Drága Istenünk! Szent és dicsőséges Isten! Hatalmas és uralkodó Isten! Te, Aki a mi oldalunkon vagy, Aki megváltottál minket, Aki kimentettél minket abból, hogy a bűnös természetünkben éljünk, és helyette a dicsőség koronáját adod nekünk, Uram. Nem a mi érdemeinkből, hanem a Te érdemedből, nem a mi jámborságunk miatt, hanem a Te kegyelmed miatt, nem a mi bűntelenségünk miatt, hanem a Te irgalmadból és megbocsátásodból, dicsőségedből, a Te igazságodból, a Te hatalmad miatt, a Te szereteted miatt, a Te örökké égő szerelmed miatt, Uram.
Jézus, Te beszélni akarsz hozzánk. Ki akarod emelni a szívünket a porból. Azt szeretnéd, hogy az örökkévalóságot lássuk. Azt szeretnéd, hogy Téged lássunk, hogy Téged ismerjünk, hogy Téged tapintsunk és lássunk és halljunk és ismerjünk, ahogy Te ismersz minket. Dicsérünk Téged, Uram. Mert ezeket a dolgokat emberi elme nem foghatja fel. Az emberi természet egyszerűen csak nem értheti azokat a dolgokat, amelyeket Te nekünk adtál, de nekünk adod a Te elmédet, hogy láthassuk mindezeket. Dicsérünk Téged, Jézus a Te drága, szent nevedben. Dicsőség Neked! Imádunk Jézus, hatalmas Isten, szerető Isten. Úgy szeretsz minket! Köszönjük!
A Te szent nevedben, Uram, ámen.
A szabadságról szeretnék beszélni Krisztusban. Szabadság Krisztusban. Nem tudom még, hogy pontosan miről lesz szó, de lehet, hogy a címe ellenére ez egy nagyon kemény üzenet lesz. Ha nem értesz velem egyet, az rendben van. Utána egy beszélgetésben tedd fel a kérdéseidet, vagy keress meg személyesen.
Annyira szeretem, hogy ha valaki nem érti, amit mondok, vagy nem ért velem egyet – előfordul –, akkor megkérdezi! Beszélünk róla, aztán azt tudja mondani: „Ja, mostmár értem, hogy mire gondoltál! Így egyetértek.” Ez a jó megoldás. Mert csinálhatod azt is, hogy magadban, a lelkedben mormogsz. Aztán lehet, hogy még beszélsz is róla, vagy írsz róla az interneten egy közösségi portálon. Holott az egésznek nincs alapja, mert egyszerűen csak félreértetted, amit mondtam. Mégis nagy felhajtás lehet belőle.
Huszonöt évvel ezelőtt tértem meg. Rögtön már az elejétől lehetett látni azt, hogy az ördög hogyan fordítja el emberek fejét. Évről-évre, amint látod, hogy kedves ismerőseid elmennek, úgy felismered az ördög munkáját, és látod azt, hogy hogyan történik.
Tudod, az egyik dolog, amit nagyon félreértünk ebben, azt Ef 6:12-ban látjuk: Mert nem test és vér ellen van nekünk tusakodásunk. Nagyon sokszor azt hisszük, hogy emberek azok, akik ellen tusakodásunk van. Amíg ezen gondolkodunk, nem ismerjük fel azt, hogy az ördög az, aki megosztást szít, az ördög az, aki be akarja csapni a hívőt, hogy ne éljen a szabadságában, és az ördög az, aki tönkre akar tenni gyülekezeteket. Semmi gond azonban! Nem kell itt izgulni.
Ef 6:11 Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.
Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem mindenféle ördögi hatalmasságok ellen, Ef 6:12. Fel kell, hogy ismerjük ezt. Mert ők nem ilyen nagy felkiáltójeles táblával jönnek: Egyébként ez az ördög munkája! Hanem folyton azt hisszük, hogy emberek művelik ezeket. Szóval ennek alapján azt kell, hogy mondjam, hogy nem nehéz felismerni azt, hogy a gyülekezetünk ellen mostmár jó ideje van egy elég intenzív belső- és külső támadás. Viszont amint mondtam, ez nem egy nagy probléma. Mert szükséges. Sőt!
1Kor 11:19 Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek.
