P. Bendegúz
Amikor megtérünk, akkor sok dolgot nem értünk. Nem értjük Krisztus áldozatát, nem értjük az Ő halálát igazán, de talán van valami, amit leginkább nem értünk ebben az egészben, és ez pedig Krisztus vére. Annyira nem értjük, hogy van olyan angol fordítás, amiből egyszerűen csak kihagyták ezt a szót, és helyette a halál vagy áldozat szót használják. Mert Krisztus vére egészen különleges.
Isten tanít minket erre, 1Kor 2. Olyan dolgokat, amiket mi emberek magunktól nem foghatunk fel, Isten tanít nekünk. Ahogy járunk Istennel, megtanít minket a vérre. Aztán azt vesszük észre egy napon, hogy a legdrágább dolog Krisztus vére. Szeretnék most tíz írásrészt megnézni Krisztus vérével kapcsolatban.
1) Az első Zsid 9-ben van, ami rengeteget elmond igazán.
Zsid 9:12 És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által, ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.
Hányszor ment be? Egyszer. Mennyi időre szól az, amit ott tett? Örökre, és emiatt örök váltságot szerzett. A vére által. Az Ő vére az, amelynek megvolt az az értéke, hogy örökkévaló legyen az, amit tesz.
Zsid 9:13-14 Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a testnek tisztaságára: Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Szellem által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.
Krisztus ártatlanul odaadta Magát. Ez olyan hatalmas dolog ebben a világegyetemben, hogy az én lelkiismeretem ehhez képest annyira pici. Mégis néha felcserélem ez a kettőt, és a lelkiismeretem lesz nagy, és Krisztus vére meg kicsi. Pedig Krisztus vére elegendő! Ezt fogjuk most megnézni.
2) 3Móz 17:11 Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.
A vér alapvető része az életnek, szállítja mindazokat az anyagokat, ami szükséges az élethez. Azt mondja itt: engesztelés. Annyira szeretem ezt a szót! Merthogy kiengesztelte az Atyát ez a vér. Van harag, de ez kiengesztelte. Ezért nincs többé harag. Felismered-e most ezt, hogy nincs harag rajtad Krisztus vére miatt?
3) Róm 3:25 Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt,
Ő volt az engesztelő áldozat. Isten megmutatta ebben az Ő igazságát, mert el akarta engedni a mi bűneiket. Ennek a szónak a gyökere valahol arról szól, hogy elmenni mellette. Úgy, mint ahogy Egyiptomban volt. Elment a pusztító angyal. A vér által nemcsak hogy elengedte a bűneinket, hanem megmutatta az Ő igazságát. Merthogy fizetség volt, és az Ő haragja jogos módon lett engesztelve. Azért, hogy aztán – csak mert kapcsolatba kerülök Istennel – ahogy kapcsolatba kerülök Istennel, ami a hit, igazzá nyilváníttassak.
4) Ef 1:7 A kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint.
Ki végezte el ezt? Te? Bárhol szerepelsz ebben a mondatban, mint aktív szereplő? Ő, az Ő vére és az Ő kegyelmének gazdagsága miatt van életünk. Az Ő kegyelme gazdagsága miatt tett minket élővé. Az Ő kegyelme gazdagsága miatt vagyunk részesei a királyi családnak. Az Ő kegyelmében az Ő vére által tett minket papokká, szentekké.
5) 1Pét 1:18-19 Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:
Hiábavaló életet örököltünk? Igen. Élhetünk ebben a hiábavaló életben még hívőként is. Ám drága véren, nem olcsó dolgon, hanem az egyedül hibátlan és egyedül szeplőtlen Bárány vérén váltattam meg!
6) 1Ján 1:7 Ha pedig a világosságban járunk, a mint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.
Az Ő vére nagyobb, mint az én bűnöm. Látom azt, hogy igazi engesztelést szerzett az Atyánál az Ő vére. Nagyobb dologra hívattam el, mintsem hogy abban a hiábavaló életben éljek, amit örököltem az atyáimtól, vagy hogy a lelkiismeretem vádoljon engem. Mert ki lett fizetve. Teljesen ki lett fizetve minden bűnöm, minden tévedésem. Minden ki lett fizetve! Engesztelve lett a drága vér miatt.
