Tiszta lelkiismeret & Többé nem a bűn uralkodik (Istennel gondolkodni)

2015 április 19. vasárnap  16:00

P. Rick Knight

Egyszer volt munkám egy gyárban. Részlegvezető voltam, és felettem volt egy még nagyobb részlegnek a vezetője. Amikor tanácsra volt szükségem a munkámmal kapcsolatban, mert döntést kellett hoznom, akkor őhozzá mentem, és gyakran azt mondta nekem: Vezessen a lelkiismereted! Ami igazán semmit nem jelentett. Azért mondta, mert nem akart választ adni a kérdésre.

Sokunk számára azonban ez lehet jó tanács. Mások számára közülünk viszont lehet nagyon rossz tanács, mert nagyon sok minden történik a lelkiismeretünkben. Lehet, hogy azt mondjuk: lelkiismeret furdalásom van; mert tudjuk, hogy tettünk valamit, amit nem kellett volna. Bár hazudhatunk magunknak, a lelkiismeretünk nem hazudik, hanem emlékeztet minket.

Nagyon sok dolog történik ott. Nem vagyok tudós, úgyhogy nem tudom pontosan, hogy hogyan van ez, de azt gondolom, hogy a következőképpen történhet. Szembetalálom magam egy döntési helyzettel: „Milyen irányba menjek tovább?” vagy „Hogyan válasszak?”; és Isten a lelkiismeretünkben ad információt. Beárad oda az információ, a Szent Szellem pedig kezd munkálkodni a szívünkben, és meglátjuk, hogy mi a helyes, és mi a helytelen. Mivel megvan nekünk Isten igazsága. A lelkiismeretünkben hozzuk ezeket a döntéseket.

Tehát ha most szükségem van iránymutatásra, látnom kell, hogy merre menjek, akkor Istentől várom az információt, amire szükségem van. Imádkozom, türelmes vagyok, és a Maga idején rendelkezésemre áll az információ, ami alapján helyes döntést hozhatok.

Persze, vannak olyan döntések is, amiket gyorsan hozunk meg, mert vannak meggyőződéseink afelől. A meggyőződés emberei vagyunk. Vannak dolgok, amikre rögtön nemet mondok. Más dolgokkal kapcsolatban nem kell megbeszélésre mennem, hogy megtegyem-e, vagy sem, hanem igent mondok rá. „Persze, igen!” Mert ezeket a dolgokat már eldöntöttem a szívemben, és tudok gyors döntéseket hozni a lelkiismeretemben.

Most röviden azt szeretném mondani, hogy az embernek kevés olyan dolog van, ami egészségesebb, mint a tiszta lelkiismeret. Annyira fontos, hogy tiszta legyen a lelkiismeretünk! Amikor a lelkiismeretünk tiszta, akkor nagy bizonyságunk van, és bizonyos békesség van a szívünkben. Amikor a lelkiismeretünk nem tiszta, és küszködünk a múltbeli döntéseinkkel, akkor az élet nehéz. Elkezdünk küzdeni a mögöttünk lévő dolgokkal, és nehéz lesz előremenni.

Úgyhogy a lelkiismeretünk annyira fontos! Hallgatni a lelkiismeretünkre, és várni Istenre, ahogy adja az információt a lelkiismeretünknek, az nagyon-nagyon fontos. 1Tim 4-ben az első néhány vers olyan emberekről beszél, akiknek a lelkiismerete meg lett bélyegezve. Amikor megbélyegzel valamit, az olyan, mintha megperzselnéd forró vasal, és az elállítja az áramlást. Például amikor egy eret megperzselsz, vagy amikor igazi amerikai hamburgert készítesz, akkor a grillen jól megperzseled, és a húslé benne marad. Ez fontos.

Itt azonban nem. Mert elállt az áramlás. A bűn megállíthatja az információáramlást, az abszolút igazság áramlását. A bűn elválaszt, ez a munkája, és a lelkiismeretem többé már nem tiszta, és rossz döntések következményeiben élek. Egyfolytában csak próbálok védekezni. Gyanakszom és ítélkezem, mert a lelkiismeretem megbélyegződött. A tiszta lelkiismeret azonban csodálatos dolog!

