2 Péter szíve: növekedés

2011 február 6. vasárnap  10:30

P. Bendegúz

Eféz 4:24 És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.

Van egy barátom, talán 20 éve. Amióta ismerem, azóta csak küzd. Ő hamarabb lett hívővé, mint én. Viszont csak küzd magával, próbál szent lenni, és küzd Istennel. Gondolom, küzd az emberekkel is. 1Pét 1:16 szentek legyetek, mert Én is szent vagyok. Ezzel a verssel meg tudnánk tölteni a pszichiátriai intézetet, ha nem megfelelően használnánk.

„Légy szent! Megmondtam, hogy szent légy, úgy, mint Én!”

Róm 9:16 … nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. A kegyelmes Istené.

Nem az, aki próbálkozik, hanem a kegyelmes Istené. A kegyelem Istené. Luk 4:18 Jézus azért jött, hogy megszabadítsa a foglyokat. Akik kötelékben vannak, hogy „Szentté kell legyek!”, azoknak szabadítást hozott. Azt mondja, hogy itt van Isten jókedvének, jóindulatának ideje – Isten jóindulattal van hozzánk –, és a kegyelmes Istené. Nem a mi erőnk. Ami az embernek lehetetlen, az Istennek lehetséges.

Eféz 4:24 felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben. Mit jelent, hogy Isten szerint? Azt, hogy Isten volt ennek a mintája. Mert amit Isten adott nekünk, annak Ő a mintája. Nem kisebbet adott nekünk, hanem Ő a mintánk. Ezt nekünk adta, ami valóságos szentségben van. Van egy jó hírem: ez a miénk. A „valóságos szentségben” a miénk.

Tit 3:5 Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Szellem megújítása által

Az Ő irgalmából, és nem a mi cselekedeteinkből. „Szentek legyetek, ahogy Én szent vagyok!” Viszont ahogy én próbálkozom, azok az én cselekedeteim – nem; hanem, hogy Ő újjászült minket.

Isten nem úgy csinálja, ahogy mi gondoljuk. „Ha Te azt mondod nekem, hogy ezt tegyem, akkor én azt teszem. Igaz, hogy nem megy, de próbálom.” Isten azonban azt mondja: „Az Én kegyelmem. Az Én erőm. Bennem bízzál! Velem járjál, és észre sem veszed, de valóságos szentségben élheted az életed. Miért? Mert Énrám tekintettél. Én vagyok ennek a mintája, és amikor Velem jársz, amikor iszod az Én Szellememet, iszod az Én Igémet, és a kegyelmemmel élsz nap, mint nap, akkor látni fogod a valóságos szentséget.” Hála Istennek!

 P. Kende

2Pét 1:13 Méltónak vélem pedig, a míg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket;

1)      A levél vágya. Ébresztgesselek titeket. Ez a kifejezés azt jelenti: felkelteni valakit, felkavarni valakit, felemelni valamit. Átvitt értelemben azt jelenti, hogy az elmét felpiszkálni, tevékennyé tenni. Igazán ez a levélnek a szíve. Ez az, amit Péter szeretne – Isten szeretne. Péternek ez a szíve vágya, hogy felkavarja a hívőket. Ez nem kis dolog. Ez fontos. Ez a Biblia célja igazából. Ez Isten célja az Írással. Az, hogy felkavarjon. A dolgok ne maradjanak ugyanolyanok, hanem felébresszen, magunkhoz térítsen. Azt mondjuk: ébresztő! Az ember meglepődjön, és azt mondja: mi van?

Ha hallgatom a Bibliát, és soha nem lesz felismerésem, és soha nem rázza meg a szívem, és soha nem kérdőjelez meg dolgokat, akkor rossz helyen vagy rosszul hallgatom a Bibliát. Ha soha nem ráz meg, ha soha nem vagyok úgy, hogy az Istentisztelet végén úgy állok fel: de jó, hogy túléltem; akkor valami baj van a képlettel. Mert az a célja, hogy felkavarja a szívemet, az elmémet; hogy tevékenységre serkentsen a gondolataimban, szívemben; igazodjak ahhoz, amit Isten tanít nekem.