Úgyhogy rendben van. Isten keze benne van, Isten velünk van, és minden rendben van. Tudod, amikor szellemi harc van, akkor Istenben kell gazdagnak lennem. Amikor úgy érzem, hogy nincs harc, akkor Istenben kell gazdagnak lennem. Amikor úgy érzem, hogy nagy a harc, akkor Istenben kell gazdagnak lennem. Nagyon nem változnak a dolgok, és ezt kell, hogy meglásd. Nagyon nem változnak a dolgok, merthogy a Kősziklánk az, Amin meg kell állnunk. A nehéz idők néha pontosan erre valók, hogy felismerjem: Fel kell, hogy álljak az én Kősziklámra! Halleluja! A Kősziklámra kell, hogy álljak!
Hab 3:17 Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem lészen gyümölcs, megcsal az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban.
Tudod, mit? Lehetnek háborús idők. Lehetnek háborús idők egy gyülekezetben, lehetnek háborús idők az életedben… minden elpusztul. Semmi nem marad! Előfordulhat ez? Könnyen előfordulhat. Egyik nap gyönyörű, és néhány nap múlva az egész összeomlott. Egyik nap van egy megagyülekezet, aztán valami történik – az ördög munkálkodik – és néhány nap múlva ott állsz egyedül. A 42. zsoltárban azt mondja: Nemrég még tömegeket vezettem Isten házába, és nyugtalankodik a szívem, mert ott állok, és sötét van.
Pénteken esett az eső egyfolytában. Tegnap, szombaton reggel felkeltem hatkor, olvastam a Bibliámat, közösségem volt Istennel. Le voltak eresztve a redőnyök, és eszembe sem jutott, hogy felhúzzam. „Minek? Úgyis pocsék idő van!” Aztán a feleségem felkelt valamivel később, és azt mondja: Egyébként kinn ragyog a Nap! Felhúztam, és örültem, hogy sütött a Nap, sehol egy felhő. Ám ülhetek így: Rossz az idő!; pedig a Nap süt.
Hab 3:18-19 De én örvendezni fogok az Úrban, és vígadok az én szabadító Istenemben. Az Úr Isten az én erősségem, hasonlókká teszi lábaimat a nőstény szarvasokéihoz, és az én magas helyeimen jártat engemet!
Miről szól ez nekem? Arról, hogy igazából mindenki csinálhat azt, amit akar. Követhetsz olyan embert, aki büszke és nagy a szája. Mindenfélét beszél, és azt sem tudja, hogy mit beszél. Nem él rettegésben Isten előtt azzal kapcsolatban, hogy ha kinyitja száját, akkor mit fog mondani. Viszont ez nem érdekel, mert Isten az, Aki velem van. Körülnézhetsz, és lehet, hogy nem néz ki jól, de a te szívedben Isten olyanná teszi a lábaidat, mint a nőstény szarvasé.
Örvendezni fogok az Úrban. Amikor nincsen semmi, akkor is örvendezni fogok az Úrban. Mert egy külső dolog nem változtat semmit azon, ami nekem Krisztusban megvan.
Zsid 4:12 Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.
Elhat Isten Igéje a lélek és a szellem elválasztásáig – erről is beszéltünk már –, de ehhez szükségem van Isten Igéjére gazdagon a szívemben Isten Szellemével együtt, hogy felismerjek. Azért, hogy felismerjem az emberit, és el tudjam választani az istenitől, a motivációkat az én szívemben, és lehetséges, hogy felismerjem azt, hogy amerre megyek, amely embert követek, ott milyen motivációk vannak. (Nagyon óvatosan beszélek.)
Nagyon fontos látnod azt, hogy a felismerés nem azért adatik neked, hogy ítélkezzél. Nem azért kapsz felismerést, hogy utána körbejárj, és jártasd a szádat. Ha a felismerésed ítélkezésbe visz, akkor jobb lesz, ha inkább fel sem ismersz. Maradj buta, sokkal jobb. A felismerésed nem azért van. Az a te védelmedre van, és azért, hogy szeretettel tudj lenni, de nem azért, hogy ítélkezzél. Az nagyon veszélyes.
Szükségem van azonban Isten Igéjére, hogy felismerjek. Azért, hogy felismerjem az alázatot, hogy felismerjem a büszkeséget, hogy felismerjem a hústestet, hogy felismerjem Isten Szellemének a lágy hangját, hogy felismerjem, ha valami csak emberi a reakció, vagy pedig Istennek a bölcsessége, ami nem olyan, mint az emberé, hanem meglepő, hanem csodálatos. Látnom kell ezt!
