A végső idők kibontása (Nyári Bibliaiskola)

2015 július 30. csütörtök  18:00

Dániel könyvében fogunk tanulmányozni együtt. A témánk az utolsó idők. Dániel könyve az alapja a megértésünknek az utolsó időkről. Jelenések könyve és Dániel könyve nagyon közel vannak egymáshoz. A Jelenések könyve nem ad nekünk új információt egy értelemben, hanem csak sorba szedi azt, amit már tudunk az Ószövetségből. A Dániel könyve tanulmányozása annyira fontos a hívő számára! Mert Isten Igéje prófécián keresztül sokféle módon elhangzott. Az, hogy mi Isten Igéjének a tanítványai legyünk, az azt is jelenti, hogy a próféciákat is tanulmányozzuk. Mert az Ószövetségnek is és Dániel könyvének is a tanulói is vagyunk. Úgyhogy remélem, élvezni fogjuk ezt most!

Dániel könyvében és Jelenések könyvében is sok prófécia van, ami már megtörtént, és sok még nem teljesült be. Sok szimbolizmus van ezekben a könyvekben, mert Isten a szimbólumokon keresztül beszél, Hós 12:10. Viszont ne akadjunk bele nagyon a szimbólumokba, vagy ebbe az elvbe, hanem legyünk izgatottak afelől, hogy a szimbólumok a valóságot jelképezik. Isten Igéje segít nekünk megérteni azt, amit mond. Isten nem azért adta ezeket a próféciákat, hogy ködben hagyjon minket, hanem éppen fordítva, azért adta, hogy világosabb meglátást adjon a múltról, a jelenről és a jövőről.

Néhány célját fogalmazzuk meg Dániel könyvének.

1) Nyilván a fogvatartottaknak nagy bátorítás volt, hogy látták Dániel és a maradék életét.

2) Ebben a könyvben lehet látni, ahogy Isten szuverén módon bánik a pogány népekkel a történelemben.

3) Látjuk Isten hűségét a saját népével.

Látjuk, hogy a könyv egy idővonalát adja a profetikus időszakoknak. Például az egyik a pogányok időszaka, Luk 21:24. Rajzoljunk egy idővonalat:

20150730_pGraham_1

Asszír Birodalom, Babiloni Birodalom, Méd-Perzsa Birodalom, görögök, Római Birodalom, gyülekezeti korszak, a nagy nyomorúság időszaka, ami az Antikrisztus hét éve – annak az elején a Gyülekezet elragadtatása, a végén pedig Krisztusnak a második eljövetele –, aztán az ezeréves királyság. Úgyhogy a pogányok ideje arra utal, hogy ők vannak többségben, ők uralkodnak. Nebukadneccartól kezdve, aki Babilon királya volt, a nagy nyomorúság végéig tart, amikor Krisztus visszajön. Ez nagyon fontos háttér ahhoz, amiről beszélünk.

Ez a könyv nagyon bátorító a hívő számára is, mert segít nekünk megérteni, hogy a hívő hogyan állhat meg a hitében Isten előtt egy idegen, világi, ateista környezetben. Ez nagyon aktuális számunkra. Amikor Nebukadneccar hatalomra jutott és elindult a Babiloni Birodalom, akkor i.e. 605-ben volt Jeruzsálem első ostroma. Volt még kettő másik is, amik azt okozták, hogy elhurcoltak onnan embereket. Az első ostrom során néhány magas rangú embert is fogságba vittek. Ekkor kezdődött a hetven éves fogság.

Ezt Jeremiás prófétálta meg, Jer 25:11. Élvezhetjük a próféciát, hogy hamarabb meg volt mondva, hogy az hetven év lesz. Dániel is egy diákja volt Jeremiás próféciájának, amíg Dániel és az ő barátai Babilonban voltak fogságban. Ők hallottak az utolsó ostromról és a templom elpusztításáról. Képzeljétek el, ezek a fiatalemberek tizenkettőtől tizenöt éves korig lehettek. Elhurcolták őket az ő városukból, a családjukból, a templomukból egy többisten-hívő civilizációba, amely nagyon fejlett volt irodalomban, matematikában, építészetben és mindenféle dologban.

Dán 1:2 Az Úr a kezébe adta Jójákimot, Júda királyát és az Isten háza edényeinek egy részét. Ő pedig elvitte azokat Sineár földjére, az ő istenének házába, és az edényeket az ő istenének kincstárában helyezte el.

Babilon egy eszköze volt az ítéletnek Isten népén. Isten könyörgött nekik a prófétákon keresztül, de ők nem hallgattak Őrá. Aztán azt mondta: Ha nem hallgattok Rám, idővel el foglak vinni titeket fogságba!; és ez aztán meg is történt. Az első i.e. 722-ben volt, ez az asszír fogság, ami az északi törzseket érintette, aztán százötven évvel később a déli területekről, és a megmaradt hívőket is elvitték. Elképesztő. Ez Isten kezéből jött. Ez az egyik háttérüzenete is a könyvnek. Isten munkálkodik a nemzetekben és az emberekben, hogy az Ő célját elérje.

Az első fejezetben, amikor Dánielt és a barátait elvitték Babilonba, az első dolog, amit látunk, az, hogy új nevet kaptak. Dániel azt jelenti: Isten az én bírám, Hananjá azt jelenti: Isten, Aki kegyelmes, Mísáél azt jelenti: ki olyan, mint Isten, Azarjá pedig azt jelenti: Isten az én segítségem. Már ezekből a nevekből lehetne az evangéliumot prédikálni: Isten igaz, Isten nagyszerű, kegyelmes, ki olyan, mint Ő, és Ő az én segítségem. Az ő nevüket azonban megváltoztatták. Mindegyikük nevében a Jahvé kifejezés benne volt. Aztán pedig Babilon istenei után kaptak nevet. Itt van az elv, hogy Babilon megváltoztatja a neveket.

Emlékezz, 1Móz 12-ben azt olvassuk: építsünk egy várost és egy tornyot, ami elér az égig, hogy nevet csináljunk magunknak. A következő fejezetben Isten elhívja Ábrahámot Úr városából, ami szintén nagyon szép és civilizált város volt. Az egyik része ennek a szövetségnek az volt: a Te nevedet naggyá teszem. Ezt a kapcsolatot nem láttam még korábban. „Csináljunk nevet magunknak!”, és aztán egyből utána Isten azt mondja: a te nevedet naggyá teszem.

Szóval az életünket Babilonért vagy egy másik városért éljük. Dániel éppen úgy, mint Ábrahám Zsid 11:10 olyan várost keresett, aminek az építője Isten volt. Elképesztő ez! Mindegy, hogy melyik városban élsz, a kérdés az, hogy melyikért élsz. A világban vagyunk, de nem a világból valóak. Dániel Babilonban volt, de a szíve Jeruzsálemre nézett. Még a 6. fejezetben is, amikor Jeruzsálem már romokban volt, kinyitotta az ablakot, és arra imádkozott. Ez 2Krón 6-tal van párhuzamban. Ez a fogság előtt volt, ahol azt mondta: még akkor is, ha a te néped fogságban lenne vagy messze földön. Salamon templomának a felavatásánál volt ez: Még ha a te néped messze is lenne, de ha erre néznek, a földre, a népre, a városra, a templomra, akkor hallani fogod őket, és válaszolni fogsz nekik. Dánielnek megvolt ez a templom a szívében.

