A keresztény: lehetetlen, szükséges és valós

2010 október 10. vasárnap  18:00

P. Duló Attila

Zsid 11:5 Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte őt. Mert felvitetése előtt bizonyságot nyert a felől, hogy kedves volt Istennek.

Elragadtatása előtt bizonyságot szerzett arról, hogy kedves Isten előtt. „Énok annyi mindent csinált. Gyülekezeteket alapított, prédikált, állandóan szolgált. A Biblia 80%-a Énokról szól.” Így van? Nem. Énokról hihetetlenül keveset tudunk. 1Móz 5:24-ben elragadtatott. Sokkal több helyen nem olvashatunk róla. És mégis! Énok nem csinálta nagy dolgokat, nem alapított gyülekezetet, nem volt kinn az aluljáróban traktátusokat osztogatni. Viszont volt valami, ami miatt kedves volt az Úr előtt.

1Móz 5:24  És mivel Énókh Istennel járt vala; eltűnék, mert Isten magához vevé.

Énok Istennel járt, ezért kedves volt Isten előtt, ezért magához vette Isten. Ez hihetetlen, ámulatos példa előttünk. Sokszor beleesünk abba a hibába, hogy azt hisszük hihetetlen nagy dolgokat kell tennünk. „Itt kell állnom a pulpitusnál, különben semmi vagyok. Ki kell vívnom Isten tetszését! Mindenképpen valami nagyon szuper dolgot kell csinálnom, amit más még nem.” Viszont itt azt látjuk: Énok az Úrral járt. Istennek ez bőségesen elég. Elég, ha Vele járunk.

1Móz 17:1 Ábrahámnak azt mondja az Úr: járj előttem. Istennek az a szíve vágya, hogy járjunk Vele. Erre hívott el minket. Nem arra, hogy hihetetlen nagy dolgokat teljesítsünk, hanem arra, hogy járjunk Ővele.

Ez kinek vesz le terhet a válláról? Engem megszabadít. Ettől a pillanattól kezdve levehetem a szemem magamról. Nem kell, hogy magamra figyeljek. Nem kell azt néznem, hogy mit tettem és mit nem, hanem járok az Úrral. Őrá nézek és járok Vele.

Tudod, hogy az ördög mennyire alattomos? Folyamatosan három dologgal támad minket: mi nem vagy, mit nem tettél meg, mid nincs.

Amit nem tettél meg: már megint nem voltál evangelizálni, nem olvasod a Bibliát, nem tetted ezt vagy azt. Azt mondja, hogy kicsi senki vagy. Viszont Isten azt mondja: „Engem ez mind nem érdekel. Egy dolog érdekel: jársz-e Velem vagy sem.” Énok Istennel járt, ezért kedves volt Isten előtt. Aztán nem látott halált, elragadtatott. Egyszerű a recept, járjunk Istennel.

P. Kende

Három dologról szeretnék beszélni.

2Kor 5:17 Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.

Gondold át frissen, mintha még soha nem találkoztál volna ezzel a gondolattal!

Érdekes állítás, hogy íme, minden újjá lett, a régiek elmúltak; a hívő, aki Krisztusra bízta magát, az valami teljesen más. Nagyon sokan ebben a világban azt mondják, ez nem igaz. Pszichológusok. Olvastam valamit tőlük a megtérésről. Kíváncsi voltam, mit gondolnak róla. Érdekes, hányféle magyarázattal állnak elő a bűntudattól, egészen a tömegpszichózisig. „Együtt mind éneklünk. Ez annyira magával ragadó, és az embere elkezdenek úgy viselkedni.” Vagy a bűntudata miatt viselkedik. Sokféle magyarázat. Egyet kivéve, amit 2Kor 5:17 mond.

Ez valós. Valóban minden megváltozott, minden újjá lett. Ez a magyarázat nem volt azok között, amiket olvastam. Egy idő után abbahagytam, mert akkora sületlenségek voltak. Tudom, hogy nem ezek történtek az életemben. Nem a bűntudat miatt vagyok ilyen, beszélek így, csinálom ezt. Annyira tudom, hogy nem a nyáj ösztön miatt teszem, amit teszek.

1)      Mégis van ebben egy érdekesség: a keresztény az lehetetlen dolog. Miért jönnek ezek az okos és jó szándékú emberek ezekkel a magyarázatokkal? Azért, mert a keresztény egy lehetetlen dolog igazából. Nem úgy értem, hogy lehetetlen alak, hanem úgy, hogy van itt egy nagy ütközés, egy lehetetlenség.

