P. Shane
Zsolt 91:1 Aki a Felséges rejtekében lakik, az a Mindenható árnyékában nyugszik.
Nagyon sok részlet van ebben a versben. Amikor az erőre, a gondoskodásra, a védelemre gondolunk: „Hogy is van ez? Ott vannak a szárnyak? Isten szárnyai? Egy szárny mit tud tenni értem?” Látjuk a tollakat a 4. versben. „Hogy van ez a tollaival? Hogyan fog ez engem megvédeni? Amikor csatában vagyok, nem olyan pajzsot szeretnék, ami tollakból van. Nem hiszem, hogy ez működne. Főként akkor, amikor éppen lőnek rám.” Ha erre gondolunk, ez nem tűnik túl nagy védelemnek. „Ezek hogyan fognak megvédeni engem?”
A Mindenható árnyéka. „Egy árnyék mit tud értem tenni?” P. Knight beszélt arról előző alkalommal, hogy az meg tud téged védeni a forróságtól. „Rendben, ennek van értelme, de hogyan fog ez megvédeni engem a betegségektől? Hogyan lesz ettől hatalmam egy helyzetben? Hogyan lesz ez gondoskodás, amikor éhes vagyok, amikor gyenge vagyok?”
Az árnyék érdekes dolog. A falon meg tudom jeleníteni az árnyékom a lámpák fényében. Mekkora ereje van annak? 🙂 Hát ez nem igazán vigasztaló. Ott az árnyék a falon, mert én itt vagyok. Itt vagyok, és az árnyék engem képvisel. Amikor Isten azt mondja, hogy az Ő árnyékában nyugszunk, akkor ez igazából igenis vigasztaló nekünk. Mert ez azt jelenti, hogy Ő jelen van. Mert ha Isten nem lenne jelen, nem lenne ott az árnyéka sem. Ez tényleg csodálatos. Mert az árnyék azt jelképezi, hogy Isten velünk van.
Isten árnyéka vetül ránk. Ez nem a tollakról, a szárnyakról szól, és nem is nagy fegyverekről. Páncélököl, tank… – ezekre nincs szükségünk. Mert Isten árnyékában nyugszik. Mert Ő jelen van az életünkben. Annyira csodálatos ez! Isten jelenléte velünk van. Mi másra lenne szükségünk? Semmi másra nincs szükségünk. Mert Ő megvan nekünk. Velünk van az Ő jelenléte.
Még egy az árnyékkal kapcsolatban. Ahogy p. Knight mondta előző alkalommal, el kell, hogy menj arra a helyre, ahol árnyékot találsz. Kell, hogy közel húzódj egy fához. A Mindenható árnyékában nyugodni, az onnan jön, hogy mi közel húzódunk Őhozzá. Igazából mindig az Ő árnyékban vagyunk. Ennek a tapasztalata abból jön, ha közel húzódunk Őhozzá.
Ez a vers az akarásról szól. Az, aki úgy dönt, hogy a felséges rejtekében akar lakni. Mert ez mindnyájunk számára rendelkezésre áll. 2Móz 33:20 azt mondta Isten: Senki ember nem láthat Engem úgy, hogy életben maradna. Ebben az értelemben, ha Isten árnyékában lakozunk, akkor nem látjuk Őt. Egyikünk sem látta Istent. Láttad az árnyékát? Azt hiszem, hogy igen.
Az árnyék az alakról beszél. Az az alak. Mózesnek el kellett rejtőznie a szikla mögé, hogy Istent hátulról láthassa. Mi látjuk Isten árnyékát. Hogyan láthatjuk meg?
Róm 6:17 De hála legyen Istennek, hogy jóllehet egykor a bűn szolgái voltatok, szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelyet kaptatok,
Igazából a tan alakjában jött el hozzánk. Ennek volt formája. A Biblia is egy árnyék számunkra. Azt mondja el nekünk, hogy Isten velünk van, Isten ott van az életünkben. Húzódj közel Isten Igéjéhez. Ő ebben a Könyvben van, és ott van az életünkben is.
Nem látjuk Istent, de amikor először hallottuk az evangéliumot, akkor mégis láttuk Őt. Hallottuk ezt a csodálatos üzenetet, elfogadtuk, és ez szabadította meg a lelkünket. Igazából még nem láttuk Istent. Addig nem látjuk Őt, amíg nem költözünk haza, hogy Vele legyünk örökké. Ez a Könyv azonban beszél nekünk Isten jelenlétéről.
