Lehetetlen küldetés

2014 július 9. szerda  18:30

Annyira megáldanak az evangéliumok mindannyinkat! Sokat szolgálnak felénk.

Mát 5:43-44 Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket,

Az első verset (Mát 5:43), azt értem. Szeresd felebarátodat! – itt a testvérem, ő félig-meddig a barátom, őt szeretem; és gyűlöld ellenségedet! – ez megy minden gond nélkül. Aztán Jézus folytatja: Van egy másik gondolatom a számodra. Ez olyan, hogy olvasom, és azt mondom: „Uram, miért kellett elrontani? Végre volt egy szakasz a Bibliából, amivel egyet tudtam érteni simán. Nem lehetett volna, hogy folytatod ugyanazt a gondolatot? Miért kellett így váltani?” Olvasom, és azt mondom:

–          Uram, egyszerűen csak lehetetlenné teszed. Ez olyan, mint amikor azt mondod, hogy amikor egy férfi ránéz egy nőre, aki nem a felesége, és megkívánja, akkor már paráználkodott a fejében. Uram, lehetetlenné teszed az életet. Mit csinálsz velem? Miért kell ezt csinálni? Nem lehet ezt egyszerűbbé tenni valahogy? Nem lehetne ezt megoldhatóbbá tenni? Nem lehetne olyanná tenni, hogy az ember tényleg tudjon úgy élni?

–          Nem! Nem ez a tervem. Nem ez a célom. – feleli Isten.

–          Micsoda?! Nem azért adod nekünk a Bibliát, hogy meg tudjuk csinálni?

Így van! Isten nem azért mondja nekünk, hanem azért, hogy elmondja, hogy milyen az Ő természete, milyen az Ő szeretete, milyen az Ő szentsége, milyen az Ő törődése, és hogy mennyivel fölötte áll Ő ennek az egésznek. Egy értelemben a szívem azt felelné rá: Miért kell ezt csinálni? Kicsit olyan, mint amikor a házastárs lehetetlen módon viselkedik, és akkor azt kérdezed a szívedben: Most miért csinálod ezt?! Ugyanez az érzés.

Olvasom ezt, és azt mondom: „Uram, miért kell ezt csinálni? Tényleg miért? Miért kell lehetetlenné tenni? Miért kell túl nagyot kérni?” Isten azt feleli: „Azért, mert erről szól az egész. Többre van szükséged. Nem megy saját erőből. Lehet, hogy izmos vagy, de ez nem fog menni erőből.”

Hogyan olvasod ezt a verset?

Mát 5:44 … Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket,

Hogyan olvasod? Mi ez neked? Az egyik módja az, ahogy ezt érthetem, hogy ez egy parancsolat. „Azt parancsolom neked, hogy szeresd az ellenségedet. Parancsolom, csináld! Megértetted? Csináld!” Lehet így érteni, hogy ez parancsolat. Van azonban egy rossz hírem: ha így veszed, akkor csak gyűlölni fogod. Akkor egyszerűen csak lázadni fog ellene a szíved. Akkor újra meg újra csak ez lesz: Miért csinálod ezt velem?! Akkor mindig ez lesz a szívedben, ha úgy veszed, hogy ez utasítás.

Mint amikor a főnök azt mondja: „Vedd fel a telefont! Csináld!” Akkor felveszem a telefont és csinálom, de a szívemben gyűlölöm az egészet. A főnökkel ez megtörténhet – nem jó, ha így van, de megtörténhet –, de ha Isten kapcsán történik, bajban vagyok, ha akkor ez van a szívemben. Ha megnézem ezt, akkor ott van ez az érzés, hogy ez lehetetlen küldetés. Ez lehetetlen küldetés!

„Kösssz! Ez olyan, mintha beneveztél volna az Atlanti-óceánt átúszó versenybe. Nem fog megtörténni. Lehetetlen. Miért csinálod ezt velem, Istenem?!” Ha így nézem, akkor mindig csak dühös leszek Istenre. Luther Márton mondta ezt: Látok egy Istent, Aki megkövetel tőlem valamit, amit nem tudok megtenni. Haragudott Istenre ezért. Amíg meg nem értette Isten kegyelmét. Ez az, amire szükségünk van. Arra, hogy megértsem: egy értelemben ez a lehetetlen küldetés. Úgy tűnhet, hogy ez egy parancsolat.