Mát 10:34 Jézus azt mondta a tanítványainak: azt hiszitek, hogy békét hozni jöttem a földre? Ez nem egy népszerű vers. Mire vágyik minden szépségkirálynő? Világbékére, nem? 🙂 „Világbéke! Világbéke!” Jézus azt mondja: „Tévedtek. Én nem békét hozni jöttem a földre. Nem olyan háborút, hogy nemzet nemzet ellen, hanem egy értelemben rosszabbat.” Mát 10:35 a családon belül ütközés lesz. Nem meglepő, mert ha valaki megismeri Jézust és minden megváltozik a szívében, minden átformálódik – a dolgok értéke, mire mennyit érdemes rááldozni, hova érdemes menni, mit ne csináljak –, ez konfliktust hoz. Nyílván.

Szükségszerű. Konfliktus lesz belőle. Jézus erről beszél. Lesz egy háborúság. Péter is erről beszél. Ne légy meglepődve! Ha a Biblia szól hozzád, akkor néha azt kell mondanod: „Te jó ég! Ez nem így van az életemben, másként kéne járnom. Másként kellene élnem.” Péternek ez annyira a szívén van.

2Pét 1:14 arról beszél, hogy hamarosan meghal. „Ha van egy fontos dolog, amit el akarok mondani nektek, az, amit ebben a levélben elmondok. Azért írom le, hogy miután meghaltam, azután is megnézhessétek.” Azért, hogy mi itt 2000 évvel később elővehessük.

2Pét 1:15  De igyekezni fogok azon, hogy ti az én halálom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről.

Elolvashassuk, és azt mondhassuk: milyen érdekes, ez nem változott. A világ változott egy kicsit, a kozmetikája változott, de a lényege nem. A Biblia nem változott semmit. Isten még mindig ugyanarról beszél nekem. Péter azt akarta: ha egy dolog van, amit elmondhatok, akkor erre emlékezzetek. Nézzük meg, miről szól ez a levél!

2Pét 1:12 … és erősek vagytok a jelenvaló igazságban.

Nagyon fontos gondolat. A jelenvaló igazság. Miről szól ez? Nagyon fontos kifejezés. Nem a tegnapi igazság, nem más igazsága, hanem ami a szívemben van, ami velem jelen van a mai nap; az én jelenlétemben, az én szívemben, amiről tudom, hogy igaz ma. Ma a jelenvaló igazság. Nem a múlté, nem a jövőé.

Emlékszel? Amikor Lázár meghalt, és Jézus beszélt a nővéréhez: „A testvéred élni fog. Kétségtelenül. Én vagyok a feltámadás és az élet, a testvéred él. Még ha meghalt is, él.” Azt válaszolja a nővére, ez a hívő: tudom, hogy egy nap majd feltámad, az utolsó ítéletkor. Jézus azt mondja: „Nem, nem! Nem a jövőbeli igazság, hanem a jelenvaló igazság. Az, ami most van. Hiszed-e most, hogy Én vagyok a feltámadás és az élet most? Hiszed-e, hogy Én vagyok Isten most? Hiszed-e, hogy Én vagyok a megbocsátás most, a szeretet most, az élet most, a látás most, az evangélium most?” Ebben bátorítja őket Péter. Erre rázza fel őket. A jelenvaló igazság, hogy a teljes Írás Isten Igéje.

Az egész igaz, Istentől van. Ez jelenvaló igazság lehet. Az Péter vágya ezzel a levéllel, hogy ez ne egy távoli igazság legyen. Ez ne egy olyan igazság legyen, ami csak ott van a könyv két borítója között, hanem olyan, ami nyitva van előttem, ami ott van az arcomban. Ezen túl is, ami bele van írva a szívembe, Kol 3:16 ami gazdagon van bennem. Ez Péter vágya: a jelenvaló igazságban erősek legyenek. Ezért kavarja fel őket. Ezért akarja felébreszteni őket, bátorítani.