Krisztus Teste. Mi a tükörképe vagyunk Isten Fejének, és mi vagyunk az Ő árnyéka. Megvan nekünk Isten alakja. Habár még nem tökéletes, de a gyülekezetben közel húzódunk. Mert Isten itt van, és itt erő és védelem van. Ez az az árnyék, amiben lakozunk. Ez elég számunkra. Mert Isten itt van. Isten jelen van az életünkben, a közösségünkben, az imáinkban.
Zsolt 22:3 Isten az imádatunkban lakik. Volt már olyan, hogy nagy nyomás volt az életedben, és úgy érezted, hogy Isten annyira távol van tőled, és nem tudtad, hogy mit tegyél? Aztán mégis úgy döntöttél, hogy bízni fogsz Istenben, és dicséred Őt, és azt mondtad: Őt fogom imádni.
Nem láttam Istent, de abban a pillanatban érzékeltem az Ő jelenlétét, amikor megtiszteltem Őt, és hittem Benne. Isten jelenléte ott volt. Ez még nem olyan teljesség, mint amikor a mennyben leszünk, de igenis hatalmas. És Ő tényleg elég. A bajban tudod Őt imádni. Azért, mert Ő jelen van veled, és ez elég. Az Ő árnyéka elég nekünk, mert az árnyékához kapcsolódik Isten jelenléte is. Dicsérhetjük Őt, és ez tényleg erőteljes. Ez bátorít minket, és erőt kapunk belőle a gyengeségünkben.
P. Kende
Isten árnyéka, betakarása, védelme.
Zsolt 57:1 (2) Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, mert hozzád menekül a lelkem, és szárnyad árnyékában keresek oltalmat, amíg elvonul a veszedelem.
Amiről p. Shane beszélt: felismerni Istennek az árnyékát, az Ő alakját, ami lehet kihívás számunka, és szeretnénk többet látni.
Arra gondolok azonban, ami Mózessel történt, amikor azt kérte az Úrtól: Mutasd meg nekem az orcádat. P. Schaller azt mondta erről az imáról, hogy talán ez a legnagyszerűbb ima a Bibliában: „Szeretném látni a Te orcádat Istenem! Szeretném látni a Te dicsőségedet!”; 2Móz 33:18. Mózes ezt kéri Istentől. Isten nem mutatja meg a teljes dicsőségét, mert Mózes nem volt arra kész, de megmutatta a dicsőségének egy oldalát. Így vagyunk mi is. Isten megmutatja nekünk az Ő alakját egy oldalról. Aztán meglátjuk azt, tanuljuk élvezni azt, és tanulunk beállni alá. Olyan érdekes!
Ezért nagyszerű a Krisztus Teste. Ahogy 1Pét 4:10 mondja, Isten kegyelmének sok oldala van. Ami azt jelenti, hogy mindnyájan kicsit másként látjuk Istent. Nem azért, mert Ő más és más lenne mindnyájunknál, hanem azért, mert Neki annyi oldala van, annyi dicsősége van, az Ő betakarása annyi módon jelenhet meg! Ő mindnyájunknak kicsit másként és másként, személyesen mutatja meg Magát. Nem azért, hogy azon veszekedjünk, hogy én láttam jobban, vagy te láttad jobban, hanem azért, hogy amint együtt vagyunk Krisztus Testében, hozzáadjunk egymásnak a megértéséhez, ahhoz, amit látunk Őbelőle. Szerintem ezért van a gyülekezet. Ez az egyik oldala.
Nagyon ambiciózus üzenetünk van. Ha Isten megengedi, Zsid 3-at fogjuk olvasni együtt. Annyira megáldott ez az üzenet, amit hallottunk: Isten árnyéka és az Ő védelme. Igazából a Zsidókhoz írt levél is erről beszél. Valójában egy nagyon kihívó könyve ez a Bibliának.
Nem annyira érezzük ezt, mert ha olvasod a Zsidókhoz írt levelet, azt mondja a hívőknek: „Ne menj vissza a templomba áldozatokat bemutatni. Jeruzsálembe a templomba ne vigyél újra birkákat és bakokat, mert Jézus áldozata elég volt, és nagyobb volt.”; és erre azt mondod: Eszembe sem jutott, hogy Jeruzsálembe menjek egy birkával, és ott feláldozzam. Nincs is templom most Jeruzsálemben, úgyhogy nem is tudnád megtenni. Mégis nagyon kihívó ez a levél nekünk is, ha megértjük, hogy miről szól.
