Ján 10:17-18 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.
Ez csodálatos rész. A világ rátekint a keresztre, és nekik az idiótaság legvégső szimbóluma. „Nevetséges, szégyenletes. A vereség nyilvánvaló. Valaki ott meghalt. Tehát Jézus nyilvánvalóan elrontott mindent. Ő meg akart tanítani minket, hogy hogyan legyünk jók, mi pedig megöltük, akkor nyilvánvalóan kudarcot vallott.” Ez a világ hozzáállása.
Ránéznek, látják a szenvedést a kereszten és azt mondják: ki akarja ezt? „Ha így akarsz szenvedni, akkor nyilvánvalóan idióta vagy. Tehát nyilvánvalóan, ti mindannyian idióták vagytok.” Így tekint a világ a kereszténységre és a keresztre. Mi kicsit másképp látjuk. Mi győzelmet látunk ott, Kol 2. Hogy lehet ez?
Kol 2:14-15-ben írja le, hogy mit tett Krisztus a kereszten valójában. Amikor szenvedett, amikor szégyenbe hozták, amikor gúnyolták, fájdalmat okoztak Neki, nevetségessé tették és végül megölték, akkor Ő valójában valami csodálatosat tett. A világ ezt nem látja. Még nem is ismerik el, hogy problémájuk van. „Bűnös? Én? Miről beszélsz? Én rendben vagyok. Én jóember, erkölcsös ember vagyok. Vallásos ember vagyok. Miről beszélsz? Na, erre aztán nincs szükségem!”
Mindannyinknak, akik bűnösök vagyunk, ez nagy öröm, mert Jézus a kereszten ezt tette:
Kol 2:14-15 eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk – Hurrá! Ez csodálatos! –, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára; Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.
Ezek a versek azt mondják, hogy Jézus elbánt a bűnünkkel, elbánt a démonokkal, az ördögökkel, az egész sátáni királysággal. Az egésszel. Elbánt minden egyes akadállyal, ami köztünk és Isten között még lehetett volna. Ő azt mondja, hogy ezt mind a kereszten tette.
A világ tehát azt mondja: nevetséges, szégyenteljes, idióta; mi pedig az mondjuk: ez győzelem! Ez győzelem! Krisztus ezekben a versekben, valamint Ján 10:17-18-ban azt mondta: Én ezt magam tettem saját akaratomból, senki sem kényszerített Engem. A keresztet nem kényszerítették Jézusra, Ő Maga vette fel. Volt döntési lehetősége, és ugyanúgy, mindnyájunknak van.
P. Rick azt mondta: mi a természetünknél fogva problémamegoldók vagyunk. Elgondolkodtam ezen, mert nagyon jó: a természetünknél fogva problémamegoldó fajták vagyunk. Van azonban ezzel egy probléma. Az, hogy az én megoldásaim mind belőlem származnak és körülöttem forognak. Az én megoldásaim valójában az azonnali válaszadásról szólnak. Visszavágás. Te megütsz engem, én megütlek sokkal inkább. Megpróbálsz engem tönkretenni a munkahelyemen, úgyhogy elkezdek pletykálkodni rólad. Megyek a főnökhöz, és mondok dolgokat rólad.
Vannak megoldásaim, de ezekkel van egy probléma. Az én megoldásaim még több problémát eredményeznek. Egyre több a probléma, és így mész végig az életen. A természetedben megoldod a problémát és ilyen módon foglakozol a dolgokkal, hogy visszavágsz. Megütöd és mondhatod erre: na, ő már nem fog bántani. Igen, de most egy másik problémát teremtettél. A gyűlölet a szívében nem fog elmúlni, hanem amint lehet, hátba fog szúrni.
Most vetsz. Gal 6 a hústestben vetsz. Majd aratsz is ebből. Így élünk. A tékozló fiúnak volt egy bátyja, aki azt mondta az atyjának: „Olyan sok évig szolgáltalak és soha nem adtál semmit jutalmul! Itt ez a mocsok, visszajön, és rögtön megünnepeljük. Ennyi éven át hűségesen dolgoztam neked, és semmit nem adtál.” Ez valójában érdekes. Tökéletesnek látszott az a fiú. Mindannyian ilyen gyereket szeretnénk. Mindent helyesen tett, a saját megoldása volt ez.
Amikor számot vetett mindezzel, akkor a végső felismerése az, hogy minden egyes nap, amit az atyának dolgozott, minden hét, hónap, év, ez mind csak fájdalmat okozott neki. Úgy érezte, hogy ez annyira rossz. Az ő megoldása az életre még több problémát eredményezett, mint ami egyébként lett volna neki. Ez a mi életünk.