Viszont van itt valami más. Nézd meg a következő verset, ahol Isten elmondja, hogy miért hív minket erre. Ez nem parancsolat. Ez meghívás: „Gyere Velem! Gyere Velem a helyre, ahol nem gyűlölöd az ellenséget. Gyere Velem egy helyre, ahol szeretni tudsz valakit, aki gyűlöl téged. Gyere Velem!” Ez meghívás.

Mát 5:45 hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak.

Ő ezt meg tudja tenni. Isten azt mondja nekünk: gyere! Ez a jó hír, hogy nem parancsol: Csináld!; hanem azt mondja: gyere! „Gyere! Mert a te erődből úgysem fog menni. Soha!”

Úgy értem, hogy van, akit tudok így szeretni. Aki mostanában nem tett sok rosszat ellenem, és addig, amíg nem is tesz, addig nem fogom utálni. Addig még lehet, hogy imádkozom is néha érte. Esetleg. Ezt mondják a következő versek – Mát 5:46-47 –, hogy könnyű imádkozni, könnyű szeretni, könnyű tenni azokért, akik velem is jót tesznek. Isten annyival messzebb ment ennél!

Milyen Isten szíve? Róm 5:10 Jézus meghalt érted és értem, amikor az ellenségei voltunk. Igaz? Mikor halt meg Jézus értünk? Jézus azt mondta: „Látok valami jót ebben az emberben. Na, most akkor meghalok érte.” Nem! Semmi jó nincs benne, teljesen gonosz. Na, jó, nem teljesen gonosz, hanem romlott, teljesen romlott az ember, de Isten szereti.

Ez a nagyszerű hír, ez a csoda, ez az áldás, ez a lenyűgöző dolog, hogy Istennek ilyen a szíve. Nem olyan, mint én volnék. Fognám ezt a verset, és szívesen odamennék valakihez, és azt mondanám neki: „Áldjad azt, aki téged átkoz! Tegyél jót azokkal, akik téged gyűlölnek! És imádkozz értük!” Ez tetszik nekem. Mármint az tetszik, hogy én mondhatom a másiknak. Ha azonban neked mondaná valaki, akkor nagyon másként érzeném magam.

Isten azonban nem így van. Hanem Isten azt mondja: „Én itt vagyok. Én már megteszem ezt. Én már ilyen vagyok. Átjönnél ide? Gyere át Énhozzám, az Én szívem már ilyen. Én már így gondolkodom. Nincs kérdés! Én már teszem ezt.” Úgy értem, hogy Jézus imádkozik értünk, Zsid 7:25. Vagy amikor belegondolunk: Ki felé szolgál a Szent Szellem a mai napon? Mi az Ő munkája? Mit tesz Ő ebben a világban? Akkor azt olvassuk, hogy a Szent Szellem a Vigasztaló. Ján 16:7-8-ban azt olvassuk, hogy a Szent Szellem szolgál a világ felé.

Mi a világ hozzáállása Istenhez? Mi a világ hozzáállása Jézushoz? Menj ki egy utcasarokra, kezdj hangosan beszélni, megáll néhány ember: Ennek meg mi baja? Aztán kimondod azt a szót, hogy Jézus, és nézd meg, hányan maradnak. Olyan gyorsan elmennek! Senki nem kíváncsi Rá, és mégis a Szent Szellem itt van ebben a világban. Mit csinál? Kopogtat az emberek szívén, keresi őket, meggyőzi őket. Miért? Mert Isten meg akarja áldani azokat, akik Őt átkozzák. Mekkora dolog ez már!

Ismerek gyülekezeteket, ahol hivatalosan megátkoznak, ha elmész a gyülekezetből. 🙁 Más gyülekezetek csak leveszik rólad az áldást. Istennek viszont nem ez a szíve, igaz? Hanem Ő áld, és szolgál. Mekkora csoda ez, hogy Isten keresi az embert! Azt mondja ezzel: „Gyere Énhozzám! Keresd az Én szívemet!” Ő nem adja parancsba, hanem hív minket erre a kalandra. „Gyere Velem ezen az úton, és ismerd meg az Én szívemet! Ismerd meg az Én utamat! Ismerj meg Engem!”

