Mindenki erre az irgalomra vágyik

2015 január 25. vasárnap  10:30

Róm 8:28 – még mindig úgy érezzük, hogy ez a vers igaz? Az érzelmeink sokszor nem értenek egyet ezzel.

Róm 8:28 Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő végzése szerint elhívottak.

Aztán jön a gyávaság, és azt mondom:

– Azért nem minden! A halál az nem.

– Minden! – mondja Isten.

– És a bukás?

– Minden!

– És az a szörnyűség, ami történt velem?

Isten azt feleli, hogy minden a javunkra van. Ezt fontos értenünk, hogy Istennek nagyobb terve van, ami túlnyúlik minden problémán, minden ostobaságunkon. Még a legbüszkébb, a legönteltebb embernek is eljön az a nap, amikor felismeri, hogy nem elég az életre, és szüksége van segítségre. „Szükségem van arra, hogy valakihez forduljak, aki nagyobb nálam. Ki az?” Isten az, Aki hív bennünket. Áldás, amikor az ember belefut abba a bajba, ami ráébreszti arra, hogy szüksége van Isten segítségére. Mert Isten nem hagy minket reménytelenül. Ez annyira nagyszerű!

Hallottam valakitől: Minden dologra, amivel bánni kell, arra van reménység. Hós 13:9 Izrael elpusztítja magát, de Isten azt mondja: Én vagyok a te segítőd. Jer 3:20-22 minden szeretetbeli feddésben el van rejtve egy másik dolog is, van ígéret a helyreállításra. Ott Izraelről olvasunk, és Isten azt mondja nekik: „Itt ez a feddés, de lesz helyreállásotok. Ez az Én ígéretem nektek.”

1Móz 4:6-7-ben Isten számon kér, ugyanakkor Istennek van kegyelmes válasza is arra a számonkérésre. Azt mondja: Neked van egy lehetőséged Velem járni ebben a helyzetben is. Tudjuk Káinnal kapcsolatban, hogy ő rosszul választott. Jer 31:8-ban azt látjuk, hogy minden fenyítésben Istennek szerető célja van.

Mát 23:37-39 minden csalódásban ott a gondoskodás kegyelemből, és Isten irgalmas lesz. Ami azért érdekes, mert ott azt látjuk, hogy Jézus azt mondja: „Jeruzsálem, Jeruzsálem! Elutasítottál Engem. Kész, vége! Elutasítottad a Messiást, és lesz büntetés, lesz fenyítés.” Csalódás van ebben, de a másik oldalról a végén ott van az ígéret: Egy nap majd meglátsz Engem eljönni, és azt mondod, hogy áldott, Aki az Úr nevében jön.

Erre gondolva, hogy minden a javukra van azoknak, akik Istent szeretik, akik el vannak hívva, mindegyikben ott a másik: a csalódásban ott a gondoskodás, a számonkérésben ott a kegyelmi válasz, a feddésben ott van a reménység. Sátán minden cselekedetére – Luk 22:31-32-ben olvassuk – Jézusnak megvan a szemben álló cselekedete. „Sátán kikért téged, de Én imádkoztam érted.”

Ha ezt látjuk, hogy Istennek van válasza, akkor merjük-e hinni? Merjük hinni! Merjük hinni, hogy minden a javukra van azoknak, akik el vannak hívva, akiket Isten kiválasztott, akik Istent szeretik, akik hívők. Ez Istennek az akarata számunkra. Merjünk járni ebben!

Az irgalom a témánk.

Mát 15:21 Jézus eltávozott onnan, Tírusz és Szidón vidékeire vonult vissza.

Egy értelemben ez menekülés lenne, mert Jézus mondott néhány dolgot a Jeruzsálemből érkező farizeusoknak, és nem volt maradása tovább. Neki onnan mennie kellett. Istennek azonban van terve ezzel is. Látjuk ebben a történetben, hogy ez nem volt véletlen.

Amikor az Apostolok cselekedeteiben nagy üldözés van a kereszténység ellen, akkor a tanítványok szétszélednek. Sokan elmenekülnek Jeruzsálemből. ApCsel 11:20-ban arról olvasunk, hogy amerre mentek, hirdették az Igét. Bármerre mentek, csak elmondták mindenkinek: „Jézus, a Messiás eljött, meghalt, feltámadt a halálból. Ő életet ad. Örök életet ad mindenkinek, aki hisz Benne.” Bárhova mentek, vitték magukkal ezt a hírt. Úgyhogy az üldöztetés a javukra munkálkodott.

