Szelíd lélekkel egy büszke világban

2015 június 7. vasárnap  16:00

Luk 19:10 Mert azért jött az Emberfia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.

Ez a gondolat tetszik nekünk. Mert mi voltunk azok, akiket megmentett. Ahogy hallottuk imént az Úrvacsoránál. Mi voltunk azok, akikért felvállalta a keresztet. Mi voltunk azok, akiknek szükségünk volt Őrá. Szeretem ezt a verset, mert nagyszerű kép Jézusról. Ő eljött azért, hogy megmentsen. Azért, hogy megmentsen engem, hogy megmentsen téged. Ez nemes cselekedet. Úgy értem, a nagybátyámék a Balaton mellett laktak, és kapott egyszer egy életmentő emlékérmet, mert kihúzott valakit a vízből. Megmenteni valakit, az nagyszerű, az nemes tett. Milyen megmenteni valakit?

Mát 20:28 Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét váltságul adja sokakért.

Ez volt szükséges ahhoz, hogy megmentsen, hogy szolgáljon, és hogy az életét váltságul adja. Nem adhatod az életed anélkül, hogy oda ne adnád az életed! (Ez nagyon komoly, és sokkal mélyebb is.)  Amikor a gyereknevelésről van szó, sokszor beszélnek erről az elképzelésről, használják ezt a kifejezést, hogy minőségi idő. Aminek van egyfajta értelme. Ezen azt értjük, hogy ha a gyerekeddel vagy, akkor tényleg legyél vele. Legyen összpontosításod. Amikor azt mondja valaki: Fiam, hetente van rád öt percem, de az nagyon minőségi. Na, az aztán a nagyon minőségi idő!

Ezzel így van némi probléma. Mert könnyen gondolkodom így: Odaadom az életem picit. Amikor Jézus jött, akkor azt mutatta meg nekünk, hogy Ő Isten, Ő mindenható, Ő tökéletes, és Ő úgy tudta odaadni az életét, hogy tényleg odaadta az életét. Mivelünk is így van. Nem tudom odaadni az életem egy picit, aztán arra számítani, hogy ennek nagy jelentősége lesz. Nem számíthatok arra, hogy ez jelentős lesz valakinek, hogy felépíthetek valakit, hogy megnyerhetek valakit az Úrnak. Vagy odaadom az életem, vagy nem. Csak így működik. Ez nagyon egyszerű, ugyanakkor nagyon ijesztő gondolat. Nekem legalábbis kihívó gondolat, de nagyszerű.

Nagyon sokszor egy fiatal lány arra gondol: „Remélem, egy nap lesz gyermekem. Milyen szép lesz! Milyen csodás lesz!” Aztán jön a szülés, minden nagyszerű, lenyűgöző, de nem annyira könnyű. Aztán jön a szoptatás, amin kiakad az ember lánya, hogy mennyire nehéz, és lehet, hogy nem is működik, és ettől depressziós lesz. Aztán: „Milyen gyönyörű! Van egy gyermekem!”; és a fenekét törölgeted, és szívod az orrát az orrszívóval. Muszáj, szüksége van rá. Aztán viszed beoltatni, mert muszáj.

Miért mondom ezt? Nem azért, hogy ne legyen gyermeked, ne érts félre. Hanem azért mondom, mert egyetlenegy módon működik, úgy, hogy odaadod az egészet. „Nem olyan, mint gondoltam. Nagyszerű, gyönyörű, de nem úgy, mint gondoltam. Nem úgy gyönyörű, mint gondoltam, de ez nem fog megállítani. Ettől ez még nagyszerű, ettől ezt még szeretem.” Odaadni az egészet!

Nem úgy van, ahogy én gondoltam, de rendben van. Attól ez még értékes. Nyilván. Mind értjük, hogy ez értékes. Még ha nem is olyan, mint gondoltuk volna. A házassággal, a gyülekezeti élettel, az Istennel járásban, a szolgálattal nagyon sokszor ugyanez a helyzet. Nem olyan, mint gondoltam volna. Nagyszerű, csak nem úgy, ahogy én szeretném. Ez csodálatos, de nem úgy, ahogy én akarnám, hogy csodálatos legyen. Ami óriási kihívás a szívünknek.