Erről beszéltünk az előző üzenetben (2014.07.06. du. P. Kende: Célozd meg Istent! #2). Amikor Péter kilépett a csónakból, és odament Jézushoz, akkor ez miről szólt? Jézus hívta Magához, és Péter jött közelebb Hozzá. Egyre inkább szüksége volt Jézusra. Minél messzebb ment, annál inkább szüksége volt Jézusra, de jött Jézushoz. Ez az, amire Isten hív minket ezzel a verssel, és minden „lehetetlen” verssel a Bibliában.

Van az a kislány 2Kir 5-ben. Ő az, akiről többször beszélünk. Betört az ellenség Izraelbe, aztán elraboltak embereket, és őt is elvitték. Aztán rabszolga volt Naámán házában. Mit csinált? Megáldotta az ő urát, az ő gazdáját. Hogyan? Tanácsot adott neki, hogy hol gyógyulhat meg, hogyan szabadulhat meg. Ezt hogy lehet csinálni? Könnyű szeretni valakit, aki a barátom, de vannak emberek, akiket nehéz.

2Kor 6:12-ben Pál azt mondja nekik: ti az érzelmeitekben vagytok megszorulva. „A ti érzelmeitek megszorítanak titeket, megkötöznek benneteket.” Vannak emberek, akiket tudok szeretni, aztán vannak emberek, akikkel kapcsolatban az érzelmeim megkötöznek, nem tudom szeretni, és nem tudok továbblépni.

Erről van szó igazán, hogy hogyan léphetek túl, hogyan lehetek szabad, hogyan lehet ez a csoda az életemben. Ez mindnyájunknak kihívás. Isten éppen erre hív minket. Azt mondja: „Figyelj! Nem arra hívtalak el, hogy egy természeti életet élj, hanem arra, hogy élj természetfeletti életet! Arra hívtalak el, hogy természetfeletti életet élj.” Isten arra hívott el, hogy természetfeletti életet élj. Merünk-e bátrak lenni ebben?

Isten természetfeletti járásra hívott el engem. Honnan tudom? Onnan, hogy Mát 5:44 benne van a Bibliámban. Miért? Mert erre nem vagyok képes. Ezért van tele a Biblia ezzel. Zak 4:6-ban: nem erővel, nem hatalommal – ami uralkodást, jogi-, politikai hatalmat jelent –, hanem Isten azt mondja: „Az Én Szellemem által végzem el a munkát. Így fogom elvégezni, így fogom semmissé tenni az Ellenséget, így fogom megoldani a problémát. Így fogom megváltoztatni a szívedet.” Erre annyira szükségünk van!

Amikor 2Tim 1:7-ben olvassuk, hogy melyik szellemet kaptuk, akkor az egyik dolog, amit mond, hogy a szeretet szellemét kaptuk. Igaz? A Szent Szellem, Akit kaptunk, Ő a szeretetnek a Szelleme. Gal 5:22 Ő szeretetet munkál a szívünkben. Hogyan történik ez? Nagyon sokszor összezavarodunk mi hívők. Megtérünk – ami nagyszerű, a legnagyobb dolog, ami csak megtörténhet az ember életében –, aztán lesznek barátaink a testvérek között. Hálás vagyok értük, és van egy gyülekezetem; amikor még azt sem tudom, hogy mit jelent a gyülekezet.

Aztán kezdem élvezni a közösséget, a beszélgetéseket, a pásztor néha mond jókat is, megéri visszajönni, mert rendszeresen van olyan alkalom, hogy hallok valamit… Aztán történik valami! Megbántódom. Valami, amit a pásztor prédikál, az kiakaszt. Sok hívő nem jön rá, hogy Isten nagyobb dologra hív minket.

A kereszténységnek van egy oldala, amit természetileg is meg lehet ragadni – P. Schaller beszélt erről a konferencián Baltimore-ban –, ezek az áldások. Azt lehet érteni természetileg, amikor egy balesetet szenvedett ember felépül. Hálásak vagyunk érte. Ezt értjük. Amikor valaki sok pénzt kap, azt értjük, és azt mondjuk: Köszönöm! Isten azonban többre hív.

Hogyan növekszik az életem? Nagyszerű, hogy mostmár benne vannak a testvéreim, de hogyan nő igazán az életem? Meg vagyok győződve, hogy az egyetlen mód, ahogy igazán nő az életünk, ez az, ahogy a szívünk növekszik Istennel. Ez az egyetlen mód, ahogy növekszik az életünk igazán. Mert lehet, hogy barátok vagyunk, időt töltünk együtt, de a szívem még mindig nagyon kicsi, és még mindig csak én férek bele. Amint baj van köztünk, „Szia! A soha viszont nem látásra! Téged is lehúztalak a listámról.”