Nézzünk meg egy párat ezek közül! Miért lehetetlen a keresztény?

2Kor 4:2  Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról …

Nem is kell továbbmenni. Lemondtunk volna a szégyen takargatásáról?

2Kor 4:2  …mint a kik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten ígéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.

Nem rejtegetjük a szégyent? Miről beszélsz Pál? Miről beszélsz nekünk, Istenünk? Biztos, hogy ez lehetséges? Ez az, ahol a pszichológus azt mondaná: „Nem. Itt egy nagyobb nyitottság van, mint odakinn, de csak azért, hogy még jobban elrejtsük, ami valóban szégyenteljes.” Ám Isten azt mondja nekünk: ti nem ilyenek vagytok.

Csütörtök este az Úr az én pásztorom óra után erről beszélgettünk, hogy mennyire rejtegetik az emberek a gyengeségüket. Volt ezzel kapcsolatban egy kutatás is, hogy az átlag cégvezető energiájának a kb. 70%-át tölti azzal, hogy elrejtse a gyengeségét. A legtöbb energiájukat azzal töltik, hogy eltakarják a hibáikat. Megpróbálják nem nyilvánosságra hozni, hogy senki ne lássa meg. Félelem és szégyen. „Elrejtsem, aki vagyok. Azt remélem, hogy így senki nem talál bennem hibát.”

Ez a vers erről szól. Hívőként ez az egyik nagy szabadságunk. Ezért lehet energiánk dolgokra, amiket érdemes tenni. Ezért mehetünk messzebb, mint mások. Ezért tehetünk többet, élhetünk többet. Nem azzal vagyok elfoglalva, hogyan takarjam el a hibám, hogy látszódjak tökéletesnek, hanem van egy csomó energiám, mert szabad vagyok erre. Honnan tudnám ezt? Hogyan lenne ez valóság? A válasz: Róm 8. Tudom, hogy el vagyok fogadva; tudom, hogy mennyire befogadott engem Isten. Tudom, hogy ez mennyire bizonyos.

Róm 8:38-39   38Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, 39Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.

Azt mondjuk: lehetséges, hogy nem takargatva élek. Lehetséges, hogy nem rejtőzködve élek. Ennek az egyensúlya az, hogy nem a gyengeségünk a közösségünk forrása. 2Kor 4:2 azt mondja, lemondtunk a szégyen takargatásáról és ezért szabadok vagyunk.

Hogy mondhattunk le róla? Úgy, hogy Isten elfogadott, szeret engem. Tudom, hogy elfogadott vagyok, szabadon beszélhetek Vele. Nem kell álarcot felvennem, nem kell mutatnom valamit. Nem kell úgy tennem, hanem tudom, hogy Ő elfogad engem úgy, ahogy vagyok. Beszélhetek Vele. Elmondhatom, hogy bajban vagyok, hogy gyenge vagyok. „Uram, kérlek, segíts nekem!” Még a testvéremnek is ezt mondhatom: „Imádkozz értem! Adj tanácsot! Nem találom az utat, bátorítanál? Kérlek!”

Ez annyira nagyszerű, és lehetetlen igazából, hogy lemondtunk a szégyen takargatásáról. Hogy lehetséges ez?

Egy másik dolog, ami annyira lehetetlennek tünteti fel a kereszténységet.

2Kor 4:8-9  8Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;  9Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk;

Micsoda lista! Hogy mondhatsz ilyet? Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk. Van nyomorúságom, de ez nem tesz engem tönkre. Nem intéz el engem. Vannak problémáim, mint mindenki másnak, de nem rágódom ezen, nem marcangolom magam rajta. Nem verem a fejem a falba, hogy hogyan lehetek ilyen rossz; nem így beszélek. Hanem Pál úgy beszél: annyi bajom van, el sem hinnétek! Ugyanebben a levélben a 2Kor 11-ben Pál sokat beszél erről, csak hogy tudjuk, min ment keresztül.