Jézus azért jött, hogy szolgáljon. Hány ember jön azért, hogy szolgáljon? Szerintem egyáltalán nem azért jönnek, szerintem senki nem ezért jön. Egyáltalán nem ez történik. Más célokból megyünk bele helyzetekbe. Önmagam reklámozása, önkifejezés, villogás, eljátszani, színészkedni, mindenki lássa, hogy milyen nagyszerű vagyok. Azért megyek bele helyzetekbe, hogy előlépjek, hogy fontosabb lehessek. Azért megyek bele helyzetekbe, hogy szerezzek valamit.

Nem szeretjük ezt a gondolatot, hogy azért mennék bele egy helyzetbe, hogy szolgáljak. Még van is erre egy negatív szavunk, azt mondjuk, hogy az az ember szolgalelkű. Nem szeretjük ezt a gondolatot az alázatról. Mert azt gondolom, ha alázatosnak kell lennem, akkor az azt jelenti, hogy én kevesebb vagyok. Ez nem tetszik, mert az egész neveltetésem arról szólt, hogy soha ne engedjem meglátni senkinek azt, hogy gyenge vagyok. Már az oviban világos volt: ha nem mutatod magad erősnek, akkor eltaposnak. Voltak erőszakos gyerekek, „szagról” megérezték a félelmet, és ha nem mutattad, hogy te is erős vagy, akkor elkaptak, és kész. Ez utána egyre rosszabb lett.

Fil 2:6-10 Jézus szolgai formát öltött azzal, hogy emberré lett. Szolgává lett. Ugyanaz, mint amit az előbb is olvastunk, hogy Ő nem azért jött, hogy Őt szolgálják, nem azért jött, hogy feltegyék egy trónra, hogy tapsoljanak neki, hogy ünnepeljék, hanem amikor megmosta a tanítványok piszkos lábait, akkor volt azon a helyen, amire jött. Amikor ült a prostituáltak, a vámszedők és az egyéb számkivetettek között, és építette őket, és beszélt nekik Isten országáról.

Amikor azt mondta nekik: „Figyeljetek! Közel van ez hozzátok, higgyetek Énbennem.”; akkor az volt az a hely, amiért Ő eljött. Amikor azt mondta nekik: „Nem kell a színjáték! Nem kell eljátszanod, nem kell úgy tenned, mintha minden rendben lenne. Nem kell úgy tenned, mintha nem érdekelne.” Ez nekünk nagy kihívás a szívünkben. Úgy értem, tetszik, hogy Jézus ezt csinálta, de nekem is tényleg ezt kéne tenni?

Amikor bejövök a gyülekezetbe, mi a szívem vágya? Amikor bejövök bármilyen helyzetbe, amikor beszélgetek egy barátommal, amikor a közértben vagyok, amikor iskolában vagy, amikor vizsgázol… miért mész oda? Van egy nagyszerű minta a számunkra. Nem azért, hogy engem szolgáljanak, hanem azért, hogy én szolgálhassak.

„Uram, adnál nekem egy lehetőséget szolgálni?” Miért félünk ettől? Miért nem akarjuk ezt? Mert feltételezzük, hogy Isten zsarnok. Feltételezzük: „Isten önkényúr, egyszerűen csak ki akar használni engem, és vissza akar élni a hatalmával. Ha én alávetem magam, akkor rá fogok faragni. Vissza fog élni a bizalmammal.” Jak 4-ben beszél erről. Isten bátorít minket az alázatra.

Jak 4:6 De ő nagyobb kegyelmet ad, ezért is mondja: Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.

Mit mond nekünk? Azt mondja: „Figyelj! Bízz Bennem! Én adni akarok neked.” Ha megnézed a vers elejét, Ő kegyelmet ad, és a vers végén is. Ő kegyelmet akar adni, Ő meg akar ajándékozni minket. Ő adni szeretne nekünk.

Figyelj azonban, Isten nem képes előléptetni a büszkét. Ő nem mondhatja egy büszke embernek: Hadd adjak neked több felelősséget! Miért? Azért, mert Isten szíve más. Isten alázatos, ami lenyűgöző számunkra. Ha valakinek lenne oka arra, hogy büszke legyen, akkor az Ő lenne, nem? Mindenható, mindentudó, mindenütt jelenvaló, Ő teremtette az egészet, van egy terve, és az a szó, hogy zseniális, az Ő közelébe sem ér. Ő igazán joggal lehetne büszke, de nem az.

