Krisztus feltámadása keresztülvág a zűrzavaron (I. Korinthus 15.)

2013 október 9. szerda  18:30

Olvastam egy idézetet C.S. Lewis-tól. (Az ateizmusáról beszél itt, és hogy mi volt a problémája.) Így hangzik:

„Az érvelésem Isten ellen az volt, hogy a világegyetem kegyetlennek és igazságtalannak tűnt. Viszont honnan vettem azt az ötletet, hogy mi az igaz, és mi nem igazságos? Az ember nem tudja a vonalat görbének hívni, ha soha nem látott egyenest. Mihez hasonlítottam ezt a világegyetemet, amihez viszonyítva ez igazságtalan? Ha mondhatnánk így, hogy az egész műsor értelmetlen A-tól Z-ig, akkor miért mondanám én, aki a műsor része vagyok, hogy annyira haragszom erre az egészre. Az ember nedvesnek érzi magát, amikor a vízbe esik, mert az ember nem vízi állat. A hal nem érezné magát nedvesnek.”

1Kor 15:21-28 Mivel ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is. 22Mert amint Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki megelevenedik. 23Mindenki a maga rendje szerint. Az első zsenge Krisztus, azután akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor. 24Azután jön a vég, amikor átadja az országot az Istennek és Atyának, amikor eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt. 25Mert addig kell uralkodnia, amíg minden ellenségét lába alá nem veti. 26Utolsó ellenségként a halált törli el. 27Mert Isten mindent az ő lába alá vetett. Amikor pedig azt mondja, hogy minden alá van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, aki neki mindent alávetett. 28Amikor pedig minden alá vettetett, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki neki mindent alávetett, hogy Isten legyen minden mindenben.

1Kor 15:50-54 Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. 51Íme, titkot mondok nektek. Mindnyájan ugyan nem alszunk el, de mindnyájan elváltozunk. 52Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra, mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. 53Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és ez a halandó test halhatatlanságot öltsön magára. 54Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül az az ige, amely meg van írva: A diadal elnyelte a halált.

1Kor 15. fejezetéről már beszéltünk néhány istentiszteleten, de még nem vagyunk túl rajta. Ez a két szakasz az utolsó időkről, utolsó dolgokról szól. Ez érdekes téma mindenkinek: Mik a próféciák? Mit mond a Biblia a jövőről? Mellesleg a Biblia nem túl bonyolult, csak rá kell szánnod az időt. Ha ezt megteszed, például a bibliaiskolában, akkor igazán beszél hozzád. Ha rászánod az időt minden reggel, akkor beszél hozzád.

Azzal szeretném kezdeni, hogy Sátánnak az egyik mesterműve a zűrzavar. Ha megfogok valakit, és megpörgetem, pörgetem egy ideig, akkor mi fog történni? Nem fogja megtalálni az irányt. Össze lesz zavarodva. Ezt csinálja Sátán. Hogyan tartja távol az embereket Jézustól? Zűrzavarral. Összezavarja a dolgokat, hogy ne legyen világos, hogy mi micsoda.

Erről szólt a Lewis-tól való idézet is, hogy össze volt kavarodva a fejében a dolog. „A világegyetem kegyetlen és igazságtalan.” Felismerte azonban, hogy baj van ezzel, mert ha lázadok ez ellen az élet ellen, az olyan, mintha azt mondanám: Kell, hogy legyen valami több, valami jobb, valami más!; és akkor már el is jutok Istenhez igazából. Ez történt vele is.

Viszont ha összezavarok valakit, akkor az nyilván irányvesztéshez vezet, és elvész. Ez Sátán célja igazából. Olyan dolgokat emel fel, amik mellékesek, és azt mondja: Foglald el magad ezzel! Mi lehet ez? Politika, nyelvek, gazdaságtan, fafaragás,… Valami, teljesen mindegy, hogy mi az. „Foglald el magad valamivel. Bármivel. Legyen az az életed.”

Egy mellékes dolog legyen az életed középpontjában – ezt csinálja emberekkel, hogy aztán végül az emberek ne oda jussanak, ahova kéne jutniuk. Ez a problémánk igazán, mikor Istenről beszélünk, amikor Isten akaratáról beszélünk. Ez az, amin emberek kiakadnak, amikor azt mondjuk: Isten szeret.