Zsidókhoz írt levél. Az íróját nem tudjuk, hogy ki volt. Olyan helyzetben írt a fiatal gyülekezetnek – a gyülekezet fiatal volt, az egyház még nem régóta létezett, nem voltak évszázadok, évezredek mögötte, hanem csak rövid idő – és azt kellett látnia az írónak, hogy a hívők, akik Jézusra bízták az életüket, és ezért kezdtek másként élni, rajtuk óriási nyomás volt a társadalomból.
A társadalom kizárta őket, nem voltak hajlandók üzletelni velük, volt, aki nem volt hajlandó eladni nekik dolgokat, és óriási volt rajtuk a nyomás. Családtagok, az egész társadalom, az üzleti életük, a pénzügyeik, a biztonságuk időnként… Azt kellett látni az írónak, hogy ezek a hívők engedve a nyomásnak, kezdték feladni a meggyőződéseiket. Nagyon nehéz helyzet, úgyhogy kezdtek visszajárni a templomba, kezdtek úgy gondolkodni: „Nem olyan nagy baj, ha bemutatunk egy áldozatot, nem olyan nagy baj, ha valahogy igyekszünk békét kötni velük, ha kicsit úgy teszünk. Végül is a kereszténységnek az alapja a judaizmus, nem?” Tényleg az volt, persze.
Viszont az író erről ír nekik: „Figyelj! Értem a nyomást, értem a problémát.” Az író nagyon nehéz helyzetben van, mert olyan embereknek ír, akiket nagyon szeret, nyilvánvalóan, de ugyanakkor el kell mondania nekik: Ébresztő! Fel kellett ráznia őket, azt kellett mondania: „Ébresztő! Ez baj. Ez nem fér bele. Nem lehet megalkudni. A kettő nem egy szinten van. Krisztus a nagyobb.” Erről szól az egész Zsidókhoz írt levél. „Ne menj vissza oda! Miért mennél vissza oda, amikor Krisztus a nagyobb?” Azért beszél hozzájuk egy értelemben nagyon keményen, mert tudta, hogy mit veszíthetnek el.
Mert Ef 3:9-ben mi újfajta közösséget kaptunk. Amikor együtt vagyunk a gyülekezetben, akkor ez nem egy szakkör, ez nem egy klub, ez nem egy sportegyesület, hanem Istennek a Szelleme van bennünk, és lehet áldott közösségünk. Lehet, hogy az egyik pillanatban filmekről beszélünk, de a következő pillanatban már valami szellemiről, mélyről és csodálatosról. Ez a közösség az, amit ők elveszíthettek.
Az író tudta, hogy ezt elveszíthetik. A Szellem betöltése – 1Thess 5:19 megolthatom a Szellemet, eltakarhatom az Ő fényét, megtehetem, hogy nem engedem, hogy Ő vezessen engem. Az író tudta, hogy ezeknek a Jeruzsálemben lakó hívőknek az életében volt egy nagyon valós veszély, hogy nem engedik a Szent Szellemnek, hogy vezesse őket. Mert annyira féltek, annyira megalkudtak azzal, amit a világ mondott nekik. Az író tudta, hogy ezzel nagyon sokat veszítenek.
Amikor azt olvassuk Zsolt 57:1(2)-ben, hogy a szárnyának árnyékában keres oltalmat, amíg elvonul veszedelem, az erről szól. Arról szól, hogy van közösségem, hogy a Szent Szellem betölt engem. Róm 8:15 a Szent Szellem biztosít engem arról, hogy én Isten gyermeke vagyok, hogy Isten az én Atyám. Ez az üdvösségnek a sisakja az életemben, ami megvédi a gondolkodásomat.
Nekem üdvösségem van, az Ő szárnyának az árnyékában vagyok, mert az Ő élete, az Ő Szelleme, a Vele járásom megvédi a józanságomat, megvédi a gondolataimat, megvédi az irányomat. Isten azt mondja ezeknek a drága hívőknek: „Ne menj arra! Ne alkudj meg! Nem menj megint abba az irányba! Neked nem arra van szükséged, neked Jézusra van szükséged. Neked nem Jézusra és arra van szükséged, hanem neked Jézus kell! Járj Ővele!”