2)      A konfliktus a levélben. A szívem lusta. Van egy gravitáció, amit találok a szívemben. Könnyen ragaszkodom a porhoz. A dolgok lefelé süllyednek a szívemben. Mint amikor felkavarom a levest a levesestálban. Mi történik? Leülepszik. Ilyen az én szívem is. Isten felkavarja a szívem, és aztán leülepszik a szívem. Van egy lustaság a szívemben, van egy közömbösség a szívemben. A megszokottság szónak nagy jelentősége van számomra.

A legjobb dolgokhoz is hozzászokom. „Persze, hogy van autóm, házam, marha nagy autóm, nyaralóm Horvátországban. Ha rossz kedvem van, persze, hogy elutazom a tengerpartra.” Annyira könnyedén hozzászokom, mert a szívem leülepszik. „Persze, hogy van Bibliám. Valahol a polcon. Persze, hogy van gyülekezetem. Voltam a múltkor is. Karácsony volt, azt hiszem. Persze, hogy vannak testvéreim. Persze, talán megismerném, rég láttam őket.” A szívemben leülepednek a dolgok, amiknek nem kellene. Ezért Péter azt mondja: felkavarodás.

Ha ez nem lenne elég, vannak még ellenségeink is. Van konfliktusunk. Háromféle emberről ír, akik elveszik tőlünk a felkavarodást tőlünk.

i)                    2Pét 2:1-2 hamis próféták, tanítók. Sokan vannak, akik Krisztus nevében beszélnek. Igazából nincs semmi a szívükben, ami új lenne. Még mindig a régi minden. Jézus soha nem jött be az életükbe. Még mindig össze vannak kötve a bűnükkel nyilvánvalóan, 2Pét 2:14,20. Nem újjászületett emberek. Nem ismerik Őt.

Ígérnek valamit, de 2Pét 2:17 ezek víztelen kútfők. Nincs egy forrás, amiből adni tudnának. Vannak ígéretek, hamis tanítások, amik nem az evangélium. Csak ki van ollózva valami, vagy a hangsúly egy bizonyos dologra van téve, nem az egészre, és így hamis tanítás lesz belőle. Ez elveszi a felkavarodást.

Amiről P. Bendegúz beszélt: ha azt mondom, légy szent, de nem tanítom mellé Istennek az erejét, Isten Szellemének a jelenlétét, Isten kegyelmét, Isten hatalmát az életünkben; azt, hogy egy döntés, és az Úrral járhatok és növekedhetek ebben az új életben, akkor félretanítok. Akkor szorgalmazom a leülepedést. Aztán nincs felkavarodás. Hamis tanítás, hamis próféták.

ii)                   2Pét 3:3 a gúnyolódók. Zsolt 1 is figyelmeztet erre. Azt mondja: ne ülj a gúnyolódók székére. Ne gúnyolj, ne legyél ilyen! Vannak emberek, akik ebben lelik örömüket. A felsőbbrendűség érzését adja az embernek, ha máshol nem találják meg ezt. A legkönnyebb dolog kritizálni, gúnyolni, elutasítani. Például egy vezetőt, és egyből úgy érzem ilyenkor: én vagyok feljebb. „Én vagyok a nagyobb, én tudom, miről beszélek.”

Az Írás azt mondja: vannak, akik ránéznek a hitünkre és azt mondják: ugyan már, nem úgy volt az, univerzális véletlen az egész, mi meg egy globális véletlen vagyunk ebben az univerzális véletlenben. Ennyi az egész. Minden, amit a szeretetnek képzelsz, az csak kémia. Minden, amit törődésnek gondolsz, csak ösztönös, de majd kinőjük. Egyre jobbak vagyunk benne: a legveszélyesebb hely a gyerek számára az anyaméh, ott a legvalószínűbb, hogy meghal. Nem gond, kinőjük ezt a törődés dolgot! Csak véletlen vagyunk.” Gúnyolódás. Nagyon-nagyon felsőbbrendűnek tűnik, meggyőzőnek.