Ám mint mondtam, a Krisztusban lévő szabadságról szeretnék beszélni.
Gal 5:1 Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.
Szabadság! Annyira vágyunk a szabadságra! Nyilvánvaló számunkra, hogy a világban ezt nem találjuk meg, bár ott is mindenki keresi. Miért keressük a szabadságot? Amiatt, mert annyi minden meg akar minket kötözni, és annyi minden meg is kötöz minket!
Ki tesz engem szabaddá a megkötözöttségeimtől? Ki tesz engem szabaddá a megfelelési kényszeremtől? Annyira szeretnék megszabadulni attól, hogy meg kell, hogy feleljek embereknek! Ki tesz engem szabaddá a bűneimtől, vagy a szégyenemtől, hogy más ember látja ezt? Krisztus az egyetlen, Aki szabaddá tett minket. Nem csak szabaddá tett minket – múlt időben –, hanem szabaddá is tesz minket.
Ézs 43:10 Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám a kit elválasztottam, …
„Ti vagytok a tanúim, és a szolgáim.” Amikor ezt hallod: én vagyok Isten szolgája; akkor mi az, amit vársz ezután? Könnyen lehet, hogy azt várom, hogy mi az, amit tennem kell. „Ha már én vagyok Isten szolgája, akkor egy szoros helyen alávetettségben vagyok, és cselekednem kell dolgokat.” Lehet, hogy ezt várod, de Isten mást mond:
Ézs 43:10-11 … hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz! Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!
„Ti vagytok a tanúim és szolgáim, azért, hogy megtudjátok, és higgyétek és megértsétek, hogy Én vagyok az, és nincs szabadító Rajtam kívül, és nincs Isten Rajtam kívül.” Isten téged tett ezzé! Te vagy itt a tanú. Te vagy az, aki ezt megértheti, és hihet ebben. Erre hívott el minket Isten. Aztán láthatod azt, hogy nincs más szabadító, egyedül Ő. Jézus, Isten a szabadító. Nincs más szabadító!
Én megszabadítom magamat? Az én hozzáállásom, az én bűnbánatom, az én munkám… – ezek azok a dolgok, amelyek megszabadítanak engem?
Ézs 64:5 És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!
Ézs 1:5 Miért ostorozzalak tovább, holott a bűnt növelitek? Minden fej beteg, és minden szív erőtelen.
Minden beteg! Tudod, amikor valaki azt mondja: Nekem kell tennem valamit, vagy legalább kell lennie egy hozzáállásomnak.; ő az az ember, aki nem hisz a teljes romlottságban. Mert:
Róm 5:8 Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.
Nem találtatott bennünk semmi, ami jó lenne. Semmi olyan, amivel Isten egy picit is kapcsolatban lehetne. Semmi olyan, ami beszámíttathatna nekünk bármibe is. Úgyhogy egy dolgot tehetett csak. Amikor teljességgel az ellensége voltál, és semmi jó nem volt benned, akkor meghalt érted. Tudod, miért? Azért, hogy a kis bűneidtől megszabadítson? Nem! Hanem azért, hogy a bűntől, a bűnös természettől megszabadítson. A bűnös természettől, azért, hogy kapcsolata lehessen veled.
És ez az első (1) dolog, hogy a bűntől, a bűnös természettől szabadított meg engem. Annyira kicsinyes dolog azt gondolni, hogy az én bűneim a probléma!
– Farkas! Gyere ide, farkaskám! Nem szép dolog, hogy báránykákat eszel, meg nyuszikákat! Farkaskám, én bízom benned. Legyél jó kisfiú, és ne egyél báránykát!
– Rendben.
– Szia, farkas koma!
Amikor nem nézel oda, akkor megeszi a báránykát. Minél éhesebb lesz, annál hamarabb megeszi. Mert a farkasnak bárányt kell ennie. Ez a természete. Ha azt mondod neki, hogy elég neki a fű, megszenteltetik, szent fűt eszik, és nem bántja a báránykát, a farkas még farkas marad. A farkas farkas marad! Húst kell ennie, és a bárányka nagyon finom. Lehet, hogy jól viselkedik, amikor nézed, de ha nem nézel oda, és nagyon éhes, meg fogja enni a báránykát.
