A Zsoltárok könyvének szíve – Bízz az Úrban!

2012 április 25. szerda  18:30

Zsolt 68:21 arról beszél, hogy a halál ügyei az Úréi. Úgy is mondhatnánk: az életnek az ügyei az Úr kezében vannak. Ő az, Aki meggyógyít, életet ad. Ő az, Aki eldönti. Ez még inkább a szívemre tette. Annyira csodálatos könyve ez a Bibliának! Az a szívem vágya, hogy megragadjunk belőle valami nagyon hasznosat. Remélem, hogy ez most megtörténik.

A Zsoltárok csodálatos könyv. Ennek a szívéről szeretnék beszélni. Nem az a legnagyszerűbb benne, hogy olyan hatalmas ez a könyv, nem is az, hogy annyian írtak benne, hanem az, hogy a Zsoltárok könyve jó képe az egész Bibliának egy értelemben.

Miért mondom ezt? Azért, mert a Zsoltárok könyve az életről szól. Nem akárkiéről, hanem az enyémről meg a tiédről. Az én gondolataimról, meg a te gondolataidról hívőként. Élvezzük-e a Zsoltárok könyvét? Annyira személyes nekünk! Tudod, miért? Mert igazi személyek beszélgetnek benne. Igazi emberek.

Ez annyira nagyszerű, hogy a Zsoltárok könyvében nem egy kitalált személy beszélget egy másik kitalált személlyel. Ez nem színpadi dráma, hanem az élet. Életszaga van, ha megnézed. Néha kicsit „megszagolom”, és fintorgok. „Ezt le lehet írni ebben a könyvben?” Életszaga van, túlságosan is: kétely, a félelem, a küzdelem, a bizonytalanság, a harag, esetleg gyűlölet. Megnézem, és azt mondom: „Huh. Azt hittem, az van ráírva: Szent Biblia! Mi baja Dávidnak? Vagy ennek a másik embernek? Miért ír ilyeneket? Miért ilyenek az érzések?”

Azért, mert valódi ember beszél benne. Valódi Istennel beszélget és nem emberi kitalációval. Nem olyannal, akit mi álmodtunk meg. Ez nagyon tetszik nekem. A Zsoltárok nagyszerű, mert igazi emberi érzelmek vannak benne: küzdelmek, öröm, helyenként csujogatás. Kirúgom a ház oldalát az öröm miatt, amit találok. Annyira nagyszerű! Aztán a következőben azt mondja: még abban sem vagyok biztos, hogy hívő vagyok.

Van benne magaslat és van benne mélység is. Ha én írtam volna, akkor nem ilyen lenne. Akkor nagyon steril lenne, nagyon egyenletes lenne, vagy legalábbis kivágnám belőle a mélység-részt. „Ha hívő vagy, mindig minden rendben lesz. Uram, ez nem jó reklám a Te utadnak. Ez a Zsoltárok könyve, én nem így írnám meg.” Isten azt feleli nekünk: na, ezért írtam Én, mert ennek ilyennek kell lennie. Szükségünk van rá, nem? Szükségünk van rá, hogy igazi legyen. Ez nagyszerű.

Van egy elképzelés arról, hogy a kereszténynek milyennek kellene lennie: „A tökéletes kereszténynek nincsenek érzelmei. Nem haragszik senkire, nem utál senkit. Ezzel együtt jár, hogy nem is szeret senkit. Ez az igazi keresztény. Érzelemmentes. Találkozik egy nyomorulttal és nem érinti meg. Találkozik valakivel, akinek öröme van, megnézi hideg vízszemekkel, és semmi hatása.” Ez lenne a keresztény egyesek szerint.

Tulajdonképpen mindannyian rossz példák lennénk erre, hála Istennek. Nem erről szól a kereszténység, nem valami érzelmileg sterilizált dolog. Nem! A hitünk igazi emberekről szól egy valós világban. Ugyanakkor, értünk még valamit. Ez a valami átsüt a Zsoltárok könyvén. Az ez, hogy az érzelmeim fölött is van valami. Van valami nagyobb annál. Például:

Zsolt 139:8b ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy.