Dániel ebben a fejezetben eltökélte a szívében, hogy nem eszi a királynak az ételét. Mert amikor Nebukadneccar hozta az ételt, akkor az ő istenének az áldozataként mutatta be. Azokat az edényeket, amelyek Isten házában voltak megszentelve, azokat használta. Azokat elhozta Babilonba és az ő győzelmeként mutatta. Elképzelem, hogy Dániel és a barátai látták ezeket az edényeket úgy, ahogy azok Istennek voltak szentelve. Még ennél is fontosabb, hogy saját magukat is szent edényként látták. Dániel nem volt hajlandó a király ételéből enni, illetve az italát inni. Ebben van egy célzás. „Nem tudjátok, hogy a ti testetek a Szent Szellem temploma?” Az idejük letelte után bevitték őket a király elé, és teljesen másképp néztek ki, mint a többiek.

A 2. fejezet. Nebukadneccar nyilvánvalóan sok bölcs és magas rangú embert örökölt az ő apjától. Most itt volt a lehetőség, hogy ki is próbálja őket. Nebukadneccarnak volt egy álma, behívatta a bölcseket, és kérte, hogy fejtsék meg azt. Ők azt felelték: Semmi probléma, mondd el az álmod, és mi megmagyarázzuk. A király azt mondta: „Nem, nem! Mondjátok el az álmot, aztán a magyarázatát, és ebből fogom tudni, hogy igazat mondotok-e.” Kicsit meg is fenyegette őket, hogy „segítsen” nekik, de nem tudták megválaszolni.

Aztán Dánielt is előhívták, és a titok Dániel számára kijelentésre került. Dán 2:27-ben ezt mondja: A bölcseid nem tudtak neked válaszolni, senki ember nem tud neked válaszolni, viszont van egy Isten a mennyben. Ez a héber srác ott áll a kor legnagyobb uralkodója előtt, és azt mondja: Van Isten a mennyben, Aki megjelenti a titkot, és Ő megadta nekem a választ. Ez elképesztő!

Ez az álom egy óriási képről szólt, ami egy embernek a képe volt. Ez kulcs a könyv témája miatt. Mert a következő fejezetben látjuk, hogy Nebukadneccar tényleg épít egy óriási emberi képet. Aztán álmodik egy óriási fáról is, ami felér az égig. Az ember képe Babilon ideológiája: építünk egy tornyot, és majd nevet szerzünk magunknak. Viszont itt a kép az, hogy ezek a királyságok véget értek, és végső soron olyan királysághoz vezetnek, aminek nincs vége. Ezekben az előző királyságokban az ember a középpont, de ott már nem az ember lesz. Úgyhogy ez egy nagy kép volt, és Dániel elmondta a jelentését ennek az álomnak.

20150730_pGraham_3

Nebukadneccar képe. A fej arany volt, a kéz és a mell ezüst, a has és a comb bronz, a láb pedig vas és agyag. Az álom végén egy kő emberi kéz érintése nélkül lábon találja ezt a szobrot. Mi történt ezzel a kővel? Egy hegy lett, ami az egész Földet betöltötte. A Biblia egy kijelentés Istentől. Minél inkább tanítványai vagyunk a Bibliának – sok kereszténynek sikerül úgy kereszténynek lenni, hogy nem igazán ragadja meg a Biblia –, minél többet tanuljuk, annál inkább azt látjuk, hogy ez Isten Igéje és ezt ember nem írhatta meg. Megnézve néhány fejezetet – ahogy ezt most is fogjuk tenni – ezt fogja okozni a kijelentésen keresztül. Ne felejtsük el, hogy onnan nézzük visszafelé ezt az egészet, hogy már megtörtént, de úgy gondolkozz erről, hogy több száz évvel hamarabb ez részletesen ki lett jelentve, mint ahogy ezek megtörténtek.

Dán 2:37 Te, ó, király, királyok királya, akinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott,

Dán 2:39-40 Utánad egy másik birodalom támad, amely kisebb nálad. Majd egy harmadik birodalom, rézből való, amely az egész földön uralkodik. A negyedik birodalom pedig erős lesz, mint a vas, mert a vas széttör és összezúz mindent. Bizony, miként a vas pusztít, úgy töri össze és pusztítja el mindazokat.

Csak képzeld el, ez a fiatalember ott áll az uralkodó előtt: A te királyságod fantasztikus, te a királyok királya vagy, viszont a te királyságodnak vége lesz. Ez bátor kijelentés! „Aztán utána lesz másik és másik.” Egymást követő birodalmakról beszél. Egyik sem Asszíriáról beszél, hanem mind a következőkről.

Az aranyfej a Babiloni Birodalom Kr.e. 606-539-ig. Aztán a mellkas és a kezek ezüstből, Kr.e. 539-től. Aztán a görögök Kr.e. 332-től Nagy Sándorral, ez a has és a combok bronzból. Aztán nevezhetnénk Róma 1-nek, ami előkészít egy helyet Róma 2-nek, és ez volt a vas láb. Ez Kr.e. 68-tól. Ez csak szétbomlik majd. Aztán a lábak és a lábujjak a 2. Római Birodalom, ami nagyon instabil. Ezekre majd visszatérünk, hogy kifejtsük kicsit jobban.

Dán 2:34-ben beszél egy királyságról, ami soha el nem pusztul majd. Nebukadneccar képe lefektetve az idővonalhoz illeszkedik. Hogy lesz vége ennek a képnek? A kő leesik a lábára, és ez lesz az ezeréves királyság kezdete. Bíznánk benne, hogy Nebukadneccar-nak leesett az üzenet, de sajnos nem. Mert a harmadik fejezetben azt látjuk, hogy elkezd építeni egy ilyen képet. Ez vajon az ő képe volt? Ezt nem mondja ott, nem tudjuk, de lehet. Tudjuk viszont, hogy egy ember képe volt, valószínűleg hasonló ahhoz, amit az álomban látott. Nem lepődnék meg, ha az ő képe lett volna, mint ahogy az Antikrisztusnak is lesz majd egy képe saját magáról a templomban. A 3. fejezetben megépíti az aranyszobrot. Van itt ebből egy lecke. Mert csak az aranyfej jelképezte az ő birodalmát, de ő az egész képet aranyból építette, és persze óriási volt.

