Mi a közös a következő két versben?
2Tim 1:9 aki megmentett minket és elhívott szent hívással; nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az ő saját végzése és kegyelme szerint, amelyet örök időknek előtte adott nekünk Krisztus Jézusban.
2Pét 1:3 Az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való az ő megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott,
A hívők ismerik a jelentőségüket? Te tudod, hogy mennyire jelentős vagy? Nem a büszkeség értelemben kérdem, de tudod, hogy mennyire jelentős vagy? Úgy sejtem, hogy nem. A legtöbb hívő nem tudja. Amikor azt mondom: Istennek terve van velem; lehet, hogy büszkének érzem magam, vagy büszkének tűnök. „Ki vagy te, hogy azt mondod, hogy Istennek van terve veled?!”
Istennek terve van velem. Ha hívő vagy, te merheted ezt mondani: „Istennek van terve velem!”. Úgy tűnik, legtöbben ezt nem tudják kimondani. „Istennek terve van velem.” – mondd csak ki! Ez olyasvalami, amit ki sem merünk mondani, nem? Sőt … még kevésbé akarjuk elhinni. Érezhetjük büszkének magunkat, vagy lehet, hogy túl nagy felelősségnek hangzik. Pállal és Péterrel, volt terve – nekünk viszont … velünk Istennek nincs terve. Ezek a versek azonban nagyon világosan azt mondják: Isten elhívott. Pál és Péter arról beszélt, hogy „engem”? Nem! Azt olvassuk: „minket”. Minket, mindnyájunkat. Isten mindnyájunkat elhívott. Téged is, engem is. Terve van velünk. Azért, mert ha hiszem és vallom, hogy nincs célom – „Hittem Krisztusban, ám ez valamilyen tévedés, Isten igazából nem is számolt ezzel.” –, akkor nagyon céltalannak fogom érezni magam a keresztény életemben.
Úgy hiszem, hogy nem ismerjük a jelentőségünket, mert be vagyunk csapva – azt hisszük, a cselekedeteink tesznek minket méltóvá. Úgy hisszük, hogy az elismerés tesz minket fontossá, vagy a kifogásolás tesz minket nem fontossá, vagy egy pozíció tesz minket jelentőssé. „Nekem nincs pozícióm a gyülekezetben, a szolgálatban. Senki nem ismer el engem. Senki nem ünnepel engem. Senki nem tapsol meg. Nagyon jól tudom, hogy a cselekedeteim nem olyanok, mint ahogy kéne, hogy legyenek. Úgyhogy valószínűleg nem vagyok jelentős Isten akaratában.” Ez hazugság! Ez helytelen. Egyszerűen nem így működik ez.
Isten elhívott téged is, engem is. Ki tudod mondani ezt: „Isten elhívott minket.”? Ezek a Bibliánk szavai. Isten – elhívott – minket. Ha hívő vagy Krisztusban, Isten elhívott. Isten tanítványai rengeteg dolgot meg tudnak tenni. Ef 6:14-től olvasunk a szellemi fegyverzetről. Kizárólag hívők tudják felvenni. Elmondod valakinek, aki nem hisz Krisztusban, hogy övezze fel a derekát igazlelkűséggel, nem értene egyet, mert azt gondolja, hogy az akaratereje tartja össze az életét, nem pedig az igazság. „Az igazság nem annyira fontos! Az életemet az akaraterőm, a képességeim tartják egybe.” Nem értenének egyet vele, ám a hívő meg tudja ragadni ezt az igazságot, a szívére tudja venni, és meg tudja tölteni vele az életét. Az életét egységessé teszi az igazság.
Utána beszél az igazság páncéljáról, hogy azt öltsük fel. Jézus igazságot adott nekünk. Amikor egy nem hívő hallja ezt, akkor büszkeségre gondol. „Nekem igazam van. Annyira helyesen gondolkodom! Igazam van.” A nem hívő nem értené, amikor azt mondja: az evangélium saruja; Ef 6:15. Nem értené, hogy ez miért fontos, hogy miért fontos beszélni az evangéliumról, hogy miért fontos ezt képviselni.
Ef 6:16 a hit pajzsáról beszél. Az embereknek van reményük a világban. Amikor azt a szót hallják, hogy hit, akkor valamifajta érzésre gondolnak. Amikor azt a szót hallják, hogy hit, ködös remények jutnak eszükbe, semmi más. Nem ragadják meg, hogy ez micsoda igazából. Te hívőként tudhatod, hogy mi a hit, felveheted azt, és használhatod. Csak te.