Végezetül, Kol 1. elején Pál csodás versekben köszönti a kolossébelieket, és elmondja, hogy nap mint nap imádkozik értük.

Kol 1:10 hogy járjatok az Úrhoz méltóan, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremve, és növekedjetek Isten megismerésében,

Így imádkozott értük, hogy tisztán járjanak Istennel, mert ott van a teljes élet, és várjanak Istenre, és hallják Őt az életünkben. A hit bizonyosságában járjanak az életükben, és tiszta legyen a lelkiismeretük. Ez az intés számunkra ma, hogy ebben a tiszta lelkiismeretben éljünk, ami abból jön, hogy várunk Istenre, az Ő Igéjében vagyunk, és összegyűlünk a szentekkel. Micsoda szabadság jár ezzel együtt! Ez csodálatos dolog!

 

P. Kende

Tegnap léleknyerésen beszélgettem egy fiatal sráccal, és arra gondoltam, mekkora csoda, hogy van mit adnunk. Lenyűgöző! Van mondandók az emberek számára és ez elképesztő. Mert olyan sokan – politikusok, pszichológusok, professzorok, akiknek kellene tudniuk – küzdenek azzal, hogy tőlük várják a válaszokat, de nincsenek válaszaik, és nem találják. Lenyűgöző, hogy Isten mit adott nekünk!

Annyira fontos nekünk tanulni Istennel gondolkodni! Igazából mindannyian szembe fogunk nézni kihívásokkal. 2Ján 10-ben János apostol azt írja: Ha jön valaki, aki nem ezt a tanítást képviseli, aki mást tanít, akkor azt ne fogadjátok be! 2Kor 7:2-ben Pál apostol mondta: Fogadjatok el minket! Ugyan nem teszi hozzá, de benne van ez is: Minket fogadjatok el, ne őket! Mert jött valaki, miután Pál megalapította a gyülekezetet, és az az ember mindennek elmondta Pált, lejáratta őt: én tudom az igazi választ, úgyhogy kövessetek engem! Pál sok levelet írt nekik emiatt: Fogadjatok el minket, ne őket! Gal 3-ban szintén erről írt:

Gal 3:1-3 Ó, balgatag galaták, ki igézett meg titeket, … Ennyire balgatagok vagytok? Amit Szellemben kezdtetek el, most testben fejeznétek be?

Pál azt mondja nekik: „Ne bolondozzatok velem! Elkezdtétek követni Jézust, és most inkább mentek emberi szabályok után? Az emberi törvénykezés nem emeli fel Jézust. Gyertek, kövessétek azt a tanítást, amit én adtam nektek, a kegyelmet, az életet.” Mehetnénk tovább Kolosséban, Thesszalonikában, ahol jöttek mást tanító emberek, és összezavarták őket.

Ha az újszövetségi gyülekezeteket, és az Újszövetségben látható embereket nem kerülte el ez a fajta kihívás, akkor gondolod, hogy mi el fogjuk kerülni? Nem! Mindannyian találkozni fogunk ezzel az életünkben. Találkozni fogunk hamis tannal, kis és nagy hibákkal. Lehet, hogy a legnagyobb kihívás nem is kívülről fog jönni, hanem lehet, hogy egy baráttól, vagy lehet, hogy még közelebbről, a saját szívedből: kritika, sebzettség, szubjektivitás, hasonlítgatás…

Mire van szükségünk? Mi segít? Meg kell tanulnom Istennel gondolkodni. Mert, ha nem tudok Vele gondolkodni, akkor hogyan tudnám azt mondani a hamis tanra, hogy nem? Akkor hogyan mondhatnám azt: Ez elfogadhatatlan! Hogyan ismerném fel?