Amikor Jézus eljött megmenteni minket, akkor Ő nem volt büszke, nem mutatott képet Magáról. Sőt, elrejtette azt, Aki, hogy szolgálhasson, hogy megérinthessen minket, hogy közel lehessen hozzánk, hogy megszabadíthasson minket a bűneink büntetésétől. A mi Istenünk alázatos. Úgyhogy ha én büszke vagyok, akkor hogyan mondhatná nekem: „Jó lesz így! Gyere, menjünk tovább!” Nem, ez lehetetlen lenne. Hogyan bátoríthatná a büszkeségemet? Hogyan veregethetne vállon, és mondhatná: Ez az, menj tovább a büszkeségedben! Ez nem az Ő természete.

Mellesleg, büszkeséggel nem jutsz sehova. Ugyanis Sátán sem fog előléptetni téged, ha büszke vagy. Mert ő is büszke. Ez volt az alapbűne, hogy ő büszke. Úgyhogy ő nem fog senkit előléptetni. Azt hazudja: „Isten nem fog téged előrevinni. Isten nem fog neked többet adni. Isten nem tartogat neked semmit. Ezen az úton nincs semmi neked. Ezen az úton nincs semmi a számodra, ha te nem érvényesíted magad. Ha te nem lépteted elő magad, akkor soha nem történik meg.”

Ez a hazugság beeszi magát a szívünkbe. Mert a világunk, az a rendszer valóban a büszkeség alapján működik. Az ambíció, a büszkeség alapján működik. Aztán behozzuk Isten jelenlétébe ezt. Aztán bejövök egy helyzetbe, és nem azt nézem, hogy szolgáljak, hanem: „Hova tehetem magam? Hogyan léptethetem elő magam?” Pedig Isten ad egy ígéretet:

Jak 4:10 Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket!

Érted ezt? Alázat. Tudod, mit mond a szívem, amikor olvasom ezt a verset? „Ó, értem! Ha előrébb akarok lépni, akkor úgy kell tennem, mintha alázatos lennék! Ha alázatos leszek, akkor végre előrébb jutok. Mostmár értem!” Sajnálom, nem! Ez még mindig a régi bűnös természet. Ez még mindig büszkeség. Ez még mindig rólam szól. Ez még mindig arról szól, hogy előre akarom tenni magam.

Tudod, milyen könnyű tenni valamit, ami alázatosnak látszik? És aztán büszkének lenni. Mi itt nem alázatoskodásról beszélünk. Nem arról beszélünk, ami kifelé könnyen kifejezhető. Mi itt a szívről beszélünk. Igazán az a kihívás számunkra, hogy ez legyen a szív hozzáállása. Nem az a kihívás, hogy a te szíved, hanem az én szívem legyen ilyen. Remélem, neked is ez a kihívás. Az, amit senki nem ellenőrizhet, senki nem nézhet meg. Senki nem ismerheti fel, hogy tényleg úgy van, vagy sem.

Bátorítalak azonban, tanulj erről az Úrral. Mert ez rettentő könnyű módja annak, hogy tönkretegyem az életem. Péld 16:18 a büszkeség, egy felfuvalkodott szellem megy a bukás előtt. Azt mondja, hogy amikor felfuvalkodom, amikor büszke vagyok, akkor nagyon közel van hozzám a bukás. Ha nincs alázat az életemben. Isten tanít minket erre. Nem azért, mert Ő el akar nyomni minket, vagy ki akar használni minket, hanem azért, mert azt ígérte nekünk, hogy amikor új szívet kapunk, akkor átformál minket a saját képére. Olyan könnyen tönkretehetem az életem!

A minap beszéltem Uzzijjá királyról, és sokat gondolkodtam erről, 2Krón 26:16-19. A lényeg az, hogy amikor a királynak minden jól ment – hatalma volt, pénze volt, katonailag sikeres volt, jó király volt, hívő volt –, bement a templomba és áldozatot akart bemutatni. Mi a gond ezzel? Az, hogy ő a király volt. Nem pap volt, nem az volt a helye.