2Kor 11:25-26 25Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek – ami egy kivégzési mód –, háromszor hajótörést szenvedtem – ebből sokan egyet sem élnek túl –, éjt-napot a mélységben töltöttem; 26Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;

Aztán „rengeteg nyomorúságom volt, rengeteg küzdelmem volt”, de emellett azt mondja: 2Kor 4:8 meg nem szoríttatunk, nem esünk kétségbe, el nem hagyatunk, el nem veszünk. „Ez lehetetlen, Pál! Őszintén nem beszélhetsz így! Nekem is tanítottak pozitív gondolkodást a tréningen, emlékszem, de én is tudom, hogy az nagyon sekély.” Mosolygok, amíg mindenki lát, de aztán nem megy a dolog annyira.

Pál azt mondja: „Nem! Ez mély! Ez valós. Én valóban így beszélek, van egy csomó nyavalyám, gondom, egy csomó ellenségem, még ott is ahol nem kellene.” Azért írta a levelet a korinthusiaknak, mert a gyülekezet, amit alapított azt mondta: „Ki kíváncsi erre az emberre? Nincs igazi hatalma! Amikor leveleket ír, az szép, de amikor beszél, az gyenge!”

Pál ezért írja a levelet, ami elképesztően örömteli, szeretetteljes és bátorító. Azt mondanám: ez lehetetlen, nem lehet így lenni, max. fél órát, egy napot, egy hetet; de aztán vége, ez nem marad így.

Erről beszélek: a keresztény lehetetlen.

2Kor 4:16 Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal napról-napra újul.

Nem tudom, hányan öregszünk. Akik nem tudják elfogadni, annak ott van a kozmetika és a műtétek. Mindannyian öregszünk. Tetszik ez. Sosem voltam még negyven éves. Nehezebb lehajolni. Mi jön még, ha most ilyen? Elfelejtek dolgokat – bár ez nem új. 🙂

2Kor 4:16-ban Pál erről beszél: a külső emberünk megromol, egyre öregebb lesz. Nem csüggedünk azonban. Egyre rosszabb minden nap a dolog, egyre kevesebb a hajam, egyre rosszabbul látok, hallok. Ám az Úr velem van! A belső emberem napról-napra megújul. Hurrá!

Ez az, amire egy pszichológus azt mondja: jó szöveg, ez egy vallás, felszín, játék, színlelés, álarc, amit felveszünk, aztán ha elmegyünk, minden más. Viszont ezek a gondolatok: nem rejtegetem a szégyenem, nem vagyok negatív az életem felől, a problémák nem döntenek kétségbeesésbe; ahogy múlik az idő, öregszem, csökkennek az agysejtek, szaporodnak a ráncok; ennek ellenére nem csüggedünk.

Tehát a keresztény lehetetlen a természeti szemmel nézve annak, akik nem keresztény. Akik nem ismerik ezt belülről, azok nem érthetik, hogy miről beszélünk.

2)      A keresztény szükségessége. Miért van szükség keresztényre? A világ így gondolkodik erről: „Minek kell keresztény? Nincs Isten. Ne aggódj! Élvezd az életet! A keresztények maradjanak csendben.”

Ján 17:11 És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!

Jézus nincs itt. Ez a válasz. Ezért vagyunk itt. Hallod? Miért szükséges a keresztény? Mert Jézus Krisztus egyszer testet öltött 2000 évvel ezelőtt. Aztán utána, visszament az Atyához, és minket itt hagyott addig, hogy bizonyságot tegyünk. Azért, hogy Őt képviseljük; hogy az Övéi legyünk a világban; hogy bemutassuk Őt és azt mondjuk: ez az Isten, akire neked szükséged van. 2Kor 5:20 követek vagyunk, a menny követei; Isten követei az emberek felé. Ezért vagyunk itt. Ezért szükséges a keresztény ebben a világban.

Reggel jöttünk befelé. Láttunk egy fiatal srácot egy lánnyal, ölelgették egymást, és arra gondoltam: szegények – abban a pillanatban ők nem így gondolták, de gőzük nincs. Ki fogja azt mondani egy tizenévesnek, hogy várj a szexszel, ha nem mi?! Miért érdemes várni? – ki magyarázná el, ha nem mi? Miért vagy értékes? – ki mondja meg, ha nem mi? Ki fogja elmondani az evangéliumot az Erzsébet téren, Moszkva téren, Gödöllőn, Szekszárdon, Dunaújvárosban, Szegeden, Mezőberényben – ahol szolgálunk?