Aztán Dán 3:8 valaki összeszövetkezik a zsidó fiúk ellen, hogy aki nem borul le a szobor előtt, azt bedobják a tűzbe. Érdekes, Dániel nincs ebben benne, és nem tudjuk, hogy miért. Ez a kép az ő három hasonló gondolkozású barátjáról szól, akik nem hajolnak meg a szobor előtt, aztán bedobják őket a tűzbe. Aztán a király csodálkozik, amint benéz a tűzbe: Nem három embert dobtunk be?  Elképesztő! Mert ott volt egy negyedik ember. Isten Fiához hasonló volt a negyediknek az ábrázata. Négy ember volta tűzben, de ebből az egyik nagyon nyilvánvalóan különbözött a többiektől. Ezt nevezzük krisztofániának, mint Józs 5-ben is. A tüzes kemencében is ott volt, és ennek a gondolatnak az alkalmazása bátoríthat minket a saját életünkben.

A 4. fejezet Nebukadneccar saját bizonysága. Ez nagyon egyedi. Képzeld el, hogy ő a babiloni király. Ez az ő bizonysága, amit lehet, hogy szétküldött az egész birodalomban, és aztán belekerült ebbe a könyvbe, és úgy kezdődik: Én, Nebukadneccar…

Egyébként Dániel könyve 12 fejezet, és elég jól ketté lehet választani, Dán 1-6. történelmi, Dán 7-12. próféciai, noha az első felében is vannak próféciák. Viszont nagyon érdekes, hogy 2-7-ig arámiul lett írva. Miért? Néhányan úgy gondolják, ahogy én is, hogy ez gyönyörűen mutatja a pogányok időszakát. Azt is mondanám, hogy az az oka, hogy ezekben a fejezetekben pogány uralkodók bizonyságát láthatjuk az élő Istenről, és lehet, hogy emiatt szándékosan íródott a pogányok nyelvén. Ilyen módon a többi pogány is olvashatta ezeket a bizonyságokat. Elképesztő, hogy ez a könyv – amit egy fiatal fogságban lévő zsidó srác írt, aki idegen földön igen magas beosztásba került – feljegyzett egy elképesztő írást, aminek evangelizációs szíve is van a pogányok felé.

Mi Nebukadneccar bizonysága? Van egy másik álma is. Megint elmegy Dánielhez, és megkérdezi. Ez az álom egy nagy fáról szól, és ezt a fát pedig kivágták. Nebukadneccar meg van zavarodva emiatt. Dániel meg van döbbenve, egy óráig rémüldözik. Végül azt mondja: „Nebukadneccar, ez rólad szól. Ez a nagy fa, ami le lesz vágva, és csak csonk marad, rólad beszél.” Egy évvel később ez meg is történt. Nebukadneccar a palotájának a tetején sétált, és:

Dán 4:30-31 (27-28) így szólt a király: Nemde ez az a nagy Babilón, amelyet én építettem ki királyi székhelyül hatalmam ereje által, fenségem dicsőítésére? Még a szó a király szájában volt, amikor szózat szállt le az égből: „Neked szól ez, ó, Nebukadneccar király: a birodalom elvétetett tőled!

Olyan lett, mint egy állat, szőrös lett, a földön járt. Az őróla szóló ítélet hét évig tartott. Hét évvel később feltekintett az égre, és visszatért az értelme.

Dán 4:37 (34) Most azért én, Nebukadneccar, dicsérem, magasztalom és dicsőítem az ég Királyát, mert minden cselekedete igaz, útjai igazságosak, és meg tudja alázni azokat, akik kevélységben járnak.

Ez az utolsó, ahol hallottunk róla. Talán még egy évet élt ezután. Volt egy fia, Bélsaccar, és az utolsó babiloni király, akiről tudunk, annak megosztott királysága volt vele.

Dán 5:1 Bélsaccar király nagy lakomát rendezett ezer főemberének, és az ezer vendég előtt itta a bort.

Ezen a nagy lakomán a szent kelyhekből ittak, és az arany és ezüst isteneit imádták. Aztán hirtelen egy kéz jelent meg, ami írni kezdett a falon. A király arca elváltozott, a térdei remegtek. Aztán ugyanaz a kép megismétlődik, mint Dán 2-ben, hívták a bölcseket, azok nem tudtak válaszolni, és aztán hívták Dánielt is.

Dániel megragadja az alkalmat, még mielőtt megadná a választ, és elmond egy kis üzenetet. „Apa – nincs szó a nagyapára –, ő egy király volt! Neki aztán volt birodalma! Isten tanított neki egy leckét. Te tudtál erről, hogy mi történt apáddal, mégis felemelted saját magad. Isten miatt küldött egy kezet neked. Itt az üzenet. Az első szó, a mené azt jelenti, hogy meg van számolva, a tekél azt jelenti, hogy meg van mérve, az ú-parszin azt jelenti, hogy megtört vagy szétválasztott. Isten megszámolta a te királyságodat, meg lettél mérve a mérlegen, és kevésnek bizonyultál. Úgyhogy Isten elveszi a te birodalmadat, és a médeknek és perzsáknak adja.” Dániel meg lett tisztelve emiatt, viszont a király már nem élte meg a másnapot. Aztán azt olvassuk, hogy a méd Dárius vette át a birodalmat.

Ahogy később látjuk, a perzsák voltak a fiatalabbak, de aztán feltörekedtek a birodalomban. Sokszor csak Perzsa Birodalomként van említve. Több mint 200 évig perzsa uralom volt. Círus az a népszerű király, akit talán mindannyian ismerünk. Josephus egy híres zsidó történész volt. Szerinte, amikor Círus bevonult Jeruzsálembe, akkor Dániel elé ment, és megmutatta neki Ézsaiás próféciáját, ami név szerint megemlíti őt. Ezt nem tudjuk, hogy így van-e, viszont azt tudjuk, hogy a prófécia százötven évvel korábban már megemlíti az ő nevét, mielőtt megszületne.

Ha Ézs 44-45-ben elolvasod a próféciát, akkor látod, hogy Isten úgy utal erre a királyra, mint szolgájára, aki az Ő akaratát véghezviszi. Mi volt ez, amit ő véghezvitt? Közeleg ennek a hetven éves időszaknak a vége, itt van Círus, aki azt mondja a zsidóknak – egyébként más népekhez is szól, de most főként a zsidókról van szó –, hogy szabadok, visszamehetnek, és megépíthetik a templomukat. Ezt olvassuk Krónikák 2. könyve végén, amit Ezsdrás írt, és Ezsdrás könyve elején is látjuk ezt. Ezek azért írattak, hogy bátorítsák a visszatérő maradék szívét. A lényeg, hogy Círus kiadta a királyi rendeletét, és visszatérnek. Isten nem találgatta, hogy hányan térnek vissza, hanem pontosan megnevezte Ezsdrás 2-ben. Ez gyönyörű!