Az üdvösség sisakja számodra, a hívő számára készült. El vagyunk hívva, hogy felvegyük. Senki más nem tudja ezt megtenni helyettünk, csak mi, Krisztus tanítványai. A Szellem kardja és az ima mindig rendelkezésre áll, ám csak számunkra. Senki más nem tudja ezt megtenni, csak a hívők. Ők ezt meg tudják tenni.
Gondolhatjuk azt: Annyira nem vagyok fontos! Mindez, az Ige számunkra lett megírva. Azért, mert Istennek van elhívása számunkra, és senki más nem tudja ezt megtenni. Ez számunkra van, Isten hozzánk szólt. Isten Igéje nekünk adatott. Mi vagyunk azok, akik be lettünk keresztelve Krisztus Testébe. Mi vagyunk azok, akiknek örök reménységük van. Nekünk van örök örökségünk.
Nem büszkeség, hanem Isten igazsága. Mi kaptuk. Isten azt kérdi: Miért élnél kevesebbel? Miért élnél abban a hiszemben, hogy az életed nem számít, hogy nincs jelentősége, és hogy nem kell, hogy legyen célja, hogy nem kell, hogy legyen iránya?
Csodálatos annak az ereje, ahogy együtt vagyunk. Ez egy gyönyörű elv:
3Móz 26:7-8a Sőt elűzitek ellenségeiteket, és elhullnak előttetek fegyver által. Közületek öten százat űznek el, és közületek százan tízezret űznek el,
Azt mondja itt, hogy öten százat űznek el. Ez 1:20 arány. Utána azt írja, hogy százan tízezret űznek el! Ez már 1:100 arány. Hatalmas többszörös! A kérdés az, hogy amint mész keresztül az életen, más hívőkkel tartasz-e? Nagyon-nagyon fontos vagy Isten akaratában. Isten elmondja nekünk ezt a nagyszerű igazságot, hogy amikor együtt tudunk munkálkodni, akkor azzal csodás sokszorozódás jár együtt. Hatékonyság.
Hogy tudunk együtt munkálkodni Sátán ellen? Mit tudunk tenni a sötétség királysága ellen? Mit tudunk elérni a gonosz ellen? Hogyan tudunk lelkeket nyerni? Amikor együtt tesszük ezt. Amikor nem magányos farkas vagy, hanem a testvérekkel mész keresztül. A testvéremmel megyek keresztül az életen, ő ott van az életemben. Lehet ő úgy, mint a pásztorom. Lehet ő úgy, mint a tanítványom, vagy mint egy barát. Együtt megyünk keresztül.
Csináltunk nemrég imakártyákat. A lényege az, hogy van egy imatársad. Valakiért nap mint nap imádkozol, és remélhetőleg érted is imádkoznak nap mint nap. Ez mit jelent? Azt, hogy együtt megyünk keresztül az életen. Hordozzuk egymást a szíveinkben. Ezzel hatalmas sokszorozódás jár. Lehet, hogy ketten együtt hat ember felé szolgálhatunk, és ha még egy testvér csatlakozik, akkor húsz életet is megérinthetünk, és ha még valaki, akkor már hatvanat… aztán százat… ezret… és aztán milliókat. Lehetséges.
Te el vagy hívva, én is el vagyok hívva. Amikor együtt élünk ebben, amikor gyakoroljuk a hitben járást együtt, annak hatalmas ereje van.
Sok hívő kimarad… hívőként is le tudok maradni. Nem csak az örömről. Hívők lemaradnak dolgokról, mert nem tudják, hogy mennyire jelentősek Isten akaratában, és nem ismerik ezt az elvet sem, hogy együtt az életünk többet jelent, a szolgálatunk többet jelent. A szolgálatunk nagyobb és mélyebb. A megértésünk növekedni tud. Tervezzük, hogy Húsvétkor lesz három istentisztelet, amire lehet meghívunk embereket. Az az imánk, az a tervünk, hogy hívunk embereket, és prédikáljuk az evangéliumot. Lesznek színdarabok is. Csodálatos időnk lesz együtt.