Nemrég beszéltünk az életünkről, az életünk irányáról (2015.04.12. P. Kende: Istennel gondolkodni az életünk irányáról), arról, hogy merre megyünk, és Isten hogyan gondolkodik erről. Isten valóban megáldott minket. Az a bizalmunk, hogy most is ezt fogja tenni.

Most a bűnről fogunk beszélni, arról, hogy hogyan gondolkodjunk Istennel a bűnről. Régen, még Fehérváron mesélte nekem valaki a következő viccet. Az asszony otthon maradt, mert valamelyik gyerek beteg lett, a férj pedig elment a gyülekezetbe. Amikor hazajött, megkérdezte a feleség:

– Milyen volt az istentisztelet?

– Jó volt.

– Miről szólt?

– Hát, a bűnről.

– Jó, jó! És mit mondott a pásztor?

– Ellenzi.

🙂 Szeretném, ha ennél kicsit többet vennél magadhoz ebből az üzenetből.

A mindennapi gondolkodásban a bűn nem létezik. Ez a koncepció, ez a gondolat, hogy a bűn nem létezik. Ennek megvan az az oka persze, hogy senki nem olvassa a Bibliát, úgyhogy nem találkozik ezzel a szóval. Van azonban egy kísérlet arra, hogy letagadjuk a bűnnek a jelenlétét, hatalmát és a hatását. Úgyhogy ezért használunk ilyen szavakat, hogy hiba, tévedés, áthágás, és ehhez hasonló kifejezéseket. A modern pszichológia is bele van szeretve abba az elképzelésbe, hogy a bűnt a judeo-keresztény kultúrkör, vallás hozza magával. Fú, de utálnak minket! 🙂

Kis kitérő. Azt hiszed, hogy nem gyűlölnek minket hívőket? Ján 7:20-ban azt kérdezték Jézustól: „Ki akar megölni Téged? Démon van Benned? Meg vagy bolondulva? Ki akarna megölni Téged?” Ezt kérdezték az emberek, akik hamarosan azt kiabálták: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!” Tetszik nekem ez a kép, mert azt mondják: „Ki akarna megölni Téged? Ugyan már, Jézus! Azt hiszed, számítasz annyira, hogy gyűlöljünk Téged? Azt hiszed, számítasz annyira, hogy meg akarjunk ölni Téged?” Aztán rövidesen azt mondták: „Haljon meg! Haljon meg!” Ugyanígy meglehet ez az érzés: „Figyelj keresztény ebben a világban! Te nem vagy érdemes arra, hogy gyűlöljünk téged. Ugyan! Annyira egy senki vagy! Senki sem vagy.”

Nemrég volt Kenyában az egyetemi mészárlás. Jöttek az al-Shabaab legények, és azt kérdezték: Keresztény vagy muzulmán vagy?; és lelőttek majd’ százötven embert, aki azt mondta, hogy ő keresztény. Emlékszel Párizsra az év elején? Utána mindenki annak a magazinnak a nevével feliratozott pólót hordott, ahol megölték az embereket. Érdekes, most megöltek százötven keresztényt Kenyában, de nem látom a tömegeket „Je suis chrétien” azaz „Én keresztény vagyok” feliratú pólókban. Érdekes, hogy ez nincs sehol.

Miért? Azért, mert Ján 15:18 Jézust gyűlölte a világ, még akkor is, ha azt mondták, hogy nem. Minket ez a világ nem szeret. „Keresztényeket ölnek? Az nem fontos. Megkapják, amit megérdemelnek!” Ez az, ami történik. A média mit mutat be? És mit nem mutat be? A minap gondolkodtam ezen, amint olvastam a Jarmúk menekülttáborról Szíriában, ahol öli az Iszlám Állam a palesztinokat. Tudod, az újságok sehol nem írnak róla, senki nem kiabál. El tudod képzelni, hogy ha Izrael megölt volna akár egy embert is ott, akkor mi lenne a médiában?  Nem akarok ebbe belemenni, nem akarom elvinni erre az üzenetet, de vedd észre, hogy itt több van. Gyűlölet van az egész üzenet ellen.

