A világ vágya, hogy elvegyen, Isten vágya, hogy adjon

2010 december 15. szerda  18:30

P. Kende

Sok dologért imádkozunk. Imádkozunk a betegeinkért. Imádkozunk a karácsonyi színdarabért. Szükség van rá, mert ahol lehet, meg van támadva. Imádkozunk az iskolánkért, hogy megkapják a pénzt, ami jár nekik, hogy ki tudjuk fizetni a tanárokat. A tanárok biztosan imádkoznak érte, ti is tegyétek.

Dán 6-ban van egy érdekes történet. Amikor Dánielt előléptették a birodalomban, akkor:

Dán 6:4a Akkor az igazgatók és tiszttartók igyekvének okot találni Dániel ellen a birodalom dolgai miatt;

Próbálták lejáratni, próbálták megfúrni, próbálták megbuktatni, mert ambiciózusak voltak. Szerettek volna ők lenni, abban a pozícióban. Ezért igyekeztek találni valami okot arra, hogy lerántsák.

Dán 6:5-6 5Akkor mondák azok a férfiak: Nem találunk ebben a Dánielben semmi okot, hacsak nem találhatunk ellene valamit az ő Istenének törvényében! 6Akkor azok az igazgatók és tiszttartók berohantak a királyhoz, és így szólának:

A következő két vers arról szól, hogy beugratták a királyt. Rávették arra, hogy írjon alá egy olyan törvényt, amely úgy hangzik, hogy nem lehet imádkozni; nem lehet kérni sem Istentől, sem embertől, csak a királytól 30 napon át.

Érdekes ez téma, mert ezek az emberek csak ambiciózusak. El akarják pusztítani Dánielt, hogy közülük valakié legyen Dániel fizetése. Viszont a másik oldalról ott van e mögött egy démoni munka. Ott van Sátán munkája Isten munkája ellen, arra, hogy elpusztítsák Izraelt; arra, hogy elpusztítsák azt az embert, aki egy magas pozícióba került, hogy kivegyék onnan. Ez a kísérlet lényege.

Isten ezért védte meg Dánielt, mert Dániel az Ő embere volt azon a helyen.

Dán 6:9 Annakokáért Dárius király adott írást és tilalmat.

A király nem gondolta át, hogy mit csinál. Nem volt ott Dániel, hogy tanácsot adjon neki. „Király, ne csináld! Ez nem lesz jó így! Hadd mondjam el neked, hogy miért.” Itt a dolog aktualitása, mert dolgoznak egy törvénytervezeten, ami valahogyan lehet, hogy kizár minket abból, hogy egyház legyünk. Ez jelentős. Sok negativitás van ezzel kapcsolatban. Sok keresztény kiabál kígyót-békát. Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes.

Róm 13:1 azt mondja, hogy mi hívők vessük alá magunkat a tekintélyeknek. 1Tim 2:1-2 arról beszél, hogy imádkozzunk azokért, akik vezetőségben vannak. 1Pét 2:13 legyünk alávetettek. Nem hiszem, hogy átkoznunk kellene őket, hanem imádkozni értük, és ha lehet, elmondani nekik, hogy szerintünk ez miért nem jó az országnak. Ezen igyekszünk. Igyekszünk ezt megcsinálni. Kérlek benneteket, hogy imádkozzatok ezért!

Van egy iskolánk, ami nem lehetne, ha egy kft vagyunk. Még jó pár dolog sem lehetne abból, amit csinálunk. Nem kell pánikba esni, de imádkoznunk kell. Másrészt imádkozzatok, hogy helyesen kommunikáljunk, és találjunk lehetőséget.

Dán 6:10 Dániel pedig, a mint megtudta, hogy megiratott az írás, beméne az ő házába; és az ő felső termének ablakai nyitva valának Jeruzsálem felé; és háromszor napjában térdeire esék, könyörge és dícséretet tőn az ő Istene előtt, a miként azelőtt cselekszik vala.

A mi helyzetünk nem olyan, mint Dánielé. Ha keresztülviszik a törvényt nehézség lesz, de nem végeznek ki minket. Tetszik, amit Dániel csinál.

Dániel tudta, hogy megíratott az írás. Valaki azt mondhatná: „Pásztor! Most mondtad, hogy vessük alá magunkat a tekintélynek. Dánielnek nem kellett volna alávetnie magát ennek?”