Lehet, éled az életedet önmagadban, a vágyaidban – még akár újjászületett keresztényként is –, és magadra nézel. Ha így éled az életed a természeti elmédben, akkor az életed végén azt fogod mondani: „Ezt érdemlem? Annyi problémám van. Csak problémám van, semmi más.” Igen, mert ha vetünk a testben, akkor a testben fogunk aratni, Gal 6. Ha a Szellemben vetsz, akkor a Szellem gyümölcsét fogod aratni.
Ezért van az, hogy Isten elmegy egészen a központig, a gyökérig, és a szívünkkel bánik. Mi meg akarunk érinteni valamit, amit nem kéne, de Isten nem így csinálja. Nem a kezünkre üt, hanem ehelyett a szívünket éri el. Amikor Eféz 4:30-ban a Szent Szellemről beszél. Nem azt mondja, hogy amikor bűnt követünk el, akkor a Szent Szellem a kezünkre fog csapni, hanem azt mondja, hogy a Szent Szellem megszomorodik. Isten eléri a szívünket. A szívünket érinti meg és a gyökérig, a középpontig akar menni. Nem a viselkedésünk érdekli Őt, hanem a gyökeret akarja megérinteni, ahol önmagunkért élünk.
Erre gondoltam, miközben az Úrvacsorát vettük. Volt egy bemerítkezésünk nem olyan rég, nagyon örömteli esemény volt. Ha még nem merítkeztél be, hozd meg ezt a döntést, merítkezz be. Kövesd Krisztust teljes szívedből és merítkezz be, ez fontos. Ez nagyszerű bizonyság is. Miről szól a bemerítkezés? Mi Krisztusban vagyunk. Nagyszerű gondolat ez.
Kol 2:12 Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, akiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztá Őt a halálból.
A bemerítkezés az, hogy meghaltam Krisztussal, és új életet élek. Őbenne voltam, amikor a kereszten volt. Amikor meghalt a kereszten, az Ő győzelme az én győzelmem volt. Tudod ezt mondani? Van elég hited erre? Amikor meghalt a kereszten, akkor Őbenne voltunk. Hogyan? Hit által.
A másik oldal. Mi azt mondtuk: Úr Jézus jöjj az életembe. Eféz 3. Amikor az Úrvacsorán beveszed a szádba a kenyeret, amikor bennünk van a kenyér, akkor az nem hiábavaló, nem pocsékolás. Krisztus élete van bennünk. Krisztus van bennünk. Amikor a poharat vesszük, akkor Őt bevesszük magunkba. Ez szimbólum, de Őt vesszük be. Ez az Úrvacsora.
Eféz 3:17 Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben;
Én Őbenne vagyok, és Ő pedig énbennem. Krisztus bennem van. Ha ezt kimondjuk, akkor hívők vagyunk. Ez hatalmas, nagyszerű, szép. Ez az elmélet. Lehetne igaz. Krisztusban voltam és Ő bennem van, de a kérdés ez: mi van a mindennapokban? Mi van akkor, ha megbántanak? Mi van akkor, ha szégyenben maradok? Akkor Krisztusban vagyok? Ő bennem van? Ha szeretnék visszaütni, akkor Ő vajon bennem van? Ő valóságos-e a számomra?
Nagyon fontos a kereszt. A kereszt kulcsfontosságú. Ha hívő vagy Krisztusban, ha a keresztre gondolsz, ne a szenvedésre gondolj csak, ugyanis az nem az egész kép. Még hívők is gondolkodnak így: a kereszt azt jelenti, hogy szenvedek, úgyhogy megpróbálom elkerülni. Viszont a kereszt nem az. A kereszt a következő. Két oldala van. Gal 2:20 nagyszerű vers. Elolvashatjuk minden istentiszteleten, és mégis valami frisset mond. Nem csak a szenvedés, hanem a győzelem is benne van.
Gal 2:20 Krisztussal együtt megfeszíttettem…
Ez nagyszerű! Ez azt jelenti, hogy az ó-emberem – mindaz bennem, aki arrogáns, idióta, agresszív, önző – az halott. Nincs joga már uralkodni az életemen. Megfeszíttettem Krisztussal.
Gal 2:20 … Élek pedig többé nem én, …
Ez kicsit meglepő. Ha valakit megfeszítettek, ez nem az a fajta kivégzés, amit az emberek túlélnek. Ez olyan, mintha valakit lefejeznének, és utána tovább szaladgálna. Ez nem működik. Mindig vannak cikkek arról, hogy Jézus valójában meg sem halt. Minden Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor jönnek az újabb és újabb cikkek erről: ez nem történt meg.