Péter azt mondja: vannak gúnyolók, van konfliktus, ne légy meglepődve; és van a szívemben hajlandóság, hogy leülepedjenek a dolgok. Ha ez nem lenne elég, még vannak mellé hamis tanítók, gúnyolódók.

iii)                 2Pét 3:16 vannak emberek, akik elcsűrik, csavarják a dolgokat. Ezek nem annyira a Jehova tanúi – akik nem keresztények, hiába hazudják azt –, nem a mormonok – akik szintén nem keresztények, hiába hazudják azt –, hanem olyanok, akik félremagyarázzák, akik rosszul mondják.

Milyenek ők? Tudatlanok, és nem ostobaságról beszél. Hanem 1Ján 2:20 Isten szelleme tanít valamennyiünket, de vannak emberek, akik elutasítják ezt. Azt mondják: ragaszkodom valamihez, nem akarom elengedni. Ezért nem tudnak tanulni és növekedni. „Másik életet választottam. Igen, újjászülettem, hittem Krisztusban, de ez túl messzire menne. Nem akarok olyan messzire menni, úgyhogy megállok. Uram, ne taníts!”

Állhatatlanok. Károli azt mondta volna ma, hogy instabil, nem képes megállni szilárdan. Eféz 4:14 olyanok, akik ha jön egy tanítás, már megy is arra. Elcsűrik, csavarják az igazságot.

A három konfliktus. Ez veszélyes.

3)      Az irány. Mi a válasz? Miben akar vezetni minket Péter? Mi a célja? Miért írta ezt a levelet? Egyetlen szó: növekedjetek, 2Pét 3:18. Folyamatosan. Azt mondja: „Maradjatok meg a növekedésben folyamatosan. Tartósan növekedjetek! Ne változzon ez! Most erre mentek, jó irányba mentek, növekedjetek!”

Hiszem, hogy a gyülekezetünkben sokan vannak, akik megtaláltuk ezt. Növekedjünk, ne álljunk meg! Ne változzunk az örömünkben! Keressük a felkavarodás helyét! Találjuk meg az Igében, az közösségben, az imádatban és imában! Találjuk meg a felkavarodást újra és újra! „Ne szűnjetek meg! Jó irányba mentek!” – mondja Péter.

P. Attival beszélgettünk. Minden időszaknak megvannak a kihívásai. Jön a tavasz, a hormonok dübörögnek. Főleg, ha egyedülálló vagy, figyelj oda magadra. Még nincs itt a tavasz, de már 10 fok van. Mi lesz, ha a madarak is csicseregnek és virágoznak a virágok?

Miről beszélek? Minden rendben van. Vegyük komolyan ezt: ne álljunk meg a növekedésben. Menjünk előre Istennel! Ne változtassuk meg a szívünket abban, hogy az Úrral járok! Legyen növekedés az életünkben tovább. Nagyszerű, hogy Isten adott nekünk erre egy lehetőséget! Nem véletlenül mondta Pál Csel 20:32-ben: „Én az Isten kegyelmessége Igéjére bízlak benneteket. Rábízlak titeket az Isten Igéjére, ami kegyelmes. Ez felépíthet benneteket, ez növekedést hozhat az életetekbe.”

Isten adott nekünk lehetőséget. „Növekedjetek!” 2Pét 1:3-4 mindennel megajándékozott, amire szükségünk van. Krisztus velünk van, Ő az életünk. Ő a mi járásunk. Ő bátorít minket. Ő visz minket előre. Nem kell megállni. Nem számítanak a gúnyolók, hamis próféták, sem azok, akik elcsavarják az írásokat. Nem számít, lehet növekedésünk. Ígéreteket kaptunk.

Miután Péter elmondta az alapot, hogy Isten mi mindent nekünk adott, elvégzett értünk mindent, utána beszél az érem másik oldaláról: a felelősségünkről. Isten elvégezte értünk és – hadd utaljak P. Bendére –, utána azt mondja: legyél szent. Ő szentté tett minket. Ez valós. Járj abban, aki vagy! Erről szólnak ezek a versek. Érdekes, hogy hogyan beszél.

