A kereszt a leginkább ellentmondásos jelkép igazából. Annyira gyűlölik, annyira üldözik a világban! Úgy tudjuk, hogy több keresztényt ölnek meg ma, mint bármikor ezelőtt. Azt mondják, legalább kétszázmillió keresztény van a világban, akiknek mindenféle alapvető jogaik sérülnek azért, mert keresztények, és sok helyen meg is halnak érte.
A keresztet vagy üldözik, vagy lekicsinylik. A mi társadalmunk lekicsinyli a keresztet általában. Úgy teszünk, mintha egy ékszer lenne, vagy egy vallásos jelkép, de nem az. A kereszt annyira fontos! Nem az, ami látható, hanem az, amiről beszélünk, az igazi, Jézus, az Ő élete és az Ő áldozata.
Miért olyan érdekes a kereszt? Miért olyan fontos nekünk? Elsősorban azért, mert nagyon sok világvallás van, amelyek nem kapcsolódnak igazán a történelemhez. Úgy értem, a buddhizmus, a hinduizmus nincs hozzákötve semmilyen történelmi eseményhez. Úgy értve, hogy nincs olyan történelmi esemény, amelyről ha be tudnád bizonyítani, hogy nem történt meg, akkor összeomlana a buddhizmus, vagy összeomlana a hinduizmus. Nem cél, hogy itt összehasonlító vallástant tanítsak, de ez óriási különbség a kereszténységhez képest. Mert a kereszténység más.
A kereszténység azt mondja, hogy Isten kijelentette Magát ebben a Könyvben, a Bibliában beszélt Magáról, de aztán mond még valamit. Nem csak egy Könyv az alap, mert könyve van sok mindenkinek, hanem történt is valami. Voltak történelmi események, és a kereszténységünknek az egyik ilyen esemény az alapja.
Annak idején, az 1900-as évek elején a kereszténység ellenségei ezt felismerték. Úgyhogy nagy erőket fektettek bele abba, hogy bebizonyítsák, a kereszténység bolondság, mert amit a történelemről ír, az bolondság. Úgyhogy az 1900-as évek elején a keresztények nagyon sok gúnyt kaptak az archeológia miatt. „Ninive, Szodoma, Gomora, edomiták… Miről beszéltek? Ilyenek nem is léteztek! Amikor Mózesnek meg kellett volna írni a könyveit, akkor még nem is írtak az emberek! Miről beszéltek, keresztények? Nevetségesek vagytok!”
Aztán mindez nagyszerűen sült el. A mi számunkra nagyszerűen sült el, nekik nem annyira. Mert azokra a korai támadásokra válaszként mára azt találtuk, hogy elképesztő tárháza van a bizonyítékoknak. Vannak történelmi, archeológiai, irodalmi bizonyítékok is.
Egyszer olvastam erről egy cikket. Clifford Wilsonnak, aki archeológus, volt szerencséje tanulni ezektől a nagyoktól, és összevetett kettőt. Az egyik Nelson Glueck volt, aki azt mondta: Harminc éve úgy végzek ásatásokat, hogy a Biblia van az egyik kezemben, és a spakli a másikban, és azt találtam, hogy a Biblia nem hibázik. Egy másik azt mondta: „Clifford! Harminc éven át tanítottam diákokat a Harvardon, akik keresztény szolgálatra készültek. Azt mondtam nekik, hogy elfeledhetik, hogy Mózes írta Mózes 1-5-öt – úgyhogy ne menj a Harvardra tanulni 🙂 –, de el kellett ismernem, hogy tévedtem.”
Mindkettő nagyon nagy régész. Az egyik azt tanította harminc éven át, hogy a Biblia nem megbízható, és aztán azt kellett mondania: Tévedtem. A másik azt mondta: Ragaszkodtam ehhez, és nem találtam benne tévedést. Ez jelentős nekünk, mert ez történelmi.