Az emberek meghaltak a kereszten. Ez meglepő kijelentés, hogy Isten ítéletet hozott és azt mondta: halott vagy. „Tényleg? Még van pulzusom. Élek, hogy lehetséges ez?” Isten azt mondja: igen, lehetséges, a kereszt erről gondoskodott. Minden egyes bűnödet elítélték. A régi ember halott. Te új teremtmény vagy! Ez csodálatos. Annyira gyönyörű ez nekünk! Ez az egyik oldal, hogy Krisztusban voltam elítélve, és ennek vége.
Gal 2:20…hanem él bennem a Krisztus; …
Ő is bennem van minden nap. Ez nem kell, hogy elmélet legyen számunkra akkor, ha megtanulok járni a kereszttel, ha megtanulok bízni ebben az ítéletben és a feltámadott életben – én más életet élek most –, ha megtanulok ebben járni, ha megtanulok erre támaszkodni.
Gal 2:20 … amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem.
Ez csodálatos! Krisztus él bennem. Én el voltam ítélve Őbenne, és Krisztus él bennem. Ez azt jelenti, hogy másfajta motivációm van.
2Kor 5:14-15 Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket, Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámasztatott.
Ez az életünk most. Ha megtanulom, hogy mi a kereszt, akkor az, hogy én Krisztusban vagyok és Ő bennem, az már nem elmélet többé. Krisztus nem a kezemre csapott, nem a viselkedésemmel próbált elbánni, ez nem egy vallás – halleluja, dicsőség az élő Istennek – hanem ez egy szívátalakítás. Isten azt mondja: „Járj, élj a keresztnél! Élj abból a hatalomból!”
Máskülönben mindig önmagadat fogod korlátozni, és minden válasz, minden megoldás csak válaszadás, csak reakció lesz. Egyre rosszabb. Ez borzasztó lesz a házasságban, a barátságban. Harcolsz a bűnöd ellen. Egyre rosszabb és rosszabb. Hagyd az egészet ott, ez nem megoldás. Figyelj! Menj a kereszthez! Krisztus keresztjére van szükséged. Ez nem olyan megoldás, ami több problémát okoz, hanem elbánik velem. Ez annyira nagyszerű.
Ez önkéntes döntése volt Krisztusnak. Ugyanúgy, a számunkra is az. Senki sem kényszerítheti ezt rád. Prédikálhatok erről minden istentiszteleten, nem jelent semmit, ha csak nem döntesz. A tied a döntés. Minden reggel, amikor fölkelsz, odamész-e Őhozzá? Mondod-e Neki: „Uram, más életet akarok! Mindent leteszek a lábaid elé. Benned meghaltam, új életem van. Ezt a szabadságot akartam. Nem akarom önmagamat korlátozni. Isten mentsen attól, hogy annyira korlátozott legyek.”
A gyülekezeti élet. 2Kor 12:20-21 – itt van egy „gyönyörű” lista arról, hogy ha mi keresztények nem egymással közösségben élünk és nem a keresztnél, ha nem vagyunk közösségben a keresztnél, akkor ez a lista lesz közöttünk.
Ez a folytatása annak, amit már említettem Krisztus szeretetéről:
2Kor 5:16 Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; …
Hogy ismerjük egymást? Ismerjük egymást test szerint? Nagyon könnyű látni valakit a testben, látni a gyengeségeit. Tudnám tanulmányozni mások gyengeségeit, tehetném ezt. Ha ezt teszed – a test ismeri legjobban a testet, a régi bűnös természet az, ami a legjobban felismeri a másik régi bűnös természetét –, ha látsz mindenfajta gyengeséget mindenkiben, ha így látod a gyülekezetet, akkor azt mondhatom, hogy aggódj! Vigyázz, mert lehetséges, hogy igazad van, nagyon igazad van, mindenkin látod, hogy kinek nincs igaza a gyülekezetben, de csak azért látod, mert te magad is testben élsz.
Szoktunk ezzel viccelődni: megvan az ajándékod arra, hogy a nyilvánvalót kijelented. Az egyetlen baj, hogy nem a Szent Szellem ajándéka, és nem biblikus ajándék. Ez ajándéka az ó-természetnek. Képes vagy látni a problémát és kimondani: ez nem tökéletes gyülekezet. Nagyszerű, ügyes voltál. Mi is tudtuk ezt. Ez rendben van. Egész örökkévalóságon át nézhetnénk, kereshetnénk a tökéletes gyülekezet, de engem ide hívott Isten, úgyhogy nekem ez a tökéletes gyülekezet.
„ezentúl senkit sem ismerünk test szerint” Ez mit jelent? Belenézel a tükörbe, és azt mondod: „Utálom ezt. Utálom ezt a bűnt. Utálom a gyengeségeit. Ez egy bukás. Ráncos, … Ez borzasztó.” Hogyan ismered önmagad? Azt hiszem a test szerint. Ne tedd! Élj a keresztnél: én győzedelmes vagyok. Ez nem egy önsegítő tanítás.