2Pét 1:5  Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván …

Ugyanerre: ennek okán, ezen okból. Milyen okból? Abból, hogy az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket. Ezért fordítsunk teljes igyekezetet, ahol a „fordítsunk” azt jelenti: rakjunk hozzá, tegyünk mellé, tegyük oda, hozzuk be ezt a buzgóságot.

Ez fontos szó a hitünkben: buzgóság. 2Kor 7:11 Pál beszél erről. Amikor írt nekik egy levelet, az a levél olyan volt, hogy felrázta őket, mint egy 8-as rengés a Richter-skálán. „Te jó ég! – a korinthusiak összekapták magukat – Ezt komolyan kell venni!” Mert Pál felkavarta, felrázta őket, és aztán azt mondta: „Micsoda buzgóság! Micsoda igyekezet!” Péter is ezt mondja: teljes igyekezetet tegyünk mellé. Ha Isten ennyit megtett értem, akkor miért ne venném komolyan a szívemben? Miért ne mondanám, hogy ebben akarok járni.

Utána beszél hét dologról 2Pét 1:5-6-7-ben. A gyönyörű benne ez: egy kicsit olyan, hogy mindegyik tulajdonság, amit elmond, abból egyértelműen magától adódik a következő. Péter nem azt mondja: nagy izzadsággal, küzdelemmel és fájdalommal tegyétek hozzá, hanem logikus folyamatról beszél. Ha Krisztus valóban elvégezte értünk, ha valóban megfizetett a bűneinkért, ha valóban nekünk adta a menny ígéretét, ha valóban nem csal meg minket, ha valóban miénk a Sz.Sz., ha valóban új teremtés vagyunk, akkor ebből egyértelmű.

1.       hit. Nem azt mondja, hogy tegyetek hitet oda, hanem azt, hogy a hit, ami meg van, az része az alapnak. A hitben. Nem a hit mellé, hanem a hitben. Ebben vagytok már. Mivel ez meg van nektek ezért:

2.       jó cselekedetek. Erény, erkölcsi kiválóság. Arról beszél, hogy van egy erő bennem. Egy másféle kiválóság. Olyan, hogy Isten Szelleme dolgozik bennem. Nem arról szól, hogy én próbálom nem megcsinálni a rosszat, hanem a jót helyette; hanem van bennem valami, ami erőteljes. Választok valamit, döntök az igazság mellett.

3.       tudomány. Az erényben tudományt. Mi ez? Ez a tan. Szükségem van a tanításra. A szívemben ott a vágy, hogy járjak az igazságban, de tudnom kell megkülönböztetni, mi az, ami rendben van, és mi az, ami gáz; mi az, ami elfogadhatatlan; mi az, amiben nem járhatok. Sok minden van, amit nem érthetek. Péter azt mondja: tanulj, növekedj, ne légy olyan, mint a csűrcsavaró (2Pét 3:16), aki tanulatlan, aki nem akar tanulni, nem akar növekedni az igazságban, nem akarja megismerni Őt, nem akarja tudni Isten akaratát. Ismeret, tanulni – ez az, amit Isten ad nekünk.

4.       mértéktelesség. Abban mértéktelességet.  Önuralom. Sok hívő van, aki jól tud beszélni erről, de hányan járnak ebben? Erről beszél ez a szó. Van uralmam magam felett. Isten adott nekem erőt arra, hogy azt mondjam: nem, nem járok abban, amiben járnék természetileg.

Biztos lesz olyan, hogy jársz az Úrral, és egyszer csak ott van valaki, akivel természetileg nem beszélnél. Ránézel és utálod a fejét helyből: soha nem beszélnék vele. Egy ponton Isten azt mondja: van egy bajod, és nála van a válasz. „Uram, az nem lehet. Nem lehetsz ilyen kegyetlen velem! Miért ne lehetne másnál? A másikat kedvelem.” Isten azt mondja: „Tanítani akarom neked, hogy van uralmad. Nem az érzelmeid döntik el, nem az első benyomásaid, nem a klikked dönti el. Nem ezek döntik el, hanem járj a Szellemben, és hozz döntéseket Velem, és uralmad van és szabadságod van, és ez a tiéd, mert neked adtam.”