Miért szükséges a keresztény? Mert ha nem lennénk itt, akkor az embereknek nem lenne más alternatívájuk, minthogy elhiggyék, amit a pszichológus mond: a Biblia csak egy vallás, tegyük fel a polcra, és éljük az életünket. Mivel mi itt vagyunk, van alternatívájuk: „Hogy van ez? Lehet úgy élni, ahogy a Biblia mondja, ma? Viccelsz? Viccelsz!” Nem viccelek. Komolyan, ez a valóság. Lehetséges. Lehet Istennel járni. Még csak tüzes karikákon sem kell átugrani, csodákat sem kell tenni.

Énok Istennel járt és Isten elragadta őt. Ő az Övé volt, Istené volt. Az a nagyszerű benne, mi is élhetünk így. Miért szükséges a keresztény?

Zsolt 19-ban olvassuk, hogy az egész világegyetem Isten dicsőségét hirdeti. A világegyetem rendje elmondja, hogy Isten rendes. Ő rendben tartja a dolgokat. Ő szereti a rendet. Ennek az alkalmazása 1Kor 14:40, hogy a gyülekezetben is szép rendben legyenek a dolgok. Egy dolgot szóljunk, egy dolgot higgyünk; ugyanazt tanítsuk ugyanabban a szellemben.

Isten a világegyetemben megmutatta az Ő hatalmát, az Ő dicsőségét, az Ő fenségét. Nyilvánvalóak a világegyetemben. Amikor megnézed a hatalmasságát, amikor belenézel a mikrokozmoszba és látod a szabályosságot és rendet, azt mondjuk: hogy lett ez az egész? „Csak úgy véletlenül rend lett.”

Volt szobád gyerekkorotokban? Hányszor lett rend véletlenül? Vicces példa, de nem, mert ez a valóság. Nem lesz rend véletlenül.

Miért ilyen a világegyetem? Mert Isten szeretné megmutatni magát. P. Bendegúz erről fog tanítani, a címe: Hogyan került ide ez a bolygó?

Miért kell a hívő? Miért szükséges a keresztény? Mert Isten szeretné kifejezésre juttatni magát. Csel 14:17 is Istennek erről a vágyáról beszél. Szeretné kifejezni Magát, szeretné elmondani. Isten megmutatta magát abban, hogy kegyelmes volt hozzánk, adott nekünk évszakokat, termést, jó dolgokat az életünkben. Ezért van szükség a hívőre, mert ki más fogja azt mondani, nem véletlen vagy, hanem értékes?

Annyi ember van odakinn, aki látja a problémát, és olyan kevés, aki azt mondja: majd én megoldom. Ne legyünk ilyenek, hogy látjuk a problémát, …, látjuk a problémát, és a maximum, amit tudunk tenni, hogy morgok. Ne legyünk ilyenek! Hanem lássuk a problémát és merjük azt mondani: segíthetnék valahogy? Tehetek valamit? Ki más fogja ezt tenni? Minket szolgál Isten, de ki van odakinn, aki elmondhatja ezt?

2Kor 2:2 Isten azt mondja, hogy te élő apostoli levél vagy. Te Isten levele vagy ehhez a világhoz. Ki más fogja azt mondani, hogy a keresztény oktatás fontos? Ezért imádkozunk a Khárisz iskoláért. Szükséges a keresztény? Persze. Viszont van itt egy gond! Ahogy olvasom a Bibliát, ez lehetetlen. Én nem tudok ilyen lenni. Minél többet olvasom, annál rosszabbul érzem magam.

3)      A lényeg. 1Ján 4-ben van egy vers, ami nem arról szól, hogy milyennek kell lennünk; nem azt mondja, hogy mit tegyünk, hogyan kell viselkedned.

1Ján 4:17 Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert a mint ő van, úgy vagyunk mi is e világban.

Amilyen Isten úgy vagyunk mi itt. Amilyen Jézus volt itt, úgy vagyunk mi is ebben a világban. Tényleg? Lehetséges? Lehet, hogy nem csak Jézus nevében, hanem az Ő helyében vagyunk itt? Nem arról beszél, hogy hány gyülekezetet alapítottál, a Biblia mekkora része szól rólad, hányszor állsz a pulpitusnál; hanem ez: te úgy vagy itt, mint Jézus Krisztus. Őt képviseled. Ugyanúgy, mint Ő. Hogyan? Mint Jézus? Igen, mint Jézus.

