Új perspektíva, amiben a távolságok összezsugorodnak

2015 szeptember 27. vasárnap  16:00

A következő az egyik olyan vers, amit sokan nem szeretnek, és sokan azt kívánják, hogy bárcsak ne lenne benne a Bibliában. A kapcsolat hiányáról szeretnék beszélni. A “szétválás” a fejünkben. Ez jó példa számomra:

Jel 20:12 Láttam a halottakat, nagyokat és kicsinyeket a trón előtt állni, és könyvek nyittattak ki, majd egy másik könyv nyittatott ki, amely az élet könyve; és a halottak a könyvekbe írottak alapján ítéltettek meg, cselekedeteik szerint.

Jel 20:15 Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, a tűz tavába vettetett.

A legtöbb ember utálja ezt a részt a Bibliában. Az ítéletről szól. Még gyakran a hívőknek sem tetszik. Néhányan még tagadni is próbálják. Ez lenyűgöző számomra, mert azok a hívők – akik ezt tagadják, és azt szeretnék, hogy ne legyen igaz – és a hitetlenek is egyetértenek abban, hogy a nagyon gonosz emberek számára kell, hogy legyen büntetés a bűneik miatt. Nem volt helyes, amit tettek… úgy értjük, hogy tizenötmillió ember meghalt Hitler miatt, kb. kétszer ennyi Sztálin miatt, és ha jól értjük Mao vagy hatvanmillió ember haláláért felelős. A legtöbb ember egyetért abban, hogy emiatt kell, hogy kapjanak valamit. Itt van a szétválás a fejünkben: nem lehet mindkettő igaz.

Olyanok, akik nem hisznek Istenben – vagy az van, hogy igazad van, és nincs Isten; vagy lehet, hogy keresztényként néhány ember nem hisz az ítéletben – nekik ez azt jelentené, hogy mindez a gonosztevő akkor megússza. Mint Sztálin, aki annyi ember halála miatt felelős, és békességben élte az életét, és békességben halt meg. Nincs következmény, nincs szenvedés, csak ennyi. Ez a vége. Viszont nem mondhatod, hogy nincs Isten, de közben meg azok az emberek büntetést érdemelnek. Ez a szétválasztás, amit így képzelünk, hogy a kettő együtt működik, hogy nincs Isten és nincs ítélet, illetve hogy azokat az embereket felelősségre kell vonni.

Olvastam néhány weboldalt, ahol az ateisták az erkölcsről beszéltek. Nagyon érdekes tanulmány. Mind egyetértenek abban, hogy a világ jobb lenne úgy, ha nem lenne valamiféle istenség, azon viszont nem értenek egyet, hogy akkor mi kéne hogy az erkölcs legyen. Azt mondják, nem kéne, hogy legyen Isten, mert Ő nélküle jobbak lennének a dolgok, de utána nem tudják eldönteni, hogy mi helyes és mi nem. Akkor honnan tudják, hogy jobb lenne a világ Isten nélkül?

Ez itt a gondolat, amit próbálok elmondani, hogy tagadhatod Isten létezését, de utána nem mondhatod egy másik embernek, hogy az nem volt úgy helyes. Mert nincs alapja. Utána az az ember, aki keserűvé tett, egyszerűen megússza a dolgot. Az az ember, aki megbántott, annak nem lesz büntetése. Avagy Isten létezik, és akkor ezek az emberek felelősek. Ám akkor én is az vagyok, felelős vagyok, hogy imádjam Őt.

Ez egy rövid illusztráció: a fejünkben nagyon sok dolgot leválasztunk, amit nem kéne, és aztán álomvilágban élünk. Olyan világban, ami bolond világ, és olyan dolgok vannak összekapcsolva, amiknek nem kéne. Olyan dolgok, amiket össze kéne kapcsolni, azok pedig nincsenek. Ez a problémánk. Ezt nagyon sokat tesszük. Jézust illetően -Ő épp az ellenkezőért jött.

Luk 19:10 Mert azért jött az Emberfia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.