Isten azt mondja: „Én szeretném, ha a szíved növekedne, mert az Én Szellemem a szeretet Szelleme. És nem erővel, nem hatalommal, hanem az Én Szellemem által.” Nem az embernek a hatalma által, hanem Isten Szellemének a hatalma által, az Igének a hatalma által végzem el ezt a munkát. A szolgálat hatalma által végzem el ezt a munkát. Amikor Isten kigyomlál egy gazt a szívemben, akkor az fájdalmas, de szükségem van rá. Amikor hallom az Igét, amikor hallom az üzenetet, és ez kihív engem, akkor szükségem van rá. Miért? Mert Isten azon dolgozik, hogy növekedjen a szívem.

Hadd olvassak fel egy levelet! Láttam már több elbocsájtást munkahelyről. Itt a gyülekezetben is volt, hogy néhány embert, akik itt dolgoztak, el kellett bocsájtanunk. Aztán volt köztük, aki mérges volt ezért, és dühös levelet írt. Régen történt, sajnos nincs itt már az illető.

Most egy olyan levelet olvasnék fel, amit egy testvérünk írt, amikor egy világi munkahelyről elbocsájtották.

„Kedves Kollégák! Ez az utolsó napom itt, ezért szeretnék elköszönni tőletek. Igaz, kis fogaskerék voltam itt, de minden tőlem telhetőt megtettem, hogy jól és tisztességesen végezzem a munkámat. Hibákat ennek ellenére sajnos elkövettem, amiért ezúton is szeretnék bocsánatot kérni. A sok stressz, feszültség, fájdalom ellenére nagyszerűek vagytok, és jó volt veletek dolgozni.

Van egy szerető feleségem… és nem utolsó sorban egy szerető, kegyelemes, gondoskodó és mindenható Istenem. Ezért nem is aggódom a holnap felől, mert Róm 8:28 akik Istent szeretik, minden javukra van. Nem könnyű itt a munka, de kívánom, hogy a cég elérje a célokat, amiket kitűzött. Keressetek jól, hiba esetén bocsássatok meg egymásnak, és lehetőleg szeressétek egymást!

Még egy utolsó dolog, amit szeretnék veletek megosztani, aztán már nem prédikálok többet. A szívetekben van egy olyan puzzle alakú lyuk, ahová csak Isten passzol be. Semmivel sem helyettesíthetitek, sem a céljaitokkal, sem a vágyaitokkal. Nincs semmi gond, kívánom, hogy elérjétek, de a hiányérzet ott lesz, amíg be nem töltötte a tökéletesen odailleszkedő „puzzle”.

Utóirat: Ján 3:16Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

Ahogy olvastam ezt a levelet, az indította el ezt a gondolatot a szívemben. Csak arra gondoltam igazán, hogy hogyan történik ez. A válasz az, amiről beszéltünk. Nem dühös levelet írok, mert: „Már úgysem számít! Forduljatok fel mind!”; hanem azt mondom: „Isten áldjon benneteket! Szeretlek benneteket. Isten keres titeket, és szükségetek van Rá!”

Hogyan lehetséges ez? Tudom, hogy az orvoslásban az rossz hír, ha a szíved megnagyobbodik, de igazából hívőkként, szellemileg erre van szükségünk. Amikor Isten Szelleme munkálkodik bennem, amikor nap mint nap keresem Őt, amikor találkozom Vele, amikor nap mint nap Vele vagyok, amikor nap mint nap kinyitom az Igét és keresem Őt, amikor van ima az életemben, amikor ott van ez a szívemben, akkor növekszem, és egyre többen férnek bele. Istennek az a célja, hogy benne legyen a szívünkben végül az egész világ. Ezt úgy hívjuk, hogy missziók.

Isten arra hív minket, hogy benne legyenek emberek a szívünkben. Egy, kettő, három, öt, tíz, száz, kétezer, az egész gyülekezet, az egész GGWO… aztán az egész világ. Azt szeretné, ha benne lenne a szívünkben. Ez az Ő Szellemének a munkája, és kell, hogy keressem. Kell, hogy utána menjek, és azt mondom: Nem elégszem meg, hogy az érzelmeim megszorítanak, hogy beszorítanak engem valami szűk helyre.