Miért? Azért, mert körülnézek, és látok egy világot, ahol a gonosz győzedelmeskedik a jó fölött, ahol a kötelék erősebb, mint a szabadság, ahol a harag erősebb, mint a szeretet, megszűntet kapcsolatokat, és tönkretesz dolgokat. Olyan világot látok, ahol végül a halál legyőz minden életet. „Akkor mi a csudáról beszélsz te keresztény? Akkor mi az, amit mondasz? A gonosz győz a jó felett, nem? Te viszont azt mondod, hogy a jó győz a gonosz felett. Hol? Mikor? Mutass egy példát! Azt mondod, hogy az élet győz a halál fölött. Hol? Mikor? Miről beszélsz, keresztény?”

Itt jön Jézus a képbe, hogy tisztázza nekünk a dolgot. 1Ján 3:8-ban azt mondja nekünk, hogy Jézus azért jött el, hogy lerontsa az ördög munkáit, hogy összeborítsa a kártyavárakat, hogy mindent, amit épít, azt összeborítson. Ezért jött el Jézus, és meg is tette ezt. Amikor feltámadott, akkor igazán ezt tette. Egy kicsit már beszéltünk ennek a bizonyítékairól, és a jelentőségéről az életünkben, úgyhogy most ebbe nem megyek bele.

Ez a szakasz azt mondja nekünk, hogy Isten rendet vág a zűrzavarban. A 23. versben azt mondja: Mindenki a maga rendje szerint. Ez az, amit Isten mond nekünk: a maga rendje szerint. Emlékszel? 1Kor 14:40-ben arról beszélt nekünk Isten, hogy a gyülekezetben legyen minden ékesen és szép renddel.

Miért? Azért, mert Isten is ékesen és rendben csinál dolgokat. Ő nem a zűrzavar istene, Ő nem a bepörgetésnek az istene, ahol minden irányérzékemet elveszítem. Ez az egyik ok, amiért nekem annyira tetszett a kereszténység, szemben a keleti vallásokkal. Mert tetszett nekem ez, hogy itt van irány, itt van világosság, itt van ok és okozat. Itt vannak következmények, és vannak logikus válaszok. Ez lenyűgözött engem.

Ez az, amit Jézus csinált. Megmutatta nekünk, hogy ez a rendje a dolgoknak. Így működik. Van halál? Van, de van feltámadás is. Van gonosz, és van, hogy győz a gonosz a jó felett? Igen, de végül nem. Végül a jó győz. Ez lenyűgöző gondolat nekünk, mert ha ez igaz, akkor ez egy értelemben rendet vág a zűrzavarban. Szétvágja a zűrzavart, a kavargást, a port, a ködöt.

Keresztülvág rajta Jézus feltámadása. Rendet vág nekünk, és elmondja nekünk: „Nem! Sátánnak nincs igaza. Ez hazugság, hogy a rossz uralkodik, és a rossz győz; hogy a halál győz, hogy a harag győz, hogy veszteség győz.” Ez nagyon fontos üzenet mindnyájunknak. Ám ebben a versben hozzáteszi:

1Kor 15:46 De nem a szellemi az első, hanem az érzéki, azután a szellemi.

Ami azt jelenti, hogy így néznek ki a dolgok, de ez csak az első, és aztán jön az igazi. Ez Isten ígérete a számunkra. Jó példa Jákób és Ézsau, 1Móz 25:25. Ki született először? Ézsua. Kié volt az elsőszülöttségi jog? Ézsaué először. Aztán kié lett végül? Jákóbé. Ézsau volt az első, de az elsőszülöttség végül Jákóbé lett.

Ugyanígy van, hogy amit látok magam körül, abban benne van ez a veszteség, Benne van az, hogy kárt szenvedek, benne van ez a bukás, benne van ez a fájdalom, benne van ez a nehézség, a csalódás, de a végén a győzelem nem ezé lesz, hanem a győzelem Krisztusé lesz, és a tiéd Őbenne. Miért kellett Jézusnak eljönni?

1Kor 15:21 Mivel ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is.