Ez nagyon kihívó üzenet a számunkra is. Mert rajtunk is van nyomás. Nekünk is vannak kihívásaink. Minket is kinevetnek. Amikor azt mondtam, hogy hiszek Jézusban, tőlem is megkérdezték:
– Hány éves vagy?
– Húsz.
– És még hiszel a mesékben?
– Jó vicc!
Rajtunk is ott van ez. Ezért ez a Könyv nekünk is szól. Ne térjünk vissza! Ne menjünk arrafelé.
Zsid 3:1-2 Azért, szent testvérek, mennyei elhívás részesei, figyeljetek hitvallásunk apostolára és főpapjára, Jézusra, aki hű volt ahhoz, aki őt annak rendelte, ahogyan Mózes is Isten egész házában.
Ezek a versek azt mondják ezeknek a hívőknek: Figyeljetek Jézusra! Ezt az üzenetet nagyon szeretjük. A Zsidókhoz írt levélben nagyon sokszor előfordul. Zsid 12:2 Nézzünk a hit elkezdőjére és bevégzőjére, Jézusra. Tekintsünk Őrá. Újra és újra forduljunk vissza Őhozzá. Nekünk Rá van szükségünk. Főleg elsősorban az életünkben Ő kell. Hálásak vagyunk a testvérekért, az áldásokért, a bátorításért, de nekem Jézusra kell először néznem. Úgyhogy, tekintsetek Őrá először.
Az író Jézust itt úgy mutatja be, hogy Jézus a hűséges. Ő hűséges volt ahhoz, Aki Őt rendelte, Aki Őt elküldte, az Atyához. Ő elképesztően hű volt. Mi sokszor megakadunk ebben a hűségben, mert valami az utunkat állja. Megbotlunk a hűségben, mert van valami, ami zavar bennünket. Van valami, ami kiakaszt minket, és azt mondjuk: „Ez elfogadhatatlan! Ezt nem lehet velem megcsinálni! Ez így helytelen!” És mi történik? „A barátom vagy. … Még mindig a barátom vagy. … Ez elfogadhatatlan. Ezt nem csinálhatod meg velem, és ezt te is tudod.” Megbotlok valamiben, és elbukom.
Gondolj bele a következőbe! Jézust elfogták a kertben, és mindenki elhagyta Őt. Aztán meghalt a kereszten. Péter nem halt meg Vele, ahogy ígérte. Egy tanítvány volt csak ott, és az asszonyok. Jézus, amikor feltámadt, visszament hozzájuk. Én ugyan nem mentem volna! Írtam volna nekik: „Fiúk! Feltámadtam! Leshetitek, hogy én még egyszer elmenjek hozzátok ezek után!” Jézus azonban visszament hozzájuk. Ez mennyire nagyszerű!
Ezért fontos Jézushoz fordulnom, amikor úgy érzem, hogy az élet nem fair, a házasságom túl nehéz, az egyedülálló élet túl nehéz, a munkám túl nehéz. Ezért kell Jézushoz mennem. Miért? Mert Ő megérti. Ő tudja, milyen ez. Ő tudja, hogy milyen az elutasítottság. Tudja, mennyire nem fair az egész. Úgy értem, volt-e más, aki keresztülment azon, amin Ő keresztülment? Kinek az életét lehet ahhoz hasonlítani? Ha azt hiszed, hogy lehet Hozzá valakit hasonlítani, akkor olvasd el Ézs 53:3-4-et. Ő tudja, Ő megérti, hogy milyen úgy érezni magad. Amikor megbotlasz a hűségedben Isten felé, az igazság felé, a barátod felé. Neki van vigasztalása számunkra, Ézs 51:12.
Ez időnként kihívás nekünk. „Hogyan mehetnék tovább? Hogyan lehetnék hű? Hogyan ragaszkodhatnék az igazsághoz?” Ha az Urat kérdezem, akkor Ő azt feleli: „Tényleg? Szeretlek téged. Beszélgessünk róla.” Olyan velünk, mint egy szerető apa a kisgyermekével: Ó, mutasd meg azt a bibit! A kisgyermek csak sír, de az apuka nyugodt: „Igen, ez csúnya szálka, de nem fogja elpusztítani az életed. Ettől nem fogsz meghalni.” Az Úr így van velünk. Kommunikál velünk, és azt mondja: „Figyelj, drága gyermekem! Ez csak egy szálka. Túlleszel rajta! Ne aggódj ezen, csak menjünk tovább. Gyere Velem, hadd vigasztaljalak meg!”