Egy pszichológus azt mondja: Van megoldásom a bűntudatodra, mégpedig az, hogy nincs bűn. (Amikor p. Knight beszélt, arra gondoltam: Igen, akkor ez az üzenet! :-)) Azt mondják: „Van megoldásom a bűntudatodra! Nincs bűn. A bűn nem létezik. Azt csak kitalálták.” Ez ugyanaz a trükk. Ez ugyanaz az ócska vásári trükk, mint amit az indiai filozófiák használnak.

Ők azt mondják: „Van egy megoldásunk a szenvedésedre. Nagyon egyszerű a megoldás. Az egész valóság, amit látsz, amiben élsz, ez nem valós igazán. Ez csak a Maja fátyla illúzió. Ez semmi.” Ez tanítva van a világunkban. Még akkor is, ha nem olvastad a gítákat. Nem hiszed, hogy ez tanítva van? Nézzük csak meg! Ismered-e ezt a mondatot: Nincs kanál. Ez egy idézet az egyik, a korunkat jelentősen meghatározó science fiction filmből:

– Ne próbáld elhajlítani, mert az lehetetlen. Helyette inkább próbáld felismerni az igazságot!

– Miféle igazságot?

– Hogy nincs kanál.

Ez ugyanaz a tanítás, és mindenki tanulja, aki megnézi azt a filmet. Úgyhogy megvan ez a tanítás, hogy nincs is valóság. És ez úgyszintén: Nincs is bűn! Ilyeneket mondanak:

– Ó, igen, hazudtam. Hazudtam, rendben van.

– Megcsaltam a feleségem, igen. Nem nagy ügy! Mindenki ezt csinálja, nem?

– Lefekszem mindenkivel. Jó, jó, ezt csinálom! De nincs bűn, igaz?

– Lehet, hogy nem voltam fair, lehet, hogy megszegtem az adott szavamat, lehet, hogy nem tartom be a szerződést, amit aláírtam, de hát ez nem bűn, igaz? Olyan nincs is.

A hinduizmusnak, a buddhizmusnak van egy hatalmas problémája, és azt a problémát úgy hívják: VALÓSÁG. Egyszerűen csak nem hajlandó elmúlni! 🙂 Nem számít, mennyit meditálsz, nem számít, mennyit olvasol Buddhától, nem számít, mennyi hited van benne, azért éjjel, amikor a lábaddal  belerúgsz az ágy sarkába kifelé menet a szobából, akkor az szörnyen valósnak tűnik. 🙂 Mert valós! Makacsul itt marad a valóság. Úgyhogy a hazugság, hogy nem is létezik ez a valóság, nem működik. Ez hazugság és nem működik.

Ugyanígy van, a pszichológusok ezt találják, hogy rengeteg embert lebeszéltek erről a „babonáról”, amiben mi hiszünk, és valahogy a bűntudat mégis megmaradt. Valahogy a bűntudat megmaradt. Nem számít, hogy hányszor mondom egy embernek: A bűn nem is létezik!; mégis az utam végén ott áll a halál, vigyorog rám, és azt mondja nekem: Ja, persze, nincs bűn, de akkor én hogyan kerültem ide? Nincs válasz rá. Nincs válasz a bűntudatra, a halálra. Egyszerűen csak megvan a valósága.

Ha nem vagy hívő, akkor csak tudd, Isten nem akarja, hogy ezen a helyen legyél. Ján 8:24-ben Jézus azt mondta: Azért mondtam nektek, hogy meg fogtok halni a bűneitekben, mert ha nem hisztek Bennem, ha nem hiszitek, hogy Én az vagyok, a bűneitekben fogtok meghalni. Mindannyian szembenézünk a halállal, de csak egy van, aki meg tud menteni minket, és az Jézus, Aki feltámadt a halálból. Ez a te döntésed. Dönts Jézus mellett.

