. Úgyhogy jól éreztem ott magam, de visszamenni nem akarok. 🙂

Soha eddig nem veszítettem el még ennyire az uralmat az életem fölött. Az egyik, amit tettek a János Kórházban, hogy egész maroknyi tablettát adtak, alig bírtam egy kézbe fogni. Legalább húsz darab volt, és azt mondták: Ezt most mind vedd be. Ebből tudtam, hogy többé már nem nálam van az irányítás. Ilyet tizenéves korom óta nem csináltam. Ebben az esetben persze nagyon pozitív hatásai voltak a dolognak, tizenéves korommal ellentétben. 🙂 Köszönöm az imákat, nagyszerű itt lenni! Legalább még két hétig itt leszek, aztán majd meglátjuk. A feleségem itt volt velem, ami nagyszerű. Ő legnagyszerűbb nő az egész világon! Hála Istennek, a fiam, a mennyem és az unokáim is itt vannak. Valószínűleg ez a legjobb hely arra, hogy az ember szívrohamot kapjon. 🙂 Persze, az Úr nem igazán adott lehetőséget a választásra, de ha választhattam volna, akkor ezt választottam volna :-), és azt akarnám, hogy az első megálló a János kórház legyen.

Néhány bátorító gondolatot szeretnék megosztani még. A Bibliatanulmányokon és más istentiszteleteken majd találkozunk, mert igazán nincsen semmi tennivalóm most itt. Ez csodálatos élethelyzet, amiben csak lehet az ember. Csak úgy lenni! Dicsőség Istennek! Ma délelőtt a Budagyöngye gyülekezetben az üzenetben a szeretetről volt szó. Az üzenet végén valaki úgy imádkozott: Istenem, őrizz meg minket a Te szeretetedben. Arra gondoltam, hogy ez igazából ellentmond a Bibliának. Júd 1:21-ben azt mondja, hogy mi tartjuk meg magunkat Isten szeretetében.

Júd 1:20-21 Ti pedig, szeretteim, épüljetek szentséges hitetekben, imádkozzatok a Szent Szellem által, tartsátok meg magatokat Isten szeretetében, várva a mi Urunk Jézus Krisztus irgalmát az örök életre.

Tehát szeretnék válaszolni egy egyszerű kérdésre. Nem régóta gondolkozom ezen, úgyhogy lehet, nem ez lesz a legjobb válasz. Néha viszont nem attól lesz egy válasz jó, hogy milyen hosszú ideig gondolkodtál rajta, úgyhogy lehet, hogy nagyszerű válasz lesz.

Hogyan tartjuk meg magunkat Isten szeretetében? Hiszem, hogy ez az emlékezetünkkel kapcsolatos, azzal kapcsolatos, hogy mire emlékszünk. Mire emlékszünk abból az időből, amikor elveszettek voltunk, és e világ folyása szerint jártunk, amikor természet szerint az engedetlenség fiai voltunk, amikor a vágyaink vezettek minket? Emlékeznünk kell erre.

Aztán arra is emlékszünk, hogy milyen ajándékokat adott nekünk Isten. A legnagyobb ajándék, amit adott, az Jézus Krisztus. Adott nekünk ajándékot, és mivel nekünk adta ezt az ajándékot, bebizonyította, hogy szeret minket. Tehát soha nem feledkezhetünk el arról az ajándékról, amit Isten adott nekünk. Úgy szeretett minket az Atya, hogy az Ő Fiát adta nekünk.

Csak úgy, mint az asszony Énekek énekében, végül erre a következtetésre jutott: „Én a szerelmesemé vagyok, és rám vágyik. Ő szeret engem, akar engem, velem akar lenni.” Ez az az ember, aki megtartja magát Isten szeretetében. Erről ismerjük meg Isten szeretetét, hogy 1Ján 3:16 Önmagát adta értünk.

Honnan tudom, hogy Isten szeret engem? Ne a bankszámládat nézegesd, mert akkor nagyon depresszióssá válhatsz, és elkezdhetsz tűnődni azon: Szeret engem egyáltalán Isten? Ne is az egészségedet nézd, és ne is a mérleget a fürdőszobában. 🙂 Mondhatnád: „Próbálok fogyni, de nem tudok! Isten tényleg szeret engem? Kövér vagyok.” Valaki más pedig szeretne felszedni néhány kilót. „Isten tényleg szeret engem? Olyan vézna vagyok!” Ugyanakkor az orvosodat se kérdezd meg: Isten szeret engem? Azt mondaná: Éppen szívrohamod van! „Akkor azt hiszem, hogy ez azt jelenti, hogy nem szeret engem.” Ne kérdezd az orvosodat, se a bankárodat! Lehet, hogy a feleségedet megkérdezheted, de az is lehet, hogy nem. A feleségedtől függ. Jób megkérdezte a feleségétől: Szeret engem Isten? Azt felelte: „Nem! Úgyhogy menj, és öld meg magad. Nyilvánvaló, hogy nem szeret téged.” Vagy lehet, hogy megkérdezheted a férjedet, de lehet, hogy nem.