„Ha csinálok valami pokolit, Te ott is jelen vagy. Ha a legrosszabb úton járok, Te ott is jelen vagy. Ha próbálnék elbújni Te előled, mert annyira szégyellem magam, Te ott vagy velem.”

Zsolt 139:11-12 Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz, A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.

Ez arról szól, hogy az érzelmeim fölött, a döntéseim fölött ott van Isten szeretete, ott van Isten akarata, ott van Isten jelenléte. Az én idiótaságom, az én rossz döntéseim, az én hazugságaim, az én gerinctelenségem, az én gyengeségem nem tudja megérinteni ezt. A halálom napján, amikor a legnagyobb kételyben leszek, amikor megragad a félelem, Isten ugyanannyira velem lesz, mint azon a napon, amikor hatalmasan használ engem az Ő akaratában.

A legnagyobb sötétségben Ő az én világosságom, és Ő velem van. A sötétség nem elég erős arra, hogy engem elválasszon Tőle. Halleluja. Miért? Azért, mert ez ugyanaz, mint amit Pál mond az újszövetségben:

Róm 8:38-39  Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,  Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.

Ámen. A Zsoltárok azt mondja nekem: „Rendben van, hogy ember vagy. Nem kell úgy tenned, mintha valami más lennél. Ismerd fel viszont, hogy van valami nagyobb, hogy te Isten kezében vagy. Ismerd fel, hogy te az Ő akaratában jársz. Ismerd fel, hogy az Ő akarat nagyobb.”

Ha belenézel a Zsoltárok könyvébe, mennyire tart a kezében Isten? Zsolt 61:3 arról beszél: vigyél engem a sziklára, adj nekem egy alapot, amire én nem juthatnék el. Ez Jézus Krisztus, Ő a szikla. 1Kor 3 Ő az alap, nincs más alap, csak Jézus Krisztus. Zsolt 61:3 ugyanezt mondja: Ő a mi szilárd alapunk, Ő alattunk van.

Viszont nem csak ez, hanem Zsolt 16:3 az Úrra néztem szüntelen, Ő az én jobb kezem felől van, úgyhogy meg nem rendülök, Ő az, Akiben bízom, Ő van az én jobbomon. Zsolt 139:5 elöl és hátul körülzártál engem, fölöttem tartod a kezedet. Isten körülvesz minket: elöl, hátul, fölül, alul, jobbról. Tele van ezzel a Zsoltárok, hogy Isten körülvesz minket. Bízhatunk Őbenne. Ő az, Aki megtart minket. Értsd meg ezt! Ne mulaszd el keresztényként! Ismerd fel ezt!

Igen, vannak érzelmeink, igen, néha molyolok magamban, és elemzem magamat – Isten ments! –, és ilyeneket kérdezek: miért, Uram? Ismerjük fel azonban, hogy az Ő akarat nagyobb, az Ő céljai fölötte vannak az enyémnek. Ő hatalmasabb nálam. Bízzunk Őbenne! Bízzunk Őbenne, ahogy imádkozunk!

Imádkozunk és bízunk Istenben valami olyanért, ami nagyobb nálunk. „Uram, tudom, hogy a kezedben vagyunk, és tudom, hogy számíthatok Rád. Vannak kétségeim, vannak dolgok, amiket nem értek, vannak dolgok, amik túl nagyok nekem, és nem látom át őket, de Uram, bízom Benned, és merek számítani Rád.” Járjunk így és higgyünk így! A Zsoltárok könyve azt mondja nekünk: merjünk bízni Őbenne.

Még egy dolog, amit annyira szeretek a Zsoltárok könyvében. A Zsoltárok könyve igazi imádságra tanít minket. Tele van imával. Ez az egyik fontos leckéje a Zsoltárok könyvének. Egyfolytában arról beszél: dicséret, dicséret, dicséret. A dicséret nem felszínes dolog: belül mérges vagyok, de kívül mosoly ragadt az arcomra, vagy belül el vagyok keseredve, de Isten mást akar, úgyhogy felhúzom a mosolygós álarcomat. „Rendben van, Uram!”