Ezsdrás 2. olyan fejezet, ami tele van nevekkel, és hajlamosak vagyunk átlapozni emiatt, de ez gyönyörű, ha megértjük, hogy ezek azoknak a családoknak a nevei, akik visszatértek. Csodálattal a szívünkben kellene olvasni ezeket a neveket. Ezek a maradék, akik Babilonban továbbra is hívők voltak, és megmaradtak. Úgyhogy Babilon elbukott, és ez más, mint Babilon pusztulása. Itt lehetnek különböző nézőpontok, lehet, hogy más könyvben máshogy olvastad. Jel 17-18-ban beszél Babilonról, mint egy rendszerről, aminek vége lesz, el fog pusztulni. Viszont ez itt a szószerinti bukása.

Aztán Dán 6. az oroszlánok barlangja. Dániel itt már hatvanhat éve hivatalban volt. Talán már nyolcvanhárom éves. Semmilyen hibát nem találtak benne, leszámítva azt, hogy az ő Istene törvényei szerint élt. Emiatt összeszövetkeztek ellene, és csapdát állítottak neki. Nyilván ő ahelyett, hogy a király isteneihez imádkozna, kinyitotta az ablakot, és a saját Istenéhez imádkozott.

Úgyhogy a király hozott egy visszavonhatatlan királyi rendelkezést, ami egyébként eléggé különbözik attól, ahogy a babiloniak működtek, mert Nebukadneccar-ról azt írja, hogy akit levágott, azt levágta, akit megmentett, azt megmentette. Mert a király volt a legvégső tekintély. A médek és perzsák alatt a király a törvény alatt volt, és ez Eszter könyvéből is ismerős már nekünk. Úgyhogy hozott egy királyi rendeletet, miközben szerette Dánielt, be kellett tartani a törvény szavát, és emiatt bedobták a verembe. Aztán azt olvassuk, hogy Dániel megmenekült amiatt, mert hitt az ő Istenében.

Dán 6:28 Ennek a Dánielnek pedig jó dolga lett Dárius országlása és a perzsa Círus országlása idején.

A 7. fejezet úgy kezdődik, hogy Bélsaccar első esztendejében… Úgyhogy a figyelmes olvasóban egy kérdésnek kell felmerülnie, mert az 5. fejezet szólt róla, és továbbmentünk, de most megint róla van szó. Ez azért van, mert ezek nem pontosan időrendi sorrendben vannak. Amennyire én értem, az utána lévő látások beillenek a megelőzőek közé. Ez tizennégy évvel Babilon bukása előtt van, Bélsaccar első évében, és ekkor Dánielnek volt egy álma. Itt nem más álmát magyarázta, hanem ő látott egy álmot. Ebben négy állat van.

Dán 7:4 az első állat olyan, mint egy oroszlán, sasszárnyai voltak. Dán 7:5-ben a második egy medve, Dán 7:6-ban az állat olyan, mint egy párduc, és Dán 7:7 a negyedik nincs megnevezve pontosan, csak mint valami rettenetes, iszonyú és rendkívül erős. Ez a látás párhuzamos azzal, amit már láttunk, és ugyanígy le lehet fektetni azt is (2. ábra). Az oroszlán Babilonról beszél, a medve a Méd-Perzsákról, a párduc a görögökről, és a negyedik rettenetes állat pedig a Római Birodalom.

Van néhány gyönyörű részlet, amit megfontolhatunk. Ez az idővonal Dániel idejétől kezdve végigvisz Jákób nyomorúságáig és utána Krisztus visszatéréséig. Mindegyik nagy királyság, de utána a végső királyság. Ez a sasszárnyú oroszlán, Babilon elképesztő erőt jelképez. Dán 7:5 a medve nagyon vad, félig felemelkedett, és ez arról beszél, hogy a perzsák a médek fölé emelkedtek. Három oldalborda volt a szájában, és tudjuk, hogy három fő győzelemre volt szükség ahhoz, hogy Méd-Perzsa Birodalom megalapozódjon, az egyik Babilon, a másik Egyiptom, stb. A párducnak négy madárszárny volt a hátán és négy feje is volt. Ez elég furcsa szimbolizmus, ami jelent valamit. Nagy Sándor hódításai, a sebessége, amivel ő tört előre, az példa nélküli. A párducnak négy madárszárny volt a hátán, és néhány év alatt az ismert világot meghódította. Dán 7:6 végén: és hatalmat adtak neki.

Egyébként Jel 13-ban, János látásában, amikor ő visszautal ezekre az állatokra, akkor felcseréli a sorrendet a párduc, medve, oroszlánról. Azt hiszem azért, mert Dániel innen nézett, János pedig visszafelé.

A párducnak négy feje volt, és a történelemben azt látjuk, hogy amikor Nagy Sándor meghalt, akkor a négy hadvezére vette át a birodalma négy részét. Aztán a negyedik állat a Római Birodalomról beszél, annak vas fogai voltak, falt és zúzott, és különbözött az előzőktől. Róma arra volt büszke, hogy mi mindent el tud pusztítani. Persze volt gyilkolás, pusztítás a korábbiak során is, de olvasunk Círusról, aki szabadságot hirdetett, és olvasunk a szabadság különböző formáiról.

Dán 7:7-ben tíz szarva volt. Dán 7:24 tíz királysággal magyarázza ezt. Ez nem tippelés, hanem nyilvánvalóan azt mondja, hogy ez a tíz szarv tíz király vagy tíz királyság. Ez a jövő. A Római Birodalom eljött, már uralkodott, de várunk egy folyamatra, egy átalakulásra, amelyben tíz király, tíz királyság lesz. Ez lesz a része az egységes világkormánynak, ahogy ezt mondani szoktuk, és ez még a jövőben van. Azt várjuk egy értelemben, hogy ez eljöjjön.

Dán 7:8 Mialatt a szarvakat szemléltem, íme, egy másik kicsiny szarv növekedett ki közöttük, és hármat az előbbi szarvak közül kiszakítottak előtte, …

Felejtsük el a szarvakat, beszéljünk csak királyokról. Tehát jött egy másik király, aki felemelkedett, és három király előtte elesett, és a többi hét királlyal szövetségben folytatta az uralkodást. Jelenések könyvében nagyon szépen lefekteti az idővonalat és a sorrendjét annak, hogy mi minden történt.

(Ma szerettem volna Dániel könyvére építeni, és legközelebb Jelenések könyvére.)

Dán 7-ben a negyedik állat:

Dán 7:8 … és íme, emberi szemekhez hasonló szemek voltak ezen a szarvon, és nagyokat szóló száj.

Ez megszemélyesítés, ennek a szarvnak szája és szeme volt, és nagyokat mondott. Ez egy kifejezés az ő szavairól, az istenkáromlásáról. Dániel könyvében látjuk ezt több helyen. Igazából negyvenhat különböző neve vagy megjelölése van az Antikrisztusnak, harminchárom az Ószövetségben, és tizenhárom az Újszövetségben.

Jel 13-ban van egy ezzel párhuzamos rész, ahol látjuk, hogy kijön a tengerből ez a szörny, és itt is a tengerből jön.  Az ott a nagy tenger, ami a Földközi-tenger, mert ezek a világbirodalmak a Földközi-tenger körül voltak. Lehet, hogy kapcsolódik ehhez. A lényeg azonban az, hogy ő lett a király, s harcot vívott a szentek ellen. Tudjuk, hogy a nagy nyomorúság idején, kifejezetten a második felétől kezdve nagyon nagy üldöztetés lesz a zsidók ellen. Ez nagyon erőteljes szimbolizmus.

Pál nagyon tisztán beszél a Thesszalonikaiakhoz írt 2. levelében szimbólumok nélkül. Nézzük meg ezeket a verseket!

2Thessz 2:3 Nehogy valaki valamiképpen félrevezessen titeket, mert nem jön el az addig, amíg be nem következik előbb a szakadás, és megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia,

Tehát ez a király le lesz leplezve.

20150730_pGraham_2

Az idővonalunkon a gyülekezeti kor ott kezdődik, ahol a Szent Szellem eljött (HS), és a vége az elragadtatás, ahol a Szent Szellem és a Gyülekezet eltávolíttatik. Utána lesz a hét év nyomorúság, és utána az ezeréves királyság. Az idővonalunkon látjuk, hogy a bűn embere, az Antikrisztus le lesz leleplezve, de nem az elragadtatás előtt. Itt látjuk az elszakadást – gr. aposztászia –, amiről nem tudjuk, hogy a hittől való elszakadást jelenti, vagy az elragadtatást. Különböző nézetek vannak erről, de talán egy nagy hitehagyásról beszél, ami majd történni fog, és hamis imádatról, és nagy felkészülésről, ahogy a bűn embere majd megjelenik.

2Thessz 2:4 aki ellene veti és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vagy imádat tárgyának tartanak, annyira, hogy maga ül be Isten templomába, isten gyanánt mutogatva magát.

Ez Ézs 14-re emlékeztet, ahol Babilonról beszél, de van egy másodlagos gondolatmenet mögötte Luciferről a mennyben, aki feljebb akarta emelni magát a Magasságosnál.

2Thessz 2:5 Nem emlékeztek rá, hogy már elmondtam ezeket nektek, amikor nálatok voltam?

Ezt néhány héttel azután írja, hogy velük volt. Ők eléggé új hívők voltak, pogányok, akik megtértek. Pál beszélt nekik erről. A Thesszalonikaiakhoz írt 1. és 2. könyv tele van utalással az elragadtatásról és Krisztus 2. eljöveteléről. Azért, mert ott volt Pál tanítása, és ehhez voltak kérdéseik. Az 1. könyv öt fejezetből áll, és a 2. eljövetelre utalva végződik.

2Thessz 2:7 Működik ugyan már a törvénytiprás titkos bűne, csakhogy azt, aki most még visszatartja, el kell távolítani az útból.

A mag, ami Jel 13-hoz elvezet majd, az már dolgozik. A történelemben már láthattuk ennek megjelenését, az ókori történelemben és a közeli történelemben is.

2Thessz 2:8 És akkor megjelenik a törvénytipró – akit az Úr Jézus megöl szájának leheletével és megsemmisít megjelenésének dicsőségével –,

Összekapcsolnám ezt azzal, hogyha a 7. verset összehozzuk azzal, hogy a Szent Szellem majd eltávolíttatik, és ha ez megtörténik, akkor lepleződik majd le a törvénytipró. Elképzelhető, hogy a nyomorúság első felében még nem lesz nyilvánvaló, hogy ki ez, de a második felében már igen. Azt fogja követelni, hogy imádják őt, és lesz róla egy kép a templomban, amit szintén imádni kell majd, és meg lesz követelve, hogy a fenevad bélyegét magukra vegyék, Jel 13:17. Sokan próbálták már megfejteni, hogy mit jelent a hatszázhatvanhat, a fenevad nevének száma. Isten Igéje elmondja. Ez nagyon egyszerű, de fontos. Jel 13:18 mert egy ember száma az. Ez egy embernek a jele, egy embernek az imádata a Földön. Egy ember lesz felállítva a templomban, hogy az egész világ imádja.

Most menjünk vissza 1Móz 11-hez, ahol azt mondták: Építsünk tornyot magunknak és szerezzünk nevet magunknak. Aztán ahogy végigkövetjük ezeket az ókori birodalmakat, már értjük, hogy Dániel könyvében ez a fonal megy végig, bele van szőve, hogy ezek királyok, ezek a képek, hogy ezek az látomások, és olvasunk ilyeneket: neked adatott ez a királyság; Nagy Sándorról is azt olvassuk, hogy uralom adatott neki; és ezt is látjuk: A te királyságodnak vége lesz, és jön majd egy másik. Isten egyet felemel, és egyet leront. „Persze csinálhatsz magadnak valami nevet, de ezt az egészet egy Királyság fogja követni, ahol a tökéletes Ember fog uralkodni és az Ő királyságának nem lesz vége, és az Ő neve Jézus Krisztus.”

Ugyanakkor ott az Antikrisztus, aki felemeli saját magát, hogy imádják őt, és aztán ott van Krisztus, Aki az Ő törvényes helyét elfoglalja majd az ezeréves királyságban és az örökkévalóságban. Ez a királyság a Földön lesz majd, és ez a téma a Bibliánk nagyon nagy részét átöleli. Hatalmas fókusz van rajta, akkora összefoglalása ez mindennek: Krisztus 2. eljövetele és az uralkodása, ami majd jön! Ez a tanulmányaink és a megértésünknek része kell, hogy legyen.

2Thessz 2:9-11 akinek eljövetele a Sátán munkája a hazugság minden erejével, jeleivel és csodáival és a hamisság minden csalásával azok számára, akik elvesznek, mivel visszautasították az igazság szeretetét, hogy az által üdvözüljenek. Ezért bocsátja rájuk Isten a tévelygés hatalmát, hogy higgyenek a hazugságnak,

hogy higgyenek a hazugságnak” Nem tudom, hogy ez ma megtörténhet-e. Hallunk az egységes világkormányról, de nem tudom, hogy ez megtörténhet-e a 21. században. Persze Európában pláne értjük, hogy ez megtörténhet. Albánia, Bulgária, Kína, Oroszország, Németország – tanulmányozzuk ezeket az országokat, és értjük, hogy ez megtörténhet. Láttuk ezt és megtapasztaltuk, és nem kell hozzá túl nagy képzelőerő. Olvassuk ezeket a kifejezést Jel 12:9-ben, hogy Sátán becsapja az egész világot.

Jel 13-ban halálos sérülést szerez – hogy ez igaz-e vagy sem, nem tudjuk –, de az egész világ imádni kezdi: Ki olyan, mint ő? Jel 13:4. Ez egy másolat, hazug másolat. A Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szent Szellem hamis másolata a Sátán, az Antikrisztus és a hamis próféta, és aztán van egy hamis halál és feltámadás is. Akkor azt mondják: „Ki olyan, mint ez a szörny? Ki harcolhatna vele?” A nyomorúság végén majd rá fognak jönni, hogy ki az, Aki harcot indíthat ellene.