Zsid 3:2 Jézus hűséges volt, mint Mózes.
Zsid 3:3-6 Ő azonban Mózesnél nagyobb dicsőségre méltó, amennyiben a ház építőjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak. Mert minden háznak van építője, aki pedig mindent felépített, az Isten az. Mózes is hű volt ugyan Isten egész házában mint szolga, … Krisztus azonban mint Fiú áll a maga háza felett…
Ő más, mint egy szolga. Ő a tulajdonos. Krisztusnak nagyobb a dicsősége, mint Mózesnek. Ez az, amit mondtam, hogy nekünk nem nyilvánvaló, de a Zsidókhoz írt levél nagyon kemény megfogalmazásokat tartalmaz. Azoknak a hívőknek, akik Jeruzsálemben vagy Júdeában éltek, és próbáltak valahogy békességben lenni az őket körülvevőkkel, nekik ez a néhány szó, hogy Ő azonban Mózesnél nagyobb dicsőségre méltó, nagyon kihívóan hangozhatott.
Nekik ez nagyon nyers kifejezés volt. „Nem lehetett volna valahogy finomabban mondani? Próbálunk egyetértésre törekedni a templommal és a jeruzsálemi papsággal. Miért mondod ezt így? Miért kell ezt így mondani?” Nagyon egyszerű okból. Azért, mert a szívünknek kell ez. Az kell, hogy fel legyünk rázva ebben. „Ébresztő! Krisztus a nagyobb! Ő az, Akire szükséged van. Nem Mózes a nagy szám. Nem a világ legokosabb embere a nagy szám. Nem a világ leggazdagabb embere a nagy szám. Nem egy uralkodó nagyhatalom a nagy szám. Nem a legrégibb kultúra a nagy szám. Nem egy nagy politikai vezető a nagy szám. … Jézus Krisztus a nagy szám.”
Ő az, Aki igazán számít. Ő az, akire szükséged van. A szívemnek kell ez, mert belemerülök a többibe, és könnyen alkukat kötök, ahol nem kellene. Könnyen belemegyek dolgokba, amikbe nem kéne. Kell ez az ébresztő: „Ébresztő! Jézus az, Akinek nagyobb dicsősége van.” Ez fontos nekünk. Mit tekint Ő értékesnek? Mit néz Ő? Hova vezet Ő engem?
Aztán azt mondja: Isten az, Aki épített mindent. Ez a teremtésről szól. Ez arról szól, hogy Isten mindennek az alkotója. Ez nekünk nagyon fontos dolog. A Bibliánk azt mondja, nem csak Mózes 1. könyvében, hanem itt is, hogy Isten az, Aki a világegyetemet alkotta.
A minap olvastam egy érdekes cikket. A sejtjeinkben elképesztő rendszerek vannak rendkívüli gépekkel. Valódi molekula méretű gépek, amik különböző feladatokat látnak el. Például van egy szállító egység, néhány protein, ami egy lépegető gép, és visz dolgokat ide-oda. Tudósok is próbálkoznak csinálni ilyen gépeket, és a minap nagy sikert értek el. 🙂 Sikerült csinálni egyet, ami már csak tízszer lassabb, mint ami a sejtjeidben van. Ez már akkora siker, már annyira lelkesek felőle! Hosszú évek sokmilliárd dollárjával sikerült csinálniuk egy motort, ami már csak tízszer lassabb annál, ami működik a sejtjeidben. Arra törekednek, hogy olyat csináljanak, ami legalább olyan gyors, vagy gyorsabb.
A kérdésem viszont az, hogy ez mire mutat. A válasz: Ahhoz, hogy ilyen motorok legyenek, ahhoz elképesztő intellektus, rengeteg munka, rengeteg erőforrás, tudatos befektetés, tervezés kell. Nem csak véletlenül jönnek ezek létre. Annyira szeretem ezt, hogy amikor mélyebben beleásol a világegyetembe, akár a makro-, akár a mikrokozmoszba, akkor azt találod, hogy Isten az alkotója.