Ézs 11:6 És lakozik a farkas a báránynyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek őrzi azokat;
Ha szerzel egy farkast házi jószágnak, ugyan mondhatod neki! Ám Isten az, Aki megváltoztatja a természetet. Figyelj! Ő megszabadított a bűnös természettől. Van-e bármi oka Istennek, hogy azon gondolkodjon, hogy te módosíthatnád ezt a régi bűnös természetet?
– Várj, Jézus! Azért mostmár legalább egy órán át kibírom bárányka nélkül!
– Milyen ügyes vagy! Már egy óráig nem eszel bárányt!
Megváltoztatta ez a természetét? Még mindig farkas a szerencsétlenje!
Istent abszolút nem érdekli az ó-embered. A legkevésbé sem érdekli Őt, hogy hogyan változtatgatod a jó kis régi természetedet. És ez a második (2) dolog, hogy Isten megszabadított az ó-emberben élés kényszerétől engem. Megszabadított az ó-embertől, és helyette az Ő Szellemében lévő életet adja nekem, ami az új-ember. Őt nem érdekli az, hogy az ó-embert pofozgassam. (Lehet, hogy inkább olvashatnék néhány verset.)
Róm 6:6 Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek:
A bűn egyes számban a bűnös természet.
Róm 6:14 Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.
És ez a harmadik (3) dolog, hogy Isten megszabadított a törvénytől, ami az ó-emberre vonatkozott. Hallod? Az ó-emberre vonatkozott. Mert Isten Szellemének törvénye…
Róm 8:2 … megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.
Isten megszabadított engem a bűntől, attól, hogy az ó-emberemben kelljen élnem, megszabadított a törvénytől, ami az ó-emberre vonatkozott. (Olyan gyönyörű lenne még itt olvasni, de már kevés időnk van.)
Róm 8:8 A kik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.
Róm 8:5 Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Szellem szerint valók pedig a Szellem dolgaira.
Ha még mindig azon gondolkodom, hogy a testemnek a dolgait hogyan javítgathatnám, akkor még mindig a test dolgaira gondolnék, de Isten másra hívott engem. Arra, hogy Szellemben járjak. Arra, hogy az új-emberemben járjak. Nem arra, hogy a régiben. És igen, ha évtizedek óta itt vagy hívőként, és semmi nem változott, még mindig ugyanazt a hitvány zenét hallgatod… Nem azért, mert ez törvény lenne, vagy bármi hasonló, hanem az öröm és békesség Krisztusban egyszerűen csak nem engedi be azt a mocskot. Szabad vagy. Meg lettél szabadítva.
Gal 5:13 Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügye ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.
Szabadságra hívattál el. Szabad vagy Krisztusban! Meg lettél szabadítva a bűntől, meg lettél szabadítva attól, hogy az ó-emberedben kelljen élned, meg lettél szabadítva a törvénytől! Szabad vagy! Viszont nehogy azt gondold, hogy ez arra szabadság, hogy a régi emberben élj! Megteheted, de nem erre lettél megszabadítva. Ahogy mondtuk, Gal 5:1 ne kötözd meg magad újra se a bűn, se a törvény kötelékével.
A negyedik (4) dolog, hogy Isten szabaddá tett Magának, hogy ne az emberek tetszése szerint járjunk.
Gal 1:10 nem embereknek igyekszünk tetszeni. Szabad vagy ettől. És tudod, mit mondok? Szabaddá kell tennünk egymást erre! Azért, hogy szabadon növekedjünk Krisztusban, és nehogy az legyen, hogy az én elvárásom kötözi meg a másikat. Mert lehet, hogy ő szabadságban van Krisztusban, de én meg akarom kötözni őt az én kis törvényeskedésemmel, az én szabályaimmal. Tudod, mi lesz a reakciója? Meg lesz kötözve. Ezt hozza létre benne. Aztán persze Isten szabaddá teheti őt, de ez az automatikus reakciója.
Persze a szabadság, ami bennem van, nagyobb annál, mint amit az emberek rám akarnak tenni. Élj a szabadságodban, és ne hagyd, hogy megkötözzenek! Ez azonban nem jelenti azt, hogy a régi emberben élj, hanem abban a szabadságban, amire Krisztus megszabadított téged.
Sok beszélni valóm lenne még. Nagyon sok. Mostanra azonban vége. Ugyanakkor a beszélgetésben folytathatjuk.
Ámen.