5.       tűrés. Ezen túl tűrés. Türelmes elhordozása valaminek. Vannak gondjaink. Péter az első levelében, 1Pét 2-3-4-ben szinte csak erről beszél. A kereszténység nem egy „rózsaszín” vallás. Nem hazudunk. Nem lesz minden rózsaszín, ha megtérsz. Nem mondjuk, hogy minden hibátlan lesz. Hanem azt mondja: járhatunk Istennel, türelmesen. Utána hozzátesz valamit:

6.       kegyesség. A türelemben kegyességet. Mondjuk így: szellemiség. Szellemben járni, az Úrral járni. Vannak, akik tűrnek, akik azért tűrnek, mert apatikusak. Apátia az életszemlélete. „Milyen türelmes vagy!” „Aha, nem hiszem, hogy bármit csinálhatok bármivel. Felfordulhatsz, nem baj! Én is felfordulok, nem baj. Nem tudom, mi az apátia, de nem is érdekel.” 🙂 Vannak emberek, akik ezért tűrnek.
Isten azt mondja, hogy ne ezért tűrjünk, hanem mert a Szellemben járunk. A Szellemben járás egy kezdeményező, egy jó értelemben rámenős és agresszív élet. Megyek és csinálom és megpróbálom. Viszont van, hogy Isten azt mondja, hogy türelem, és járhatunk ebben.

Nem úgy ülök ott: „Nem látod? Türelmes vagyok! Szenvedek türelemmel.” –  és ez rám van írva. Az elképzelés a kereszténységről odakinn az, hogy azok vagyunk, akik ecetet ittunk vagy citromba haraptunk. Ez az elképzelés, hogy ilyenek vagyunk, és ha egy igazi keresztényről megtudja, hogy keresztény, akkor meg van lepődve. „Te? Keresztény? Te folyton nevetsz! Még akkor is van örömöd, amikor nem lehetne. Nem lehetsz keresztény!” Péter erről beszél: tűrés.

A tűrésben szellemiség. Van forrásom. Meg van az öröm forrása az életemben: a Sz.Sz. Nem úgy megyek végig a szenvedésen, hogy rám van írva. Hanem: Uram, Neked van valamid a számomra a mai nap is, és lehet örömöm.

7.       Atyafiúi szeretet. Szeretet a testvérek felé. Nem úgy van, hogy szellemi vagyok, úgyhogy nem érek rád. Hanem bőkezű vagyok, udvarias, kedves. Szolgálok.

A mások felé való kedvességben, törődésben szeretet. Ez nagyszerű.

A hit vezeti a sort és a szeretet zárja. Kol 3:14-ben is így van leírva. A szeretet zárja a sort. Gal 5-ben fordítva van. Bármelyik irányba végigmehetnénk. Ez a gyönyörű benne. Ez egy teljes életről beszél, nem egy program. Nem a kereszténység 7 lépése 7 év alatt, hanem növekvő és együtt jár, és mindig meglehet. Van egy részünk benne.

Isten azt mondja: figyelj, nem azért piszkállak, hogy idegesítselek, hanem azért, mert fel akarlak kavarni arra, hogy járj növekedésben. A keresztény élet nem egy stagnáló élet. Nem egy unalmas, „megállok valahol” élet. Nem az van, hogy csak mindig jövök a gyülekezetbe, mindig ugyanaz van. Kell, hogy Isten vigyen tovább! Ha alkalmazzuk, ha járunk benne, ha alázatosak vagyunk benne, ha azt mondjuk: igen, Uram, hiszem, hogy igaz és így akarok imádkozni, adni, elfogadni, szolgálni, közösségben lenni, így akarom élni az életet; akkor friss lesz és növekvő. Erre van szükségem.

Péternek ez volt a szívén. Sokat beszél a konfliktusról, de nem arról akar beszélni nekik igazán, hanem a konfliktus a háttérkép. Azt mondja: az előtt itt van az én szolgálatom felétek, egy felkavart szív, ami a növekedés útján járt. Így a problémák – bár valósak –, de nem lesznek az életed központjai. Ámen.

Kategória: Egyéb