Ha a Jeruzsálemben maradtak volna, akkor valószínűleg nem lettek volna misszionáriusok. Szétzavarták azonban őket. „Ez lehetetlen! Ez nem lehet Isten akarata! Erre biztos nem igaz Róm 8:28.” Mégis igaz! Istennek volt terve ezzel, és elvitték az evangéliumot, és hirdették mindenütt. Olyan emberek hallották, akik egyébként nem hallották volna. Ez gyönyörű!

Van ebben valami, ami fontos a szívünknek. Bármi történik, bármerre menjek, ez az üzenet, ez az élet, ez a szolgálat velem legyen a szívemben. Bennem legyen ez az éhség arra, hogy közösségben legyek a testvérekkel, ez az éhség arra, hogy megosszam valakivel, aki nem ismeri az Urat. Mert mehettek volna úgy is, a fejüket lesunyva, fülüket behúzva. Viszont nem ezt csinálták, hanem mentek, és vitték a hírt. Mert az, hogy üldözés volt, az nem változtatta meg azt, ami a szívükben volt.

Ugyanígy van velünk is. Nagyon fontos, hogy ami a szívemben van – az, hogy megismertem az Urat, a kegyelem, az, ahogy Isten befogadott engem, szeretett engem, megajándékozott engem –, ez ne változzon. Nyilván vannak nehéz dolgok mindenkinek az életben: keserűségek, problémák, ütközések, válások, csőd… Megváltoztatja-e ez azt, ami a szívemben van? Igazán, nem teheti. Mert ez az igazság, ez a kapcsolatom Istennel, és mindezek a problémák nem érinthetik.

Hogyan megyek? Hogyan szolgálok? Ezért olyan fontos értenem, ismernem, hinnem azt, amit Róm 8:28-ban olvasunk, hogy Isten mindent a javunkra munkál. Mert ha ebben járok, akkor ez a bizonyságom, ez az életem.

Mát 15:22 És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott fel: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri az ördög.

Irgalmat kért. „Adj irgalmat! Kérlek, adj irgalmat nekem!” – ez a könyörülj rajtam kifejezés. „Adj nekem irgalmat!  A lányom beteg.”

Nem minden betegség démoni eredetű. Vannak, akik ezt tanítják, de ez nem igaz. Nem minden elmebeli betegség démoni eredetű, de Sátán mindig keresi a lehetőséget, hogy támadjon. Minden betegségben, minden sikerben, minden áldásban, minden bukásban ő látja a lehetőséget. Lát egy rést a pajzson, és már be is támad a legérzékenyebb helyen azonnal. Meg tudja ezt találni.

Úgy tűnik azonban, hogy ez a lány meg volt szállva. Az asszony azt mondja: „Uram, adj irgalmat. Kérlek, tégy csodát!” Amiben benne van ez a gondolat: én nem érdemlem ezt meg. Mert az irgalom erről szól, hogy bűnös vagyok, és aztán eltörlik. Olyan, mint amikor a halálra ítélt kegyelmet kap a kivégzése előtt, és el van törölve a dolog. Ez az irgalom.

Az asszony nem ezt mondta: „Uram, ez helytelen, megfeledkeztél a gyermekemről. Tedd rendbe, amit elrontottál.” Nem ez volt a kérése. Viszont nagyon sokszor látom, hogy hívők így imádkoznak: Uram, elrontottad. Kicsit olyan, mint amikor egy ügyfélszolgálatot hívok: Tegnap vettem ezt a vacakot, és már tönkrement! Van, aki így beszél Istennel imában: „Tessék helyrehozni, amit elrontottál! Miféle vezetőség az ilyen?” Isten azt mutatja nekünk, hogy ez más.

Ez az első gondolat itt, hogy az asszony irgalmat kért: „Nem érdemlem meg. Kérlek, tedd meg! Nem érdemlem meg, de csak szeretetből, érdemtelenül tedd meg, kérlek.” Valójában annyi ember kér irgalmat, olyan rengeteg ember kér irgalmat! Nem is tudják, hogy irgalmat kérnek. Zsolt 4:7 kicsoda láttat velünk jót? Ez az emberek kérdése: Ki fog velem jót tenni végre?

Mindenki ezt kérdezi: „Ki tesz velem jót? Hol találok jót? Ki fog valami jót tenni velem?” Az emberek fordulnak politikusokhoz azt remélve, hogy az majd jót tesz velük, fordulnak filozófusokhoz azt remélve, hogy az majd jó lesz nekik, demagógokhoz, diktátorokhoz, tudósokhoz, tanítókhoz, valláshoz…, de nem találkoznak az irgalommal, hanem minden mással találkoznak.