Csel 5: kinek engedjünk? Istennek vagy embernek? Azt nem tilthatják meg, hogy imádjuk Istent. Nem tilthatják meg, hogy azok legyünk, akikké Isten tett minket. Ez az örömünk. Nem változtathatják meg azt, akik vagyunk. Úgysem.

Mit csinált Dániel? Min változtatott? Semmin. Dániel ugyanaz volt a törvény kijövetele után másnap, mint az előző nap. Ez tetszik nekem. Közösségünk van, tanulunk, halljuk az Igét a pulpitusról és a szívünkre vesszük. Amikor találkozunk a próbatétellel – ezzel vagy bármi mással –, akkor ugyanazok tudunk lenni, akik vagyunk. Ez egy kincs a hívő életében. Gyászon keresztül, örömön keresztül, nagy változásokban ugyanazok tudunk lenni, akik voltunk. Ezért jövünk közösségbe, ezért vagyunk együtt.

„a miként azelőtt cselekszik vala” Dániel ugyanazt csinálta, mint azelőtt. Mi ugyanazt tesszük, mint azelőtt. Mi is imádkozunk, szeretünk, hiszünk, szolgálunk, járunk az Úrral. Ezt csináljuk.

Még egy: Dániel ablakai Jeruzsálem felé mutattak. Tipikusan olyan időszak volt ez a 30 nap, amikor kényelmesebb lett volna letagadni, hogy Dániel zsidó. Dániel azonban nem tette ezt. Dániel megvallotta: vagyok, aki vagyok.

A próbatételünk ideje, a kihívásunk ideje jó idő arra, hogy ugyanazt mondjuk, mint mindig. „Én hívő vagyok Jézus Krisztusban. Én ugyanaz vagyok. Én nem változtam meg.” Nem kell megtagadnom, aki vagyok. Nem kell hazudnom efelől. Nem kell álcáznom. Kimondhatom.

Mélyen hiszem, hogy Isten hív minket mélyebb járásra Ővele ezekben a napokban. Sok támadás van. Sok az akadály. Mit jelent ez? Valljuk meg, hogy kik vagyunk, és járjunk abban, amit Isten adott nekünk. Továbbra is ugyanúgy. Ámen.

P. Barry

Ahogy hallottunk Dánielről, ezen az ellentéten gondolkodtam a tekintéllyel kapcsolatban: az a fajta tekintély, amit a világ bemutat, szemben a valódi tekintéllyel. A harc ezért a tekintélyért milyen korán kezdődött! Egy olyan tekintély, ami igazából nem érvényes, megpróbálja átvenni annak a helyét, ami igenis érvényben van.

Mielőtt még ezen gondolkoznánk, Kol 3:15 arról beszél, hogy hálásak legyünk. Ez fontos elv az életünkben. Milyen könnyű hálátlannak lenni? Milyen könnyű megszokottságból tenni a dolgokat. Milyen könnyű olyan helyen lenni, ahol nem tartjuk tiszteletben, amit Isten nekünk adott.

Mi az, ami hálát hoz? Ebben a versben látjuk, hogy mi az, ami hálát hoz létre. A Karácsony az az időszak, amikor a világ tele van vágyakkal. Remél valamit, vágyik valamire. Ám ezzel egy időben nagyon sok hálátlanság is van. Megszokottak lettünk az élet valódi értelmével. Azon gondolkoztam, hogy a hála valóban ennek a versnek az első részéből ered, azaz engedjük, hogy Isten békessége uralkodjon a szívünkben. Igazából ez a titka annak, hogy hálásak legyünk, hogy Isten békessége uralkodjon a szívünkben.

„Nagy békességük van azoknak, akik a Te törvényed szeretik és semmi meg nem botránkoztatja őket.” Ezért nagyon szép ez:

Kol 3:16 A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.”

A világnak is van tekintélye. Ennek a tekintélynek az alapelvét láthatjuk Luk 2-ben. Ahogy hallottam ma este a Khárisz komoly helyzetéről, az nem csoda, ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen hatással van a Khárisz a világban. Az ellenségünk, aki gyűlöli Isten rendszerét, megtesz mindent, hogy tönkretegye.

Luk 2:1  És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék (megadóztassák).

Ez tényleg összefoglalja ennek a világnak a vágyát. Van egy ellenségünk, és arra vágyik, hogy elvegyen tőlünk, hogy megadóztassák az egész földet. Az ellenség vágya, hogy lopjon, raboljon és öljön.