Látnunk kellett, így kellett lennie a dolognak. Hogyan lettem én bűnös? A világ azt mondaná: mert rossz ember vagy, és rossz dolgokat teszel. Van egy rossz hírem. A pici gyermekek tökéletesek tiszták és bűntelenek elejétől fogva? Megvan bennük ez. Csak nézd meg azt, ahogy az ikrek bánnak egymással az elején. Később lehet, hogy jó barátok lesznek.

Miért? Azért, mert bűnösnek születünk. Az első ember, akit meg fogok keresni, amikor a mennyben leszek, valószínűleg Ádám lesz – egyből Jézus után – és azt mondom neki, amit előttem valószínűleg már egymilliárdan mondtak már neki: Miért kellett? 🙂 Nem hiszem, hogy a mennyben bunyózni fogunk, de … ! A helyzet az, hogy azért születünk bűnösnek, mert örököljük ezt. Ezzel születünk. Nem jó hír, de ha nem nézel szembe ezzel, akkor hazudsz magadnak. Amit lehet nyugodtan csinálni, de nem annyira hasznos, mert nem a valóságban élsz.

Ezt Jézusnak meg kellet mutatnia nekünk. Ha ember által buktunk el mindnyájan, így jött be a halál, akkor ugyanígy egy embernek kellett megnyitni nekünk az ajtót. Ez az, amit Jézus tett.

1Kor 15:22 Mert amint Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki megelevenedik.

A megelevenedik a zoé szóból származik, és azt jelenti, hogy örök éltre elevenedik. Ez az ígéret. Ha nem hiszel Jézusban, ez az ígérete Istennek feléd. Ha Jézusban vagy, akkor új életet kapsz, ha bízol Őbenne, ha Rá bízod az életed. Ez a rendje a dolgoknak. Döntesz, Őrá bízod magad. Olyan, mint egy szerződés. A szívedben aláírod a dolgot. Azt mondod: Igen, Istenem, én akarom ezt; és Isten is aláírja a Maga oldaláról, és azt mondja: a tiéd az új élet; és megelevenedsz Őbenne. Ez a csoda az életünkben, amit megtaláltunk itt a legtöbben.

Szükséges volt a feltámadás. 1Kor 15:55-57-ben ott az elképesztő leírás. „Halál, hol van a te diadalod? Hol van a fullánkod? Halál! Hol a győzelmed? Jézus legyőzött téged a feltámadásnál.” Ez a csoda az életünkben. Isten nem adhatta volna nekünk mindazt, amit akart, hogyha nem történt volna meg ez az életünkben, ha nem kaptunk volna új életet. Nem tudtunk volna vele mit kezdeni.

A kisgyereknek nem adsz tudományos számológépet, mert nem tud azzal mit kezdeni, nem tudja, hogy mire való. Nem tudja, hogy mi a haszna. Ugyanígy lettünk volna mi is, ha nem kaptunk volna új életet, akkor Isten nem adhatta volna nekünk mindazt, amit akart.

Ha megnézed ezt Korinthusiakhoz írt első levelet, amit az elmúlt hónapokban nézegetünk fejezetről fejezetre, mi mindent akart Isten nekünk adni?  A gyülekezetet. Ha nem vagyok újjászületve, akkor nekem adhatta volna a gyülekezetet? Igen, csak nem sok haszna lett volna. Ha nem vagyok újjászületve, adhatta volna az Ő Szellemét – 1Kor 2. –, de nem lett volna értelme. 1Kor 3. új alapot adott nekünk, Jézus Krisztust. Ez nem lett volna értékes nekünk, semmit nem jelentene, ha nem születtem volna újjá. 1Kor 4. sáfárságot adott. Aztán tisztaságot, aztán bölcsességet. Aztán 1Kor 7. új mód a házasságban, aztán a szabadság 1Kor 8-ban és 1Kor 9-ben bevont minket a versenybe. Adott nekünk erőt a gondolataink fölött 1Kor 10-ben. Nekünk adta az Úrvacsorát – 1Kor 11. –, ezt a fajta közösséget, az ajándékait, a szeretetét 13-ban, a rendjét 14-ben, a feltámadást, és aztán az Ő támogatását. Ha végignézed ezt – 16 fejezet, és mindössze egy-egy gondolat kiemelve mindegyikből – nem tudta volna nekünk adni, ha nem teremt újjá bennünket, ha nem végezte volna el az Ő mély munkáját a szívünkben, de ez a feltámadás munkája.