Jézus jött, hogy összekapcsoljon. Nem azért jött, hogy szétválasszon, hanem azért, hogy összekapcsoljon. Ő eljött és kapcsolódott rengeteg emberrel. Amikor ránézel, gondolhatod azt: Jézus azért jött, hogy a vámszedők barátja legyen, a prostituáltak barátja legyen, a szamaritánusok barátja, a pogányok barátja, a szegények barátja legyen. Gondolhatod azt, Jézus azért jött, hogy ezekkel az emberekkel kapcsolódjon, és a barátjuk legyen. Viszont Neki volt ennél nagyobb célja volt; nem pusztán azért jött, hogy kapcsolódjon hozzájuk, hanem azért, hogy őket a mennyországhoz kapcsolja. Azért jött, hogy hozzákapcsolja őket a mennyhez. Ez volt a félreértés. Amikor az emberek ránéztek, látták körülötte a tömeget, és ezért Jézust “népszerű”-nek határozták meg. Ez nem volt helyes, mert ez nem a népszerűségről szólt, hanem arról, hogy Ő hozzákapcsolta az embereket a mennyhez, és az emberek vágytak erre. Ez volt a hibájuk, hogy nem annak látták Jézust, Aki Ő valójában.

Ef 2:13 a kereszt által hozzákapcsolt minket a mennyországhoz. Ez hatalmas szakadék volt. A kereszt át tudta hidalni ezt a szakadékot. Jézus számára az, hogy kapcsolódjon egy bűnöshöz, ez kis dolog volt. Mert ha Ő tudott kapcsolódni, ha össze tudta kapcsolni a mennyet és ezt a világot, ha tudott adni nekünk egy hidat a mennyországba, akkor mi volt az a távolság? Semmi!

A vallásos én – van vallásos részed, tagadhatod, de akkor is van mindnyájunknak – csak saját magában érdekelt. Ez leválaszt engem mindenki másról. Lehet, hogy kedves vagyok másokhoz, mert azt mondja a vallásom hogy legyek kedves, ám nem a másik miatt, hanem saját magam miatt. Úgyhogy az én-érdekeltség elválaszt minket egymástól. Amikor ezzel a szívvel nézek Jézusra, és az Ő cselekedeteit ezzel a szívvel értelmezem, akkor az, amit látok, nagyon rossz. Akkor azt mondom: „Itt van, ő részeges, prostituáltakkal lóg, egyértelmű, hogy Ő is efféle. Hiszen, milyen fajta ember lóg prostituáltakkal? Tudod, milyen ember az! Milyen ember az, aki eljár bulikba? Tudod, milyenek ember az! A vámszedők barátja is, a hazaárulóké, akik a pénzt szedik a Római Birodalomnak. Tudjátok, milyen az, aki ilyenekkel lóg!”

Így értelmezem Őt, az Ő életét, és azt mondom, hogy ez helytelen. Mert egy erkölcsös ember soha nem barátkozna prostituálttal, vagy vámszedővel, vagy részegessel, vagy épp azzal a bűnössel ott. Számomra – azért, mert az én világom akkora, mint a saját szívem, ami nagyon pici – ez a távolság a probléma, ami köztem, a jó ember és a rossz ember, a bűnös között van. Ez a távolság hatalmas, mert az én világom az az én kis szívem.

Jézus hogy nézett erre a dologra? Ő a mennyországra nézett és a pokolra, és nézett Isten szentségére és az ember bűnösségére. Ő bánt az isteni szeretettel és a sátáni gyűlölettel. Emiatt Neki ez a távolság kicsi volt, mert az Ő világa hatalmas.

Ha az én világom pusztán rólam szól, a távolságok áthidalhatatlanok lesznek. “Ezzel senki nem tud elbánni, ezt lehetetlen áthidalni.” A távolság köztünk szétválaszt. Jézus nagyon más világban élt. Ez a lényeg, amire próbálok rávilágítani, hogy nagyon sok embertől ezért válnak el az útjaink. A Bibliának is, sok részétől elválunk, mert nem tetszik nekünk. Mert túl kicsi a világunk. Csak az én szívemről szól, az én vágyaimról, az én irányomról. Ám ha Isten szívével nézek rá, azzal a hatalmas világgal – nem a jó és a rossz, hanem menny és pokol, szentség és bűn, szeretet és gyűlölet, Isten és Sátán –, ha így nézek rá, akkor mi ez a távolság köztünk? Az semmi! Pici dolog. Nevetséges még megemlíteni is. Ez az, amiről Jézus beszélt. Nem az, hogy népszerű volt, hanem olyan látásmóddal nézett, ami senkinek nem volt meg, és azt mondta: “Nem vagyok távol tőled.”