Nagyon sokszor a kereszténységben ez az egyik legutálatosabb dolog, hogy az egész mosoly olyan vékony, mint egy festékréteg, amit felken az ember az arcára. Isten mentsen, hogy ez ilyen legyen! Isten nem képmutatásra hív minket. A mosolyom lehet annyira vékony, de Isten ments! Itt a jó hírem, hogy Isten azt mondja: 1Thess 5:17 imádkozzunk mindenkor; vagy ahogy a Zsoltárok mondja: legyen az Ő dicsérete a szánkon mindenkor. Legyen ima az életemben! Annyira szeretjük ezt!

Ezek az emberek, akik írták a Zsoltárok könyvét, azok imádkoztak a legnagyobb kételyeikben, a legnagyobb haragjukban, a legnagyobb zavarukban. Amikor minden össze volt kavarodva, akkor imádkoztak. Úgy hiszem, nem baj, ha összezavarodunk, de ha zűrzavarban élek, akkor valószínűleg nem tudok imádkozni, akkor valószínűleg nem fordulok Istenhez.

Nem mindig tudok mosolyogni, de ha a mosolyom csak egy zománcréteg, akkor nem tudok semmit az igazi imáról. Ha van ima az életemben, akkor lesz mosolyom is. Ha van ima az életemben, akkor lesz békességem is. Ha van ima az életemben, akkor lesz hitem is a helyzetekre, és lesz vezetésem. Merjünk ebben járni! A Zsoltárok könyve erről beszél nekünk.

Igazi imádság. Olyan imádság, amelyik nem csak beszél Istenhez, hanem kiabál Istenhez: „Uram, hol vagy? Uram, szükségem van Rád! Uram, kérlek, avatkozz bele a helyzetembe! Uram, nem tudom hol vagy. Uram, el vagyok veszve. Kérlek!” Ilyenfajta imádságra is azt mondja, hogy rendben van. Néha olyan az imádság – bocsánat, hogy ezt mondom -, hogy kiabál Istennel.  Ez fura egy értelemben. Nem lehet ilyen az egész keresztény járás. „Uram, hogy engedhetted meg? Kérlek, adj nekem választ. Hogyan engedheted ezt?”

Lehet olyan az ima, amely könyörög Neki. Nem csak úgy, mint a verkli: „Nézzük a mai imakérést. Drága Atyám, kérlek, add meg nekünk… Drága Atyám, add meg nekünk… Drága Atyám, add meg nekünk… Ja, és köszönöm, majd elfelejtettem! Utóirat: kösz. Ámen.” 🙁 Tényleg ez lenne az imánk? Nem!

Ima, amiben könyörgés van, ez az igazi. Olyan az ima, ami ismeri Őt: „Uram, tudom, hogy Te milyen vagy. Tudom, hogy beszélhetek Veled őszintén. Tudom, hogy Te eléd hozhatom a legmélyebb dolgokat is. Uram, kérlek, szükségem van Rád.” Aztán olyan az ima, amely tudja, hogy egyedül Ő adhat választ. Szinte bárhova mutogathatnánk a Zsoltárokban, és láthatnánk ilyet. Talán nézzük ezt:

Zsolt 17:1-3a  Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jő csalárd ajakról. A te orcádtól jöjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat. Megpróbáltad az én szívemet

Ez nem képmutatás. Micsoda imádság! Könyörgés. „Uram, kérlek! Uram, Tőled jöjjön az ítélet! Uram, Neked adom az egészet. Uram, én Tehozzád hozom. Én Te eléd teszem le. Nekem annyi ötletem van. Nekem annyi megoldásom van. Nekem annyi válaszom van. Valószínűleg van köztük olyan, ami jó, de én Neked adom az egészet, Uram. Uram, kérlek, Tőled jöjjön az ítéletem! Te válaszolj a szükségemre! Kérlek, Istenem, vezess engem!” Ez igazi ima.