Carl Sagan, és a többi okoskodó ilyeneket mondogattak a népszerűsítő műsoraikban, hogy mi csillagporból vagyunk. Ami azért érdekes, mert állítólag a csillagokból jönnek létre a nehezebb elemek, amikből mi felépülünk. Tehát erre gondoltak. Ez olyan érdekes nekem, mert azt mondták, hogy csillagpor vagyunk, de lehetett volna azt is mondani, hogy mi por vagyunk. Ezt azonban nem mondták. Miért? Azért, mert a Biblia már mondta ezt. A Bibliában ott van, hogy mi a Föld porából lettünk csinálva. Úgyhogy ezt nem mondták, mert az túlságosan úgy hangzott volna, mint 1Móz 2. Úgyhogy nem mondják. Zsid 11:3 mi hit által tudjuk, hogy a világ Istennek a szavával állt elő.
Aztán azzal fejezi be:
Zsid 3:6 … akinek a háza mi vagyunk, ha a bizalmat és a reménység dicsekvését mindvégig erősen megtartjuk.
Úgyhogy Jézus Krisztus Fiú a Saját háza felett, az egész teremtés fölött. Van egy konkrétabb dolog is, a mi életünk. Mert mi vagyunk azok, akik hiszünk Őbenne. 1Pét 1:8 Mi vagyunk azok, akik nem látjuk Őt, de hiszünk Benne, mi nem látjuk Őt, de szeretjük Őt. Úgyhogy 1Pét 2:5 mi szellemi házzá épülünk.
A következő gondolat az három rész igazán: Zsid 3:7-11, Zsid 3:15-19, Zsid 4:1-2. Csak néhány verset nézzünk meg konkrétan:
Zsid 3:8 ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában,
Zsid 3:19 Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenségük miatt.
Ez igazán az intés nekünk: „Figyelj! Ne keményítsd meg a szíved, hanem foglalkozz vele.” Nekünk van egy feladatunk, és az ott kezdődik, hogy bánnom kell a szívemmel. Miért érdemes?
Zsid 4:1-2 Mivel tehát még beteljesedésre vár az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, vigyázzunk, nehogy valaki közületek fogyatkozásban levőnek láttassék. Mert nekünk is hirdették az evangéliumot, miként azoknak, de nem használt nekik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották.
Hányan mondják ma a világban, hogy nincs nyugalom, nincs békesség? Hányan mondják, hogy nincs nyugalom sehol? „Nincs nyugalom ebben a világban. Hát nem lehet nyugalmat találni ebben a világban?” Hányan mondják ezt? Hányan gondolkodnak így? Ézs 57:21 Isten azt mondja, hogy nincs békesség a gonoszoknak. Amikor nem hiszek, akkor valóban nincs békesség számomra.
Számunkra azonban van békesség. Ezek a versek arról beszélnek, hogy mi beléphetünk abba a nyugalomba, mi beléphetünk abba a betakarásba, mi beléphetünk abba a védelembe. Létezik nyugalom, ne mulaszd el! Hívőként ne mulaszd el Istennek a nyugalmát. Nagyon érdekes rész ez, mert azt mondja, hogy van nyugalom. „Úgyhogy dolgozz keményen, hogy bejuss!”
Mi azt mondanánk: Ha van nyugalom, akkor add ide ingyen. Isten azt mondja: „Igen, Én ingyen odaadtam neked. Igen, Én ingyen neked adtam ezt a nyugalmat, de ez a te szíved, te döntöd el, hogy belépsz-e abba. Te döntöd el, hogy egyetértesz-e vele. Te döntöd el, hogy megmaradsz-e benne. Te döntöd el, hogy mit fogsz csinálni.”
Valamelyik prédikátor az előző alkalmon (2015.12.31. de.) említette a következőt. Luk 13:34 Jézus sír Jeruzsálem felett, és azt mondja: „Hányszor akartam egybegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit a szárnyai alá? Hányszor akartalak titeket összegyűjteni, és ti nem akartátok!” Valahányszor kinyitom a Bibliám, Isten be akar gyűjteni engem az Ő szárnya alá. Valahányszor a kezem imára kulcsolom, Isten be akar gyűjteni engem az Ő szárnya alá. Valahányszor prédikáljuk itt az Igét, Isten be akar gyűjteni minket az Ő szárny alá, az Ő nyugalmába.
Ezt látjuk itt is. Erről ír az író. Ezt olvastuk ezekben a versekben: „Figyeljetek! Izraellel megtörtént ez. Istent tartogatott nekik valamit. Volt egy Ígéret földje valóban.” Gondold el, negyven éven keresztül kóboroltak a pusztában! Vajon hányan mondták: „Ah! Szerintem hazugság volt az egész! Csak egy nagy beugratás volt. Nincs is Ígéret földje! Isten nem tartogatott nekünk semmit! Isten csak halált tartogat nekünk, és pusztaságot.” Isten azt feleli: „Nem! Én tartogattam neked az Ígéret földjét. Tartogattam neked a békesség helyét. Valóban ott várt rátok, de nem voltatok hajlandóak bemenni.” Miért? A hitetlenség miatt.