Ezt mondta a vak embernek. Akiről mindenki azt gondolta, hogy akkora bűnös, hogy megérdemli. Jézus nem ezt nézte, nem ezt számította fel. Lehet, hogy bűnös volt, nem tudom. Még az is lehet, hogy megérdemelte. Viszont azt tudom, hogy Jézust ez nem érdekelte. Ő pusztán azt mondta: A mennyországnak van célja veled. „Péter, túl sokszor elbuktál. Legalábbis az Én szemszögemből, ahogy Én számítom a dolgokat. Péter, túl sokszor elbuktál, de ez Engem nem érdekel. Ez nem olyan távolság, amit érdemes megemlíteni.” – és Péter után ment. Ján 21-ben utána ment. Lenyűgöző! Miért is tenné? Azért, mert ez a távolság nevetségesen kicsi volt az Ő számára, tulajdonképpen semmiség volt.

Ám ha minden az én szívemről szól, és az én vágyaimról, akkor minden okom megvan rá, hogy elválasztódjak. Itt lehetek a gyülekezetben a hívők között, körülnézek, és minden okom megvan rá, hogy leváljak. Mert az én kis szívem kapacitásához viszonyítva a különbség nagyon nagy, tehát ez így nem működik. A helyes nézőpontot kell választanom, a menny nézőpontját, hogy ez a szívem legyen, hogy így aztán ne érdekeljen az, hogy fenntartsam az elválasztódást. A megbocsátásról beszélünk, és ez alatt azt értem, hogy engem nem érdekel az, hogy elválasztódjak. Nem érdekel az, hogy megtartsam a szétválasztódást. Nem a különbség érdekel, hanem helyrehozni szeretném.

Féltékenység az emberek között. „Ki a jó prédikátor? Ők vagy én? Ne szavazzunk, mert nem szeretném, ha a végén én veszítenék.” Egy baráti körben ki a viccesebb? Egy lánycsapatban ki a csinosabb? A Bibliaiskolában ki tud többet a Bibliáról? Féltékenység, irigység. Amikor hasonlítgatáshoz folyamodom, akkor az elválasztódás csak nő. Amikor szabad vagyok attól, hogy hasonlítgatok, akkor szabad vagyok arra is, hogy szeressek.

Amikor a missziókról beszélünk, akkor tényleges szolgálatról beszélünk. Ha hívő vagy, akkor szükség van szolgálatra az életedben. Vagy te fogsz szolgálni, vagy neked fognak szolgálni. Vannak kereszténynek, akik felé folyton szolgálni kell. Sokaknak azért van szüksége arra, hogy szolgáljanak felé, mert nincs szolgálata mások felé. A keresztény életében szükséget szenved, mert saját maga nem szolgál.

Emiatt van szükségünk Isten Igéjére. Mert Isten Igéje felemeli a nézőpontunkat. Objektív isteni igazságot mutat nekünk. Kol 3:16-ban három dolgot látunk. Az egyik Isten Igéjének a gazdagsága, a másik az egészséges kapcsolat, ami Isten Igéjével teli, aztán a belső élet, ami szintén Isten Igéjében gazdag. Ugyanúgy, mint a kommentárjaim az élethez. Ahogy hallgatod ezt az üzenetet, és magyarázod a szívedben, a véleményeid, a helyzeteid értelmezése, a belső élet legyen gazdagon Isten Igéjével telve.

Szeretném itt megemlíteni, annyira büszke vagyok a gyülekezetre, ami azt jelenti, hogy rátok és a hitetekre. Nagyon jó a figyelem az istentiszteleteken. A szolgálat szelleme van a gyülekezetben. Nagyon sok történetet hallottam az evangelizációkról. Nagyon hálás vagyok, hogy sokan kihasználtátok a lehetőségeket a menekültek felé, vagy a munkahelyeteken… ahogy hallottuk a bizonyságokat – nagyszerű volt. Hiszem, hogy a gyülekezetnek az a vágya, hogy Istent kövesse. Ez a szellemiségünk, hogy Istent kövessük az életünkben. Úgyhogy a látásmódunk az, hogy így nézünk az életre, hogy nem az elválasztásról, nem erről a távolságról beszélünk.

Lehet, hogy még egy módon röviden el tudnám másként is mondani: Ján 16:13-ban és korábban is a Szent Szellemről olvasunk, Aki a Vigasztaló. Ő velem van minden helyzetben. Ha hívő vagy Jézusban, megvan neked a Szent Szellem, akkor megvan a lehetőség, hogy be legyél töltve és meg legyél vigasztalva, és vezetve legyél.

