P. Barry
A jó hírről, a kegyelemről és az irgalomról szeretnék beszélni.
Ha esetleg azon tűnődnénk, hogy valahogy kiérdemeljük az üdvösségünket – ha az előző üzenet nem rakta volna ezt helyre –, akkor… Ha a vallásra gondolsz, és arra, hogy hogyan közelíti meg a világot ma… P. Jim az előző üzenetben tett egy kijelentést: amikor elbukunk, akkor kicsit elmegyünk, sajnálgatjuk magunkat, és amikor úgy érezzük, hogy már eleget szenvedtünk, és úgy érezzük, hogy megfizettük a büntetést, akkor azt mondjuk: na, jó, visszatérhetek Istenhez, bűnbánatot tarthatok.
Valahogy a szívünkben ez elégséges, de a vallás igazából gonosz dolog, amikor szemben áll a kegyelemmel. Csak azért csinálni valamit, mert az a szokásunk, vagy az az elképzelésünk? Én csak Krisztussal szeretnék elfoglalva lenni. Oly annyira, hogy ne is legyen időm más dolgokkal foglalkozni.
Nézünk az életünkre és azt mondjuk: Nincs is időm megcsinálni mindazt, amit szeretnék. Viszont meg vagyok győződve, hogy az egyetlen dolog, amire meg kell találnunk az időt, az az, hogy el legyünk foglalva Krisztussal. Nem kiegyensúlyozatlan módon, csak napkeltétől következő napkeltéig. 🙂 Ez az egyetlen időszak, amikor Krisztussal kell elfoglalva lennünk. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor hol a baj? Ez számomra bátorító vers:
Róm 5:10 Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk – ha nem tudnánk, hogy ez mit jelent: gyűlölt, gyűlölettel teli, ellenséges, szemben áll egymással, a bűn miatt ellenséges Istennel, biztos ellenségről van itt szó – megbékéltünk Istennel az ő Fiának halála által,…
Mit jelent Isten ellenségének lenni? Így nagyon könnyű meglátni Isten irgalmát, és a vallásos viselkedés hiányát. A lelki szemeim előtt van egy idővonal, ami azt mondja: „Ha eleget tudok küszködni, ha elég sokat teszek, elég sok jó szándékot mutatok, akkor Isten meg tud engem menteni. Ha fenn tudom tartani a megfelelő hozzáállásomat, akkor Isten jóakarattal viszonyul hozzám.” Ez arról szól, hogy a cselekedetek + annak a gyümölcsei – ennek az eredménye lesz az üdvösség.
A valódi egyenlet azonban a Golgota, a kereszt, ahol teljesen csődbe mentem. Ő megvált engem, megbékéltet engem az Ő halála által, és aztán van életem az Ő élete miatt. Úgyhogy az üdvösség: kegyelemből el vagyok foglalva Ővele, és aztán a végén gyümölcs terem. A vallás küszködése és nyomása nélkül.
Szóval, amíg ellenségei voltunk megbékéltünk Istennel. A katallasszó szó a görögben azt jelenti, hogy visszatérni valakinek a kegyeibe. Ez olyan, mintha egy papírpénzt felváltanál érmékre. Teljesen más, mert lehet, hogy egy bankjegyért az ember kap cserébe tíz érmét, de nem a számuk a lényeg, hanem az, hogy ez valódi csere.
Abból a pontból, ahol Isten ellenségei voltunk, eljutottunk oda, ahol Isten barátai vagyunk, ahol megbékéltünk Istennel. Ez nem könnyen történt, hanem Krisztus halála miatt. Az áldozatos szeretet elképesztő árat fizetett. Kiontott vért, az Atyától való elválasztást, a végső megaláztatást, fájdalmat, szenvedést. Ezek hozták el az üdvösségemet. Ez mind akkor történt, amikor mi még Isten ellenségei voltunk.
Róma 5:10 … mennyivel inkább megtartatunk az ő élete által, miután megbékéltünk vele!
Gondolj bele ebbe! Az összes fájdalom és szenvedés ahhoz kellett, hogy ez az áldozatos szeretet visszavásároljon bennünket a halálból, amíg mi még Isten ellenségei voltunk, és most, mivel megbékéltünk az Istennel – most Isten barátainak nevez minket, Isten szeretteinek, Isten gyermekeinek –, mennyivel inkább megtartatunk az Ő élete által!