A Szent Szellemnek ez az egyik első szolgálata felénk, amikor megtérünk, hogy Isten Igéjéből – ahogy p. Knight mondta – beszél nekünk igazságról és hamisságról. Elmondja nekünk: „Figyelj! A bűn az valós. Bánnod kell vele.” 1Ján 1:8 ha azt mondjuk, nincs bűnünk, akkor hazudunk.

Veszély a hívő számára, hogy nem ismeri fel a bűn valóságát, nem látja a pusztító hatalmát. Úgyhogy nem veszi komolyan, és elhisz valamit, ami ostobaság. „Mivel Isten kegyelmes, ezért a bűn maradhat az életemben. Nem probléma, Isten majd kegyelmes lesz.” Róm 6-ban Pál megválaszolja ezt. Róm 6:1-2 Isten jó előre tudva, hogy tudatlanságunkban fel fogjuk tenni ezt a kérdést, válaszol nekünk. „Ha kegyelem van, akkor tegyük a bűnt, hogy még több kegyelem legyen?” Mi a válasz? „Semmiképpen!” Isten ments! Távol legyen tőlünk! Ez nem út számunkra. Elfogadhatatlan.

Zsolt 82:6 Isten azt mondja: ti istenek vagytok. Ez az ember méltóságáról beszél. Azt mondja: Mindannyian a Magasságos gyermekei vagytok. Minden embernek van dicsőséges és tisztessége. 1Móz 1:26 Isten a Maga képére alkotott minket. Ez dicsőség és tisztesség, és ez a miénk. Zsolt 82:7-ben: mégis meghaltok. Miért? A bűnnek rettenetes következményei vannak. Kizárt minket az Édenből, tönkreteszi az életünket. Soha nem épít semmit az életünkben. Soha semmit nem épít az életünkben!

Itt van egy lista a bűnökről, ami nem kimerítő, de leíró:

Gal 5:19-21a A test cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, versengés, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók.

Mi ez a felsorolás? Talán négy csoport van benne. Az első az érzéki bűnök, mint a paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. A második az másik kategória: a bálványimádás és a varázslás. Ezek a szellemi paráznaságok, a rossz felé való imádat. Érdekes, hogy a görögben a varázslásban benne van a drogfogyasztás is. Ugyanaz a szó igazából. Aztán a közöttünk lévő, a kapcsolati dolgok: az ellenségeskedés, a széthúzás, a szakadások, a klikkesedés… Ezek soha nem adnak nekünk semmit.

Azonban lehet valaki olyan rövidlátó, hogy azt hiszi, hogy ad valamit. „Itt van az én klikkem, és a fiúk mindig bólogatnak, ha én mondok valamit. Úgyhogy velük akarok lenni.” Figyelj! A bűn soha nem ad semmit. Azt hiszi egy házasember, hogy adni fog neki valamit az a másik nő, de nem fog adni neki soha semmit, hanem el fog venni tőle. Azt hiszed, hogy egy hazugság adni fog neked valamit, hogy előnyt fog neked szerezni, de csak meg fog téged rabolni. Azt hiszed, hogy a gyűlölet, a harag, a meg nem bocsájtás, a keserűség, az ítélkezés… adnak valamit.

Azért csináljuk, mert azt hisszük: Majd ez megelégít engem. Mert ott a hazugság: Isten nem tudja, mi kell neked. Isten azonban tudja, hogy mi kell neked. Zsid 11:25 a bűnnek ideig-óráig tartó gyönyörűsége van. Pillanatnyi gyönyörűsége van a bűnnek. Van egy pillanat, és azért csináljuk, mert azt hisszük, hogy az megelégít. Ám az csak megrabol minket.