Sátánnak létezik egy stratégiája ellened. Azt akarja megmutatni neked, hogy Isten szeretete, Isten valósága, Isten igazsága nem alkalmazható minden helyzetben. Meg akar győzni arról, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a Vigasztaló semmit sem tud adni neked, a Biblia semmit nem tud adni neked; vannak helyzetek, amikor nem tudod alkalmazni a hitedet. Úgyhogy itt a kérdés, hogy Isten szeretete alkalmazható-e minden helyzetben. Szerinted lehet-e olyan helyzet, ahol Isten szeretete, Isten igazsága nem alkalmazható?

Nagyon érdekes számomra, hogy Sátán meggyőzhet embereket arról, hogy vannak olyan helyzetek, amikor Isten szeretete nem alkalmazható, amikor az Ő igazsága semmit sem tud mondani, amikor a Szent Szellemet nem kéne szólítani. Hát persze, mert csal!! Gondolj bele, hogy mindaz, amit az Isten nélküli világrendszer ad nekünk – az ambíció, a politika, “megmenteni a világot”, jobb hellyé tenni, karrier –, azt meg lehet oldani Isten nélkül és Isten nélkül kell megoldani. Amikor próbálod Istent belekeverni, akkor nevetséges eredményeket kapsz.

Például, amikor próbálod Istent ennek a világnak a politikájába belekeverni, ez vagy nem alkalmazható – működésképtelen –, vagy Isten nevét összemocskolják. Vagy ez, vagy az. Hol van a csalás? “Ha egy Isten nélküli világrendszert tekintesz, akkor abba Isten hogyan illik bele?” A válasz az: Most mondtad, hogy “Isten nélküli”, hát akkor persze, hogy Isten nélküli. Ez a történetünk. Szeretném a távolságot, és azt mondom: „Isten, szeretnék elválasztódni.  Nem szeretném látni a Bibliában az ítéletet. Nem szeretném meglátni a Bibliában azokat a dolgokat, amiket most nem látok. Nem akarom látni a poklot. Így akkor most, Uram, mit is akartál mondani nekem?” Isten felelete: „Épp most mondtad, hogy nem érdekel. Most vontad ki magad, akkor miért kéne, hogy beszéljek?” …

Azt gondolom, nagy vigasztalás számunkra, hogy a Szent Szellem tud mondani nekünk valamit. Efelől nincs kérdés. Figyelj! Mindenről, ami valós, tud mondani nekünk valamit. Az emberi kapcsolatokról, a fontosságról, a jelentőségről, a szeretetről, a családról, halálról, életről… a valós dolgokról tud mondani nekünk valamit. Mindezek megkövetelik, hogy Isten beszéljen hozzánk.

Amikor temetésen vagyunk, a sír mellett, akkor az kikiált Istenhez, hogy mondjon nekünk valamit erről. „Uram, szólj hozzánk!” Amikor egy gyerek megszületik az csoda. Biológia, mégis csoda. Egy új személy jelent meg, és az egész Istenhez kiált: „Urunk, szólj hozzánk, és mondj valamit erről!” Egy házasság elköteleződés egy életre. „Ki vagyok én? Számít-e az életem? Hogyan tudom szeretni a barátaimat?” – mindez Istenhez kiált. „Uram, szólj hozzám, az Igéd által, a Szellemed által, az üzenetben. Uram, beszélj hozzám!” – ez kikiált. Azért, mert szükségünk van Istenre, és vigasztalásom van Nála.

Amikor próbálod a többi dolgot belekeverni, akkor Istent valami olyasmibe kevered, amiben nem kell, hogy ott legyen. Hogy van ez a politikával? Az embereknek a politikában szükségük van, és a Szent Szellem szól hozzájuk. Amikor magát a politikát tekinted, és próbálod összekeverni Istennel, akkor hamar nagy butaság lesz belőle. Nem azt mondom, hogy a keresztényeknek ne legyen közük a politikához, ne érts félre, de a lényeg az, hogy az emberek, és nem a rendszer az, ami Istent érdekli.

A gyülekezet és a családok. A gyülekezetnek van mondanivalója a családomról, van jelentősége a családomban, de ha az ambícióimról beszélünk a családom felé, ez furcsa lesz. A Biblia beszél hozzám a gerincességről az üzleti életben, a pénzügyekben, beszél a munkaetikáról, de amikor az előmeneteledről kérdezed a Bibliát ebben a világban, akkor az nem annyira tiszta. Azért, mert Istent te érdekled. Érted, ugye?