1Kor 15:50 Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.

Mi jelent ez? Isten nem adná nekünk az életét arra, hogy örökké éljünk a bűnünkben, hogy örökké éljünk romlandóságban, hanem Ő romolhatatlanságot akart adni nekünk, és az Ő életét bűn nélkül. Ez az, amire hívott minket, ez az, amiben növekszünk. Ez az, ami egy nap tökéletes lesz az életünkben, és ez az Ő munkája lesz.

Ő nem azt akarta, hogy nekünk adja Jézust, amint még ugyanolyanok vagyunk, mint voltunk. Miért? Azért, mert újra meg újra csak megfeszítenénk. Semmi értelme nem lenne. Nem tudnánk, hogy mit csináljunk Vele. Hanem 2Kor 5:17 új kezdet történt az életemben. Ez fontos szó, ha a feltámadásról beszélünk. Új kezdet, vadonatúj indulás. Új teremtés.

Isten azt mondja: „Na, most neked tudom adni az Én ajándékaimat, az Én tisztaságomat, az Én Szellememet, az Én válaszaimat, az Én bölcsességemet. Beléd tudom helyezni a szeretetemet, és van benned hely az Én szeretetem számára. Van benned hely az Én gondolataim számára. Van vonzódásod az Én tervem felé, az Én akaratom felé.” Ez addig nem volt meg. „Nem adhattam neked azelőtt.” Miért? Azért, mert a romlandóság nem örökölheti a romolhatatlanságot.

Ha nem hiszel Jézusban, akkor ezért nem látod a Bibliában azt, amit mi látunk. Ezért nem találod Istent úgy, ahogy mi megtaláljuk Őt. Mert a romlandóság nem örökölheti a romolhatatlanságot. Ez a feltámadás munkája. Aztán azt látjuk – 1Kor 15:23 –, hogy a dolgok rendben mennek. Az első zsenge, az első hajtás, az első gyümölcs Krisztus. Aztán utána a többiek, amikor Ő eljön.

A második írásrész az elragadtatásról szól. Egy szempillantás alatt, harsonaszóra megváltozunk. Ez a várakozásunk. 1Thess 4:13-18 szakaszban is beszél erről, hogy eljön ez a változás. Minden megváltozik. Mi lesz a vége? 1Kor 15:51-54 a feltámadás megmutatja, hogy Isten a mi életünkben is legyőzte a halált.

Várjuk ezt a pillanatot? Én nagyon! Úgy vagyunk ezzel: „Imádkozunk, Uram! Gyere még a fogorvos előtt! Gyere még az adóbevallás előtt! Gyere még a …” Ha viszont komolyan akarnánk beszélni: Gyere még a halálunk előtt, ha lehetne, légy szíves! Van azonban, aki az esküvőjére vár, és ő azon imádkozik, hogy még ne jöjjön. 🙂 „Hadd legyen meg még az esküvőnk!” Értem ezt. Csak azon tűnődöm, hogy mindig van valaki, aki ezt kéri az Úrtól. 🙂

Az Ellenség olyan sokszor kéri számon rajtunk Krisztus életét. Fog egy random-hívőt, és azt mondja neki: „Na, hol van Krisztus élete? Épp most üvöltötted le a feleséged, akit állítólag szeretsz. Hol van Krisztus élete? Most aludtál végig egy éjszakát anélkül, hogy helyre tetted volna a haragodat. Hol van Krisztus élete? Most buktál el.” Sokszor Sátán számon kéri rajtunk. Ez a vádolás.

Ez az, amit ő csinál, vádol minket. Azt mondja: „Hé, hol van Krisztus élete? Hol van az a tökéletesség? Hol van az az élet? Hol van az a valóság? Hol van az a hit? Nincs is neked ilyen! Nem is tudod, miről beszélsz, igaz?!” Ez az, amit mond nekünk. Ha elolvasom az Írást, azt mondja 1Ján 3:2, hogy még nem lett nyilvánvalóvá. Még nem nyilvánvaló a dolog.

Fontos, hogy azt tudjam mondani a szívemben: „Sátán, mondhatsz, amit akarsz! Én tudom az én jövőmet: egy nap olyan leszek, mint Krisztus; de tudom a te jövődet is! Nem fogsz fázni.” 🙂 Fontos, hogy azt tudjam mondani az Ige alapján, hogy ez az én jövőm. Még nem nyilvánvaló, de egy nap az lesz. Várom azt.