Erre mondhatod azt: „Hát, én nem jövök el, én ebben nem veszek részt. Biztos vagyok abban, hogy nagyszerű lesz, de megvagyok e nélkül is.” Itt a kérdés azonban: Tudod-e, hogy ilyenkor arról a hatalomról is lemaradsz, ami munkálkodhat az életedben? Lemaradhatsz erről a hatalomról, erőről, ami akkor mutatkozik meg, amikor együtt vagyunk a gyülekezetben, a szolgálatban, az evangelizációban, a léleknyerésen. Annyira más, amikor jelen vannak a testvéreim. Amikor együtt imádkozunk, annak nagyobb jelentősége van. Ez az elv nagyon erőteljes.
Annyira örülök, hogy együtt vagyunk így szerda este. Lenyűgöző számomra, hogy itt vagytok. Néha mondjuk ezt: Jó, hogy itt vagy! Tudom, hogy néhányan ezt szokásnak gondolják. Lehet, hogy van, aki ezt – Jó, hogy itt vagy! – így is mondja. Lehetséges. Lehet viszont más jelentése is: Annyira hálás vagyok e miatt a csoda miatt, hogy itt vagy! Én őszintén így látom. Annyira hálás vagyok, hogy itt vagy – mert ezek szerint értékesnek tartod. Csak az gondolkodik így, aki Istent keresi. Különben miért tennéd? Különben miért jönnék el istentiszteletre? Annyira hálás vagyok aztán azért is, mert áttörted az ellenállást, mint a fáradtság. Áttörted, és eljöttél, és azt mondtad: Ha el is alszom az istentiszteleten, legalább itt alszom. Jó választás, örülök neked, mert áttörtél ezen. E miatt az ok miatt te és én egyek vagyunk, ez Krisztus, és hatalmas erő. Nagyon hálás vagyok emiatt.
ApCsel 2-4-ben látjuk a korai gyülekezet képét, ami csodálatos.
ApCsel 2:42 És állhatatosan kitartottak az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.
ApCsel 2:44 Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt.
ApCsel 2:46-47 Mindennap kitartóan, egy szívvel-lélekkel összegyűltek a templomban, és házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesedve az eledelben, Istent dicsőítve és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig naponta szaporította a gyülekezetet az üdvözülőkkel.
Ez a kép nagyszerű! Nagyon sok időt töltöttek együtt, és ez nem csak együtt töltött idő volt, hanem a szívük is egy volt. Nagyon sokat voltak közösségben. Értették ezt az elvet. Naponta együtt voltak. Miért? Mert ez megváltoztatja az életem. Jöhetnék heti egyszer. Most itt vagytok szerda este is, úgyhogy valószínűleg többet jártok egynél.
Járhatok heti egyszer. „Kb. másfél óra egy istentisztelet, ennyit erről az életemben!” Egy hét százhatvannyolc óra, kiszámolhatod, hogy nagyon sok idő van e nélkül a közösség nélkül, ennek a hatalomnak a megtapasztalása nélkül. Hiszem, hogy ez erőteljes a mi életünkben.
Amikor látjuk ezeket a fejezeteket, akkor Isten munkájának gyönyörű megnyilatkozását látjuk. Látunk megtéréseket, örömöt, bizalmat, látunk tant és imát. Ezekben a fejezetekben lenyűgöző ezt látni. Miért annyira erőteljes ez? Azért, mert arról szól, hogy a hívők, akiknek van elhívása, együtt járnak az elhívásukban.
3Móz 26:8 – ez a vers nem mond semmit egyről, ám beszél ötről, beszél százról. Csoportról beszél, és semmit nem mond arról, hogy valaki egyedül van. Ez Isten szíve rólunk. Ő azt akarja, hogy mi ebben a közösségben legyünk. Ő minket ebben a közösségben akar látni. Nem egyedül, hanem együtt. Kicsit sem beszél arról, hogy én kit kedvelek, és kit nem. Semmit nem mond ezeknek az embereknek a milyenségéről, egyszerűen csak azt mondja – ez így működik. Szellemi elv.
Ez nem annyira arról szól, hogy mennyire nagyszerűen érzed magad, vagy mennyire jó vagy, mennyire rossz vagy, vagy mennyire kedvelsz mindenki mást. Lehet, hogy mindenkitől távol akarsz ülni, de ez nem erről szól, hanem arról, hogy mi együtt vagyunk ebben. Amint bízunk Istenben hit által, ahogy együtt imádkozunk, Isten megáldja ezt, ApCsel 4:24.