Isten nem azért vitt el minket az üdvösségig, hogy aztán azt mondja: gratulálok, elértél ide, de mostmár más dolgom van, viszlát! Hanem elvitt minket az üdvösség pontjáig, ahol vadonatújjá váltunk, és azt mondta Isten: most készen állsz, hogy Velem kapcsolatban légy, és Én leszek az élet forrása a számodra. Ez a zoé élet, a kezdet nélküli és vég nélküli élet. Ez Isten ajándéka miatt a miénk. Ez jó hír!
Ezért Róm 12:2 azt mondja: ne szabjátok magatokat e világhoz, ne vegyétek magatokra ennek a világnak a külsőségeit, a megjelenését. Azért, mert ez a világ még leragadt azon a ponton, ahol még ellenség – még a legjobb szándék, a legnagyobb igyekezet is, hogy kiérdemeljük az üdvösséget, az semmi Isten előtt, Isten rá sem tud nézni erre az erőfeszítésre –, ahol az összes saját igazságunk olyan, mit a koszos rongy, ahol a bűnünk zsoldja a halál.
Amikor még bűnösök voltunk, Isten elküldte az Ő szeretetét értünk. Ez azon keresztül van, hogy Ő megmosott minket, újjászült bennünket. Erről mind Ő gondoskodik, az Ő Szelleme. Most lehetőségem nyílik arra, hogy egy új szívvel éljek. Amit Ezék 36:26-ban nekünk adott Isten. Új szív, nem a régi. Nem a régi kőszív, hanem az új. Olyan szív, amiben Isten vezet. Olyan szív, amiben Isten nagy örömét leli, hogy ott találkozik velünk kora reggel.
Mit jelent az, hogy megmentett bennünket Isten élete? Azt jelenti, hogy többé nem vagyunk ellenségek. A szolgálata az, hogy fenntartson, megtartson bennünket, megőrizzen hiba nélkül. Mint az Ő menyasszonyát. Nem nagyítóval néz minket, hogy mit lehetne kigyomlálni, és hogyan lehetne minket diszkvalifikálni, hanem úgy néz ránk, hogy azt mondja: „Hogyan ismerhetném el őket? Ők az Enyémek. Szeretném őket használni, és nagy örömömet lelem a velük való közösségben. Szeretnék velük közösségben lenni, erre vágyom. Azt szeretném, hogy a kereszt élete legyen köztünk.”
Ott vagyunk mindannyian egy közös szinten, ahol hangosan beszél a vér, ahol az üdvösség az azonosságom, ahol a szívem éneke megújul és felfrissül. Ez Isten vágya, hogy az elménk megújuljon. Ne szabja magát ehhez a világhoz, hanem teljesen új legyen a Szellem megújítása által. Ez a miénk, ahogy minden nap Istennel járunk az Ő kegyelméből. Isten irgalma miatt együtt járunk Ővele.
Aztán amikor reggel felébredünk, akkor belélegezzük. Amit belélegzünk, az nem a világ bűze, hanem Isten életének a friss illata. Úgy kelünk fel reggel: „Megszabadultam. Üdvösségem van. Szeret engem Isten. Én vagyok az én Atyám szeme fénye, és életem van. Ma Ő fogja vezetni a lépteimet. Vezet engem az Ő igazságának az ösvényein.” Az Ő neve miatt, az Ő dicsőségéért és az Ő célja miatt. Ámen.
P. Kende
Luk 4:4 Jézus azt felelte neki, mondván: Meg van írva, hogy nem csak kenyérrel él az ember.
Örülünk, hogy azt mondta: nem csak. 🙂
Luk 4:8 Jézus így válaszolt: Meg van írva: az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj.
Luk 4:12 Jézus pedig azt válaszolta: Megmondatott: ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
Az előző üzenetben Isten kereséséről, ismeréséről volt szó. Valóban ezért vagyunk itt, mert Őt keressük. Zsolt 123:2 Rá várunk, várjuk, hogy Ő adjon nekünk valamit. Ez nagyszerű lehetőség.