A második hibalehetőség az, hogy bűnt olyan nagynak látom. Figyelj hívő! Ez nagyon fontos dolog az életünkben. Isten annyi mindent tett az életünkben, ami nagyobb a bűnnél! Annyi mindent adott nekünk, ami nagyobb a bűnnél! Rövidlátó lehetek azonban, és nem látom. Miért? Azért, mert azt olvasom Jak 3:2-ben, hogy mindannyian sokféleképpen vétkezünk. „Tulajdonképpen nem is kellett olvasnom. Ezt tudtam azelőtt is, hogy hívőként sokban sokféleképpen vétkezem.” Elkeseredik, és azt kérdezi: „Tényleg történt valami az életemben? Tényleg valós ez az egész, amit Isten mond nekem?”

Pál joggal kérdezte Róm 7:24-ben: „Ó, én nyomorult ember! Ki szabadít meg engem a halálnak ebből a testéből?” „Elegem van abból, hogy elbukom újra és újra! Tele vagyok ezzel. Elegem van belőle! Nem akarom többet! Hogy lehetnék szabad? Tényleg nagyobb Isten élete bennem, mint a bűn? Nem úgy tűnik! Nem úgy tűnik nekem. Nem vagyok elégedett. Isten, nincs ez rendben!”

Gondolj bele abba, amikor Péter megtagadta az Urat! Akkor mi a nagyobb? Az ő kapcsolata Jézussal, vagy a bukása? Amikor azt mondja: „Nem ismerem az Embert! Nem ismerem ezt az Embert!” Szitkozódik, és közben azt mondja: Nem ismerem azt az Embert. Akkor Péter azt mondhatta a szívében: A bűnöm nagyobb, mint a Jézussal való kapcsolatom. Igaz ez? Tényleg így van? Ha megnézed Péter életét, akkor tényleg így van? A válasz az, hogy nem. Mert Ján 21-ben Jézus eljön hozzá, beszél vele, és azt mondja: Tedd, amire elhívtalak. Péter ezután élete végéig járt ebben.

Mi az igazság? Az, hogy a szeretet nagyobb, mint a bűn az én életemben. Amikor elbukom, akkor azt hihetem: „Nem! A bűn a nagyobb.” Figyelj! Ne adjunk ekkora dicsőséget Sátánnak! Ne adjunk tekintélyt a régi bűnös természetünknek. Ne éljenezzünk és tapsoljunk ennyire a bűnünknek! Nem ér az annyit. A szeretet nagyobb.

Amikor Jézust elvitték a katonák, és a tanítványok mind elszaladtak, arra azt mondhatnánk könnyen: „Hát! A bukás nagyobb, mint a szeretet.” Nem! Mert ugyanezek az emberek aztán életük végéig szolgálták az Urat, és szinte mindegyikük mártírként halt meg Jézus nevéért. Bevállalták a halált azért a kapcsolatért.

Melyik a nagyobb? Szerintem a szeretet nagyobb. Isten adott nekünk nagyon sok ilyet, de elkeseredhetünk, elveszhetünk. Aztán azt mondhatom a szívemben: „Ó nem! A bűn a nagyobb.” Állj! Nem! Nem a bűn a nagyobb. Nyilván! Hogy lehetne bármi, amit Sátán hozott az életembe, nagyobb, mint valami, amit az Úr hozott az életembe? Nyilvánvalóan.

Akkor hogyan gondolkodjunk a bűnről? Ez az utolsó gondolatkör. Isten adott nekünk nagyobb dolgokat. Az első a kereszt. A kereszt nagyobb a bűnnél. Ez nagyon fontos nekünk. Mert a kereszthez kell mennem, amikor gyenge vagyok, amikor elbukom, amikor testi vagyok, amikor nyomorult vagyok, amikor ostobán gondolkodom. Amikor büszke vagyok, amikor felfuvalkodom, akkor a kereszthez kell mennem: Uram, nem az én életem akarom élni, hanem a te életedet. Nagyobb-e a kereszt a bűnnél? Vagy lehetséges, hogy akkorát buktam, hogy már nem számít? Úgy tűnik, hogy a Szent Szellem nem tud megelégedni azokkal a szavakkal, amik léteznek az emberi nyelvekben.

Kol 2:14 Eltörölte az ellenünk szóló rendelkezéseivel minket terhelő adóslevelet, félretette az útból, és odaszegezte a keresztfára.