Nekik megvolt ez az imájuk. Itt azt olvassuk, hogy akkora erejük volt, amint imádkoztak, hogy beleremegett a hely, ahol voltak. Mert egységben imádkoztak. Mert szerették egymást, és mert volt közös céljuk. Nem szakadoztak szét mindenféle irányba a saját elméjükkel, a saját szívükkel, a saját kedvteléseikkel. Hanem szerették egymást, és Krisztussal voltak közösségben. Mennyire kulcs, ez az együtt!
A gyülekezet tekintélye. A gyülekezetnek nagy szellemi tekintélye van, ám ez csak akkor fejeződhet ki, ha te hívőként elfogadod ezt: el vagyok hívva, van jelentőségem, van erőm a testvéreimmel, ahogy együtt vagyunk és szolgálunk együtt és szeretünk együtt és törődünk egymással és imádkozunk együtt.
Lemaradhatunk erről azért is, mert a társadalmunk nagyon individualista felfogású: „Én vagyok a legfontosabb! Én vagyok mindennek a középpontja! Nem tudom, ti minek is léteztek, mert hát én vagyok a lényeg.” Gondolkodhatunk így nagyon egyszerűen, természeti módon. Isten viszont: „Nem! Van erő abban, amikor együtt vagytok, amikor a szívetek össze van kötve egy közös célban.”
Elmondhatjuk a konferenciáról, hogy szükség van még segítségre. Ha részt veszel a konferencián, lehet, hogy ez lesz az a hely, ahol meg fogsz tapasztalni valamit, ami csodálatosan gyönyörű. Belépsz a hit egy új területére. Lehet, hogy egy új módon találod meg Krisztus Testét. Bátorítalak arra, hogy szolgálj is. Nagyon fontos, de nem csak a konferenciának fontos, hanem neked is. Ha megteszed, áldás lesz a testvéreknek is. Mert Krisztus Teste vagyunk együtt.
Ha ezt a felelősséget megragadod, és azt mondod: „Igen, el vagyok hívva Isten akaratában, Isten adott nekem jelentőséget ebben a világban. Nem véletlen, hogy én itt élek 2016-ban. Ez nem véletlen, és Istennek van célja velem.”; amikor ebbe belelépsz, akkor az olyasvalami, ami által mind meg leszünk áldva. Bátorítani vágylak ebben. Igen, a konferencián szükség van még segítségre. A lényeg az, hogy ha belépünk ebbe, akkor mind meg leszünk áldva, mert az ellenségnek menekülnie kell. Mert hogy ebben hatalom van.
2Krón 17:6-ben Jósafátról beszél, hogy a szíve fölemelkedett. Ez a kifejezés általában a büszkeséggel kapcsolatban szokott szerepelni a Bibliában. Ezen a két módon tud felemeltetni a szívem, és vagy az egyik, vagy a másik módon, de mindenképpen felemelkedik. Jósafátról azt olvassuk, hogy a szíve az ÚR útjain járva fölemelkedett. Nem büszkeségben, hanem abban, hogy izgatott volt az Úr útjai miatt, be volt telve ezzel, és vágyott erre. Ez volt az élete. A királysága emiatt csodálatos volt. Hatalmas dolgokat tett a királyságban emiatt, mert a szíve az Úr útján felemeltetett. A másik az, amikor a szív büszkeségben emeltetik fel.
Ez – „a szíve felemelkedett az Úr útján járva” – nagyon fontos számunkra. Ebben a gyülekezet kulcsfontosságú nekünk. Ezért van szüksége a gyerekeinknek vasárnapi iskolára, nekünk pedig Isten Igéjére az istentiszteleten, mert figyelmeztet és segíthet. Hallhatom az üzenetet, hallhatok bizonyságot, lehet közösségem, plusz megtapasztalhatom Krisztus Testének az erejét az életemben.