7) Jel 1:5-6 És a Jézus Krisztustól, a ki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Annak, a ki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által, És tett minket királyokká és papokká az ő Istenének és Atyjának: annak dicsőség és hatalom mind örökkön örökké! Ámen.
Értjük mi ezt? Azt, hogy Ő szeretett minket, és megmosott minket? Ő szeretett és megmosott minket a bűneinktől, hogy ezután mint királyok és papok legyünk az Ő Istenének. Neki legyen hála. Ez a Könyv Őróla szól, Aki szeretett minket. Kol 3:12 mi szentek és szeretettek vagyunk. Különlegesnek tart minket az Ő drága vére miatt. Mi papok vagyunk, és királyok vagyunk.
8) Jel 5:10 És éneklének új éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecséteit: mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből, És tettél minket a mi Istenünknek királyokká és papokká; és uralkodunk a földön.
Egyedül Ő méltó arra, hogy megnyissa a Könyvet, amiben ott van az ítélet. Miért? Mert megvásárolta az egész emberiséget. Ezért Neki joga van. És azt mondja: „Te vagy az! A Tiéd minden dicsőség, és Te királyokká és papokká tettél minket.”
9) Jel 7:14 … Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.
A Bárány vére az, amely megtisztított minket.
10) Jel 12:11 És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételöknek beszédéért; és az ő életöket nem kímélték mind halálig.
Ő megtisztított minket az Ő vérével, és győzedelmünk van az Ő vérében. Az Ő vérében mi győztesek vagyunk. Mert ez betakart minket, és elvette a bűnünket, és engesztelést szerzett. Élheted Isten életét, és Isten élhet tebenned az örökre szóló munka miatt, amit Ő megtett az Ő vérében. Ámen.
P. Kende
Tisztelet, imádat van a szívünkben. Lenyűgöz minket az, amiről beszélünk. Elképesztő arra gondolni, hogy egyáltalán mi felhozhatjuk ezeket a dolgokat, hogy Krisztus szentségéről beszélhetünk, hogy közösségben lehetünk az Ő munkájában, hogy énekelhetünk az Ő győzelméről, hogy valamennyire érthetjük az Ő vérének a hatalmát. Lenyűgöző az, hogy egyáltalán közünk lehet ehhez! Egy értelemben ez annyira távol van tőlünk, és annyira távol kellene, hogy legyen tőlünk! Annyira nem lenne szabad, hogy bármi közünk legyen ehhez! Ha Ő nem tört volna át minden akadályon, akkor soha nem is lehetne.
Csak gondolj bele, hogy mi mindent tett azért, hogy egyáltalán kicsit megragadhassuk azt, amiről beszélünk! Adott nekünk új szívet, adott nekünk új szellemet, adott nekünk életet, adott nekünk új természetet, a saját gyermekeivé fogadott minket, áttett minket az Ő országába, új célt adott nekünk… Teljesen át kellett formálnia mindent azért, hogy egyáltalán közünk lehessen ehhez. Milyen mókás, amikor mi azon vinnyogunk, hogy mennyit vár tőlünk Isten! Nevetséges.
2Tim 1:9-10 aki megmentett minket és elhívott szent hívással; nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az ő saját végzése és kegyelme szerint, amelyet örök időknek előtte adott nekünk Krisztus Jézusban. Ez pedig most lett nyilvánvalóvá a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki eltörölte a halált, és világosságra hozta az életet és a halhatatlanságot az evangélium által.
Úgy hiszem, hogy ha van valami, amire mindnyájunknak szükségünk van, akkor a feltámadás az. Mert mindnyájunknak vannak területek az életünkben, ahol a dolgok halottak. A kapcsolatok halottak, a bizalom meghalt, vagy a terveim meghaltak. Még az is lehet, hogy a remény halott a szívemben, és már nem is reménykedem. Aztán végül mindannyian szembe kell, hogy nézzünk a halállal. Úgyhogy mindnyájunknak szükségünk van a feltámadásra.