Találtam valamit, ami nagyon érdekes. Ez genetika. (Nem fogunk mélyebben belemenni.) Azt mondják – és rengeteg a spekuláció ebben, de azért érdekes –, hogy minden ma élő emberi lény egy meglepően közeli közös ősre vezethető vissza, lehetséges, hogy az elmúlt ötezer évben. Azért emlékezz, hogy a Noé története csak mese. 🙂 Az mítosz. 🙂 Az az oldal, amelyik ezt leírta, legalább tízszer leírta azt is, hogy a Biblia nem korrekt. 🙂 Azért ez legyen világos!
Nekem ez nagyon érdekes, mert az egyik oldalról, amikor gúnyolják a kereszténységet, akkor ne aggódj, a Biblia meg tudja védeni magát. A kereszténység állni fog, azon ne aggódj! A gúnyolódásaik nem fognak sokat érni, ötven-száz év múlva nevetségesek lesznek, úgyhogy nem kell szégyellned magad emiatt.
Figyelj azonban! A fő dolog itt az, hogy ha a Biblia történelmi, ha a kereszt történelmi dolog, akkor az emberek nagy része kiakad ezen. Ezért nem szeretik elfogadni, mert ha mindez történelmileg igaz, akkor nem tehetek úgy, hogy én döntöm el, hogy mit hiszek a világról. Hogyha igaz, hogy ez a Könyv lejegyzi Istennek a beavatkozásait az emberi történelembe, akkor az azt is jelenti, hogy én nem választhatom szabadon, hogy mit hiszek. Az emberek kiakadnak ezen.
„Én azt akarom hinni, hogy a Biblia nem igaz. Azt akarom hinni, hogy Isten nem létezik. Akkor élhetek úgy, ahogy én akarok. Akkor nincs senki, aki megmondhatná nekem.” Ez nagyon jelentős. Ha a kereszt történelmi, és az, akkor az életemben, a mindennapi életemben Isten benne akar lenni. Akkor az azt jelenti, hogy Isten a történelemben benne volt, és akkor benne akar lenni az én életemben is valós értelemben, személyes értelemben. Ez az üzenet igazából, hogy a kereszt az az üzenet, amit hallanunk kell.
Az az üzenet, hogy Isten a szíveden keresztül, a döntéseiden keresztül befolyásolni akarja az egész életedet. És tudod, mit? A te életeden keresztül szeretné megváltoztatni mások életét, szeretné megváltoztatni egy közösség életét, egy város életét, egy ország életét. Szeretné megváltoztatni a történelmet a te életeden keresztül.
5Móz 28:13 „Ha ragaszkodsz az Én beszédemhez, akkor te leszel a fő, és nem a farok. Te vezeted az életed, és nem az életed rángat téged mindenhova.” Ez a nagyszerű ígéret erről szól. Itt kezdődik, hogy a kereszt történelmi, hogy a kereszt valós, és Isten a mi életünkben valós akar lenni, és bele akar folyni. Ez azt jelenti, hogy neked, nekem, a családodnak, a barátainknak, a gyerekeidnek többre van szüksége a jóságnál, a kedvességnél. Nekünk kell az Istennel való közösség. Több kell a gyerekeinknek, mint az anyagi biztonság. Nekünk is szükségünk van szellemi életre, szükségünk van szellemi célokra, és ez csak a keresztnél kezdődik.
Talán még egy dolog a kereszttel kapcsolatban. Ez a gondolat, hogy amikor pl. egy afrikai törzsi vallásban úgy érzik, hogy az istenük – ami általában egy fa vagy egy kő – haragszik rájuk, akkor odavisznek egy kecskét, megölik. Bemutatják az áldozatot, és remélik, hogy az istenük jó néven veszi. Mi ez? Nekem megvesztegetésnek tűnik. Neked nem? Nem olyan, mintha megvesztegetnék valakit?
Mi a vesztegetés? Látom, hogy a bíró a másiknak fog igazat adni, ezért egyszer megvárom a bírót, amikor végez, és teszek neki egy ajánlatot, amit nem tud elutasítani, és a következő tárgyaláson már nekem van igazam. Ez vesztegetés. Nem ugyanez az, amikor visznek az istennek egy kecskét, egy birkát vagy egy gyereket? Aztán még meg is magyarázzák: Az én istenem jó néven veszi.