Emiatt bátorítunk titeket, hogy vasárnap gyertek korábban, vagy maradjatok tovább. Ez lenne a lényege a négy órai kezdésnek, hogy a szívünk az Úr útján felemeltessék. Megtörténik, amikor úgy döntök, hogy benne leszek. Zsid 10:25 arról beszél, hogy egyre inkább keressük a közösséget, ahogy közeledik az a nap. Krisztus vissza fog térni egy nap, egyre gonoszabbak a napok. Mi erre a válaszom? Nagyon sok hívő, amikor nagyobbak a megpróbáltatások, akkor úgy dönt, hogy távol marad. Pedig még annál inkább szükségem van Krisztus Testére! Ez a kifejezés növekvő elkötelezettségről beszél: „annál inkább”.
„Annál inkább” szükségem van a testvéremre az életemben és az imáira. Mert lehet, hogy az élet nem lesz könnyebb. „Azt hittem egyre könnyebb lesz.” Lehet, hogy jobb pozícióm van, és lehet, hogy több pénz megy át a kezeim között, mint előtte, de „annál inkább” szükségem van a testvéremre! Azért, mert szükségem van még inkább Isten hatalmára.
Szeretném azzal befejezni, hogy ez nem reklám arra, hogy tessék többet járni gyülekezetbe, hanem hívás, hogy Istenből minél több jusson mindnyájunk számára. Mert Isten ezt így határozta el, hogy amikor együtt vagyunk, akkor van nagyobb erőnk, és akkor van nagyobb hatalmunk. Emiatt annyira fontos az európai konferencia (EUROCON), és emiatt van akkora befolyása az életünkre.
Minden konferencia, minden istentisztelet emiatt számít. Lehet ilyen a házi bibliatanulmány is. Amikor lehet valakinek az otthonában egy imaalkalom, az is nagyszerű. Amikor van egy nagy közös evangelizáció, az gyönyörű. Amikor összejövünk együtt a gyülekezetben, az tényleg csodálatos. Vagy összegyűlünk egy konferenciára, és lenyűgöző. Aztán ott leszünk a mennyben! Az még sokkal-sokkal csodálatosabb. Mert az a hely az, ahol mindannyian annyira együtt leszünk!
Jak 4:7, 1Pét 5:9 csak te tudsz ellenállni az ördögnek hívőként. Senki más nem tudja ezt megtenni. A jó emberek csinálhatnak jó dolgokat, az okos emberek gyárthatnak nagy elméleteket, a gazdag emberek nagy jótékonysági akciókat kezdeményezhetnek, de ha nem hívők, akkor nem tudnak ellenállni az ördögnek. Az ördögnek azonban ellene kell állni! Különben át fogja venni az uralmat a város felett. Különben csak át fogja venni az uralmat az ország felett. Különben egyszerűen át fogja venni a hatalmat a családod felett. Különben simán át fogja venni az uralmat az egész következő generáció felett.
Mondjuk és tudjuk ezt –, hogy a kereszténység mindig csak egy generációnyira van a kihalástól. Ha nincs következő generáció, akkor nincs semmi. Akkor a mi gyülekezetünknek annyi. Azért, mert elhiszek egy hazugságot, hogy én nem számítok. „Ó, igen az a pásztor, az a szolgálatvezető, az a testvér… ők számítanak.” Nem! Mi mind el vagyunk hívva. Isten elhívott minket. A következő generáció azok a gyerekek, akik most iskolába járnak, a tizenévesek, a fiatalok, azok, akik éppen most születnek.
Csak te tudsz ellenállni az ördögnek az ő javukra, mert hát csak neked van meg a Szent Szellem. Ez az, amit a Biblia mond nekünk – Jel 12:11 így állunk ellen: a Bárány vére által, és bizonyságtételünk beszédével, és mert nem az életünket próbáljuk védeni. Ez a mi hitünk keresztényekként. Ez a mi jelentőségünk, hogy megmos minket a Bárány vére, és igazak vagyunk Isten előtt. Isten megtisztított, és van egy bizonyságom. Nem szégyellem azt mondani, hogy Jézus a Megváltóm és tényleg Isten az életem; és tényleg nem védeni próbálom az életem.
Amikor együtt vagyunk, akkor az ellenség nem tud ellenünk állni. Imádkozzunk együtt, legyenek álmaink együtt, legyen szolgálatunk együtt, tartsunk konferenciákat együtt! Legyenek istentiszteleteink és beszélgetéseink együtt. Nevethetünk együtt. Sírjunk együtt! Küldjünk ki együtt misszionáriusokat, és alapítsunk gyülekezeteket együtt!
Mert ez Krisztus Teste, és Isten minket akar használni.
Ámen.