A vers, amiről szeretnék beszélni, nagyon fontos a szolgálatunkban. P. Stevens sokat tanított nekünk erről: a betakarások. Ez fontos témakör. Imádkoztál-e azért, hogy erről beszéljek? Vegyük a szívünkre.
Mi a betakarás? Egy értelemben azt mondhatnánk: a betakarás Isten védelme az életünkben a mindennapi támadásokkal szemben. Olyan, mint egy elektromos biztosíték: ha túl nagy áram jönne feléd, akkor kivág, és nem ér el hozzád. Ilyen a betakarás. A betakarás megvéd téged, és nem engedi eljutni hozzád a támadást teljességében.
Ez nagyszerű lehetőség nekünk, mert védelmet ad. Megóv minket sok dologtól. A világnak ez nincs meg, de nekünk sincs meg természetszerűleg. Azt mondhatnám, hogy nem alapfelszereltség. Nincs belénk építve helyből. Hanem Isten szeretné beépíteni az életembe.
Amit néztünk Luk 4-ben: meg van írva, meg van írva… ; ez az egyik nagyon fontos dolog, ami védi a szívünket: Istennek a beszéde. Tudni, hogyan gondolkodjunk Istennel az Írás segítségével. Ez az egyik nagy kincsünk. Ézs 50:4-5 erről beszél. Azt mondja: Isten tanít engem hallani Őtőle. Mintha tanuló lennék. „Én nem voltam engedetlen.” – ezt mondja.
„Nem fordultam el az Ő beszédétől.” – írja Ézsaiás. Ez nyílván a Messiásról is szól. Rólunk is szól, ha szívünkre vesszük az Ő beszédét. P. Stevens mindig azt mondta: légy szélsőségesen pozitív Isten Igéje felé. Igazán azt mondta: vessük a hitünket bele! Ez nagyon jó gondolat. Amikor igenlően döntök az Ige felől, akkor megélhetem ezeknek a védelmeknek, ezeknek a betakarásoknak a működését az életemben.
Mint egy esernyő. Jó dolog, ha van a zsebemben, de ha esik, akkor vagy kinyitom a fejem felett, vagy nem. Ha nem, nyilvánvalóan megázom. Hiába van esernyőm, nem sok élményem van belőle. Van esernyőm, de nem sok haszna van a számomra. Ez nagyon egyszerű kép, jó kép a betakarásra. Ha igent mondok Isten beszédére, az olyan, mintha beállnék az esernyő alá, meg is élem annak a működését. Ha hiszek, ha bízom, ha elfogadom igaznak az Ő beszédét, akkor annak védelme valós lesz az életemben. Belépek az esernyő alá – védelmet jelent nekem az Ő beszéde.
Több dolog van, ami betakarás az életünkben. Az irgalom nagyon fontos dolog. Pál azt mondta erről:
2Kor 4:1 Azért mivel ilyen szolgálatban vagyunk, mint akik irgalmat nyertünk, nem csüggedünk el.
Pál azt mondja: az irgalom miatt nem csüggedek el. Mit jelent az irgalom? Azt, hogy Isten elintézte a múltamat, Isten elfedte a múltamat. Ez nagyon fontos az életünkben. Isten elintézte a múltamat. Pálnak különösen fontos volt, mivel a keresztényeket üldözte, és gyilkos volt, mert megölte a keresztényeket.
Élhetett volna úgy az egész hívő életében, hogy semmi szolgálata nincs – P. Barry, és az előző üzenetben P. Jim beszélt erről –, csak egyfolytában bünteti magát, csapkodja magát a szent ostorral: jaj, de bűnös vagyok, ah, mit csináltam! Isten azt mondja: „Nem! Irgalom.” Pál azt mondja: „Ezért nem csüggedek el, mert irgalmat nyertem. Azért lehet szolgálatom, azért állok meg benne, azért nem adom fel. Azért nem szűnök meg előre menni, mert irgalmat nyertem. Mert Isten elbánt a múltammal.”
Két vers ezzel kapcsolatban:
Zsid 9:14 mennyivel inkább a Krisztus vére, aki az örökkévaló Szellem által önmagát áldozta fel szeplőtelenül Istennek, megtisztítja lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy az élő Istennek szolgáljatok.