Milyen volt Jézus. Ő ott volt az emberek között. Mát 11:19-ben azt mondták Róla, hogy részeges és bűnös, mert mindenféle iszákos és ciki emberek közt volt. Az emberek között volt. Néha hívők azt mondjuk: jaj, ez a világ annyira az idegeimre megy. Ha ilyen vagy, akkor úgy vagy, mint Jézus. Emberek között vagy, akiknek szükségük van az Úrra.

Jézus itt volt és szerette az embereket. Nem csak egymást szeretjük – ez nem egy exkluzív klub –, hanem szeretnénk, hogy mások is tudjanak róla, és szolgáljuk őket; segítjük őket, ha tudjuk; imádkozunk értük. Jézus imádkozott. Ne legyünk olyan elfoglaltak, hogy elveszítjük az imát az életünkből. Ragaszkodjunk ehhez.

Jézus megérintett embereket, Mát 3:8. Ez is fontos, a személyes szolgálatról beszél, személyes törődés. Törődünk-e?

Jézus beszélt. Mi is így vagyunk itt. A lényeg ott van a szívünkben. 2Kor 5:17 én új ember vagyok, minden újjá lett. Eféz 2:13 közelvalóvá lettem Krisztusban. Közel vagyok Istenhez. Közel vagyok Isten akaratához, az Ő tervéhez, az Ő népéhez. Közel vagyok, mert Isten elvégezte ezt bennem. Nem amiatt vagyok közel, amit teszek – hányszor jövök el ide, mit teszek, mit mondok –, hanem amiatt, amit Isten tett a szívemben. Ez a lényeg. Emiatt úgy vagyok itt, mint Jézus. Ez kicsit büszkének hangzik, de a Biblia ezt mondja.

Beszéljünk az igazságról. Szóljunk közbe, amikor történik valami. Tegyünk fel esetleg egy kényelmetlen kérdést, ha arra van szükség. Merjünk szolgálni. Merjük azt mondani, ez nem mehet így.

Annyira szeretem 1Móz 35:18-at. Ráhel szülte az utolsó fiát, a gyereket elnevezte, Benóninak: a fájdalmam fia, és meghalt a szülés után. Benóni: a fájdalmam fia. Ez nem maradhatott így. Jákob azt mondta: nem, a neve legyen Benjámin, az elfogadott fiú. Mintha lesújtana valami, és aztán azt mondjuk: ez így nem mehet.

Azt mondjuk: mert az Urat képviseljük, nem, könnyű kritizálni a vezetőt. Mikor valaki azt mondja a munkahelyeden: az a barom osztályvezető. Azt mondod erre: nem, az egy ember, vannak gondjai, küzd dolgokkal, imádkozzunk érte, kérjük az Urat, higgyük a legjobbat. Imádkozom érte minden nap. Nem azért, hogy kapjon szívrohamot, hanem hogy térjen meg, legyenek válaszai, legyen örömteli élete.

Jönne az a csapás, és azt mondjuk: állj, ne legyen a neve Benóni, hanem legyen Benjámin. Úgy vagyunk itt, mint Jézus. Töröld azt a parancsot, az nem mehet végig. Ez más lesz.

Úgy vagyunk itt, mint Jézus. Mát 5:13 mi vagyunk a föld sója. Mi vagyunk azok, akik hozhatunk Isten életéből ebbe a világba. Hívők Jézus Krisztusban. A mi gyülekezetünkben, más gyülekezetekben mi képviseljük az Urat. Lehetetlennek tűnik? Igen, ha nem ismered ennek az igazságát, a mélységét, a Sz.Sz. szívet átformáló munkáját; ha nem ismered az Ige erejét az életedben, akkor lehetetlennek tűnhet. Nem az!

A világnak szüksége van rád. Kell, hogy beszélj! Kell, hogy szeress!  Kell, hogy szolgálj! Kell, hogy érints! Kell, hogy imádkozz, bátoríts! Kell, hogy ott legyél az emberekkel! Kell, hogy meghallgasd őket! Ján 4-ben Jézus beszélgetett az asszonnyal, akire senki nem volt kíváncsi. Az asszony megismerte ezt az életet. Nekünk is meg lehet ez az örömünk, ahogy kimegyünk az utcára és beszélgetünk, vagy a szomszédunkban, vagy munkahelyünkön. Lehetetlennek tűnik, de éljünk ennek a lényegi valóságában! Ez az életünk igazán. Ámen.

Kategória: Egyéb