Ez a kép olyan, mintha aláírtál volna egy nagyon rossz kötelezvényt, és vállaltál volna valamit, amit nem tudsz teljesíteni, aztán jött valaki, és lóbálja előtted az adóslevelet: „Hé! Eladhatom a gyerekeidet gályarabnak. A házad az enyém. Az autód az enyém. A pénzed az enyém. Te is az enyém vagy!” Jézus fogta, kivette a kezéből, és odaszegezte a keresztre, eltörölte, és kész, annyi!

A kereszt nagyobb, mint a bűn. Ezt tudnunk kell a szívünkben, mert különben a bűn túl nagynak látszik a szemünkben, és így hívőként bűnközpontú életet élhetünk. Az lenne a lényeg benne, hogy birkózom a bűnömmel. Bokszolunk, küzdünk, igyekszünk… „Próbálkozom. Uram, látod? Próbálkozom.” Ő pedig azt mondja: „Minek? Én már elvégeztem érted. Én már bevégeztem a munkát. A bűn már el van intézve. Gyere Hozzám! Járj az Én hatalmamban. Töltekezz be a Szellemmel, és járj az igazságban és az életben. Ez az Én életem számodra.”

Krisztus nagyobb, mint a bűnöm! Zsid 4:15 Ő mindenben megkísértetett, és hasonló hozzánk, kivéve a bűnt. Ő nem bukott el. Ez a helyzet. Jézus nagyobb a bűnömnél. Ő imádkozik értem. Zsid 7-ben, Zsid 9-ben és több helyen Jézus imádkozik értem. Figyelj! Ő nagyobb a bűnömnél.

Itt a kérdésem hozzád: Volt-e akár egyszer is, hogy jártál Istennel, és a bűnöd felett jártál? Ha megtörtént, akkor megvan precedens. Akkor biztos, hogy igaz. Van nagyobb az életedben a bűnnél. Nem az a kérdés, hogy jelen van-e, hanem az a kérdés, hogy abban járunk-e? Nagyon egyszerű és nagyon praktikus:

Róm 6:13 Ne adjátok oda tagjaitokat a gonoszság fegyvereiként a bűnnek, hanem adjátok oda magatokat Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és adjátok tagjaitokat az igazság fegyvereiként Istennek!

Hova adom a kezemet? Hova adom a szememet? Hova adom a számat? Nagyon egyszerű. Mit csinálok ezekkel? Hova visz a lábam? Nagyon egyszerű:

Róm 6:14 Mert a bűn többé nem uralkodik rajtatok, mert nem a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt vagytok.

Így gondolkodjunk a bűnről! Isten így gondolkodik a bűnről a mi életünkben, hogy nekünk van másik alternatívánk: mi járhatunk Jézussal szabadon. Sátán azt mondja: „Te olyan vagy, mint az állatok. Mássz rá mindenkire, aki hajlandó. Ennyi! Élj így!” Isten pedig azt mondja: Én téged az Én képemre alkottalak, 1Móz 1:26. Zsolt 8:5 „Én dicsőséget adtam neked”. Azt mondja az emberről: Kicsit tetted őt kevesebbé az angyaloknál.

Sátán azt mondja: „Figyelj! Te csak a kultúrádat imádod, ez normális. Te éppen olyan vagy, mint a többiek, mint mindenki más. Nincs különbség.” Isten azt mondja: Nem! Zsolt 8:5 dicsőséggel és tisztességgel koronáztad meg az embert. Egy ellenséges hadvezér beszél Júdához, és Ézs 38:18-20 azt mondja nekik: „Ne higgyetek Ezékiásnak, a királyotoknak, hogy az Úr megszabadít titeket. Hol vannak a többiek? Ők is azt hitték, hogy az isteneik megszabadítják őket. Ez is, az is, amaz is… Hány példát mutassak? Ti is éppen olyanok vagytok, mint ők.” Ugyanezt mondja a világ is.