Az emberek már annyi mindennel találkoztak a világunkban – kereskedelem, logika, büszkeség, hatalom… –, de irgalommal nem találkoznak. Mert azt csak egy helyen lehet megtalálni. Zsolt 4:8 (9) Uram, Tőled jön ez. Mindenki azt kérdezi: Ki láttat velünk jót? Mi hívők tudjuk, hogy egyvalaki van – Jak 1:17 –, Akitől minden jó ajándék jön. Mi tudjuk, hova kell fordulni. Mi nem azt kérdezzük, hogy ki láttat velünk jót, mert tudjuk, hogy ki az.

Ez lehet a problémája valakinek, amikor bejön a gyülekezetbe. Ránéz erre, és azt mondja: „Mi ez? Mit akarnak eladni?” Nem ismeri fel az irgalmat, amivel Isten szolgálni akar felénk. Vagy bejön valaki, látja a logikát, és azt mondja: „Logika? Ilyen van mindenütt!” Vagy hallja a vicceket, és: Ah, én tudok ennél viccesebbet is! Figyelj azonban! Isten irgalmat tartogat neked. Arra van szükséged, hogy azt megtaláld. Hogyan? Erről szól ez az üzenet.

Mellesleg csak megemlíteném, nekem lenyűgöző, hogy nagyon sok keresztény nem találja meg az irgalmat. Nem találják meg az irgalmat. Annyi keresztény van, aki még mindig a bűnében, a bukásában, az ostobaságaiban látja magát, a problémájában látja magát. Úgyhogy még mindig ugyanazt kérdezi, amit az egész világ is: „Lehet-e túllépni azon, amit elrontottam? Van-e mód, hogy én is elfogadott legyek? Van-e mód arra, hogy engem még mindig lehessen szeretni? Az életemnek, ami még maradt, lehet-e értéke?” Az egész világ ezt kérdezi.

Nekünk van Istenünk, Aki irgalmat ad nekünk, és azt mondja: el van törölve. Erre volt a kereszt. Ez a bevégzett munka üzenete. Irgalom – ezzel jött el Jézus. Itt azonban egy érdekes történetet látunk:

Mát 15:23 Ő pedig egy szót sem felelt. …

„Jó ég! Jézus, elfelejtetted, hogy miért jöttél?” – kérdezhetné valaki. Persze, van egy célja ezzel.

Mát 15:23 … Tanítványai odamentek hozzá, és kérték: Küldd el őt, mert kiabál utánunk!

Zavarta őket, hogy egy idegen asszony kiabál utánuk. Nem akartak botrányt. Szerették volna ezt elkerülni. Az ő társadalmuk nagyon egyértelműen bűntudat központú volt. Volt benne szégyen. Ázsiában látjuk ezt, hogy egész társadalmak fókuszálnak a szégyenre, és az emberek bármit megtennének, csak hogy elkerüljék a szégyent. Bármit! Hajlandóak egy nap tizennyolc órát dolgozni, csak ne kelljen szégyenkezni. Hajlandóak kitagadni a gyermekeiket, csak hogy ne legyen szégyen. Emberek hajlandóak megölni a tisztesség miatt a szeretteiket, hogy ne essen szégyen a család becsületén. Nem csak Ázsiában van ez, persze.

A mi társadalmunkban bűntudat-probléma van. A mi társadalmainkban az emberek sokat fizetnek a bűntudatuk okán. Igyekeznek valamit tenni ellene. Európa nagyon színes, megtalálod mindet: a szégyent, a bűntudatot és a félelmet is. Embereket, családokat látsz ebben.

Ránézünk ezekre a tanítványokra, és azt mondjuk: Hogy lehettek ilyen szívtelenek, hogy a szégyen miatt elzavarták volna ezt az asszonyt, amikor szükségben volt? Van ember, aki kitagadja a gyermekét, mert szégyelli. Hogy lehet ennyire szívtelen? Ám a mi társadalmunkban ugyanilyen simán elabortálják a gyerekeket, és egyre inkább elfogadott az eutanázia. Milyen szép elnevezés ez! Most az a gondolat, hogy aki akarja, teheti. Innen viszont nagyon rövid lépés továbblépni. Viszont nem ez a témánk.

A tanítványok történetében szégyen volt abból, hogy az asszony kiabált utánuk. „Hajtsd el! Nem fontos. Nem ér annyit.” Mát 19:13-ban hozták volna a gyerekeket Jézushoz, és a tanítványok: „Nem, nem! Ne zavarjátok Őt! Ez zavaró! Nem fér bele.” Istennek annyira nem ez a szíve! Mert Jézus nem felel ennek az asszonynak, de nem is küldi el igazán. Hanem célja van az egésszel. Tanít valamit a tanítványoknak, és nekünk is.