Ez nagyon nyers, de ugyanez van a hinduizmusban is, csak sokkal kifinomultabb módon. Ott van a házi isten a szentélyben, kinyitja az ajtaját, megrázza a csengőt, hogy felébressze, kiveszi az előző napi ételt – mert persze nem ette meg valamiért, ki érti ezt? 🙂 –, és berakja neki a frisset. Miről szól ez? Vesztegetés. Szerintem vesztegetés.
Egy értelemben, amikor olvastad a Bibliát, az Ószövetséget, akkor lehetett ilyen érzésed, nem? Ahogy az áldozatokat – a kosokat, a marhákat, birkákat és gerléket – vitték a templomba, és megölték. Ez vesztegetés, nem? Akár így is tűnhetett a judaizmus. Az iszlám, benne az öt pillér – nagyon egyszerű a gondolat: megcsinálod mind az ötöt, és Istennek tetszik az életed.
A kereszt valami mást mond nekünk. A kereszt azt mondja, hogy nincs fizetség a részedről. Nincs vesztegetés. Mi részünk volt nekünk a keresztben? A miénk csak az volt, hogy mi öltük meg Jézust. Tudom biztosan, hogy van, aki azt mondja: Én nem tettem volna! Hadd magyarázzam el, a mi bűnünk volt az.
Tulajdonképpen már az Ószövetségben is – Zsolt 50:7-10 – Isten azt mondta: „Azt hiszed, hogy kellenek Nekem az áldozataid? Ha éhes lennék, nem neked szólnék.” Alapjában véve ugyanezt mondja, hogy ez nem vesztegetésről szól. Ugyanez a kereszt. „Neked nincs semmi részed benne. Én csináltam meg ezt.” – mondja Isten. Az Újszövetségben sokkal világosabban látjuk ezt. A következő vers Jézusról szól:
Zsid 10:5 Azért e világba jövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem,
Ez a gondolat, hogy Isten elmondja nekünk: Figyelj, ez sosem arról szólt, hogy megvásárolnád a jóindulatomat. Ez azt jelenti nekünk a mai nap, hogy nem tudom befizetni magam Isten kegyébe. A jó cselekedeteim, vagy a pénzem, vagy a kedvességem és a hasonlók – ez nem működik. Nekünk ez azt jelenti: Isten szeret engem, és az Ő szeretete árad felém. Nincs ebben fizetségem. Isten rendezte le az árat az én javamra.
Nem tudom, hallod-e, amit mondok. Nagyon fontos megértened! A legváratlanabb helyzetekben kerülhet elő, hogy tudod-e, miről beszélünk. Amikor jön a próba, jön a nehézség, a kis szívem azt mondja: „De Isten! Én olyan jó fiú voltam!”; és a szám széle meg-megremeg. „Én jó fiú voltam! Miért bántasz engem?” – próbálom Őt manipulálni, de nem megy. Nem olyan, akit lehet. Folyton, a leginkább meglepő helyzetekben jöhetnek elő ezek.
Tegnap „teológia vizsgám” volt egy bevásárlóközpontban. Vissza kellett vinnem egy rossz terméket, és a hölgy a pultnál, amint írta az adatokat, rám nézett, és azt kérdezte:
– Az úr neve?
– Jézus Krisztus! – vágtam rá azonnal. 🙂
Annyira meglepődtem! „Itt, ebben a bevásárlóközpontban ez a kérdés? De hát jól van, legyen!” 🙂 Azt próbálom mondani, hogy kérdések mindig lesznek. Komoly kérdések, kihívások.
Hadd mondjak egy másik történetet, ez komolyabb. P. Matti írta Dohából (arab világ): „A hotelben sokféle emberrel találkozom a világ minden részéről. Sokan az ott dolgozók közül hívők. Van egy fivér Kenyából, egy nővér Olaszországból, egy másik Makedóniából, egy fiatalember Szerbiából. Sokan újjászületett hívők. Sokuknak jelent kihívást az őket körülvevő erős hitű arab kultúra. Főleg azért, mivel most megértették, hogy soha nem ismerték meg igazán a hitük alapjait, tanait.”