Ugyanezt mondja Sátán: „Éppen olyan vagy! Semmi nem változott. Éppen olyan vagy.” Figyelj! A válaszunk az, hogy nem. Isten dolgozott az életemben. Isten bejött az életembe. Mert Jézus nem azért jött, hogy ítéljen – Ján 3:17 –, hanem azért, hogy megmentsen. Minket megmentett, és új van az életünkben.

A bűn komoly. Semmi szükségem rá. Amikor megnézzük, hogy Jézus hogyan bánt ezzel – Ján 8-ban a házasságtörő asszonyt rajtakapták, halált érdemel –, akkor azt látjuk, hogy Ő nem néz az asszony bűnére, hanem őrá néz. Aztán Ján 8:11-ben azt mondja: Menj, és ne vétkezz többé! Először azt mondja: Menj! Szabad vagy. Azután azt mondja: ne vétkezz!

Mi sokszor fordítunk ezen egyet, és ezt hívjuk úgy, hogy törvénykezés. „Ne vétkezz! Ne vétkezz!… Aztán, ha már nem vétkezel, akkor majd járhatsz szabadon. Haha! Sok sikert!” Ez az a program, amire nem iratkozom fel. Inkább maradok annál, amit Jézus adott nekünk: szabad vagy, mehetsz szabadon, és aztán ne vétkezz! „Járj Velem, és aztán ne vétkezz!”

Gondolkodjunk Istennel a bűnről. Ne adjunk annak túl nagy tekintélyt az életünkben. A bűn milyen? Hogy is mondjam? A horgony az jó, csak nem egy biciklin. A bűn szükségtelen teher az életünkben. Teljesen felesleges. Olyan, mint a horgony a biciklin.  Annyira örülök, hogy van két lábam, de nem vágyom még kettőre. Semmi szükségem rá. Ugyanilyen a bűn az életünkben, nincs rá szükség. Semmit nem ad hozzá. Akadályoz bennünket.

Engedd, hogy Isten a szívedre beszéljen. Merj Őhozzá fordulni. Merd kérni Őt, hogy mutasson meg neked dolgokat, és hogy szabadítson. Mert Ő képes erre! Mert Ő így csinálja: „Menj! Járj Velem, és aztán ne vétkezz többé!”

Mennyei Atyánk! Kérünk Téged, hogy vezess minket az életünkben, amint nézzük a gyengeségünket, a hibáinkat, az ostobaságainkat, és nem akarunk ebben járni. Nem akarjuk, hogy ez legyen az életünk középpontja, de ugyanakkor megvan a valósága. Urunk, Istenünk, köszönjük, hogy adtál nekünk nagyobb valóságot, a Te Fiad valóságát, a kereszt valóságát, a hitnek a valóságát, az új élet valóságát. Köszönjük Istenünk, hogy járhatunk abban, ami nagyobb, ami szent, a Te életedben. Dicsőség Neked, Istenünk!

Ha még nem ismered Jézust, akkor szeretnénk hívni téged arra, hogy ismerd meg Őt. Ő keres téged, Ő azért jött el erre a Földre, hogy teérted és énértem fizessen. Fordulj Jézushoz! A bűnöd, a gyengeséged, a bukásod, a hibáid elválaszthatnak téged Istentől, ha úgy döntesz. Viszont ha Jézus mellett döntesz, akkor nincs az a bűn, ami távol tarthatna Őtőle. Szólítsd meg Istent a szívedben, a szíved csendességében. Egyszerű szavakkal mondd azt Neki: „Én Istenem! Gyere az életembe, legyél az én Megváltóm. Jézus, meg akarlak ismerni Téged. Kérlek, adj nekem új kezdetet, új szívet. Jézus! Ments meg engem! Bízom Benned. Hiszek Benned. Tisztíts meg engem, tegyél engem szabaddá, adj nekem új kezdetet. Jézus, ments meg engem!”

Ha életedben először imádkoztál így, küldj nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), hadd örüljünk veled.

Kategória: Egyéb