Az érzelmeim nem engednek odamenni, ahova akarok. Azt mondom: „Nem! Harcolni fogok ellene. Nem fogom megengedni. Én akarok ott lenni.” Miért? Azért, mert Isten ott van. „Viszont ezt az embert utálom!” Ezek az érzelmek. Hadd kérdezzek valamit: Szereti-e őt Isten? Az a „rossz” hírem, hogy igen. Akkor ezek szerint Isten ott van. Ami azt jelenti, hogy én is szeretnék odamenni Vele, mert hív engem: Gyere! Az érzelmeim kavarognak, de azt felelem: „Nem akarom, hogy ezek megállítsanak, Uram. Szeretnék Veled menni! Kérlek, gyomláld ki, amit kell. Szeretnék Veled menni!”

Olyan sokszor olvasunk jó történeteket. Olvasol-e Richard Wurmbrand-től? Olvasol-e keresztény könyveket? Ajánlom! Jobb, mint bármelyik hírportál, vagy akármi más hely az interneten, médiában. Richard Wurmbrand tizennégy évet töltött a kommunisták börtöneiben, Chausescu Romániájában, ami azért „jó” hely volt, még magyar szemmel nézve is.

Leírta, ahogy ütötték őket, ahogy kínozták őket. Ők imádkoztak ezekért az emberekért, és szerették ezeket az embereket, és szolgáltak feléjük, és aztán sokszor megnyerték ezeket az embereket Krisztusnak, megtértek. Aztán voltak köztük olyanok is, akik később ott voltak velük a cellában.

Miért? Azért, mert ha megengedem Isten Szellemének, hogy munkálkodjon, akkor növekszik a szívem. Belefér a másik ember, és akkor tudom szolgálni őt, mert benne van a szívemben. Akkor tényleg növekedés van az életemben. Erre van szükségünk, hogy legyen az életemben ez.

Emlékszem, volt ilyen, nem is egy, hogy odajött hozzám az ember / az asszony, és azt mondta:

–          Pásztor, mondd meg nekem, milyen jogon hagyhatom ott a házastársamat. Mondd meg nekem!

–          Házasságtörés, vagy ha meghal. Ennyi.

–          De én megőrülök tőle. Megőrjít. Tönkreteszi a házasságunkat.

Tudod, hogy mi volt a legszörnyűbb ezekben a beszélgetésekben? Az, hogy láttam, értettem, hogy a szívében ránéz az Igére, ránéz arra, amit Isten mond a házasságról, és parancsolatnak tekinti, és azt mondja Istennek (és nekem): „Miért kell ezt csinálni velem? Miért teszed Te is nehézzé az életem? Azt hittem, hogy a barátom vagy. Azt hittem, hogy mellettem állsz. Miért kell ezt csinálni velem?” Isten pedig azt feleli, de az ember nem hallja, sajnos: „Figyelj! Én nem parancsot adok neked, hanem azt mondom, hogy gyere át az Én oldalamra! Gyere Énvelem, és ismerd meg az Én szívem, és azt, hogy Én hogyan gondolkodom. Mert Én ilyen vagyok.”

Lehetséges Mát 5:44? Nem! Nem. Nem számít, miről szólt ez az üzenet, nem számít, hogy Isten beszélt hozzám, ez lehetetlen. Ám ami embernek lehetetlen, Istennél az nem lehetetlen. Istennek semmi sem lehetetlen. Ámen.

Mennyei Atyánk! Az a kérésünk, hogy végezd el a lehetetlent a szívünkben. Tényleg, Urunk, képtelenek vagyunk, mi nem tudjuk ezt összetartani. Mi nem tudjuk ezt megvalósítani. Mi nem tudjuk ezt megharcolni. Nekünk Rád van szükségünk. Istenünk, olyan hálásak vagyunk, hogy Te nem parancsot adsz nekünk, nem csak ukázokat osztogatsz, hanem hívsz bennünket, tanítasz bennünket, vonsz bennünket, munkálkodsz bennünk.

Istenünk, kérünk Téged, hogy szabadíts minket érzelmektől, amik korlátoznak, haragtól, gyűlölettől, fájdalomtól, félelemtől szabadíts Istenünk. Azért, hogy teljes szívvel kereshessünk Téged. Urunk, egyesítsd a szívünket, hogy teljes szívvel tudjunk keresni, szolgálni, ismerni Téged. Istenünk, munkálkodj bennünk!

Ámen.

Kategória: Egyéb