Napóleon Jézusról

napoleon…(Napóleon) magához hívta Montholon grófot, és megkérdezte tőle: „Meg tudod mondani, ki volt Jézus Krisztus?” Mikor a gróf nem akart válaszolni a kérdésre, Napóleon így folytatta:
„Nos, akkor megmondom. Nagy Sándor, Cézár, Nagy Károly és én, hatalmas birodalmakat alapítottunk; de min nyugodtak zsenialitásunk ezen teremtményei? Erőszakon.

Jézus az egyetlen, aki birodalmát szeretetre alapozta, s e napig milliók hajlandók meghalni Érte… Úgy hiszem értek egyet s mást az emberi természetből; és mondhatom, mindezek emberek voltak, magam is ember vagyok; nincs senki más olyan, mint Ő: Jézus Krisztus több volt, mint ember…
Én tömegeket ihlettem oly lelkes elkötelezettségre, hogy életüket adták volna értem… ehhez azonban láthatóan jelen kellett lennem, felvillanyozó megjelenésemmel, szavaimmal, hangommal. Mikor láttam őket, és megszólítottam őket, fellobbantottam az önfeláldozás tüzét szívükben… Egyedül Krisztus volt képes annyira a láthatatlan fölé emelni az ember gondolatait, hogy azok érzéketlenek legyenek a tér és idő korlátaira.
Ezernyolcszáz év szakadékán keresztül, Jézus Krisztus olyat követel, melyet minden másnál nehezebb teljesíteni; azt kéri, amit a filozófus hiába vár barátaiktól, az atya gyermekeitől, a menyasszony házastársától, vagy az ember testvérétől. Az emberi szívet kéri; teljesen Magáénak akarja. Feltételek nélkül követeli; s haladéktalanul teljesül a követelése. Csodálatos! Idővel és térrel nem törődve, az ember lelke, minden erejével és képességével, Krisztus birodalmához csatoltatik.
Mind, akik őszintén hisznek benne, átélik azt a figyelemreméltó, természetfeletti szeretetet felé. Ezt a jelenséget nem lehet megmagyarázni; teljességgel túlmutat az emberi kreativitás hatalmán. Az idő, a nagy pusztító erőtlennek bizonyul e szent tűz kioltására; sem erejét kioltani nem tudja, sem hatását korlátozni nem képes. Ez az, ami leginkább meglep; gyakran gondolkodtam rajta. Ez az, ami számomra nagyon meggyőzően bizonyítja Jézus Krisztus Isten voltát.”

——–forrás: „Jézus más Istenek között” (Jesus Among Other Gods) Ravi Zacharias, 2000, W. Kiadó, Nashville, Tenessee… az idézet Henry Parry Liddontól származik 1866-ból, fordítás: pkende

2 hozzászólás a(z) “Napóleon Jézusról” bejegyzéshez

  1. Ez az idézet,maga a hozzászólás,ha értitek:)
    Nagyon-nagyon időszerű,és megerősített abban,hogy csak a szellemi harcnak van értelme!!!Ez viszont felszabadít háborúktól való félelemtől.Legalább is velem most ez történt!Nagyon köszönöm!

  2. Hompóth Roland szerint:

    Mind akik őszintén hisznek benne…

    Én átéltem az Ő természetfeletti szeretetét, az életem legviharosabb időszakának közepette. Mikor remegve a halálfélelemtől reszkettem a szobámban, akkor jött… éreztem hogy valaki ott van és levette a terhet rólam. Aztán újabb erősebb viharok jöttek, és Ő megint ott volt velem. És megint és megint. Neki köszönhetem hogy még most is élek. Megszabadított a rossz helyzetből. Mindig megvédi az ártatlanokat. Hála és Dicsőség az Úr Jézus Krisztusnak.
    Családom van, gyermekek és még most is, amikor családi viharok jönnek, mindig erőt ad felülkerekedni és hála neki tudok szeretni…

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük