Van jobb mondandónk is, mint az egónak! #3

2014 október 8. szerda  18:30

Volt egy sorozatunk, két üzenetben beszéltünk arról a háborúságról, ami a keresztény lelke ellen, az Istennel való járásunk ellen és a Krisztussal való növekedésünk ellen folyik. (2014.09.28. du. P. Kende: Van jobb mondandónk is, mint Sátánnak! #1 és 2014.10.05. du. P. Kende: Van jobb mondandónk is, mint a világnak! #2)

Az első üzenetben a vádolásról beszéltünk. Sátán üzenete a kárhoztatás. Azt mondja nekünk: „Le vagy írva! Neked annyi! Nincs remény számodra! Annyira elszúrtad, vége! Nincs már helyreállás számodra.” Az ő üzenete a kárhoztatás. A jó hír Róm 8:1-ben: Nincs semmi kárhoztatás azoknak, akik Krisztus vannak. Úgyhogy ez a mi reményünk. Ha hívő vagy, akkor mostmár nincs semmi kárhoztatás ellened. Ez miért van? Mert Róm 5:1 meg lettünk igazítva. Isten megtisztított minket. Most, amikor ránk néz, a bűn már nem lényeges. Úgyhogy nincs kárhoztatás ellenünk. Ez volt az első üzenet. Ne beszéljünk úgy, ahogy Sátán szól. Ne kárhoztassunk, mert nem ez az üzenetünk.

A második üzenet a világról szólt, és a szégyenről, a terhekről, amikkel nem tudsz elbánni. Olyan terhek, amik túl nagyok számodra. „Tökéletesnek kell lenned!” Mint ahogy mondják a reklámok: „Ragyogj! Csak ragyogj! Ennyit kell tenned!” Köszi!

Vannak reklámok a TV-ben, amik a nők nehéz napjairól szólnak. Reklámban ezek a gyönyörű modellek csak mosolyognak, boldogok, lovagolnak, bicikliznek és úsznak. Na, épp ezeket akarja csinálni egy nő azokban a napokban! Ez micsoda? Ez csak teher! „Olyan kell, hogy legyél, mint lányok kedvenc játék babája!” Az nem emberi, mégis olyan kell, hogy legyél. A nőknek olyannak kell lenni, mint az a baba. Ez ugyanolyan lehetetlen a nők számára, mint a férfiaknak igazából. 🙂 Ez teher, amit nem tudunk mi elhordozni. Ezzel nem tudunk elbánni, mi nem tudjuk megoldani.

A világ olyan terheket ad nekünk, amikkel nem tudunk elbánni. Ha nem tudsz elbánni vele, azt mondja: „Szégyelld magad! Szánalmas vagy. Tudod, hogy az a baba hogyan néz ki? Mint egy homokóra. Így kell, hogy kinézz!” Ez lehetetlen, de hordozzuk ezeket a terheket, és utána szörnyen érezzük magunkat.

Lehet pozitív is a teher. Beszélgettem egy környezetvédővel, aki nagyon csalódott volt. Azt mondta: „Senki nem tesz semmit! Szörnyű minden, ami történik.” Hol a probléma? Az a férfi tényleg elhitte, hogy meg kéne menteni a bolygót. Szerinted ez olyan teher, amit el tudunk hordozni? Tényleg? És ez nem is nagy bolygó, 6 trilliárd tonna. Nem nagy bolygó.  Meg tudjuk menteni? Csak azért mert a papír- illetve a műanyaghulladékot külön tartályba gyűjtöm? Ez olyan sokat változtat? Ez tényleg megváltoztatja a világot? Persze, nem ez ellen beszélek, igazából én is ezt teszem, de nem vagyok képes megmenteni a Földet. Nem fogom ezt a terhet felvenni – Mentsd meg a bolygót! –, mert ez nem olyan teher, amit el tudok hordozni.

Próbáltál már kis sünt megmenteni, ami épp ment át az úton? Megtörtént velünk, hogy autóztunk valahova, és egy süni ment keresztbe az úton. Azt mondtuk: Meg kell menteni! Ez volt a legnehezebb dolog a világon. 🙂 Nem tudtam elmagyarázni a süninek, hogy én nem megenni akarom, hanem megmenteni, úgyhogy minden lehetséges módon próbált bántani. Mégis megmentettük! 🙂 Ez egy süni volt, nem a bolygó, és már ez is nagyon nehéz volt.

Nem lehet ilyen terheket felvenni! A világ azt mondja: Hordozd ezt a terhet! Meddig? „Amíg teljesen ki nem fáradsz, vagy amíg meg nem halsz.” Isten ezért tanít minket, Jézus ezért mondja azt nekünk Mát 11. végén, és 1Pét 5:7-ben: Vesd Rám a terheidet! Élj másféle teherrel! Olyannal, ami nem nehéz, olyannal, ami könnyű, olyan teherrel, amire van válasz.

Ne élj a szégyenedben! Pál azt mondta 2Kor 4:2-ben: „Nem úgy élem az életem, hogy közben a szégyenem próbálom takargatni, hanem ehelyett élek szabadon és szolgálok. Mert szabad vagyok a világtól.” Ez Jézus az életünkben, 1Ján 5:4-5. A világ kicsit olyan, mintha körülöttünk lenne egy kerítés, ami próbál elválasztani Istentől. Mi hiszünk Jézusban, és túlmentünk a kerítésen ezen a módon. Valaki mondhatja: Szégyelld magad! Én azt felelem: „Nem! Nem fogok abban élni, mert van valaki, Akinek odaadhatom a terheim.”

Mi nem úgy gondolkodunk, mint a világ. Nem ez az üzenetünk. Amikor azt mondjuk: Sátán; akkor nem a gonosznak az elvéről beszélünk, hanem egy személyről, ahogy a Biblia kijelenti számunkra. Amikor a világról beszélünk, akkor ez alatt nem a fizikai értelemben vett világegyetemet értjük. Mert nem ez a probléma, hanem az a rendszer, amiben az ember önmagában keres, az a rendszer, ami az emberi kívánságokon és ambíciókon alapul. Ez próbál minket távol tartani Istentől.

Van egy nyomás: Mit fognak mondani mások? Ez a mi világunk. Hány ember nem jön Jézushoz emiatt? Gondolj bele, hány muzulmán van, aki valódi kapcsolatot szeretne Istennel! „Ha Jézushoz jövök, akkor a családom ki fog tagadni. Mit fognak mondani mások? Mit fognak mondani az emberek?” Mát 21:26,46 „Mit fognak mondani az emberek?” Hány hindu, hány zsidó van, aki Jézushoz jönne, mert személyes kapcsolatra vágynak Istennel, de nem jönnek emiatt az ok miatt? Hány keresztény van, aki soha nem él teljes keresztény életet, mert félnek attól, hogy mit fognak mondani az emberek? (Ez a harmadik üzenet az utolsó gondolat ebben a sorozatban.)

Pál azt mondja, ami egyszerre a probléma és a megoldás is:

Gal 5:16-17 … Szellem szerint járjatok, és a test kívánságát ne vigyétek véghez! Mert a test a Szellem ellen törekszik, a Szellem pedig a test ellen, ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok.

Ez micsoda? A hústestről beszélünk. Van egy természetünk, van egy problémánk magunkban. Jézus azt mondja, hogy nem amiatt vagyunk bűnösök, amit teszünk, hanem amiatt követünk el bűnt, mert bűnösök vagyunk. Ez bennünk van, és amit teszünk, az csak az, ami kijön. Ez olyan, mint egy fazék, amiben dolgok főnek, forr, és kijön egy kicsi a fedő alól. Ilyenek vagyunk mi is, Márk 7:21-22 a szívből jönnek ezek a gonosz dolgok. Van egy problémánk, és Róm 7-ben sokat olvashatunk erről, Róm 7:5 és

Róm 7:21-23 Magamban tehát azt a törvényt találom, hogy jóllehet a jót akarom cselekedni, mégis a gonosz van hozzám közel. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, de látok egy másik törvényt a tagjaimban, amely ellenkezik az elmém törvényével, és engem a tagjaimban levő bűn törvényének a rabságába hajt.

Ezt magunkban találjuk, és ez probléma. Van egy vágy, ami Isten ellen megy. Nem Isten ellen akar menni, nem a barátom ellen akar menni, hanem engem akar szolgálni. Ez a régi bűnös természet, és erre használja a Bibliánk a hústest vagy test szót. A görögben ez másik szó, nem a fizikai test, hanem egy természet. Ezt gyűlöljük, de tagadhatatlan a hívő számára a jelenléte. Nem szeretjük, de nem tudjuk kimagyarázni, nem tudjuk azt mondani, hogy nincs ott.

A barátaimról általában nem látom, hogy testben vannak, de biztos vagyok benne, hogy úgy vannak, mert a Bibliám ezt tanítja. Néhány hívő azt mondja, hogy amikor megtérsz, akkor eltűnik a régi bűnös természeted. Viszont akkor valahogy meg kéne magyarázni a bűnt, azt, hogy miért vétkezik a hívő, vagy azt kell mondani: ez igazából nem bűn. Nem lehet másik magyarázat erre, mert nem mondhatod: Ez nem az én természetem, hanem ez Sátán.

Gondolj azonban a következőre. Ha nem lenne régi bűnös természet a hívőkben, akkor kihez beszélne Sátán? Akkor ki hallgatna Sátánra a hívőben? Akkor ki hallgatna a kísértésre? Ez olyan lenne, mintha egy siket emberhez próbálnék beszélni. Tudok beszélni ahhoz az emberhez, de nem fogja tudni, hogy mit mondok. Mert nincs kapacitása arra, hogy elfogadjon. Ha nem lenne meg a régi bűnös természet, akkor egész nap beszélhetne hozzám, de nem lenne válasz. Az én életemben sajnos van. Sajnos néha igent mondok a kísértésnek, és ez nem tetszik.

Mit mond nekünk a hústest? Mit mond a régi bűnös természet? Nagyon egyszerű az üzenete: én vagyok az első. „Nem tudom, tudtad-e, én vagyok itt a legfontosabb. Ne is próbáld tagadni! Ne gondold, hogy te vagy a fontos, én vagyok a legfontosabb!” Ez a régi bűnös természet üzenete mindig. Minden helyzetben. Tudod, hogy mi ezzel a probléma? Az, hogy ez a tökéletes út a magányhoz.

Gondolj bele, két módon viszonyulhatunk ehhez. Először is, próbálhatok mindenkit meggyőzni: Engem kéne, hogy szolgáljanak, mert én vagyok a legfontosabb! Mi ezzel a probléma? Amikor beszélget egymással két régi bűnös természet, akkor az egyik azt mondja a másiknak: Engem kéne szolgálnod, velem kéne törődnöd, mert én vagyok az első. Valamilyen „furcsa” módon a másik rossz üzenetet kapott, mert ő is azt mondja: Én vagyok a legfontosabb.

Nem számít, hogy a másik a feleségem, vagy a barátom… mindegy, hogy kicsoda, ha ilyen vagyok, akkor magányos leszek. Lehet, hogy rájövök, hogy senki nem törődik velem, de ezt nem tudom elfogadni, nem tudok megbékülni ezzel. Mindig forrongás lesz bennem, és haragudni fogok emiatt, mérges leszek. „Miért nem törődik velem senki? Én vagyok a legfontosabb ember a világon! Ez nem tiszta így mindenkinek? Miért nem érdekel ez senkit?” Utána magányos vagyok, és azon gondolkodom, hogy ez miért van. Tudom a választ: Ez mindenki más hibája, mert nem jönnek rá arra, hogy milyen nagyszerű vagyok, és engem kéne szolgálnia mindenkinek. Ez a régi bűnös természet, így beszél.

Tudod, hogy ez hova visz? Ez a magányosság és a keserűség helyére visz. Lehetek házas, és a házasságomban – „mert a Biblia csodálatos!” – odamehetek a feleségemhez, és mutogathatom neki: „Asszony! Itt van Efézus 5.” Ő mondhatja nekem: Szeretned kéne engem! Én felelhetem neki: Neked tisztelned kéne engem! Mi ezzel a probléma? Ez a régi „jó” üzenet, a jó kis régi bűnös természet üzenete. „Engem kéne szolgálnod!” Ez nem Krisztus. Lehet, ott vagyok a házasságban és nagyon magányos vagyok, mert azt várom, hogy a másik szolgáljon engem, és ő beleőrül, mert azt gondolja, hogy nekem kéne őt szolgálnom. „Bizonyára egy őrültet vettem feleségül, mert valamiért azt gondolja, hogy nekem kéne őt szolgálni.”

Ez a mi problémánk, hogy van bennünk egy üzenet. Hívőként megtörténhet, hogy nagyon figyelmesen hallgatom ennek a fajta motivációnak a szavait a szívemben, és hívőként soha nem jövök rá, hogy van egy hang a szívemben, amit csak ki kéne zárnom, és azt kéne mondani: „Köszönöm, nem. Nem érdekel. Nem éri meg hallgatni rá.”

Emlékszem, volt egy barátom a középiskolában. Jó barát volt. Egyszer eladott nekem valamit, értéktelen cucc volt, és jó sok pénzt fizettem érte. Aztán megkérdeztem:

– Ezt miért csináltad?

– A barátom vagy, de az üzlet az ület! – felelte.

Csak néztem rá: Nem tudom, mi nem stimmel ezzel, de valami baj van benne, az biztos! Igen, van, és gondolkodhatok így.  A világban ez teljesen rendben van, ez normális. A valóságban ez nincs rendben. Jer 17:5,9  a szívemnek a becsapottsága, hogy azt akarom, hogy szolgáljanak engem. Mi hívőkként többre vagyunk elhívva. Hűségre, igazságra, kedvessége, arra hogy tiszteljük egymást, szolgálatra, és arra, hogy szeressük egymást. Erre vagyunk elhívva. Ez nagyon más történet. Nem az: Szolgálj engem!

Jézus Ján 13-ban megmosta a tanítványok lábát, törődött velük, és szolgált feléjük. Az mondta nekik: „Igen. Én vagyok a te Urad, és szolgálnod kéne Engem, de Én szolgállak téged. Én, az Úr szolgállak téged.” Miről beszél nekünk ez? Arról, hogy ne éld az életedet a régi bűnös természet ilyen elve alapján: én vagyok az első. Bármikor, amikor azt mondjuk: „Járjunk a Szellemben! Menjünk a kereszthez!”; akkor erről beszélünk. Nem arról, hogy kínozzuk magunkat, nem hiszünk ebben. Nem arról beszélünk, hogy eldobjuk az összes lehetőségünket, nem ez az üzenet. Hanem az üzenet az, hogy ki szolgál kit.

Jézus azt mondta Mát 6:33-ban: Keressétek először Isten országát. Először! Legyen ez az első! Legyen ez a legfontosabb! Jöjjünk! Nem csak a gyülekezetben, hanem bármikor, amikor hallgatok egy üzenetet, vagy kinyitom a Bibliámat, akkor mi a kívánságom, mi a vágyam? A vágyam az, hogy halljak. Mert a szívemben keresek, céllal keresek, hogy elfogadhassam az Igét. Szeretném hallani az Igét, és azt akarom, hogy az Ige megváltoztasson. Mert szükségem van erre. Mert egyébként csak abban járnék, hogy „én, én, én”. Akkor ez csak rólam szólna. Minden rólam szólna.

Vannak idők a szolgálatunkban, amikor sokat beszélünk a régi bűnös természetről, de mostanában nem annyira. Úgy gondolom, hogy nem is fogunk sokat beszélni erről, de szeretném, ha szorosan magadhoz vennéd ezt az üzenetet a szívedben, és rádöbbennél, hogy ez nagyon közel áll hozzánk.

Amikor először jön valaki a gyülekezetbe: „El sem hiszem, ezek az emberek mind engem szolgálnak. Ez csodálatos! Végre egy hely, ahol tudják, hogy én vagyok a legfontosabb.” Van ezzel kis probléma! Nekünk nincs problémánk azzal, hogy szolgáljunk téged – úgy értem, amikor szellemiek vagyunk –, de még mindig magányos leszel egy nagy helyen, egy csodálatos helyen, ahol annyi mindent találhatnál, rengeteg barátot, sok kommunikációt, rengeteg megosztást, gyógyulást és célt. Viszont ha nem ragadod meg ezt az üzenetet, akkor nagyon más lesz a történet vége. Ha így élsz, akkor nagyon keserű leszel. Még a gyülekezetben is magányos leszel. Még a családodban is. Mert a régi bűnös természet magából fakadóan magányos.

Gondolj bele! Kinek kellett volna a legkeserűbb embernek lennie az történelem folyamán? Gondolj valakire, Aki soha nem követett el semmit senki ellen, és mégis gyűlölték Őt, és megölték. Van egy ilyen ember, Aki beleillik ebbe. Jézus. Soha nem tett semmi rosszat senki ellen. Mégis elutasították és gyűlölték. A barátai csak elhagyták Őt. Elfutottak. Még Péter is, aki azt mondta: a halálig Veled leszek, végig Veled maradok. Aztán jött a nap, és Péter elfutott. Mindenki elhagyta Őt.

Ekkor én azt mondtam volna: „Jézus! Szerintem keserűnek kéne lenned!” Jézus épp az ellentéte a keserűségnek. Mi a keserűség ellentéte? Az, hogy Ő eljön hozzánk, és felemel minket, és segít nekünk. Még a bajunkban is, és a bolondságunkban is, amikor hátat fordítunk Neki. Zsid 7:25 Ő örökké él, hogy közbenjárjon értünk.

Ha valaki bűnt követ el, vétkezik, akkor Sátán azt mondja: „Isten! Ez az ember bűnös, tisztátalan, el kell utasítanod…” Be sem tudja fejezni, mert Jézus félbeszakítja: „A vér alatt van. Fizettem érte a kereszten, ez az ember tiszta. Nem saját maga miatt, hanem amiatt, hogy megigazítottam. Nincs kárhoztatás, ő tiszta. Ez megvan neki.”

Ez az ellentéte a keserűségnek, hogy Jézus nem mondja: „Igen, te elutasítottál Engem, és még most is, ennyi idő után is követsz el hibákat. Nem kéne már végre Engem szolgálni? Nem kéne már végre a helyes dolgot tenni, és szolgálni Engem?” Ezt nem mondja, hanem ehelyett Ő szolgál téged és engem. Amikor hátat fordítunk Neki, és vétkezünk, és elbukunk, akkor Ő közben jár értünk, és még mindig szolgál minket. Ez az ellentéte a keserűségnek, hogy Ő csak szeret és szolgál és törődik.

Azt mondta Péternek Luk 7:17-ben: „Hányszor kéne egy embernek megbocsátania? Hétszer?” Már ez is túl volt Péter kapacitásán. Jézus azt felelete: „Nem! Hetvenszer hétszer.” Négyszázkilencvenszer. Ez azt jelenti, hogy sose hagyd abba. A számolást hagyd abba, de a megbocsájtás soha ne hagyd abba, mert ez nem a számról szól, hanem a másik szívről.

Jézus örökké él. Nem azért, hogy keserű legyen, hanem örökké él, hogy közbenjárjon értünk. Nagyon soka oka volt arra, hogy keserű legyen. Gondolj bele, mit kellett elszenvednie! Fogalmunk sincs róla igazából, és soha nem fogjuk tudni. Mert mi nem tudjuk, milyen az, hogy az Atya elutasít minket, de Ő tudta. Nagyon sok oka volt arra, hogy keserű legyen, de egyáltalán nem volt az. Ő szeret, és gondoskodik.

Tudod, mi milyenek vagyunk? „Ez az ember nem köszönt nekem. A pásztor nem köszönt nekem. Micsoda?!”; és a szívében morgolódás kezdődik, és egy-két év múlva keserű. „Nem szeretem a gyülekezetet, mert a gyülekezet nem szolgál engem.”

Ma van egy másik út. Róm 6:4 győzelmünk van Krisztuson keresztül, élhetünk másik életet, és nem kell a régi bűnös természetem szavait visszhangozni. Nem kell csak azt ismételgetni és azt mondani. Hanem oda kell mennem, ahol azt mondom: „Jézus, én nem a saját életemet akarom, hanem a Tiedet, és én halott vagyok. A régi az halott, és nem érdekel. Azt akarom, hogy Te élj bennem.”

Az Igéhez kell, hogy jöjjek. Mert Jézus ezt használja, hogy megmossa a gyülekezetet, Eféz 5:26-27. Ezt használja, hogy megmosson téged és engem, és megtisztítson minket. Jézus ezt használja, hogy megszenteljen minket, Ján 17:17. Az Igéhez kell jönnöm, és azt kell mondanom: én ezt szeretném, Uram. A régi bűnös természet jelen van az életemben, de – Róm 8:5,7 ezek nagyszerű versek erre – van másik életem. Olyasmi, mint amit Gal 5:16 mond: kövesd a Szellemet, és utána nem fogod betölteni a régi bűnös természet kívánságait.

Az a természet azt mondja: te tartozol magadnak ezzel. Ismerjük ezt a hangot. „Te nem tudsz megbocsájtani annak az embernek! Akkor gyengének tűnnél. Nem szabad megbocsájtanod neki! Tartozol magadnak ezzel.” Ismered ezt a hangot? „Tartozol magadnak ennyivel!” Viszont mondhatom magamnak azt, hogy Róm 8:12 nem vagyok adósa a régi bűnös természetnek. „Egyáltalán nem vagyok adósa a régi bűnös természetnek, és nem érdekel!”

Tudod, mit találok? Ez ennek a szépsége: ha ezt hajlandó vagyok félretenni, ha hajlandó vagyok a keresztre menni, akkor hirtelen egy másik szinten beszélünk. Ez nem az, hogy a másiknak azt mondom: „Mosd meg a lábam! Gyerünk!”; és a másik ugyanezt mondaná. Ez egy másik történet, hogy barátok vagyunk, félretettük ezt az őrült „én, én, én” dolgot, lehet közös célunk, és követhetjük Jézust együtt. Hirtelen már nem vagyok egyedül. Még ugyanazzal az emberrel vagyok, mint előtte, de nem vagyok már egyedül. Mert az új emberben járok.

Megtörténhet, hogy olyan gyülekezet vagyunk, ami így gondolkozik és így beszél és ezt követi: „Szolgálj engem! Szolgálj engem!…”; és mindenki a gyülekezetben ezt mondja. Olyan, mintha választási kampányban lennénk, és azt mondanánk: Szavazz rám!; és mindenki ugyanazt mondja: Szavazz rám! Ez őrület lenne. Nem ez a gyülekezet.

Jézus jobb üzenetre hívott el minket. Nem az elvárások üzenetére, hanem az Ő életére. Utána olyan gazdag vagyok, hogy tudok adni. Ez az a hely, amire el lettünk hívva, hogy ott éljünk. Ámen.

Urunk! Köszönjük, hogy van jobb üzenetünk, mint Sátáné, és nincs kárhoztatás. Van jobb üzenetünk, mint ami a világnak van, és nem kell terhek alatt és szégyenben élnünk, hanem adhatunk és felfrissülhetünk. Van jobb üzenetünk, mint a régi bűnös természeté. Ez nem mi vagyunk, ez nem én vagyok, hanem ez Jézus. Ez Jézus! Köszönjük, Urunk!

Ámen.

Kategória: Egyéb