Ezek a versek Krisztus munkájának a hatalmasságáról szólnak. Ahogy olvassuk a Bibliánkat, az egyik tanulmány, az egyik gyakorlat, amit folytatnunk kell, az az, hogy lassan tudjuk olvasni a Bibliánkat. Teszed-e? Tanuld.
„Aki megmentett minket” – ez Krisztus munkája a kereszten, az Ő fizetsége, az, hogy békét szerzett… minden, amit elvégzett értünk, és elhívott szent hívással. Ez nagyon-nagyon összetett kép. Elhívott minket szent hívással – nagyon összetett kép. Viszont számunkra nagyon egyszerű. Azért írja le ennyire bonyolultan, azért írja le ennyire részletesen, hogy értsük – ugyanaz, amit p. Bendegúz –, hogy közünk sincs hozzá.
„elhívott szent elhívással; nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az Ő Saját végzése és kegyelme szerint” Ez a hívás szent hívás. Ez más, mint bármi, amit ebben a világban találhatsz: a siker hívása, az olimpiai aranyérem hívása, a barátok hívása, a karrier hívása, a vastag bankszámla hívása, egy tökéletes családnak a hívása… Van-e kép a fejedben a tökéletes családról? 🙂 Remélhetőleg, ha gyermeked van, már felébredtél ebből az álomból. Ha nem, akkor szegény gyermekednek nehéz gyermekkora lesz. 🙂 A tökéletes kép a családról, ennek a délibábnak a hívogatása – nincs semmi valósága.
Minden, ami hív minket ilyen módon ebben a világban, abban valahol benne van a bűnnek a fertőzése. Amikor valamilyen módon megjelenik egy barát, akkor az lehet, hogy önző. A karrier nyilván magamról szól mások felett. … Ezek nem feltétlenül rossz dolgok, de van veszély bennünk, és van fertőzés bennük.
Isten azonban hív minket szent hívással. Olyan hívással, ami más, ami eltér, ami különbözik. A szent azt jelenti, hogy különválasztott. Isten ilyen hívással hív minket. Másféle hívással. Isten azt mondja nekünk: „Figyelj! Értem, van egy életed, éled azt, járod azt.” A Bibliánk persze televan ezzel: legyünk felelősek az anyagiakkal, dolgozzunk rendesen, ne legyünk ingyenélők, ne legyünk tolvajok. Aztán azt mondja Isten: „Értem, de figyelj! Nekem van nagyobb az életedre, szent hívás, egy mindenekfelett való hívás. Igen, anya vagy, de az Én gyermekem vagy. El vagy hívva valamire, ami nagyobb, ami több a gyermekeddel, a házastársaddal kapcsolatban, a munkahelyeden, a barátaiddal, az utcán… A magánéletedben, ahol senki nem lát, ott lehet a szentség, ami felette van mindennek, amit a bűn beszennyezett.”
„nem a mi cselekedeteink szerint” Ez nagyszerű, nem? Isten kivesz minket a képből. Azt mondja: „Az elhívásod az Enyém. Azt Én adtam neked. Én hívlak téged valamire, ami több, ami szent, ami csodálatos.” Nyilván Róm 11:29 alkalmazható ide egy értelemben: Isten elhívása, Ő nem bánja meg. Ő nem fogja megbánni azt az elhívást, az megvan, az a tiéd. Azt Ő adta neked. Nem a te munkád, nem a te cselekedeted szerint.
Az, hogy hányszor buksz el, nem változtatja meg az Ő elhívásának a valóságát. Ez az Ő célja szerint van, és az Ő kegyelme szerint. Nem a te képességed szerint, hanem az Ő kegyelmes ajándékozó volta szerint. Aztán ennek van egy célja az Ő célja szerint. Azt mondja: szeretnélek beilleszteni téged az Én célomba.
„amelyet örök időknek előtte adott nekünk Krisztus Jézusban” Aztán azt olvassuk: Ez pedig most lett nyilvánvalóvá. Ez Jézus Krisztusnak a megjelenése, az, hogy Ő nyilvánvalóvá lett. Ez azért érdekes, mert Jézus minimum négyezer évvel korábban lett először megígérve. Úgy értem, Ádámnak és Évának meg lett ígérve, hogy az asszony Magva rá fog taposni a kígyónak a fejére, Sátánnak a fejére, és Sátán megmarja Őt, de az nem lesz maradandó, tönkretevő, pusztító seb. Viszont Jézus, az asszony Magva eltapossa Sátánt. Ez régesrégen várt ígéret volt.
Amikor belegondolunk ebbe, ezt fontos megragadnunk. Mert a gyülekezet kétezer éve vár az elragadtatásra. Kétezer éve várjuk. „Ja, persze! Majd jön az elragadtatás, naná! Uram, kicsit késel már, nem?” Ahhoz képest, amit itt látunk, még csak félidőben vagyunk. Úgyhogy még nem kell kapkodni. Még kétezer évet tudunk várni, nem? 🙂 Személyesen nem, de… a gyülekezet várhat akár annyit is, ha Istennek az a terve. Van azonban ez a gúnyolódás, ez a hang: 2Pét 3:4 „Hol van az Ő eljövetelének ígérete? Ne bolondítsatok itt minket! Amióta a világ meg van alapozva, azóta minden ugyanolyan.” Aztán eljött Jézus négy-ötezer évvel később eljött, megszületett és megtette. Isten betartja a szavát.
„Aki eltörölte a halált” Ha tudnék táncolni, most örömtáncot járnék! Nem tudok, de örülni tudok! Ő eltörölte a halált. Azt olvassuk Zsid 2:14-ben: a halál által legyőzze azt, akinek a kezében volt a halál hatalma. Mit jelent ez? Sátánnak volt hatalma az ember felett: a halál, a halálnak a félelme. „Te egy nap meghalsz, és nem tudhatod, mi lesz utána. Nincs reményed, úgyhogy félj! Ha félsz, akkor a kezemben vagy.” – mondja Sátán.
„Akkor a kezemben vagy, akkor megvan a fogódzó rajtad. Ha félelemben élsz, ha van aggodalom, rettegés a szívedben, akkor megvan a fogódzó. Akkor megfogtalak. Akkor úgy táncolsz, ahogy én fütyülök. Akkor azt csinálod, amit csak akarok. Akkor nincs választásod. Mert a félelem az én eszközöm.” – mondhatta Sátán.
Jézus azonban egészen más! Olyan, mint a Keljfeljancsi – bocsánat a kifejezésért. A Keljfeljancsi azért borul el, hogy visszaálljon. Ez az egyetlen oka. Jézus ilyen volt. Az egyetlen ok, amiért meghalt, az, hogy feltámadhasson. Az egyetlen ok, amiért lement, az volt, hogy vissza felpattanjon. Kicsit olyan, mint amikor veszel egy levegővel töltött palackot, és lenyomod a víz alá. Mit fog csinálni? Minél mélyebbre nyomod, annál gyorsabban indul felfelé, és kilő. Nyilván, mert benne van a levegő. Így működnek a dolgok, nincs mód, hogy az lenn maradjon.
Ugyanígy Jézussal, nem volt mód, hogy Ő lent maradjon. Egyszerűen csak nem volt rá lehetőség. Megmutatta nekünk. Azt mutatta meg nekünk, hogy az Ő életét semmi nem tudja odalenn tartani. Ezért mondja Pál 1Kor 15:55-ben: Halál, hol a te fullánkod? Sír, hol van a te győzelmed? Erről szól itt az, hogy Ő eltörölte a halált. Hol lenne a halálnak a győzelme? Nincs hatalma rajtam, nyilván. Mert Jézus feltámadott, és megmutatta, hogy az Ő életét nem lehet lenn tartani a sírban, az Ő életét nem lehet lenn tartani a halálban.
Ez az élet, amit megkaptál. Mindannyian megkaptuk, akik hittünk Őbenne. Ez az új élet. Ez az új teremtés, amit Isten elvégzett bennünk. Ez a csoda, ami megtörtént. Az Ő életét nem lehet lenn tartani. Ez annyira erőteljes, hogy egyszerűen nincs mód, hogy lenn tartsa Sátán ezt az életet, Krisztus életét, ezt az örök életet, a gr. dzoé életet. Az örök életet Sátán nem tudja lenn tartani.