Micsoda tragédia lenne, hogy a nyugalom helye megvan számunkra, és én nem mennék be. Hanem csak látom az ajtót – Ján 10:9 Jézus azt mondja: Én vagyok az ajtó –, elmegyek mellette, és mondogatom: „Nincs nyugalom! Nincs nyugalom! Szia, Jézus! Nincs nyugalom!”; és csak megyek tovább. Ha nem vagy hívő Őbenne, akkor higgy Benne! Mert Őbenne van békesség, Őbenne van nyugalom. Ő igazán az út, Ján 14:6.
Hívőként is csinálhatom ezt, hogy elmegyek mellette. Mit olvasunk itt? Miért nem használt nekik a hallott beszéd? Mert nem párosították hittel. Nem egyesítették hittel. Nem merték azt mondani, amiről p. Shane beszélt: „Uram, hiszek Benned! Hiszek a Te Igédnek. Hiszek a természetednek, hiszek a jellemednek. Hiszem, hogy Te nem csalnál meg engem. Hiszem, hogy van az Ígéret földje, és be akarsz vinni.” Mennyire lenyűgöző!
Izrael kinn volt a pusztában, kb. másfél milliónyian voltak ott. Mind meghaltak a pusztában, és nem látták meg az Ígéret földjét, de a két ember, akinek a szívében hit volt – Józsué és Káleb –, ők bementek az Ígéret földjére. Ők beléphettek. Mennyire személyes Isten! Azt mondja: „Neked ez szól. Gyere Velem! Gyere be Velem a nyugalom helyére.”
Aztán megbotlom a hűségemben. „Szeretem Isten munkáját. Szeretem Isten munkáját. …”; de aztán megismerem a másikat igazán, és megbotlom a hűségemben, azt mondom: „Hát, ha a vezetők ilyenek, akkor mit ér ez az egész?! Az egész haszontalan.” Látom valamelyik vezetőt a testben lenni, látom valamelyik vezetőt elbukni, látom valamelyiket kritikusnak, és akkor: „Ah! Ez elfogadhatatlan.” Isten azt mondja nekem: „Ez te és Én. A másiknak a járása az a saját dolga. Ha ostobaságot csinál, úgyis le fogja aratni a következményét. Te azonban járj Velem! Te legyél hű Velem!”
Emberek mondják ezt: Mindenki képmutató a gyülekezetben!; erre azt tudom mondani: „Egyetértek veled. Mert a mindenkiben te is benne vagy, de nem kéne, hogy ez megállítson bármiben is. Miről beszélsz? Mi az újdonság ebben?”
Mi lenne, ha hitet kevernék ahhoz, amit hallottam az Igéből? Mi lenne, ha egyetértenék az üzenettel? Mi lenne, ha azt mondanám: Isten természete az, amire szükségem van. Ez az üzenetünk:
Zsid 4:11 Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba,
Ez az üzenet nekünk, hogy igyekezzünk bemenni. Dolgozzunk rajta! Mi ez a munka? Csak bátorítani akarlak ebben, mert Isten vonni akar minket az Ő szárnyai alá. Ez az a mód, ahogy ezt meg tudja tenni, hogy a szívünkre beszél, és azt mondja nekünk: „Figyelj! A szíved a te feladatod. A szíved a te felelősséged.” „Nem! A szívem az ő hibája, mert ő megbántott engem. Mert ő beletaposott az életembe. Mert ő cserbenhagyott, mert ő rossz irányba vezetett engem. Mert ő úgy nézett rám! Mert ő elutasított. Mert ő kihívott! Mert ő megkérdőjelezett…” Isten azt mondja: „Nem! Állj! A te szíved a te felelősséged. Csak ennyin múlik, hogy beléphess az Én nyugalmamba, hogy élvezhesd az Én betakarásomat. Ez a tiéd.”