A Zsoltárokban érnek meglepetések is minket. Zsolt 85:11 – hogyan barátkozhat a hűség és az irgalom. Hogyan lehet barát az ítélet és a könyörület? Ez hogyan lehet? A válasz ott van, persze. Ha egy valódi Istenről beszélünk, akkor nem várnánk azt, hogy lesznek meglepő dolgok Őbenne, az Ő szavaiban? Valószínűleg igen. A Zsoltárok könyve ilyen. Annyira szeretjük! Isten nem a mi vágyainkhoz igazodik, annyira hálás vagyok Őneki ezért! Annyi bátorítás van ebben! Annyi verset vehetnénk elő, nem?

Zsolt 139:4 Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!

Róm 8-ban Pál ugyanerről beszél: a Szellem kibeszélhetetlen könyörgésekkel imádkozik értünk. Hogy lehet, hogy én még csak ki sem tudom mondani, de Isten tudja, mire van szükségem. Isten ismer engem és tudja, mire van szükségem. Isten előkészíti nekünk azt, amire szükségünk van. Csak kérünk Urunk, hogy tegyed ezt.

Amikor nyomorult vagyok, Zsolt 138:6 Ő hatalmas, Ő dicsőséges. Őt nem lehet összemérni semmivel, ami itt van, de Ő lehajol az alázatoshoz. Ő a megtört szívűvel van. Amikor a legnyomorultabb vagy, az Úr veled van.

Zsolt 127:1 … Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. …

Először is, az Úr akaratában akarok járni. Elég alázatos akarok ahhoz lenni, hogy arra menjek, amerre Ő akarja. Ha arra megyek, akkor az hatékony lesz, akkor az áldott lesz, és nekem erre van szükségem.

A másik oldalról ez arról is szól, hogy lazíthatok, mert az Úr kezében van a dolog. Az egész ügy az Úr kezében van. Én dolgozom, én teszem, én szolgálok, én járok, én imádkozom, én könyörgök, én befektetek, de az Úr kezében van. Merünk-e bízni ebben? Merünk-e nyugodni ebben? Merjük-e azt mondani: „Uram, Te tudod. Te tudod, hogy mikor jön el az ideje, hogy eljussak oda, ahova menni akarok. Uram, Te tudod. Uram, Te tudod, hogy mikor jön el a napja, hogy megházasodjak.”

Itt a tavasz, zümmögnek a méhecskék, csicseregnek a madarak, virágzik a csete – minden allergiás utálja ezt az időszakot –, de akik nem házasok, azok ilyenkor erősen vágyakoznak. Ne hagyd magad behülyíteni az első jött-ment által! 🙂 Ha a fickó csak azóta jár a gyülekezetbe, amióta nagyon beléd zúgott, akkor valószínűleg azután, hogy megházasodtok, nem fog járni. Sajnálom, ez a tapasztalat, ez a statisztika.

Ha most kezdtél el járni az Úrral, és bejött életed álma a képbe – nagyon sajnálom, hogy össze kell törnöm az álmaidat, de azért szívesen megteszem 🙂 –, akkor valószínűleg ez csak egy zavaró ember a képben. Lehet, hogy a tökéletes, de… Járj az Úrral egy darabig, és utána mérd fel. Hidd el, Isten valami jobbat tartogat neked.

Bízz az Úrban! Igazából ez a Zsoltárok könyvének lényegi üzenete.

Egy érdekesség. Rákerestem négy szóra: harag, düh, ítélet, igazságtétel. A Zsoltárok könyvében ez 76-szor van benne. Rengetegszer! Tele van velük a Zsoltárok könyve: ítélet, Isten haragja, Isten dühe, Isten igazsága. Ha valaki törvénykezni akar, akkor a Zsoltárok könyvéből lehet.

Aztán rákerestem másik négy szóra is: irgalom, kegyelem, szerető kedvesség, jóság – 141-szer. Annyira megáldott engem, hogy a zsoltárok témája igazán ez: Isten kegyelme. Megvan ennek az egyensúlya. Van ítélet, van isteni igazságtétel, nem viccelünk ezzel.