Ez nem arról szól, hogy mondogatod magadnak: győztes vagyok, sikeres vagyok. Nem! Nem erről van szó, hanem csak alkalmazzuk az igazságot. Annak az igazságát, amit Krisztus tett értünk. Hit által tegyük ezt. Minden nap menjünk oda.
2Kor 5:16 …sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük.
Ez lehetséges. Lehetsz keresztény, tekinthetsz úgy Krisztusra, hogy test szerint ismered Őt. Az mit jelent? Azt jelenti, hogy ránézek, és azt mondom: annyi tennivalóm van, hogy olyan legyek, mint Ő. Érted ezt? Krisztusra tekintek, és azt mondom: annyi munkám van, hogy olyan legyek, mint Ő. Egy pillanat, állj meg! Olyan vagy, mint Ő. Test szerint azt fogod mondani: „Olyan sose leszek, mint Ő. Jobb, ha már fel is adom, vagy megpróbálok még keményebben munkálkodni.” Nem ez az üzenetünk azonban. Olyan vagy, mint Ő, mert Őbenne vagy, és Ő benned. Csak járnod kell ebben. Arra hívott Isten, hogy ebben járj.
Luk 10:20 ne amiatt örvendezzetek, hogy nagyszerű dolgokat tesztek, hanem amiatt, hogy fel van írva a nevetek a mennyben. Ez a lényeg, nem az, amit teszel, és hogy hogyan próbálsz olyan lenni, mint Ő. Ha egyszer hívő vagy, akkor fel van írva a neved a mennyben. Tudod, mit? Akkor csak élj ebben, bízz Őbenne. Higgy Őbenne! Élj a keresztnél!
Lehetne olyan az üzenet, prédikálhatnék a bűn ellen a kereszt nélkül. Lehetséges. Az ilyen lenne: „Ne kövess el bűnt! Ne tedd!” Lehetne ilyen az üzenetünk a kereszt nélkül, de akkor nem lenne erő benne. Etikáról is prédikálhatnék a kereszt nélkül. Beszélhetnék a helyes viselkedésről a kereszt nélkül.
Neh 6:14-ben voltak próféták, zsidók, akik odamentek Nehémiáshoz, és úgy tűnt, hogy a helyes dolgot mondták, a helyes kifejezéseket használták, de az nem a bátorítás, nem az építés üzenete volt. Ők nem segítették Nehémiás örömét. Ők azt akarták, hogy Nehémiás féljen.
Ne hallgass olyan üzenetet, amiben nincs benne a kereszt. Az törvénykezés. A keresztben nincs ez az üzenet: „Jobbnak kell lenned! Vedd komolyabban! Kövesd Krisztust!” Sohase mondják, hogy tedd le a terheidet a keresztnél, hanem csak egyre több terhet tesznek rád. Bármilyen üzenet a kereszt nélkül megöli az Úrral való járásodat. Végül kivégez.
A másik oldal: „Élj szabadon! Légy szabad keresztény! Örüljünk! Élvezzük az életet!” Igen, szeretjük magunkat jól érezni. Például a Reménység fesztiválon jól fogjuk magunkat érezni. Szolgálni fogunk, de közben nagyon jól fogjuk magunkat érezni. Viszont az örömmel ott a kereszt üzenete is.
Ha rosszul mérlegelünk, akkor az így néz ki: csak érezzük jól magunkat, és ennyi. Ez rossz. Ez nem a kereszt üzenete. Ez is megöli a Krisztussal való járásodat. Ne menj erre! Szeretnélek ebben titeket bátorítani! Ez annyira fontos: én Krisztusban vagyok és Krisztus énbennem. Ez lehetne egy szép elmélet a számodra.
„Mi Biblia Szólosok ismerjük a Bibliát!” – és lehetne ez üres teória, lehet egy poros ötlet valahol a polcon. Ha valaki azt kérdezi: tudod-e, mi a kereszt?; akkor ötmondatos tökéletes definíciót tudunk mondani. Utána azonban mondom-e azt: „Uram, érintsd meg a szívem! Szeretném ezt az új életet. Többre van szükségem. Sokkal többre, mint arra, hogy hogyan éljek. Uram, szeretném a Te igádat magamon (Mát 11:29).”
Az iga olyan, mint amikor Jézus hordozta a keresztjét, aztán odavonszolták azt az embert, és segítenie kellett vinni a keresztet. Együtt vitték. Olyan ez, mint mi. Éljünk ilyen életet ilyen módon, hogy a kereszt elbánik velem. Akkor szabad vagyok önmagamtól, és akkor mások örömének segítője lehetek. Erre van szükségem. Ámen.