Lehet, nem tervezed, hogy elköltözöl Dubaiba, de lehet, hogy elköltözöl Németországba, vagy Angliába, vagy Debrecenbe… teljesen mindegy, hogy hova. Ott lesz a kérdés: Mi a hited? Milyen a kereszténység? Fizetünk, és akkor Isten azt mondja: Jó gyermekem!?; vagy felismered, hogy Isten szeret téged anélkül, hogy fizetnél, hogy tennél, hogy hozzáadnál. Felismered-e, hogy nekünk az összes részünk a keresztben valahol a szögek környékén volt, és nem pedig jó szerepünk volt benne? Tőlünk nincs fizetség. Ez a kereszt. Nincs vesztegetés. Nem mi tettük. Ő végezte el a munkát.
Ez azt is jelenti, hogy ma is Ő dolgozik bennünk. Fil 2:13 Ő munkálja bennem az akarást és a cselekvést is. Amikor járni akarok Vele, akkor hálát adhatok Neki ezért. Amikor döntéseket hozok Vele, amikor visszanézek egy nap, akkor látni fogom, hogy mennyire az Ő munkája volt ez is. Bátorítani akarlak, hogy Isten veled van, és végezni akarja a munkáját. Nem kell, hogy úgy maradj, ahogy vagy.
Az iszlám nagyon sikeres vallás, mert egy nagyon jó rendszer. Jól van összerakva. Semmi kétség. Könnyen érthető. Olyan, mint mi vagyunk: Fizess, és aztán reméld, hogy valami jó történik.
A kereszténység más. Jézus fizetett, és minket elhívott arra, hogy új életben járjunk. Olyan életben, ahol nem az én erőm, teljesítményem, jóságom számít, nem a képességeim, hanem odajövök Hozzá, és azt mondom: „Uram, üres vagyok. Uram, erőtlen vagyok. Kérlek, tölts meg! Kérlek, legyél Te az én életem.” Ez a kereszténység, az igazi. Az, ahol Ővele járunk, és Ő velünk jár. Hallod-e? Ez a sorrend: Mi Ővele járunk, és Ő velünk jár. Nem pedig fordítva.
Gal 2:19-20 – ezek a versek a keresztről, és Pál ott így beszél: Krisztussal együtt megfeszíttettem, élek, de többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Ez másik élet. Erről szól a kereszt.
Talán ez az utolsó gondolat a kereszthez befejezésül. A kereszt azért nagyszerű, mert elmondja: van egy konkrét hely, ahol Isten hajlandó találkozni velem. A keresztnél Isten mivel találkozott az én életemből? Az én életemben vannak jó dolgok – tudok kedves lenni, tudok szeretni –, vannak rossz dolgok, és vannak még rosszabb dolgok. Aztán vannak dolgok, amiket nem vallok be sehol sem. Ez biztos! Isten melyikkel találkozott? Azzal, amit nem vallanál be senkinek sem.
Jézus a keresztnél a legrosszabbal találkozott, ami benned van. A legrosszabbal. Az összes bűnömmel. Hogy úgy mondjam, ott Jézus Magára vette az egész súlyomat. Ez divatos ma, hogy bizonyos kérdésekre – Hány kiló vagy? Hány éves vagy? – kevesebbet mondok, mint ami valós. 🙂 Ő viszont a valóságot vette Magára, az igazi terhet, az igazi súlyt, mindazt, amit letagadok, amiről hazudok. Ő elszenvedte a teljes poklot, amit nekem kellett volna elszenvedni. Tudod, hogyan jött ki belőle? Úgy, hogy szeret engem.
Luk 24-ben a feltámadást követően utánament a tanítványoknak az emmausi úton, Ján 21-ben a feltámadást követően utánament Péternek, amikor az visszament a halászathoz. Ebből azt látjuk, hogy Jézus Magára vette a legrosszabbat, amit mi adhatunk, és aztán úgy jött ki, hogy szeret minket, utánunk jön, és törődik velünk.
Zsid 2:11 és 11:16-ban azt írja, hogy nem szégyell minket a testvéreinek hívni. Jézus nem szégyell engem a testvérének hívni. Isten nem szégyell engem a Magáénak hívni. Úgy jött ki. Lenyűgöző! Mindennel szembenézett. A legrosszabb dologgal is, ami lehetett, és Ő győzött, és úgy jött ki belőle: Én szeretlek téged. Ez a kereszt. Ez az a hely, ahol Ő hajlandó találkozni velem.