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Krisztus vére elbánt a bűnöddel, megfizetett érte. A kereszten ez volt az Ő munkája. Amikor azt mondta: Elvégeztetett!; meghalt, felment és bemutatta a vért az irgalom székén, akkor el lett rendezve. Ez a csoda az életünkben. Megvan azonban a lehetőség, hogy én ahelyett, hogy bíznék ebben, hallgatok a múltam hangjára: „Ugyan már! Tudod te, ki vagy. Tudod te, mit csináltál. Tudod te, honnan jöttél. Tudod te, mit jelent ez! Nyilvánvalóan, nem mehetsz Isten után ilyen értelemben. A tanítványok igen, de te nem vagy az.” Ezt a hazugságot szokta mondani, felesleges elhinned.
Zsid 10:22 járuljunk hozzá – Őhozzá, a nagy papunkhoz, Krisztushoz – igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek a szívük tiszta a gonosz lelkiismerettől.
Azt mondanám erre: juhéj! Azt mondanám rá: halleluja! Hogyan jöhetek Őhozzá? Igaz szív, hit teljessége. „Hogyhogy?” Úgy, hogy a lelkiismeretem meg lett hintve Krisztus vérével; hogy elfogadtam; hogy azt mondtam: „Igen, Krisztus vére. Beállok ez alá. Én az Övé vagyok. Az Ő vére megtisztított engem. Az Ő vére fizetett értem, és az én lelkiismeretem 1Ján 3:20 nem tud annyit, mint Isten. Isten jobban tudja. Isten tudja, hogy a vér elégséges volt.” A lelkiismeretem sokszor kételkedik.
A másik oldala ugyanennek a teljes megbocsájtás. Nem csak irgalom, de teljes megbocsájtás. Ennek a gyakorlati alkalmazása nap mint nap a magam életében, magam felé, és a másik felé is. 1Ján 1:9 teljes megbocsájtás. Ez az egyik betakarásunk. Ez az egyik védelmünk. Ha megvalljuk bűneinket, Isten hűséges, hogy megbocsássa minden bűnünket, és megtisztítson. Ez nagyon különleges gondolat.
Isten mindentől megtisztít bennünket. Jövünk Hozzá megtört szívvel, és azt mondjuk: Uram, bocsáss meg!; és Ő azt mondja: „El van engedve. Az egész. Meg van bocsájtva minden bűn.” Lenyűgöző. Teljes megbocsájtás! Aztán Isten azt mondja: továbbadni ezt. Eféz 4:32 ahogy Isten Krisztusban nektek megbocsájtott, úgy bocsássatok meg egymásnak.
Mát 18-ban a szolga megkapta azt a nagy bocsánatot. Tízezer tálentumot, irtózatos mennyiségű pénzt engedett el neki az ura Mát 18:26-ban. Két versnyi idő telt el, és Mát 18:28-ban már azt mondja az Írás: megragadta a szolgatársát, és kezdte fojtogatni. A római törvényben jogod volt, azt mondták a nagy ókori írók: nyakát tekerve vidd az ítélőszék elé.
Nekiállt tekergetni a szolgatársa nyakát. Miért? Azért, mert nem állt be igazán a teljes megbocsájtás védelme alá. Nem állt be ebbe, és a szívében továbbra is tartozásokban gondolkodott. Az ura odanyújtotta neki ezt, de ő nem állt be ebbe. A szívében ő továbbra is tartozásokban élt, és számítgatott, így gondolkodott.
Az egyik nagy kincsünk, hogy az Atya, a Fiú, a Szent Szellem a miénk. Ez azt jelenti, hogy felpattanhatunk. Keljfeljancsi keresztények lehetünk, és azonnal felkelhetünk. Amint elbukom, azonnal helyreállhatok, megnevezem a bűnöm, kijelentem, hogy nem vagyok egy azzal, elválasztom magamtól, aztán továbbmegyek, és nem foglalkozom vele. Elfelejtem, és nem rágom magam miatta.