Jel 13:8 És imádta őt a föld minden lakosa, akiknek neve nincs beírva a világ kezdete óta az élet könyvébe, amely a megöletett Bárányé.

Tehát látunk tíz királyt, akikről szó van Dániel könyvében, és aztán később, a Jelenésekben még inkább. Ez a tíz király alávetettje lesz egy uralkodónak.

Dán 9:9 A mi Urunké, Istenünké az irgalmasság és a bocsánat, mert pártot ütöttünk ellene.

Dán 9:10-ben látjuk, hogy van egy racionális ítélet, Dán 9:11-ben az Úr visszatér. Itt van az, ahol levágják a szörnyet, és el lesz égetve, a tűz tavába lesz vetve, és ezer évvel később még mindig ott lesz.

Dán 7:13 Láttam az éjszakai látomásban, hogy íme, az ég felhőin jött valaki, olyan, mint egy emberfia. Az öregkorúhoz ment, és eléje vitték őt.

Tehát valaki, mint az Emberfia. Ez a tökéletes Ember. Az Emberfia kifejezés volt Jézus kedvenc neve, amit Saját Magára használt az evangéliumokban. Úgy utal Magára, mint Emberfia. Az Emberfia itt az ég felhőin jön.

Dán 7:14 És hatalom, dicsőség és uralom adatott neki, hogy minden nép, nemzet és nyelv őt tisztelje. …

Ahogy olvasom, ettől kiráz a hideg. 🙂

Dán 7:14 … Hatalma örökkévaló hatalom, amely nem szűnik meg, és királysága sem pusztul el.

Olvassuk ezt, és látjuk a kontrasztot azokkal a királyságokkal, amelyek eljöttek, és meg is szűntek már.

Dán 7:15 Én, Dániel megrendültem lelkemben ezek miatt, és elmém látomásai megháborítottak engem.

Itt beszél Dániel a testéről, a kard tokja – ez volt a szó a testre.

Dán 7:16 Odamentem az ott állók közül egyhez, és fölvilágosítást kértem tőle mindezek felől. Ő válaszolt nekem, és a dolog értelmét tudomásomra hozta:

Ez olyan, mint János a Jelenésekben, ő is kérdezett ott valakitől. Dániel az álmában magyarázatot kér, és meg is kapja. Hálásak vagyunk neki, hogy feltette ezt a kérdést.

Dán 7:17-19 Ez a négy nagy állat négy királyt jelent, akik hatalomra jutnak e földön. De a Magasságos szentjei veszik majd át az országot, és örökre az övék lesz a királyság örökkön-örökké. – Szeretem ezt a hangsúlyozást! – Akkor felvilágosítást kértem a negyedik állat felől, amely különbözött az összes többitől, és rendkívül rettenetes volt. Vasfogai és rézkarmai voltak, falt és zúzott, és a maradékot összetaposta a lábával.

Elképesztő, hogy kap egy látást, és utána kérdez!

Dán 7:20-25 És a tíz szarv felől is, amely a fején volt, majd egy újabb is kinőtt, három pedig kiesett előtte. Ennek a szarvnak szemei voltak, és nagyokat szóló szája, termete is nagyobb volt a társaiénál. Láttam, hogy ez a szarv harcolt a szentek ellen – ezek a zsidók –, és legyőzte őket, míg el nem jött az öregkorú, hogy igazságot szolgáltasson a Magasságos szentjeinek, és el nem jött az idő, hogy a szentek elnyerjék az országot. Így szólt: A negyedik állat egy negyedik ország lesz e földön, amely különb lesz minden országnál, bekebelezi az egész földet, eltapossa és összezúzza azt. A tíz szarv pedig azt jelenti: Ebből az országból tíz király támad, majd egy újabb támad utánuk. Az különb lesz az előbbieknél, és három királyt fog megalázni. Sokat beszél majd a Felséges ellen, és a Magasságos szentjeit pusztítja. Úgy véli, hogy meg tudja változtatni az időket és a törvényt. Az ő kezébe adatnak ideig, időkig és egy fél időre.

Az egyik legjobban dokumentált időtartam az Írásokban az első három és fél év. Erre hivatkozik úgy is, hogy negyvenkét hónap, vagy úgy is, hogy ezerkétszázhatvan nap, vagy fél hét, vagy három és fél év. Nagyon sokat beszél erről a két időszakról, erről a hét évről, illetve kifejezetten a közepéről, és arról, ami utána lesz. Dán 7:27-ben ahogy a megelőző látomásokban is látjuk, a végső végtelen királyságról beszél.

Dán 7:27 Az ég alatt lévő minden ország uralma, hatalma és nagysága pedig a Magasságos szentjei népének adatik. Királysága örökkévaló királyság lesz, és őt tiszteli, és neki engedelmeskedik minden hatalmasság.

Dán 8. A négy királyságból kettőn van a hangsúly. Van Babilon, van a méd-perzsa, a görög és a római. A 8. fejezet a méd-perzsáról és a görögről beszél, és elképesztő részleteket ad nekünk.

Dán 8:3 Fölemeltem a szememet, és láttam, hogy íme, egy kos áll a folyam előtt, amelynek két szarva volt. A két szarv magas volt, de az egyik magasabb, mint a másik, és a magasabb később nőtt ki.

Ez a méd-perzsáról beszél, amit itt olvasunk is:

Dán 8:20 Az a kétszarvú kos, amelyet láttál, Média és Perzsia királya.

Tehát ezt sem tippeljük csak, hanem elmondja, hogy mi ez. Emlékezzünk, hogy a prófécia Babilonban íródik. Konkrétan beszél a Méd-Perzsa Birodalomról, ami akkor még nem volt világbirodalom. Utána a Görög Birodalomról is beszél, ami pláne nem volt az. Elképesztő! Nagyon sokan azt gondolják, hogy Dániel később írhatta ezeket, mert annyira pontosan ír! Nem csak kos és bika, hanem említi Perzsiát, a médeket és a görögöket. Dán 8:5-ben pedig beszél a kecskebakról, amelyik nem érintette a földet. Dán 8:21-ben a kecskebak Görögország királya. Dán 8:7-ben „Láttam, amint a koshoz ér, és ledöntötte.”

Dán 8:8 A kecskebak pedig igen naggyá lett. De amikor hatalmassá lett, letört a nagy szarv, és a helyébe négy tekintélyes szarv nőtt az ég négy szele felé.

Dán 8:22 Hogy az letört, és négy állt a helyére, ez azt jelenti, hogy népéből négy királyság keletkezik, de nem lesznek olyan erősek.