Krisztus azért ment le, azért halt meg, hogy feltámadhasson. Amikor mi elbukunk, akkor mi nem így gondolkodunk. Amikor elbukom: Jaj, megint elbuktam!; és nyöszörgök a földön. „Á, nem bírok felkelni! Nem bírok felkelni.” Az egyik nagy leckénk hívőkként, amit meg kell tanulnunk: „Nem! Az élet, amit kaptunk, az nem marad lenn. Az nem olyan, hogy lenn maradjon. Ha Jézus feltámadt a halálból, akkor én is olyan vagyok, mint a Keljfeljancsi, hogy visszapattanok azonnal.” Mert ilyen a természete annak az életnek, ami bennem van, és azonnal helyreállhatok.
Ezért van az, hogy egy hívőnek nem lehet a bűnt választania, a bűnben élnie. Ezért van, hogy egy hívőnek ez nem alternatíva. Mert az élet, ami bennünk van, az egyszerűen nem alkalmas arra, hogy bűn alatt éljem. Erről beszéltünk a napfelkelte istentiszteleten ma hajnalban, hogy ApCsel 2:24 nem volt lehetséges Őneki a halál által lefogva tartatnia. Egyszerűen lehetetlen volt. Mert Ő olyan, mint az a levegővel töltött palack, azonnal felbukkan. Minél mélyebbre nyomod, annál nyilvánvalóbb, hogy nem oda való.
Ugyanígy vagyunk mi is. Nagy szabadságot kaptunk, de Gal 5:13 az a szabadság ne legyen ürügy a bűnre. Nyilván. Miért? Azért, mert ahogy Krisztus nem volt való abba a sírba, ugyanúgy te sem vagy való abba a bűnbe, abba a gyűlöletbe, annak a királyságnak a gondolkodásába.
„világosságra hozta az életet” A kifejezés olyan, minthogy felkapcsolni a villanyt. Istennek volt ez a terve, ez a munkája. Előtte azt olvastuk: örök időknek előtte adott nekünk Krisztus Jézusban. Miről szól ez? Arról, hogy Istennek volt egy terve, mielőtt a világot megalapozta volna, Jel 13:8 már el volt tervezve az egész. Őneki már megvolt a terve, hogy neked adja ezt az ajándékot, ezt a csodát, ezt az új életet.
Őneki már megvolt a terve! Volt az a legalább négy-ötezer év, amíg Isten akarata, mint egy nagy folyó, de – mint egy búvópatak – lent a föld alatt van, és nem látod, amíg egyszer csak ki nem bukkan valahol, és árad. Ugyanez van a mi életünkben a mai nap, hogy elveszítjük szem elől időnként ennek a hatalmát.
Figyelj, amikor tönkremegy az a kapcsolat, amikor odavan a barátság, amikor annyira megbántottak, hogy nem lehet megbocsájtani, amikor a házasságod már tönkre van menve, amikor feladod: Nekem senki nem fog munkát adni soha többé!, amikor elveszíted a reményt, amikor belenyugszol, hogy mégiscsak haraggal fogod élni az életed, amikor bántalmaztak, és azt mondod: Soha nem tudok meggyógyulni!; és elhiszed ezt a hazugságot, akkor itt a kérdés: Mire volt a feltámadás? Akkor minek támadt fel Jézus? Akkor minek mutatta meg nekünk, hogy az Ő élete nagyobb, mint a legnagyobb ellenség, a halál?
Ha megmutatta, hogy ez nagyobb, mint a halál, akkor naná, hogy az Ő élete nagyobb, mint bármi más, amit felsorolhatnék, mint bármi más, amit mondhatnánk: a reménytelenség, a bizonytalanság, a félelem… bármi. Nyilván! Jogunk van azért, hogy felálljunk, és bízzunk Istenben még egy napot, és még egy napot. Ki tudja, lehet, hogy a következő lépés már a gyógyulásnak a lépése, a következő lépés már a helyreállásnak a lépése. Lehetséges, hogy a következő lépés a nyilvánvaló győzelemnek a lépése.