Miért? Mert ha 1Ján 1:9 Isten megbocsájtotta minden bűnömet, akkor miért rágjam én magam rajta? Valami igazán szörnyű dolog – házasságtörés, vagy abortusz, vagy okkult: varázslás, jóslás volt az életedben –, ha megtetted…
P. Schaller mesélte ezt a történetet. Egy alkalommal egy asszonyból démonokat űztek. Volt a csoportban egy férfi, akinek a démon azt mondta: „Ismerlek téged. Te voltál egy jósnál New Yorkban. Ismerlek téged.” A kért ember nem ismerte egymást, de a démon ismerte a férfit. Utána P. Schaller megkérdezte tőle: tényleg? Azt felelte: igen, még mielőtt megtértem. Mit mondott annak a démonnak akkor ott? „Nem, te nem ismersz engem. Én Krisztus vére alatt vagyok. Te nem tudod, én ki vagyok. Gőzöd sincs róla.”
Miért lennék közösségben a múltbeli bűneimmel? Miért rágódnék azon, hogy mit tettem, mit csináltam, és kötözném meg a kezem, hogy ne legyek képes szolgálni Istent? Teljes megbocsájtás és felpattanás. Aztán szolgálat és felajánlani egymásnak: „Gyere be te is. Ez a megbocsájtás a tiéd is. Ez a betakarás, ez a védelem a tiéd is. Ez neked is fontos. Gyere be te is ebbe, és tapasztald meg.”
Még egy védelem az életünkben. Mi akadályoz meg engem – egy pillanatra visszatérek –, ha negatívan döntök az Igével kapcsolatban? Mind ismerjük azt a mozdulatot, amikor az esernyőt félrehajtjuk, hogy megnézzük, tényleg esik-e még? Felettem az ernyő, és nem a kezem teszem ki, hogy megnézem, esik-e még, hanem a fejem fölül elhajtom az ernyőt.
Mi keresztényként sokszor ezt csináljuk, hogy a fejemet, a gondolataimat teszem ki, és hitetlenségben negatívan döntök az Igével kapcsolatban, nem fogadom el annak az erejét. Ott van az életemben, tudom, hogy valós, de kiállok alóla, … és elázom. 🙂 Rendesen elázom.
A kegyelem bánásmódja. Ahogy Isten bánik velünk, ez a kegyelem bánásmódja. Ez nagyon fontos. Jak 4:6 Isten nagyobb kegyelmet ad nekünk. A szolgálatunk nevében ez a két betű: GG erről szól. A nagyobb kegyelem angolul: Greater Grace. Nagyobb kegyelmet ad. Mit jelent ez? A kegyelem azt jelenti, hogy kapok valamit, amit nem kellet megérdemelnem. P. Jim és P. Barry is erről beszélt.
A szellemi ajándékok nem jutalmak a kiváló viselkedésedért. Azok nem a szórakoztatásodra vannak, hanem eszközök Krisztus Testének az építésére, a helyi gyülekezet építésére. Nem arra van, hogy kividd, hogy valami mást csinálj vele, hanem a helyi gyülekezeted építsd. Mellesleg a helyi gyülekezetedet nem a jó magaviseletedért való jutalomként kaptad, hanem kegyelemből kaptad. Nem is büntetésből kaptad – csak mondom, ha esetleg azt gondoltad volna 🙂 –, hanem kegyelemből.
Az egyik nagy ellenségünk a megszokottság. Isten adott nekünk annyi mindent, annyi ajándékot, annyi kincset az Ő akaratában, az Ő Igéjében, az Ő gyülekezetében, az Ő szolgálatában annyit adott nekünk, de a megszokottságom nemtörődömmé tesz. Mit csinál a megszokottság? Könnyűvé teszi Sátánnak, hogy értéktelennek mutassa be Isten Igéjét előttem. Könnyen lehet, hogy úgy nézek arra, amit ajándékba kaptam: „Ezt megérdemlem, ez jár nekem. Ezt jól csináltam, azért kaptam.” Isten azt mondja: nem, ne történjen ez meg!
Ez egyik leglenyűgözőbb vers nekem a Dán 4:27. Nebukadneccar, a nagy király kiáll, körülnéz, és azt mondja: nemde ez az a nagy Babilon, amelyet én építettem ki királyi székhelyül hatalmam ereje által, az én bölcsességemmel, az én tekintélyemmel, az én tehetségemmel. Hogyan képzelheted, hogy te egyedül, nyavalyás pici ember, akit elvisz egy influenza, te építetted Babilont? Aztán Isten ezt meg is mutatja neki.