Mi a vágy? Betöltetlen dolog. Miért van az, hogy a szexszel bármit el lehet adni? Miért van az, ha az ember valamit el akar adni, akkor annak szexuális felhangot kell adni? Azért, mert e világ istene a betöltetlen vágyak alapján működik. Ezt reklámozza. Ezt helyezi a szemünk elé. Ki dönti el, hogy mi a divat?

Az iskolában megkérdeztem pár diákot ma: amikor otthon vagy, akkor nem az iskolai egyenruhát viseled, ugye? Persze, hogy nem. Egészen ledöbbentem. 🙂

–          Mi van rajtad akkor?

–          Klassz ruhák.

–          Ki mondta, hogy azok klasszak?

–          Én csak tudom, hogy azok menők.

–          Persze, úgy történt, hogy egyik nap felébredtél és megértetted, hogy mi a menőség!

Ezen elgondolkodtak.

–          Hogy lehet az, hogy ami az én fiatalkoromban menő dolog volt, az ma már nem az? Mert amikor én tizenéves voltam, én is úgy ébredtem egy reggel, hogy tudtam, mi a menő. Mégis ami számomra menő, az nektek nem az. Ki dönti el?

Van egy szellemiség, egy korszellem, amiben élünk. Úgy hívjuk: zeitgeist. Ez a rendszer. Ki dönti el?

Ján 17 mondja: a világban vagyunk, de nem a világból valók vagyunk. A világnak, a kozmosznak van egy rendje. Érdekes ez a rend:

Ján 15:19 Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ.

Emlékezzetek a világ „kicsi” vezetőjére, aki akkor Augustus Caesar volt. Az összes alattvalótól elvenni akart. Amikor azt mondja, hogy az egész világot meg akarta adóztatni, akkor a teljes római birodalomról beszélt, az összes alattvalóról. Ján 15:19 azt mondja, hogy nem a világból valók vagyunk, mert kivettek bennünket a világból. Ugye, milyen érdekes, hogy a világ gyűlöl minket? Miért? Mert van egy szellem, ami a világban működik.

Kozmosz. A görögben a szó azt jelenti: rend, rendszer; vagy díszítés, dekoráció: valami, amivel felékesítenek. Ez úgy hangzik, mint a világ rendszere, igaz? Van egy külső megjelenés, egy dísz, ami összhangban van a szívben lévő kötelékkel. Ez nem meglepetés a világrendszer számára.

Amikor el akarnak, adni egy új üdítőt, akkor mit csinálnak? Olyan emberek kezébe adják, akik vonzzák a fiatalokat. Úgy hirdetnek valamit, hogy egy tekintélyes, ismert ember kezébe teszik. Kik azok az emberek? Olyanok, akiknek a világ ad tanácsot.

P. Schaller prédikált arról, hogy tanácsot adnak nekünk. Hol kezdődött ez a tanácsadás? Az első tanácsadás az Édenkertben volt. Isten adott tanácsot Ádámnak és Évának alkonyatkor. Nem sokkal ezután egy másfajta tanácsadás kezdődött. Szintén a kertben történt. A kígyó tanácsot adott Ádámnak és Évának. A tanácsa – bár jól nézett ki, bár majdnem igaz volt –, ez volt annak a kezdete, hogy a bűn belépett a világba. A hatalom, hogy az embert kötelékbe taszítsa, hihetetlen. Pont ott kezdődött. Ott volt ez a támadás a kezdetektől fogva.

Van egy szellemiség a világ mögött. Ez a külső feldíszítés olyan, mint a kép 1Pét 3:3-ban: a külső dísz, hajfonogatás, arany ékszerek és a szép ruha viselése. Tudod, mi a csodálatos? A valódi tekintély abból jön, amit 1Pét 3:4-ben látunk a szív elrejtett emberétől, ami romolhatatlan. Ez a szelíd és csendes lélek dísze, ami Isten szemében nagy jutalom. Istent nem érdekli, hogyan ékesítjük fel magunkat a világból.

1Tim 4:1 az utolsó időkben lesznek csábító szellemek. A csábítás próbálja fonákjára fordítani az igazság útját, a családi életet, az egészséges életet. Az apa és az anya közötti egészséges kapcsolatot ki akarja csavarni. Sátán „szabadsága” olyan dolog, amit hozzátesz egy házassághoz, kívülről való, de képes belülről tönkretenni a házasságot. Ez a csábítás elképesztő méretű a világban. Sőt úgy néz ki, hogy az ember egy vesztes, ha nem hajlandó ahhoz alkalmazkodni, ami a világban van. Az igazság elesett az utcán. Az az ember, aki helyet ad ennek a csábításnak, annak nem uralkodik békesség a szívében, hanem buja vágy ott, ami egy betöltetlen kívánság.