Ezt nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy az Ő élete nem arra lett kitalálva, hogy ott éljen a bűn alatt, Sátánnak az uralma alatt, a félelem alatt, a harag alatt, a bizonytalanság alatt, a szégyen alatt, a nyomás alatt, a bűntudat alatt. Nem erre lett kitalálva. Ez nem ilyen természet, hanem ez Istennek az élete, amit kaptunk.
Ha Krisztus nem lett volna képes kitörni a halálból és a pokolból, akkor soha nem lehetne meg Neki a pokolnak és a halálnak a kulcsa. Jel 1:18 megvan Neki. Ami azt jelenti, hogy Neki hatalma van. Sátánnak megvolt az eszköze, a legnagyobb fegyvere feletted. Volt benned kapaszkodója, és meg tudott ragadni téged. Jézus a halált használta, és megmutatta, hogy nincs az a hatalom. Azért tudjuk, hogy Ján 11:25 Ő a feltámadás. Ami azt jelenti, hogy van feltámadás nekünk is.
Ugyanott, Ján 11:25-ben azt olvassuk, hogy Ő az élet. Nem csak feltámadunk, hanem van örök élet. Van örök élet a számunkra, és van reményünk. Nem csak feltámadás így, ahogy vagyunk, hanem örök élet, ami továbbvisz bennünket, ami örökké tart. Ez az a dzóé élet, amiről beszélünk. Ez nem olyan, mint amit mi ismerünk.
Róm 1-ben a feltámadásról ír. Talán ez a kedvenc versem erről a témáról:
Róm 1:4 a mi Urunk Jézus Krisztusról, aki a szentség Szelleme szerint hatalmasan Isten Fiának bizonyult a halálból való feltámadás által.
Jézus meg lett mutatva, hogy Ő Isten Fia. Hogyan? A halálból való feltámadás által. Isten Szelleme megmutatta ezt nekünk. Nyilvánvalóvá tette nekünk. Azt látjuk, hogy hatalmasan Isten Fiának bizonyult. Ez az, ami annyira tetszik nekem: hatalmasan. Hatalmasan!
Mennyire érzed magad hatalmasnak, testvérem? Lehet, hogy hatalmas bukásnak érzed magad, hatalmasan vesztesnek érzed magad, hatalmas… nem tudom pontosan. Vagy az is lehet, hogy jó napod van, csináltál valamit, ami nagyszerű, és azt gondoltad: Igen, én vagyok az ász! Isten azt mondja nekünk: „Figyelj! Van valami, ami hatalmas az életedben, de az nem a bukásod, nem a butaságod, nem a hibásságod… és nem is a sikered, nem is a nagyszerűséged, nem is a jó terveid. Hanem ez a hatalmas az életedben, Krisztus feltámadásának a valósága.”
Ha ez mindennapos a számunkra, ha megragadjuk ennek a valóságát a mindennapokban, akkor az életünk másfajta élet. Hogyha nem értem, hogy miről szól ez a hétköznapokban, a hét összes nem istentiszteleti napján, ha nem érted, hogy mit jelent ez, amikor a gyerekkel kell foglalkoznod, tisztába tenni… ha nem érted, mit jelent ez a furcsa főnököddel, ha nem érted, mit jelent ez a kiváló főnököddel, akkor kérjed az Urat, mert ez a tiéd. Ez a te jogod, hogy a feltámadás hatalmában éld az életed. Nem, a világnak nincs joga hozzád. Nem, Sátánnak nincs joga hozzád. Nem, a régi bűnös természetnek nem tartozol semmivel. Ám a feltámadási élet az életedben, az hatalmas!
Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked a Te szeretőkedvességed, amivel kijelentetted nekünk, hogy mekkora munkát végeztél el értünk, hogy mennyire törődtél velünk, hogy mennyire valós vagy mellettünk. Istenünk, kérünk Téged, hogy beszélj a szívünkre minden napon eszerint, beszélj nekünk ennek az életnek a hatalmáról, valóságáról, jogairól, szabadságáról, kiváltságairól, öröméről. Urunk, Istenünk, köszönjük Neked azt a szeretetet, örömöt, békességet, amit adtál nekünk ebben az új életben. Hadd járjunk Veled!
Ámen.