Ez az egyik dolog, amit a büszkeség csinál velem, hogy olyan helyre tesz engem, ahol bolondot csinálok magamból. A büszkeségem olyan helyre tesz engem, ahova nem vagyok való. Ahelyett, hogy beállnék a helyemre, és meglenne az az örömöm: „Én ide lettem kitalálva. Mennyire nagyszerű, hogy megtaláltam a helyemet!” Örömöm lehet benne, hogy én erre lettem kitalálva.

Ha nem vagyok elhívva arra, hogy én legyek korunk legnagyobb léleknyerője, akkor miért akarnék ott lenni? Persze, léleknyerő akarok lenni, de azt Isten dönti el, hogy hova tesz engem. Ha nem az a helyem, miért akarnék ott lenni? Te jó ég! Hogyan bánnék el azzal a helyzettel, ha Isten nem arra hívott el, és nincs kegyelme számomra arra a helyzetre? Rettenetes lehetne!

Nagyon sokszor megtörténik emberekkel. Kérnek gazdagságot, aztán egyszer csak megkapják, és nincsenek készen rá. Kérnek missziót, és nincsenek elhívva rá. Vagy prédikál valaki, de nincs elhívva rá. Nincs kegyelme hozzá, aztán nem tud elbánni azzal. Ez annyira jelentős! Mi nem azt keressük, mi nem azt bátorítjuk, hogy mindenkinek misszionáriusnak, mindenkinek prédikátornak kell lennie. Nem! Hiszünk a missziókban, és hiszem, hogy több lehetséges prédikátor van a gyülekezetben, mint ahányan felvállalják. Hiszem, hogy ez így van, de nem hiszem, hogy mindenki az lenne. Nem hiszem, hogy mindenki el van hívva rá.

Mi a probléma? Az, hogy a büszkeségem lehet, hogy olyan helyre rak engem, amire nincs kegyelmem, nincs kapacitásom, amire nincs bölcsességem. Isten mentsen! Uzzijjá bement a templomba, és úgy próbált tenni, mintha pap lenne, de jöttek a papok, és azt mondták: „Nem! Király! Te nem pap vagy. Te ne gyere be ide! Ez nem a te helyed, nem a te szolgálatod.” A király dühös lett rájuk. Biztos vagyok abban, hogy legszívesebben kivégeztette volna mindet, pedig a barátai voltak.

Azt mondták neki: „Állj, király! Ne legyél bolond, ne legyél büszke.” A király feldühödött, éppen kezében volt a füstölőszerszám, hogy tömjénezzen, de miközben háborgott a papok ellen, lepra támadt a homlokán. Azonnal! Miről szól ez? Büszkeségről, és arról, hogy a büszkeség megmérgezi az életemet. Ez olyan könnyen megy nekünk! Tudod, milyen nevetséges a büszkeség? Úgy értem, amikor kívülről nézzük, akkor látjuk, hogy mennyire nevetséges a büszkeség! Egy gyereknél, vagy egy felnőttnél mennyire rossz látni, hogy valaki bolondot csinál magából azért, mert büszke! A saját életemben azonban nehezebben veszem észre.

Az USA-ban van egy jó kifejezés erre: lábon lőni önmagad. Ez arról szól, amikor az övemen rajtam van a pisztoly, nincs bebiztosítva, és csőre van töltve, aztán történik valami, a ravaszt meghúzza valami, elsül a fegyver, és lábon találom magam. Ez a legnagyobb bolondság meghatározása. A büszkeség ilyen. A legnagyobb sötétség. Borzasztó!

Dán 4-ben figyelmezteti Nebukadneccart: Király! Legyél alázatos Isten előtt, mert ha nem, fog jönni egy ítélet. Dán 4:30(27) a király kiáll a várfalra egy este, körülnéz az országon, és azt mondja: Nemde ez az a nagy Babilón, amelyet én építettem ki királyi székhelyül hatalmam ereje által, fenségem dicsőítésére? Ahogy olvasod, azt kérdezed: „Tessék? Mi van? Hogy lehet valaki ennyire ostoba? Nevetséges azt gondolnod, hogy te építetted az egészet! Tényleg te raktad össze kőről kőre? Tényleg te csináltad az egészet? Tényleg te értél el mindent itt?”