Azt hiszem, a puritánok hívták így a csendes időt, hogy a szív munkája. Lecsendesedni, és felfrissülni a szívemben imában, felfrissülni hálaadásban, felfrissülni a hitben. Zsid 13:9 azt mondja nekünk: megerősíteni a szívünket kegyelemmel. Nem pedig mindenféle zagyva tanítással. Annyi tanítás van ebben a világban, az interneten hallgathatsz akárhány prédikátort. Ha akarod, teheted. Nem tanácsolom, de teheted. Miért nem tanácsolom? Azért, mert össze fog zavarni. Bátorítalak, hogy kegyelemmel erősítsd meg a szíved. Legyen ez az alapja az életednek.
Fontos nekünk kegyelemmel megerősíteni a szívünket. Mert ha nem történik ez, akkor Zsid 12:15 előbb-utóbb jönni fog a keserűség.
Zsid 3:12 Vigyázzatok, testvéreim, hogy valaha ne legyen közületek senkinek hitetlen, gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon,
Ez a szívünknek a dolga.
Kétféle őszinteség létezik. Az egyik őszinteség a hitetlenség őszintesége, a régi bűnös természet őszintesége, Sátánnak az őszintesége. Haszontalan őszinteség. Az, amelyik azt mondja: „Ugye tudod, mennyi gond van veled! Ugye tudod, mennyire nem vagy jó abban, amit csinálsz!” Van egy ilyenfajta őszinteség. Mit ér el ez? Mi a haszna? Igazán semmi, csak rombol. Létezik ez a fajta őszinteség. „Hát, a gyülekezetben vannak problémák.” Ez az, amit p. Brian úgy hívott: Ajándék arra, hogy kimond a nyilvánvalót. Ehhez nincs szükség semmire.
Van egy másik fajta őszinteség is, és az a hitnek az őszintesége. Amikor az ember azt mondja: „Uram, hiszek. Segíts az én hitetlenségemben.”; Márk 9:24. Ez a hitnek az őszintesége. Amikor azt mondom: „Igen, van hitetlenség bennem, de Uram, a hitet veszem előre. Uram, látom a problémát, de Jézust veszem előre. Igen, látom a sértés, de az igazságot veszem előre, a Szellemedet veszem előre, a szeretetedet veszem előre. Az az, amire nézek. Igen, hitben fogok járni, habár van hitetlenség az életemben.”
2Kor 2:16-ban Pál azt kérdezi: És ki alkalmas erre? Amikor felismerem, hogy mennyire alkalmatlan vagyok, mennyire rosszul csinálom a szolgálatomat, mennyire szörnyű gyülekezeti tag vagyok, mennyire megbántok másokat…, utána azt kérdezem: „Ki alkalmas erre? Én nem! … De hitben fogok járni.” Ez a hit őszintesége. Ez az a fajta őszinteség, amire szükség van. Zsid 4:1-2 erről beszél. Élheted az életed sokféleképpen, de ez a mód az, ahogy érdemes. Utána azt mondja:
Zsid 3:13 hanem intsétek egymást mindennap, amíg tart a ma, hogy egyikőtök se keményedjék meg a bűn csalárdsága által.
Tehát élj hitben, járj hitben! Ez jó január elsejei áldás bármelyikünknek. Élj hitben, gondolkodj hitben, járj hitben! Ez az egész erről szól. Legyen hitbeli reményünk! Szeressük egymást hitben! Legyen türelmünk hitben! Legyen hitbeli látásunk, gondolkodjunk Istennel hitben! Erről szól ez, hogy Krisztus részesei lettünk. Ez az, amit kaptunk. Isten azt mondja: A szíved a te döntésed. Éljünk hitben!
Van hitünk? Igen. Bízunk Istenben. Bízunk Benned, Urunk. Rád van szükségünk, és Rád vágyunk. Örömmel vesszük magunkra ezt a felelősséget, hogy a szívünk a mi felelősségünk, amit Te adtál nekünk. Urunk, köszönjük, hogy nem adsz annál nagyobb terhet, mint amit el tudunk hordozni. Köszönjük, Urunk, hogy ezen a napon rájöhetünk, hogy a szívünk az tényleg a mi felelősségünk. Köszönjük, Urunk! Elképesztő, amit Te el tudsz végezni, amint ebben kezdünk élni, bennünk és rajtunk keresztül. Urunk, vállaljuk ezt a felelősséget. Szeretnénk tanulni hitben járni, hitben gondolkodni a szívünkben, hitben elfogadni, a legjobbat hinni. Istenünk, taníts minket! Urunk, ez a szívünk vágya, taníts minket, hogy éljünk hitben.
Ámen.