Én azt mondanám: „Uram, én akkora vétkes vagyok! Annyira rossz vagyok! A testvéreim szentek, de ha tudnád, én mennyire elbuktam ma! Ne is gyere hozzám!” Jézus azt feleli: „Nem jövök oda hozzád. Te gyere ide.” Aztán odamegyek, és a keresztnél: Azt hittem, hogy az rossz, de nem, még sokkal rosszabb a kép, mint én gondoltam.
Isten azt feleli az én problémámra: „Én még sokkal rosszabbnak láthatlak téged, mint amilyen vagy. Ahelyett azonban szeretetben elbántam ezzel. Úgyhogy ma Én melletted vagyok. Ez az a hely, ahol hajlandó vagyok találkozni veled. – mondja Isten. – Nem a te feltételeid alapján, hanem az Én feltételeim alapján.” Az a legjobb hely nekem, ahol találkozhatok Istennel. Mert a kereszt egy egyetemes, tökéletes, személyes megoldás volt akkor, kétezer éve. Mindegyikünknek.
Ha nem hiszel Jézusban, és azt mondod: Ha tudnád, én milyen vagyok!; vagy azt mondod: Én túl jó vagyok, tulajdonképpen rendben vagyok.; akkor tudd, hogy mindenkinek a kereszt a válasz. Ez az a hely, ami megold annyi mindent az életünkben! A mai nap is ugyanígy ez személyes és tökéletes, és mindnyájunkra igaz.
A keresztény élet az, hogy én járok Ővele, és aztán Ő jár velem. Ez a kereszt. Bárhol, bármikor. Ez nem egy különleges város, nem egy épület – ez, vagy egy templom, vagy egy zsinagóga –, hanem ez olyan, amihez mindig jöhetek a szívemben. Minden helyzetben, minden eseményben minden nap jöhetek a kereszthez, és találok helyet, ahol nincs lefizetés, ahol igazság van, ahol Isten valóban belenyúl az életembe, és ahol én új életet találok. Ez a kereszt.
Ahogy p. Matti mondta, olyan sok keresztény van, aki amint belekerül egy nehéz helyzetbe vagy kihívás alatt van egy nehéz helyzetben, akkor kell rájönnie: Nem vagyok kész még! Bátorítalak, és ezért vagyunk együtt, és ezért van bibliaiskolánk, ezért vannak bibliatanulmányaink, ezért vannak imaalkalmaink, hogy készítsük a szívünket. Ezért fontos a gyülekezet, mert bátorítja a szívem Istennek a mindennapi valóságában. Aztán járhatok ebben. Ámen.
Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked azt, hogy adtad a Te Fiad. Jézus, köszönjük, hogy eljöttél értünk, hogy fizettél azon a kereszten, hogy megmutattad, hogy nekünk ebben nincs részünk, hogy ezt megtetted értünk. Köszönjük Szent Szellem, hogy alkalmazod ezt ránk minden napon.
Ha még nem ismered Jézust, lehet, hogy vallásos vagy, lehet, hogy nem, lehet, hogy nagyon bűnösnek érzed magad, lehet, hogy nagyon jónak érzed magad, nem tudom, az evangélium, a jó hír neked szól, és az a következő. Jézus eljött, élt, fizetett a bűneinkért a kereszten, és legyőzte azokat, amikor meghalt és feltámadt a halálból.
Ő ma hív téged, azt mondja neked: „Gyere Hozzám! Higgy Bennem! Bízz bennem, és Én új kezdetet adok neked.” Ha te még nem élted át ezt, akkor szólítsd meg Jézust, a szíved csendességében mondd azt neki: „Isten, kérlek Téged, adj nekem új kezdetet. Jézus, meg akarlak ismerni Téged, gyere az életembe! Legyél az Én Megváltóm, ments meg engem! Jézus, bízom Benned, hiszek Benned. Jézus, ments meg engem!”
Ha életedben először imádkoztál így, akkor kérlek, küldj nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), hadd örüljünk veled.