Mát 7:6 ne dobd a gyöngyeidet a disznók elé. Ezt halljuk néha. Azt mondja valaki: „Mi van? Tiltja a vallásod?” Erre az a válaszom: Nem! A józan ész tiltja, és a „vallásom” pedig erőt ad arra, hogy ne tegyem, hogy ne menjek oda. Igazán Jézus ad erre erőt. Ez az, ami fontos, hogy azt tudjam mondani: Isten dolgozik bennem, még nem vagyok ott, de az Ő feltámadása már bebizonyította, hogy van új élet.

Az Ő feltámadása már megmutatta, hogy Istennél van olyan élet, ami nagyobb, mint a halál. Igen, itt van ez a biosz, biológiai életem, ezt legyőzi a halál, de Istennek van zoé élete számunkra, örök élete, amit nem győz le a halál.  Azt mondom erre, hogy várom azt a harsonaszót.

Amikor Jézus meghalt a kereszten, akkor ez olyan, mintha előre csavarta volna a történetet, vagy előreugrott hirtelen. Amikor Jézus meghalt a kereszten, és feltámadt a halálból, akkor kiderült, hogy a végső, az utolsó időkben vagyunk. Várjuk az elragadtatást, és semmi látható dolognak nem kell megtörténnie, mielőtt az jön. Lehetne most, lehetne holnap. Jézus visszajöhet értünk még ma. Lehetséges, bibliailag.

Reggelente van egy beszélgetésünk a fiammal, én azt kérdezem:

–        Mennyi az idő?

–        Már 7:10 van! – feleli.

–        Jaj, ne már! Már?

Ilyen volt Jézus feltámadása, hogy megmutatta nekünk, hogy hány óra van, hogy már késő van, hogy a végére jár az idő. Nem tingli-tanglizhatunk, nem lóghatunk.

Tudod, hogy milyenek vagyunk. Jól érezzük magunkat, örömünk van, vidámak vagyunk, szabadok vagyunk. Élvezzük a bulit, élvezzük, ha közösségünk van. Nemrég volt az agapé vacsora, annyira élveztük, olyan jó közösségünk volt. A gólyabált annyira élveztük. Ezek jó alkalmak, élvezzük ezeket, de ugyanakkor van egy irány, komolyan vesszük: embereknek szükségük van Krisztusra, és nincs vesztegetnivaló időnk. Miért? Azért, mert a végső időkben élünk.

A történelemnek egy értelemben a végén élünk, mert Krisztus eljövetele – a teológiában ezt a szót használjuk – a küszöbön áll, Jézus bármelyik pillanatban eljöhet, és így vagyunk vele, így gondolkodunk. Nem tudom, mennyi időm van, és nem tudom, mennyi ideje van a szomszédomnak, ezért beszélünk az evangéliumról.

Ezért mondjuk, hogy higgy Jézusban, mert nem tudjuk, mennyi időd van, és te sem tudod, hogy mennyi időd van. Hallottam embert, aki azt mondta: Majd az életem végén hiszek! Megkérdeztem tőle: „Honnan tudod, hogy mikor van a vége? Lehet, hogy most van. Lehet, hogy egy év múlva, de nem játszhatsz ezzel, ez túl fontos.”

A mi életünk, a te napjaid – annyira fontos, annyira jelentős, annyira értékes! Mert Isten ezt adta nekünk, hogy egy értelemben rendet vághatunk a zűrzavarban. Nem mi, de elhozhatjuk az üzenetet, hogy Jézus rendet vágott a zűrzavarban, és megmutatta, hogy létezik élet, ami nagyobb, létezik reménység, ami nagyobb, létezik valóság, ami nagyobb. Van egy olyan Szellem, Aki képes felülemelni minket önmagunkon, és téged is, ha még nem hiszel Őbenne. Ámen.

Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked, hogy elküldted a Fiad, hogy Ő bevállalta a halált értünk. Kérünk Téged, Istenünk, hogy helyezd ennek a súlyát, az értékét, a nagyszerűségét és az örömét a szívünkre újra és újra. Istenünk, köszönjük Neked!

Ámen.

Kategória: Egyéb