Létezik egy tanítás, Prince prédikált róla: szuperkegyelem. „Nem számít, hogyan élsz! Meg akarod csalni a férjed? Nyugodtan, nem gond. Ha nem szabadna megcsalnod, az törvénykezés lenne.”  Hol ennek a másik oldala, a szentség? Hol van a tisztaság? Hol van a hit? Figyelj, ez nem a Biblia üzenete! Ez hazugság. Ez régi hazugság az ellenségtől, hogy félrevezessen hívőket. Persze, van kegyelem, de van egyensúly.

Ha megnézzük, hogy Isten miről akar beszélni velünk, akkor nyilvánvaló, hogy Isten az Ő kegyelméről akar beszélni, az Ő jóságáról, az Ő szerető kedvességéről, az Ő irgalmáról, mert tudja, hogy erre van szükségünk. A Zsoltárok erről beszél nekünk újra meg újra; és arról, hogy örvendezzünk. Tele van ezzel a Zsoltárok könyve. Örvendezzünk és bízzunk Őbenne! Az üzenetünk nem az-e, hogy van egy örömünk? Fil 4:4, 1Thess 5:18 örvendezünk, tanuljuk ezt.

Isten keresztülvisz minket helyzeteken, és ahogy megtanulunk bízni Benne minden helyzetben, igazán megtanulunk örvendezni is minden helyzetben. Az üzenet nem ez-e igazából, hogy bízzunk Őbenne? Zsolt 4:6 – és még sok helyen – bízzatok az Úrban! Ha van egy főüzenete a zsoltároknak, akkor az ez: bízzatok az Úrban! Ez nagyszerű!

Nem ez az üzenet az, ami annyira kell nekünk mindig? Minden nap bízzunk az Úrban! Ha fiatal korodban, amikor alig várod, hogy néhány évvel idősebb legyél, bízz az Úrban! Amikor már elég öreg vagy, hogy azt kívánd: bárcsak kitalálnának egy injekciót a fiatalodásra; akkor bízz az Úrban. Bízzunk az Úrban! Gyülekezetként bízzunk az Úrban!

Minden vasárnap este istentisztelet után fogunk mondani néhány szót az anyagi helyzetünk alakulásáról, a Khárisz iskolával mi történik, stb. De! Bízzunk az Úrban mindezek közepette és imádkozzunk úgy, hogy bízunk az Úrban!

Ez nagyon fontos üzenet nekünk. A Biblia legközepén ezt találjuk, hogy bízz az Úrban! Mi lenne fontosabb üzenet a számunkra?

Lehet, nem vagy hívő Jézus Krisztusban. Mutass nekem egy olyan emberi írást, amelyik 1000 évvel előre megprófétál valamit és az valóra válik. Nem tudsz másikat. Nostradamus? Ködös, meghatározatlan dolgokat bárki tud írni, és aztán bármire rá lehet húzni, de pontos dolgokat nagyon nehéz.

2. Zsoltár azt mondja, hogy a Messiás Isten lesz. Ezer évvel, mielőtt Jézus megszületett. 118. Zsoltár azt mondja, hogy a Messiást el fogják utasítani a népének vénei. 22. és 69. Zsoltár arról beszél, hogy a Messiás szenvedni fog, az Ő kereszthaláláról beszél nagyon világosan. Ám a 16. Zsoltár arról beszél, hogy fel fog támadni. A 8. Zsoltár azt mondja nekünk, hogy Ő az embert uralomra fogja emelni a feltámadásával. A 72. Zsoltár szerint Ő örökre uralkodni fog dicsőségben.

Hol tudsz olyat mutatni, hogy több mint ezer évvel korábban meg van írva valami és úgy történik? Ha nem vagy hívő, csak Isten tudja megmondani a jövőt, csak Isten lát bele a szívünkbe, csak Isten szól hozzánk ennyire személyesen, és amikor Ő beszél hozzánk, akkor Ő Jézusról beszél nekünk. Úgyhogy gyere Jézushoz! Bízd rá az életed, higgy Őbenne! Ámen.

Kategória: Egyéb