Ez a veszély megvan bennünk. Mert olyan sok jóváhagyást, bátorítást kapunk a társadalmunkban: „Megérdemled! Te vagy a jobb. Ez a tiéd. Jár neked.” Aztán az ember azt mondja: „Ó, ez mind az enyém. Mindhez jogom van.” Tényleg? Király, ne bolondozz! Amikor a teljesítményeid elfojtják az alázatodat, akkor lábon lövöd magad. Ez megtörténhet velünk.

Dávid király 2Sám 11-ben nem ment háborúzni, amikor kellett volna, és úgy érezte, hogy biztonságban van. Sokszor megtörténik ez, hogy van egy hamis biztonságérzet, és mit csinálok? Pl. ülök a számítógép előtt: én erős vagyok, úgyhogy most megnézem ezt a pornóoldalt egyszer. Egyszer. Aztán néhány év múlva nem tudok szabadulni, mert függőségem van. Nem tudom élvezni a szexet a házasságomban, persze, mert televan a fejem mindenféle ocsmánysággal. Ez az, ami megtörténhet.

Ugyanez van az alkohollal. „Ó, csak egy pohár! Nem árthat meg!” Miért mondjuk, hogy hagyd ott az egészet? Azért, mert nagyon egyszerű elkerülni az alkoholizmust. Csak ne igyál, és kész! Ilyen egyszerű. Nem olyan nehéz. Miért mondom ezt? Azért, mert az, hogy erősnek tartom magam, az a felelőtlenség helyére visz engem. Jób 31:1-ben Jób azt mondta: Miért nézném a hajadont? Miért mondanám, hogy elég erős vagyok, és miért képzelném, hogy ez nem fog ártani? Márk 4:24. Ez megtörténhet, nem? Az, hogy lábon lövöm magam azért, mert biztonságban érzem magam.

Még egy dolog, amikor anyagilag jól állsz. Luk 12:16-ban látjuk a gazdag embert. A gazdagsága megvakította, nem látja, hogy milyen rövid az élete. Ez intés nekünk. Amikor sikeres vagy, amikor jól megy, amikor rendben mennek a dolgok, az az ideje annak, hogy azt mondd: „Uram, vezess engem alázatban! Uram, adj nekem alázatos szívet, hadd menjek minden helyzetbe úgy, hogy szolgálni akarok.”

Olyan hálás vagyok, mert vannak a gyülekezetünkben gazdag emberek, akiknek nyitva van a kezük, és adnak. Adnak szabadon, áldanak sokakat, és sokaknak segítenek. A többség nem tudja. Hála Istennek értük. Miért? Mert ezen a helyen akarnak élni, az alázat helyén, 1Tim 6:17. Vedd komolyan!

Hadd fejezzem be ezzel. Mi a könnyebb? Ölni vagy megőrizni az életet? Szerintem megőrizni az életet nehezebb. Mi nehezebb, elpusztítani valamit, vagy felépíteni valamit? Amikor Jézus azt mondta: Én eljövök, és szolgálni fogok.; akkor Ő a nehezebbet vállalta, a dicsőségesebbet választotta. Amikor azt keressük, hogy hogyan szolgálhatnánk, amikor azt keressük: Uram, meg akarom ismerni a Te szíved, és szeretnék szeretetben, bölcsen, alázattal élni!; akkor a nehezebb, a nagyszerűbb, a dicsőségesebb, az értékesebb dolgot keressük. Csak bátorítalak ebben.

Mert gondolj bele ebbe, Jézus mindnyájunk szolgája volt, de Ő a legnagyobb. Ez így van. Zsid 7:7 ha én szolgálom a testvéremet, a testvérem szolgál engem, akkor ő áldást ad, és azt mondja: kétség nélkül a nagyobb áldja meg a kisebbet. Úgyhogy ki a nagyobb? Isten gondolkodásában az, aki nagyobb, az szolgálhat. Az nem fél attól, hogy mit fognak gondolni róla. Mert neki biztonsága van, neki stabilitása van, neki élete van bőségesen.

Ámen.

Kategória: Egyéb