Amikor a gyülekezetben politika van, akkor nagyon hamar nagyon furcsa lesz, mert nem ez Krisztus szíve. Amikor a gyülekezetben klikkek vannak, az furcsa, mert nem ez Isten szíve. Ebben szétválás van. Nem ez Isten szíve. Nem ez az, amire vágyunk. Miért? Mert Mát 18:11-ben Isten Fia azért jött, hogy megtartsa, ami elveszett. Luk 9:56 Isten Fia nem azért jött, hogy elpusztítsa az emberek életét, hanem azért, hogy megmentse őket. Azért jött, hogy összekapcsoljon.

Persze a valódi szeretetről beszélek. Erről beszélünk. Hogyha Istenre vágyom – jobban, mint saját magamra – akkor a szeretetet választom és a szolgálatot. Lehet ez az ostobaság a szívünkben, hogy az irányítást keressük. Mert úgy hisszük, hogy az irányítás az hatalom. Isten azonban azt mondja: „Nem! A szeretet az, ami nagyobb hatalom.” Amikor Jézus a kereszten volt, akkor egyáltalán nem tudott irányítani, semmi kontroll nem volt a kezében. Semmit és senkit nem tudott irányítani. Hiszen fel volt szegezve a keresztre. Ő szeretett, és azt mondta nekünk, hogy a szeretet hatalmasabb. Az számít. Az a nézőpont. Így nézzünk a dolgokra! „Ez az, ami megértést ad neked arról, hogy milyen kicsik a távolságaim, hogy milyen nevetségesen jelentéktelenek ezek az elválasztódások.”

Isten azt mondja nekünk: Azt szeretném, hogy élj a mennyország nézőpontjával! 1Ján 4:7 testvérek, szeressétek egymást. Aztán 1Ján 4:12-ben ugyanezt mondja: Szeressétek egymást! Miért? Mert Isten azt mondja: „Szeretném, hogy az életre ugyanazzal a nézőponttal nézz, ahogyan Én. Én még a világot is szerettem. Ján 3:16 Én még a világot is szerettem. Egyszerűen járj Velem ebben. Tanuld ezt! Aztán az életed nem egy álomvilág lesz tele leválásokkal, szükségtelen szétválasztásokkal és távolsággal, hanem a világod olyan lesz, ami össze lesz kapcsolva, ahol van ok és okozat, ahol van fontosság és jelentőség, ahol a dolgok számítanak, ahol el vagy hívva, és küldetésed van.”
Isten azt mondja: Azt akarom, hogy ez legyen meg neked, hogy így éld az életed, hogy teljes életet élj. Ámen.

Köszönjük, Jézus, hogy kifejezted a szeretetedet felénk. Köszönjük, hogy megismerhetjük a szívedet. Köszönjük, hogy Te azért jössz, hogy megkeresd és megtartsd azt, ami elveszett. Köszönjük, hogy ki szeretnél venni minket a hamis biztonságunkból. Hálásak vagyunk, hogy új életünk lehet Benned.

Ha még soha nem adtad át az életed Krisztusnak – lehet, sokat tudsz Istenről, lehet, hogy a kultúrádnak része a vallás, de nincs személyes kapcsolatod Jézussal, mert még van valami, ami elválaszt Tőle, és ez azért van, mert még nem adtad át a szíved Neki –, helyezd a bizalmadat Ő belé. Csak mondd el Neki: „Szeretném elfogadni a megváltásodat. Bízom Benned, hiszek Benned. Hiszek Neked. Kérlek, vigyél a mennybe, ha meghalok.

Isten gyermekei mehetnek csak a mennybe. A Biblia tanulsága az, hogy azok, akik hisznek Őbenne, azok az Ő gyermekei lesznek. Ha most meghoztad ezt a döntést, a bizalmadat Ő belé vetetted, akkor kérlek, küldj egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), keress egy gyülekezetet, akár keress meg minket, kérd Isten vezetését, mert Ő valós Isten.

Kérünk Urunk, taníts minket az életünk gyakorlati területén is a kapcsolódásra, taníts minket elfogadni a szeretetedet, és taníts minket ebben a szeretetben élni, hogy kiáradhasson mások felé. A Te nevedben kérjük, Urunk. Ámen.

Kategória: Egyéb