Ne legyen megszokottság! Annyi kincsünk van! Amikor egy házaspár válni akar, akkor megszokottá váltak. Amikor nem foglalkozom az Igével, akkor megszokottá váltam.
Még egy védelem a szeretet. Isten szeretete felém betakarás az életemben, megvéd engem. Miért? 1Pét 4:8 azért, mert a szeretet sok vétket elfedez. Isten szeretettel bánik velem. Isten szeret engem. Ez a biztonság óriási védelem az életemben. Ez hatalmas védelem az életemben.
Ha a lelkiismeretem továbbra sem veti alá magát a Krisztus vérének, ha az elmém lázad azon igazság ellen, hogy az irgalom elbánt a múltammal, ha az érzelmeimet nem vezetem arra, hogy örvendezzenek Isten ajándékaiban, akkor hogyan tudná a szívem elfogadni Isten szeretetének a valóságát, és hogyan tudná kitölteni azt? Érted ezt? Ezek egymásra épülnek, és egymást építik az életemben. Egyik a másikat támogatja.
Ha nem tanítom az érzelmeimet: most örvendezzünk kicsit az Úrban!; akkor az érzelmeim azt mondják: „Nem! Most depressziósak leszünk.” Én pedig azt felelem: „Ki itt a főnök? Csend legyen! Nem vagyok skizofrén, jöttök velem. Megyünk ebbe az irányba.” 🙂 Az elmém lázadozik, azt mondja: „Nem. A múlt az nagyobb. Az nagyobb.” Azt mondom az akaratommal: „Csend legyen! Isten jobban tudja.” Ha a lelkiismeretem azt mondja: „Emlékszel? Bűnös vagy.” Akkor azt felelem: Krisztus vére nagyobb ennél.
Még egy védelmünk: elrejtőzni a Krisztus Testében. 1Kor 5:5-ben van a negatív példa, és időnként ez megtörténik egy gyülekezetben, hogy valakit ki kell tenni a gyülekezetből. Időnként ez megtörténik, hogy valaki nem szolgálhat, hogy valaki nem jöhet esetleg. Pál azt mondja: tegyétek ki azt az embert. A gyülekezet betakarás, és Pál azt mondja: kitesszük azt az embert. Ez nehéz dolog. Sosem könnyű, de van, hogy szükséges. Pál azt mondja itt: átadjuk az olyat a testnek veszedelmére a Sátánnak.
Gondoltál már erre? A gyülekezetbe járás az védelem Sátán ellen az éltedben. Ez egész jó ok gyülekezetbe járni, nem? 🙂 Azt mondják, hogy amikor az oroszlán nézi a zebracsordát, akkor egy fekete-fehér csíkokból álló tömeget lát. Csak egy kavalkád, zűrzavar az egész. Lehet, hogy így van. Lehet, bejössz a gyülekezetbe, és úgy érzed, hogy nagy zűrzavar az egész, de el vagy rejtve. Az ellenség rád néz, de nem lát téged, mert a gyülekezetet látja és el vagy rejtve.
Luk 22:31 Sátán kikérte Péter, és Jézus azt mondja: azért, hogy megrostáljon téged, hogy kiverje a pelyvát. Gondolod, hogy Sátán nem szeretné ezt csinálni veled? Kivenni téged a Krisztus Testéből és aztán kipüfölni belőled a pelyvát. Gondolod, hogy nem szeretné ezt csinálni veled. Megmutatni neked a pelyvát az életedben? „Nézd ezt a mocskot! Nézd, ez is belőled jött ki. Az is belőled jött, és az is. Az is te vagy.”
Az Ellenség ezt szeretné mondani neked újra meg újra: „Látod, hogy mennyi pelyva van az életedben? Mennyi hiábavaló értéktelen dolog van az életedben!” Persze, hogy szeretné. Nem csak megmutatni, hanem nagyítani, és szeretné felerősíteni, hogy növekedjen a dolog az életedben, hogy több legyen belőle: több pelyva legyen az életedben, több haszontalan dolog legyen.