Mát 15:24 De ő így felelt: Én csak az Izráel házának elveszett juhaihoz küldettem.

Ez érdekes gondolat. Miért mondta ezt Jézus? Azért, mert a szolgálatának ez volt a célja. Ő Izrael Messiása. Az, Akit megígért Isten nekik. Az, Aki elhozza az Ő országát, az Ő királyságát, ahol Izrael Vele fog uralkodni. Ez nem kérdés, hogy ez megtörténik-e.

A szolgálatában azonban volt egy választóvonal az evangéliumokban, amikor Őt elutasították, Luk 19:41-42. Elutasították Őt, amikor világos lett, hogy Ő nem lehet az a Messiás, Aki felállítja azt az országot abban az időben, amit megígért. Onnan kezdve másik módon kezdett szolgálni, és mások felé is. Ez azért olyan érdekes, mert itt abban az időben vagyunk, amikor még Izrael felé szolgál. Eljön azonban a nap, amikor ennek vége. Ugyanakkor itt azt olvassuk, hogy Jézus ezen a helyen példát statuált – de jó értelemben – a tanítványoknak is, és nekünk is.

Mát 15:25 Az asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: Uram, légy segítségül nekem!

„Legyél segítségül nekem!” Ha elolvasod ennek a fejezetnek az első kétharmadát, akkor azt látod, hogy ott vannak a farizeusok, ott vannak azok, akik a vallást képviselik, és jönnek Jézushoz, de nem így jönnek. Hogyan jött ez az asszony? „Uram, segíts nekem!” Nincsen nagyon kifinomult magyarázat. Nincsen nagy érvelés arról, hogy miért kéne megtennie. Nincs ez: Mert én megérdemlem! Nem mutogatja, hogy ő mennyire jó.

A farizeusok azonban úgy jönnek Jézushoz: „Na, mondjad! Mondj valamit!” Aztán mond valamit, segítene nekik igazán, ha megaláznák magukat, ha elfogadnák az intését. Mert szeretetbeli cél van benne. Ők azonban nem fogadják el. Az asszony jön és ő nagyon egyszerű. Nincsen ezer feltétel, nincsen tízezer kérdés, hogy: „Rendben, de feleld meg nekem ezt! És ha mindenre válaszolsz, akkor majd elfogadok Tőled valamit.”

Olyan könnyű így jönni Istenhez: „Uram, csak segíts nekem! Nincs nagy magyarázatom, de szívemből kérlek, hogy tégy csodát értem.” Mi azonban túl tudjuk bonyolítani. Ezt olyan könnyen megcsináljuk. Lehet, hogy így vagy, jössz a gyülekezetbe, van ezer kérdésed – persze, nem gond, ha vannak kérdéseink, de úgy értem, hogy ezer feltételed van –, és amint ezek mellé pipa kerül, amikor mindet ki tudod pipálni – „Éppen olyan vagy, amit én szeretnék. Éppen azt csinálod, amit én kérek. Éppen úgy viselkedik itt mindenki, ahogy én akarom. Éppen olyan a zene, amilyennek én képzelem!…” –, akkor: Na, mondj valamit!

Jézus otthagyta a farizeusokat. Viszont annyival egyszerűbb a másik! Megyek Jézushoz, és azt mondom: „Uram, segíts! Uram, elrontottam. Kérlek, adj irgalmat nekem! Uram, esélytelen vagyok. Uram, nem készültem fel, és összeborult minden. Kérlek, tégy csodát!” Nem azt mondom, hogy legyünk felelőtlenek, nyilván nem erről beszélek, de a másik oldalról: egyszerűnek lenni! „Uram, segíts, kérlek!” Nézd, hogy az asszony mennyire komolyan gondolja!

Mát 15:26 Ő erre így válaszolt: Nem jó a fiak kenyerét elvenni és odavetni az ebeknek.

Akkor az asszony nem bántódott meg. Ami lenyűgöző! Úgy értem a kutya szót ma nem használjuk annyira sértően, de ha egy orosz embernek azt mondod: собака, akkor abból verés lesz. Ott még mindig használják így. Ám amikor Jézus ezt mondta, akkor sértőnek számított. A szó, amiről beszélt, a kunarion azt jelenti: kicsi ölebek, aminek amúgy semmi haszna. K. Hovind mondta mindig: Ez a bizonyíték arra, hogy az evolúció nem működik, mert a kutya először a farkashoz hasonló gyönyörű, erős állat volt, és aztán eljutsz a csivavához. 🙂 Viccel, de igaza van.