Ez Nagy Sándor négy hadvezére, akik között feloszlott a birodalma. Kettő jelentősebb, az egyik Szíria, a másik Egyiptom felett: a Seleucid és a Ptolemaida Birodalom, az uralkodóik után lett elnevezve. Ez a két uralkodódinasztia töltötte be a történelmet évszázadokon át. A nagy Szíria és nagy Egyiptom között ott volt a kis Izrael.

Dán 8:9 Közülük az egyikből – mi úgy értjük, hogy ez a Seleucid Birodalom, azaz Szíria – egy kis szarv nőtt ki, és nagyon megnőtt dél felé, kelet felé és a kívánatos ország felé.

A teológusok úgy értik ezt, hogy ez egy történelmi személyről beszél, aki az előképe, árnyéka az Antikrisztusnak. Ő volt IV. Antiochus, más néven Epiphanes. Seleucid Birodalom királya volt, és eldöntötte, hogy elpusztítja a zsidókat, és a zsidó vallást teljes mértékben kiirtja. Ezt olvassuk Dán 8:11-12-ben. Beszüntette a mindennapi áldozatot, Dán 8:14 kettőezer-háromszáz napig tette ezt. Ez Kr.e. 171-165-ig történt. Dán 8:12 földre tiporta az igazságot. A zsidók templomában épített egy oltárt, amit Zeusznak ajánlott.

A zsidó ünnepek nem voltak megengedve. Nem lehetett beismerni, hogy zsidó vagy, elégették a Tórát, szégyenteljes áldozatokat végeztek az oltárokon, és kihordták az edényeket onnan. Vannak történetek, amik ezzel kapcsolatosak. Például volt két nő, akik titokban körülmetélték a gyermekeiket, őket megtalálták, körbehurcolták a városon, és végül ledobták. Aztán voltak, akiket megtaláltak, hogy barlangban a szombatot megtartották, és őket is elégették.

Ez a kis szarv, Epiphanes egy disznót áldozott a templomban. Mi nehezen tudjuk elképzelni, hogy ez mit jelent egy zsidó számára. Nehéz ennél nagyobb sértést, istenkáromlást elképzelni, minthogy egy pogány disznót áldoz a templomukban. Ez lett a pusztító utálatosság kifejezés. Ez provokálta a makkabeusok lázadását, ami szintén a Seleucid Birodalom idejében volt Kr.e. 2. században. A hanuka is az odaszánás ünnepeként ismert. Azt ünneplik, amikor ezen események után megtisztítják újra a templomot.

Ebben a fejezetben hallunk ezekről a királyságokról és Nagy Sándorról. Szó van a négy hadvezérről, és hallunk a kis szarvról, amelyik beszennyezi a templomot. Milyen elképesztő részletek! Ez vezet minket a 9. fejezethez, ami Dániel hetven hetéről beszél. Ez Círus rendelete előtt történt. Dániel imádkozik Kr.e. 735-ben. Dániel tanulmányozta Jeremiás könyvét, és ott a próféciából – amit már említettünk – felismeri, hogy ez a fogság igazából csak hetven év lesz, és egy gyönyörű imát imádkozik. Róm 9-ben is látjuk, ahogy Pál a saját népe felől imádkozik. Dániel ugyanígy a saját népéért imádkozik, hogy mikor lesznek helyreállítva, és mikor fog megtörténni a királyság. ApCsel 1-ben is ez volt a tanítványok kérdése: Most fogod felállítani a királyságot?

ApCsel 1:7 Mire ő azt válaszolta: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett.

Nem azt mondta, hogy ez nem is lesz meg, hanem azt mondta, hogy az idő meg van határozva. Istennél az idővonal le van fektetve.

Dán 9-ben Dániel imájában azt látjuk, hogy megvallja a népe bűnét és a sajátját is. Nagyon sokat tanulhatunk abból, ha tanulmányozzuk ezeknek az emberek az imáit. Ezek a vezetők nem voltak túl nagyok ahhoz, hogy azt mondják: Mi bűnt követtünk el. Nem arra álltak készen, hogy magukat megvédjék, hanem készen voltak arra, hogy arcra boruljanak, és azt mondják: Mi vétkeztünk.

Dániel imáját egy elképesztő prófécia formájában válaszolja meg. Lehet, hogy Dániel azt hitte, hogy a hetven év után eljön a királyság időszaka, úgyhogy Gábriel angyal erre vonatkozóan kicsit helyre tette. Szóval azt mondta, hogy ez nem hetven év, hanem hetvenszer hét. Kicsit szerencsétlenül jön ki ez, mert ő azt mondja hetven hét, ami heteket jelent, de a szövegkörnyezetben viszont már évekről van szó. Tehát ez hetvenszer hét év, azaz négyszázkilencven év.

20150730_pGraham_4

Ebben az idővonalban, amit ez a prófécia ad, van egy kis megszakítás. Úgy is nevezhetnénk, mint egy nagy zárójel. A hatvankilencedik évhét és a hetvenedik évhét között történik meg ez. Meghatározatlan időszak választja el ezt a két időszakot. Tehát amikor Dániel hetvenedik évhetéről hallasz, az Dániel hetvenedik hete, ami amúgy hetet jelent. Tehát van hetven darab hét hosszú időtartam, és van egy utolsó hét hosszú.

Menjünk most az utolsó időszakhoz. A hatvankilencedik és a hetvenedik hét között van egy meghatározatlan hosszúságú időszak. A hetvenedik évhét a jövőben van, az még elkövetkezendő. A Jelenések könyve nagy nyomorúságként hivatkozik erre. Azt tudjuk, hogy ez két három és fél éves időszak. Néha csak a második három és fél évet hívja nagy nyomorúságnak.

Jer 30:7 Jaj, mert nagy nap az, nincs hozzá hasonló! Nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak; de megszabadul belőle!

Itt ezt hívja Jákób nyomorúságának, mert ekkor Isten népén van a hangsúly, és az Ő munkájának a befejezésén.

Dán 9:24 Hetven hét van kiszabva népedre és szent városodra, …

Tehát ez a hetven hét, amiről már beszéltünk, és ez a négyszázkilencven év. „népedre” – tehát ez a zsidókról szól. Megadja azoknak a dolgoknak a körét, amiknek meg kell történnie:

Dán 9:24 … hogy megszűnjön a törvényszegés, és véget érjen a bűn, eltöröltessék az álnokság, és eljöjjön az örökkévaló igazság, lepecsételjék a prófétálást és a látomást, és felkenjék a szentek szentjét.

Ezek olyan dolgok, amik még nem történtek meg: örökkévaló igazság, felkenjék a szentek szentjét. Ez már a második eljövetel után lesz meg, az ezeréves királyságról szól.