Amikor viszont bejövök a gyülekezetbe, akkor beszélgetek egy testvérrel, és Ján 6:68 a testvérem mond nekem valamit: az örök életnek beszédeit mondja nekem egy testvérem. Nem kell azt gondolnom: jó a pszichológusomat azért fizetem, hogy ne kritizáljon, de őt nem fizetem, és mégis az örök élet beszédeit szólja nekem. 🙂 Hová mehetnék? Hol hallhatnám ezt a bátorítást? Hol találkoznék valakivel, aki a búzára mutat az életemben? Aki az értékre mutat az életemben, Aki felemeli Krisztust az életemben? Krisztus Testében elrejtve lenni – ez csodálatos védelem az életünkben.
Végül, még egy védelem a pásztortanító és az ő üzenetei. Ahogy azok megalapoznak engem az igazságban. 1Thess 3:2 ez betakarás az életemben, védelem az életemben az Isten szerint való vezető az életemben. Tudom, hogy manapság ezt nehéz eladni. Miért? Mindenki magának akar dönteni. Mindenki eldönti, ő hogyan csinálja. „Majd én úgy csinálom, ahogy én akarom. Ne mondd meg nekem.” Ez ijesztő.
Ez riasztó, amikor a keresztények között is ezt látjuk. „Rendben, eljövök a gyülekezetbe, de nehogy valaki megpróbálja nekem megmondani, hogy mit csináljak, mert azt nem szeretem.” Miért ijesztő ez? Mert látunk elég példát az Írásban, hogy ez hogyan sül el. 3Móz 10-ben jönnek a templomba Nádáb és Abihú, szerintük Isten nem adott elég féle áldozatot, úgyhogy ők kitaláltak egy újfajta áldozatot. Jöttek és előadták. „Úgy csinálom, ahogy én akarom!” Mi történik? Perzselő (szó szerint) élmény volt! 🙂
Ha hívőként olvastam ezt, akkor miért mondanám: „Nehogy valaki megpróbálja megmondani, hogy hogyan imádjam Istent. Nehogy valaki megpróbálja megmondani, hogy imádkozni kell és Bibliát olvasni. Nehogy! Mondj nekem valami kedveset! Veregess vállon! Ez az istentisztelet. Légy kedves hozzám! Ne mondd nekem, hogy hinnem kell Krisztusban, különben pokolba jutok. Hé! Nem vagy toleráns. Mit beszélsz?”
Várj egy kicsit! 1Kor 4:7 mid van, amit ne úgy kaptál volna? A ruha, ami rajtad van, azt nem úgy kaptad? Az életedet nem úgy kaptad? Minden egyes szívdobbanást? Nem érhetett volna véget épp az előbb az egész? Mindent úgy kaptál! Minden pillanatot. M. Kende féle fordításban: „Mire vered a melled? Mire nagyképűsködsz? Mire mondod, hogy mekkora nagy szám vagy, és nehogy valaki mondjon neked valamit?”
Csak ezzel hadd fejezzem be:
4Móz 19:15 Minden nyitott edény is, amelyen nincs lezárható fedél, tisztátalan.
A zsidóknál ez fontos dolog volt. Meg volt szabva, hogy mi a tiszta és mi a tisztátalan. Bármi edény, aminek volt fedele, az tiszta volt. Ha levetted a tetőt, akkor tisztátalan. Miért? Mert ha nyitva van, valami zümmögő belerepül, és megdöglik benne. Akkor valami halott van benne, és halál tisztátalan. Egy holttest tisztátalan. Ezért mindennek kellett legyen betakarása.
Szükségünk van betakarásra, szükségünk van Isten védelmére a mindennapokban! Ha ez nincs meg, akkor egy értelemben kiteszem magam mindannak, amit az ellenség hozzám akar vágni. Ezért fontos a gyülekezet, ezért beszélünk a kegyelemről. Ezért beszélünk Krisztus véréről. Ezért mondjuk: megbocsájtás – elfogadni és továbbadni. Ezért mondjuk: fontos, hogy legyen pásztorod, hallani az üzeneteket, és elfogadni akkor is, ha kihívóak. Isten szeretete – ezért beszélünk annyit róla, mert ez védelem az életünkben. Valami, amit a világ nem ismer, de nekünk óriási kincs. Ámen.