Jak 1:14 ismerjük a folyamatot, ahogy a vágyból bűn lesz és a bűnből halál. Nem csoda, hogy Isten azt mondja, hogy okkal járjunk, vegyük figyelembe a körülményeket. Mert valódi ellenségünk van, aki gyűlöl minket.

Ennek a világnak olyan rendje van, amit e világ istene magasztalt fel:

2Kor 4:4a A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit,

Itt jön a kulcsa a dolognak:

2Kor 4:4b hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe.

E világ istene Valamit el akar tőlünk venni. E világ istene nem akarja, hogy meglássuk Isten dicsőségét. Nem akarja, hogy megértsük az üdvösséget, Jézus Krisztus dicsőséges evangéliumát. Az evangélium – a jó hír – jutalma az üdvösség kegyelem által, Isten békessége. Ez az öröm az, ami semmihez sem fogható. Ez az, hogy egyenesen járhatunk, és nem kell megbánnunk a dolgokat.

Járhatunk úgy, hogy jó híreket mondunk a körülöttünk lévőknek, és mégis előfordul, hogy az emberek, csüggedten és szomorúan mennek tovább, vakok és megkeményedett a szívük. Viszont a kegyelem evangéliuma nagyon más.

A köteléken gondolkodtam. E világ uralkodója kötelékben akar tartani bennünket. Azt akarja, hogy olyan gondolatokkal legyünk tele, ami kárhoztat; hogy ne legyünk képesek megszabadulni az élet súlyától, ami rajtunk van.

Zsolt 114:1-2 1Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül: 2Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.

Izrael azt jelenti, hogy Isten győz. Győz. A kötelék helyéről olyan helyre vitte őket, ahol Isten győz. Olyan tekintélyből, ami elvesz tőlünk, olyan helyre, ahol nagy békesség a gyümölcse annak, hogy Isten Igéje uralkodik a szívünkben. Júda lőn az Ő szentséges népe.

Zsolt 114:3-7 3A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula. 4A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai. 5Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál? 6Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai? 7Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,

Reszkess föld az Úr jelenlétében. Nem az a kicsi tekintély, ami próbál olyan helyre vinni, ahol még üresebbek leszünk, mint annak előtte, hanem az Úr jelenléte egy olyan Isten jelenléte, aki megelégedettséget, békességet, örömöt és igazságot hoz magával, és betölti az ember szükségeit.

Ésa 9:6 Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, …

Nem adót szednek tőlünk; nem terheket helyeznek ránk, hogy lopjanak tőlünk; nem egy tolvaj, aki elvenni akar, hanem fiú adatik nekünk.

Ésa 9:6 … és az uralom az ő vállán lészen, …

Övé lesz a valódi tekintély, a minden békesség Istenéé.

Ésa 9:6 … és hívják nevét: csodálatosnak …

Csodálatos – ez az Ő neve. Nem a megbánás, a bánat és a csalódás, vagy üresség, és még egy nap, amikor nem lettem betöltve, hanem Isten örömének teljessége. Hatalmas Isten, Erős Isten – ez az Ő neve. Amikor nekem nincs erőm, akkor Ő Erős Isten. Amikor azt gondolom, hogy az én erőm szerint kellene mennem és hasra esek, akkor Ő még mindig Erős Isten és még mindig az Övé az összes hatalom.

Örökkévaló Atya. Nemcsak ma; nemcsak, amíg jól nézek ki – tudjuk, hogy ez már régen véget ért 🙂 –, de Isten örökkévaló, hűséges és örök. Ő a békesség fejedelme. Ez az Ő tekintélye.

Ebben az időszakban nem hordozunk magunkkal kötelékeket és furcsa bűntudatot, hanem a drága Megváltót, akit akkor kaptunk, amikor az embereknek legnagyobb szüksége van rá. Isten békességét visszük, az Ő örök életét, az Ő hatalmát és erejét.

Hála Istennek, hogy hála van a szívünkben. Azért, mert ez az igazság uralkodik benne és megízleltük a kegyelem szavait. Az Igazi Forrástól kaptunk tanácsot. Az életünk gyümölcse az Igazi Szőlősgazdától van és az életünk el van rejtve Őbenne. Ámen.

Kategória: Egyéb