A Szent Szellemet mindenképpen megkérdezheted: Isten szeret engem? Mert a Szent Szellem az, Aki kijelenti Isten szeretetét a szívünkben. Ő azt mondja: „Tudod, hogy Isten bemutatta az irántad való szeretetét? Mert amikor bűnös voltál, meghalt érted. Szeret téged. Nagyon szeret téged! Az Övé vagy és rád vágyik.”

Végül, gondolhatunk a közösségre. Akkoriban, az apostolok idejében gyakran találkoztak, és szeretetvendégséget tartottak, ahol Krisztus Teste összegyűlt és együtt ettek. Ennek a közös étkezésnek az volt a célja, hogy emlékezzenek arra, hogy Jézus Krisztus teste megtöretett. Azért tették, hogy ne feledkezzenek el erről.

Mert hiszem, hogy könnyű kijönni Isten szeretetéből. Önmagunk ellen fordulhatunk, egyedül maradhatunk, és úgy érezhetjük, hogy Isten ellenünk van, és nem szeret minket. Ő már bebizonyította az irántad való szeretetét. Ne felejtsd el, hanem tartsd meg magad Isten szeretetében. Tartsd magad ott! „Én bűnös vagyok, de mégis kegyelemből meg vagyok váltva.” Hogyan történt ez? Mi volt az, amin ez megfordult? Mi volt ez? A szeretet.

Isten szeret engem. Ott jár, ahol én járok. Ismer engem, jobban, mint én ismerem magam, és nincs elszörnyedve. 🙂 „Senki se ismer engem úgy, ahogy én ismerem magam.” Miért nem? Mert akkor el lennének szörnyedve. Isten azonban ismer engem. Teljes mértékben. Minden leülésemet, minden felállásomat, minden gondolatomat ismeri, és nem csak magukat a gondolatokat, hanem azt is tudja, hogy honnan jönnek.

Gondolkodtál már így: Honnan jött ez vagy az a gondolatom!? Soha nem fogod megtudni, de Isten tudja. És Ő szeret téged. Egyáltalán nem számít, hogy szerinted most rosszul vagy jól mennek-e a dolgaid. Ez lényegtelen. Mert Isten szeretete feltétel nélkül való, és Isten szeretete örökkévaló erővel irányul rád. Örökkévaló szeretettel szeret téged, és ezzel von Magához.

Azt mondja: Őrizd meg magad Isten szeretetében, várva Jézus Krisztus irgalmát! Építsd fel magad a hitedre, a kegyelem evangéliumára! Építsd fel magad erre. Szintről szintre építsd fel magad! Ez egy egész életen át tartó kaland Istennel. Jézus Krisztus a mi pásztorunk. Ő a jó pásztor, odaadta az életét a juhokért. Ez én is vagyok. Bárány vagyok, és Ő az én pásztorom. Nem fog elhagyni, nem fog elmaradni tőlem. Mert szeret engem.

Nem számít, hogy mi történik, nem számít, hogy ki mit csinál, nem számít, hogy mi van a bankszámlámon, mennyire vagyok egészséges, hogyan bánnak velem. Nem számít, hogy mi a legszörnyűbb bűn, amit valaha el tudok követni. Soha semmi nem választhat el engem Isten szeretetétől, ami Jézus Krisztusban van.

Azt mondja: Őrizzétek meg magatokat ebben! Ne hagyjátok, hogy kijöjjetek abból! Emlékezzetek erre, hogy Ő a testét adta értünk, kiontotta a vérét értünk! Bebizonyította nekünk. „Szeretlek! Ne felejtsd ezt el! Ne felejtsd el! Szeretlek. Emlékezz erre reggel. Tudod, mit? Ha reggel felkel a Nap, az azt jelenti, hogy szeretlek. Ez azt jelenti, hogy a veled való szövetségem áll. Nem sikerült az éjszaka folyamán megszegned. A tegnapi bűnök sem vetettek neki véget.”

Néha sötét felhő alatt élünk, és úgy gondoljuk, hogy nem kelt fel a Nap, és vannak viharok, amikor napközben is kell használni fényszórókat. Ne hagyd becsapni magad! Ezek csak felhők, a Nap igen is felkelt, és Isten igen is szeret téged.

Ámen.

Atyánk, köszönjük Neked! Mert a szeretet szellemi lényeg. Megvilágosítja az ösvényünket. Világosságot ad a lelkünknek, vezet minket, motivál minket. A szeretet gondolkodik. A szeretetnek van gondolata irántunk. Rólad és mások iránt.

Atyánk, hadd őrizzük meg magunkat Isten szeretetében! Hadd legyünk úgy meggyőződve róla, mint Pál, aki annyi próbán és nehézségen ment keresztül, de mindezekben a végkövetkeztetésekben az volt: Semmi sem választhat el engem Isten szeretetétől, ami Krisztus Jézusban van. Az egy nyugvóhely. A Te szereteted egy nyugvóhely. Nyugszunk a Te szeretetedben, Urunk. Mert Te is nyugszol a szeretetedben. Ámen.

Kategória: Egyéb