Dán 9:25 Tudd meg azért, és gondold meg: a Jeruzsálem újraépítése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van;…

Hét hét, ami negyvenkilenc év, és egyébként ennyi időbe telt nekik újraépíteni a templomot, ami az egyetlen ok, amiről tudok, hogy ez így meg van adva. A hatvankét hét pedig négyszázharmincnégy év. A kettő együtt a négyszáznyolcvanhárom év. Ami azt jelenti, hogy hét hiányzik a négyszázkilencvenhez. Ad egy elképesztő meghatározást. Ez az egyik leginkább elképesztő prófécia az egészben.

Elmondja nekünk, hogy ez az időtartam onnantól kezdve, hogy a rendeletet kiadták, hogy újraépíthetik a templomot a városban a Messiás-fejedelemig négyszáznyolcvanhárom év lesz. Néhányan Círus rendeletétől, néhányan Artahsasztá (Artaxerxész) rendeletétől számolják ezt, de ezen ne akadjunk fenn. Én Artahsasztá rendeletétől fogom számolni, mert abban látjuk, hogy a városról és a falról is beszél, és azt is mondja, hogy nehézség idején van ez, ami pedig Nehémiásról beszél.

Dán 9:25 … újra megépítik az utcákat és a kerítéseket, mégpedig viszontagságos időkben.

Mindenesetre, ha Artahsasztá rendeletét nézzük, amiről tudjuk, hogy mikor történt, március 14. Kr.e. 445-ben. Úgyhogy most azt kell tennünk, hogy a négyszáznyolcvanhárom évet – ami zsidó év, tehát háromszázhatvan napos – beszorozzuk, és akkor kijön, hogy ez százhetvenháromezer nyolcszáznyolcvan nap. (483*360=173880) Ha kezded számolni a rendelettől kezdve, akkor eljutsz ahhoz a naphoz, amikor Krisztus bevonult Jeruzsálembe, és kijelentette, hogy Ő a Király. Ez elképesztő! Agyrepesztő! Mert azt mondja, hogy a Messiás-fejedelemig van ennyi idő a rendelettől. A héber szó a Messiás-fejedelemre a király, az, amit Saulra is használt az Írás, vagy amikor Dávid királyról olvasunk, ott is ugyanez a szó.

Tehát Dániel könyvéből Babilon idejéből van egy próféciánk több száz évvel előbb, és a prófécia megadja a dátumot, hogy mikor lesz majd a Messiás-fejedelem, Krisztus eljövetele. Ha nem biztos a hited a Bibliában, akkor csak legyél tanítványa a Bibliának! Ez rabul ejti a szívünket. Amikor Jézus bejött a városba, betöltötte Zak 9:9-et, ami azt mondja: Íme, a Királyod jön hozzád szamárháton ülve. Azt mondja az embereknek – Luk 19:44 – „Nem ismertétek a meglátogatásotok idejét.” Abban a fejezetben megemlíti a templom elpusztítását is, ami Kr.u. 70-ben történt.

Dán 9:26 A hatvankét hét elmúltával pedig kiirtják a Messiást, …

Álljunk meg itt egy picit! Ez a prófécia nem csak azt mondja el, hogy eljön majd a Messiás, nem csak azt mondja el, hogy mikor fog eljönni, hanem azt is elmondja, hogy amikor a Messiás eljön, ki lesz irtva. Ez a szó, amit ott használ, azt jelenti, hogy büntetésből lesz kivágva. Aztán azt is mondja, hogy nem Saját Magáért. Nemcsak hogy eljön, nemcsak hogy meghal, de nem is Saját Magáért, hanem valaki másért. Elképesztő!

Mi más van még itt megprófétálva, ami történik majd? A hatvankilencedik és a hetvenedik évhét közötti időszakban három dolog van még. Az első, hogy a Messiás ki lesz vágva. Mit mond még?

Dán 9:26 … A várost és a szent helyet pedig elpusztítja a következő fejedelem népe. …

Ez Kr.u. 70-ben megtörtént, amikor a templomot elpusztították. Amit Krisztus szintén megprófétált az evangéliumokban.

Dán 9:26 … Vége lesz mintegy vízözön által, és eldöntött tény, hogy pusztán áll a háború végéig.

Ami azt jelenti, hogy Izrael, Isten népe földjét háború fogja jellemezni. Milyen hosszú ez az időszak? Azt tudjuk, hogy minimum olyan hosszúnak kellett lenni, ami a keresztre feszítéstől a templom 70-ben történt elpusztításáig tartott, viszont azóta még majd’ kétezer év eltelt. Aztán Dániel prófétai szemében, amikor ő ezeket a heteket végigvette, a két hegy csúcsát látta: a hatvankilenc hetet és a hetvenedik évhetet; de nem látta az időszakot köztük:

20150730_pGraham_5

Ez az időtartam a nagy zárójel, a gyülekezeti kor. Mi a hatvankilencedik és a hetvenedik évhét között vagyunk. Az összes megelőző dolog már megtörtént, mi már a gyülekezeti korban vagyunk, és várjuk, hogy az utolsó hét elkezdődjön. Mikor fog elkezdődni? Erről beszél a következő vers:

Dán 9:27 És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, …

Ez azt jelenti, hogy a nagy nyomorúság akkor kezdődik el, amikor egy szövetséget aláírnak aközött, akiről később majd kiderül, hogy ő az Antikrisztus, és Izrael között. Azt mondja, hogy egy hét, ami hét évet jelent. Amikor aláírják a szövetséget, onnan kezdve hét év.

Dán 9:27 … de a hét felénél véget vet a véresáldozatnak és az ételáldozatnak, és utálatosságok szárnyán jön pusztítva, míg rá nem szakad a pusztítóra az elvégeztetett pusztulás.

Ez az, amiről Krisztus úgy beszélt, hogy pusztító utálatosság. Ez az, amit Dániel megprófétált, hogy az Antikrisztus majd a hét év félidejében fölállítja magát, mint imádandót. Megtöri a szövetséget, véget vet az áldozati rendszernek, és ez a bálvány fel lesz állítva és imádni kell. Tömegek lesznek, akik mártírrá válnak, és a zsidókat üldözik majd. Ez Dániel hetvenedik hete vagy Jákób nyomorúsága.

Fejezzük be azzal, hogy Máté evangéliuma 24. fejezetét megnézzük. Persze sokkal több mindent lehetne mondani éveken át. Olyan biblianyomtatásban, ahol Jézus szavai pirossal vannak szedve, valamit észrevehetsz ezzel a fejezettel kapcsolatban. Van egy kifejezés ebben a fejezetben, ami nem piros betűs. Krisztus beszél az egész fejezeten át, és Máté az isteni ihletettség során hozzáadta ezt: aki olvassa, értse meg. Hátborzongató!

Mát 24:15-16 Amikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, amelyről Dániel próféta szólt, ott áll a szent helyen – aki olvassa, értse meg –, akkor akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre.

Ez segítség lesz majd akkor a zsidóknak: Amikor látjátok ezeket, ismerjétek fel, és meneküljetek! Aztán a hozzátartozó kommentárt pedig Jel 12-ben láthatjuk.

Ámen.

Kategória: Egyéb