Igazából ez a gondolat itt, hogy Jézus azt mondja neki: „Te nem vagy benne a családban. Te nem vagy zsidó. Én Izraelhez jöttem el. Én őket szolgálom. Nem azért jöttem ide, hogy itt is csináljak valamit. Még nem.” Az asszony viszont nem adta fel.

Mát 15:27 Az pedig azt mondta: Úgy van, Uram, de hiszen az ebek is esznek az uruk asztaláról lehulló morzsákból!

Mekkora gondolat! Gyors volt. Annyira lenyűgöző nekem, hogy amikor kérek Istentől irgalmat, akkor ezen a helyen vagyok: „Uram, nem tudsz engem megbántani. Nekem szükségem van a válaszodra. Uram, nem tudsz engem elzavarni innen. Kérlek, válaszolj nekem! Szükségem van Rád. Rád van szükségem, úgyhogy nem érdekel az. Ki fogom kérni.”

Igazán ez a gondolat, ami ebben a történetben annyira gyönyörű: a kitartás, a hűség, a ragaszkodás. Zsolt 4:6(7)-ban mi felismertük Őt. Felismertem, hogy ki az, Aki szolgál felém, ki az egyetlen, Aki irgalmat ad nekem. Lehet, hogy valaki más is ad jól működő elveket az üzletre, lehet, hogy valaki más is tud segíteni a személyiség problémákon, lehet, hogy valaki más is tud bátorítani eléggé, ami visszatart a legrosszabb lépéstől, de irgalmat Isten ad. Tartsunk ki Ő mellette, ragaszkodjunk Hozzá.

Ha úgy tűnik, hogy nincs válasz, ha zárva van az ajtó, akkor – mint ez az asszony – nem szűnni meg. Csak tovább és tovább és tovább kérni és keresni és azt mondani: „Uram, kérlek, lehet, hogy érdemtelen vagyok – így jöttem ide, tudom, hogy érdemtelen vagyok –, de az irgalom éppen erről szól. Jön az irgalom, és eltörli az érdemtelenséget. Kérlek Téged, adj irgalmat nekem!”

Mát 15:28 Ekkor Jézus azt mondta neki: Asszony, nagy a te hited! Legyen neked a te akaratod szerint. És leánya meggyógyult attól a pillanattól fogva.

„Nagy a te hited!” Bizalom. Az asszony bízott Jézusban. Tudta, hogy kiben bízzon, és ragaszkodott Hozzá. Ez az, amire akkora szükségünk van! Mert jönni fog a szégyen, amelyik azt mondja: „Ez túl szégyenteljes! Szaladj el!” Isten csendben van és vár. Azt mondanád: „Uram, miért nem mondasz már valamit?! Ez olyan kellemetlen!” Isten csak vár.

Viszont figyelj! Ő nem kegyetlen, Ő nem játszik veled. Ő a szeretetében vár, és valamit munkál, mint ezzel az asszonnyal. Tanított valamit a tanítványoknak, és tanít valamit nekünk is, azt mondja nekünk: „Figyelj! Megéri hűnek lenni. Megéri kitartani.” Megéri állhatatosnak lenni egészen végig. Mert Istennek van egy ígérete számunkra.

Jönni fog a félelem: Mit veszítek el, ha itt maradok Isten jelenlétében? Jönni fog a bűntudat: Biztos azért nem válaszol, mert annyi mindent tettem rosszul! Ezek közül egyik sem volt jogos, hanem igazán csak erről volt szó: Istennek volt egy drága terve ezzel az asszonnyal. Amikor az asszony elment, akkor nem sajnálta azt, amit Jézus mondott, nem bántotta az, hanem öröme volt. Mert megkapta.

Ugyanígy velem is. Egy nap majd elmegyek. Egy nap, majd meghalok, de nem hiszem, hogy bánni fogom, hogy Istennél maradtam, és kértem Őt, és Hozzá fordultam. Mert azt fogom látni majd a végén, hogy Isten újra meg újra választ adott nekem.

Mennyei Atyánk! Annyira csodálatos, hogy Te válaszadó Isten vagy! Istenünk, időnként elfelejtjük, hogy irgalomra van szükségünk. Azt hisszük, hogy fizetségre van szükségünk. Mert annyi jót tettünk, azt hisszük, hogy jár nekünk valami. Azt hisszük, hogy hatalom kell, vagy szépség, vagy siker, vagy ilyesmi, de Urunk, alapvetően a lelkünknek erre van szüksége, a Te gyógyító irgalmadra, amely eltörli a bűnt, amely eltörli a bűnnek a terhét, amely eltörli a bűnnek a hatását.

Ámen.

Kategória: Egyéb